Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-16 / 12. szám

BtS’ääBiScalteEy üzemi, területi pártszerveze­tek erejét bizonyos célok él­ezésére összpontosítani. Bár minden pártszervezetnek meg­van a sajátos feladata, a gyárkerítés, a körzet nem zárhatja él egymástól az azo­nos eívek alaoján dolgozó szervezeteket. Különösen a társadalmi problémák megol­dásában gyakori a különböző pártszervezetek együttműkö­dése. Ezer szállal kötődik ösz- sze tehát a munkahelyi és a lakóterületi pártszervezet munkája. A közös eél érdekében "A kölcsönhatás is nyilván­való. Elég, ha az egyik he­lyen nem mennek rendjén a dolgok, máris érződik a má­sikon. Mert az emberek vi- szik-hozzák a gondjaikat, örö­meiket. munkahelyről ottho­nukba. és vissza. Együttes ér­dek tehát, hogy munkában és otthon egyaránt jól érezzék magukat az emberek. Haté­kony helyi politika kialakí­tása nem is oldható meg más­ként A politikai összefüggések felismerése azonban önmagá­ban kevés. Sok jelenség arra figyelmeztet: korántsem tet­tünk meg mindent a jó együttműködésért. Több he­lyütt ez még nem egyéb, mint valamiféle szívesség a gyengébb számára. Kétségte­len hogy a területi párt- szervezetek bizonyos értelem­ben valóban segítségre szo­rulnak. A tagság általában az idősebb korosztályból tevő­dik össze. Közöttük gyako­ribb a betegség is. A felada­tok így többnyire meghalad­ják a tagság erejét. Az együttműködést mégsem he­lyes csupán szívességként fel­fogni. még kevésbé „segély­akcióként” egy-egy esemény­re korlátozni. A közös érdek állandó, rendszeres kapcsola­tot igényel a pártszervezetek között Annyi bizonyos, hogy esetenként, átmenetileg ez többletmunkát jelent az üzemi pártszervezeteknek, de hosz­és szabb távon, és tág'abb érte­lemben már nem. Ahol ezt érzékelni tudják, könnyebben megtalálják az együttműködés olyan útjait, amely több mint alkalmi segítség, több mint az erősebb-gyengébb kapcso­lata. 1 4 tapasztalatok hasznosítása A jobb együttműködést a párttagok személyes érdeke is sürgeti. Ma az átjelentke­zés az üzemi pártszervezet­ből a területi pártszervezetbe szinte válságos helyzetet idéz elő egyeseknél. Egyszerűen azért, mert korábban szinte semmilyen kapcsolatuk nem volt, az üzemiek nem isme­rik a lakóterületi munkát, egymást sem igen. S úi em­bernek lenni ötven-hatyan- éves korban? Emberileg tehát érthető a szorongás. Ténylegesen kelle­metlen, ha akkor kell bemu­tatkozni, amikor már kéz­ben az átjelentkező lao. Apróság ez? Látszatra igen, de a beilleszkedést ilyen „cse­kélységek” segítik, vagy hát­ráltatják. Sőt, nem egyszer elhamarkodott döntéshez, a pártból való kilépéshez is ve­zetnek. A politikai tevékenység ha­tékonysága mellett tehát, a lakóterületi pártéletre „szok­tatás” is igényli a munkahe­lyi és lakóterületi pártszerve­zetek kapcsolatainak fejlesz­tését, bővítését. Ez utóbbinak feltétele az is. hogy az átje­lentkező párttag már isme­rősként menjen a körzetbe. Tudjanak érkezéséről, s ar­ról : milyen pártmunkával bízható meg. Ha a törődés erre irányul, akkor a párttag nem érzi feleslegesnek magát, nem a „kiközösítés” gondo­lata gyötri, hanem az a belá­tás, hogy az új helyzet, a nyugdíjas évek másfajta párt­munkát igényelnek tőle. A kapcsolat formái Számos útja-módja van. an­nak. hogy az üzemi pártszer­vezetek megismerjék a kör­körzet zeti pártmunkát és fordítva. Mind gyakoribb például a jobb kifejezés híján patroná- íásnak nevezett együttműkö-' dés. Ez ma már tervszerű politikai kapcsolatot jelent el­sősorban. Több helyütt kü­lön program készült az együttműködésre, amely az üzemi pártbizottság munkater­vének része. Ebben megter­vezik1 mikor tartanak közös politikai rendezvényt, párt­napot. politikai vitaköröket, miben segítik egymást. Gya­kori az is, hogy, a pártbizott­ság egy tagja feladatul kapja a körzettel való kapcsolat se­gítését. fejlesztését. Jó dolog, hogy a megbízatást gyakorta e’lenőrzik. Azzal is segítik a területi pártszervezetet, hogy havonta információt kér a végrehajtó hizottság, milyen politikai feladatok. akciók vannak a lakóterületen. s ehhez milyen segítséget, ad­hat az üzem. Az igazsághoz tartozik. hogy ez a forrna még főleg a kiemelkedő fel­adatoknál érezteti hatását, legutóbb például a tanácstagi választásoknál. Most az szükséges, hogy ál­landósítsák ezt a módszert: mind több párttagot bízzanak meg azzal, hogy vegyen részt a lakóterületi pártmunkában. Sem a pártszervezetnek, sem a párttagnak nem lehet kö­zömbös, mi lesz a nyugdíja­sok sok évtizedes tapasztala­tával: megőrzik-e szép em­lékként, vagy átadják az újabb generációknak, haszno­sítják a mindennapok mun­kájában. Kapcsolatot jelent az is, hogy az üzemi pártszervezet meghívja a közeti vezetőséget arra a taggyűlésre, ahol a nyugdíjas párttag munkáját értékelik, ahol a volt munka­társak elköszönnek egymástól. Ez újfajta „búcsú” lesz, ahol már a lakóterületi feladatok­ról is szót válthatnak. A pártmunkából ugyanis nem lehet nyugdíjba menni. Csu­pán arról van szó. hogy a párttag más alapszervezetbe kerül. S hogy az ilyen ter­mészetes legyen a valóságban is, sokoldalú kapcsolatot kell teremteni a munkahelyi és területi pártszervezetek kö­zött. Balogh Mária. A harmadik hajó Gazdag taoasztalataink van­nak arra. hogyan Ishet az A hetvenöt éves Sukarek Lajos köszöntése Meghitt ünnepség színhelye volt tegnap a Hont melletti Parassapusztán Sukarek La­jos idős veterán otthona. Az idős kommunistát hetvenötödik születésnapja alkalmából a megyei pártbizottság nevé­ben köszöntötte Géczi János, a pártbizottság első titkára.1 Részt vett a kedves háziün­» népségén, a születésnapé« Andó Gyula, a balassagyar­mati járási pártbizottság el­ső titkára. A hetvenötödik születésnap alkalmából sze­rény ajándékkal kedvesked­tek Sukarek Lajosnak, és díszbőrkötésben adták át a megyei pártbizottság levelet, amely így szól: (nán „Sukarek Lajos elv társnak Hont, Parassapuszta. Kedves Sukarek Elvtárs! Engedje meg, hogy szeretettel és tisztelettel köszöntsük 75. születésnapja alkalmából. Megtiszteltetés és öröm számunkra, hogy a munkásmoz­galom kiemelkedő harcosát, az osztályhű és példamutató kommunistát ezen a napon sorainkban köszönthetjük. Sukarek elvtárs több mint fél évszázada jegyezte el ma­gát a kommunista eszmékkel. Életútját, amelyen 1918 óta halad, a mai nemzedék számára történelemmé formálódott harcok jelzik. Csak keveseknek adatott meg az, ami önnek, hogy részesei, formálói legyenek olyan kiemelkedő történel­mi eseményeknek, mint a Magyar Tanácsköztársaság, a fal­szabadulás és a szocializmus győzelme hazánkban. Sukarek elvtárs állhatatosan harcolt a munkásosztály céljaiért, a párt eszméiért, helytállt a nehéz megpróbáltatások idején. A megyei pártbizottság nagyra értékeli azokat a szolgá­latokat, amelyeket Sukarek elvtárs tett a munkásosztály, a párt ügyének, azokat az érdemeket, amelyeket közös har­cunkban szerzett. Örömünkre szolgál, hogy az élet megadta önnek azt a boldogságot, hogy megláthassa sok évtizedes harcának gyümölcsét: a munkáshatalom és a szocializmus megvalósulását hazánkban. Az Ön életútja olyan élő példa, amely neveli a mai fia­tal nemzedéket, arra kötelez, hogy töretlenül folytassa azt a harcot, amelyet Ön az elsők között kezdett el pártunk so­raiban. Szívből kívánjuk,' hogy még hosszú évekig éljen bol­dogságban, élvezze gazdag és küzdelmes életének megérde­melt gyümölcseit. Salgótarján, 1974. január 16. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságit nevében GÉCZI JÁNOS első titkár.” A hivatalos ünnepség elvtársi, baráti hangulat ke­rekedett a parassapusztai kis otthonban. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1899. január 16-án szegény család­ban született Ipolyságon Su­karek Lajos. Még húszéves sem volt.,, amikor 1918-ban, mint kőműves belépett a párt­ba. s azóta is hűséges har­cosa. Szervezte a pártot, dol­gozott a párt érdekében. Megértő és segítőtársra talált feleségében, akivel együtt jár­ta meg a 'Horthy-fasizmus börtöneit is. Sukarek Lajos elvtárs ott' volt a Tanácsköz­társaság harcaiban, a felsza­badulást követő újjáépítés­ben, részese szocializmust épí­tő társadalmunknak. Hetven­öt év egy ember életében nagyszerű idő. 1957-től mint nyugdíjas már fáradalmait piheni, s a pihenés megérde­melt éveit tölti. Munkásságát számos kitün­tetés dokumentálja. A Mező­gazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetés után megkapta a Tanácsköztársasági Emlék­érmet. tulajdonosa a Szocia­lista Munkáért Érdemérem­nek, s büszkén hordja a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­ta kitüntetést. Birtokosa a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetésnek is. Sukarek La­jos internacionalista is, ezért a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa a Harci Érdemekért Ér­demérem kitüntetésben része­sítette. A szerény, mindig odaadó kommunistát 75. születésnap­ján meleg szeretettel köszön­tötték, köszöntjük mi is Su­karek Lajost, és kívánjuk, hogy még sokáig erőben, egészségben köszönthasaik. Három és fél millió tonna szén meddőből Ebben az évben ünnepli megalakulásának 15. évfor­dulóját a Haldex Részvény- társaság. A magyar és a len­gyel állam 1959 áprilisában kötötte azt a szerződést, ■amellyel megalapították a kö­zös vállalatot a lengyel' kő- szénbányák meddőhányóinak értékesítésére. A tatabányai szénbányák Haldex osztályán tájékoztat­ták az MTI munkatársát a részvénytársaság 15 éves te­vékenységéről. Elmondották, hogy a közös vállalkozás ki­tűnő eredményei igazolják az ilyen nemzetközi együttműkö­dés helyességét. A 15 év alatt a lengyel és a magyar szak­emberek olyan munkamód­szert alakítottak ki, amely modellként szolgálhat a szo­cialista országok, bármelyiké­nek. Az elmúlt 15 év alatt 31 millió tonna meddőt dolgoz­tak fel. Ebből 3,5 millió ton­na 5500—6000 kalóriás sze­net nyertek. A szén felét ön­költségi áron kapta Magyar- ország. A szén kinyerése után visszamaradó meddőanya­got több lengyel iparág ki­tűnő alapanyagként hasznosít­ja. A jelenleg 1200 dolgozót foglalkoztató vállalkozás hat üzemében évi négymillió ton­na meddőből 450 000 tonna szenet termeinek. A Katowi­cét környező 15. bánya med­dőhányóját dolgozzák fel. A tatabányai szénbányák Haldex osztályán ismertettéis az együttműködés legújabb terveit is. A magyar szabada ­lmat tovább fejlesztették, s kidolgoztak egy olyan sajátos módszert, amellyel a meddő­ből kiváló minőségű köny- nyűbeton-anyag is nyerhető. A Magyarországról szállított berendezésekkel ez év végén megkezdik a próbaüzemeiéit abban az új lengyelországi üzemben. amelyben előállít­ják ezt a terméket. Ebből a könnyűbetonból házgyári ele­meket készítenek . Mátranovákon. a Ganz-MAVAG gyáregységben már üze­mel a kéthajós nagycsarnok. A nógrádi szénbányák tervező irodája által készített tervek alapján a vállalat építési üze­me megkezdte a harmadik hajó építését. A 24X144 méter alapterületű új hajóba két. egyenként 20 tonnás saját gyár­tású darut szerelnek tel. Képünkön: az alapozás Nehéz, de •••> Nők, vezető beosztásban Az idegenkedés okai A párt nőpolitikái határo­zatának gyakorlati végrehaj­tása azt igazolja gyárunkban is, hogy a vezető, beosztásba került nők semmivel sem vé­geznek rosszabb munkát fér­fi munkatársaiknál. Sőt, még nehezebb a dolguk, mert a bizonyítás mellett meg kell küzdeniük a velük -szemben na, hogy a vezetés ilyen sok­irányú követelményt állít a vezetők elé. Naponta újabb és újabb problémákat kell megoldani. Egy jó vezetőnek, különösen ott, ahol többségé­ben édesanyák dolgoznak, a munka irányítása mellett sok­szor kell családi gondokkal, a gyermeknevelés témáival üthetjük azt, hogy tevékeny­ségüket még mindig kritiku­sabban vizsgálják, mint férfi munkatársaikét. Mindezt fi­gyelembe véve célszerű hang­súlyozni: ma már egyre job­ban egyenlő értékű vezetőnek — osztályvezető, művezető — fogadják el az arra alkalmas, érdemes, rátermett női dolgo­zókat. Sajnos, a nők vezetésbe va­ló bevonását, annak fontossá­gát nem mindenki fogadja el a gyakorlatban, bár szavak­ban egyetért az idevonatkozó határozatokkal. Ez a felemás állásfoglalás nem segíti elő a határozat eredményes végre­hajtását. Ennek ellenére a nők fokozottabb beosztása a gazdasági, politikai, társadal­mi életbe, ha lassan is, de megvalósul. Ezt igazolta és igazolja az élet. Gyárunkban Pisch Ferencné 1973. március 1-vel lett a bér- elszámolási osztály vezetője. Munkatársai többségükben nők, édesanyák. Azt mondja: — Nem könnyű vezetni, irá­— A férfi kollégáktól min­den segítséget megkapok, el­fogadnak egyenjogú vezető­nek, fizetésem hasonló a fér­fi osztályvezetőkével, prémi­umban is ugyanazt az össze­get kapom, mint a férfi kol­légák. ha elvégzem a reám bí­zott feladatokat. Egy nagy gondom van. Az osztályon 29- en dolgozunk. Személyenként 20 túlórát kell kérnem dolgo­zó társaimtól, hogy a munkát zavartalanul elvégezhessük. Ennek teljesítése nehéz, mert munkatársaim 98 százaléka egy- vagy kétgyermekes édes­anya. Jó lenne, ha gyorsabb ütemben tudnánk megvalósí­tani a túlórázás csökkentését. Nagyon várjuk ennek a mun­kának a gépesítését is. Ügy gondolom, megvalósítása ré­vén nemcsak könnyebb lesz a mi munkánk, hanem több idő jut az édesanyáknak, gyerme­kük nevelésére, családjukkal való foglalkozásra. Radvánszki Nándorné köny­velési osztályvezető ugyan­csak 1973. márciusában került tőtől. Csak ennek birtokában képesek válaszolni a dolgozók: kérdéseire. Azt mondja, hogy a férfi művezető kollégáktól minden segítséget megkap. Tapasztalatai szerint az idő­sebb dolgozók támogatják jobban. Fizetésére sem pa­naszkodik, mert annyit kap, mint a férfiak; havonta 28Ó0 forintot és prémiumot, A ZIM salgótarjáni gyárá­felvetődött indokolatlan elő- foglalkozni, esetenként taná- ítéletekkel. Ezek között em- csőt adni. lítja, hogy amennyiben meg­van az összhang a beosztot­tak és a vezetők között, ak­kor nem nlehéz vezetni. El­mondja, hogy férfi kollégáitól ban az utolsó években nem­minden segítséget megkap, csak a gazdasági vezető posz- nincs közöttük'ellentét. tokon növekedett meg a nők Godó Borbála személyzeti száma, hanem bővült köz­előadó, egyúttal a pártbizott- életi tevékenységük és ákti- ság nőfelelősi tisztét is ellát- vitásuk is. Az egyik nagy ja. Szerinte a gyár gazdasági üzem élén áll helyt Kovács és társadalmi szervei olyan Árpádné, a kulcsöntödei párt- intézkedéseket tettek, amelyek alapszervezet titkára. Helye- igen kedvezően segítették a sen képviselj a párt politika- dolgozó nők munkáját. Kő- .iát, vezeti és irányítja a zölte továbbá, hogy a nők ve- pártalapszervezet tevékenysé- zető beosztásba való állítása gét. Varga Andrásné, a ha- nemcsak a gyár vezetőin, ha- gyományos gyárrészleg mű­nem sokszor a nőkön is mú- helybizottsági tisztét látja el. lik. Több olyan nődolgozó Mint műhely titkár, jól látja van, aki rendelkezik a meg- el feladatát, felelősségteljesen felelő szakmai végzettséggel irányítja a műhelybizottság — gépipari, közgazdasági tevékenységét, technikum, szakközépiskola De jelentős helyet foglal-! —, mégsem vállalnak vezető nak el a nők a szocialista bri- beosztást. Tartózkodásuk in- gádmozgalomban is. Az ide dókaként legtöbbször a há- tömörült dolgozók között\ is rom műszakot hozzák fel, ók vannák többségben: 52 ugyanakkor nem vállalják a százalékot képviselnek. Ki­vezetéssel járó nagyobb fele- gyelembe véve az előző évi lősséget, nagyobb gondot. Vé- előnyös változásokat, a hatá­gül, de nem utolsósorban a család, a gyerekek ellátása tartja vissza az anyákat, a nőket a vezetői posztok elvál­lalásától. Marsi Irén az új zománco- zóban művezető. Ö azt hang­r°zat megjeienése óta tett kü­lönböző intézkedéseket, el-’ mondhatjuk, hogy a nők rész­vétele a vezetésben — gaz­dasági, társadalmi — 36 szá­zalékra növekedett. Ez is azt igazolja, hogy semmivel sem súlyozta, hogy a követeimé- tegeznek kisebb értékű mun« nyék jó ellátása rendszeres lcat’ dúnt a férfiak, tanulást kíván minden veze- Molnár István nyítani. Nem gondoltam vol- jelenlegi beosztásába. i aeru u i Azt ál- j NÓGRAD — 1974. január 16., szerda l

Next

/
Oldalképek
Tartalom