Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-16 / 12. szám

I j l.érdés a cmp xUséiválazstáa Taa'3^jBj2*iaoSc, j«Hi8»sScnS©S«— döntés néSküS ót során megkezdődtek és Kissinger szálláshelyén több mint fél -órán át folytatódtak. Az érdemi megbeszélésekre kedden reggel került sor. Ezen a találkozón Ebanon kívül Izrael részéről jelen lesz Da- jan hadügyminiszter és Da­vid Elazar vezérkari főnők is. Kissinger a nap folyamán fel­keresi a lábadozó Golda Meir kormányfőt is. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kedden reg­gel megkezdte érdemi tárgya­lásait az izraeli kormány kép­viselőivel. A délelőtti ülésen Kissinger előterjesztette Eban külügyminiszternek, valamint a meg beszél ésben részvevő Al­Jeruzsálembe érkezett Hen­ry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter, aki Szadat el­nökkel folytatott újabb, ösz- szesen mintegy ötórás asszuá- ni tárgyalásairól részletes egyiptomi javaslatot vitt ma­gával a szuezi fronton szem­ben álló csapatok szétválasz­tásáról. Az amerikai diplomácia ve­zetője még Asszuánból történt elutazása előtt kijelentette: a két fél álláspontja között lé­nyegesen szűkült a szakadék és a további tárgyalások ered­ményeképpen remélhetőleg még szűkebb lesz. Herman Eiilts, az Egyesült Államok kairói missziójának vezetője, aki Kissinger asszuáni szó­vivőjének szerepét is betöl­tötte, valószínűnek mondotta, hogy a külügyminiszter „egy­két napon belül” ismét vissza­tér az arab városba. Kissingert a Tel Aviv-i repü­lőtéren Abba Eban izraeli külügyminiszter fogadta. A két diplomata tárgyalásai már a Jeruzsálembe vezető mint­egy háromnegyed órás autó­ion miniszterélnök-helyettes- nek, Dajan hadügyminiszter­nek, Galili tárca nélküli mi­niszternek és E'azar vezérkari főnöknek a hétfőn Asszuán­ban kidolgozott egyiptomi ter­vet a szuezi fronton állomá­sozó csapatok szétválasztásá­nak módozatairól. A két óra hosszat tartó ta­nácskozásról távozóban mind az amerikai, mind az izraeli külügyminiszter igen hasznos­nak, alaposnak és részletek­be menőnek minősítette a tárgyalást Súlyon bombatámadás Dél-Vietaamban Beavatkozik az USA A dél-vietnami felek kétol­dalú katonai vegyes bizottsága DIFK-tagozatának szóvivője kedden közölte: saigoni repü­lőgépek hétfőn Dél-Vietnam- ban összesen 137 bevetésben támadták a felszabadított te­rületeket, s az Amerika-barát rezsim nyolcvanhat gépe bom­bázta a kambodzsai határ közelében, Tay Minh tarto- mánybarv levő, DIFK-ellen- őrizte Thien Ngon és Lo Go helységet. A barbár támadók súlyos veszteségeket okoztak a lakosságnak. A bombázás következtében Thién Ngon- ban, amelyet a DIFK a hadi­fogolycsere egyik színhelyéül javasolt, számos lakóház el­pusztult, s megrongálódott a repülőtér egy része is. A DIFK szóvivője megálla­pította: Saigon újabb tűzszü­netet sértő cselekményei a katonai és a polgári foglyok átadásának szabotálására irá­nyulnak. Az Egyesült Álla­mokat azzal vádolta, hogy a négyoldalú katonai vegyes ■ csoport jeleivel ellátott heli­kopterekről irányítja, illetve látja el tanácsokkal terület­rabló hadműveleteikben a sa­igoni alakulatokat. Az Egye­sült Államok katonailag to­vábbra is beavatkozik Dél- Vietnamban — hangsúlyozta. A kollokvium közleményéről % Az Humanité kedden közöl­te az európai kapitalista or­szágok kommunista pártjai­nak Genfben az értelmiség helyzetéről rendezett kollok­viumáról kiadott közleményt. A közlemény hangsúlyozza, hogy a kapitalista országokat sújtó válság a kultúra terüle­tére is kiterjed, s egyre nö­vekvő mértékben érinti az értelmiséget is. Az értelmi­ség társadalmi helyzete egyre rosszabbodik. A monopolista koncentráció a kultúra te­rületén is érezteti hatását, a kormányok egyre inkább ha­talmi érdekükben használják fel a tömegtájékoztatási esz­közöket, s a gazdasági cen­zúra egyre súlyosabban kor­látozza az alkotói szabadságot. Ez a helyzet kiszélesíti a munkásosztály és az értelmi­ség közötti szövetség objektív alapjait A demokrácia, a kultúra és a szocializmus három egymás­tól elválaszthatatlan eszme — hangsúlyozza végül a közle­mény. A munkásosztály és az értelmiségiek e három eszme alapján szövetkezve győzelme­sen építhetik majd fel azt a jövőt melyben az egész tár­sadalom ez idáig ismeretlen szabadságot élvez majd. ECiliiis házasság Szihanuk távirata Ne avatkozzon be az UsA Norodom Szihanuk január 11-én táviratban arra kérte Mike Mansfield és William Fulbright amerikai szenátoro­kat: befolyásukkal élve has­sanak oda, hogy az Egyesült Államok légiereje ne avat­kozzék be újból Kambodzsá­ban. A távirat — amelynek szö­vegét kedden hozták nyilvá­nosságra Pekingben — egye­bek között megállapítja: „A Phnom Penh-i Lön Nol-kor- mány hamarosan arra fogja kérni az Egyesült Államok kormányát. hogy harcászati és hadászati repülőgépei új­ból avatkozzanak be & kam­bodzsai háborúba.” Szihanuk végül ismételten megerősítette, hogy a kam­bodzsai ellenállók nem része­sülnek külföldi erők támoga­tásában. Kifejezetten kam­bodzsai ügyről v^n szó, amelyben „az Egyesült Ál­lamoknak nem szabad töb­bé beavatkoznia” — hangoz­tatta. 4 Lón Nol-rezsim kudarca Teljesen megfeneklett a Lón Nol-kormányzat fegyveres erőinek az a kísérlete, hogy Phnom Penh körüli állásaik­ból kiverjék a „felkelőket” jóllehet azt állítják, hogy az utóbbi napokban gerillák szá­zait ölték meg, illetve sebesí- tették meg — közölte kedden a Reuter-iroda kambodzsai haditudósftója. Az angol hírügynökség je­lentéséből kitűnik, hogy tel­jes kudarcot vallottak az Amerika-barát rezsim nagy erőbevetéssel végrehajtott ak­ciói Phnom Penhtől északra, északnyugatra és északkelet­re, ahol a felszabadító erők szilárdan tartják állásaikat s ahonnan úgyszólván napon­ként rakétákkal lövik a fővá­ros katonai célpontjait Tábornok az új elnök Emesto Geisel tábornokot a Nemzeti Megújulás Szövetsé­gének (Arena) jelöltjét vá­lasztották meg kedden Brazí­lia új elnökévé. A választáson az 503 tagú választási kollégium tagjai közül 497-en jelentek meg. Geisel tábornok 400 szavaza­tot kapott;, Ulisses Guima- raes-re, az „ellenzéki” Brazil Demokratikus Mozgalom je­löltjére 76-an szavaztak. 21 képviselő pedig tartózkodott a szavazástól. Nekünk, magyaroknak ter­mészetes, hogy váratlan, sőt enyhén groteszkba hajló fri­gyek esetén a nagy palóc hí­res regényének címe jut eszünkbe. Ezúttal a gondolat- társítás külpolitikai termé­szetű és a szóban forgó hírt olyan külföldi lapok (példá­ul a párizsi Figaro) is „külö­nös házasságnak” nevezik, amelyek aligha ismerik Mik­száth művét. A legújabb jelentések sze­rint a világsajtó változatla­nul nagy terjedelemben fog­lalkozik a Líbia és Tunézia tervezett egyesüléséről szóló bejelentéssel. Az alaphang — nemzetiségre és pártállás­ra való tekintet nélkül — ál­talában a kételkedés. Nem csoda. Hogy mennyire nem, annak megállapításához elég egy pillantást vetni az előz­ményekre és a körülmények­re. Ha pusztán a gazdasági le­hetőségeket néznénk, lenne fantázia egy líbiai—tunéziai integrációban. Mint a francia La Nation Írja, „Tunézia rendelkezik szakemberekkel, Líbiának pedig olaja van.” De ugyanez a lap, ugyaneb­ben a cikkben felteszi a kér­dést: „Vajon nem tűnik-e ez a tűz és a víz házasságának?” A gazdasági lehetőségek ugyanis minden jel szerint el­Tuniszi jól értesült körök szerint legkorábban májusban lehet megtartani az ország­ban a líbiai—tunéziai egyesü­lést jóváhagyó népszavazást. A tunéziai alkotmány ugyan­is nem ismeri a referendum fogalmát, ezért alkotmány- módosításra van szükség, amely május előtt nem lép­het érvénybe, vagyis a Burgi- ba elnök által márciusra meghirdetett’ népszavazás ko­rábbi két hőnapi halasztást szenved. Líbiában a referen­dumot valószínűleg korábban tartják meg. A tunéziai rendőrségtől származó hírek szerint az egyesülés hírére a tavaly őszi emlékezetes Mersa—Matruhi bevonulás példájára két „unió- menet” indult el Líbiából Tu­néziába, sőt a felvonulók egy része állítólag máris tunéziai területen tartózkodik. törpülnek a két országot, a két államvezetést egymástól elválasztó, áthidalhatatlannak tűnő, szakadékhoz képest. Vil­lantsunk fel csak néhányat a sok közül: 1. Kadhafi Izrael megsem­misítését tűzte ki célul, Bur­giba nemcsak elfogadja Iz­rael létét. hanem komoly kompromisszumokra is haj­landó. < 2. Kadhafi szerint az élet minden problémájára csal­hatatlan megoldást kínál az orthodox iszlám, Burgiba pe­dig éppen hogy nyugatias ál­lamalkotási elveket vall. 3. Tripolit és Tuniszt egy világ választja el számtalan gyakorlati külpolitikai kér­désben, például a Marokkóval való viszonyt illetően. Mindezek fényében senkit sem lepett meg, hogy a be­jelentés utáni egyetlen konk­rétum az a mindössze fél nap­pal később tett újabb beje­lentés, amely szerint az egyesülési népszavazást nem az eredetileg tervezett na­pon, január 18-án tartják meg, hanem valamikor márciusban. A kairói A1 Ahram mind­két közlésre hűvös eleganciá­val reagált: Egyiptom — ír­ja — támogat minden komoly egységtörekvést. A hangsúly félreérthetetle­nül a „komoly” jelzőn van. A keddi tuniszi lapokban egyébként egyetlen sor kom­mentár nem jelent meg sem az „Iszlám Arab Köztársaság” magatartásáról, sem a hétfőn végrehajtott kormányátala­kításról. Burgiba államfő kedden a kormány tagjaival és más po­litikai vezetőkkel vitatta meg a líbiai unióval kapcsolatos további politikai lépéseket. Az ülésen jelen volt a hétfőn külügyminiszteri posztjáról le­váltott Mohammed Maszmu- di is. Kadhafi líbiai államfő ked­den oktatásügyi minisztere út­ján üzenetben tájékoztatta Asszad szfriai elnököt az uni­óról. Dzsallud kormányfő pe­dig személyesen Asszuánba utazott, ahol Fahmi egyipto­mi külügyminiszterrel tár­gyalt erről a kérdésről, s még kedden délután tanácskozni fog Szadattal is. 4 békeerők főbizottságának tanácskozása Két hónap halasztást szenved a népszavazás / ÍJj formák a *%orjet külkereskedelemben 1972-ben és 1973 első há­romnegyed évében több mint 130 ezer üzletember és keres­kedelmi szakértő kereste fel a Szovjetuniót, s körülbelül ugyanennyi szovjet kollégájuk utazott más országokba. A szovjet külkereskedelmi forgalom 1973-ban tíz száza­lékkal emelkedett és értéke e érte az ötéves terv végére, 1975-ire előirányzott 29 milli­árd rubelt. Iván Szemicsaszt- nov, a szovjet külkereskedel­mi miniszter első helyettese ezt a több mint 100 országgal fennálló külkereskedelmi kapcsolat sikeres fejlődése­ként értékelte. Az utóbbi években megvál­tozott a szovjet külkereske­delem struktúrája, s ez is ki­fejezi az ország egyre gyorsu­ló műszaki-gazdasági fejlő­dését. Az exportnak körülbe­lül negyed részét gépek, beren­dezések. hajók, repülőgépek, tartós fogyasztási cikkek (téle- víziók, rádiók, órák. fényképe­zőgépek stb.) alkotják. Moszkvában mégis az a vé­lemény, hogy a fejlett kapita­lista országokkal folytatott gép- és berendezés-kereskede­lem messze elmarad a lehető­ségektől. A szovjet gépexport a jövőben minden bizonnyal növekszik, mivél a Szovjet­unió színvonalas és verseny- képes nehéziparral rendelke­zik. A szovjet turbinákat, ge­nerátorokat, szerszámgépeket és műszereket máris a világ több tucat országa vásárolja. A szocialista országok a Szovjetunió legfőbb kereske­delmi partnerei, külkereske­delmi forgalmából 65 száza­lékkal részesednek: ebből a KGST-országokra 57 százalék jut. E kereskedelem értéke 1972- ben 17 milliárd rubel volt, s 1973-ban ezt túlszár­nyalta. A fejlett kapitalista orszá­gokkal lebonyolított kereske­delem 1972-ben 5,9 milliárd, 1973- ban pedig 6,5 milliárd rubelt tett ki. A legjelentő­sebb partnerek; az NSZK, Ja­pán, az Egyesült Államok, Finnország és Olaszország. Közülük nem egy országgal több száz milliós forgalomról beszélhetünk. A szovjet— amerikai kereskedelem értéke várhatóan eléri az 1,1 milliár- dot, a szovjet—nyugatnémet és a szovjet—japán pedig az 1—1 milliárdot. Ázsia. Afrika és Latin- Amerika 45 országával írtaié a Szovjetunió gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési egyezményt; közü­lük a legjelentősebb kereske­delmi partnerek: Egyiptom, India, Irán és Irak. A Szovjetuniónak sok fej­lett ipari tőkés országgal van öt évre szóló megállapodása, Franciaországgal, az NSZK- val, Finnországgal és Auszt­riával pedig hosszú távú, 10 évre szóló egyezmény szabá­lyozza az együttműködést. Olaszországgal és Angliával hamarosan hasonló megálla­podást parafáinak. Az utóbbi időben egyre in­kább polgárjogot nyernek a kereskedelem új formái. Ezek közé tartozik például a komp­lett gyárberendezések megvá­sárlását előmozdító hosszú távú bank- és vállalati hite­lek- Mind gyakoribb a nagy vállalatok építésében jelent­kező, kompenzációs alapokon nyugvó együttműködés, ami­kor a berendezést hitelre szál­lítják, s annak értékét a ka­matokkal az elkészült beru­házások termékeivel egyenlí­tik ki. Ilyen megállapodások van­nak érvényben Japánnal a szibériai erdőkitermelésre, az Occidental Petroleum ameri­kai céggel műtrágyagyárak építésére. Franciaors/.á csal az Usztv IIimszk-i fafeldolgozó be­rendezéseire, az NSZK-val 2 NóGRÁD - 1974. január 16., szerda komplett polietiléngyár be­rendezésének hitelezett szállí­tására és így tovább. Gyakori kérdés, hogy mi­ként hat a szovjet olajkeres­kedelemre, az árakra, a nyu­gati országokba irányuló szál­lításokra a nemzetközi olaj­válság, hogyan áll a szibériai olaj- és földgázkincs kiterme­lésében tervezett együttműkö­dés. A szovjet olaj- és gáz- szállítmányok mennyiségét aláírt megállapodások szabá­lyozzák és ezekre az energia- válság nincs hatással, A szál­lítások nagy része elsősorban a szocialista országokba irá­nyul, méghozzá az 1975-ig ér­vényes egyezmények alapján, stabil árakon. A más államok­kal folytatott kereskedelem­ben az árszintet természete­sen a világDiaci árak, válto­zások szabják meg. Tárgyalások folynak a ja- kuttőldi földgázkutatásokról a Szovjetunió, Japán és az Egyesült Államok cégeinek képviselői között az ipari ki­termelés mértékéről és a szál­lításokról. Japán cégekkel tár­gyalások folynak arról Is, hogy bankhitel igénybe vételé­vel berendezéseket szállítaná­nak a tyumenyi olajkiterme­léshez. s a Szovjetunió az így kapott olajtöbblet egy részé­vel fizetne a technológiai köz­reműködésért. Ezek azonban hosszú lejá­ratú. évtizedekre szóló-tervek, amelyeknek kidolgozása még csak kezdeti stádiumban van M. Makszimov A békeerők világkongresz- szusa. bar hivatalosan októ­berben befejezte munkáját, szinte tovább folytatódik, mi­vel a békefórum szellemé­ben az egyes országok béke­szervezetei nagyszabású ak­ciókat hajtanak végre — je­lentette ki keddi moszkvai nemzetközi sajtóértekezletén Romesh Chandra. A Béke-világtanács főtitká­ra. aki a moszkvai békekong­resszuson is elnökölt, közölte, hogy a béke-világkongresszus főbizottsága a tanácskozáson elfogadott döntések értelmé­ben február 9—10-én össze­ül a szovjet fővárosban. Mint Chandra hangsúlyozta, a főbizottság moszkvai ülésé­nek két napirendi pontja lesz: 1. Megvitatják é® eldöntik, hogy milyen szervezeti for­mában működjenek együtt a békekongresszuson részt vett. különböző nemzeti és nemzet­közi szervezetek; 2. Áttekintik azokat a le­hetőségeket és módozatokat, amelyek segítségével végre lehet hajtani a békekong re sz- szus 14 bizottságának az aján­lásait. Japan az olajfogvasztók tanácskozásán A jelenleg Indonéziában tartózkodó Tanaka japán mi1 niszterelnök kedden, Nixon amerikai elnökhöz intézett táviratában megerősítette Ja­pánnak azt az elhatározását, hogy részt vesz a kőolajfo­gyasztó országok nemzetközi „Közel" a A Kohoutek-üstökös tegnat> a Földtől „mindössze” 120,5 millió kilométeres távolság­ban száguldott el. óránként 189 902 kilométeres sebesség­gel. Az üstökös a keddi na­konferenciáján — közölték tokiói kormánytisztviselők. Hozzáfűzték, hogy a február 11—i washingtoni ülésen való­színűleg Ohira Maszajosi kül­ügyminiszter képviseli Ja­pánt. Földhöz oon haladt át oálváiának Föld-közei pontján. Sok tudós és amatőr csillagász nagy csa­lódására azonban szabad­szemmel alig láthatta az égi­testet. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom