Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-12 / 9. szám
Á szocialista vezető jellemvonásairól Mire s%nmiihnt a tagafig? Dejtári számvetés M jellem afc ember álgjSg íandó tulajdonságai lityié tartozik, ezért a .rínék jól ismerjük a jelle».it. ai'i'ói többnyire előre meg tudjuk mondani azt is. h így adott helyzetben mit, hogyan. fog tenni. A jellem életünk során a társadalmi kör- r. vezet és a nevelés hatáséra fejlődik ki. Téves az a hiedelem. hogy bárki. születésétől fogva jelleanes, vagy jellemteli.i. Ellenkezőleg,' a jellemet és azt alkotó jellemvonásokat illeszteni, erősítem, tovább* fejleszteni lehet. A vezetők iránt támasztott Igények — amelyek a párt hármas követelményében jutnak kifejezésre — hordoznak magúikban a jellemmel kapcsolatos elvárásokat is. Mind a szakmai, mind a politikai és s vezetői alkalmasság az egyén pozitív jellemvonásaira, aimratezilárdságána épül. GonT dőljünk csak arra, hogy például a következetesség — oly* fontos — jellemvonása egyaránt szükséges a politikai életben, a szakmai munkában, a vezetői gyakorlatban. Ugyanezt mondhatjuk a becsületességről, az igazságosságról és sok más tulajdonságról i6. Természetesen ezeket nemcsak a vezetőktől, hanem mindenkitől elvárjuk. Vannak azonban olyan jellemvonások, amelyek elsősorban a vezetői magatartásban, viselkedésiben. cselekvésben jutnak kifejezésre. Olyan pozitív emberi tulajdonságok ezek, amelyek jó, ha másokban is megvannak, de a vezetők semmiképpen nem nélkülözhetik. „ Az élet számtalan példával bizonyítja, hogy csak az lehet jó vezető, aki elutasítja a hízelgést, távoltartja magától a talpnyaló, alázatosikodó, szoigalelkű embereket Aki képes önmaga helyes értékelésére, annak nincs szüksége hízelgőkre. A hízelgés olyan hatást gyakorol rá, mint a kábítószer: szépnek, rózsaszínűnek látja a világot, s nem jut el hozzá a bíráló szó. A „hódolat illett és nem a bírálat” gyakorlata irreális világot teremt, ahol a cselekedetek, intézkedések is irreálisakká válnak. Az illető csalhatatlannak, tökéletesnek képzeli magát, ennek folytán elvész az önkontroll, s ez gyakran súlyos hibákhoz, nemegyszer jóvátehetetlen vétséghez vezet. \ A szocialista vezető elengedhetetlen jellemvonása a fejlett kritikai érzék, az ön- kritikufiság, a bírálat iránti fogékonyság. Többnyire azok reagálnak rosszul a bírálatra, akik nem biztosak a dolgukban. Maguk is érzik, hogy nincs minden rendben körülöttük, de nem tudnak vagy -nem akarnak szembenézni a hibákkal, kényelmi okokból, Sietve mert nincs erejük hozzá, képtelenek azok felszámolására. Az önkritikái érzék szorosan összefügg — a fentebb már említett — józan, reális önértékeléssel. Az önző, az énközpontú emberek, akik „maguk körül forgatják a világot”, általában túlértékelik magukat, s emiatt saját hibáikkal szemben elnézőek. A vezetői munkában tehát az önkritikái képesség hiánya nem csekély nehézséget okoz, már csak azért is, mert gyakorta együtt jár vele az önteltség, önhittség, beképzeltség, a saját személyiség túlértékelése. A reális önértékelés szerénységre késztet, amely a viselkedésben. a dolgozókkal való bánásmódban is megnyilvánul. Sokan azt tartják, ha a vezető szerény, nem elég nagystílű, akkor utasításait kevésbé tartják be. kevésbé van tekintélye. A sze- rénység azonban még senki tekintélyét nem ásta ajá, mint ahogy nem is szerzett senki tekintélyt, dölyfösséggel, fenn- héjázáseal. Egy vezető csak megfelelő tudással, hozzáértéssel, pozitív emberi tulajdonságaival képes valóságos tekintélyt, kivívni. A nagystí- lűság önmagában semmit nem ér, ha nincs mögötte széles látókör, áttekíntőképfsség, lényeglátás. Tekintélyt nem lehet „felülről” adni senkinek, és nem lehet senki tekintélyéit elvenni, ha az illetőt az emberek tisztelik, becsülik, saját tapasztalataik alapján ismerik jellemét, tudását és meggyőződtek vezetői rátermettségéről. Kicsit átformálva a régi közmondást, elmondhatjuk: ^minden vezető a maga tekintélyének kovácsa”. A jó vezető nemcsak a saját véleményét tartja fontosnak, hanem meghallgatja a beosztottjait is, sőt kéri véleményüket. Nem diplomáciai okokból, hanem azért, mert így illik, hanem mert tényleg érdekli a munkatársainak a véleménye, mivel tudja, hogy mindenkitől, még a legkisebb beosztású, a kevésbé művelt embertől is lehet tanulni. E felfogás az emberek tiszteletén, mások megbecsülésén alapszik. Régi igazság, hogy „amilyen az adjonistem, olyan a fogadj isten”, vagyis ha a vezető tiszteletiben tartja beosztottjait, elvárhatja annak viszonzását, de ellenkezőjét éri eb ha lekezelően, durván, tiszteletlenül bánik, tapintatlan módon viselkedik velük. szocialista vezetőben fejlett a szociális érzés, a szocialista humanitás jellemvonása. Akik a dolgozóik megbecsülését élvezik, akik sikeresen, hatékonyan vezetnek, általában rendelkeznek e pozitív sajátossággal. ♦Nemcsak kiadják a munkát, hanem a munkát végző ember gondjaira, nehézségeire is felfigyelnek és adott esetben orvoslást is nyújtanak. ’Mindezt tapintatosan, nem tolakodóan teszik. Nem könnyű megtalálni a józan arányokat abban, hogy melyek azok az egyéni problémák, amelyekbe nem szabad, és mi az, amibe illetékesek, sőt kötelesek beavatkozni és segíteni. Gondolni kell arra is, hogy olykor egyesek kihasználják a vezető szociális érŰj útépítési módszert Kísérleti vasbeton táblákat gyártanak A lábatlani vasbetongyár- elsőként a Dalmandi Állami ban, egyelőre kísérleti jel- Gazdaságnak szállít ezer da- leggel olyan betonelemek rab betontáblát egykilomé- gyártását kezdték meg, ame- teres bekötő út elkészítésére, lyekkel meggyorsíthatják az Az ottani tapasztalatok alap- utak építését. Három méter ján döntenek majd a folyama- széles, egy méter hosszú vas- tos gyártás megkezdéséről, beton táblákat készítenek, s Az előregyártott vasbeton ezeket az előre elkészített tábláknak: nagy hasznát vehe- kavics- vagy földágyon kis tik az épülő lakótelepeken is, kapcsoló elemekkel lehet ahol a, végleges utak hiányá- szorosan összeilleszteni. Fő- ban a munkagépek gyakran utak. autópályák építésére al- tengelyig süllyednek a sárban, kalmas ez a módszer, de a A lábatlani termék ugyanis nagy súlyú és lassú járművek felszedhető és újra felhasz- közlekedéséhez szükséges be- nálható. Lábatlanról kísérletkötő utak kialakítására igen képpen először a budapesti célszerűek az előregyártóit házgyári építkezéshez 6zállí- elemek. A lábatlani üzem tottak betontáblákat. aéikét, humanitását, segíteni akarását, és egyéni problémáikra hivatkozva, munkával meg nem érdemelt előnyös helyzetet vívnak ki maguknak a többi dolgozóval szemben, ami azokból indokolt ellenérzést vált ki. A szocialista humanitás is megköveteli, hogy a vezető a munka kiadásával egyidejűleg mérlegelje, hogy a megterhe- lés_ reális-e, a feltételek adot- taifif-e, nimcs-e túlterhelve a dolgozó, tudja-e egészsége károsodása nélkül a kiadott munkát ellátni, A szocialista társadalom emberközpontú, minden emberi cselekedetnek az embert kell szolgálnia. A vezetői humanitáshoz tartozik, hogy a vezető védje meg beosztottjait, álljon ki értük, ha szükséges, képviselje igazukat. A vezetőre hárul, hogy a környezetében nyílt, őszinte légkört teremtsen, ahol nem lehet helye a besúgásnák. egymás elleni áskálódásmak. pletykának, intrikának.. A jó vezetőnek nincsenek kedvencei, tanácsadói, úgynevezett „emberei”, nem hallgatja meg a ,jólértesült” közléseket. Csak így lehet a munkahelyi kiírna egészséges, s alakulhat ott ki igaz, emberi kollektíva. vezetők formálják a beosztottaikat, azok jellemét. De az ő jellemük is formálódik saját felismerésük és önnevelésük, a párt- és tömegszervezetek, a felettes szerveik és nem utolsósorban a dolgozó kollektíva hatása, ereje, segítsége által.. Takács Györgyivé A dejtári termelőszövetkezet 1904 hektáron gazdálkodik. Évekkel ezelőtt azon a 356 hektáron, amelyen most búzát termesztettek, a rozsból 1*4 mázsás átlagtermést takarítottak be. Tavaly búzából viszont 37 mázsa volt a hozam hektáronként. A „nagy ugrás*’ nem véletlenül történt. — A talajjavítás, vízrendezés, erdősávok telepítése, műtrágyázás az összetevői a jó búzatermésnek. Műtrágyából például 10,5 mázsát szórtunk hektáronként — mondja Berta István. A több ráfordítás nemcsak mennyiségben, minőségben is kamatozódott. A Terményforgalmi Vállalat mázsánként 300 forintot fizetett a búzáért. — Az anyarozsból 200 ezer forint volt a tjszta bevételünk —- jegyzi meg a gazdaság elnöke. A kertészet ,77 hektáron főleg paprikát és káposztát termesztett. A paprika ugyan vírusos betegség miatt’ nem hozta a tervezett bevételt, de a káposztából 365. ezer forinttal több a szövetkezet jövedelme. A megyén kívül bőven jutott a budapesti két elárusítóhelyükre is. A takarmánytermesztésre ugyancsak nagy gondot fordítottak, hogy biztosítsák az állatállomány részére az ab* rákot — Tavaly 165 szarvasmarhát értékesítettünk 885 mázsa súlyban. Mintegy há.rom- millió forintot kapott érte a szövetkezet. A háztáji tenyésztőktől pedig 81-et vásároltunk fel. Jó a tenyésztői kedv. Jelenleg 122 tehenet tartanak az istállókban. Három év múlva szeretnék a 300-at elérni. A fejlesztést a hústermelés fokozása irányítja. A Dália-program bevezetésén fáradoznak a dejtáriak. Ennek rendelik alá a legelő-, rétes gyepgazdálkodást is. — Fejőstehenet 40—5tí-et hagyunk meg. Ennyi elég. a község tejellátására. Sajnos, a tej hozamokkal nem nagyon dicsekedhetünk. Annál inkább a hízómarhákkal, amelyekből 146-ot exportra szállítottunk — sorolja Berta István. ‘ Sertésállományuk csak any- nyiban érdemel említést, hogy a termelőszövetkezet üzemi konyhájának igényét elégíti ki. Ennek ellenére a háztáji gazdaságoknak 224 malacot biztosítottak. — Az állattenyésztésen és növénytermesztésen túl tartósítórészleget üzemeltetünk, melynek kapacitása évi / 40— 45 vagon. Teljes mértékbeli ki is használjuk ezt a lehetőséget. Az eredményes tavalyi esztendőhöz nagymértékben hoz- * zájarutt, . hogy a szövetkezet gépparkja megfelel a termelés szükségleteinek. A búzatermelést például teljesen gépesítettéit. Ezek után mire számíthatnak a dejtári termelőszövetkezet tagjai a zárszámadáson? — Jövedelmük két—három százalékkal emelkedik a tavalyelőttihez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy egy tízórás munkanapra 105 forintot fi* zetünk — válaszol Berta 1st* ván. A fejlődés mértéke ettől jóval magasabb. Tavaly a 128 vagonos kukorica-gabona tároló mellé 2,5 millió forintos költséggel szárítót építettek. Az idén a keverőt is szeretnék mellé építeni. Az indok: a kukorica termesztésének fokozása. Az 1973-as esztendőben nem sikerült a tervezett átlagtermést elérni. — A biztonsági alapra, előzetes felméréseink alapján 600 ezer forint jut. így a tel. jes összeg a 2,2 millió forintot is meghaladja. Ez további biztonságot jelent a termelő- szövetkezet tagjainak. Gépvásárlásra L6 milliót tervezünk — mondja a termelőszövetkezet elnöke. Gondjaik is vannak. Ezek közül a legnagyobb, hogy kevés a fiatal. Ez azonban nem dejtári sajátosság. Sz. Gy. Tél az erdőben Favágók A ZIL kerekeire kötözött láncok belemarnak a csontkemény talajba. A hajtűkanyarokkal tűzdelt erdei utat néhány napja salakkal szórták be az erdészet dolgozói, hogy megkönnyítsék a fát szállító járművezetők dolgát. A gépkocsivezetőknek a biztos, kéz mellé jó idegekre is szüksége van, mert a kerekek nem mindig engedelmeskednek a kormánynak. — Holnap újra salakozzák az utat — mondja Jambrik István az Ipólyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szécsényi kerületének vezetője. Sűrűn látogatja a nógrád- sipeki erdőben folyó fakitermelést.. Környékbeli, sipeki, varsányi emberek szorgoskodnak. A motorfűrész éles hangja árulkodik a favágókról. Az út két oldalán az elszállításra vái-ó fák közé áll a ZIL, s a rakodógép motorja máris feldübörög. A „pilóta”. Szép József kevés ideig hagyja pihenni gépét. A rakodók között külön munkaverseny folyik. Tavaly ő szerezte meg az első helyet, s az idén is megvan rá minden esélye. — Naponta hetven-nyolc- van köbméter fát mozgatok meg, de előfordult már. hogy ennek dupláját jegyezhették a teljesítménynaplóban — mondja a rakodógép vezetője. — Minek tulajdonítja ra- kodótársainál jóval nagyobb teljesítményét? — A gépet rendszeresen karban kell tartani. így a termelésből kiesett munkanapok száma a lehető legkisebb lesz — hangzik a válasz. Szép József munkatársai nem nagyon emlékeznek, hogy a rakodógép állt volna valamilyen hiba múrtt. A fakitermelők munkájában a hagyományos módszerek és s korszerű technikai felszerelések szerencsés ötvözetével lehet találkozni. Fejszék több mint tíz éve már, hogy nem csattognak. Várkúti Sándor, a „Petőfi” brigád vezetője még emlékezik arra az időre, s jól tudja mi a különbség: — A favágók munkája a motoros kézifűrész által köny- nyebb lett. A teljesítmény pedig többszörösére nőtt a korábbihoz képest — magyarázza. miközben a fűrészgép a már kivágott tölgy törzsét szabdalja. A brigá'd ' tagjai. Balázs László. Kelecsényí Sándor, Tóth Bertalan és Csizmadia János a farakásokat készítik míg Mákos Dezső az erőgépre szerelt tolólappal utat egyenget. — Az 1973-as évben háromezer köbméter fa kitermelését vállalták és 830 köbméter kérgezést. Emellett felajánlottak 120 óra társadalmi munkát a hógrádsipeki klubkönyvtár építésénél — sorolja az erdészet vezetője, s még hozzáteszi: — A legjobb brigádunk. A vállalásaikat teljesítették. így bizonyosnak látszik, hogy elnyerik a szocialista címet, hisz’ ezért 1« dolgoztak tavaly olyan nagy lendülettel. — A keresetre sem panaszkodhatunk — jegyzi meg Várküti Sándor. — Három- és fél ezer forintra mindannyian kijövünk. Arcukat az erdei hideg pirosra festette. Megszokták már. Ilyenkor télen kevesebbet dolgoznak, nyáron hosszabb a munkaidő. — A falutol öt kilométerre van a kitermelés. Idáig gyalog kell jönnünk — mondja Csizmadid János: kezeit dör- zsölgetvé. ' ’’ — Kesztyűi nem kapta tű — Kaptunk, de már tönkrement. A brgiádvezető dolgozik a kézi motoros fűrésszel! A fűrészpor. hóval, földdel, keveredve szennyezi munkaruháját. — Máshol bőrköpenyt visel a fűrésszel dolgozó — szól a védőfelszerelés hallatán. Jambrik Istvánhoz fordulok. — Igaza van — mondja. Neki is jár, majd beszólok Balassagyarmatra a központba. A munkaruha így egykettőre elhasználódik. A megrakott gépkocsihoz tartunk. Az egvik favágó kis tüzet táplál. Ide járnak melegedni, • és pihenni. A tűz körül elolvadt a hó, amely sok mindenről árulkodik. Erdei vadakról, amelyek éjszakánként, ha "elcsendesül a környék, kíváncsian ide merészkednek. Látni a ló vontatta szán nyomait is. Ezzel közelítik a fát az utak mellé. Szabó Gyula Dolgozik a »Petőfi” brigád Fotó: Fodor X.
