Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

/ Egyaéggyűlésre kéaxiilnek Megtörténitek az előkészületek az ünnepi egységgyülésre a salgótarjáni Kun Béla mun- kásör zászlóaljnál. Januárban tartja a zászlóalj egységgyű­lését. Ha az embert 1 a tennivaló hajtja — Egy évvel ezelőtt beszél­gettünk. terveidről. Tele vol­tál lelkesedéssel. Akkor abban is megegyeztünk, hogy egy év múltán visszatérünk rá. Mi va­lósult meg az elképzelések­ből? — Ezt a kérdést más is fel­tette, és készültein is rá. Az első nagyobb munkám volt az iskola elvégzése után a tinik átszervezése, egységesítése. Erről beszéltünk tavaly. Ja­nuár elsejével megtörtént az átszervezés, a kidolgozott in­tézkedési tervnek megfelelően — válaszol Molnár István, a magybátonyi gépüzem szerve­zője. Táskáját bontja. Szak- kiönyv, kivágott, szervezésről szóló szakcikkek között keresi kimutatását. — Miért cipelsz ennyi pa­pírt? — Kell ez. Otthon is dolgo­zom néha. Ezek a cikkek szá­momra tanulságosak. Ha ilyet találok, kivágom, elteszem és előveszem. Lehet a példákból is tanulni. A mi foglalkozá­sunk ezt meg is követeli. Az előbbi kérdésre válaszolva: nem. vagyok teljesen elégedett Igaz, eredetileg 25 fős létszám- megtakarításról volt szó. Ta­valy 197 dolgozó végezte a tmlk-munkát, az idén viszont 162. Ez azt jelenti, hogy 35 embert az árutermeléshez le­hetett átcsoportosítani. A tmk- mumka viszont több lett, vagy­is több munkát kellett elvé­gezni, és az anyagköltségek is ennek megfelelően nagyobbak lettek. — A túlóra, volt sok? — Nem, még a tervezettet sem használtuk fel. — Szerinted ez nem siker? — Részibein, mert én számoi- uaim az operatív tmk-terv 80 százalékával és 20 százalékban az előre nem tervezhető kar­bantartó munkával, üzemza­var-elhárítással, de az utóbbi több lett. A párt-vb tárgyalta a tmik munkáját és jónak érté­kelte, de még nem befejezett ez a dolog. Igaz. üzem- és munkaszervezést soha sem le­het befejezni, amit ne kelle­ne tovább jaivítani és ne lehetne fejleszteni. — A vezetőknél szemlélet­változás van. Ezt a már elké­szült jövő évi tmk-tervek is igazolják. Pontosabbak, reáli­sabbak. Foglalkozunk még egyes kapcsolódó részlegek tmk-ihoz váló csatolásával.. A karbantartók anyagellátását kell még javítani, hogy min­denkor legyen számukra anyag alkatrész-és akkor már teljes sikerről beszélhetünk — mondja. — Nemcsak a tmik-val, liá­néra más szervezési kérdések­kel is foglalkozol. Ezekről sze­retnék hallani, — A vdllamoaműhelyfoen ké­szültek munkatanulmányok a veszteségidők feltárására. Nö­vekedett például a rmunk ásók­tól függő veszteségidő. A szer­vezési hiányosságok miatt is nagy az időveszteség. Ebből következik a látszatmunka keresése. Ilyen tapasztalatot szereztünk egyébként az egyes számú giépműhelynél is. A for­gácsolóknál meg a félkész- és késztermékraktár hiánya okoz gondot. A műhely tárol. Ért is meg kell oldani. Szere­pel is a tervünkben. A forgá­csolókat a költség-elhatárolás miatt 'külön kell választanunk a vasszerkezeti részlégtől, an­nak ebenere, hogy egy főmű­vezető irányítása alatt- mariad­nak. — Kisterenyén a villamos­részleg átszervezése, átcsopor­tosítása, ugyanitt egy gyártó­eszköz-, szerszáimraktár kiala­kítása szerepel tervünkben. A daraboló jelenleg a központi raktárban van, ez is problé­ma, jobb megoldásit kell talál- • nunk. — A legfontosabbnak a gyártás-e Lőkészítés korszerűsí­tését, javítását tartom. A szer­ződéskötéstől a gyártásig a megfelelő időközt biztosítani. Ehhez kapcsolódik a vállalat es üzem közötti kooperáció ja­vításai, amit a szervezési osz­tállyal közösen kell megolda­nunk. Ezt követheti a techno­lógiai előkészítés, az időben való anyagellátás, sőt még a normák kidolgozása is. Mind­ennek meg kell előznie a termelés, gyártás megszervezé­sét. Az idén sajnos nagyon szomorú tapasztalataink vol­tak. Én ebben látok sok tar­talékot, amit hasznosítani le­het. Még az ügyviteli és mű­ködési szabályzat js módosítás­ra vár. Időközben még biztos lesz néhány dolog. Ügy van ezzel az ember, hogy a sok tennivaló hajtja. — Sok ez, és úgy gondolom, segítség kell hozzá. — Megvan, nem panaszkod- hatom. A gazdasági-műszaki vezetők mellett a párt és szak- szervezet vezetői is állandóan érdeklődnek és segítenek. A norma-technológiai csoport különösen sokat tesz, de segí­tőtársak, partnerek az illeté­kes területek vezetői is. Más­képpen aligha várhatnánk si­kert — mondja Molnár István. Megszállottja munkájának. Nemcsak foglalkozásnak, ha­nem hivatásának érzi a szer­vezést. Szívósságára jellemző az, ahogy az életre készült. A villanyszerelőből villamosipa, ri technikus lett A technikus­ból levelező tagozaton felsőfo­kon üzemszervező, üzemmér­nök. Mindezt munka mellett végezte él, nagy akaraterővel. Az utóbbi nem halványult. Mindig bizonyítani akar. A kezdet jól sikerült, akikor is, ha ezt még kevésnek tártja. Bodó János Űj kutatóközpont Az Ossz-saövetségi Gáaki- termelő Kutató és Tervező Intézet fiókot létesít Asbabád- ban. A türkmén, fővárosban lé­tesítendő tudományos központ a köztársaság gázmezőinek felszerelésével, ipari méretű kitermelésével és a munka automatizálásával kapcsolatos problémákkal foglalkozik majd. Az intézet megszerve­zését Turkmenia iioldgazipaná- nak gyors fejlődése indokol­ja, Nagy mezőkön folyik a ki­termelés. gyűjtőállomásokat, kompresszor- és hűtőállomáso­kat építenek és csővezetéket fektetnek. Az új intézetbén elkészültek az első tervek, amelyek megvalósítása né­hány perspektivikus lelőhely kiaknázásának hatékonyságát növeli. Igényeitek a vevők Nem szeretem, ha visszaadják... Ez volt a visszatérő göndör lata annak a beszélgetésnek, amit néhány asszonpval foly­tattam a jó minőségű munká­ról a Női Fehérneműgyár iá- no6aknai üzemében. ■* — Azt mondják, hogy jó minőségű munkát végzek — kezdi az eszmecserét Sánta Zoltánná, a szocialista cimért küzdő Kossuth-brigád tagja. — Ez persze nem jelenti azt. hogy időnként egv. vagy két darabot nem kapok vissza ki­javításra. Ez legtöbbször az úi fazonoknál fordul elő. de csak addig, amíg bele nem jövök a munkába. Nekem a jó minőség mellett a mennyi­ségi követelmények teljesíté­se sem jelent különösebb gon­dot. Azt vallom: ne dolgozzon utánam senki. Ha nem sike­rül valami, s, észreveszem. ak­kor inkább lefejtem, mint­hogy visszaadjam. Mert a me* Ó6ok nagvon megnézik, mit. hogyan csináltunk meg. Ez az ő feladatuk. Az elnagyolt munkát szétfejteni, újra ösz- szevarrni sakkal több időbe kerül, mintha egyszer, de iól megcsinálja az ember. De azt sem szeretem, ha ilv módon adják tudtomra: nem voltam gondos, alapos. — Mi kell a jó minőségi munkához? — Több minden. Először: szeretni kell azt a munkát, amit végez az ember, s min­dig oda kell figyelni. Másod­szor: nemcsak a mennyiséget kell hajszolni. Harmadszor: nem szabad elfeledkezni ar­ról, hogy én is csak a jó mi­nőségű árut veszem meg. Ne­gyedszer: ha rossz munkám­mal bosszúságot okozok mun­katársaimnak. akkor tőlük sem várhatok mást. Ötöd­ször: mielőtt tovább adom a munkát, mégegyszer újra el­lenőrzőm. hogy jól csinál­tam-e. Nálunk a jó minősé­get a telep vezetősége premi­zálja. Eddig négy alkalommal kaptam. Sánta Zoltánnét, aki Mátra- balláról jár be. nemrég vet­ték fel a párt tagjainak so­rába. Mint betanított varró­nő kevésnek találja azt. amit tud. A januárban induló két­éves szakmunkásképző tanfo­lyamon 6 is részt vesz. Akácz Istvánné szalagveze­tő még hozzáfűzi: — Bármi­lyen műveletet kifogástalanul elvégez. Sokszor még más hi­báját is kijavitia. — Odafigyelek, amit csiná­lok. rendszeresen ellenőrzőm, hogy jól végeztem-e a reám bízott munkákat. Ha úgv lá­tom. hogy nem felel meg az előírásoknak, akkor újra ja­vítom. bár előfordul, hogy a gén tökéletlensége miatt gyen­gébb a minőség. Emiatt időn­ként két-három darabot javí­tásra visszakapok. Tegnap, tegnapelőtt például egyetlen visszavetésem sem volt. In­kább jól elvégzem a reám bí­zott munkát, mert a rosszul elkészített részmunka kijaví­tása sokkal több időt vesz el, mintha elsőre, jól megcsiná­lom. Egyébként nagyon ide­gesít, ha valamit visszahoz­nak javításra. — Büszkeségből? — Nem tudnám megmonda­ni. Egyszerűen bánt. Ilyenkor magamat korholom: nem igaz, hogy nem tudtad volna job­ban elkészíteni — vallja Lász­ló Jánosné. aki a társadalmi ellenőri tisztséggel járó. nem éppen népszerű feladatokat is ellátja. Szalagvezetője. Czene Antalné azt mondja: — Mer szólni, mer bírálni, ha felü­letes munkát tapasztal. — Nagyon vigyázok a mi­nőségre. Fél éve. hogy utol­jára mondták: ezt a néhány darabot ki kell javítani. Rend­szeresen kapok minőségi pré­miumot. Végtelenül kellemet­lenül érzem magam, ha visz- szaadnak egykét ruhát* azzal, hogy fejtsem fel és készít­sem el jól. Miben látom a jó minőségű munka titkát — is­métli a kérdést, maid így folytatja: — Én például jól kihasználom .a munkaidőt. A műszak alatt egv feketét fo­gyasztok el. a többi időt a gép mellett töltöm munkával. — ön szerint lehet teljesí­teni a minőségi követelmé­nyeket? — Annak, aki akarja, igen. — állítja, határozottan Mol­nár Vincéné. Szalagvezetője. Csömör lg* riácné a következők két egé­szíti ki: — Ismer minden műveletet, a legkényesebb munkákat is rá lehet bízni, reálisan nézi és ítéli meg a dolgokat. Ab­ban a szalagban, ahol ő dol­gozik. sikerült a visszavetést a korábbi 21 százalékról 13,5 százalékra csökkenteni. A fej­lődés azonban nem kielégítő. Ugyanis az engedélyezett hi­baszázalék csak 13,5 leheti­Ezután a minőségi ellen­őrök brigádvezetőjét. Paskó Józsefnét kérdeztem, hogyan látja a minőségi munka he­lyét, szerepét. — Valamit javult a minő­ség, de még sokat kell ten­ni, mert sajnos vannak, akik felületesen dolgoznak. Egye­sek nehezen értik meg. hogy nálunk létkérdés a minőség. A vevők egyre jobban emelik a minőségi követelményeket nagyon megnézik, hogy mi­lyen árut vesznek át. Általá­ban a könnyebb műveleteket nagyolják el. elsősorban a fi­atalok és az új dolgozók. De vannak, akik csak a mennyi­ségre törekszenek, pedig tud­ják hogy ami minőségileg gyenge, azt visszakapják. Az üzemben, az engedélyezett hibaszázalék nyolc lehet. Ezt azonban mi eddig még két százalékkal túlszárnyaltuk. Az anyaghibából adódó leértéke­lés viszont kevesebb, mint tavaly volt. ★ A minőségi munkának van­nak már kiváló képviselői, számuk, ha lassan is. de "va­ra pociik. Valószínű a rövide­sen beinduló szakmai, tanfo­lyamon tanultak alaoián mind többen rájönnek, felismerik, hogy a gyár létét, biztos lö­vőjét termékeinek jó minősé­gével lehet csak megalapozni. V. K. Az idei üdülési program Segítik a nagycsaládosokat Gondoskodnak a nyugdíjasokról és a gyári dolgosók gyermekeiről A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az év befejezése előtt nemcsak a termelés eredményeit veszik számítás­ba, hímem számot vetnek az egész évben szorgalmaskodó és a közel 200 millió forintos nyereséget létrehozó dolgozók szociális és emberi vonatko­zásaival is. Az erőgyűjtés fontos állo­mása az üdülés és kulturált pihenés. Ügy ítélik meg, hogy az 1973-as évben az üdülési szezon a nyári időszakban természetes módon tetőzött, de az üdülés az idényeknek megfelelően az év minden szakában töretlenül végigvo­nul & napjainkban is tart. A szakszervezeti, csoportér­tekezleteken megelégedéssel állapították meg, hogy a kü­lönböző üdültetési formák­ban, 1973-ban összesen 1281 fő vett részt, a SZOT által biztosított beutalókkal a gyár 214 dolgozója vett részt ked­vezményes üdülésben, s ezen kívül 20 dolgozó üdülhetett külföldön. A vállalat tulajdo­nát képező három üdülőhe­lyen: Berekfürdőn, Balatonsza- badiban és Zsórifürdőn összesen 609 dolgozó üdült családosán. A gyári dolgozók gyermeke­iről való gondoskodás szép példája, hogy ez évben is négy turnusban 200 gyermek üdülhetett a Balaton partján. De a gyárban számon tartják a nyugdíjasokat is. Berekfür­dőn és Zsórifürdőn az első és utolsó turnus a nyugdíjasoké volt és összesen 150 nyugdíjas pihenhetett és gyógyulhatott ingyenesen két héten ieress tül a gyár üdülőiben. A szakszervezetek csoport- értekezleteinek számvetése egyben a következő idényre való felkészülés kezdetét is jelenti. Az illetékesek mar elké­szítetlek az 1974-es üdü­lési programot és január­ban hozzálátnak a konk­rét készülődéshez is. A vállalati üdülőkben tova ob növelik a kulturáltabb, nyű­göd tabb és kényelmesebb pi­henés körülményeinek megte­remtését. Berekfürdőn, a meg­levő épületekben hozzálátnak a belső átalakításhoz, amely lehetővé teszi a szobák szá mának növelését. Az étkezés­nél /tapasztalt problémáikat az étterem átépítésével szintén megszüntetik. Balatonszabadi - ban felújítják az üdülő felsze­reléseit és bővítik a pihente­tő játékszerek állományát. , A gyárban az a törekvés, hogy a- következő évben még többen vegyék ki részüket a pihenés kínálkozó lehető­ségeiből. Szeretnék, ha 1974- ben olyan dolgozók kerülné­nek előtérbe, akik eddig még nem voltak, vagy nagyon ré­gen vettek részt üdültetésiben Különös gonddal figyel­nek a nagycsaládosokra akik anyagi helyzetüknél fogva eddig nem tudták vállalni még a kedvezmé­nyes üdülést sem. Ezért a szakszervezeti bizott­ságnak az az elképzelése, hogy a nagycsaládosokat anyagilag is segíti Orosz Béla Mai kommentárunk Készülődés tavaszra A téli hónapokban elcsendesül a határ, A termelőszó-* vetkezetek vezetői és a tagság már a zárszámadó közgyűlés­re készül. A gépműhelyekből kiszűrődő zajok azonban más­fajta készülődésről árulkodnak. Megkezdődött a téli gépja­vítás. az erőgépek előkészítése a tavaszi mezőgazdasági munkákra. Az utóbbi években a termelőszövetkezetek egyre többet fordítanak gépek vásárlására. A nógrádi domborzati viszo­nyok között ezeknek a gépeknek, technikai felszereléseknek átlagéletkora' nem a legmagasabb. A nagyfokú igénybevétel miatt most a legfontosabb, hogy alaposan felülvizsgálják ál­lapotukat, elvégezzék a nagyjavításokat a következő hóna­pokban. A gépjavítás már nem kampányfeladat, nemcsak erre az időszakra korlátozódik. Az év közbeni rendszeres kar­bantartás most megkönnyíti a szerelők munkáját. Így véle­kednék a gazdaságok szakemberei Hasznostól Nagyorosziig, Pásztótól Dejtárig megyeszerte. A téli gépjavítás a legtöbb termelőszövetkezetben terv­szerűen folyik. Előre felmérik, hogy melyik gép mikor ke­rül sorra, aszerint, hogy jövőre mely hónapban lesz szük­ség rájuk. Ha a kívánt üzembiztonság elfogadható összegű ráfordítással nem érhető el, akkor a gépet bontásra ítélik, hogy a még jó alkatrészeket hasznosíthassák. Karancslapuj- tőn például széles körű felmérést végeztek hónapokkal ko­rábban az említett szempontoktól vezérelve. Az alkatrészellátás egyébként is rendszeresen visszatérő gond a szövetkezetekben, bár egyelőre a legfontosabbak be­szerezhetők. Azokon a helyeken, ahol a gépjavítási ütemterv szerinti alkatrészszükségletről folyamatosan gondoskodtak, Ilyen problémák nem merülnek fel. Ha mégis hiányzik va­lamelyik pótalkatrész, nem árt a nagyobb gazdaságoknál ér­deklődni, ahol nagyobb készleteket is raktáron tartanak. A gépek jó állapota csak a szerelők lelkiismeretes, hoz­záértő munkájával érhető el. Nagy segítség számukra, ha a gépekkel dolgozó traktorosok is ott vannak a javítások al­kalmával, hiszen ők tudják a legjobban, hol a hiba. így a javítási idő jelentősen lerövidülhet. A gépek kulcsszerepet kapnak a mezőgazdasági terme­lésben. Az előkészítés során esetleges felületes munka kárát az eredmények érzékeltethetik. Ezért dicséretes a ludányhalá- szi termelőszövetkezet vezetőinek kezdeményezése a szerelők anyagi érdekeltségének megteremtésére. A gépjavításra ki­tűzött összeg egy részét csak a jövő évben kapják meg, ha a gépek műszaki állapota miatt nem lesz a termelésben ki­esés. A jó minőségű munkát más helyeken, mint például Szurdokpüspökiben, a szocialista brigádokban dolgozó sze­relők is garantálják. i Nehézségek is akadnak a termelőszövetkezeteinkben. Néhol helyiség hiányában a szabad ég alatt kell a téli gép­javításokat végezni, mondhatni mostoha körülmények kö­zött. A másik hiányosság — aminek pótlása egyelőre csak merész elképzelés —, hogy nincs lehetőség a műszeres vizs­gálatokra. Emiatt a rejtett hibák felfedezése csak a szere­lők tapasztalatán, alaposságán múlik. Ezekben a napokban még előfordul, hogy a gépekkel a határban lehet találkozni. Az év utolsó napjaiban bizonyos­ra vehető, hogy ezeken a helyeken is a gépműhelyek szerelői lázas munkához látnak, hogy a gépek jó előkészítésével megalapozzák a következő évi termést. ’ Sz. Gy. NÓGRÁD — 1974. január 3., csütörtök 3 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom