Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-03 / 1. szám
Megyei filmbemutatók Érdekes filmek műsoron. Timur, szimpatikus fiatalember, a vígjátékok szabályai szerint állandóan emberszere- tete áldozata lesz; azonnal megnyeri a nézők rokonszen- vét azzal, hogy csodálatos következetességgel egyesül benne az egyéni és a társadalmi »én-«”. . A Ravil Batirov rendezte film főszerepeiben fiatal szovjet filmszínészeket — Atabek Ganyijev, Alekszamdr Lenykov, Marina Nyejolova — 'ismerhetünk meg. Bizonyára emlékezetes filmsiker lesz Keleti Márton és Mészáros Gyula társrendező zen ás kalandfilmje. a Csínom Palkó, amelynek szövegkönyvét Farkas Ferenc és Dékány András daljátéka nyomán a vidám írásairól ismert Békefi István irta. A történet széles körben ismert és népszerű, s mindazoknak kellemes szórakozást nyújt,- akik szeretik a kalandos-romantikus, kosz- A Várunk, fiú! című film kezűket írta: „A filmet áthat- tömés filmeket, valamint a a novemberi szovjet film ja a zene, az optimista hang- kellemes zenét. A főszerepe- ünnepén került először a ma- vétel, a könnyedén emelkedett , , . kitűnő fiatal színészek gyár közönség elé. s fiatalos, hangulat és a romantikusan alakítják: a címszerepet Nagy derűs hangvételével már ak- izgatott intonáció — ez emlé- ^abor. öccsét, Jankót. Benkő kor sikert aratott a főváros kezteti a Moszkvai séta című' Peter, Balogh Adóm kuruc nézőinek körében. Az üzbég filmre. A hősök munkásfia- generálist pedig Huszti Péter, filmstúdióban készült filmről talok, és a film lelki érésük- A film a közelmúltban el- a szovjet filmszaklap, az Isz- ről szól. mintegy magától ér- hunyt nagy filmrendező, Ke- kussztvo Kino a szovjetunió- tetődően, minden szónoki leti Márton utolsó alkotása beli bemutató idején a követ- deklaráció nélkül. A főhős, volt. Képernyő előtt élvezetes szilveszter volt Hogy a mesterségesen csi- gázott érdeklődés nem mindig jó taktika, arra a korábbi évek adtak tapasztalatot a televíziónak. A szilveszteri műsorok csinnadrattás beharangozása hónapokkal az esemény előtt, mindig olyan igényekre ragadtatott bennünket, amelyek beváltására nem volt végül is fedezete a műsorszerkesztőknek. Ebből okulva most jóval kevesebbet hallhattunk az előkészületekről, sejtelmes titkolózások sem zavarták meg várakozásunkat. így aztán elmondhatjuk, hogy a mérsékeltebb reményeknél lényegesen többet kaptunk, s kellemes közérzettel töltöttük az ünnepi napokat a képernyő előtt. Mert nem csupán a szilveszterest mozgalmas, változatos szolgáltatásával lehetünk ösz- szességében elégedettek, de az előzményekkel és a folytatással is. A Szilveszter ’73-nak már önmagában az lüktető ritmust adott, hogy a műsor szakított az egykonferansziés formával, s a műsorvezetők váltották egymást, ami a stílusok ízes turmixát . eredményezte. Brachfeld Siegfried, Kellér Dezső, Komlós János, Kállai István, ősz Ferenc elegyítette ezt a szilveszteri keveréket nagy mesterségbeli hozzáértéssel, gazdag mixeri fantáziával. A vidám monológok, villámtréfák, jelenetek sorából a legmulattatóbbnak Kellér Dezső Ötszemközt-paró- diáját, Komlós konferanszát, Alfonzó és Gera Zoltán jelenetét, a Sakkozókat, valamint a Parodisták vetélkedőjét éreztük — ez utóbbit Honthy Hannával „diísítva". A leghalványabbnak és leg- erőltetettebbnek Kállai István műsorát és Hofi Gézáét, aki ezúttal a tőle megszokottól fáradtabban és hevenyészettebben rögtönzött. S mert ez a itiritftit’CriX’ü'írtt'Ct'ti'ü'trírtrirtrk-ü'trtrtrtrírtrer ír J í Az új évben is — minden kedves vásárlójának rendelkezésére áll: a hűtőgépgyár 5 „rögtönzés" felvételről történt, nem egyedül az ő rovására kell írni a műsor egyik triviális kiszólását, amitől még ezen a rendhagyó esten is bátran elállhattak volna a szerkesztők. Az évzáró nap programja fokozatosan készítette elő az esti főműsort. Délután Arsene Lupin egyik derűsen izgáluxas kalandját követhettük nyomon, tetszett az amatőrfilmesek műsora, a Kacagó kamera és az az önironikus riport- film is, melyet A kamerák mögött cámmel láthattunk. Az új év első napjának kellemes eseménye volt Csiky Gergely Nagymama című vígjátékának közvetítése a debreceni Csokonai Színházból, olyan illusztris címszereplővel, mint Neményi Lili. Megkapó élményt adott Tűz vagyok címmel az a Petőfi-műsor, mely a kiskunsági tanyavilág természetszínpadán készült jeles verstolmácsolók, többek között Bessenyei Ferenc, Kozák András, Juhász Jácint közreműködésével. S megrázó emberi történetet ismertünk meg este Paddy Chayefsky A nagy üzlet című tévéjátékában melynek főszerepeiben Páger Antal, Bulla Elma és Küldi Nóra nyújtott nagyszerű alakítást. (barna.) NŰCRÁD — 1974. január 3.» csütörtök ÜJ IGAZGATÓ került a Balassi Bálint megyei Könyvtárba. Felkerestük, hogy első benyomásairól, terveiről érdeklődjünk. Janó János az Alföldről került Nógrád megyébe. A Szolnok megyei Tanács művelődési osztályának főelőadói posztjáról jött Salgótarjánba, hogy elvállalja a megyei könyvtár vezetését. — Még csak néhány hete vagyok itt, érthető, ha nem alakult ki bennem teljes, reális kép a könyvtár helyzetéről, aktuális feladatairól — mondja az igazgató. — A munkatársak szivesen fogadtak, minden segítséget megadtak és megadnak ahhoz, hogy minél jobban megismerhessem a körülményeket, a lehetőségeket, a feladatokat. Pillanatnyilag úgy látom, hogy az intézmény életében az utóbbi háromnégy év folyamán erőteljes fejlődés indult meg. Ennek nyomán elégséges alap alakult ki a továbblépésre, a munka színvonalának fejlesztésére, a '•solgáltatások bővítésére. Elsősorban azokra gondolok itt, Krisztina királynő és a többiek 4 megyei filmklubmozgalom múltja és jelene A f ümkiu bmozga lom az utóbbi néhány esztendőben erősödött országosan, s — részben ezzel összefüggésben — m egyénikben is. Ma már Nógrád hét helységében működik filmklub. Salgótarjániban, a József Attila Megyei Művelődési Központ, Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán, Rútságon. az Asztalos János. Szé* csányben, a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ üzemeltet filmklubot a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalattal és a Filmtudományi Intézettel közösen. Diósjenőn, Karancssa- gon, valamint Kisterenyén a művelődési ház, illetve a gimnázium fogott össze a megyei Moziüzemi Vállalattal és hozott létre szakkörjellegű film- baráti kört. Mindkét működési forma célja azonos: az egyetemes filmtörténet kiemelkedő alkotásainak, a ma haladó eszmei- ségű művészi filmjeinek megismertetésén keresztül filim- történetileg és -esztétikailag művelt és értő közönség kialakítása az önkéntesség alapján. A különbségek a bemutatott filmek vonatkozásában, illetve az előadások lefolyásában találhatók. A filmklubok több évtizeddel ezelőtti, archív filmeket is játszanak, míg a filmbaróti körök csak a MO- KÉP forgalmazáséban szereplőket. A filmbaráti körök viszont az előadások mellett — minden egyes alkalommal — a- látott filmek vitáját is megrendezik. A filmklulbmozgakxm területén megyénkben számottevő fejlődés 1970-től érzékelhető: nőtt a filmklubok és a -tagok száma. Nógrád megyében ma. 300 fő alatti létszámmal klub már nem működik. , Balassagyarmaton például olyan nagy érdeklődés nyilvánult meg a filmklub iránt, hogy külön felnőtt és ifjúsági „tagozatot” kellett beindítani. A salgótarjáni filmklubot is több mint 4 és fél százan látogatják rendszeresem. A tagság filmesztétikái nevelését az előadások mellett a legkülönfélébb oszto- gátó és filmes kiadványok segítik. A filmklubrnozgalam Franciaországból, a film' szülőhazájából indult útjára az 1920-as évek elején. Nemzetközi méretűvé azonban csak a második világháború után vált, amikor létrehozták a Filmklubok Nemzetközi Szövetségét is. — Magyarországon mikor alakultak az első filmklubok? — kérdeztük Kocsis Lászlót, a Moziüzemi Vállalat munkatársát, aki évek óta a megye: filmklubmozgalom egyik fő szervezője. — 1957-ben a Filmtudományi Intézet szervezésében. Ebben az időszakban a tömegek megnyerése volt az elsődleges cél. Az úgynevezett „régi filmek mozija”, vagyis a 30-as évek nagy filmsikereinek sorozata — részben ezért — nagyon laza tematikával dolgozott, különösebb koncepció nélkül. Csak a hatvanas évek elején, amikor a TIT vette át a filmklubok szervezését, alakultak ki a bizonyos rendszerességre törekvő és összefüggő sorozatok. Ekkor országosan mintegy 40—45 filmbaráti kör működött, de a. mozgalom a célnak megfelelő igazi nevelő munkát csak az egyetemi ifjúság körében tudott kifejteni. Más közegben a mozgalom — szinte elkerülhetetlenül — szimpla mozizássá vált. — S mi volt a helyzet Nógrád megyében? — A salgótarjáni acélárugyári művelődési otthon országosan is elsők között kapcsolódott a mozgalomba az 50- es évek végén és hat éven keresztül szinte az egész akkori archív fiimállományt kimerítette. .. A TIT szervezésében néhány éves kísérletezés folyt Bal assagyarmaton, Szácsény- ban és a zagyvapálfalvi síküveggyárban, Kevesen tudják például, hogy 1962-ben Saé- csény volt az ország első községe, ahol hivatalosan filmklub létesült. — Az említettek valóban csak kísérletezések voltak? — Sajnos igen. Még a legváltozatosabban szerkesztett műsorokkal, a legjobb előadókkal sem sikerült elejét venni, hogy ezek a kéthetenkénti előadásos vetítések ne váljanak egyszerű filmnézéssé, mozizássá. Nem tudtunk megbirkózni a régi filmek Fiatalok és a Salgótarján általános és közéofokú iskoláiban az 1972/73'as iskolaévben össze* sen 31 tanfolyamot rendeztek. Ezeken több mint 650 diák ismerkedett meg a legszükségesebb egészségügyi tudnivalókkal, maid később aktívan tevékenykedtek a iránti nosztalgiával sem. Balassagyarmaton például a háború előtti magyar filmekre teltház váltott bérletet, az igazi filmművészet kialakulására viszont csak néhány néző volt kiváncsi. Ezt tapasztaltuk az acélárugyárban »is. Resnais világhírű Hirosima filmjét mindössze tizenöt filmbarát ruézte végig. Szomorú kép volt ez akkor, amikor a Krisztina királynőre például. — Greta Garbóval a címszerepben — két teltházat kellett „rögtönözni”. De mindez már a múlté. Nógrádban az elmúlt évek alatt néhány hozzáértő, lelkes népművelő áldozatos munkája révéin jelentős számú filmértő és fiilmkedvelő közönség nevelődött. Az úton azonban tovább kell menni: még több embert kell bevonni a filmművészet bűvkörébe. — Milyen konkrét elképzeléseik vannak erre vonatkozóan? — Az ifjúsági törvény szellemében különösen a fiatalok filmesztétikái nevelésére kívánunk az eddiginél nagyobb hangsúlyt fordítani. Januártól % a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban ifjúsági. „Art Kino” előadásokat veszetünk be. Másik tervünk, hogy túllépjünk az iskolamozi jelenlegi gyakorlatán, amely túlságosan a tananyaghoz kötődik és többnyire mozi zásízű. Igazi filmesztétikái oktatásban kívánjuk részesíteni a tanulókat. Időszerű — nemes célkitűzések. Megvalósításuk is ilyen legyen. — ok — Vöröskereszt Vöröskeresztes tanárelnökök segítségével az iskolai Vörös- keresztes-csoportok munkájában. Különösen népszerű volt az elsősegélynyújtó és az ifjú egészségőr tanfolyam, de sokan vettek részt a nagylányok iskoláia és az anyák is kólája című tanfolyamokon. Síelők halála Karácsony és újév között az osztrák hegyekben négy sielő vesztette életét. Stájerországban a 20 éves Theodor Manner nyolcvan kilométeres sebességgel száguldott a lejtőn és nekirohant a 32 éves Monika Gallo bécsi síelőnél.. Összeütközésük következtében Monika Gallo olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy belehalt sebeibe. Mariazell környékén a 26 éves Walter Brantner síoktató mentés közben vesztette életét. Vor- arlbergben Raimund Romey- ke 28 éves nyugatnémet üzemgazdász a lezárt sípályára rohant, amelyen csak foltokban voit hó, és olyan szerencsétlenül bukott, hogy a helyszínen meghalt. Tirolban Telfs környékén a 13 éves Ernst Riener iskolai tanuló ugyancsak bukott a lesiklóná- lyán, fejjel sziklának vágódott és halálos sérülést szenvedett. (MTI) BÍZOM MUNKATÁRSAIMBAN amelyeket még elődöm határozott meg. Szeretnénk kibővíteni a tájékoztató szolgálatunkat. hogy hatékonyabban segítsük azokat, akik hozzánk fordulnak kérdéseikkel. Amennyiben. a helyiséggondok megoldódnak, az 1974-es évben szeretnénk üzembe helyezni a Fonotékát, illetve zenei részlegünket. , — Milyen elképzelései vannak a munkások olvasáskultúrájának emelésével Icapcsolat- ban? Véleménye szerint milyen lehetőségei vannak e téren a könyvtárnak? — Lehetőségeink korlátozottak. A könyvtáron belül csak úgy szervezhetünk különféle rendezvényeket, ha az más tevékenységünk — kölcsönzés, olvasóterem — rovásába történik. Mindenesetre hatékonyabbá próbáljuk tenni propagandánkat, törekszünk arra, hogy minden rendezvényünkről, szolgáltatásunkról tudomást szerezhessen minden érintett. Keressük a kapcsolatokat a társintézményekkel, hogy a határ feladatokat minél sikeresebben oldhassuk meg. Január első felében szeretnénk felvenni a kapcsolatot a szakszervezetek megyei tanácsának könyvtárával, hogy közös erővel nagyobb hatást érhessünk el a munkásművelődés terén. Természetesen nem vetélkedésre gondolok, inkább egymás munkájának célszerű kiegészítésére. — Véleménye szerint milyen nehézségek, akadályozó tényezők merülnek fel a könyvtár munkájában? — Ahogy látom, a legnagyobb gond a helyiség. Már előbb is említettem, nehézségekbe ütközik rendezvényeink számának növelése, ha nem akarjuk a kölcsönzési időt csökkenteni. Ennél is súlyosabb gond a raktári befogadó- képesség elégtelen volta, aihi szükségessé teszi, hogy másod- példányainkat, később pedig a folyóiratokat is Zagyvarónán tároljuk. Ez természetesen csökkenti a hozzáférhetőséget. A megoldást valószínűleg az új könyvtárépület megépülése hozza majd. Sajnos, tudomásom szerint, erre a közeljövőben nem kerül sor. — Mik a legközelebbi elképzelései? — PILLANATNYILAG az 1974. évi tervet kell elkészítenünk. Bízom munkatársaimban, remélem, nem lesz fennakadás. Kértem őket, hogy esetleges egyéni ötleteiket, elképzeléseiket is közöljék velem, hogy amennyiben ezek számára reális alap teremthető, megvalósítsuk azokat. A könyvtár, tapasztalataim szerint, ha nem is tartozik az élvonalbeli megyei könyvtárak közé, nem rossz. Ügy hiszem, a meglevő alapokról töretlenül fejleszthetjük tovább munkánkat az intézményen belül és a megye területén is.- - — 8 — \ l
