Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

indokolt lépés rolt Körzetesítés, magasabb színvonalú oktatás Az oktatáspolitikai határo­zat gyakorlati megvalósításá­nak egyik alapvető feltétele a szakrendszerű oktatás biz­tosítása. E célkitűzés megva­lósítása értelmében az MSZMP Pásztói járási Bizottságának 1972. december 22-én kibocsá­tott állásfoglalása rövid távú feladatként szabta meg Hasz­nos és Mátrakeresztes közsé­gek iskoláinak Pásztora törté­nő körzetesítését. A nagyközségi közös tanács vb által 1973-ban elfogadott intézkedési tervek végrehajtá­sa szerint a hasznost és a mátrakeresztesi általános is­kolák körzetesítése 1973. szep­tember 1-gyel megtörtént. A körzetesítést elsősorban —kü­lönösen Mátrakeresztes eseté­ben — a szakrendszerű okta­tás tekintetében fellépő prob­lémák indokolták. A körzete­sítésről, az azóta eltelt Idő­szakról a következőképpen vé­lekednek az illetékesek. Nagy József, a nagyközségi közös tanács elnöke: — A körzetesítés különö­sebb anyagi megterhelést nem okozott. Gondot a napközi ott­honos csoportok étkeztetése jelentett. A Mikszáth Kálmán Gimnázium konyhájának bő­vítésével — a hasznos! gye­rekek számára — ezt megol­dottuk. Iskolabuszt állítottunk be. amellyel zavartalanul tör­ténik a gyerekek utaztatása. A körzetesítést pozitív dolognak tartom, mert ezzel biztosítot­tuk az egységes színvonalú, szakrendszerű oktatást. Bózvári József, a nagyköz­ség közös tanács művelődési felügyelője: — A körzetesítést megelő­zően a pártszervezetekkel, tö­megszervezetekkel részletes megbeszélést tartottunk, s vb- szinten is megtárgyaltuk a tennivalókat. Szülői értekezle­ten tájékoztatást adtunk a fel­merülő kérdésekre. A szülők aktívan foglaltak állást a kör­zetesítés mellett. Munkánkhoz a megyei és járási vb műve­lődésügyi osztály is segítséget adott. A tantestületi üléseken pedig döntöttek a bekerülő ta­nulók differenciáltabb foglal­koztatásáról. A körzetesítést — amely 72 tanulót érintett — az élet hozta magával. Egy koncentrálódási folyamatot in­dított el. Iskoláink szakosel­látottsága 95 százalékos lett, A körzetesítéssel, vélemé­nyünk szerint, az oktatáspoli­tikai határozat egyik lényeges célkitűzésének tettünk eleget. Szabó Áron, a Dózsa György körzeti Általános Iskola igaz­gatója: — A körzetesítéssel isko­lánkban a mátrakeresztesi ta­nulók nyertek elhelyezést. A célunk az volt, hogy az osztá­lyok számát ne szaporítsuk, csupán a létszámuk emelked­jék. A bejáró prerekek — az átmenet megkönnyítése miatt — külön napközis csoportot és egyelőre külön úttörőrajt alkotnak. Természetes, hogy a beilleszkedés az új közösségbe nem megy máról holnapra. Ezért velük szemben a tantes­tület türelmesebb bánásmó­dot, munkát tanúsít. Tanul­mányi helyzetük megkönnyí­tésére magyar-, orosz- és ma­tematikakorrepetálás kezdő­dött. Az első szülői értekezle­tet Mátrakeresztesen tartotta meg a tantestület, ahol a fel­merülő problémákat a szülők­kel megbeszélték. A félév el­telte után részben kialakult képről adhatunk számot. A gyermekek lassan megszokják az új környezetet. A közös ta­nulás feltételeihez alkalmaz­kodnak. Különbség a pásztói és mátrakeresztesi gyerekek között nincs. Az előző évi ta­nulmányi szintet többé-kevés- bé megtartották. A szülők, ne­velők részéről panasz eddig nem hangzott el. A körzetesí­tés megvalósításával, a maga­sabb színvonalú oktatás útján, a cél érdekében eredményesen haladunk. Vincze Ferenc, az I. sz. kör­zeti általános iskola igazgató­ja: — A hasznosi tanulók elhe­lyezése, a tárgyi és személyi feltételek megteremtése után gyakorlatilag nem okozott gondot. Pedagógiai indokok miatt egyetlen napközis cso­portban biztosítottuk számuk­ra a délutáni foglalkoztatást. Magyar, orosz és matematika tárgyakból differenciáltabb képzést nyújtunk nekik. A hasznosi tanulók a körzeti is­kola szintjét emelték. Maga­tartásuk, szorgalmuk jó, ta­nulmányi eredményükben visszaesés nincs. Egészséges rivalizálás indult meg köztük és a pásztói gyerekek között. Beilleszkedésük az új közös­ségbe zökkenőmentes volt. Az első szülői értekezleten, amely Hasznoson volt, a körzetesí­téssel szembúi ellenvélemény nem hangzott el. Több prob­lémára számítottunk. Az ered­ményes előkészítés — amely­ben a tanács, az iskolavezetés, az anyatantestület aktívan részt vett — minden felmerü­lő nehézséget megoldott. El­mondhatom, hogy politikailag, pedagógiailag számottevő eredmények állnak mögöt­tünk. Az elhangzott vélemények­ből kitűnik, hogy a részben osztott, kis létszámú iskolák körzetesítése helyes, indokolt lépés volt. Csak így valósítha­tó meg az a követelmény, hogy valamennyi felső tagoza­tos tanuló azonos tartalmi- szervezeti-tárgyí és személyi feltételek mellett tanulhasson. Adorján László Mai tévéajánl 16.30: Irány az egyetem! A televízió öt évvel ezelőtt kezd­te el Irány az egyetem! című műsorsorozatát, amit eddig már — bizonyos szükséges módosításokkal — negyedszer i&mételt meg. A 24 adásból ál­ló sorozat sikerét az a szám­talan levél jelzi, amelyben a felvételizők köszönetét mond­tak a műsor szerkesztőinek és vezetőinek, bár ők maguk is Jól tudják, hogy a műsor csak segíthet a felkészülésben, a problémamegoldó készség fej­lesztésében, de nem helyette­sítheti a tanulást. Cél a felvé­teli vizsgák követelményeinek gyakorlatias megismertetése, a t u n k reális Képzetek kialakítása a felvételizők ezrei Bzámára a ma még mumusnak számító vizsgákról. A tervek szerinte jövőben valódi felvételi vizs­gákat is bemutatnak, és ele­meznek. Ezúttal a Hőtan cí­mű műsor II. részére kerül sor. Imre Lászlói Két év nyolc hónap Kisregény 20. Egy 'idő után észreveszik, hogy ritmusba áll négyük munkája. Mindegyik tudja a dolgát, a mozdulataik is va­lamiképpen egymáshoz iga­zodnak, Kapelláró azon veszi észre magát, hogy fütyül. Ki­csi dúdolva kíséri és hamisan persze, lépegetnek a létrákon, kimerevített nyakkal a meny- nyezetet figyelve, hol mutat­kozik repedés, lyuk, Bika ha­marabb elfárad, ez látnivaló, váratlan időközökben kacska- rlngós káromkodást ereszt meg, fájlalja a derekát, azt mondja, leszakad a karja, a combjában máris dühöng az izomláz, ki volt az aki ezt a rohadt munkát rászabta." de azért a keze is jár közben, és Kapellárót ugratja, azzal, ami éppen eszébe jut. — Hát, szóval ez a tetű szak­ma a te szakmád. Jól nézel ki. Ezt fogod csinálni életed végéig, amíg le nem fordulsz a létráról. Ki dumált rá. hogy ezt nevezed életnek? — Miért, a csövezés meny­nyivel jobb? — Ott úr vagyok. Nem fáj­dul meg a derekam. — Mindenkinek kell vala­mihez érteni. Különben föl­kopik az álla. — Tudod mit? Inkább kop­jon föl az állam. Inkább dö­göljek meg, érted?! És miből akarsz megél­ni? — Jó buli. És utána a me­seautó. Köszönöm széoen. — Annyi jó buli van. — Az is jobb, mint a hü­lyegyereket játszani — mond­ja, ha másért nem, ugratásból Bika — ki köszöni azt meg neked, hogy szívóskodsz. ide még egy kis vakolatot, jaj, aztán fehér legyen a fehér fal, el .ne csöppenjen, és ez így megy, hetvenkettőben, nyolcvankettőben, kilencven- kettőben — hova beszélek, ad­digra rég elkaparnak. Alulról szagolod az ibolyát, közben nem is éltél. Nézted a falat, a falakat, amiken egyetlen vál­tozatosság a csík. A kék. meg a sárga, a lila, a hupikék, büszke lehetsz magadra. te kerested meg az igazgató vil­láját, kocsiját, meg a nőjét. Te mázoltad össze a hülye életed összes ecsetieivel. amit szeret és amit utál. Mindent te csináltál, mégse te élvezed. Esküszöm Kapelláró, te olyan hülye vagy, akit kár fölbon­colni halála után. Mit talál­nak benned? Egy csomó bécsi fehéret, meg piktortéglát, mindenféle mintákat, amiket rahengereztél a falra. Kicsi odavágja a földhöz a spaknit: — Én ezt nem csinálom to­vább! Menjetek a bús fenébe a szövegeitekkel. Nem elég. hogy itt gürcölünk, még ezt a sok süket dumát is hallgas­sam? Hát ml vagyok én? — Még ha meglenne a do­hányunk, amit hazaviszünk, vagy kitapétázzuk vele a fa­lat. Egy Kossuth, egy Ady Il­lában és a végtelenségig. De így? Én nem is értem, tény­leg, miért szívóskodsz annyi­ra Kapelláró — mondja Kés, miután leteszi a tele vizes­vödröt. — Mondd azt. hogy előbb akarsz szabadulni. Vagy felőlem akár azt is mondha­tod, hogy neked ez a hob- byd. De ne játszd meg magad, könyörgöm, hát ki hiszi azt el neked, hogy igazén kedved van ehhez a tetű munkához. Kapelláró válasz helyett új­ból eligazítja három beosztott­ját. Egy ideig csönd. Megint az a sajátságos harmónia a mozdulatokban, a kezek és iz­mok, az egész test külön- külön is együttesnek tetsző, okos összhatásában. Fütyölés, dúdolás. Kicsi táncoló lépés­ben megy oda a spaknival a habarcshoz, mire Kés a mal- terkeverőt fölkéri egy szolid tangóra: „Argentínában csók­ra vár a lány..Igen, a pampákon, mindjárt bal kéz felől ott ül egv hosszú hajú lány, meglátja Kicsit, hozzá- simul forrón, közelebb, köze­lebb. s amikor már egészen közel van, visszaváltozik hosz- szú nvelű maiterkeverővé, amit aláírásra bárki megkaphat a szerszámraktárban. Kapellá­4 NÖGRÁD — 1974. tanúén 30., szerda j Megyei filmbemutatók HIRES SZÍN! a főszerepekben mi életünk fonákságait mu­tatja be jó szándékúan. a visszásságok humoros oldalá­ról közelítve a mondanivalót Hőséül olyan rendkívül tisz­ta. neme» indulatoktól fűtött figurát választott, mint T. Gyula pártmunkás, aki mint­ha a Fiúk a térről című film­ből lépne át ebbe a műbe. Hite, elkötelezettsége és ak­tivitása változatlan. Az epl- íődfiguráik között is találunk olyan ismerősöket, akikkel az említett filmben találkoz­hattunk. Megfigyelhetjük, ho­gyan alakult a „térről való ciúk” közösen induló sorsa azt követően, hogy útjaik szét­váltak. Charles Bronson a Volt egy-z er Hímben egy vadnyugat című A Volt egyszer egy vadnyu­gat című kétrészes, színes amerikai—olasz film a világ­hírű sztárok egész sorát vo­nultatja fel. Főszerepet ját­szik a filmben az Idősödő Henry Fonda, a rendkívül vonzó, dekoratív külsejű Cla­udia Cardinale és a Chato nevű indiánként népszerűvé vált Charles Bronson. Igazi vadnyugati történet, végzetes szenvedélyekkel. Cselekmé­nye Izgalmasabb, feszültebb, mint a nagy sikert aratott Mackenna aranya című fil­mé — állítják a szakembe­rek, Igazságukról az új mű­sorhéten meggyőződhetnek a balassagyarmati és a salgó­tarjáni mozinézők is- Szász Péter mint rendező, a Fiúk a térről című izgal­mas filmjével lett ismert és népszerű. Új filmje, az Egy He o ■noth nlatf társinflala A filmben T. Gyulát Ben- cze Ferenc romániai magyar színész alakítja felejthetetle­nül. Kitűnő j el 1 emábrázolő képességére Fábri Zoltán Plusz mínusz egy nap című művében figyeltünk fel elő­ször. Jelentős szerepet ját­szik a filmben a remek Mar­gittal Ági. és az Utazás Ja­kabbal című filmben megis­mert fiatal és tehetséges Ion Bog. S bizonyára nem félej­tik el a nézők az elbűvölően okos. kedves három és fél éves gyermekszereplőt. Erdé­lyi Katit sem., Találkozásaim tizenévesekkel ÉLŐ SZIGNÁL Balassagyarmaton az iro­dalmi színpadi napokon ta­lálkoztam velük. A két srác sötétkék öltönyben, vakító fe­hér ingben, kisaé megillető- dötten állt a szemek reflektor- fényében. Érthetően, ők vol­tak „az élő szignál" ... Amikor egyszerre emelték a magasba az ISZN zászlócskákkal ékesí­tett trombitát, valóban ünne­pélyes pillanat volt Az alka­lomhoz alkalmazkodó lelke­sen, és nagyon komolyan, szé­pen recitálták a Vietoris kó­dexből kiválasztott zenei részt. Az utolsó akkordok után gyer­meki öníeledtséggel eresztet­ték le a harsonákat, és kipi­rult arccal fogadták a feltörő tapsot. (Az elismerés persze ró mintha oda se figyelne, de látja azért minden mozdula­tát, friss lépésekkel lejön a létra tetejéről, szólítja Bikát: „gyere hamar, megtanítlak festéket keverni. Itt ez a vö­dör, látod? Most háromne­gyedrész vizet teszünk bele, így ni. Hol a festék Kicsi? Ez az. Most beleöntjük szépen, uuugy, most föltűröd az inged ujját, egész a váltadig, hadd látsszon a tetovált csaj comb­ja a muszklidon, nyúlj bele bátran, csak úgy ahogy mu­tattam, mintha a kútágast fejnéd odahaza a nyárfalom­bos kis faludban, na látod. így, csak ütemesen, hogy tűzbe- jöjj." — Cigarettaszünet! Bika ott áll, merő egy ku- limász vállig, mind a két ke­ze, karja. Káromkodik rette­netesen, kinevetik, őt senki se nevette ki soha büntetlenül, de ez most nem olyan szituáció, hogy ütni lehetne, még job­ban nevetnének, elugranának, legalább egyet közülük bele kellene fojtani a vödörbe, vagy inkább ráönteni a festéket, marná ki a szemét, ordítana, mint akit nyúznak. Fölkapja a vödröt. • — Oda Is viszed? Kösz. Akkor már vidd is oda a lét­rához. Jó, leteheted. Klassz. Most maid figyeld, mit tud a legöregebb Demzli — mondta Kapelláró, mintha tudomást «em vett volna arról, mit for­ralt az imént Bika. Elszívja a cigarettát, maid nyugodtan föHonllag a létrán, egészen a tetejére, ott a jobb lábát át­veti és meg is áll n létra má­sik ágán. betamártja a rövid- nvel'l meszel a fe-tAVhe t't. emeli onnét, e^v cseonet le­rázza. s na<zv bosszú karlen­getéssel elkezdi festeni a mennyezetet. (folytatjuk) saólt az ISZN rendező bizottsá­gának is, a „laniáros új (fáé­ért" de szólt az elmélyült, tu­datos zenetanárt munkának Is...) A trombitás fiúkkal több­ször is találkoztam még. Az irodalmi színpadi záróünnep­ségen is lendületesen fújták hangszerüket, visszatérésük legalább olyan örömet okozott mindenkinek, mint a zene, amit tolmácsoltak. Tetszettek nekem a gyerekek, örültem, amikor egy masolyognivaló eset kapcsán közelebbről is megismerhettem őket. HER­NÁDI IMI „pendlizés közben” elhagyta a sötét nyakkendő­jét, ami egy általános iskolás esetében bocsánatos bűn. Szé­gyenlős mosolygással figyelte hajszánkat egy póteyakkwidő után. TÚRI LACI a másik fanfá- ros egy fejhosszal és egy év­vel megelőzte a kis mokány trombitást. Laci már elsős gimnazista. Rutinosan felelge- tett nekem, szívesen beszélt magáról, társairól, megszokta jobban a szerepléseket, több hangszeren is játszik, klasszi­kus gitárjával Iskolai, klub- összejöveteleken gyakran hal­lani őt. Erősen muzikális ér­deklődésű emberke, hobbyja a gitár, amire azért is büszke, mert egyedül, csak akkord- könyvből tanult meg gitároz­ni. Három éve hegedül, Imivel Az Országos Filharmónia és a zeneiskola közös rendezésé­ben az idén is megindították az ifjúsági hangversenyeket. Az első hangverseny már le­zajlott a balassagyarmati Ró­zsavölgyi Márk Állami Zene­iskola művésztanárainak köz­reműködésével (Veres István fuvola, Sinkovlcz Katalin zon­gora, Fogarasl Béta gitár, Nagy Ottó és Nyíregyházi Ag­nes gordonka, Komady Ger- zson ének), Fasang Árpád összekötő szövegével. A második hangversenyre ez év január 22-én került sor „Barokk versenyművek” cím­mel. A salgótarjáni szimfoni­kus zenekar adt8 elő a ver­senyműveket Virág László ve­zényletével. Közreműködött Gyarmati Vera (hegedű), Pe- rényi Eszter (hegedű) és Szvo- reu András (fuvola), A mű­sort Seres István Ismertette. Ez n hangverseny is bizo­nyította, hogy a barokk zene mennyire divatos napjaink­ban. A tóit ház, tele ifjú hall­közön tanáruk van. A fiatal Gerlel András trombitára ta­nítja őket, szeretettel emleget­ték a zeneiskolájukat. Laci polbeattel is foglalkozik, év­folyam tárna Papp Évát kísért gitárral. Ismert és saját dala­ikkal a „Napok” alatt is meg­érdemelten sok sikert arattalc, (Mire képes két jó hangú, ze­nét tanuló, lelkes gyerek! Ma­gukkal ragadták az egész kö­zönséget, a felnőttek Is velük tapsolták és dúdolták a chilei események hatására szerzett dalokat Éva angol, Laci matematika tagozatos osztályba Jár. Az is­kolán kívül más is érdekli őket, ahogy tömören fogal­mazták: minden. Csíkos köny­vek, táncos klubdélutánok, In­dián filmek, kirándulás, és ter­mészetesen Évát az úttörőélet. Tavaly kongresszusi küldött is volt, Imit és Lacit leginkábba zene vonzza. Élvezték es élve­zik a sikert. Az iskolában, a sportban, a szórakozásban ós — a színpadon is. Érdekes, de mindenképpen rokonszenves képet kaptam róluk, és rajtuk keresztül olyan tizenévesekről, akik a maguk gyermeklehetőségeivel nagyon szépen és nagyon ér­telmesen élnek, és a maguk módján kiveszik részüket a „felnőttek", a társadalom éle­téből is. Elek«» Éva gatóval, csendben figyelt, és lelkesen tapsolt, A szereplő művészek többször megje­gyezték, hogy ritka jó közön­ség, Természetesen ennek el­sősorban a Jó előadás és a sok Jó mű az oka. Az egyes számokat Seres István nagyon kulturáltan, szépen és érthetően megma­gyarázta, előkészítette a han­gulatot az egyes müvek befo­gadására. Természetesen a si­ker uz. előadóművészeknek és a zenekarnak köszönhető — s nem utolsósorban Virág Lászlónak, aki kitűnően ös­szefogta a zenekart, a szólis­tákat. Egyaránt sikeres volt mind­három szám: j, S. Bach: h- moll szvit, Vivaldi: Négy év- szűk, Händel: Vízizene. Az if­júsági hangversenyeknek igen nagy n bat-tannara, ötszáz- negyven bérlet kelt el, me'v-. nek fele általános Iskolás, fele középiskolás. Réti Zoltán Ifjúsági hangversenyek Balassagyarmaton

Next

/
Oldalképek
Tartalom