Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-05 / 3. szám

A i*< és st kollektív í'elelősséir %/ ita kerekedett a beszámoló taggyűlé- ^ sen az egyik vezetőségi tag munká­jának értékeléséről. ..A reszortjából eredő iéladatpkait jól . ellátja, a politikai oktatást gondosan megszervezte, s most is állandóan figyelemmel kíséri, hogy minden rendiben menjen, meglegyenek a feltételek a foglalko­zások lebonyolításéhoz” — hangzott az együk vélemény. Egy másik felszólaló viszont úgy vélekedett: bár mindez igaz, mégsem lehet az értékelés egyértelműen kedvező, mert az ille­tő elvtárs csupán a resaortüeladataival törő­dik, s a vezetőség kollektiv munkájából nem­igen, veszi ki a részét. A megállapítás valódi­ságát nem is vonta kétségbe senki: a vita é tény megítélése körül forgott. Más pártszervezetekben is feltették e kér­dést most az évi munka értékelése kapcsán önmaguknak és egymásnak a vezetőség tag­jai, s szóltak róla nem egy helyen az őket megválasztó párttagok is. S hadd tegyük mindjárt hozzá: azőkkal lehet egyetérteni, akik nagyobb igénnyel léptek fel, akik több­oldalú tevékenységet vártak el a vezetőség tagjaitól. Épp abból kiindulva, hogy ezeket az embereket nem valamilyen részterület irányítására választották meg (hiszen nem i termelési, gazdasági, agitprop, felelőst Választ a párttaggyűlés), hanem egy kollektív vezető testület tagjaivá. Mondani sem kell, a reszortfeladat ellátá­sa természetesen elengedhetetlenül fontos do­log, s éppen ezért a vezetőségi tag tevékeny­sége megítélésének alapvető mércéje. Ahol ez is hiányos (s mi tagadás, éppenséggel akad még ilyen atapszervezet), s ahol emiatt a tit­kárra hárul a közvetlen szervező munka nagy része, ott a kollektív munka elemi alapjai gyengék. Ha komolyan vesszük a pártmuniká- ban is a személyes felelősséget, ha valóban törekszünk arra, hogy a tevékenység ne meg­foghatatlanul általános vagy szétfolyó legyen — akkor igényelnünk kelj a pártmunka va­lamennyi területének gondos és felelősség­teljes irányítását. Enállkül a vezetőség nem tehet eleget hiánytalanul a rá háruló felada­toknak, s az alapszervezet egészében sem töltheti be megfeielőSképipen szerepét. Am bármennyire szükséges is ez, mégsem elegendő. A pártszervezetek politikai jellegű munkát végeznék, s ezzel nem egyeztethető össze valamiféle hivatali munkastílus. A ve­zetőségi tag nem lehet puszta ..ügyintéző”, aki ellátja a reá bízott területen a feladato­kat, megoldja az Itt jelentkező gondokat, s ez­zel eleget tett kötelességének. Már csak azért sem, mert ha bezárkózik reszortjának határai közé, valójában nem is tudja jól megoldani közvetlen munkaterületének problémáit sem. Hiszen a; propagandamunka felelősének pél­dául nem csak a pártoktatás megszervezése a dolga, hanem a propagandistáik folyamatos tájékoztatása és a foglalkozások tapasztalatai­nak rendszeres elemzése is. Ehhez pedig már isimernie kell az alaipsaervezeti miunka egé­szét, a gazdasági-termelési kérdéseket is. De ilyen ismeretek nélkül, hogyan irányíthatná jól az agitáoiós felelős a felvilágosító munkát, a szervező titkár a pártcsoportokat, vagy a tömegszervezetben dolgozó kommunistákat? Az információs munka vagy a politikai okta­tás tapasztalatai a termelési felelős számára is szükségesek, de még az alapszervezet gaz­dasági munkáját sem lehet a szélesebb össze­függések ismerete nélkül jól kézben tartani. Vagyis, ha a vezetőségi tagok ismerni, érteni és valóban irányítani akarják pártszervezetük munkáját, ha eredményes helyi politikát akarnak „csinálni”, akikor már nem csupán a közvetlen rájuk bízott résszel keli törődni­ük, hanem az egésszel is. De a vezető testület tagjaiként felelősek is az egészért — s nem csupán a részért. Együt­tesen kell gondoskodniuk arról, hogy az alap- szervezeti munka megfelelően haladjon, a pártszervezet betöltse azt a szerepet, amelyet a szervezeti szabályzat és a különféle hatá­rozatok értelmében el kell látnia. Ha a mun­ka lényegét illetően hiányosságok vannak, hiába mondja a gazdasági felelős: „kérem, a tagdíjakkal mindig pontosan elszámoltunk, én teljesítettem a kötelességemet”. Joggal vála­szolhatja neki bárfai: „nem teljesítetted, mert nem csak ennyi volt a dolgod, választott ve­zetőként a munka egészéért felelősség ter­hel”. W elyesen tettek tehát, akik azon a bi­“ ** zonyos taggyűlésen igényelték, hogy minden vezetőségi tag lásson túl reszortja ha­tárain. Lásson túl — s ennek megfelelően cselekedjék is, vagyis ilyesféle módon legyen a közös döntések és az együttes végrehajtás szervezője, részese. Gyenes László Oázis városok További 18 varos jelent meg az utóbbi két évben Üzbegisztán térképén. „Szü­letésükre” úgv került sor, hogy " szovjet Közép-Ázsia eme köztársaságának sivata­gos és egyelőre még gyéren lakott körzeteiben nagyszabá­sú ipari építkezések kezdőd­tek, megindult a kőolaj-, gáz- es érckitermelés. Az új váro­sokat úgy építik, hogy az ot­tani forró éghajlati viszonyok között a kényelem maximu­mát biztosítsák az emberek és munkájuk szamara. Az egyik ilyen új város: Sirin. Első lakosai annak, a szir- darjai hőerőműnek az építői, amely az ország egyik leg­nagyobb ilyen létesítménye lesz. A házak speciális szer­kezete és műszaki felszerelt­sége biztosítja a lakóknak a védelmet a forróság ellen. A lakóházakat sűrű növényzet veszi körül, minden utcában medencék és szökőkutak van­nak. Olaj szökőkút" ti Nyugat-Szibériában sorrend­ben a 116-tk kőolaj-lelőhelyet fedezték fel a geológusok. Az „olajszökőkút” az egyik nagy gázmező alsó szintjeiről tört fel Szibéria födgázban leg­alább olyan gazdag, mint olajban. A. Jugyin. ismert Lenin-díjas szovjet geológus szerint a legutóbbi felfedezés elvi jelentőségű;' igazolja a tudósok és gyakorlati szak­emberek véleményét, mely szerint Nyugat-Szibéria gáz­telepei alatt nagy olajlelőhe­lyek húzódnak. A tyuményi kőolajmezőkön ebben az évben majdnem P" millió tonna kitermelésévé számolnak. (A Szovjetunió' összes olajkitermelése 421 millió tonna.) Átszervezés i bányáknál A nógrádi szénbányáknál az év elején kisebb átszerve­zést hajtottak végre és a széntermelői üzemeknél is áttértek az ; üzemvezetői és főmémölki irányítási rend­szerre. A legnagyobb válto­zás Kányás-aknán történt, ahol az üzemvezetői felada­tok ellátásával Laczkó Ist­vánt bízták tneg. A főmérnök Tóth József lett. Türibesen Sándor Gáspár üzemvezető mellett Kocsis Józsefet bízták meg a főmérnöki teendőkkel. Szorospatakon Poszuk József az aknavezető, Verpeléti Ele­mér a főmérnök. Ménkesen viszont Kaszás József mellett Lajguth Jenő lett a fémér­ték. A vállalat központjában a szénbányászati osztály ve­zetésével Bocsi Óttót, a szer- ezési osztály vezetésével pe­dig Jóssá Pált bízták meg. Kiegészítő lakásügyi intézkedések a lakáselosztás fejlesztésére A Minisztertanács 1974. ja­nuár 4. ülésén tárqyalta. A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről két és fél év­vel ezelőtt életbe lépett lakás­ügyi jogszabályok végrehajtá­sát rendszeresen figyelemmel kíséri a Minisztertanács is. Eddig kétszer foglalkozott a megvalósítás tapasztalataival, s a Minisztertanács pénteki ülése — ezúttal harmadik al­kalommal — az építésügyi és városfejlesztési miniszter elő­terjesztésére a lakásügyi jog­szabályok közötti összhangról tárgyalt. Jogszabály és központi célok Az eddigi tapasztalatokból megállapítható, hogy a lakás­ügyi jogszabályok jól szolgál­ják a központi célokat, az alapvető rendelkezésiek azok­kal összhangban vannak, s a rendelkezések között nin­csen lényeges eltérés, ellent­mondás. A végrehajtás első időszakában is csak azok a szokásos problémák merültek fel, amelyek a jogszabályok megismerésének hiányosságai­ból, a rendelkezések téves ér­telmezéséből eredtek. A tanácsi rendeleték megal­kotásában is előfordultak hiá­nyosságok. Az előterjesztés beszámolt arról a vizsgálatról is, amely a tapasztalatok sze­rint indokolt változtatások meghatározását célozták. En­nek alapján, a Minisztertanács most kiegészítette, módosítot­ta a lakásügyi jogszabályok­ról korábbam kiadott több rendeletét, és felhívta az épí­tésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy — az illeté­kes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben '— gondoskod­jék a miniszteri végrehajtá­si rendeletek egyidejű módo­sításóról és a lakásügyi ta­nácsrendeletek felülvizsgála­tához szükséges központi szakmai irányelvek kiadásá­ról. A változtatásoknál már fi­gyelembe vették a népesedés­politikai feladatokról szóló intézkedéseket, s a kiegészí­tésekkel, módosításokkal a korábbinál kedvezőbb feltéte­leket teremtettek a tanácsi bérlakásokkal való hatéko­nyabb gazdálkodásra, a la­káscserék meggyorsítására, és különböző visszaélések meg­előzésére. Az új intézkedések elsősorban a lakások elosztá­sáról. a lakásbérletről és a la­kás-használatbavételi díjról szóló rendelkezéseket érintik. Eszerint az a három- vagy ennél többgyermekes család, amelynek tanácsi bérlakása már kicsi, jogos igényét nem elégíti ki, a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel Minden idegszállal. —kulcsár felv.— nélkül kaphat nagyobb taná­csi bérlakást. Újabb kiegészí­tő rendelkezés a korábbinál kedvezőbb feltételeket nyújt a lakás-használatbavételi díj megfizetéséhez. A tanácsok eddig — a meghatározott ese­tekben — csak a félkomfor­tos és a komfort nélküli tanácsi bérlakás kiutalá­sánál mentesíthették a nagycsaládot e fizetési köte­lezettség alól. Az új intézke­dés szerint ez a kedvezmény a jövedelmi,' a vagyoni és a szociális helyzete alapján ta­nácsi bérlakás kiutalására jogosult három- vagy ennél többgyermekes család eseté­ben komfortos és összkomfor­tos lakásra is alkalmazható, illetve a nagycsaládnak a lakás-használatbavételi díj teljes összegére részletfizeté­si kedvezmény, vagy halasz­tás adható. A hatékonyabb tanácsi la­kásgazdálkodást segíti az az új kiegészítő rendelkezés, amely szerint egy személy vagy egy házaspár csak egy tanácsi bérlakást bérelhet, s ha többel rendelkezik, akkor köteles a lakásokat egy la­kásra elcserélni, vagy azokat egy tanácsi bérlakás kiutalá­sa ellenében átadni a tanács­nak. vagy kiválasztani azt, amelyiket megtartani kívánja, s a többletről lemondani a korábbi jogszabályok szerint meghatározott személy, esetleg — pénzbeli térítés ellenében — a lakásügyi hatáság javá­ra. E kötelezettség teljesítésé­re a tanács legfeljebb egy al­kalommal halasztást engedé­lyezhet Amennyiben, a több tanácsi bérlakással rendelke­ző személy vagy házaspár a jogos igényét meg nem:haladó másik tanácsi bérlakás kiuta­lása ellenében átadja laká­sait a tanácsnak, akkor ezt a cserét gyorsan bonyolítják le, mert a lakásigényét a lakás­kiutalási névjegyzékbe történő felvétele és jövedelmének, va­gyoni és szociális helyzetének megvizsgálása nélkül teljesít­hetik. Lakáscsere és intézkedés Egyes tanácsi és vállalati bérlakások felszabadítását se­gíti az az új intézkedés, amely szerint az a bérlő, aki ugyan­abban a városban (községben) megfelelő — beköltözhető — lakással rendelkezik, felhívás­ra köteles hat hónapon belül elfoglalni azt a lakást, de el is adhatja vagy bérlakásáról a jogszabályokban meghatáro­zott módon más személy, illet­ve a lakással rendelkező szerv javára lemondhat. Amennyi­ben nem tesz eleget a kötele­zettségének. lakásbérleti jog­viszonyát felmondják. A lakáscsere t segíti , az a rendelkezés, amely szerint a lakásértékesítésá névjegyzékbe történő felvétel nélkül telje­síthető annak a tanácsi bérla­kással rendelkező lakónak a kérelme, aki a nagyobb teher­viseléssel járó tanácsi értéke- sítésű lakás kiutalása ellené­ben átadja bérlakását a ta­nácsnak. Hasonló előnyben ré­szesülhet az is, aki tanácsi ér- tókesítésű lakással rendelke­zik, de ezt visszaadja a tanács­nak és helyette másik — kisebb vagy nagyobb, esetleg magasabb komfortfokozatú, de jogos igényének felső határat meg nem haladó — tanácsi ér­tékesítést! lakást kér. A jelentős állami támogatás­sal épített tanácsi értékesttésű lakásokat és a mumkóslakáso- kat érintő esetleges visszaélé­sek megelőzése érdekében ki­mondja a módosító rendelke­zés, hogy ha a tulajdonos a la­kását a szabad forgalomban értékesíti, akkor ugyanabban a városban vagy községben ,öi éven belül tanácsi bérlakást, illetve újabb tanácsi értékesí- tésű lakást nem kaphat. Állami lakás és bérlője Részletesebben szabályozta a módosító rendelkezés az álla­mi lakás bérlője által felsze­reltetett egyedi gáz- vagy elektromos fűtőberendezések, illetve a melegvíz-szolgálitató berendezések költségeivel 06a- szefüggő- laikibérbeszámításá jo­gokat. így most már e beren­dezések fölszereltetésének tel­jes költségeit csak a központé« fűtéssel vagy melegvízetKátás- sat nem rendelkező állami la­kás esetében lehet beszámíta­ni a lakbérbe. A korábbi jog­szabályok kiegészítéseként le­hetőség nyílik arra, hagy ha az állaim: lakás csak időszakosan működő központos melegvíz­ellátásban részesül és a bérlő egyedi melegvíz-szolgáltaid berendezést szereltet föl, ak­kor a költségeknek 50 százalé­kát beszámítsa a lakbérbe, Újabb kiegészítő intézkedés szabályozza a lakásbérleti jog- v iszonyairól lemondó bérlő pénzbeli térítési igényét. Azok a bérlők ugyanis, akik hatá­rozott időre vagy valamely fel - tétel bekövetkezéséig szóló, továbbá a nem fegyveres tes­tületi szolgálati lakásra vo­natkozó lakásbérleti jogvi­szony létesítésekor ingven. te­hát a lakás-használatbavételi díj megfizetése nélkül jutottak otthonhoz, nem kaphatnak pénzbeli térítést, h a lemon da­náik e lakásbérletről. A módosító intézkedés a la­kásszövetkezeti mozgalom fej­lesztése ércekében rendezi a lakóházak fenntartására is szö­vetkező lakásépítő szövetkeze­ti tagoknak a felújításra fize­tendő hozzájárulása mértékét, amelyet ezután a közgyűlés ál­lapíthat meg. A kiegészítő és módosító in­tézkedések a kihirdetéssel lép­nek érvénybe. ©t-&Bcat millió köbméter ssetorlődott A Felső'Tiszan bekövetke­zett apadás megnehezítette a balsai híd környékén keletke­zett hatalmas jégtorlasz szét­bontását. Az apadó vízijén a megakadt jégtáblák összébb­csúsztak és sok helyen a me­der fenekére, illetve a part­ra támaszkodnak. A szakem­berek szerint a kisebb vízál­lás hatására a torlasz húsz kilométer hosszúságúra szű­kült, de a híd felett össze­torlódott jégdugót még min­dig öt-hat millió köbméterre becsülik. Az alacsony vízállásban gondot okoz a lerobbantott jégpáncél elúsztatása is. Így a csaknem három kilométer hosszú alsó torlasz szétrob­bantása után, csütörtökön ; felső torlaszból mindössz ezer méter hosszúságban sí került megindítani a jeget, i hatalmas jégtáblákat a folyó: cirkáló jégtörő hajók felaprít ják, hogy azok akadály nél kül jussanak át a tiszalök duzzasztóműn. Pénteken, ; torlasz szétbontását végzi Vízügyi dolgozók újabb segít séget kaptak. A tarcali kő bánya robbantóbrigádjai je lentkezteik munkára és ígj már százötven jól kiképzet szakember és öt jégtörő hajt tevékenykedik azon, hogy j könnyen veszélyessé válhati álló jégmezőt mielőbb meg­bontsák és- a jég akadály nélkül levonulhasson a fo­lyón. (MTI) NÓGRÁO — 1974. január 5., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom