Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-19 / 15. szám
új módszere Előzetes tapasztalatok egy jelentős kísérlet eredményéről Sikeres esztendőt zártak az elmúlt esztendőben a felsőpetényiek. A termelőszövetkezet pizsamaűzemében 180 ezer darab férfi hálóöltözet Vészül* el, melyet a budapesti Minőségi Férfi Fehérneműkészítő Ktsz-nek szállítottak. Az fizun az idén is szállít megrendelőinek. így a mintegy 100 leány és asszony munkalehetősége továbbra is biztosított Két megyei F. L. NEMCSAK SZAKEMBER Az itién 540 lakást építenek Fokozott figyelmet a Zagyva lll-ra és a pártiskolára és fél ezer a Nógrád legjobb szakembereket erre jasoik alkalmazására. Becsüle- Állanxi Építőipari Vál- mozgósítsuk, az anyagi erőket tes, jó munkát végeznek a lalat dolgozóinak létszáma, az idejében átcsoportosítsuk. A volt bányászok, a rendelet elmúlt évben 400 millió ío- vállalat 1974. évi generál épí- adta lehetőségekkel az idén rint értéket termeltek. Még- tés-szerelési terve 450 millió is élni akarunk, sem a létszám és a forintok- forint, ebből az alvállalkozók Befejezésül csak címszavakban kifejezett termelési ér- teljesítménye 20 millió forint, ban foglaljuk össze azokat az tók határozza meg a vállalat A lakásépítkezések értéke 190 intézkedéseket, amelyet Kis- ezerepét megyénk gazdasági millió forint. Ebből az összeg- pál József igazgató az épí- éíetében, hanem az a bői újabb 540 lakást tudunk tőipari munka további javítá- börülmény, hogy a la- átadni. Salgótarjánban folytat- sára említett. A termelő szer- kások zömét és a fonto- iuk az Arany János úti, Ba- vezeteket szakmailag, politikai- sabb beruházások többségét lassagyarmatom a kórházzal lag erősítik, önállóságúkat és ők építik. Folyamatosan, ha- szemben, a Nógrádi Sándor felelősségüket növelik. Az ál- t.áridőre és kellő minőségben lakótelep építését. Terveink ló- és forgóeszközöket job- átadjók a lakásokat? Betart- szerint _ tovább javítjuk az ban kihasználják, az önkölt- ják-e a határidőket, az épít- építkezések koncentrálását. A séget csökkentik. Az előkészí- kezésekkel hogvan járulnak termelési érték felét Salgó- test, a programozást & a hozzá a megye gazdasági szer- tarjámban teljesíthetjük, 81 mii- szakosítást fejlesztik. Minden kőzetének átalakításához? hó forint jut — számításaink segítséget megadnak a mun- Nyilvánvaló. hogy ezek nem- szerint — a Zagyva völgyé- kaverseny és az újítások ered- csafc gazdasági, hanem társa- re és 82 millió forint Balas- ményesebbé tételére. Minden dalmi. sőt politikai kérdések sagyarmatra és környékére, erőt mozgósítanak a belső tar- is. Az elmúlt év eredményei- Egyszerre kevesebb munkahe- talékok feltárására, nek összegzésére és az idei ly®n akarunk dolgozni, de na- féladatok ismertetésére kértük gyobb hatékonysággal. Ehhez fel Kispál József igazgatót, az kell, hogy a munkát jobban előkészítsük, gondosab— Hogyan értékeli az 1973- ban megszervezzük. Teremtse évet? sünk jobb munkafeltételeket, .. , , , hogy mindenkitől jobban Tömören úgy fogalmaz- megkövetelhessük a munkát, hatnánk meg a választ, hogy ^ több millió forint értékű a Nógrád megyei Állami Epi- pg—VA berendezést és a tőipari Vállalat ipja-as «red- mélyalapozó gépi berendezést menyei elfogadhatok. Egy-két j0óban kihasználjuk. Minden ennek igazolásara. sajat építkezésünkön be kell tarta- építőipari tenneh»i tervun- m a szerződésben megálla- líet a tervezett 395 millió fo- pftott határidőt, de különösen rmttal szemben 400,5 miibe- nagy gondot fordítunk a sal- ra teljesítettük, amely 101,4 gótarjáni, a Zagyva-völgyi és százaléknak felel meg. Ez az a balassagyarmati lakásépít- összeg megközelítően 10 sza- Nézésre, a Zagyva III-ra és Zalákkal nagyobb mint az a pártiskola-építkezésre. 1972. évi volt, Azután a lakásépítkezések- — Kielégítő-e a szerződésre terelődött a szó, mert a la- kötés, van-e elegendő munkakosságot ez közvetlenül és erő? leginkább érdekli. Nem maradt az építőknek adósságuk, “ Az 1974-es feladatokból mert a terveikben szereplő 579 mintegy 320 millió forint" érlakással szemben 645 lakást fékre leszerződtünk, más sza- adtak át. A lakásépítkezések vakkal ez azt jelenti, hogy mellett nagy gondot fordítót- kilenc hónapra szerződéssel tnk az ipari beruházásokra. A biztosított munkánk van. Ez FŰTÖBER nagvbátonyi gyárát összességében kielégítő, bár és a Magyar Kábel Művek ba- esetenként akadnak még tisz- lassagyarmati gyárát határi- tázatlan kérdések: a beruha- döre adták át és a megbízók kesve ad terveket, az epit- elismerésüket fejezték ki. tető nem tuet idejeben építkezésre alkalmas területet biz— Mi az építők legfont«- tosítani. sabb 1974. évi feladata? ■ Az elmúlt evben. 10,a szaza— A vállalat vezetősége lékkai emelkedett a murikás- nagy körültekintéssel, a poli- állományú dolgozók bére. az tikai és a társadalmi szervek alkalmazottaké átlagosan 6,2 segítségével elkészítette a ne- százalékkal. Ha nem is szűnt gyedik ötéves gazdaságpoliti- meg, de csökkent a munkakai tervét. A kitűzött célokat erő-vándorlás. Az elmúlt évima is reálisnak és teljesíthe- hez képest az idén 35 építő- tőnek tartjuk. Most az a fel- ipari munkás és 30 ipari adatunk, hogy eredeti tervein- munikáslétszám növelésére két a valós helyzethez, a meg- van szükség. Ügy tűnik, hogy változott igényekhez és lehe- ez nagyobb nehézség nélkül tőségekhez igazítsuk. Közös megoldható, tehát az eredrné- erővel arra kell törekednünk, nyes munka személyi feltéte- hogy az alapvető feladatokat lei adottak. Nagy figyelmet maradéktalanul megoldjuk, a kívánunk fordítani a nyugdíE gy éve kezdték — 16 vállalat közreműködésével — az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó közgazdasági kísérletet, a a bértömeg-gazdálkodást. Ennek az a lényege, hogy a kijelölt vállalatoknál és ipari szövetkezeteknél, a korábbitól eltérően, nem az átlagbér-színvonal betartása a legfőbb követelmény a bérgazdálkodásban, hanem az, hogy a vállalat teljesítményével arányos legyen a munkabérként kifizetett összeg, vagyis a bértömeg. E módszer alkalmazása elvileg abban teszi érdekeltté a vállalatot, hogy azonos teljesítményt kevesebb dolgozó foglalkoztatásával, vagy azonos számú dolgozóval magasabb teljesítményt érjen el; Ily módon — meghatározott korlátok között — mindkét esetben, a termelékenység növekedésével párhuzamosan növelheti dolgozói bérét a vállalat. A kísérlet átfogó értékelésére még csak ezután kerül sor, ám beszélgetve a kísérletezők képviselőivel, egy vázlatos kép már felrajzolható: melyek az előnyei, melyek a hátrányai a bértömeg-gazdálkodásnak? A vállalatok helyeslik a kísérletet, s ha vannak is fenntartásaik, azok többnyire más' jellegűek, mint az eddigi vitákban felvetődő aggodalmak. Sőt, a kísérletezők nagy reményeket fűznek az „átlagbérfékkel kombinált relatív bértömeg-gazdálkodáshoz”... Azért e fél mondatnyi idézet, mert a kísérlet metodikai lényegét rögzítő terminustechnikus körül is élénk vita alakult ki. A vállalatok többsége a beépített „átlagbérféket” a kísérleti időszakhan feleslegesnek, sőt a kísérlet végső eredményét eltorzító- nak tartja... (Ugyanis az „átlagbérfék” azt jelenti, hogy az előre meghatározott bér- szintemelkedési határon túl — akkor is, ha a bértömeg erre egyébként módot adna — csak erősen progresszív, a részesedési alapból fizetendő adó mellett kerülhet sor a bérszínvonal további növelésére.) A „fék” alkalmazása a túlzott kereseti aránytalanságok megelőzése miatt szükséges. Érdekes, hogy a kísérlet szabadabb feltételeit hiányoló vállalati vezetők abban egy véleményen vannak, hogy a bértömeg-gazdálkodás esetleges szélesebb körű alkalmazásakor már feltétlenül szükség lenne a keresetek egészségtelen differenciálódását megakadályozó szabályozó eszközre. S ez a lényeg. Divatos szólam, hogy a munkahelyi vezetők félnek a még oly óvatos differenciálástól is, s emiatt kemény bírálatokkal szokás illetni őket. Arról már kevesebb szó esik, hogy a vezetőknek tulajdonképpen nincs sok választási lehetőségük, mert a munkahelyi közösségek ma még nem tűrik vagy csak nehezen viselik el a számottevő kereseti különbségeket. Ez az ellenállás nemcsak a műhelyekben okozhat gondokat, hanem előidézője egy sor, a gazdasági élet egészét is befolyásoló kényszerintézkedésnek... Az elmúlt években például azért kellett a bérkedvezmények sorozatát elhatározni, mert X vállalat béremelési lehetőségével ennyivel vagy annyival maradt el az ipari átlagtól, s ezért X vállalat eget-földet megmozgatott a különbség központi segítséggel történő kiegyenlítésére. Mindez azt is jelenti, hogy a sokat vitatott „átlagbérfék” voltaképpen reális kompromisszumot jelent, amire közgazdasági megfontolások mellett a társadalmi közhangulat is líényszeritette a kísérlet elindítóit. Az „á.tlagbérfék” körüli vita persze nem érinti a bértömeg-gazdálkodás tulajdonképpeni lényegét. A módszer előnyei kézenfek- vőek: az erőteljes ösztönzés az élő munkával való ésszerű gazdálkodásra, a munka termelékenységének valóságos növelésére. A bértömeg-gazdálkodásnál az átlagbérfejlesz- tés és a létszámnövelés béralapterhei egyenlő súllyal jelentkeznek, s ez növeli a vállalatok választási lehetőségét, döntési szabadságát abban, hogy termelési feladataikat létszámbővítéssel, vagy a teljesítmények növelésével, illetve a két módszer kombinációjával oldják-e meg. Ügy tűnik, hogy a kísérletezők sok — egyébként nehezen megoldható — személyi problémát hidalhatnak át úgy, hogy az ösz- szevonható munkakörökből minden különösebb beavatkozás nélkül is elmentek, vágj elmennek az emberek. Persze a bértömeggazdálkodás esetleges kiszélesítésekor nem lehet csak a spontán fluktuációban bízni: szükséges, hogy a módszer kényszerítse ki a jelenleginél sokkal átgondoltabb, tudatosabb és előrelátóbb vállalati munkaerőgazdálkodást. Kérdés: képesek lesznek erre azok a vállalatok, ahol a munkaügy ma még a legelhanyagoltabb vállalatgazdálkodási tevékenységek közé tartozik? Egy másik kérdőjel: mi történjék azokkal a vállalatokkal, amelyek az átlagosnál gyorsabban fejlődnek, s e fejlődés szükségszerű feltételei közé tartozik jelentős nagyságú beruházás megvalósítása. A beruházással többnyire együtt járó létszámnövekedés alaposan megcsapolja a béralapot, így annak csak kisebb része fordítható az átlagbérek emelésére. Mindez arra utal, hogy a bértömeg-gazdálkodás módszere aligha alkalmazható általánosan a 'népgazdaság valamennyi ágazatában, vállalatánál. Végül is mi a mérlege az alig egyéves kísérletnek? Bevált a létszám-takarékossággal kapcsolatos elképzelés. A vállalatok általában csökkentették előzetesen tervezett létszámigényeiket, ugyanakkor emelték termelési előirányzataikat (nyilvánvalóan azért, mert ez béremelésre adott lehetőséget.) Jellemzőnek tekinthető, hogy a kísérletező vállalatoknál az elmúlt időszakban a teljesítményekkel arányosan alakultak a bérek. A módszer jelenlegi formájában is erőteljesen ösztönöz a műszaki fejlesztésre, a gépesítésre, illetve a létszám-megtakarítást elősegítő szervezési és műszaki intézkedések végrehajtására, a foglalkoztatottak szakmai összetétele ugyanis különösebb anyagi hátrányok nélkül az igények szerint alakítható. A kísérletező vállalatok szerint a bértömeg-szabályozási rendszer képes a bér- és a keresetszabályozással szemben támasztott összes követelményeknek eleget tenni. F igyelembe véve a népgazdaság egyre szűkülő munkaerőforrását és azt a tényt, hogy gazdaságunk csak az intenzív fejlesztés útján járhat, a bértömeg-szabályozás legfontosabb előnye, hogy megfelelő érdekeltséget teremt, erőteljesen ösztönöz mim. kaerővel való takarékoskodásra, a hatékonyabb gazdálkodásra. Vértes Csaba Hazajöttem... ílSÜiif itSs Pártvezetőségi ülésről ér- megszerezni. Lehetősége bő- más módon is bekapcsolódkezik. ven van rá. jón a falu életébe. Fejében még ott motoszkál- — Amikor tanulmányaim — Az a tapasztalatom, hogy nak a termelőszövetkezet ká- befejezése után hazajöttem, a falusi értelmiség nem szí- derutánpótlásáva! kapcsola- vegyes érzelmekkel ismer- vesen vállal közéleti megbí- tos gondolatok. kedtem az emberekkel. A zatásokat. A mezőgazdaság— így megy ez nap mint falu gyorsan befogadott. Eb- ban könnyebb a helyzet. A nap — mondja, de korántsem ben közrejátszott, hogy ma- döntésekkel akarva-akaratgam is falusi vagyok Ös- lan, de politizálunk. Sokszor agárdon nőttem fel. Éz az kel1 megmagyarázni az em- élet nem - volt ismeretlen bereknek, miért költünk milelőttem. Hogy miért voltak hókat gépekre —- mondja, vegyes érzelmeim? Azt hi- Reggelente mar öt órakor szem, ez jelentkezik minden áll a gépműhelyben. El- pályakezdő fiatalnál. Az idő- igazítást tart. kérdésekre vá- sebbek segítettek, egyszóval laszol. Sokszor ugyanazoknak sikerült a beilleszkedés — az embereknek, akik a párt- termelőszövetkezet panaszosan, csupán érzékeltetni szeretné: értekezlet értekezletet, megbeszélés megbeszélést követ. A jövőt tervezik a termelőszövetkezetben, a községi tanácson, a pártszervezetben. Hogyan lehetne egyet előbbre lépni? Lackovszki András, a diós- jenői közös gazdaság főag- ronómusa is lépésről lépésre haladt előbbre. Amikőr nyolc évvel jával, ösztöndíjasa elfoglalta helyét — gyakornok lett —, egyedül ő rendelkezett felsőfokú végzettséggel. — Fokozatosan előre jutni. Ez volt a célkitűzésem. A szakember tervei n gazdaságon belüli lehetőségekre épül-" vissza az első oktatáson hallgatják szavait. Ö az alapszervezet propaganemlékszik esztendőkre. Azt mondta: hazajöttem, kistája is. ezelőtt friss diplomá- pedig ősagárdi. A nyolc év, termelfczövetke«* mint a szövetkezet a diósjenői emberekkel való kapcsolat ösztönözte erre a kifejezésre. Nem vágyott sohasem máshová. Ezt megérezték n falubeliek is, mert a legutóbbi tanácstagi választásokon bizalmat szavaztak neki a körzet lakói. — Jólesett, hogy ennyire kommu» válaszol nek. így voltam ezzel én — magyarázza. Minden szót megrág. Sokszor a szűkszavúságot veti saját szemére. Nem tud hévvel beszélni, pedig érzi. milyen jelentős események zajlanak körűi ötté Az egyete is számítanak rám Az évek során szakmérnöki — Űgv érzem, szeretnek a tagjai. Hogy miért? Mert az első esztendőkben észrevették a segítő szándékomat. A gazdaság olyan, mint egy nagy család. Közösek a gondjaink, de osztozunk a sikerekben is — magyarázza Lackovszki András. Harminc éves, fiatalember, számot. nistáitól kaptam a főagronómus. Most is tanul. A marxizmus—leninizimus esti egyetem speciális tagozatán. Politikai vezetési ismeretekkel gyarapítja tudását. Ez jól illeszkedik mindkét célkitűzéséhez. A napokban, mint t-- ács- tag áll majd válasz álé. Eddigi tevékenységéről ad men erre nem tanították. Ezt Mégsem vált egyoldalúvá. A a gyakorlatot a mindenna- szakmai elfoglaltságok mel- pok munkája során lehet lett szakított időt arra. hogy A jövőről kérdezem. — Könnyű a dolgom. Az — A mezőgazdaság korsze- én körzetemben kevés prob- kepeshest szerzett. Volt telep- rűbbé tétele megköveteli, hogy léma van. vezető üzemegység-vezető, az ember szakmailag képez- Előfordul hogy a lakók Három évvel ezelőtt nevez- ze magát. Ez az egyik térték ki főagronómusnak. A vem. A másik: elegét tenni felelősség is megnőtt, a fel- azoknak a megbízatásaimnak, adatok is nagyobbak lettek, amelyeket a falu lakóitól, a mégis kérnek valamit. Ilyenkor a szakember tanácstaggá változik és megkeresi a község vezetőit. Sz. Gy. { NÓGRÁD — 1974. január I9„ szombat 3
