Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-17 / 13. szám
€ 4 •• stiem az iszeou demokráciát * z üzemi demokrácia hélyzsatérői ta- nácskozitaik Legutóbb a magybátonyi gépüzem szakszervezeti bizottságán. Szomszéd István üzemvezető beszámolójában többek'között elmondotta, hogy igénylik a ' dolgozók részvéteiét az irányításban, a vezetés munikájániak. ellenőrzésében, a termelési feladatok kialakításában, megoldásában, iizemjkívül a dolgozókat érimibő szociális, kuj- : turális kérdések eldöntésében is. Az üzemben már korábban kialakultak az üzemi demokrácia különböző fórumai. Elsősorban a termelési tanácskozás az, ahol a dolgozók leginkább elmondhatják véleményeiket, javaslataikat. Mióta kisebb egységenként, üzsmrészlegenilíémt tartják a termelési tanácskozásokat, azóta nagyobb az aktivitás. A javulás ellenére még mindig tapasztalható bizonyos formális demokratizmus is a termelési tanácskozásokon. Ez arra int, hogy a jövőbeni rövidebb időközökben, esetleg rcp- gyűliéseken is véleményt cseréljenek a dolgozóik és a vezetők a soron következő feladatokról, Elsősorban így lehetne biztosítani, hogy jobban, érvényesül jön a dolgozók véleménye már a döntések előtt. Jó példa erre a kollektív szerződés módosításának időszakai, csakúgy, mint a márciusi bérpolitikai intézkedéseiket megelőző mnnkásgyűlés, kisebb egységeknél megtartott megbeszélés. Ma már az üzemek vezetői általában közérthető módon fogalmazzák meg mondanivalójukat. Hiba, hogy sokszor túl általánosan, és így nem derül ki, mit várnak a dolgozóktól, miihez kérik a segítséget. Ilyen, esetekben tapasztalható azután, hogy a vélemények is általánosak, nem eléggé célpatörőefc. Amikor egy-egy brigádom odaítéléséről van. szó, olyankor bátran mondanak véleményt a dolgozók, mert ismerik a brigádok tevékenységét. A kiváló címeik odaítélésénél viszont már kevesebben szólalnak fel, csak tudomásul veszik a javaslatot. A vállalatnál rendszeresek a műszaki tanácskozások. Ezeken a termelőegységek vezetői mellett a társadalmi, mozgalmi vezetők is részt vesznek. Az itt elhangzottak alapján azután a feladatokról egy-egy kisebb egységre szűkítve részlegenként is tartanak műszaki tanácskozást a művezetők, bizalmiak bevonásával. Jól bevált az utóbbi, időben' ez a módszer is, élősegítette a kölcsönös információ javulását A gépüzeminél a szocialista brigádok tudatosan, vállalnak részt a vezetés gondjaiból. Tevékenyen részt vesznek a gazdasági feladatok megoldásában. Mindig élményt jéLen- teraek azok a viták, amelyek a szocialista brigádvezetők rendszeresen megtartott toa- náoftooássin elhangzanak, A ■ felszólalók általában a közvéleményt fejezik lói, és nagy hozzáértéssel tudnak segíteni, tanácsot adni a veaetők számára. Az üzemi demokrácia e fontos fórumára az eük'övefíce'aendő időkben még jobban lehet és. szükséges is számítani. Általában tapasztalható, hogy a munkások akkor kapcsolóidnak be nagy számban, a vitába, véiemenynyilvánításba, amikor róluk, érdekeikről van szó. Ezt bizonyítják mindenkor a kollektív szerződést előkészítő viták. Igen sok hasznos javaslat került a kollektív szerződés végleges szövegébe. Az üzemi demokrácia továbbá erősítése a gépüaemnél is megkívánja, hogy a hatásköröket még inkább decentralizálják. Sajnos, ma még az is előfordul, hogy a leadott hatáskörökkel egyes részlegvezetők nem eléggé tudnak élni. Még mindig központi intézkedésiekre várnak olyan kérdésekben, amit ott, 1 helyben kellene megoldani. A gépüzemnél az olyan jogköröket, ame- ' lyek az egész üzem tevékenységére kihatnak, ■ még inkább központosítani akarják. Ezzel ] szemben minden olyan kérdésiben, amelyek ' csak egy-egy termelőegységet érintenek, a jövőben ott kell dönteni. Szeretnék azt is elérni, hogy a bérbesorolásofcat, célprémiumokat, jutalmakat a meghatározott kereten belül az üzemrészlegefcnél intéznék. Pef&ze, az üzemi demokrácia fejlesztése feltételezi a közvetlen tenmelésiirányíták még jobb politikai tájékozottságát is, és nem utolsósorban a munkaügyi, közgazdasági ismereteik gyarapítását Mindez elősegítheti, hogy a jövőben tovább növekedjék a termelési tanácskozások színvonala, azokon ne csak a termelési feladatokról legyen szó. hanem az anyagi ösztönzők ismertetéséről és arról is, hogy miben várnák, véleményt tanácsot a dolgozóktól. A tennelésiirániyítók elsősorban a szocialista brigádmozgalomra támaszkodhatnak. Ugyanakkor kötelességük, hogy rendszeresen foglalkozzanak a szocialista brigádokkal, és biztosítsák számukra mindenkor a munkafeltételekéit A kisebb egységeknél tehet legjobban elbírálni azt is, hogy ki, memnyiit érdeméi, gondoskodni arról, hogy a jövedelem a végzett munkával legyen arányos. Mindehhez természetes még szemléletváltozásra van szükség. Szemléletváltozást igényel, a munkafegyelem megszilárdítása,, az, hogy annak megsértőit elítéljék a munkahelyen. Ahol a meggyőző szó már nem használ, felelősségre vonásra van szükség, ott a közvélemény támogassa a vezetők intézkedését. A gazdasági munka alapvető kérdése a hatékonyság .növelése. A munkásokat az üzemi demokrácia érvényesülése útján lehet még inkább érdekeltté tenni. A rendszeres tájékoztatási, információcsere nagymértékben növeli a dolgozók aktivitását. munkakedvét. A szocialista itutájdonosi magatartást és fetelősseeet csakis így tehet tovább erősíteni. Soéíő János Vizsgálják az élelmiszeripari beruházásokat A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottsága az év első vizsgálatát a IV. ötéves terv időszakára tervezett élelmi- szeripari beruházások időarányos megvalósításával kapcsolatban végzi. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalatok tervezett nagyobb beruházásai hogyan valósultak meg, mi az oka az elhúzódásoknak, milyen intézkedések szükségesek a célkitűzések maradéktalan végrehajtásához. A vizsgálatot a sütőipart, gabona-felvásárló és -feldolgozó, állatforgalmi és húsipari és a tejipari vállalatoknál végzik. Szakértelemmel —kjSok múlik a kádermunkán Legutóbb részletes jelentést terjesztettek a megyei párt végrehajtó bizottsága, majd a megyei pártbizottság elé, és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1973 november 23-i határozata alapján a testületek megvitatták a párt káderpolitikájáról, a káder- és személyzeti munka helyzetéről szőlő előterjesztést. Az a tény, hogy a KB ülése után megyénk két legfontosabb fórumán is megvitatták a kérdést, a kádermunka fontosságára utal. De bizonyára felmerül a gondolat, hogy talán új helyzet vagy újabb elvi meggondolások is sürgették a kérdés napirendre tűzését? Nem állt elő új helyzet:, de politikai, társadalmi és gazdasági életűnk . fejlődött, újabb feladatoknak kell megfelelnünk. A káderpolitikában nincsenek új elvek, a Politikai Bizottság 1967. május 9-i határozata rendszerbe foglalta a káderpolitika alapelveit, megjelölte a kádermunka feladatait. A megyei pártbizottság 1967. október 3-án határozatot fogadott el a kádermunka és az állami személyzeti munka pártellenőrzésé- nek továbbfejlesztésére. De az eddig végzett munka és az újabb feladatok figyelembevételével a KB felhívta a figyelmet a kádermunka továbbfejlesztésének szükségességére. Káderpolitika — vezető szerep Találkozhatunk olyan véleménnyel, hogy a káderpolitika a párt belső ügye. Ügy is megfogalmazható a kérdés, hogy miért újságcikktéma ez? Helytelenül leszűkítik a kérdést, akik belső pártügyként kezelik a káderpolitikát. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a jó politika helyes végrehajtása, hanem a politika kialakítása is a különböző tisztségekben dolgozó vezetők (káderek) munkájától függ. Ha a káderek jól alakítják a politikát és a feladatokat jól hajtják végre, akkor a siker alapfeltételeit biztosították. A helyes káderpolitika meghatározóan befolyásolja a társadalom és a gazdaság fejlődését, ezért közügy. Egész társadalmunk ügye olyan értelemben is, hogy pártunk káderpolitikáját és az ezzel kapcsolatos sokrétű tevékenységet már nem jellemzi a titokzatosság. Nyíltság, őszinteség, a problémák bátor felNem szabad ingadozni sem jobbra, sem balra. A káder- politika nem lehet alku tárgya, mert itt elvekről, a párt és a munkásosztály vezető szerepéről van szó. Változó igények — állandó követelmények Egyetlen cikk keretében a kádermunkával kapcsolatos kérdéseket felsorolni is nehéz, de mindre választ adni aligha lehetséges. Ügy gondolom, hogy az egyik legbonyolultabb, de egyben legalapvetőbb gondolat, hogy a párt vezető szerepe hogyan érvényesüljön a káder- és a személyzeti munkában. Abból kell kiindulni, hogy a mi pártunk következetes osztálypolitikát folytat, elsősorban a munkásosztály érdekeit képviseli. A káderpolitika része a párt általános politikájának. A kettő között szoros összefüggés van, de meghatározó a párt általános politikája. Az a döntő kérdés, hogy a vezető beosztásba állított káder kinek az érdekeit kénviseli, érti-e a párt politikáját, végrehajtja-e, a maga vetése tükröződik a Közpon-% posztján megvalósítja-e? 4-t "Díiírtéénon' ^ T ríMVi Vsni állno . Ne legyen titok a tagság előtt Zimankó, aztán megenyhült időjárás, kicsalogatja a mező- gazdasági gépeket is a földekre. Néhol a hátralékokat, másutt a tavaszra beütemezett terveket teljesítik. Mindenesetre, ahol csak tehetik, szántó traktorok mozognak a földeken. Szécsényben a háztáji burgonyaföldeket Percze János traktoros vette pártfogásba. Felszántotta a felengedett földeket, ha még jönne a csapadék, így jobban beivódik a talajba. Ezekben a napokban — február végéig — egymást követik a zárszámadó közgyűlések több mint kétezer termelőszövetkezetben és mintegy kétszáz szakszövetkezetben. A tavalyi terméseredmények, bevételeit, kiadások összesítése a legtöbb helyen megtörtént. Nagy meglepetés már nem érheti a szövetkezeti közösséget. Ma már a tsz-ek vezetői szinte mindenütt közelítő pontossággal megtudják mondani, hogy az 1973-as év mit hozott a szövetkezet életében: mennyi pénzt lehet a tagoknak kiosztani. milyen összegekkel lehet a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen alapokat feltölteni, bővíteni. Ezek az éves számadások kiemelkedő gazdasági, politikai jelentőségűek. Minden szövetkezeti brigád, üzemegység, ágazat szigorú és őszinte önvizsgálatot tarthat: mit tett jóL, miben hibázott a múlt esztendőben, milyen tanulságokat kell levonnia a jövőre nézve. Sok szövetkezetben jóval a közgyűlés előtt írásban is eljuttatják a tagokhoz a tavalyi gazdálkodás legfontosabb adatait és a tsz általános helyzetét megvilágító számokat. így a tagság megalapozott véle- is hasznos észrevételekkel. _ja- ményt formálhat a vezetőség tevékenységéről, az egyes ágazatok, részlegek munkájáról és valóban gazda módjái-a vehet részt a fontos közgyűlési döntésekben. Sajnos, még mindig akad olyan nézet, hogy a közgyűlésen, a sok meghívott vendég előtt nem kell kiteregetni a szennyest: a belső gazdálkodási, vezetési problémák nyílt megvitatása nem erre az „ünnepi” fórumra való. Vannak, akik — nem minden célzatosság nélkül — azt is terjesztik: annál jobb a szövetkezet, minél kevesebben kémek szót a közgyűlésen. Szerintük a közgyűlési csend azt bizonyítja, hogy nincs nagyobb probléma a szövetkezetben. Ez néha valóban igaz lehet. Jól tudjuk azonban, hogy az ünnepélyes, csendes közgyűlés, legtöbb esetben a tagság tá- : jékozatlanságának, visszahúzódásának a jele. Nagy hiba lenne azonban, ha a közgyűlési csendet az előre felkészített, semmitmondó felszólalók törnék csak meg. Ilyen színjátékra semmi szükség. Szövetkezeteinkben értékes, tapasztalt emberek dolgoznak, akik a közgyűlésen vasiatokkal tudják kiegészíteni. az esztendei számadást. Ezek az emberek szót is kérnek majd, ha érzik, hogy a vezetők adnak a véleményükre és az úgynevezett kényes kérdéseket is szóvá tehetik. A tsz-közgyűlések, így a zárszámadó közgyűlések is mindennél jobban erősíthetik azt az érzést, hogy a tagság valóban a szövetkezet gazdája és a legfontosabb ügyekben csak ők dönthetnek. A tsz tagsága előtt tehát semmit nem szabad eltitkolni. Jő évet zárt 1973-maI a magyar mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom. A tsz-ek közös ágazataiban kilenc, a háztáji gazdaságokban pedig négy százalékkal növekedett a termelés a megelőző esztendőhöz képest. A tsz-ek bruttó jövedelme is nagyobb mint bármikor. A kedvezőtlen adottságú és a mintegy 100 veszteséges tsz mellett százával vannak olyan közös gazdaságok. melyek jelentős terven felüli jövedelemre tettek szert. Nagy lehetőség nyílik tehát a tartalékolásra, a jövedelmezőnek ígérkező — jövőt szolgáló — beruházásokra. ti Bizottság novemberi állásfoglalásából és a megyei párt- bizottságnak a káder- és a személyzeti munkára vonatkozó határozataiból. A káderpolitika mindig hatalmi kérdés volt és az is marad. A politikai vezetésnek mindenkor döntő alkotóeleme és fontos feladata, hogy vezető posztra kit állítanak, nevelésükkel, képzésükkel és ellenőrzésükkel hogyan tőrödének. Alapvető politikai, hátaim i kérdés ez szocializmust építő társadalmi rendszerünkben, mert a párt és a munkásosztály politikai céljainak, törekvéseinek megvalósulása múlik ezen, a szocializmus építésének személyi feltételeit jelenti. A megyei sajátosság kötelez is Megyénk lakossága joggal büszke munkásmozgalmi hagyományaira. Az ebből fakadó politikai aktivitást helyesen hasznosították a kádermunkában. A veteránok által képviselt helyes és pártszerű igények jó irányba befolyásolták a megyei pártbizottság kádermunká i át, a három generáció jól tevékenykedik együtt. De a jelentés azt is megállapítja, hogy megyénk munkásmozgalmi múltja kötelez is. Fokozottan ügyelni kell a politikai, a szakmai és a vezetői rátermettség hármas követelményére. E hármas követelmény betartása ielenti a kádermunka alapelveit, a jól bevált gyakorlatot kell követni a jövőben is. Szocializmust építő egész történelmünkön meghatározott politikai törekvések érvényesülnek. Ezért szükséges, hogy a káderpolitikai elvek tartósak legvenek, a legfőbb elvek állandó követelményeket támasztanak. Állandó kő- vetelmény a politikai szilárdság. az erkölcsi fedhetetlen- ség. Nyilvánvaló, hogy a politikai célok és az időszerű feladatok változása más követelményeket helyezett előtérbe az üzemek államosítása, a termelőszövetkezetek szervezése idején és mások kerülnek előtérbe napjainkban. A kiélezett ideológiai harc, illetve a békés építés körülményei azonban semmiképpen sem jelenthetik, hogy a káderpolitika ingadozzék, a párt általános politikájától eltérjen. Soha, semilyen körülmények között nem tűrhető el a vezetők politikai ingadozása, vagy erkölcsi lazasága. Napjainkban vajon elegendő lenne csak a politikai megbízhatóságot hangsúlyozni, vagy csupán a vezetői rátermettség szerint dönteni egy-egy kinevezés, előléotetés esetében? Nyilvánvaló: a szakmai képzettség is fontos követelmény. Sőt. sokan hajlamosak a szakmai képzettséget előtérbe helyezni. Másként kell mérlegelni és dönteni a párttitkár, az orvos vagy a művezető esetében. Mindhárom esetben más a mérce, de a hármas követelmény egységét mindenképpen érvényesíteni kell. F. L, j NÓGRÁD - 1974. január 17,. csütörtök 3
