Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-28 / 302. szám
A művészet lelki és szellemi ,<ép!rny5 aIŐH felüdülés Kellemes kaeáeseny SZŐKE Dezső tíz éve él Balassa gyanma ton, de alig hiszem, hogy akadna a művészetekkel foglalkozók között olyan, aki ne ismerné őt személyesen, vagy munkáin keresztül. Sok irányú az érdeklődése és a tehetsége. Szilikátipari technikumot 'végzett, a balassagyarmati kondenzátor- gyár művezetője. Minket azonban most nem a műszaki vezető, hanem a művészetekkel gyakorlatilag-is foglalkozó ember alakja érdekel. Még tovább szűkítve a kört, nem a keramikus, a kaktuszgyűjtő — mert így is ismert — Szőke Dezsőt kívánjuk bemutatni, hanem a fotóst. — A technikum elvégzése után festő szerettem volna lenni — emlékszik vissza. — Nem sikerült a felvételim. De képzőművészeti érdeklődésemet megőriztem. A művészet nekem mindig kikapcsolódást jelent, lelki és szellemi felüdülést a mindennapi megszokott munka mellett. Olyan különvílág ez, amely megnyugvást ad. Ka festő nem is lett a kara ncssági bányász és a lámpagyári munkásnő fia, kiváló fo*- tós vált belőle. Művei határainkon túlra is eljutottak. A Pravda fotópályázatán Lány virággal című képét emléklappal jutalmazták. A fehér virágot tartó barna képű cigánylány a természetes szépség hamvasságát sugározta. 1971-ben Palóc menyecskék és Múlt című munkája Linzben szerepelt kiállításon. — Hogyan lett fotós? — A fényképezés rokonságban áll a képzőművészettel. Mindkettő vizuális művészet. A látás, a látvány „titkai” mindig érdekeltek. Megpróbálkoztam hát a fotózással, az érettségi után mindjárt, 1958- ban, Nem volt különösebb technikai érzékem soha, de vettem egy fényképezőgépet Meg akartam mutatni, hogy szorgalommal és kitartással meg lehet tanulni azt is, amihez kevés' az adottságunk. Kezdetben nagyon sok filmet elrontottam. Annyira nem értettem például a fényképezéshez, hogy a gépben megszorult fűmet kivettem, s végig-1 néztem a világoson, hol akadt meg. Ügy gondoltam, hogy a fényvédő réteg egész hosszában takarja a filmet. Gondolhatja, mennyire csodálkoztam, amikor egyetlen felvételem sem sikerült. Ami aztán külön érdekessége még a dolognak, hogy a fülke, mert vonaton történt, utasai közül senki sem szólt: fiatalember ezt nem sza/bad csinálni. Pedig tele volt a fülke komoly, idősebb emberekkel, ök sem értettek a fotózáshoz. — MIT SZERET legjobban fényképezni? — Portrékat ós élettelen tárgyakat. — ? — Bizonyára volt már úgy, hogy ránézett egy élettelen tárgyra, és valami élőt fedezett fel benne. Például kövekben varangyokat látott, • vagy a fák szeszélyesen tekeredő ágai emberi alakokra emlékeztették. Ez kapcsolja hát össze bennem a portré és az élettelen tárgyak iránti érdeklődést. Szőke Dezső a salgótarjáni fotóklub tagja, két balassagyarmati fotószakkör vezetője. Gyakran kijár Érsekvadkertre is, ahol — mondja —, nagyon tehetséges fotósok jöttek ösz- sze. Tanácsokat ad nekik, mit és hogyan fotózzanak. — Nem fárasztja túlságosan ez a munka utáni sokágú tevékenység? — Sok energiát igényel az biztos, de megéri. Szeretek fotózni, szeretek segíteni a fiataloknak. Szívesen csinálom. A szakkörökben mindig akad egy-egy olyan vidéki fiú, aki tehetséges és szorgalmas, akit nyugodt lelkiismerettel javasolhatok a falujában szakkörvezetőnek. — És a családban a családfőn kívül érdeklődik-e még valaki a fényképezés iránt? — A lányom. Most nyolcadikos, de két évvel ezelőtt már díjat nyert az országos úttörő-fotópályázaton. Egyébként negyedikes kora óta van neki egy megbízható tükör- reflexes gépe, hogy fejlessze a látáskultúráját. Erre a tükör- reflexes gépek a legjobbak, és nem is drágák. Szőke Dezső képed sok kiállításon szerepeltek már. Balassagyarmaton pedig, 1970 óta, évről évre megrendezi önálló tárlatát. Jövőre a városról készített színes diasorozatát szeretné bemutatná — NAGYON sok képet csináltam már a városról. Különböző időben, vihar után és naplementekor. El sem hiszi, milyen csodálatosak a színek. Látni kellene. A házak a barna, a vörös, a narancs színeiben fürdenek... Mint Munkácsy képein. — S. — A pásztói bölc A kisgyermekek bölcsődékben történő elhelyezése, férőhely hiányában megye- szerte visszatérő gondot, jelent. Pásztón a nagyközségi bölcsőde is hasonló nehézséggel küzd. A jelenlegi álla* pótokról Bessenyei Imrénével, a bölcsőde vezetőjével beszélgettünk. — Az utóbbi időben javult e helyzet — mondta. — Belső átalakítással tíz férőhely* lycl bővült a bölcsődénk. De még mindig túlterheltek vagyunk. mert 54 gyermek helyett hatvanhetet kellett el* helyeznünk. Sajnos, harminc gyermek felvételét, már nem tüdtuk biztosítani. Még további bővítésire, vagy egy új bölcsőde építésére lenne szükség. A bölcsőde vezetője megmutatta a szobákat. — Nagyon sokat köszönhetünk a nagyközségi tanács vezetőinek — mondta — akik igyekeznek körülményeinken javítani. Nemrégiben festették ki a helyiségeket, s olaj- kályhákat is kaptunk. A cserépkályhák helyére pedig a szövetkezet beépített szekrényeket készített. Egyébként sok társadalmi munkát is végeztünk. A bölcsőde vezetőnője azt is megemlítette, hogy a budapesti Fejlődéslélektani Kutató Intézet megbízásából az újfestéses kísérleti módszer alkalmazására is sor került nálunk az e célra berendezett szobában. Azt vizsgálják, hogy a színek miképpen hatnak a kisgyermekek érzelmi világára, — A gyakorlati tapasztalatokról Miskolcon, a Módszertani Továbbképző Bölcsődében tartott konferencián számoltunk be — mondotta befejezésül Bessenyei Imréné. A látottak, hallottak arról győzik meg az embert, hogy a pásztói bölcsődében, komoly nevelő munka folyik. Jó helyen vannak itt a gyermekek. A nyolc véglegesített és a két szerződéses gondozónő, gondoskodó szeret e te ügyel minden mozdulatukra. Adorján László Mai tévéajánlatunk (1973. december 28. Péntek). 1715; Tízen Túliak Társasága. A TTT ez évi utolsó adására kerül sor. Az évzáró kellemes meglepetést kíván szerezni a nézőknek: a műsorban részt- vesznek a régi TTT-sek is. azok. akik négv-öt évvel ezelőtt az adás riporterei, műsorvezetői voltak. így Gálvölgyi János. aki azóta színész lett. vagv Molnár Tamás és Benkő Péter. Egyszóval „ré°l gyerekek” és ..újak” készítettek közös műsort, amelyben felidézik az évekkel ezelőtt sugárzott TTT-műsorok egvegV ér dekes epizódját, riportját is. Az új riportok közül a 100 éves születésnapját ünneplő Budapesttel kapcsolatost említenénk. Milyen foglalkozások voltak Budapesten 100 évvel ezelőtt, s ezek közül melyiket űzik ma is?! Kevesen tudják, hogy a lámpagyújtogató foglalkozásnak még a villanyvilágítás korában is van képviselője; (500 gázlámpa működik Budapesten). Felkeresték a TTT-sek az utolsó verklist, aki nyaranta még „üzemeltet”... és azt a bácsit, aki az 1900-as évek elején volt konfliskocsis „taxisofőr”. Korszerű vezetés az egész* égügvbrn A megyei tanács egészség- ügyi osztályának szervezésében Eresztvénybem négy napig- tartó tanfolyamra jöttek össze a megye járási és városi főorvosai, valamint az egészségügyi intézetek vezetői. A bentlakásos tanfolyam módot nyújtott az egészségügyi vezetők számára, hogy napirenden nem szereplő kérdésekben is kicseréljék egymással gondolataikat, tapasztalataikat. Az elhangzott előadások főleg a vezetés elméleti és gyakorlati problémáival foglalkoztak: az egészségügy fejlesztésével, a személyzeti és kádermunka néhány aktuális kérdésével, a vezetés pszichológiájával. a vezetés- és szervezéstudomány főbb irányzataival, a kibernetika jelentőségével, a ‘ járóbetég-ellótás- sal. Valamennyi előadást élénk vita követte. Nagy érdeklődést váltott ki dr. Horváth Istvánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének a nemzetközi helyzetről, s az időszerű belpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatója. A tanfolyam munkáját az utolsó napon dr. Fancsik János megyei főorvos értékelte. dr. Varga János Kollégiumi vezetők tanácskozása .A megye. kollégiumainak igazgatói, pedagógusai a közelmúltban Szécsényben _ a mezőgazdasági szakközépiskola kollégiumában tanácskoztak. Hazánk helye és szerepe a nemzetközi életben cím - el Miki ősik Ignác, a járási pártbizottság első titkára 4 NÖGRAD - 1973. tartott előadást. Racskó Pál, a helyi kollégium igazgatója, pedig a kollégiumok otthonosságáról, a családias légkör kialakításának módozatairól mondott vitaindítót. Élénk eszmecsere után a jelenlevők részt vettek egy diáktanácsi ülésen. decembei 28., péntek A háromnapos karácsony „szellemi étlapjának” előkészítésénél jó munkát végeztek a műsorszerkesztők. Minden korosztálynak akadt mondanivalójuk, a legkülönfélébb érdeklődési körűek megtalálhatták a kedvükre való — és tegyük hozzá igényes programokat. A tv-műsor gerincűében két folytatásos történet állott; az egyik, A palacsintás király című kétrészes mesejáték természetesen a gyermekeké volt, de elszórakoztatta igazán népies, üde hangvételével a felnőtteket is. a másik, az És mégis mozog a-föld című háromrészes tévéfilm, ahogy a címből is kiviláglik, Jókai híres regényét dolgozta fel, általános érdeklődésre számot tartón. Fésűs Éva, az ismert és népszerű meseíró története, A palacsintás király a meseszerkesztés klasszikus hagyományait követi, erkölcsi tanulságai jól áttekinthetők, így pedagógiai hasznossága elvitathatatlan. Emellett nagy értéke az a törekvés, hogy mindvégig a népi gondolkodásmód egyszerűsége, tisztasága jellemzi dialógusait, verseit, és Tamássy Zdenkó muzsikáját is. Ugyanezek a jellemzői Mestyán Tibor operatőri és Katkics Ilona rendezői munkájának, nemkülönben a színészegyüttes: Gregus Zoltán, Balázsovits Lajos, Harsány! Gábor, Káló Flórián, Rajz János, Detre Annamária, G^ala Zsuzsa, Géléi Kornél. Horváth Gyula — és a többiek játékának is. Az És mégis mozog a föld tévéfilm-feldolgozása Hajdü- fy Miklós rendezői vállalkozása. A debreceni kollégium Csittvári krónikásainak híres története Jókai legismertebb regényei közül való, amely gazdag cselekményesságével, a magyar reformkor nemes, nagy törekvéseit szolgáló hangvételével szinte kínálva- kínálkozott a megfilmesítésre. A feladatot a feldolgozó Kapás Dezső, Szántó Erika és az egyben rendezőként közreműködő Hajdufy Miklós dicséretes buzgalommal és egészében jól oldotta meg. A regény alakjai árnyaltan, húsvér alakokként bontakoztak ki előttünk a háromrészes filmben. Ebben nagy érdeme van a szereplő együttesből Kozák András, Sulyok Mária, Tomanek Nándor, Tordai Te-’ ri, Latinovics Zoltán, So- mogyvári Rudolf, Dégi István, Szacsváy László kitűnő játékának is. A háromnapos ünnepi műsorból említést érdemel Kemény Henriknek, a népművészet mesterének remek bábműsora, a Vitéz László és a többiek, József Attila: Cso- szogi, az öreg suszter című megindítóan szép meséjének tévéváltozata Rajz Jánossal, Beethoven IX. szimfóniájának szuggesztív tolmácsolása Karajan vezényletével, a Tükrös című népművészeti filmsorozat, az ismétlések közül Kodály egyfelvonásos daljátéka, a Székely fonó, Örkény István tévéfürrije; Az ember melegségre vágyik és a régi filmslágerek sorából a Wa- lewska grófnő, melyben minden idők legnagyobb filmszí- nésznő-egyéniségét, Greta Garbót és a szintén kitűnő francia filmművészt, Charles Boyert láthattuk viszont. Mindent összegezve: élvezetes és tartalmas ünnepi műsort kaptunk: kellemes ajándékul a fenyőfás napokra. (barna.) Helységnévtár — hasznos tudnivalékkal Városok, nagyközségek, községek — Hol találhatók a tanácsok? A gyógy- és üdülőhelyek — Névváltozások betűrendben Centenáriumi kiadványként ielent meg a közelmúltban — a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában — a Magyar Népköztársaság helységnévtára. A most 14 ezer példányban megielent kötet az 1970- es népszámlálás adatait tar talmazza. Ugyanakkor az államigazgatási területi egységek — megyék, járások, városok, községek — szempontjából már az 1973. április 15*1 helyzetet veszi figyelembe. A Magyar Népköztársaság Helységnévtára összefoglaló adatokat tartalmaz az egyes községek, városok, megyék területéről. népességéről, állam- igazgatási beosztásáról. Megtaláljuk benne a tanácsok székhelyét, a szakigazgatási kirendeltségek jegyzékét, a bíróságok és ügyészségek területi beosztását, gyógy- és üdülőhelyeket, az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező . városokat és községeket. Jó szolgálatot tesz az a 68 öldal. mely tartalmazza a főváros, a megyei városok és a tanácsok hivatali szervezetének postai irányítószámait. Az államigazgatási területi egységek 1945. utáni változásait is közli a helységnévtár. Foglalkozik a járások kialakulásával. a várossá. nagyközséggé alakulásokkal, megtaláljuk benne a városok és községek névváltozásait, a régi és az új neveket egyaránt. Százharminckét település a megyében Bevezetőben a helységnévtár összefoglalóan tartalmazza az 1970. január 1-i nép- számlálás adatait. Ezek azóta már változtak ugyan, de a következő népszámlálásig hivatalos adatokként szerepelnek. Sokkal frissebb a városok. nagyközségek és községek számáról készített statisztika. Megyénkben két város, 130 nagyközség és község, összesen 132 település található. Jelemző. hogy megyénk 7 lakott településének háromszáznál kevesebb a lakosa. Ebből a szempontból nem tar tozik az apró településes megyék közé. Nógrád megyében 5 nagyközségi és 54 községi tanács működik. A nagyközségekben a falusi lakosság 18.4 százaléka él. míg a községekben 81,6 százalék. Hazánkban jelenleg 83 város található. és közülük négynek a lakossága nem éri el a 10 ezret A nagyközségek és a községek 6záma az országban 3106. Az államigazgatási beosztás szerint viszont 287 nagyközségi és 1383 községi tanács irányítja a falusi településeket. A nagyközségek 1970-ben alakultak ki. általában -5—10 ezer lakossal rendelkeznek, de az eltérés lefelé és felfelé is jelentős. Megyénkben egy nagyközségnek van 3—5 ezer lakosa, és négy nagyközségünk 5—10 ezer közötti lélek- számmal rendelkezik. Az országban 179 nagyközség tartozik az 5—10 ezer lakosú kategóriához. de két olyan nagyközség \is van hazánkban, melynek alig 2 ezer lakosa van. Apátipuszta — Szarvashegy A helységnévtár felsorolja hazánk valamennyi települését annak államigazgatási rangját (nagyközség, közös tanácsú község, önálló tanácsú község). Feltünteti a megyét és'a iárást a területet, a népességet. a lakóházak és a lakások számát, a postaszolgáltatást és irányítószámot, vasút- és autóbusz-állomást Szócsőn? nagyközségnél — például — azt olvashatjuk, hogy az 1970. január 1-1 népszámlálás szerint 5690 lakosa volt ebből a belterületen 4903-an éltek. Benczúrfalva 398, Postyán- puszta 398, Herminapuszta 6; Téglagyár négy lakossal szerepel a helységnévtárban. Külön rovat tartalmazza az egyéb külterületeket. így Szé* csénynél Apátipusztát Fehérhegyi utat Rózsamajort. Szarvashegyet, Vancsópusztát, Váradvölgyitanyát és a Salgótarjáni utat. Ezeken a külterületeken összesen 41 lakos éL Bemutatja a helységnévtár a különböző egyesítéseket, a községeknek városokhoz csatolását is. így Andrásfalva és Pálfalva 1909-ben egyesült Zagyvapálfalva néven. Szé- csényhalászi és Ludánv egyesüléséből 1947-ben lett Lu- dányhalászi. Régi és új nevek a térképen Érdekes böngésznünk a városok és, a községek névváltozásait, melyek a századfordu. ló óta történtek. így Benczúr- falvát 1927-ig Dolánvnak nevezték, Szurdokpüspökit 1926- ig csak Szurdokként emlegették. A közelmúltban közreadott országos helységnévtárhoz térképet is mellékeltek, melv szemléltetően tárja elénk hazánk területi beosztását, a közlekedési utakat az .egyes települések között. A centenáriumi, sorrendben bár a 23. országos helységnévtár jó szolgálatot tesz a hivatali szerveknek, a tanácsoknak. segíti mindennapos munkájukat gazdag adattárával, a városokról -és a községekről Készített pontos besorolásával. Mi a teendő? 1972-ben készült színes chilei dokumentum-já telefilm SAUL LANDAU, NINA SERRANO és RÁÜL RUlZ rendezésében. Bemutató: ma este tél 6 órakor, a salgótarjáni JÓZSEF ATT1 LA I FILMSZÍNHÁZ „Art kinő” előadása. (Chile válaszúton)
