Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-28 / 302. szám

Megdicsérjük Mezei Mihály 1951. szep­tember 4-én lépett a Pestvi­déki Köbán?& Vállalat nóg- rádkövesdi üzeme szolgálatá­ba; azóta is ott dolgozik, mint gépkocsivezető. Példamutató magatartásáért, lelkiismere­tes munkájáért, — elsősor­ban a balesetmentes vezeté­sért — 1971. november 7-én, megkapta az eddig megtett 750 OOO kilométerért járó pla­kettet, valamint az ezzel járó jutalmat. Tavaly a vállalat „Kiváló Dolgozó” címmel tüntette ki, s azóta ZIL-te­hergépkocsijával már a 900 000. kilométer felé tart. Rákóczi Ferenc tizenegy éve a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának gépkocsi- vezetője. Tizenki'enc éve gépkocsivezető, s azóta közel 700 000 kilométert vezetett balesetmentesen. Eddig há­rom ízben tüntették ki pél­damutató, jó munkájáért, balesetmentes vezetéséért. Megrójuk Kotasz Pál béri lakos a Sziráki Állami Gazdaság te­hergépkocsiját szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet­te. A gépkocsivezető egyes számú ellenőrző lapját két évre bevonják, ezen felül 800 forint összegű pénzbírságot kell fizetnie. Hasonló módon, csak ép­pen motorkerékpárral sza­bálytalankodott Máté Imre, romhányi lakos, a község belterületén. A szabálysértés következményei is ugyan­azok, mint az előző esetben. Nagy István nagylóci lakos, a makádi Új Élet Tsz teher­gépkocsiját vezette Budapest belterületén, amikor az elle­nőrzés kiderítette, hogy hibás kormánykészülékkel vesz részt a közúti forgalomban. Nagy .István egyes számú el­lenőrző lapját is bevonják egyévi időtartamra, a pénz­bírság összege az ő esetében 700 forint. Mészáros Ferenc homokte- renyei lakos motorkerékpár­jával szabálytalanul előzött egy közúti jármüvet, Balas­sagyarmaton, s ezért egyes számú ellenőrző lapját egy évre bevonják, továbbá 300 forint pénzbírságot kell fi­zetnie. Varga Ferenc érsekvadkerti lakos személygépkocsiját Vác belterületén a megengedett 60 kilométeres sebesség helyett 76 kilométeres sebességgel vezette. Egyes számú elle­nőrző lapját ezért tizennyolc hónapra bevonják, és 609 fo­rint pénzbírságot is kell fi­zetnie. Fenyvesi József, balassa­gyarmati lakos Nagyoroszi belterületén üzemképtelen fékberendezéssel vezette sze­mélygépkocsiját. A pénzbír­ság összege ez esetben 609 fo­rint. s a gépkocsivezető egyes számú ellenőrző lapját két­évi időtartamra vonják be. Csikós Ervin, salglótarjáni lakos, 82 kilométeres órán­kénti sebességgel motorozott Salgótarján * belterületén a megengedett 50 kilométeres sebesség helyett. Csikós Ervin vezetői engedélyét négy hó­napra bevonták, a kiszabott pénzbírság összege 1000 fo­rint. „Szörnyű" büntetés Ha az autóvezetőnők bírsá­got kénytelenek fizetni, akkor ezt az öszaget rendszerint a férfiak fizetik meg helyettük. Éppen ezért Yves Marchand francia útügyi szakértő azt javasolja, hogy a közlekedési szabályokat megszegő nőket vegyék őrizetbe, és huszon­négy órára helyezzék el egy olyan helyiségben, ahol egy sereg új, divatos kalap, he­ver, de egyetlen tükör sincs. A különböző franciaországi nőszervezetek hevesen tilta­koztak az ilyen „embertelen kínzással” való fenyegetés el­ten... A színek szerepe a közlekedésben A KÖZÜTI közlekedésben a színeknek igen nagy jelentősé­gük van, ezért gépjárműveze­tői engedélyt csak azok kap­hatnak, akiknek színlátása a közlekedésbiztonság szempont­jából megfelelő. A jogszabá­lyok a hivatásos gépjárműve­zetőktől a tökéletes színlátást (a piros, sárga, zöld színek azonnali tökéletes felismeré­sét) követelik meg, míg a zöld szín enyhe tévesztését megen­gedhetőnek tartják. A szín,tévesztés vagy színlá­tásgyengeség a szem fényfel- fogó csapocskáinak érzéket­lenségére vezethető vissza. Az eddigi nagyszámú vizsgálat eredményéből az a következ­tetés vonható le, hogy Ma­gyarországon a színlátás gyen­geségben szenvedők, ha szín­látásukat egyéb ár,talmas ha­tás nem befolyásolja (ívfény- hegesztők, öntők), 5,6 száza­lék arányban fordulnak elő. Meg kellett tehát állapítani azt a határt, ahol a színjelzés jelentéstartalmát megértik, illetve azt már félreértik. A közlekedő ember azonban útjainkon nemcsak a közleke­dési színekkel találkozik, ha­nem a színskála minden szí­nével és árnyalatával. A különböző színekre való reagálás csökkent színérzé­kenységű egyéneknél hosszabb időt vesz igénybe a normális­nál, a cselekvések ideje ennek megfelelően ugyancsak hosz- szabb, ez pedig a közlekedés biztonságára jelfent veszélyt. Éppen ezért törekedni kell a gépkocsivezetői alkalmassági vizsgálat kiszélesítésére. Az a hivatalos vélemény, hogy a gépkocsi,vezetésire való alkal­masság megítélésénél nem le­het merev sémákat alkalmaz­ni, ugyanakkor garantálni kell a biztonságot a közúti közlekedésben is. . EZ A KÉT irányi! törekvés nem ellentmondó. Ugyanis a közlekedési látás — elsősor­ban a gyorsan haladó jármű­vön — a hétköznapitól eltérő tapasztalati szabályokat követ. A közlekedést mindenekelőtt a dinamikus látás jellemzi, mert mozgó tárgyak helyváltoztatá­sát kell folyamatosan felis­merni. « Hozzátartozik a dinamikus látás sajátosságaihoz, hogy a távolba hatol és felfogja az egész látható környező világot, mert a közlekedésben a körül­mények, a feltételek, a másod­percek tört részei alatt változ­nak. A közlekedő embereknek kell tehát biztosítani, hogy megjelenésük „szembetűnő” legyen, a környezetből kiemel­kedjen. A terepszín közismer­ten álcáz. -Minden ettől eltérő színt könnyebb észrevenni. Az autónak világosabbnak vagy éppen sötétebbnek kell len­nie, mint az út, amelyen ha­lad, mert csak ilyen esetben lehet nagyobb távolságról is könnyen észrevenni. A szürke ég alatt minden szürkének hat és csak az erőteljes, világos színek ismerhetők fel. A nagy autógyárak futósza­lagjairól egyre nagyobb száza­lékarányiban futnak le a vilá­goskék, vörös, narancssárga karosszériák és ez nemcsak a kor divatjának következmé­nye. Ma már bizonyított tény, hogy a világos, élénk, környe­zettől eltérő színek jobban szolgálják a biztonságos közle­kedést. Az első hó lehullása után a kezdő „fehér autósok” megle­pődve tapasztalják, hogy a közlekedő partnerek fegyelme meglazult. A mindennapi észjárás sze­rint, ha mi látunk másokat, akkor azok is látnak bennün­ket; nincs, tehát szükségünk arra, hogy feltűnő megjelené­sünkkel külön' is észrevétes- sü-k magunkat. Pedig a közúti forgalomban arra kell törekedni, hogy mindenkinek minél korábban és minél jobban szembetűn­jünk, mert annál nagyobb biztonságban vagyunk. A kocsiszín adott, de ha nem emelkedik ki a környe­zetből, vezetőjének mindig van lehetősége láthatóvá téte­lére, ez a lehetőség pedig a világítás. A GÉPKOCSI világításS ugyanis nemcsak arra való, hogy annak segítségével a ve­zető megfelelően lásson, ha­nem arra is, hogy mások fi­gyelmét felhívja a gépkocsira. Pillanatnyilag- ez a legjobb védekezés mások látási zava­rai ellen. Kovács András • közlekedési mérnök Hz előzés „halálos** bűnei Veszélytelen lámpaoszlop A közúti balesetek európai szakértői három éven át sza­kadatlanul tanulmányozták a rendőri és kórházi jelentése­ket. a baleseti és biztosítási statisztikákat. 4105, szabálv .tálán előzés miatt bekövetke­zett balesetet rekonstruáltak. A szakértők munkálatainak összefoglalását a gépkocsive­zetői magatartásról a Zürich­ben megtartott első nemzet­közi konferencia alkalmával adták közre. A kimutatásból kiderül, hogy a legtöbb balesetet az okozza, ha a megelőzött jár­mű túlságosan balra húzott, vagy ha váratlanul „kilő” anélkül, hogy megfigyelné, vajon egy másik kocsi nem kezdett-e az ő előkésébe. A többi négy esetben az előző kocsi vezetője a hibás; rosz­szul számftja ki a szembejö­vő kocsi sebességét, előzés után gyorsan a megelőzött kocsi elé vág, vagy elveszti uralmát a kormány felett. A zürichi kongresszuson el­utasították azt a nagyon is elterjedt nézetet, amelv sze­rint a nagy sebességgel előző vezető kevesebbet kockáztat, mert lerövidíti a veszélyes Időszakot. Kari Rumar. az útépítési egyeterh tanára szá­mos tesztvizsgálat segítségé­vel ennek éppen az ellenke­zőjét mutatta be. Ha növek­szik a sebesség, növekszik az összeütközés veszélye is. mi­vel az emberi szem nehezen méri fel a szembejövő kocsi távolságát és sebességét. Ez az oka annak, hogy előzéskor a sportkocsik sokkal gyakrab­ban karamboloznak. Az utcai lámpák feladata, hogy megvilágítsák az utat a városi közlekedés számára. A lápaoszlopok azonban gyak­ran okozzák gépkocsivezetők pusztulását is. Amikor a gépi kocsi az oszlophoz ütközik, általában az oszlop gvőz. Az egyik angol cég nemrég szabadalmaztatott egy veszély­telen lámpaoszlopot. Ez vé­kony, spirális rúgóvá összecsa­vart fémszalagokból készülne. A rugós oszlop belső részét műanyaggal töltik ki. Amikor a gépkocsi a rugalmas fához hasonló, új lámpaoszlophoz ütközik, az oszlop könnyedén előre hajlik, és a kocsi ép­ségben marad. Miutón a ko­csi visszahátrált az oszloptól, az kiegyenesedik, és felveszi eredeti helyzetét. Az oszlop elég szilárd ahhoz, hogy meg­tartsa a legnehezebb lámpákat is. A december 16-án történt ket tős halálos baleset színhelye Vizsiás-újlakpuszta és Kiste­renye között A cél: megosztani a vezetés kockázatát A gépjárművek számának növekedése, a sajnálatos mó­don szaporodó balesetek szük­ségessé tették, hogy a károsul­tak védelme érdékében ne a gépjármű-tulajdonos . elhatá­rozásától függjön a biztosítás megkötése, a károsultak vé­delme. hanem kötelezően, minden gépjármű károkozása mögött , ott álljon anyagi biz­tonságot nyújtó ereiével az Állami Biztosító. A gén járműfelelősség-biz­tosítás kötelezővé tétele ha­talmas veszélyközösséget te­remtett. ami mind az egyéni (károkozói, károsulti), mind az össztársadalmi érdekeknek megfelel. A cél az. hogy e fe­dezet egyre szélesebb leaven, lehetőleg az egész közlekedést átfogja, és az abban résztve­vők mindegyikének valami­lyen biztosítási fedezetet nyújtson. 'Az 1971. január 1-én életbe­lépett 42/1970. (X. 27.) Korín, rendelet minden gépjármű részére bevezette a kötelező gépjármű-felelősségi biztosí­tóst. A gépjármű üzembe tar­tója tehát e rendelet alanián kötelező felelősségbiztosítás­ban részesül, az általa ilyen minőségben okozott károkat a biztosító téríti, visszatérítési * követelése van viszont a jog­ellenes és szándékos károko­zás, valamint a súlyos gondat­lanság egyes eseteiben. Miután a gépjármű-állomány fejlesztése, a gépjárműforga­lom növekedése, valamint a rossz közlekedési morál kö­vetkeztében a közúti balese­tek száma évről évre emelke­dik. a növekedés megmutat­kozott az ÁB munkáiéban is; 1971-ben 51 206, 1972-ben már 82 874 bejelentett káresemény volt Megyénkben ebben az évben 1 200 káreseményt je­lentettek be. Ez év december közepéig az ilyen címen kifi­zetett kártérítési összeg meg­haladta a 3 800 000 forintot Azok, akik ellenérzéssel fo­gadták a kötelező felelősség- biztosítás bevezetését, talán más véleményen lesznek, ha ezt a számot elosztják 1 200- zal. s rádöbbennek, milyen ki­adásoktól mentheti meg őket a rendelet Néhány szó a gépjárművek vizsgáztatásáról A gépjárművek vizsgázta­tását két csoportba lehet so­rolni: érvényesítő és jogosító vizsgákra. Az érvényesítő vizsga alatt a gépjármű for­galmi engedélyének érvénye­sítését értjük, ez hároméves időszakonként kötelező. Me­gyénkben ezt a vizsgát Salgó­tarjánban és Balassagyarma­ton tartják. Mindkét város­ban a Volán 2. számú Vállár lat telephelyén. A szükséges nyomtatványokat a postahi­vatalok árusítják nyolc forint­tos áron. Az egységcsomagban található a tájékoztató, amely a helyes kitöltésre és elkül­désre ad útmutatást. Az ér­vényesítő vizsgákat Salgótar­jánban vasárnap tartják, míg 3alassagyarmaton szombat délutánra, illetve vasárnapra | lehet kérni a vizsgára való beosztást. Jogosító vizsgát — vagy más néven — hatósági vizsgát megyénkben csak Salgótar­jánban tartanak a Volán 2. sz. Vállalat telephelyén. Ez hétfőnként nyolc órakor kezdődik, amennyiben a hét­fői nem munkaszüneti nap. A szükséges nyomtatványt a postahivatal nem árusítja, a KPM-autófelügyelet kiren­deltségén lehet igényelni díj­talanul. A kirendeltség a Vo­lán Vállalat telephelyén van (Rákóczi u. 247.). Erre a vizs­gára a következő alkalmak­kor van szükség: első forga­lomba helyezés, ismételt for­galomba helyezés, vizsgára történő berendelés, gépjármű nemében beállott változás, gépjármű jellegében beállott változás, tulajdonviszonyban beállott változás, alváz-, mo­torcsere, vontatás, forgalmi engedélyről másolatkiállítós, egyéb ok. Még néhány szó a vizsgadí­jakról : szóló-motorkerékpár 50 köbcenti alatt 30 forint, szóló-motorkerékpár 50 köb­centi felett 60 forjnt, oldalko­csis motorkerékpár 70 forint, pótkocsi, utánfutó 40 forint,' személygépkocsi, tehergépko­csi, autóbusz, mikrobusz, von­tató 90 forint. A vizágadíjat a vizsgalap­hoz mellékelt csekken kell a postahivatalnál befizetni, és a vizsgalapot befizetéssel egyi- dőben az erre kijelölt helyen érvényesíteni kell. Tóth László MKBT-tag Aki biztosítási kötött, éljen is jogaival! A közlekedési balesetek túlnyomó többségét a gépjár­művek és a tömegközlekedési eszközök okozzák. Nem lehet azonban lebecsülni az egyéb járművek — kivilágítotton szekerek, szabálytalanul be­hajtó kerékpárok stb. — szere­pét sem az anyagi károk, il­letve személyi sérülések elő­idézésében. A gépjárművekről köztudott, hogy jogszabály kötelezi üzemben tartóikat felelősségbiztosítás kötésére, s így helyettük a biztosító fize­ti meg a kártérítést. Kevesen tudják azonban, hogyan áll a helyzet az egyéb járművek; esetében. Így pél­dául nem eléggé ismert, hogy a szekérfuvarosok is felelős­ségbiztosításra kötelezettek. A KPM 7715/1951. (XI. 12.) sz. ren­delet szerint szekérfuvarozói kisiparosi engedély csak ab­ban az esetben adható ki, ha a kérelmező minden jármű­vére felelősségbiztosítást köt. Sajnos, azonban, ezt a rende­letet nem mindig tartják be. A magán-szekértulajdono- sok közül felelősségbiztosí­tással rendelkeznek azok a mezőgazdaságban dolgozók, akiknek háztáji, vagy mező­gazdasági jellegű épületbizto­sításuk van. Ugyanezeknek felelősségbiztosításuk van ál­lataikra és mezőgazdasági gé­peikre is. A mezőgazdasági nagyüze­mek tulajdonában levő sze­kerek jó részének is van fe­lelősségbiztosítása. Az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek álló- és forgóesz­köz-biztosításában, valamint összevont vagyonbiztosításá­ban szerepel ilyen szolgálta­tás. Az esetek többségében tá­jékozatlanok a kerékpárosok is. Gyakran nem csak a ká­rosult, hanem a balesetet okozó sem tudja, hogy beje­lentése esetén a biztosító té­rítené meg az általa okozott kárt, pedig a lakosság mint­egy felének van új módozatú épület-, vagy háztartási bizto­sítása; ha elolvasnák a felté­teleket, megtalálnák közöttük, hogy a biztosító téríti meg a biztosított és a vele közös háztartásban levő családtagjai által — kerékpározással — harmadik személynek okozott károkat. Néhány különleges járműre, mint például a rendszám nél­küli kis motorkerékpárokra önkéntes felelősségbiztosítás köthető. Mindebből kiderül, hogy ha nem rendszámmal ellátott gép­jármű okoz balesetet, érde­mes a tulajdonostól megkér­dezni, nincs-e olj’an biztosí­tása, melynek alapján a szen­vedő fél per nélkül, az Álla­mi Biztosító útján hozzájut­hat jogos kártérítéshez. Az oldalt összeállította: SZÖGHY KATALIN NÓGRÁD — 1973. decent bet 28., péntek 5 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom