Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

X Arcok és emberek Túlteljesítették terveiket a pásztóiak a MEZŐGÉP Vállalat gyáregységében. Az üzem dolgozóinak nagy része szakmun­kásként dolgozik, így a magasabb szaktudásnak, jó szerve­zésnek, a termelékeny munkának köszönhető, hogy az árbe­vétel ugyan nem, de a nyereség tömege jelentősen nőtt az előző évekhez képest Gabonatárolókat, fóliaházak■ vázát, terményszállítókat készítenek tógazdaság részére. Kunyu Arpádné ugyan nem tartozik a legfiata­labbak közé, hisz’ négy gyermeket nevelt fel de lelkesedése, szorgaí más munkája a fiatalo­kéval vetekszik. Műve­zetőié szerint nem az' nézi, hogy mennyi a fizetség érte, amit csi­nál, hanem, hogy mie­lőbb elvégezze brigád­jával a feladatoka*. Legkisebb fia van mór csak családjában; szak­munkásképzőben tanít­tatja. t Szöllösi Lászlót idén április negyedikén tün­tette ki a mezőgazda­sági miniszter. Kiváló Dolgozó lett. 26 fő munkáját irányítja, a lakatosüzem csoportve­zetője. S ezen felül ál­landóan „spekulál” — árulták el munkatársa ■—, több újítását, javas­latát fogadták el, melv lye] termelékenyebb'' vált az üzem munkája. A pártvezetöség tagja. a szorgos szakemberek a me­Szarvas János tíz éve tanulóként kezdte itt. a lakatosszakmával való ismerkedést. Jól számí­tott, hogy azóta nem cserélt munkahelyet: Kiváló Dolgozó lett, megválasztották szo­cialista brigádvezető­nek, havi átlagkeresete 3300 Ft körül van. Ta­valy a párttagok közé is felvették. Tavasszal nősült, hát hogyne len­ne ezek után elége­dett! ! Torodiútth a ti&Blamaiggail Ember helyett, grpek Nemcsak Salgótarjánban, de az ország más városai oan is egyre nagyobb problémát okoz a szemétszállítás. A szeméttel feltölthető mélyedések meg­telnek, az egyre inkább elter­jedő műanyagot — ma már majd’ mindent ebbe csomagol­nak — sem elégetni, sem el­tüntetni , nem lehet. S még egy óriási gond: a munkaerő- hiány. A köztisztaság — habár az egyik legfontosabb kérdés — helyzete addig nem változ­hat gyökeresen, amíg az em­beri. munkát nem tudják gé­pivel helyettesíteni. Megyeszékhelyünk fekvése, kiterjedése olyan, hogy szinte nem is lehet egyforma színvo- 1 nalra hozni a belváros, és a I külvárosi területek tisztítását, j Mégis, elkészültek már a jövő évi tervek, s a lényeg az, hogy nem csak a városközpontban kell modernizálni a szemét- szállítás formáját, haneim a kieső területeken is gyorsab­ban végezni a köztisztasági teendőket. Az elképzelések szerint jö­vőre modern szemétszállító kocsikkal végzik majd a sze­métgyűjtést, így gyorsabb és higiénikusabb lesz ez a folya­mat. A régi kukákat úgyneve­zett kiskonténerékre cserélik ki a belvárosban, mivel az új szemétszállító autók ilyen tí­pusú tárolókat tudnak üríteni. A kukákat azokra a területek­re viszik ki, ahol mind ez ide­ig még nincs pormentes, zárt szemétürítés. Igaz, hogy így még mindig nem tudják az egész város szemétszállítását egyforma módszerekkel meg­oldani, mindenesetre a fokoza­tos modernizálás is eredmény. A városi tanács évente mil­liókat költ különböző köztisz­tasági gépek beszerzésére. Szükség van rá, de csak ez nem elég. Arra is szükség vol­na, hogy az üzemek, vállala­tok és a város lakói is többet törődienek a tisztasággal. A szemétfelhalmozás szennyezi > környezetet, pedig a környe zetvédelemről rengeteget be szélünk — úgy látszik, hiába A sok építkezés miatt amúgy is erősen poros a város, még gépekkel is nehéz megbirkóz­ni a szennyel. Amikor tehát a jövő évi ter­vekről, a gépesítésről esik szó, remélhetőleg mindenkit érdekelnek és érintenek ezek az elképzelések. Máris „megfúrták’’ A balassagyarmatiak legna­gyobb idei ajándéka kétség­kívül a készülő új út. Örülnek is neki a város lakói, ahány­szor csak arra járnak, büsz­kén végigpásztázzák szemük­kel az új köntösbe öltöző utat. Csakugyan időtálló és meg­felelő vastagságú az új útbur­kolat; bárki meggyőződhet er­ről, akit a fúrógép élatelen za­ja a megyei bíróság épülete elé csalogat. Ott ugyanis három ember foglalatoskodik a még sziríte ki sem hűlt burkolat feltörésével, ékes bizonyságát adva annak, hogy a nagy dol­gok végrehajtásához már ki­tűnően értünk, csak az ap­róbb gondokkal birkózunk meg nehezen. A körülbelül egy méter átmérőjű lyukat egy aknanyílás fölött fúrták, még­pedig azért, mert az aknatető nem bírta el a fölötte áthala­dó jármüvek súlyát, félő volt, hogy beszakad. A munkások azt mondják, most majd olyan tetőt helyeznek a nyílásra, amely fölött veszélytelenül le­het közlekedni, s a feltört utat is tökéletesen rendbe hoz­zák majd; senki észre sem veszi, hogy hozzányúltak. Re­méljük. így lesz. Csak az ag­gasztja kissé a gyarmatiakat, vajon hány ellenőrizetlen aknatető lapulhat még a mélyben? Építészeti üveg Betonból' vasból, üvegből — célszerűen, gyorsan, impo­zánsan. Ez jellemzi a ma épí­tészetét. Az impozáns megje­lenést pedig az épületek mé­retén, formájának harmóniá­ján túl, az esztétikusán kia­lakított üvegfelületek -síkok ragyogása adja. A szakemberek az építésze­ti célra előállított üvegter­mékeket összefoglaló néven, építészeti üvegnek nevezik. S mennyi termékféleség talál­ható ebben a megnevezésben? — S nem csak külső-, hanem belsőépítészeti szempontból is. * A salgótarjáni új lakóépü­leteken. a ZIM és a síküveg­gyár üzemcsarnokain, a Lak- berendezési Áruházon, az SZMT-székházon. a garzon- házakon, s az országban min­denütt látható. Milyen volt az eddig meg­tett út és mik a további te­endők ebben az egyik legdi­namikusabban fejlődő ipar­águnkban? A gyártók, tervezők, kivi­telezők az építészeti üveg je­lenét és jövőjét nemrégen ki-, állítással egybekötött, kétna­pos ankéton vitatták meg Salgótarjánban. A Szilikát­ipari Tudományos Egyesület és az SZTE salgótarjáni sík- üveggyáa helyi csoportjának rendezésében. Színhelye a gyár ’Mikszáth Kálmán Mű­velődési Háza volt. Az első napon Wilwerger Ferenc- a síküveggyár ter­melési igazgatóhelyettese, az ..Építészeti üveg gyártásának fejlesztése az Üvegipari Mű­veknél” címmel tartott refe­rátumot. Részletesen elemez­te az építészeti üveg termelé­sének és legújabb termékei­nek fejlődését. Megállapítot­ta, hogy ma már az Üvegipari Művek termelési értékének kétharmadát, azaz 2,6 milli­árd forintot az építészeti üveg jelenti Az egy főre ve­tített termelési érték a művek szintjén 170 ezer. az építésze­ti üvegeket előállító három gyárának szintjén — a salgó­tarjáni, miskolci és orosházi — pedig 248 ezer forintot je­lent. A jelentős fejlődés ered­ményezte, hogy Magyarorszá­gon 1949-ben az egy lakosra jutó felhasználás még 0.49 négyzetméter volt, ma pedig már a 2 négyzetmétert is meghaladja. Ez a többi or­szágok felhasználását is te­kintve igen kedvező helyet biztosít számunkra.' A gyártás, á tervezés, a ki­vitelezés szempontjából az építészeti üveg az eddiginél is több feladat megoldását, a kapcsolatok még szorosabb kialakítását igényli. Hiszen a legtöbb termék csak az utób­bi tíz évben került a piacra és a következő években újabb termékfajták gyártása várha­tó. Gyorsítani kell a fejlesz­tést az építészeti üveg gépi feldolgozása tekintetében is- mert ez a termékek tízszeres termelési értéknövekedését jelenti a kézi feldolgozással szemben. Ez azért is sürgető, mert 1976-ra a síküvegter- melés az ez évinek nyolcszo­rosára növekszik, mivel a sal­gótarjáni Zagyva III. húzó­üzem és az orosházi síküveg­gyár is bekapcsolódik a ter­melésbe. A gyártás, a kapa- ci tás növekedésével egyen­súlyba kell hozni a felhasz­nálási igényeket is. S ez nem csak a jő minőségen, hanem a tervezésen és a kivitelezé­sén is múlik. Az ankét következő elő­adását „Zománcüveggyártás és építészeti felhasználása” címmel Agárdi Károly, a sík­üveggyár üzemmérnöke tar­totta. Kiemelve a zománc­üveg különleges szineffektu- sainak hatását az építkezések­nél. Az előadásokon hallottakat színes diaképek vetítése tetté érzékletessé, bemutatva a fel- használás módját, sokrétűsé­gét. Az ankét másnapján Nagy Péter, az orosházi üveggyár üzemmérnöke a „Hungaro. pan” elnevezésű hőszigetelő üveg műszaki tulajdonságáról, építészeti és egyéb felhasz­nálási tehetőségeiről tartott diaképekkeL illusztrált elő­adást. A „Hungiaropan” új termék, olyan fémkötéses hőszigetelő üveg. melyriVk építőin ni al- 1 almazssa jelenleg a legmo­dernebb követelményeknek is eleget tesz. Alig másfél éve gyártják és már 1973-ra 50 ezer négyzetméterre volt meg­rendelés. Laczkovits Pétenné, a mis­kolci üveggyár képviseletében az U- profilú és a hengerelt építészeti üveg gyártásáról, jövőjéről, felhasználási terü­letéről tájékoztatta a tervező­ket és a kivitelezőket. El­mondta, hogy az U-profilú termék gyártása 1967-ben kezdődött és rohamosan nőtt a termelés. Ez évben már több mint 700 ezer négyzet- métert gyártanak és a 250 milliméter szélességen túl már az 500 milliméter széles­ségűt tervezik, a színtelen mellett kék és füstszínű .vál­tozatokban. Seben András, a síküveg­gyár meo-osztályvezetője, a síküvegek fényoptikai vizs­gálatának módszereiről és & minőségi követelmények új szabványtervezetéről beszelt. Befejezésül Mi.kszádi István (Műszaki Üvegin úri Ktsz) ..Tükör, mint építészeti ter­mék” címmel tartott gondo­latébresztő referátumot. Az előadásokat hasznos vi­ta, tapasztalatcsere követte. A résztvevők mindkét napon a saTgótarjáni üveggyárakban üzemlátogatáson vettek részt. Vendel Lajos ÜJ KÖNYVE Firenzétől az Északi-sarkig — Két kötet elbeszélés Titkok és mesék Caspar Hauser, az 1828-ban Nürnberg utcáin íöltoukkant tizenhat éves fiú, a „félvad”, aki sem beszélni, sem járni nem tudott, találgatások, le- * gendák keltője volt. Híre be­járta Európát, személye híve­det és ellenfeleket toborzott. Vélték badeni trónörökösnek, Napóleon fiának, egy magyar grófnő gyermekének... Alig több' mint öt évet töltött az emberek között, s ahogy fel­tűnése, úgy halála is ködbe burkolódzott. Jakob Wasser­mann regénye — „Caspar Hauser”, Európa Könyvkiadó — e furcsa sorsot követi nyo­mon, úgy, hogy közben széles korrajzot nyújt a német vá­rosról, polgárairól, arról a közgondolkodásról, amelynek számára minden gyanús, ami elüt a szabályostól, a megszo­kottól, ami nem gyömöszölhe­tő a rend skatulyáiba. HUSZONKILENC ELBESZÉLÉS Ennyi található abban a két kötetben, amelyet ugyan­csak az Európa jelentetett meg. Az egyik szerzője Woj- ciech Zukrowski, a másiké Siegfried Lenz, mindketten is­merősei a magyar olvasókö­zönségnek. Zukrowski elbe- szálésfüzére, az „Ariadna éj­szakái”. elsősorban a lélekre. Lenz könyve, a „Világítóhajó” a történésre, a cselekvő em­berre vet erős fényt. Remek írások lelhetők a huszonkilenc között, így a cím adók, s Zuk- rowski „Lotna”-ja, Lenz „A futó”-ja. A válogatást Murá­nyi Beatrix, illetve Györffy Miklós végezte, az alkotók minél több arcának, jellemző­iének megmutatására töre­kedve. Sikerrel, Filozofikus mondandó, líráj­án step stílus, történelmi kör­nyezet, e hármasra alapozódik Emilijan Sztam.ev kisregénye, a „Szibln herceg legendája”. A bolgár irodalom klasszikusa a XIII. századba nyúl vissza, hogy a trónbitorló cár, nagy­hatalmú bojárok világát föl­idézve olyan erkölcsi kérdé­sekre keressen választ, ami­lyenekkel a ma embere is szembenézhet. A hit és a való­ság, a jó és a rossz, a tiszta­ság és a képmutatás állítja válaszút elé Sztanev alakját, a sandákat és mindvégig egyenes gerincűeket. A köny­veket Juhász Péter fordítóttá, Reich Károly illusztrációi megkapóan szépek. A művet az Európa gondozta. VÖRÖS LILIOM Fehér selymen égővörös li­liom, ez Firenze város lobogó­ja, jelképe. Erdödy János re­gényes munkája — „A Vörös Liliom városa” — hatszáz esztendőt fog át a nagy hírű település történetéből, tények­re, való személyekre építve föl hatalmi vetélkedések, vi­rágzó művészet, szerelmek és szenvedések, csillogás és ha­nyatlás bonyolult labirintusát. A gazdag képanyag jó kiegé­szítője a színvonalasan szóra­koztató, ugyanakkor ismerete­ket gyarapító kötetnek, ame­lyet a Móra Könyvkiadó je­lentetett meg. A Móra „Így élt...” soro­zatának új darabja Zrínyi Miklós, az író, a hadvezér, a politikus útját követi nyomon. A szerző. Tuskés Tibor értő egyeztetóje történelmi hűség­nek és olvasmányosa ágnak, hitelesen állítja elénk a XVII. század legnagyobb magyarjá­nak alakját. A bő kézzel vá­logatott illusztrációk közül jó néhány az újdonság erejé­vel hat. KALANDOK A TERMÉSZETBEN Igen, így, nagybetűvel, hi­szen Fekete István létezésé­í nek körege, örök szerelme $ Természet volt. Mostani, im­már utolsó könyvét elbeszélé­seiből és kiarcoiataiból Nagy Domokos Imre állította ösz- sze, „Rózsakunyhó” címmel. Többségében a vadászattal, a vadgazdálkodással foglalkozó írások kaptak helyet a gyűj­teményében, régi lapokból, fo­lyóiratokból fölkutatva, ér­demmel átmentve a mának, a holnapnak. Kulcsár Istvánt hosszú éve­ken át mint a rádió és a tele­vízió moszkvai tudósítóját is­mertük. Most „fölfedezőként” üdvözölhetjük, könyve „Mik­rofonnal az Északi-sarkon” -— szellemes riport, alapos napló, érdekes ismeretterjesztés. A sodródó jégszigeten álló sarkkutató állomás nem ro­mantikus hely, a szó régi ér­telmében, de, hogy mai érte­lemben az, arról Kulcsár meggyőz bennünket, mind az ott dolgozók hű bemutatásával, mind a sarki világ kedvesen rácsodálkodó ábrázolásával. Az illusztrációk érdekesek. Mindkét mű a Móránál je­lent meg. ÖRÖK KINCSESLÁDA Ebbe, mének meséinek tár­házába nyúltak bele a Móra további két újdonságának ösz- sízeállítói. „Tündérek, törpék, táltosok” címmel indián, svéd, perzsa, vietnami, finn és más tündérmeséket gyűjtött össze T. Aszódi Éva. Harminckét bájos történet, s persze, mind­egyikben az igazság győzelmié-' vei; a könyvet Heinzelmanei Emma illusztrálta. Ugyancsak T. Aszódi Éva volt a váloga­tója a „Mackó anyó dajkát keres” című, óvodásoknak szánt kötetnek. A dán, norvég, orosz, francia, olasz, indián, s sok más nép meséit fölvonul­tató gyűjteményt Reich Ká­roly nagyon kedves rajzai dí­szítik. M. O. Kulcsár József Sas. K. NÓGRÁP — 1973. december 1., szombat &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom