Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-29 / 303. szám
TT n '1 rf ff■ rioiloko j ovo je Hollókő népi építészetének és haladó néphagyományai- nak megment éggre. ápolására körülbelül tíz -esztendeje összefogott az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Nógrád megyei Tanács. Az elmúlt évek folyamán végzett értékes rekonstrukciós munka oda vezetett, hogy ma már jó néhány építészeti remekmű szolgálja a helyi lakosság és az idegenforgalom igényeinek kielégítését. A Jejlődés olyan nagymérvű lett. Tiogy az eddigi dicséretes, de végsősoron elkülönült tevékenység összefogására, koordinálására operatív bizottságot kellett létrehozni. Ez év szeptemberében a bizottság meg is alakult. Cél- jának és feladatának tekinti az.értékek megmentését olyan formában, hogy a helyi lakosság sízociális, kulturális le^ fietősógeinek megteremtésével az idegenforgalom számára is elfogadható körülményeket teremtsem A bizottság, melynek elnöke dr. Román András építész- mérnök (OMF). munkaterv alapján végzi tevékenységét. Már az eddig megtartott ülések és a határozatok nyomán megvalósult javaslatok is bizonyítják. hogy szükséges volt a bizottság létrehozása. Meggyorsult az épületek vásárlása, a rekonstrukciós terv igazodott a helyi szükségletekhez, egyáltalán: a jövő feladatainak megvalósítása érdekében sikerült az erőket koncentrálnia. Az eddig megtartott üléseken tájékoztatást hallottunk az elmúlt időszakban végrehajtott rekonstrukcióról. A beszámolóból kiderült, hogy a megyei támogatás mellett az OMF mintegy tízmillió forintot fordított felújításra és a vár régészeti feltárására. Ennek következtében, lehetett létrehozni az orvosi rendelőt, turistaszállókat, szolgáltatóházat. postát. A tervezet szerint a közeljövőben valósul mag a községi óvoda, a klub- könyvtár és az étterem. A skanzen céljaira kijelölt 23 épület közül év végéig 11 épületnek történt meg a felújítása. célszerű felhasználása. Várható a vár további feltárása, illetve állagának megóvása. Rögzítette a bizottság a további ütemtervet, amelyet lehetővé tett az ÉVM nagy- jelentőségű vállalása. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium — rövid határidőre — elkészítette a község infrastrukturális, programszintű tervét. A jelzett fejlesztések megvalósulását ugyanis alapvetően befolyásolja, hogy a községben gondot okoz a vízellátás, a szennyvízelvezetés stb. A programszintű Állandó együttélés a valósággal Beszélgetés Asperján György dramaturggal Tíz éve dolgozik a rádiónál, utolsó egyetemi évét a Magyar Rádió ösztöndíjasaként végezte el. Magyar—filozófia szakot végzett. A rádió ifjúsági osztályán van. Szerkesztőként kezdte, de most már — öt év óta — dramaturgi minőségben tevékenykedik. Nagyon sok rádiójáték neki köszönheti megszületését. Asperján Györgynek hívják. — Mit jelent dramaturgnak lenni? — A rádiódramaturg hangjátékok, drámai művek megvalósításán dolgozik — válaszolja. — Kiválasztja azokat a műveket, amelyeket rádiós előadásra alkalmasnak tart, és megkeresi ezek szerzőit, megbeszéli velük a szükséges feladatokat, munkát. — Nagyon sok jó, sót kitűnő hangjátékot hallhattunk már. Hogyan születik a hangjáték? — Ennek két útja_ van. Mindkettő általános.' Az egyik; felkeres bennünket egy író és elmeséli ötletét. Ha tetszik, felkérjük, írjon belőle szinopszist, s ha ez is megfelel, akkor szerződést kötünk vele a hangjáték megírására. A másik út ennek fordítottja: mi figyelünk fel egy írásra, i és mi kérjük fel a szerzőt szinopszis, illetve hangjáték írására. — S ezzel minden kész? — A dolog nem ilyen egyszerű. A kész hangjátékot is újabb vizsgálatnak, sőt vizsgálatoknak vetjük alá. A dramaturg az íróval közösen megbeszéli a darabot, mit tart benne jónak, illetve megvál- toztatandónak. Az elbírálás szempontjait mindig a dráma alapszabályai adják; azt nézzük, sikerült-e a szerzőnek a mű belső törvényei szerint kifejezni gondolatait. — Miért van erre szükség? — Mert a szerző, úgymond annyira benne van a darabjában, hogy nem lát ki belőle. s minden rossz szándék nélkül elfogult vele szemben. Ezért a dramaturgnak mindig nagyon felkészülten és okosan kell érvelni, hogy az író elfogadja az észrevételeket és hajlandó legyen a darab átdolgozására. Természetesen ehhez jó diplomáciai érzék is kell. — Mi a hangjáték további útja? — Az elfogadás után — ami az első tárgyalástól kezdődően általában nyolc—kilenc hónapig is eltart — következik a munka második fázisa: a darab felvételre való előkészítése. Ekkor a hangjátéknak már kijelölt rendezője is van, aki az íróval és a dramaturggal mégegyszer elemzi a darabot, és a szükséges korrekciókat megteszi. Majd a szereplők közös kiválasztása után felveszik a hangjátékot, s egy ezt követő átnézés és elfogadás után műsorra tűzik. — Mely írókkal dolgozott szívesen? — Általában mindenkivel szívesen dolgoztam együtt. De különöen nagy öröm volt számomra Szakonyi Károly- iyal, Somogyi Tóth Sándorral, Mezei Andrással, Maróti Lajossal és Simonífy Andrással, írásaik problémavilága, hangvétele nagyon közei áll hozzám. Asperján György körülbelül száz hangjátékot szerkesztett eddig, de önálló művek _ — közel tizenöt hangjáték ’ — Írására is vállalkozott. — Milyen témában születtek ezek? — Nagyobb részt a munkásmozgalom és a paraszti élet történetéből merítettem. Csináltam egy tizenhétszer negyed órás riportot az illegális kommunista Hollós Ervinnel, aki a műszaki egyetem tanszékvezető tanára. Nagy hatást tett rám ez a visszaemlékezés. További érdeklődésem irányát meghatározta. Dokumentumjátékot készítettem például Rózsa Ferencről és Schönherz Zoltánról is. Asperján György sok riportot készített művelődéspolitikai kérdésekről is. Sorra szólaltatta meg a 15—20 éve közművelődésben dolgozó mű- velődésiház-igazgatókat és munkásolvasókat. Jelenleg a „Szóljatok szép szavak” című országos rádiós vetélkedő előkészítése köti le energiája nagy részét. Az Idei nagy verseny a magyar népmese- és balladakincs hagyományaiból merít, s az eddigi gyakorlatnak megfelelően pályázatos rendszerben válogat. Nógrád megyéből Is vesznek részt — többek között Balassagyarmatról — amatőr művészeti csoportok. A fiatal irodalmár és filozófus az eltelt egy évtized alatt vérbeli rádiós lett. Szereti ezt a munkát. Hogy miért, arra így válaszolt: — Izgalmas, változatos munka a rádiószerkesztő és dramaturg munkája. Állandó reagálást és együttélést kíván a valósággal, a mindennapokkal. Szeretem ezt, s úgy érzem, alkatomnál fogva is megfelelek ennek. —ok NÓGRÁD - 1973. decembei 29., szombat terv lehetővé teszi, hogy a meglevő hiányosságokat rövid időn belül pótoljuk, az anyagi erők koncentrálásával elhárítsuk a jelenlegi akadályokat. A bizottság javaslatára az OMF egyéb segítségben is részesíti a háztulajdonosokat. Egyrészt egy-egy alkalomnál nagyobb összeget biztosít az épületek helyreállításához, másrészt havonta tud kisebb összegekkel az állagmegóváshoz hozzájárulni. Ez utóbbi támogatási forma mái- kezdetét vette, de az érdeklődés nem kielégítő. A falu lakossága elzárkózik a segítség igénybevételétől, pedig ezzel lehetővé válna a műemléki jellegű, magántulajdonban levő lakóházak állagának megóvása is. A legutóbbi ülésen az Idegenforgalom és a kulturális élet helyzetének a megjavításáról tárgyalt a bizottság. Az előterjesztés foglalkozott a jelenlegi lehetőségekkel, és jó néhány javaslat született a feladatok vonatkozásában is. Figyelembe vette az előtér jesztés. hogy elsősorban a helyi lakosság érdekeivel összhangban van lehetőség az idegenforgalom növelésére, fejlesztésére. A községben hagyományai vannak már a népművészetnek. (Hogy mást ne említsünk, az asszonykórus szereplése a televízióban.) De igen sokan foglalkoznak a népviseleti babák és más tár gyak készítésével. Egyetértett azzal a bizottság, hogy a kulturális éíet fellendítése érdekében a már meglevő kapcsolatok mélyítése mellett új propagandaszervekkei is fel kell venni a kapcsolatot. A NÓGRÁD-nak lehetne vállalnia olyan szerepet, hogy a megyében, de megyehatáron túl is tovább népszerűsítse Hollókőt, Ugyancsak kezdeményezte a bizottság egy alkotóház létrehozását, amelyet igénybe vehetnek az alkotó- művészek, de alkalmas lenne ez különböző népművészeti körük továbbképzéseinek a lebonyolítására is. A kulturális élet fellendítésének feladatai és az állandóan növekvő idegenforgalom Szükségessé teszi egy függetlenített népművelő beállítását, illetőleg idegenforgalmi kirendeltség létrehozását. Minden reményünk megvan arra, hogy a jövő esztendőkben sikerül majd ezen a területen is élőbbre lépni. Addig is szükséges — a helyi szervek ösz- szefogásával —- intenzívebben munkálkodnunk a feladatok megoldásában. A tervek —• egyértelműek! A rekonstrukciót olyan koncepció és ütem alapján folytatni, hogy a helyi lakosság kulturális szintjének emelésével, adottságok szélesítésével az idegenforgalom számára is megfelelő lehetőség teremtődjön. A helyi és megyei, valamint az országos szervek erőfeszítéseivel — remélhetőleg — a következő tervben befejeződhet Hollókő fejlesztése. D. A. Munkaiie!yeit és a közéletben A LAMP ART ZIM salgótar- jání gyárában a mirtUmű- heiyben dolgozik a József Attila Szocialista Brigád. Tizenkét évvel ezelőtt alakult mintaasztalosokból, minta lakatost) kb ÓL Azóta mindig az élvonalban volt a brigád, jó munkájával hívta fel magára a gyár kollektívájának és a vezetőségének figyelmét. Elsőként nyerték el a Vállalat Kiváló Brigádja megtisztelő címet. Az elmúlt évi eredmények alapján ezt a címet már harmadszor kapták meg Ilyen sikerrel a vállalat 75 szocialista brigádja közül még egy sem dicsekedhet. A brigád ígérete mindig egyet jelentett a tettekkel. Az elmúlt 12 esztendő eredményekben gazdag volt. Nem véletlen, hogy ez alatt az időszak alatt a brigád tagjai 22 Kiváló Dolgozó, egy Iparág Kiváló Dolgozója kitüntetést „gyűjtöttek”. Arról is híres ez a brigád, hogy tagjai kivétel nélkül ebben a gyárban kezdték a munkáséletet. Itt tanulták a szakmát, a szakma szere tétét, szépségeit. A brigád 90 százaléka 10 évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik. Sokat adnak a szaktudásra, az állandó szakmai továbbképzésre. Évenként előadássorozatokat tartanak a szakmai műveltség fejlesztése, érdekében, Valamennyien, rendelkeznek a nyolc általános iskolai végzettséggel és időközben négyen ígéretükhöz híven érettségi vizsgát tettek. Közülük Téglái, Gyula, aki a brigád javaslatára végezte el a gépipari technikumot a sajtolóüzem művezetője lett. Lipták János, aki ugyancsak érettségizett, már a szakszervezeti bizottság termelés- és bérfelelÓ6e. A GAZDASÁGI termelőmunka mellett a brigád tagjai jelentős szerepet töltenek be a közéletben is. Pintér György mintalakatos, a brigád vezetője, például alapczervezeti párttítkár. Van a, brigádbagok közül párt-vb tag, két párt- csoportvezető, KISZ vezetőségi tag, nagyváLlalati szakszervezeti tanácstag, műhelybizottsági tag. Egyébként a brigádtagok 60 százaléka párttag, öt munkásőr is van közöttük. Mindez bizonyítja, hogy a közéletben, a politikai munkában is számottevő eredményeket értek eL Az elmondottakon kívül még mire büszke a brigád? Mindenek előtt'a megtisztelő címekre és arra is, hogy például a városi József Attila Művelődési Központban az általuk készített József Attila- dombormű látható. Ezzel adóztak névadójuk emlékének. A Húszezer munkanap Salgótarjánért mozgalomban végzett jó munkájáért Podos Gyula brigádtag megkapta a város címerével díszített arany pecsétgyűrűt. Ismerik az József Attila brigádot a Csizmadia üti iskolában, óvodában, a Forgács-telepi óvodában és Somoskőújfalun az öregek napközi otthonában is, hiszen sokat segítettek, valamennyi helyein elismert munkát végeztek. A gyáron belül végzett- munkájuk is elismerésre méltó. Volt időszak amikor a gyárvezetőség kérésére, a létszámhiány miatt, a brigád tagjai leültek a sajtológépek mellé, vagy éppen a gáztűzhely szereidében az átszerelésnél segédkeztekAz 1973. évi vállalt feladatok teljesítése erőfeszítést követelt valamennyi brigáditag- tól. Ezúttal ugyanis a Szakma Kiváló Brigádja címért folytattak versenyt és a feltételek teljesítése nem volt könnyű dolog. Mit mutatnak az eredmények? A BRIGÁD december 17-én teljesítette éves felajánlását. A vállalt gazdasági eredmény több mint 202 ezer forint. Ezt év végéig túlteljesítik. Ezenkívül társadalmi munkát 700 órában végeztek. A gyári társadalmi munkán kívül 189 órát dolgoztak a Húszezer munkanap Salgótarjánért mozgalom keretében óvodáknál, bölcsődéknél, iskoláknál. A brigád megvalósította ígéretet, a gazdasági eredményekben, társadalmi munkában egyaránt. Munkájukért köszönet jár. Molnár István Füstmentes érfe\tezletek Őszinte, bátor hangú egészségügyi nevelést A népesedéspolitikai határozat megjelenése, a benne foglalt intézkedések érvénybe lépése ismét új feladatok elé állítja a politikai, társadalmi és tömegszervezeteket, köztük a salgótarjáni városi Vöröskereszt-szervezetet is. Napjainkban igen sok szó esik a születési szám alakulásáról, a gyermektelen illetve „egykés” családok gyakoriságáról. Csaknem minden fórumon beszélnek a népesedéspolitikai határo- zatróL Mégsem állíthatjuk tiszta lelki ismerettel, hogy a határozatot —- akár a megyeszékhelyen is — mindenki ismeri. Sokan csak eeves. főleg számszerű részeivel vannak tisztában, mint á művi abortusz díjának határozott felemelésével, a családi terheli újabb, tekintélyes részének állami átvállalásával. Nem elég azonban ismerni a határozat betűiét, tudni kell szellemét is. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a mai, 14.7 ezrelékes születési szám nagyon kevés, mert a nemzet elöregszik. s egyre kevesebb lesz a fiatal, a munkaképes ember. Ez a helyzet pedig szükség szerűen vezet az életszínvonal csökkenéséhez, a nélkülözhetetlen javak megfogyat. kozásához. A társadalmi tudatformálásban kapnak igen (jelentős feladatot a Salgótarjánban dolgozó Vöröskereszt-szervezetek is. Jövő évi egészség- nevelő-oktató munkájuk gerincét' kéoezi a népesedéspolitikai határozat végrehajtásának segítése, támogatása. A szakorvosok bekapcsolódása már eddig is jelenté, kényén emelte az egészségnevelő munka színvonalát. Jól bevált módszernek bizonyultak a kiscsoportos beszélgetések. a tanácsadások, a kérdezz.feielek találkozók, a szülői munkaközösségen belül pedig a szülők és nevelők részére szervezett egészségügyi ankétok, nővédelmi tanácsadások. A házasságra, családi életre való felkészítés, al házasfelek helyes magatartása intim téma. ennek megfelelően őszinte, bizalmas hangvételt igényel. Célszerűnek látszik. tehát ezekről a kérdéObjektív nehézség. — Felség, tószámát.. • nem tudunk hadai üzenni! Nem ismerjük az ellenség irányí(Hidvégi I. rajza) sekről szűkebb közösségei! előtt beszélni, vagy az egyéni meggyőzés eszközét alkalmazni. A látszólag szabadosabb gyakorlat ellenére ilyen témákról még ma sem szívesen beszélnek, a szemérmes kerülgetés, az óva. tos szókeresés jellemző ezekre a beszélgetésekre. S éppen. mert ez a helyzet, nagy gopdot kell fordítani az elő. adók kiválasztására. Olyan szakemberek szóljanak a témáról. akik tudnak is. akarnak is őszintén beszélni róla. Az sem mindegy, hogy ezeken az előadásokon kik vesznek részt. Akad példa, árra is. hogy a családi életre való felkészítést célzó előadáson a résztvevők kora 68 év felett kezdődött! Jussanak el a fontos ismeretek azokhoz. akiknek valóban szükségük van rá! A népesedéspolitikához szorosan kapcsolódik a kul. túráit, egészséges életmódra való nevelés. Egészségvédelem szempontjából a salgótarjáni városi Vöröskeresztszervezet már eddig is számos jó kezdeményezésről számolhat be. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül: az .Írószer szövetkezetnél és más hivataloknál az 5 perc torna. 5 perc szellőztetés, füstmentes órák. füstmentes értekezletek, zsúfolt hivatalokban a napi többszöri szellőztetés bevezetése. Az előadások tartalma szerteágazó. A legaktuálísab- baktól — egészséges életmód. családvédelem, család- tervezés — kezdve a legkülönfélébb betegségek megelőzéséhez kaocsolódó kérdésekig számtalan téma szerepel a „repertoárban”. Nem kielégítő azonban a megyeszékhelyen az alkoho1 izmusról. és a munkahelyi ártalmakról szóló előadások száma. Az ifjúság körében természetesen az életkori sajátosságaikhoz szorosan igazodó témák a legnépszerűbbek mint az egészséges életmód, a szexuális élet problémái, a dohányzás káros hatásai. A népesedéspolitikai határozat is felhívta a figyelmet arra. hogy az ifjúság körében nem elégséges — sem tanfolyamok, sem előadások keretében — a családi életre való felkészítés, nevelés. Többet kell beszélgetni a fiatalokkal arról, hosv a család érteTmét. örömét a gvermek adja, hogy a cseléd számára a gyermek semmi máshoz nem hasonlítható boldogság forrása. — szenui —
