Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

A kölesetek megelőzésére Első a biztonság — Már az óvodában kezdeni Vigyázzunk a gyerekekre! — 'segítenek a pedagógusok Felvilágosítás, nevetés mindenütt Az Országos Közlekedésbiz­.tonsági Tanács után. a me­gyékben is megalakultak a he­lyi, megyei tanácsok elnöksé­gei és tanácsadó testületéi. A következő lépés már a jövő év elején a járási, városi ka­pitányságok mellett a tanács­kozó testületek létrehozása. Mindez csak a szervezeti ke­ret, a forma, melyet majd tar­talommal kell megtöltenünk. Tartalommal a biztonságo­sabb közlekedés, az élet- és a tulajdonvé delem érdekében! Oktatás — sokoldalúan A múltkor egy gépkocsive­zető azzal védekezett, amikor a közlekedési járőr a pásztói úton megállította, hogy csak (!) kis szabálytalanságot köve­tett el, aminek tulajdonkép­pen semmi jelentősége és kü­lönben sem lett belőle bal­eset. Még hozzátette: már két évtizede vezet és a legfonto­sabb KRESZ-előírásokat jól ismarú Éppen ez a baj, hogy csak a e fontosabbakat ismerik egye­sek és a látszólag jelentékte­lennek tűnő szabályokat fi­gyelmen kívül hagyják, meg­szegik. Márpedig aki a kis szabálytalanságra hajlamos, az a nagyobb vétséget is köny- nyebben és hamarabb elköve­ti. Nem az a fontos, hogy ki­nek milyen dátummal állítot­ták ki a jogosítványát, ha­nem a KRESZ ismerete és pontos betartása. Ezért hangsúlyozzák a köz­lekedési szakemberek, ezért tűzi zászlajára a KBT a neve­lést és a rendszeres oktatást. Ma mér mindenki tudomásul veszi és elismeri a továbbkép­zés szükségességét. Orvosaink, mérnökeink rendszeresen és évenként képezik magukat, pedig a diplomájukat egy-két évtizede szerezték és alaposan benne vannak a mindennapos gyakorlatban. Miért ne lenne fontos és szüksége® a tovább- kéozés a gépkocsivezetők szá­mára, akik elismerten baleset- veszélyes munkát végeznek. A beszéddel együtt tanítsuk 1 Ma már egyre több vállalat, gazdaság és szövetkezet isme­ri fel ennek szükségességét és közlekedésrendészeti előadók bevonásával, intézményesen továbbképezi a gépjárműveket vezető dolgozóit. Ennek foko­zása, még szélesebb körben való elterjesztése lesz a KBT egyik fontos feladata. Nem lehet elegendő a tegnapi isme­ret a mai forgalomhoz. Külön­ben is a tudás mindig kopik, azt is karban kell tartani, akárcsak a gépjármű motor­ját. Sokoldalúan kell oktatni a gépkocsivezetőket, és rendsze­resen. Csak ez hozza meg a várt eredményt. Egy külföldi példa: egy nagy forgalmú vá­rosban megszervezték a jár­művezetők rendszeres oktatá­sát, filmbemutatókat tartottak, kiállításokon szemléltették a helyes közlekedést és a sza­bálytalanságok következmé­nyét. Majd figyelték a balese­tek alakulását. Az eredmény: 18 százalékkal csökkent a bal­eseteik száma és az oktatás időszakában nem fordult elő halálos közlekedési baleset a városban. Aztán a „lazítás” időszaka következett, abbahagyták az előadásokat, bezárták a kiállí­tásokat. Az eredmény megles pő volt: pontosan 18 százalék­kal nőtt a balesetek száma. Visszaállt a régi, megszokott, szabálytalanságokkal tarkított közúti forgalom. Ma már általános a véle­mény, hogy szinte a járással, a beszéddel egyidőben tanít­suk gyermekeinket a helyes közlekedésre. Figyelmeztessük azokra a veszélyekre, melyek az úton leselkednek rájuk. Legalább az általános, elemi KKESZ-szabályokat ismerjék már óvodás korban. Most, ép­pen a KBT megalakulása nyo­mán lehetőség nyílik arra, hogy tovább szélesítsük a gyerekek oktatását. Nem elég az iskolai tantervben biztosí­tott néhány óra. Sokkal több kell ennél. Például egy-egy salgótarjáni séta során a ne­velő figyelmeztesse a tanuló­kat a veszélygócokra (ame­lyeket előzőleg megbeszélt a városi kapitányság illetékesei­vel) és magyarázza el, hogy azokon a helyeken hogyan közlekedjenek. Csakis a gyakorlati oktatás hozza meg a kívánt ered­ményt. A táblára felrajzolt általá­nos séma sohasem ragad meg annyira a gyerekekben, mint az életből vett példa, az utcán folytatott beszélgetés, nevelés. Ha pedig a NÓGRÁD hasáb­jain súlyos balesetről olvas­nak, elemzzék ki azt részlete­sen. Mi volt az oka, ki és mi­vel követett el szabálytalan­ságot, megtörtént volna-e a baleset, ha a gépjárművezető a KRESZT betartja? És ne csak a pedagógus elemezzen, bízza a dolgot a tanulókra, öntevékenységükre, vélemé­nyükre. Autóklub — autósok Más megyéikben azon gon­dolkodik a KBT, hogy közle­kedési parkot hoz létre, ahol a gyerekek játszva tanulnák a közlekedés szabályait. A KBT tanácskozó testüle­tének tagjait úgy válogatták össze, hogy abban helyet kap­janak a különböző közleke­déssel kapcsolatos tevékeny­séget folytató vállalatok, szer­vek vezetői, képviselői. így a Magyar Autóklub sem hiány­zik, mert tagjain keresztül so­kat tehet a szabályos közleke­dés érdekében. Ha a megyé­ben levő autóklubtagok több­sége mindig és mindenütt be­tartja a KRESZ előírásait, ak­kor már léptünk előre. Hiszen a példa nagyon ragadós. A jó példa is. A múltkor a Salgó­tarján—Balassagyarmat kö­zötti úton, lakott területen eg> Volkswagen 70 kilométerre' akart előzni. A szabályosai, közlekedő Moszkvics vezetője (klubtag) intett, figyelmeztette a sebesség korlátozására. A Volkswagen vezetője hallga­tott a jó szóra és besorolt a Moszkvics mögé. Hamarosan még négy kocsi követte. És a karaván hatvanas sebességgel haladt végig a falun. Bárha mindig megtennék ezt! A Közlekedés Biztonsági Tanács már a nevében is hir­deti, hogy első helyen kíván foglalkozni a biztonságos köz­lekedéssel közútjainkon. Már­pedig ennek a feladatnak csak akkor felelhet meg ha egyre többen szegődnek a KBT szol­gálatába, lesznek önkéntes ak­tivistái, akik mindig szabá­lyosan vezetik járművüket Mindig szóljunk! A legfontosabb, hogy egyet­let szabálytalanságot se hagy­junk szó nélkül. A figyelmez­tetés legyen általános, a bün­tetés rendszeres. Nem szabad megtorlás nélkül hagyni a durva szabálysértéseket. Már- csak a szabálytalankodók ér­dekében sem. Hiszen az ő életüket is védjük... Legyen megyei mozgalom; Előzzük meg a balesetet! Ezt egyes országokban így fogal­mazzák meg: Előzzük meg a gyászt! Sőt! A közlekedési járőrök, az önkéntes rendőrök, az aktivisták súlyos balesetek - ről készült fényképeket hor­danak a zsebükben és fetmu tátják a szabálytalankodónak. Ezt akarja? Ilyen állapotban szeretné látni a kocsiját, az utasait? Az ilyen módszernek nagy a visszatartó hatása. Válogassunk a módszerek­ben és az eszközökben, hiszen emberéletekről van szó. És ne sajnáljunk figyelmeztetni, meggyőzni, büntetni — asze­rint, hogy milyen nagy a vét­ség az országúton. Minden megelőzött balesettel egy család boldogságát biztosítjuk. Édesanyáért, gyerekekért, és azért is, aki esetleg szabályta­lankodott volna. Cél: a kétmilliárd forint termelési érték Többet és munkaigényesebb termékeket gyártanak A Salgótarjáni Kohászati üzc..ic.cben eleget tesznek a korszerű és dinamikus gaz­dálkodás fontos feltételeinek. Évrőil évre a fejlődés kiegyen­súlyozott üteme tapasztalható a vállalat egész gazdálkodásá­ban. Ügy dolgoznak, hogy a napi igényeknek eleget téve a jövőjét is építi és alakítja a gyár. REKORDRA KÉSZÜLNEK Míg az 1972-ies évben 183 ezer, az 1973-ban már 191 ezer tonna termelést terveztek, s jövő évre már 205 ezer tonna mennyiséget ír elő a terv a gyár dolgozóinak. Értékben ez az emelkedés úgy néz ki, hogy 1972-re egymilliárd 734 millió forint, 1973-ban egymilliárd 873 millió forint volt a terv, s most a következő évre a gyár megcélozza, sőt értékben szeretné túl is haladni a két­milliárd forintos termelési értéket, hiszen az 1974-es év­re jól átgondolt és kialakított tervek gazdasági eredménye­ként. kétmilliárd 32 millió fo­rintos eredményt kívánnak el­érni. O'yan rekord ez a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek életében, amilyenre még nem vodt példa. S hogy ez a gondosan ki­alakított terv jól megalapo­zott. arra az elmúlt évek garanciát jelentenek. A gyár dolgozói és vezetői megtanul­tak önállóan gazdálkodni, elő­relátóan érzékelik a termé­keik iránti hazad és külföldi igényeket, s ennek megfele­lően alakítják termékstruk­túrájukat. miközben keresik a hatékonyabb, jobb és gazdasá­gosabb technikai megoldáso­kat is. Az 1974-es tervek összeállí­tása előtt már az év derekán felméréseket végeztek ügvfe- leik körében a várható igé­nyek alakulásáról. Ezeket ösz- szegezve megállapították, hogy húzott és hengerelt hideg- áruból mintegy 30—40 száza­lékkal magasabbak a belföl­di igények, mint a gyár jelen­legi kapacitása. Megállapítot­ták viszont azt is, hogy mező- gazdasági szeráru és gépalkat­részeknél várható bizonvos igénycsökkenés. A gyár ke- reik-ede’emonli ti kálót válto­zatlanul Tíz jellemzi, hogy a termelésfelíutásból elsősor­ban a hazai megrendelők igé­nyeit elégítik ki, és elsősor­ban a lakosság ellátását cél­zó belkereskedelmi termékeik mennyiségét növelik. Emellett természetesen szeretnék hasz­nosítani a kedvező exportér­tékesítési lehetőségeket is. HUZALMÜ — EGYMILLIÁRD FORINT A vállalat 1974-ben tonna­tervét 7,3. értéktervét pedig 8,5 százalékkal szeretné nö­velni. A termelésnövekedés­ből a huzalmű vállal a leg­többet, hiszen ennél a gyár­részlegnél tormában 12,3, ér­tékben 13,1 százalékkal kell többet termelni az elmúlt évi­nél. A huzalműben új terme­lési kapacitások lépnek be a dróthúzás és a tűzi horgany­zásnál. Az új horganyzósor várhatóan 1974 első felében megkezdd a termelést, és a felfutást számításba véve a több mint 13 ezer tonna több­lettermelésből ötezer tonna tűzi horganyzott huzal lesz. Lényedében a huzálmű-gyár- részleg dolgozóinak megköze­lítően a fele termelési érté­Munkalehetőség helyben Fakanálkészíí ő Csépe Istvánná keze egy pillanatra sem áll _ Gortva Sándorné is megtalálta számítását meg A finom fűrészpor vékony réteaben lepi be a kövezetét. Aki végigjárja az istálló kül­sejű épületet, ha mást nem, de lába nyomát otthagyja eb­ben a friss sárgásszínű fűrész­porban. Maga a látvány nem sze­net gyönyörködtető. A hasz- íosi termelőszövetkezet veze­ti négy évvel ezelőtt gon- ioltak egyet, s faipari rész­eget hoztak létre. Az elhatá­rozást azonban alapos elem. rések, felmérések előzték neg; vajon megéri-e? Milyen érvek szóltak a részleg létrehozása mellett? Először: saját kitermelésű áik egy részét feldolgozhat- ák. A környékbeli asszo. ivóknak nem kell órákat öltenie az utazással, helvben alálnak munkalehetőséget. A azdaság pedig jelentős bévé- elhez juthat. —- A döntést megkönnyí­ette. hogy a gépeket nem mi ásároltuk. hanem a pomá- i faipari szövetkezettől kap­uk. Csupán használati díjat izetünk érte — érvei még Salogh Sándor, a részleg ve- etője. Hatvan dolgozójuk több- yire nők. negyedévenként évmillió forinton felü’i ér­ékben termelnek. Mindezt akanálbóL A gépek monoton hangja úgy élesedik, ahogy az asz- szonyok a csiszolóvászonhoz nyomják a megmunkálásra váró anyagot. Az első műve­letek egyikét végzi Csépe Istvánná. — Hátmarásnak mondják, amit csinálok, — magyaráz­za miközben gépe. mint egy csillagszóró. apró faforgá­csokkal szórja tele a környé­ket. — Mióta dolgozik Itt? — Februárban lesz két éve. — Megtalálta számítását? — Van olyan hónap, ami­kor kétezer forintra is kijö­vök. Az igaz. hogy meg kell dolgozni érte. Naponta há­rom-négyezer fakanál hát­marását végzem — válaszol, de keze egy pillanatra sem áll meg. Teljesítményben dolgoz­nak. Gortva Sándorné és Csé­pe Lászlóné, az utolsó simí­tásokat végzik a kanalakon. Csiszolnak. — A csiszolószalagok mi­nősége nagyban befolyásolja munkánkat. Ha rosszabb a minősége akkor kevesebb a teljesítmény — mondja Gort­váné. A bérezésre ő sem pa­naszkodik: — Ezernyolcszáz forintra jövök ki. Jó kereset, ha azt vesszük figyelembe, hogy helyben van munkalehető­ség. Csépe Lászlóné korábban kézműipari bedolgozó volt. Amikor ismerősei mesélték, hogy mennyit keresnek, ő is megpróbálta. — Nem bántam meg. Csak az állás nehéz, különösen az utolsó órákban — jegyzi meg. s egy fél mozdulattal letörli homlokáról az izzadt- ságcseppeket. A gépi fakanálkészítőktől külön, csendesebb körülmé­nyek között szorgoskodnak a háziipari fakanalak készítői. A brigád az idén már a szo­cialista címért küzd. Oltner Józsefné itt törzsgárdatag- nak számít, — Valamennyien megta­láltuk számításainkat. Jő kezdeményezés volt a gazda­ság vezetőitől a részleg lét­rehozása — mondja. két kell produkálniuk a gyár egész évre szóló termelési ter­véből. Ez konkrétan azt je­lenti, hogy a huzalmű kétmil­lió forint híján egymilliárd forintos termelést produkál az előírt tervek szerint. Ha a hu- zalmű-gyárrészleg dolgozói az év elejétől kezdve tudatosan törekszenek az előírt tervük túlteljesítésére, akkor az 1974- es év azt a nevezetes ered­ményt jegyezheti fél, hogy a huzalműben elérték az egymil­liárd forintos termelési érté­ket. A hengerműben szintén megemelt tervet kell teljesí­teni, hiszen 1974-ben már el kell érnünk az 55 ezer tonnás árukibocsátást. A várható tényszámhoz ez az emelke­dés ugyan mindössze 1,5 szá­zalék körüli, de termelési ér­tékben 6,3 százalékos növeke­dést kell elérniük. Ezt vi­szont úgy szeretnék biztosíta­ni, hógy a gyártmánys-truk- túrábam bizonyos változást hajtanak végre. Az új nemesítőberendezés beindításával jelentősen nö­vekszik a kapacitás, amely lehetőséget biztosít arra. hogy a magasabb szilárdságú és nagyobb értékű pántolósza- lag termelését duplájára emel­jék. Ugyancsak növekszik majd a magas karbontartal- mú edzettlenszalag-termelés, de a DEXION-Salgó termék­ből is újabb rekorderedmé­nyeket szeretnének biztosíta­ni. A hengermű dolgozóinak feladata tehát, hogy termelé­süket a munkaigényesebb és jobb forintértékű gyártmá­nyok felé tolják el. Ez a meg­változott gyártmányösszetétel eredményezi majd, hogy ter­melési értékük jelentősen fel­felé íveljen. TAKARÉKOSABBAN A kovácsbló-gyárrészleg-! ben a kovácsolt és sajtolt tér- j mékek szintjét azonos szinten j tervezik az 1973-as évivel, hi- j szén itt a termelésnek a meg­levő gépi kapacitás szab kor­látokat. A belföldi igények várható csökkenését azonban csákány és fejsze exportálásá­val szeretnék ellensúlyozni. A gyár dinamikus fejlődését biztosító főbb alapanyagokra a társvállaltokkál már szerző­dést kötöttek. A termelési feltételek zavartalanságának biztosítása mellett azonban céltudatos forgóeszköz-gazdál­kodást szeretnének megvaló­sítaná. hogy ezáltal feltárják a gazdálkodásban eddig még meglevő tartalékokat. A kö­vetkező években a készletek betartására is jobban kell ügyelni. S ha a tudatos aka­rat és cselekvés a lehetősé­gekkel találkozik, a jobb szer­vezettség 1974-ben is gyümöl­csözik majd. Orosz Béla Balogh Sándor: a gépeket nem mi vásároltuk Az asszonyok többsége ko­rábban otthon töltötte ide­jét. Ma már ők is kenyérke­resőkké. munkásokká váltak. A hasznosi termelőszövet­kezet faipari részlege más lehetőségeket is nyúit. Télen a gazdaság dolgozói, azokra a hónapokra is munkát kap­nak. amikor a határ már elcsendesedik. Sz. Gy. Képek: Fodor Tamás NÖGRAD — 1973. december 29.. szombat |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom