Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-20 / 297. szám

„Itt még nem volt Baleget...** A pásztói Járásban Aki az utakat őrzi Vanyarc és Ezirák között ugyancsak kaeskaringós, hegynek föl, hegynek le út vezet. Most, hogy leesett a hó, nehezebben mozognak a gépkocsik,, né­melyik hosszú ideig kínlódik a tapadó ke­rékkel. A Vanyarc előtti szerpen­tinnél füles­sapkás, bun- dás, lapátot szorongató em­berrel találko­zunk. A szemüvegét időnként leveszi, megtörölgeti. Muszáj, mert a szél hordja a havat, gyorsan bepárásodik. A fülessapkás, bundás em­ber Táborszki János útőr. Pontosan hét kilométer hosz- szúságú szakaszért felelős. Ennyi Szirák és Vanyarc kö­zött a távolság. A szemüveget zsebre rakja, rátámaszkodik a lapátra. — Bent voltam a sziráki szőlőknél. Már reggel óta tal­pon vagyok. Becsapós ez a hó, nem lehet vele viccelni. Sok esett, hozzákezdtem hát szórni. Húsz esztendeje őrzi az utakat. Ezalatt, az évek hosz- szú során, ki tudja hány ki­lométert tett meg! Hányszor járta végig a felelősségére bí­zott részét az országúinak!? — Szép mesterség az enyém, meg vagyok elégedve. A szabadban dolgozom, talán nem is tudnám megszokni másutt. Ilyenkor sok a gond, meg a vesződség. Nem kelle­szósság. De tavasszal meg nyá­ron gyönyörű. Amikor az er­dők zöldülni kezdenek, min­dig elnézegetem a fákat, bok­rokat. Szép vidék a miénk, minden évszakban más. Ezt nem lehet megunni. Talán ezért is vagyok útőr. Táborszkiék Variyarcon lak­nak. — A feleségemmel három gyereket neveltünk fel, egy lányunk, két fiunk van. Már mind a hárman dolgoznak, két unoka is van otthon. Az istállóban egy tehénke vár. Reggel, este én látom el. — Mikor kelt? — Fél ötkor már talpon voltam. Amikor este nekieredt a hó, tudtam, hogy sok dol­gom lesz. Még egy részt le- salakozok, aztán újra végigjá­rom. Nem nyugodt ilyenkor az ember... Nemrégiben kapta meg a vállalatnál a jubileumi elis­merést, meg a velejáró egy­havi fizetést. — Még ezt a telet kitartom, aztán nyugdíjba megyek. Itt az ideje, rám fér a pihenés. Felelősség ez, kérem. Amióta itt vagyok, ezen az úton ko­molyabb baj nem. történt. Legalábbis az én hibámból nem... — cs. e. ■— Mire számíthat a tagság; Megteremteni a biztonságos termelés A tavalyi évhez hasonló esztendőre nem emlékeznek Ludányhalásziban. Mintiha a természet elemei összejátszot­tak volna ellenük. Először a tavaszi áradás tette próbára a tagság és a vezetők idegeit. A legelők egy része víz alá került, de jutott az Ipolyból a szántókra is. Így aztán nem csoda, ha a búza csak a ve­tőmag kétszeresét hozta. A baj nem jár egyedül. A mon­dás sajnos, Ludányhalászi­ban is igaznak bizonyult. A mógrádszakáli csibe nevélő épülete az állománnyal együtt leégett. A kár több mint 4 millió forint volt Az élemi csapásokat egyéb problémák is tetézték. Az 1972-es évet alap- és mérleg­hiánnyal zárták, a szövetkeze­tei szanálni kellett. Felülvizsgálni a gazdálkodást A szanálási bizottság hosz- szú oldalakon elemezte a veszteség okait, és javaslato­kat adott a veszteség kigaz­dálkodásához. — Az elsők között áillt, hogy vizsgáljuk felül, milyen mér­tékben lehet a gépesítés, ke- mizálás, s nem utolsósorban a jobb munkaszervezés terüle­tén előbbre jutni — mondja Nagy István, a közös gazda­ság elnöke. — Tulajdonkép­pen a gazdálkodás egészét vizsgáltuk felül. A bérezési rendszertől a munkaerő-keres­let és -Mnálatig mmöen olyan eshetőséget számba vettünk, amelyeket a szanálási bizott­ság javasolt. A tennivalókat feladattervben fogalmaztuk meg. A szanálási bizottság töb­bek között javasolta a gépesí­tés komplexebbé tételét, a munkaerő-átszervezést, a ve­tésszerkezet egyszerűsítését. feltételeit Felvetették, hogy a málnánál és zöldségféléknél kedvezőbb, ha részesiműveléssel oldják meg. Javasolták a gyepgazdál­kodás, a szarvasmarha-telep fejlesztését. Az utóbbinál kü­lönösen az üszőakció tovább­folytatását. Az anyajuhállo­mánnyal kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy számát másfél ezerre célszerű növelni. A gazdaság vezetői ezek alapján láttak hozzá az idei évhez. Nem voltak illúzióik, optimizmusra semmi sem adott okot. Következetes végrehajtás Az intézkedési terv feje­zetei és pontjai átfogták a gazdálkodás egészét. Az el­képzelések a következetes munka eredményeként meg­valósultak. — Május elejétől önálló el­számolási ágazati rendszert hoztunk létre a hatáskörök decentralizálásával, az anyagi érdekeltség megteremtésével. Ezáltal a középszintű vezetők nemcsak irányítottak, hanem gazdálkodni is megtanultak. A módszer bevált. A megyé­ből 20—25 termelőszövetkezet is tanulmányozta tapasztala­tainkat. Az önálló elszámolási ágazati rendszernek köszönhe­tő, hogy javult a munkafegye­lem, s mondhatni 50 %-kal nőtt a munka hatékonysága — magyarázza a termelőszövet­kezet elnöke. A bérgazdálkodásban a tel­jesítménybérezést alkalmaz­ták minden ágazatban. A bér- kecet kötött volt, de ez nem jelentett problémát. Bizonyos­nak látszik, hogy még mun­kabér-megtakarítás is lesz. Jól gazdálkodtak a munkaerővel ;s. ahol kellett, átcsoportosí­tottak. Megszervezték az in­formációs rendszert is. — A növénytermesztés és állattenyésztés fejlesztése ugyancsak a szanálási bizott­ság javaslata alapján történt. A vetésszerkezetet módosítot­tuk. Gabonaféléket, kukori­cát. takarmánynövényeket termesztettünk, gépsorainkat is ehhez igazítottuk. A málnát és zöldségféléket részesműve­lésire adtuk ki. Átlagterméseink jól alakultak. A legelők fej­lesztésére hároméves program­mal rendelkezünk — sorolja Nagy István. — Az állattenyésztés mi­ben fejlődött? — Jó minőségű takarmány- bázist teremtettünk az állat- tenyésztésnek. A terveknek megfelelően ' növekedett a szarvasmarha-állomány, szá­muk jelenleg 850 darab. Kor­szerűsítjük a központi telepet. A juhászaiban az állomány ezerre emelkedett, s 1975-re meglesz az 1500 Amit lehet, a biztonsági alapra... Az idei gazdasági év, bár még végleges adatok nem* tá­masztják alá, de mindenképp fejlődést mutat. Ennek -ered­ményeként az ez évre esedé­kes hitelt már visszafizették. — Szeretnénk mielőbb sa­ját talpunkra állni. Amit le­het. a biztonsági alapra te­szünk, a jövő feladatainak végrehajtására tartalékolunk. A tagság jövedelme ennek el­lenére két—három százalék­kal növekszik a tavalyi év- nez képest — mondja a szö­vetkezet elnöke. Ezt az elhatározást az elő­relátás sugallta. így gondos­kodnak saját jövőjükről Lu- dányhalósziban, hogy a ta­valyi évet mielőbb elfelejthes­sék. Szabó Gyula Megalakult a talgótarjáoi nyári egyetem intéző bizottsága A Tudományos Ismerettel'- bizottság elfogadta és jóvá" jesztő Társulat országos el­nöksége és a Nyári Egyete­miek Országos Intéző Bizottsá­ga. a nyári egyetemek tovább fejlesztése keretében hozzájá­rult ahhoz, hogy 1974-ben Salgótarjánban nyári egyetem kezdődjék. A nyári egyetem irányítá­sára intéző bizottság alakult, a lile'/ alakuló ülését tegnap délután Salgótarjánban, a-TIT megyei székházának klubjá­ban tartotta meg. Az intéző hagyta a salgótarjáni nyári egyetem működési szabályza­tát, megválasztotta a nyári egyetem fővédnökeit és véd­nökeit az intéző bizottság el­nökét, alelnökeit, titkárát é? tagjait. Meghatározta az inté­ző bizottság feladatait. Az intéző bizottság tegnap' alakuló ülésén már javas! is elhangzott a Salgótarján ifjúsági nyári egyetem prog­ramjára. December 21-re A megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1971. évi 1. tör­vény 30. paragrafus (1) be­kezdése alapán december 21- án, pénteken délelőtt fél tíz­re Salgótarjánba, a megyei tanács nagytermébe összehív­ta Nógrád megye Tanácsát. A végrehajtó bizottság ja­vasolja a tanácsnak, hogy vitassa meg az 1974. évi ta­nácsi fejlesztési tervet és költségvetést. Javasolja a Megvalósítják a gazdaságpolitikai célokat Az ötéves tervből három év már eltelt. Ennek kapcsán a pásztói járás párt-végrehajtó- bizottsága a közelmúltban számvetést készített: miként áll az ötéves terv időarányos teljesítése, a gazdaságpolitikai célok megvalósítása, a beru­házások helyzete, és miben je­lölhetők meg a legsürgetőbb tennivalók. A tervkészítés során a leg­fontosabb feladatokat csokor­ba foglalták. Ezek közül né­hány: emelni a gazdaságpoli­tikai munka színvonalát, új munkahelyeket létesíteni, szerkezeti változást végrehaj­tani az élelmiszer-gazdaság­ban. Az életszínvonal folya­matos emelése, az élet- és munkakörülmények javítása, a lakásépítési terv végrehaj­tása és a kereskedelmi-szol­gáltatási tevékenység fejlesz­tése ugyancsak a feladatok között szerepelt BIZTATÓ EREDMÉNYEK Az eltelt három év tapasz­talatai biztatóak. A feladatok megvalósítását tervszerűen végzik. Ehhez biztosított a párttagok és pártonkívüliek cselekvő aktivitása. A járás gazdasági szerkeze­tét új ipari üzemek letelepí­tése, és a meglevők rekonst­rukciója jelentősen módosítot­ta. Ilyen jellegű célok megva­lósítására három év alatt 108 millió forintot fordítottak. Fejlesztették a műszaki-tech­nikai bázist. Az ipari üzemek termelése idén várhatóan el­éri a négyszázmillió forintot. A MEZŐGÉP gyáregységiében szervezeti változásokat haj­tottak végre. A gyártmány­szerkezet fejlesztése során bő­vítik az exportlehetőségeket. Már eddig is jelentősen nö­velték a termelékenységet. Jövőre mintegy ötmillió fo­rintból újabb korszerű gépe­ket állítanak, munkába. A Szerszám- és Készülék- gyárban új szociális létesít­ménnyel javították a dolgo­zók munkakörülményeit Bő­vítették a lakatosműhelvt és a gépparkot. A dolgozók i;we- delme fokozatosan emelke­dett. Az idén várhatóan meg­haladja a 16 százalékot a ko­rábbi kéf év 8.5 százalékával szemben. A gyár jövője is biz-) tató. Új szürkevas-öntőüzemet építenek még ebben a terv­időszakban. A termelés dina­mikusan fejlődik. A termelé­kenység növelésében a gyár élenjár. Új gépek beállításával, munkahelyek létesítésével növelte termelését a Nógrád megyei Textilipari Vállalat jobbágyi üzeme, átszervezik a Könnyűbeton- és Szigetelő­anyagot Gyártó Vállalat pász­tói telepének gyártmánvszer- kezetét. Az üzemet két lép­csőben számottevően fejlesz­tik. A nemrégiben letelepült Ipari üzemek közül legjelen­tősebb a Váci Kötöttárugyár, a Fővárosi Kézműipari Válla­lat, valamint a Közlekedési Nyomda pásztói gyáregysége, melyekben jövőre újabb rész­legeket adnak át. E gyárak letelepítésével megoldódott a női munkaerő foglalkoztatá­sának gondja. FEJLŐDŐ SZÖVETKEZETEK A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek dinamikusan fejlőd­tek az utóbbi három évben. Egyszerűsítették a termelési szerkezetet. A halmozott ter­melési érték évi növekedési üteme 8,4 százalék, a terve­zett 6 százalékkal szemben. Kevesebb emberi munkával, nagyobb termelési értéket ál­lítanak elő. Az idei árbevétel várhatólag 275 millió forint lesz az 1970. évi 230 millió fo­rinttal szemben. Kedvezően alakul a fogyasztás és felhal­mozás aránya is. Az állatte­nyésztés szakosodása, az ipar­szerű termelési rendszerek ki­alakítása megkezdődött. A technika általános eszkö­zeinek fejlesztése, a gépesí­tés. az építés, a kemizálás és talajjavítás területén ugyan­csak előbbre léptek a közös gazdaságok. A hatékonyság növelésének legnagyobb tartaléka az üzero- és munkaszervezési tervek­ben foglaltak végrehajtása. A pártszervezetek intézkedési tervei helyesen jelölték meg azokat a területeket, ahol a munka- és üzemszervezésiben hiányosságok mutatkoznak. A munkaverseny-mozgalomban további nagy lehetőségek rej­lenek. Az irányítás korszerű­sítése is fontos tennivaló. A BERUHÁZÁSOK HELYZETE A tanácsok a fejlesztési feladatok komplex elemzését fontos ‘ feladatuknak tartják. A középtávú tervben 1501 la­kás megépítése szerepel. E vonatkozásban lemaradás ta­pasztalható. a megvalósítás ér­dekében még jelentős erőfe­szítésekre lesz szükség. Óvo­dát bővítettek Pásztón. jő ütemben halad a járdák épí­tése, a tanácsi kezelésű utak felújítása. A kereskedelempolitikában a jobb áruellátást, a válasz­lék bővítését, a szolgáltatás fejlesztését tűzték célul. A ke­reskedelmi hálózat fejlesztése megfelelő ütemben halad. Pásztori. Kisbágyonban és Bujákon új üzleteket nyitot­tak meg. A kisipari szövetkez­zetek szolgáltatásukkal segí­tik a lakossági igények kielé­gítését. Az eddigi biztató eredmé­nyek nyomán a járás gazda­sági fejlődése kedvező politi­kai hatást váltott ki. A gon­dokat ismerik, és világosan megfogalmazták az illetékes politikai, tanácsi, gazdasági és társadalmi szervek tennivaló­it. A további körültekintő, lel­kiismeretes munka záloga an­nak. hogy megvalósul i an ak a IV. ötéves terv célkitűzései a pásztói járásban. w. i.) Genfi konferenciák — eurápni remények ($.) Az út Helsinkibe vezet A Neue Zürcher Zeitungban olvashattuk a genfi tudósítást: „Svájc újaibb lépése az EBK sikeréért”. Annak megítélése, hogy mennyire segítette elő a javaslat a konferencia sikerét, elsősorban a szakértők dolga. ők azok, akik alaposan ele­mezték, tanulmányozták a szö­vegtervezetet. A svájci lap sze­rint az információcsere ügyé­ben, beterjesztett okmány rész­letesen. ismerteti az újságok, folyóiratok cseréjére, az újság­írók munkájának megklöny- nyítésére vonatkozó svájci el­képzeléseket. Egy kis lemon­dással hozzáfűzi: „a nyugatí táborban aligha vitatják majd, a keleti delegációik körében viszont kevesebb sikert arat­hat. . Magyarán szólva: a semle­ges. svájciak a saját javasla­tuk sikerében, sem nagyon bíz­nak, ezt (zárt ajtók ide, zárt ajtók oda!) előre közük a saj­tóval, tehát részben a pesszi­mista szemlélők nézeteit erősí­tik meg, azokót, akik szerint Helsinki, vagyis az európai biztonsági és együttműködési 8an«acsot végrehajtó bizottság, hogy a tanács tárgyalja meg a kör­zeti egészségügyi szolgálat te­vékenységét, tűzze napirend­jére a megye energiaellátásá­nak helyzetét. A tanácsülés elé kerül az 1974. évi munka terv. illetve tájékoztató hangzik el a vég­rehajtó bizottság 1974. évi feladatairól. A megyei tanács ülése nyil­vános. tanácskozás harmadik, befeje­ző saakastza még nagyon mesz- síze vtan. A fogálmazás finom hangsúlyából az' is kitetszik, hogy az idő múlását, a genfi szakasz tempóváltását nem „a nyugati tábor” nyakéba varr­ják. Megkérdeztem az osztrák, (tehát ugyancsak semleges) delegáció egyik tagját, mi a1 •véleménye, meddig tart még a szövegezés? — Túlságosan optimista len­nék, ha azt mondanám, egy­két hónap alatt minden ok­mányt lezárhatunk. A munka sokkal bonyolultabb, mint gon­doltuk, a kiét rendszerein belü­li árnyalatok sokfélék. Norvég újságíró kollégával beszélgettem. Mérsékelt opti­mistának vallotta magát, meg­győződése szerint a genfi kon­ferencia sikeréhez semmi két­ség sem férhet, de lehetséges, hogy a nyugatiak kénytelenek lesznek jelentős engedménye­ket tenni, ha a békés együtt­működést komolyam veszik. Néhány kérdésben ugyanis még merevek a frontok, nehe­zen indul meg a szövegezés. Főleg az alaipelvek kimunká­lása tart huzamosabb ideig. Mintha Genfben újma kellene fogalmazni, miit értünk a konf­liktusok békés megoldásán vagy a szuverenitáson, az egy­más ügyeibe való be nem avatkozáson... Egy jugoszláv szákértő vé­leménye: — Nem sietjük el a dolgot, de megbízatásunk szerint tető alá hozzuk a harmadik sza­kaszt. Hogy mikor? Kérdez­zen könnyebbet... Dán diplomata: — Mindig akadnak oukta- tófc, váratlan akadályok a do­kumentumok szövegezésében. san «órü l.jámni a hibák helyéi, okát... Helsinki?... Nem tu­dom, de valószínű, hogy a svájci Jurában mái’ megindul az olvadás, amikor szedhetjük a sátorfánkat... Finn vélemény: — Annyit már sikerüli elér­nünk. hogy a két évtized alatt mogkérgesedett bizalmatlanság maradványait nagyjából elta­karítottuk. Az együttműködés gépezete viszont még eléggé olajozatlan. Még több kölcsö­nös bizalom és egymás érde­keinek nagyobb tisztelete ta­lán meggyorsítja a munkát. A magyar delegáció tárgyi­lagos derűlátással végzi mun­káját Genfben, Szoros kapcso­latot tartanák fenn a szocia­lista országok küldöttségeivel, egyeztetik nézeteiket, össz­hangban a felszólalások és ja­vaslatok, a módosító indítvá­nyok vagy az el,lein vélemé­nyek. Tudják, hogy minden mondatért meg kell küzdeni.', minden közösen elfogadott cikkely mögött szívós munka húzódik meg. S bár a kívána­tosnál lassabban, de telik a „három nagy kosár”... A genfi légkör tehát ko­rántsem idillikus, nem oly*' eseménytelen, mint messziről látszik. Amikor DC 8-as gépünk fél­emelkedett a Genfi-tó fölé, s jobbról elmaradt mögöttünk a Mont Blame fehér csúcsa, azzal a megnyugtató érzéssel xár- hattom genfi jegyzeteimet, hogy a mieink, ott a CICG- termaiiben, valóban kiveszik e nagy munkából a részüket, Európa reményeit fogalmazzák köznapi szövegekbe a holnapi Európa számára... Bertalan Lajos s nekünk kötelességünk alapo- Vége NÓGRÁD — 1973. december 20., csütörtök 3 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom