Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) rendet teremtenie. Szerencsére a követendő példák mész- sze túlsúlyban vannak; ez a természetes és méltó szocialista nagyüzemeinkhez. A növénytermesztés korszerűsítésében szép eredmények születtek, de a munka dandárja még hátravan. A gazdaságoknak, a gabona- és a kukorica-termesztéshez hasonlóan. más terményeknél is ki kell választaniuk azokat a fajtákat, termelési módszereket, amelyek révén e termények átlaghozamával is felzárkózhatunk a közepes, esetleg az élenjáró európai szinthez. Az iparszerű, zárt termelési rendszerek, amelyek a legjobb termelési körülmények együtt teremtik meg, gyors ütemben terjednek, s jövőre megkétszereződnek. Tisztelt képviselő elvtársak! A gazdálkodási kilátások, amelyeket csupán körvonalaztam, minden állampolgárunkat azzal a bizonyossággal tölthetnek el, hogy biztosítottak a jobb életkörülmények anyagi feltételed. 1974-ben. — mint azt már említettem —, 5—5,5 százalékra tervezzük a reáljövedelem, növekedésiének ütemét. Nem állítjuk, hogy ez az ütem elegendő lenne minden. ma ismert társadalmi, szociális gond megszüntetésére. Mégis lényeges rámutatni, hogy gyorsabb a növekedés, meghaladja a IV. ötéves terv átlagát Mit sűrít magába az életszínvonalnak ez az összetett mutatója? Elsősorban 3,7 százalékos reálbér-emelkedést, vagyis a népgazdasági átlagos kereseti színvonal több mint 5 százalékos nagyobbodását, 2 százalékot meg nem haladó fogyasztói árnövekedés mellett; másodsorban a társadalmi közös fogyasztás majdnem 10 százalékos bővülését Az arányosabb bérekért 1974-ben is folytatjuk azt a bevált gyakorlatot, hogy megszüntetünk néhány, a népgazdaságban kialakult béraránytalanságot. A II. negyedévtől a kormány 8, illetve 8 százalékkal emeli az állami szektor iparon és építőiparán kívüli ágazataiban ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások bérét; 5 százalékkal az állami ipar és az építőipar nem fizikai munkát végző kisegítő dolgozóiét. Természetesein a vállalatoknak jövőre is lehetőségük lesz saját forrásaikból a bérek növelésére. 10—15 százalékos béremelés jut a gazdasági és ■igazgatási helyi költségvetési szerveknek: Ide tartoznak többek között a tanácsi költség- vetési üzemek, az állategészségügyi. intézmények és a növényvédő állomások dolgozói. Átlagosan 20 százalékkal emelkedik a költségvetési és vállalati kutatóintézetek kutatóinak, 10 százalékkal az egyéb munkakörben dolgozóknak a - bére. Számottevő lesz a bérnövekedés a színházaknál és a színház jellegű intézményeknél. Az államigazgatás új béres címrendszerének bevezetésére is sor kerül július 1-én, a tavaszi országgyűlésen szóvá tett kérdés megoldásával, a tanácsi dolgozók bérének átlagos 15 százalékos emelésével együtt. A béremelés mértéke 5—15 százalék a többi helyi allam Igazgatási szerveiknél: mind a népi ellenőrzési, a statisztikai apparátus szerveinél és az igazságügyi, az adminisztratív dolgozóknál. A bérrendezés sikeres végrehajtásához a példa adott, hiszen az ez évi jó eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy a bérezési különbségeket a vezetők és a dolgozók megbeszélték és érvényesítették az olőnybem részesítés népgazdasági és vállalati szempontjait. A közoonti és a vállalati béremelések, a mezőgazdasági áruértékesítésből származó jövedelem. valamint a pénzbeni juttatások 14 százalékos bővülése alapján a Lakossá? pénzbevételei 9 százalékkal emelkedjék. Ebben s,r-”-epe van an- p-iv ^ 'Trvjv a töMesztési terv- né’ !" óban., az év vénéig folyam-.'o-"n v;ssz-f'zet1ük a békekölcsönöket. E gyoirs Jövedelemnövekedés a kiskereskedelmi áruforgalom lendületes fejlődésén kívül a lakossági megtakarítások gyarapodását is elősegíti, más oldalról a lakossági hitelek iránti kedvet élénkíti. Némelyeknél nemcsak gyors a jövedelemnövekedés, hanem indokolatlanul magas i6. A lakossági adóztatás szabályozásában ezért a jövőben is tovább haladunk azon az úton. amely a szocialista társadalom elveiből fakadó, igazságosabb jövedelem- elosztást érvényesíti a gyakorlatban. A kormány az idén kötelezettséget vállalt ama, hogy a fagyasztói árszínvonal 3,6 százalékkal nagyobb mértékben nem emelkedik, s ezt az ígéretet betartottuk. Év közben kisebb árleszállításokat hajtottunk végre. Egyes, a lakosság ellátásához szükséges téli termékekből hiány mutatkozott, néhány cikket például 10 ezer vagon burgonyát importból szerzünk be. Az 1974. évi népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladhatja meg a 2 százalékot. A világpiacon éleződő infláció miatt — mint említettem — ez csak úgy lehetséges, Ha a költségvetés az import drágulás túlnyomó részét közömbösíti. Ezt azonban nem lehet minden cikknél megtenni és ezért számolni kell egyes — nem alapvető.— fogyasztási cikkeknek kisebb emelkedésével. A kormány 1974-ben is csökkenti egyes termékek árát, főleg olyanokét, ahol új kapacitások lépnek életbe és ahol az alacsonyabb ár folytán emelkedő kereslet is biztonsággal kielégíthető. Társadalompolitikai céljaink megvalósításával összhangban fokozódik a társadalmi közös fogyasztás jelentősége. 12 százalékkal bővül a társadalombiztosítási ellátás, 9 százalékkal az oktatási, közművelődési és tudományos intézmények, 7 százalékkal az egészségügyi és szociális ellátás kiadási előirányzata. Beruházásokra 15,9 milliárd forint áll rendelkezésre: a kulturális beruházások 17 százalékkal, az egészségügyiek 22 százalékkal haladják meg az előző évit. Társadalmunk szocialista vonásainak erősödése nemcsak megismétli a társadalmi közös fogyasztás iránti igényeket, de egyszersmind magasabb szintre is emeli azokat. A magasabb színvonal, a társadalompolitikai feladatok megoldásának mind bonyolultabb követelményrendszere hosszabb távra kidolgozott, a pénzügyi szükségleteket is mérlegelő programok alapján érhető el. Ez kellő támpontul szolgál az ésszerű rangsoroláshoz, a nem alapvető fejlesztési igények visszafogásához, a kevésbé jelentős feladatok esetleg csökkenő mértékű finanszírozásához, hogy a legfontosabb célok, az adott időszak döntő feladatainak megoldása a legnagyobb előnyben részesülhessen. A IV. ötéves terv két legnagyobb szociálpolitikai programja a népesedéspolitika és az idősekről történő gondoskodás. Ez utóbbiak tekintetében 1974-ben növeljük a társadalombiztosítási kiadásokat, de a régi nyugdíjrendszerből eredő problémák átfogó rendezését csak 1975-re ígérhetjük. Több gyermekintézmény A jövőben a kormány által meghirdetettek végrehajtásaként 550 millió forintot folyósítunk a költségvetésből a családi pótlék, 46o millió forintot a gyermekgondozási segély, 250 millió forintot az anyasági segély növelésére, és mintegy 100 millió forintot azért, mert a gyermekápolási táppénzt szélesebb körben lehet igénybe venni. A gyermekintézményi hálózatot is olyan mértékben kell bővíteni, hogy a népesedéspolitikai intézkedések me növeljék az amúgy is meglevő feszültségeket. Jövőre a gyermekgondozási segély és a bölcsődei ellátás a háromévesnél kisebb gyermekek több mint felénél oldja meg az elhelyezésükkel, nevelésükkel járó gondokat. A 3—6 éves gyermekek majdnem 70 százaléka járhat óvoNóGRAD - 1973. decv.iiwaf £0., csütörtök | dába. Ezek a lehetőségek még mindig nem elégségesek, hiszen előnyeiket nem élvezheti valamennyi érdekelt gyerek es család. A bölcsődék eseteben négy év adataiból arra következtethetünk, hogy a tervidőszak első éveiben jelentkező lemaradás ellenére a bölcsődék befogadóképessége végül is eléri a IV. ötéves tervben előirányzott mértéket. Nehéz, hosszan tartó feladatra vállalkoztunk a közoktatás fejlesztési programjának kialakításával és megvalósításával. A közoktatási rendszer korszerűsítésével összhangban a közművelődés is előtérbe kerül, hiszen a tudás olyan hatalom, amelyet nem elég megszerezni, de meg is kell őrizni, meg is kell újítani. A kulturális élet és az oktatási rendszer általános fejlesztése mellett a következő esztendőben ismét további minőségi javulást segítünk elő: 140 millió forinttal támogatjuk az általános iskolák anyagi ellátási színvonalának emelését, a felszereltségben levő színvonalkülönbségek mérséklését. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulására — a folyó tanévben először — tízezer ifjú számára évi 2— 4000 forintos középiskolai tanulmányi ösztöndíjat alapítottunk. Nagy a politikai és társadalmi szerepe a tanácsi irányítás alá kerülő szakmunkásképzésnek és a szakmunkásokat felsőfokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamoknak is, ami új kiadási tétel a költségvetésben. A IV. ötéves tervben számított általános iskolai tantermek várhatóan elkészülnek, kevésbé szaporodnak az általános iskolai diákotthonok. Az 1971-ben alkotott egészségügyi törvény végrehajtásaként az ellátási színvonal viszonylag kiegyensúlyozottan fejlődik. Az egészségügyi fejlesztés kényes pontja a kórházi beruházás és a körzeti orvosi ellátás. A IV. ötéves terv eddigi éveiben a beruházások elhúzódása, szeirvezási és más okok miatt elmaradás tapasztalható a kórházak befogadóképességének növelésében. 1974-ben valamennyit behozunk az elmaradásból, amiben jobbéra a pavilonépítkezések segítenek. Az . egészségügyi ellátás rendszerében a lakossághoz legközelebb a körzeti orvos van. Az országban azonban néhány helyen panaszollak, hogy nincs körzeti orvos. Néhány éve Baranya megyében Is ezzel küszködtek, de a IV. ötéves tervidőszakban a megyei tanács minden községben jelentős támogatást adott s ad ma is a körzeti orvos letelepedéséhez. aminek meg is van az, eredménye. Számos vidéken azonban a szén lakás sem vonzza eléggé n fiatal orvost, hogy pályafutását valamelyik kis községben kezdje. Több lakát A most záruló esztendőben a tervezettnél 3—4 ezerrel több lakás épül, 1974-ben pedig 85—86 ezer lakás készül el. Ez erősíti várakozásunkat, hogy minden bizonnyal felépítjük a IV. ötéves tervre előirányzott 400 ezer lakást. A többszintes lakásépítkezésekhez nyújtott kedvezményes hitelek, az új pénzügyi feltételek, az áLiarni vállalatoknál do.gozó munkások lakásépítésének támogatása egyaránt hozzájárult ehhez az eredményhez. Ez utóbbi támogatási forma már az első évben 1750 munkáscsaládot juttatott lakáshoz. Lakásépítési célokra a tanácsoknak az Ötéves tervben előirányzottnál 1,6 milliárd forinttal nagyobb összeg, 13,4 milliárd forint áll rendelkezésükre 1974-ben. Budapesten és Szegeden a területelőkészítést és a közművesítést külön is támogatjuk és 300 millió forinttal emeljük a tanácsok közművesítés! célokra felhasználható hitelét. Ugyancsak lehetőség lesz arra is — bár az előzőeknél mérsékeltebb összeggel —, hogy további néhány városi tanács állami támogatásban részesüljön a folyamatban levő alapközműberuházás időbeni befejezése érdekében. Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! Ahhoz, hogy a fejlődésünk még gyorsabb és hatékonyabb leeven. n? hogy a jövő évi terv es költségvetés végrehajtásának legfőbb tennivalóit a gazdasági vezetés és végrehajtás minden posztján jól ismerjék és érvényesítsék. A törvényjavaslat bemutatásakor ezeket szeretném a tisztelt országgyűlés plénumán a közvélemény figyelmébe ajánlani: 1. Jelentősek és tovább növekednek a népgazdaságnak azok a terhei, amelyeket a fejlesztési terveknél számításba vett. de a megvalósításnál nem realizált vállalati jövedelmek pótlása jelent, vagy amelyek az elhatározott célok terven felüli megvalósítási költségeiből adódnak. Ezek olyan veszteségek, amelyek csökkentik az új célokra fordítható forrásokat és végső soron fékezik a gazdaság növekedési ütemét. Alapvető érdekünk. hogy e helyzeten változtassunk, aminek egyetlen útja a befektetések hatékonyságának az eddiginél gyorsabb növelése. 2. Mai fejlettségünk szigorú határt szab az igények kielégítési szintjének is. Erősíteni kell tehát azt a követelményt. hogy a célokat tár sadalmi, gazdasági fontosságuk szerint rangsoroljuk, anyagi erőforrásainkat e szerint osszuk el. a megvalósításban pedig szerényen gazdálkodjunk a takarékos megoldásokat válasszuk. 3. A gazdálkodásban nagyobb figyelmet kell szentelni a jövedelmezőséget befolyásoló tevékenységnek, a költség- csökkentésnek, az ésszerű kapacitás-kihasználásnak, a vásárlási és értékesítési árak előnyös alakításának. 4. A gazdaságosabb — minden piacon versenyképes — termelési szerkezet kialakításában az eddiginél nagyobb szerepet kell szánni a nemzetközi termelési kooperációnak. mindenekelőtt a szocialista integráció keretében, de más viszonylatokban is. 5. A jövő évi terv és költségvetés néhány tekintetben az eddiginél is összetettebb feladat elé állítja a gazdasági vezetőket. Ezért nagyon fontos. hogy a vállalatok, szövetkezetek és költségvetési intézmények gondosan mérjék fel a gazdálkodásukra ható tényezőket, előrelátó és jól megalapozott végrehajtási programot dolgozzanak ki terveik megvalósításához. Az' 1974. évi népgazdasági terv és az államiköltségvetés ennek a programját tartalmazza. és új sikereket ígér, ezért kérem a tisztelt ország- gyűléstől a törvényjavaslat elfogadását. A pénzügyminiszter expozéja után megkezdődött a vita. Ennek során szólalt fel Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT-főtitkára. Caspar Sándor beszéde Tisztelt országgyűlés! A pénzügyminiszter elvtárs által ismertetett számok és tények azt bizonyítják, hogv hazánkban a szocializmus társadalmi. gazdasági alapjai gva. rapodnak, erősödnek. Gazdaságunk. minden gond és nehézség ellenére. töretlenül fejlődik. Népünk jóléte növekszik. Termelési és életszín. vonal-emelési elképzeléseink, terveink megalapozottak, a IV. ötéves terv időarányos követelményeinek megfelelően alakulnak. A jövő évi terv és költségvetési javaslatnak is egyik legfontosabb jellemzője. hogy a realitáson alapszik, Ha tervünket megvalósítjuk. akkor lehetővé válik, hogy az életszínvonal növelése érdekében ismét egy sor konkrét intézkedést tegyünk s az egy főre jutó reáljövedelem növekedése meghalad, ja az 5 százalékot, a lakosság fogyasztása pedig 5.5—6 százalékkal emelkedjék. További szociálpolitikai intézkedések Az Intézkedések keretében növeljük a szociálpolitikai 1el* legű állami juttatásokat. Fel. emeljük - a kétgyermekesek családi pótlékát, a gyermekgondozási segélyt, az anyasági segélyt. Több más, már korábban Ismertetett elképzelésünk is valóra válik. Ha azonban gazdasági terveinket túlteljesítjük. akkor minden bizonnyal még többet tudunk tenni az életszínvonal növelése érdekében. Meggyőződésünk: a dolgozók egyetértéssel fogadják, hogy a jövő évben — terve, ink szerint — lelassul a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Ez a tény — párosulva a mind szigorúbb árellenőrzéssel és a szabálysértők szigorúbb állami felelősségre vonásával — úgy véljük, meghozza a kívánt eredményt. Mindannyian tudjuk, hogy eddigi eredményeinkben — munkásosztályunk. dolgozó népünk áldozatos erőfeszítései mellett — milyen érdemei vannak a társadalmi-gazdasági élet különböző területein dolgozó vezetőknek. A munkásosztály. a dolgodé nép velük és általuk is bizonyította, hogy nemcsak az urak. nemcsak a tőkések képesek és alkalmasak a gazdaság, a társadalom. az ország vezetésére. Az elmúlt három évtizedes — történelmünkben egyedülállóan gyorsütemű — fejlődés, a dolgozó néptömeg ' fel- emelkedése. emberibbé, egyre jobbá és szebbé váló élete ékesen szóló bizonyság. A md vezetőink túlnyomó többsége a munkásosztály, a dolgozó parasztság soraiból került felelős posztra és megbízatását tisztességgel, becsülettel, felelősséggel igyekezett ellátni. Az irányítás új módja feltételezi és megköveteli, hogy mindenütt olyan vezetők legyenek, akik képesek és tudnak is élni a lehetőségekkel. A mi rendszerünkben a szó mély értelmében szocialista típusú vezetőkre van szükség, olyanokra, akik nem csupán szaktudással, kezdeményezőkészséggel, hanem politikai felkészültséggel és érzékkel is rendelkeznek, akarnak és tudnak együtt dolgozni a tömeg" Vf*1, káprtek demokratikus módon vezetni, Nagyon sok követelményt kell figyelembe venni, amikor mércét állítunk. Azt gondolom, a mi viszonyaink között elengedhetetlen követelmény: a vezető úgy végezze a munkáját, hogy a szocializmus ügyét a legjobb tudása szerint képviselje és előre vigye! Tartson fegyelmet, teremtsen oiyan emberi viszonyokat és olyan légkört, hogy mindenki szívesen dolgozzék és lássa el a rábízott feladatokat. A vezetőnek legyen véleménye, és ne mondja a fehérre, hogy fekete. Nem lehet erkölcsi tőkét kovácsolni abból, hogy egyesek m,©alapulnak és nem mondanak véleményt, mert így kikerülik a zátonyokat, nem vállalják a harcot konkrét ügyeikben elveinkért, mert így könnyebb az életük. Elismerjük, hogy sok esetben nem könnyű hibás álláspontoknak ellentmondani, mert az vitával és sokszor érdekek összeütközésével, tehát harccal jár. De ne féljen senki, ha megalapozott véleménye olykor nem egyezik a felsőbb sízervek egyes képviselőinek hibás álláspontjával. Nálunk nem szabad, hogy annak legyen igaza, akinek nincs ugyan igaza, csak magasabb a beosztása. Az ilyen széliemet nem engedjük érvényesülni. A vezetőtől minden szinten meg kell követelni, hogy merjen állást foglalni és véleményt mondani. Lefelé is, felfelé is. Merjen, tehát irányítani, vezetni. A nyereség nem cél, hanem követe mény A gazdasági vezetőtől elvárjuk, hogy üzemének munkája folyamatos legyen, a termelés hatékonysága, gazdaságossága állandóan javuljon és csakis ennek következtében legyen az üzem nyereséges. Tiszta fogalmakkal kell dolgoznunk. Legyen érthető mindenki számára, hogy a nyereség nem cél, hanem következmény. A tervszerű és hatékony munka következménye. Csak ez a valóságos érték. Ezért, ha a nyereség valóban a jobban végzett munka eredményeként keletkezik, akkor art örömmel üdvözöljük. E fogalom körül azonban Jelenleg mutatkozik bizonyos félreértés. Helyenként a nyereségszerzést célnak tekintik és egyeseik e cél érdekében minden módszer alkalmazását lehetségesnek tartják. Ezzel szembe kell fordulni! A nyereségre való törekvést, csak addig támogathatjuk, amíg valóban a jó munka következménye, amíg szocialista elveinknek és körülményeinknek megfelelő kereteiken belül marad. Ha nem ezt tesszük, akkor konfliktus keletkezik: a társadalmad és az Üzemi érdek szembekerül egymással. Ilyen esetben azt kell mondanunk: ezt már nem lehet, nem szabad! Idejében kell szólni, hiszen nem ellendrukkerei vagyunk egymásnak, hanem felelősek vagyunk egymásért. A pártfunkcionárius, a szakszervezeti tisztségviselő, a gazdasági vezető — a síző nemes és a közös ügyet szolgáló értelmében — „egv cég”, hiszen e?v cél érdekében munkálkodik. Régi munkásmozgalmi tapasztalat. hogy a dolgozók azt a vezetőt fogadják el, azt támogatják igazán, és azzal haladnak együtt, akiről érzik, hogy felfogásában, magatartásában olyan, mint ők, vagy amilyenek ők szeretnének lenni. Minden vezetőnek még kell értenie, hogy nemcsak a szakmai tudása, hanem politikai érettsége, meggyőződése, emberi mivolta. is naponta mérlegre van téve. Képletesen szólva: nem elég, ha csak a kocsi rúdja mutat vezérlő csillagunk. a szocializmus felé. Az egész kocsinak kell, minden utasával lendületesen a kitűzött cél felé hkiadnia. Tima cd az üzemi demokrác a fejlődése Ügyünk megvalósításának legfontosabb hajtóereje a gördülékeny, fegyelmezett és hatékony munka. Ez elsősorban nem a rendszabályoktól, hanem a kedvező feltételek következetes megteremtésétől függ. Olyan közszellemet és munkahelyi légkört kell kialakítanunk, amely az embereket alkotókészségük kibontakoztatására, a közös célokért vállalt erőfeszítések«» ösztönzi. Nyilvánvaló, hogv ebből a szempontból alapvető szerepe van a munkahelyi demokratizmusnak. Az emberek döntő többsége elsősorban a hétköznapi gyakorlatból ítél. Saját életéből és munkájából, munkahelyéről szerzi benyen másait. Mégis: a dolgozó tömegek igényei mögött elmarad az üzemi demokrácia fejlődése. Meg kell állapítanunk — s ezt most a SZOT főtitkáraként Is mondom —, hogy az elmúlt időszakban jóval többet beszéltünk a munkahelyi demokrácia fejlesztésének szükségességéről, mint ameny- nyit a gyakorlati munka során valóban tettünk is 'az ügyért. A párt nem egy határozatában rögzítette az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos álláspontját, de még mindig nem sikerült megfelelő haladást elérni. Vannak még szép számmal „bátor emberek’’, akik a dolgozók igényeit, a párt álláspontját, a kormány ez irányú törekvéseit figyelmen kívül hagyják, és megsértik a dolgozók demokratikus jogait. A Magyar Szocialista Munkáspárt’ mór 1957-ben meghirdette, hogy a munkásosztály hatalmi szervei nem uralkodnak, hanem szolgálnak. A munkásosztály ügyét szolgálják. Ez egyénekre is vonatkozik, Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy ma is, holnap is csak azt tehetjük, amit a munkásosztály ügye igényel és követel. Csak ezt tehetjük, mert a munkásosztály és népünk mást nem is támogat, nem is fogad el. A népgazdaság költségvetésének jóváhagyása fontos no. litikai és gazdasági döntés. A tennivalókat az. ország- gyűlés' most m^ghat-rgz-a, törvénybe foglal ia. Ezután már a mind eredményesebb, cselekvő megvalósítás kerül sorra. A beteriesztett javaslatot elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A vita során felszólalt Sümegi János nyugdíjas, megyénk képviselője is. Hozzászólását lapunk holnapi számában ismertetjük. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. (MTI)
