Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-20 / 297. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) rendet teremtenie. Szerencsé­re a követendő példák mész- sze túlsúlyban vannak; ez a természetes és méltó szocia­lista nagyüzemeinkhez. A növénytermesztés korsze­rűsítésében szép eredmények születtek, de a munka dan­dárja még hátravan. A gaz­daságoknak, a gabona- és a kukorica-termesztéshez hason­lóan. más terményeknél is ki kell választaniuk azokat a fajtákat, termelési módszere­ket, amelyek révén e termé­nyek átlaghozamával is fel­zárkózhatunk a közepes, eset­leg az élenjáró európai szint­hez. Az iparszerű, zárt termelé­si rendszerek, amelyek a legjobb termelési körülmé­nyek együtt teremtik meg, gyors ütemben terjednek, s jövőre megkétszereződnek. Tisztelt képviselő elvtársak! A gazdálkodási kilátások, amelyeket csupán körvonalaz­tam, minden állampolgárun­kat azzal a bizonyossággal tölthetnek el, hogy biztosítot­tak a jobb életkörülmények anyagi feltételed. 1974-ben. — mint azt már említettem —, 5—5,5 százalékra tervezzük a reáljövedelem, növekedésiének ütemét. Nem állítjuk, hogy ez az ütem elegendő lenne min­den. ma ismert társadalmi, szociális gond megszüntetésé­re. Mégis lényeges rámutatni, hogy gyorsabb a növekedés, meghaladja a IV. ötéves terv átlagát Mit sűrít magába az élet­színvonalnak ez az összetett mutatója? Elsősorban 3,7 szá­zalékos reálbér-emelkedést, vagyis a népgazdasági átlagos kereseti színvonal több mint 5 százalékos nagyobbodását, 2 százalékot meg nem haladó fogyasztói árnövekedés mel­lett; másodsorban a társadal­mi közös fogyasztás majdnem 10 százalékos bővülését Az arányosabb bérekért 1974-ben is folytatjuk azt a bevált gyakorlatot, hogy meg­szüntetünk néhány, a nép­gazdaságban kialakult bér­aránytalanságot. A II. negyed­évtől a kormány 8, illetve 8 százalékkal emeli az állami szektor iparon és építőiparán kívüli ágazataiban ipari és építőipari tevékenységet foly­tató munkások bérét; 5 száza­lékkal az állami ipar és az építőipar nem fizikai munkát végző kisegítő dolgozóiét. Természetesein a vállalatok­nak jövőre is lehetőségük lesz saját forrásaikból a bérek nö­velésére. 10—15 százalékos béremelés jut a gazdasági és ■igazgatási helyi költségvetési szerveknek: Ide tartoznak töb­bek között a tanácsi költség- vetési üzemek, az állategész­ségügyi. intézmények és a nö­vényvédő állomások dolgozói. Átlagosan 20 százalékkal emelkedik a költségvetési és vállalati kutatóintézetek kuta­tóinak, 10 százalékkal az egyéb munkakörben dolgozóknak a - bére. Számottevő lesz a bérnö­vekedés a színházaknál és a színház jellegű intézmények­nél. Az államigazgatás új bér­es címrendszerének bevezeté­sére is sor kerül július 1-én, a tavaszi országgyűlésen szóvá tett kérdés megoldásával, a tanácsi dolgozók bérének átla­gos 15 százalékos emelésével együtt. A béremelés mértéke 5—15 százalék a többi helyi allam Igazgatási szerveiknél: mind a népi ellenőrzési, a statisztikai apparátus szervei­nél és az igazságügyi, az ad­minisztratív dolgozóknál. A bérrendezés sikeres végrehaj­tásához a példa adott, hiszen az ez évi jó eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy a bérezési különbségeket a veze­tők és a dolgozók megbeszél­ték és érvényesítették az olőnybem részesítés népgazda­sági és vállalati szempontjait. A közoonti és a vállalati béremelések, a mezőgazdasági áruértékesítésből származó jö­vedelem. valamint a pénzbeni juttatások 14 százalékos bővü­lése alapján a Lakossá? pénz­bevételei 9 százalékkal emel­kedjék. Ebben s,r-”-epe van an- p-iv ^ 'Trvjv a töMesztési terv- né’ !" óban., az év vénéig fo­lyam-.'o-"n v;ssz-f'zet1ük a békekölcsönöket. E gyoirs Jö­vedelemnövekedés a kiskeres­kedelmi áruforgalom lendüle­tes fejlődésén kívül a lakossá­gi megtakarítások gyarapodá­sát is elősegíti, más oldalról a lakossági hitelek iránti kedvet élénkíti. Némelyeknél nem­csak gyors a jövedelemnöve­kedés, hanem indokolatlanul magas i6. A lakossági adózta­tás szabályozásában ezért a jövőben is tovább haladunk azon az úton. amely a szocia­lista társadalom elveiből faka­dó, igazságosabb jövedelem- elosztást érvényesíti a gyakor­latban. A kormány az idén kötele­zettséget vállalt ama, hogy a fagyasztói árszínvonal 3,6 szá­zalékkal nagyobb mértékben nem emelkedik, s ezt az ígé­retet betartottuk. Év közben kisebb árleszállításokat haj­tottunk végre. Egyes, a lakos­ság ellátásához szükséges téli termékekből hiány mutatko­zott, néhány cikket például 10 ezer vagon burgonyát import­ból szerzünk be. Az 1974. évi népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal emel­kedése nem haladhatja meg a 2 százalékot. A világpiacon éleződő infláció miatt — mint említettem — ez csak úgy le­hetséges, Ha a költségvetés az import drágulás túlnyomó ré­szét közömbösíti. Ezt azonban nem lehet minden cikknél megtenni és ezért számolni kell egyes — nem alapvető.— fogyasztási cikkeknek kisebb emelkedésével. A kormány 1974-ben is csökkenti egyes termékek árát, főleg olyano­két, ahol új kapacitások lép­nek életbe és ahol az alacso­nyabb ár folytán emelkedő kereslet is biztonsággal kielé­gíthető. Társadalompolitikai céljaink megvalósításával összhangban fokozódik a társadalmi közös fogyasztás jelentősége. 12 szá­zalékkal bővül a társadalom­biztosítási ellátás, 9 százalék­kal az oktatási, közművelődé­si és tudományos intézmé­nyek, 7 százalékkal az egész­ségügyi és szociális ellátás ki­adási előirányzata. Beruházá­sokra 15,9 milliárd forint áll rendelkezésre: a kulturális be­ruházások 17 százalékkal, az egészségügyiek 22 százalékkal haladják meg az előző évit. Társadalmunk szocialista vonásainak erősödése nemcsak megismétli a társadalmi kö­zös fogyasztás iránti igénye­ket, de egyszersmind maga­sabb szintre is emeli azokat. A magasabb színvonal, a tár­sadalompolitikai feladatok megoldásának mind bonyolul­tabb követelményrendszere hosszabb távra kidolgozott, a pénzügyi szükségleteket is mérlegelő programok alapján érhető el. Ez kellő támpontul szolgál az ésszerű rangsoro­láshoz, a nem alapvető fej­lesztési igények visszafogásá­hoz, a kevésbé jelentős fel­adatok esetleg csökkenő mér­tékű finanszírozásához, hogy a legfontosabb célok, az adott időszak döntő feladatainak megoldása a legnagyobb előnyben részesülhessen. A IV. ötéves terv két leg­nagyobb szociálpolitikai prog­ramja a népesedéspolitika és az idősekről történő gondos­kodás. Ez utóbbiak tekinteté­ben 1974-ben növeljük a tár­sadalombiztosítási kiadásokat, de a régi nyugdíjrendszerből eredő problémák átfogó ren­dezését csak 1975-re ígérhet­jük. Több gyermekintézmény A jövőben a kormány által meghirdetettek végrehajtása­ként 550 millió forintot folyó­sítunk a költségvetésből a csa­ládi pótlék, 46o millió forin­tot a gyermekgondozási se­gély, 250 millió forintot az anyasági segély növelésére, és mintegy 100 millió forintot azért, mert a gyermekápolási táppénzt szélesebb körben le­het igénybe venni. A gyer­mekintézményi hálózatot is olyan mértékben kell bővíte­ni, hogy a népesedéspolitikai intézkedések me növeljék az amúgy is meglevő feszültsé­geket. Jövőre a gyermekgon­dozási segély és a bölcsődei ellátás a háromévesnél kisebb gyermekek több mint felénél oldja meg az elhelyezésükkel, nevelésükkel járó gondokat. A 3—6 éves gyermekek majd­nem 70 százaléka járhat óvo­NóGRAD - 1973. decv.iiwaf £0., csütörtök | dába. Ezek a lehetőségek még mindig nem elégségesek, hi­szen előnyeiket nem élvezhe­ti valamennyi érdekelt gyerek es család. A bölcsődék esete­ben négy év adataiból arra következtethetünk, hogy a tervidőszak első éveiben je­lentkező lemaradás ellenére a bölcsődék befogadóképessége végül is eléri a IV. ötéves tervben előirányzott mértéket. Nehéz, hosszan tartó fel­adatra vállalkoztunk a közok­tatás fejlesztési programjának kialakításával és megvalósítá­sával. A közoktatási rendszer korszerűsítésével összhangban a közművelődés is előtérbe ke­rül, hiszen a tudás olyan ha­talom, amelyet nem elég meg­szerezni, de meg is kell őriz­ni, meg is kell újítani. A kul­turális élet és az oktatási rendszer általános fejlesztése mellett a következő esztendő­ben ismét további minőségi javulást segítünk elő: 140 mil­lió forinttal támogatjuk az ál­talános iskolák anyagi ellátá­si színvonalának emelését, a felszereltségben levő színvo­nalkülönbségek mérséklését. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulásá­ra — a folyó tanévben először — tízezer ifjú számára évi 2— 4000 forintos középiskolai ta­nulmányi ösztöndíjat alapítot­tunk. Nagy a politikai és tár­sadalmi szerepe a tanácsi irá­nyítás alá kerülő szakmun­kásképzésnek és a szakmun­kásokat felsőfokú tanulmá­nyokra előkészítő tanfolya­moknak is, ami új kiadási té­tel a költségvetésben. A IV. ötéves tervben számított álta­lános iskolai tantermek vár­hatóan elkészülnek, kevésbé szaporodnak az általános is­kolai diákotthonok. Az 1971-ben alkotott egész­ségügyi törvény végrehajtása­ként az ellátási színvonal vi­szonylag kiegyensúlyozottan fejlődik. Az egészségügyi fej­lesztés kényes pontja a kór­házi beruházás és a körzeti orvosi ellátás. A IV. ötéves terv eddigi éveiben a beruhá­zások elhúzódása, szeirvezási és más okok miatt elmaradás tapasztalható a kórházak be­fogadóképességének növelésé­ben. 1974-ben valamennyit be­hozunk az elmaradásból, ami­ben jobbéra a pavilonépítke­zések segítenek. Az . egészségügyi ellátás rendszerében a lakossághoz legközelebb a körzeti orvos van. Az országban azonban néhány helyen panaszollak, hogy nincs körzeti orvos. Né­hány éve Baranya megyében Is ezzel küszködtek, de a IV. ötéves tervidőszakban a me­gyei tanács minden községben jelentős támogatást adott s ad ma is a körzeti orvos letele­pedéséhez. aminek meg is van az, eredménye. Számos vidé­ken azonban a szén lakás sem vonzza eléggé n fiatal orvost, hogy pályafutását valamelyik kis községben kezdje. Több lakát A most záruló esztendőben a tervezettnél 3—4 ezerrel több lakás épül, 1974-ben pe­dig 85—86 ezer lakás készül el. Ez erősíti várakozásunkat, hogy minden bizonnyal fel­építjük a IV. ötéves tervre előirányzott 400 ezer lakást. A többszintes lakásépítkezé­sekhez nyújtott kedvezmé­nyes hitelek, az új pénzügyi feltételek, az áLiarni vállala­toknál do.gozó munkások la­kásépítésének támogatása egy­aránt hozzájárult ehhez az eredményhez. Ez utóbbi támo­gatási forma már az első év­ben 1750 munkáscsaládot jut­tatott lakáshoz. Lakásépítési célokra a tanácsoknak az Öt­éves tervben előirányzottnál 1,6 milliárd forinttal nagyobb összeg, 13,4 milliárd forint áll rendelkezésükre 1974-ben. Bu­dapesten és Szegeden a terü­letelőkészítést és a közműve­sítést külön is támogatjuk és 300 millió forinttal emeljük a tanácsok közművesítés! célok­ra felhasználható hitelét. Ugyancsak lehetőség lesz ar­ra is — bár az előzőeknél mérsékeltebb összeggel —, hogy további néhány városi tanács állami támogatásban részesüljön a folyamatban le­vő alapközműberuházás idő­beni befejezése érdekében. Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! Ahhoz, hogy a fejlődésünk még gyorsabb és hatékonyabb leeven. n? hogy a jövő évi terv es költségvetés végrehajtásának legfőbb ten­nivalóit a gazdasági vezetés és végrehajtás minden poszt­ján jól ismerjék és érvénye­sítsék. A törvényjavaslat be­mutatásakor ezeket szeretném a tisztelt országgyűlés plé­numán a közvélemény figyel­mébe ajánlani: 1. Jelentősek és tovább nö­vekednek a népgazdaságnak azok a terhei, amelyeket a fejlesztési terveknél számítás­ba vett. de a megvalósításnál nem realizált vállalati jöve­delmek pótlása jelent, vagy amelyek az elhatározott célok terven felüli megvalósítási költségeiből adódnak. Ezek olyan veszteségek, amelyek csökkentik az új célokra for­dítható forrásokat és végső soron fékezik a gazdaság nö­vekedési ütemét. Alapvető ér­dekünk. hogy e helyzeten vál­toztassunk, aminek egyetlen útja a befektetések hatékony­ságának az eddiginél gyorsabb növelése. 2. Mai fejlettségünk szigo­rú határt szab az igények ki­elégítési szintjének is. Erő­síteni kell tehát azt a köve­telményt. hogy a célokat tár sadalmi, gazdasági fontossá­guk szerint rangsoroljuk, anyagi erőforrásainkat e sze­rint osszuk el. a megvalósí­tásban pedig szerényen gaz­dálkodjunk a takarékos meg­oldásokat válasszuk. 3. A gazdálkodásban na­gyobb figyelmet kell szentelni a jövedelmezőséget befolyáso­ló tevékenységnek, a költség- csökkentésnek, az ésszerű ka­pacitás-kihasználásnak, a vá­sárlási és értékesítési árak előnyös alakításának. 4. A gazdaságosabb — min­den piacon versenyképes — termelési szerkezet kialakítá­sában az eddiginél nagyobb szerepet kell szánni a nem­zetközi termelési kooperáció­nak. mindenekelőtt a szocia­lista integráció keretében, de más viszonylatokban is. 5. A jövő évi terv és költ­ségvetés néhány tekintetben az eddiginél is összetettebb feladat elé állítja a gazdasági vezetőket. Ezért nagyon fon­tos. hogy a vállalatok, szövet­kezetek és költségvetési in­tézmények gondosan mérjék fel a gazdálkodásukra ható tényezőket, előrelátó és jól megalapozott végrehajtási programot dolgozzanak ki ter­veik megvalósításához. Az' 1974. évi népgazdasági terv és az államiköltségvetés ennek a programját tartal­mazza. és új sikereket ígér, ezért kérem a tisztelt ország- gyűléstől a törvényjavaslat elfogadását. A pénzügyminiszter expo­zéja után megkezdődött a vi­ta. Ennek során szólalt fel Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT-főtitkára. Caspar Sándor beszéde Tisztelt országgyűlés! A pénzügyminiszter elvtárs által ismertetett számok és té­nyek azt bizonyítják, hogv ha­zánkban a szocializmus társa­dalmi. gazdasági alapjai gva. rapodnak, erősödnek. Gazda­ságunk. minden gond és ne­hézség ellenére. töretlenül fejlődik. Népünk jóléte nö­vekszik. Termelési és életszín. vonal-emelési elképzeléseink, terveink megalapozottak, a IV. ötéves terv időarányos kö­vetelményeinek megfelelően alakulnak. A jövő évi terv és költségvetési javaslatnak is egyik legfontosabb jellemző­je. hogy a realitáson alapszik, Ha tervünket megvalósít­juk. akkor lehetővé válik, hogy az életszínvonal növe­lése érdekében ismét egy sor konkrét intézkedést tegyünk s az egy főre jutó reáljöve­delem növekedése meghalad, ja az 5 százalékot, a lakos­ság fogyasztása pedig 5.5—6 százalékkal emelkedjék. További szociál­politikai intézkedések Az Intézkedések keretében növeljük a szociálpolitikai 1el* legű állami juttatásokat. Fel. emeljük - a kétgyermekesek családi pótlékát, a gyermek­gondozási segélyt, az anyasági segélyt. Több más, már ko­rábban Ismertetett elképzelé­sünk is valóra válik. Ha azon­ban gazdasági terveinket túl­teljesítjük. akkor minden bi­zonnyal még többet tudunk tenni az életszínvonal növe­lése érdekében. Meggyőződésünk: a dolgo­zók egyetértéssel fogadják, hogy a jövő évben — terve, ink szerint — lelassul a fo­gyasztói árak emelkedésének üteme. Ez a tény — párosul­va a mind szigorúbb árellen­őrzéssel és a szabálysértők szigorúbb állami felelősségre vonásával — úgy véljük, meg­hozza a kívánt eredményt. Mindannyian tudjuk, hogy eddigi eredményeinkben — munkásosztályunk. dolgozó népünk áldozatos erőfeszítései mellett — milyen érdemei vannak a társadalmi-gazdasá­gi élet különböző területein dolgozó vezetőknek. A mun­kásosztály. a dolgodé nép ve­lük és általuk is bizonyította, hogy nemcsak az urak. nem­csak a tőkések képesek és al­kalmasak a gazdaság, a társa­dalom. az ország vezetésére. Az elmúlt három évtizedes — történelmünkben egyedülál­lóan gyorsütemű — fejlődés, a dolgozó néptömeg ' fel- emelkedése. emberibbé, egy­re jobbá és szebbé váló élete ékesen szóló bizonyság. A md vezetőink túlnyomó többsége a munkásosztály, a dolgozó parasztság soraiból került felelős posztra és meg­bízatását tisztességgel, becsü­lettel, felelősséggel igyekezett ellátni. Az irányítás új módja felté­telezi és megköveteli, hogy mindenütt olyan vezetők le­gyenek, akik képesek és tud­nak is élni a lehetőségekkel. A mi rendszerünkben a szó mély értelmében szocialista tí­pusú vezetőkre van szükség, olyanokra, akik nem csupán szaktudással, kezdeményező­készséggel, hanem politikai felkészültséggel és érzékkel is rendelkeznek, akarnak és tudnak együtt dolgozni a tö­meg" Vf*1, káprtek demokrati­kus módon vezetni, Nagyon sok követelményt kell figyelembe venni, ami­kor mércét állítunk. Azt gon­dolom, a mi viszonyaink kö­zött elengedhetetlen követel­mény: a vezető úgy végezze a munkáját, hogy a szocializmus ügyét a legjobb tudása szerint képviselje és előre vigye! Tartson fegyelmet, teremtsen oiyan emberi viszonyokat és olyan légkört, hogy mindenki szívesen dolgozzék és lássa el a rábízott feladatokat. A vezetőnek legyen vélemé­nye, és ne mondja a fehérre, hogy fekete. Nem lehet erköl­csi tőkét kovácsolni abból, hogy egyesek m,©alapulnak és nem mondanak véleményt, mert így kikerülik a zátonyo­kat, nem vállalják a harcot konkrét ügyeikben elveinkért, mert így könnyebb az életük. Elismerjük, hogy sok esetben nem könnyű hibás álláspon­toknak ellentmondani, mert az vitával és sokszor érdekek összeütközésével, tehát harc­cal jár. De ne féljen senki, ha megalapozott véleménye oly­kor nem egyezik a felsőbb sízervek egyes képviselőinek hibás álláspontjával. Nálunk nem szabad, hogy annak le­gyen igaza, akinek nincs ugyan igaza, csak magasabb a beosztása. Az ilyen széliemet nem engedjük érvényesülni. A vezetőtől minden szinten meg kell követelni, hogy mer­jen állást foglalni és véle­ményt mondani. Lefelé is, fel­felé is. Merjen, tehát irányíta­ni, vezetni. A nyereség nem cél, hanem követe mény A gazdasági vezetőtől el­várjuk, hogy üzemének mun­kája folyamatos legyen, a termelés hatékonysága, gazda­ságossága állandóan javuljon és csakis ennek következtében legyen az üzem nyereséges. Tiszta fogalmakkal kell dol­goznunk. Legyen érthető min­denki számára, hogy a nyere­ség nem cél, hanem következ­mény. A tervszerű és haté­kony munka következménye. Csak ez a valóságos érték. Ezért, ha a nyereség valóban a jobban végzett munka ered­ményeként keletkezik, akkor art örömmel üdvözöljük. E fogalom körül azonban Je­lenleg mutatkozik bizonyos félreértés. Helyenként a nye­reségszerzést célnak tekintik és egyeseik e cél érdekében minden módszer alkalmazását lehetségesnek tartják. Ezzel szembe kell fordulni! A nyere­ségre való törekvést, csak ad­dig támogathatjuk, amíg való­ban a jó munka következmé­nye, amíg szocialista elveink­nek és körülményeinknek megfelelő kereteiken belül ma­rad. Ha nem ezt tesszük, ak­kor konfliktus keletkezik: a társadalmad és az Üzemi érdek szembekerül egymással. Ilyen esetben azt kell mondanunk: ezt már nem lehet, nem sza­bad! Idejében kell szólni, hi­szen nem ellendrukkerei va­gyunk egymásnak, hanem fe­lelősek vagyunk egymásért. A pártfunkcionárius, a szakszer­vezeti tisztségviselő, a gazda­sági vezető — a síző nemes és a közös ügyet szolgáló értel­mében — „egv cég”, hiszen e?v cél érdekében munkálko­dik. Régi munkásmozgalmi ta­pasztalat. hogy a dolgozók azt a vezetőt fogadják el, azt tá­mogatják igazán, és azzal ha­ladnak együtt, akiről érzik, hogy felfogásában, magatar­tásában olyan, mint ők, vagy amilyenek ők szeretnének len­ni. Minden vezetőnek még kell értenie, hogy nemcsak a szakmai tudása, hanem poli­tikai érettsége, meggyőződése, emberi mivolta. is naponta mérlegre van téve. Képletesen szólva: nem elég, ha csak a kocsi rúdja mutat vezérlő csil­lagunk. a szocializmus felé. Az egész kocsinak kell, minden utasával lendületesen a kitű­zött cél felé hkiadnia. Tima cd az üzemi demokrác a fejlődése Ügyünk megvalósításának legfontosabb hajtóereje a gör­dülékeny, fegyelmezett és ha­tékony munka. Ez elsősorban nem a rendszabályoktól, ha­nem a kedvező feltételek kö­vetkezetes megteremtésétől függ. Olyan közszellemet és munkahelyi légkört kell ki­alakítanunk, amely az embe­reket alkotókészségük kibon­takoztatására, a közös célo­kért vállalt erőfeszítések«» ösztönzi. Nyilvánvaló, hogv ebből a szempontból alapve­tő szerepe van a munkahelyi demokratizmusnak. Az embe­rek döntő többsége elsősorban a hétköznapi gyakorlatból ítél. Saját életéből és munkájából, munkahelyéről szerzi benyen másait. Mégis: a dolgozó tö­megek igényei mögött elma­rad az üzemi demokrácia fej­lődése. Meg kell állapítanunk — s ezt most a SZOT főtitkára­ként Is mondom —, hogy az elmúlt időszakban jóval töb­bet beszéltünk a munkahelyi demokrácia fejlesztésének szükségességéről, mint ameny- nyit a gyakorlati munka so­rán valóban tettünk is 'az ügyért. A párt nem egy hatá­rozatában rögzítette az üzemi demokrácia fejlesztésével kap­csolatos álláspontját, de még mindig nem sikerült megfele­lő haladást elérni. Vannak még szép számmal „bátor em­berek’’, akik a dolgozók igé­nyeit, a párt álláspontját, a kormány ez irányú törekvé­seit figyelmen kívül hagyják, és megsértik a dolgozók de­mokratikus jogait. A Magyar Szocialista Mun­káspárt’ mór 1957-ben meghir­dette, hogy a munkásosztály hatalmi szervei nem uralkod­nak, hanem szolgálnak. A munkásosztály ügyét szolgál­ják. Ez egyénekre is vonatko­zik, Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy ma is, hol­nap is csak azt tehetjük, amit a munkásosztály ügye igényel és követel. Csak ezt tehetjük, mert a munkásosztály és né­pünk mást nem is támogat, nem is fogad el. A népgazdaság költségveté­sének jóváhagyása fontos no. litikai és gazdasági döntés. A tennivalókat az. ország- gyűlés' most m^ghat-rgz-a, törvénybe foglal ia. Ezután már a mind eredményesebb, cselekvő megvalósítás kerül sorra. A beteriesztett javaslatot el­fogadom és a tisztelt ország­gyűlésnek elfogadásra aján­lom. A vita során felszólalt Sü­megi János nyugdíjas, me­gyénk képviselője is. Hozzá­szólását lapunk holnapi szá­mában ismertetjük. Az or­szággyűlés ma folytatja mun­káját. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom