Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
:’;MGOTAIUÁfc> Világ proletárjai, egyesüljetek! k-k-’\ AI MSZMP NÓGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA E,S A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVF., 297. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Mire számíthat a tagság? (3. oldal) Megszépül a régi ház '4 oldal! Olvasók fóruma (5. oldal) jóira évi kői CSSsSÁKSSSSí.Ilii CSX srol ülés kereskedelmi egyezményhez történő csatlakozásunk következtében az átlagos vámszint mérséklődik. A költségvetési kiadások 12,6 százalékos emelkedése és 263,7 milliárd forintja csak a józan aránytartóssal megállapított gazdasági és szociális leiadatok megvalósításához nyújt fedezetet. A kiadási oldal híven kifejezi a tervben foglalt.. követelményeket és ezeknek a népgazdasági folyamatokra gyakorolt hatását. Előnyt nem adunk Tisztelt képviselő elvtársak! Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk, ezért a népgazdaság kevésbé van kitéve a tőkés piaci helyzet szélsőségeinek. A valutaválság káros hatásai megfelelő külkereskedelmi és devizapolitikával részben ellensúlyozhatok. A tőkés világban végbemenő pénzértékváltozási folvamat mellett a forint nemzetközi reálértékének viszonylagos növekedéséről számolhatunk be. S bár a forint, mint nemzetközi fizetési eszköz, mégj nem tartozik a szabadon átváltható. konvertibilis valuták közé. mégis gondoskodnunk kell arról, hogy a gazdasági kalkulációk összhangban legyenek a valutaárfolyamok értékváltozási irányával es nagyságrendiével. Tehát indokolatlan előnyt ne adtunk kereskedelmi partnereinknek. A tőkés országok belső inflációjának gyorsulása és kiterjedése a nemzetközi kereskedelemre általános árszintemelkedést okoz a világpiacon. Olyan jelenségekről van itt szó. amilyeneket még néhány évvel ezelőtt nem tapasztalhattunk. Egyik évről a másikra egyes vegyipari termékek ára 40—50 százalékkal- a könnyűipari alapanyagoké 25—30 százalékkal. a kohászati termékeké 30 százalékkal emelkedik. Külgazdasági kapcsolatainkban elsőrendű feladatunk, hogy a szocialista országokkal a KGST-partnereinkkel szemben vállalt kötelezettségeinket maradéktalanul, tervszerűen, teljesítsük. Ez 1974- ben a kivitel 3—5 százalékos bővülésével jár. Erről szólva azonban fontos hangsúlyozni, hogy a nem korszerű és nem gazdaságos export visszaszorítása minden relációban megfellebbezhetetlen követelmény. Ezzel egyszersmind a költségvetés túlzott támogatási terhei is csökkenthetők. Nem árt tehát arra felkészülni, hogy néhány vállalatnál, ahol ez különösen indokolt az export . támogatását ilyen, okokból mérsékeljük. Fontos célunk jövőre az. hogy a szocialista országokból származó import az ideinél jobban bővüljön és meg inkább igazodjék népgazdasági szükségleteinkhez. Hasznos volna azért, ha a vállalatok és a minisztériumok együtt vizsgálnák, hol lehetséges a korszerűtlen gépparkot szocialista importból származó gépekkel kicserélni, mert ebben találkoznak gazdaságfejlesztési és külkereskedelmi érdekeink. A szabályozásnál ügyeltünk arra. hogy azok a vállalatok, amelyeknél magas az elavult állóeszközök aránya, szocialista gépimport esetén, a minisztérium iavaslatára. pénzügyi kedvezményeket kanianak a cseréhez, s megfelelő — másfél milliárd forintos — hitelkeret is álljon a vállalatok rendelkezésére. Az idén e hiteleik több mint háromnegyedét a mezőgazdaság vette igénybe. Reméljük, a következő esztendőben az ipar és a mezőgazdaság arányosabban él a lehetőségekkel. A beruházások 1974. évi ter-. ve foíyóáron 117—118,5 milliárd forint, 10 százalékkal magasabb az idei várható teljesítésnél. Az 1973-ban folyamatban levő 61 egyedi nagy- beruházásból 28-nak kellene e hó végéig befejeződnie. Közülük 24 elkészül; olyanok is. amelyeket már az előző években használatba vettek, ^ de még befejező és pótmunkákat végeztek rajtuk. Egész sor kimagasló jelentőségű beruházással is gyarapodtunk: 2,3 milliárd forintos költséggel elkészült a 240 ezer tonna kapacitású, korszerű Ajkai TW- földgyáiv megvalósult 'a 800 megawattos Gagarin Hőerőmű, felépült a Beremendi Cementmű. átadták a Kiskörei Vízlépcső első ütemének fő létesítményeit. Nagyberuházásokról lévén szó, korántsem meglepő, hogy az 1974-tben folyamatban levők közel felének a befejezése az V. ötéves tervidőszakra húzódik át, s akad olyan is, amely csak a VI. ötéves tervben növeli majd a termelőkapacitásokat. Már eredménnyel járnak koncentrálási törekvéseink; az egyedi nagyberuházásokra előirányzott 18,4 milliárd forint kétharmadét 8 beruházásra, fordítjuk, mindegyíkne 1 milliárd forintnál többet. Közéjük tartozik például a Borsodi Vegyi- kombinát PVC-gyára és a He- jőcsabai Cementgyár. Előnyben a jövedelmező beruh ízet Az ipar termelési szerkezetének átalakításában kiemelkedő fontosságú központi fejlesztési programok kiválasztásakor is ezeket az elveket mérlegeltük. Jövőre a költségvetésből 7 milliárd forinttal járulunk hozzá teljesítésükhöz, miközben a hitelek és a vállalati fejlesztési alapok is közreműködnek finanszírozásukban. 1974-ben az előző évinél több, mintegy 15—16 milliárd forint összegű hitelből azok a vállalatok élveznek elsőbbséget, amelyeknek a beruházásai igen jövedelmezőek, kapcsolódnak a fejlesztési programok és minden külkereskedelmi relációban jól értékesíthető árualapjaikat elavult gépeiket termelékenyebb gépekre akarják kicserélni. KÉPÜNK A7, ÜLÉSTEREMBŐL. Az előtérben: Dr. Ajtai Miklós, Losonezí Pál és Lock Jenő Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt -az országgyűlés teli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát Fock Jenő, a kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, s ott voltak a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az elnök ezután bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bizottságától és a Haza- ! fias Népfront Országos Tanácsától együttes indítvány érkezett az országgyűléshez a megüresedett alelnöki tiszt betöltésére. Az átirat — amelyet dr. Pesta László ismertetett — Péter Jánost javasolta alelnöknek. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta, s Péter János képviselőt egyhangúlag alelnökké választotta. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Lajos ©Mpexafp Tisztek országgyűlés! Az 1974. évi állami költség- vetés kidolgozásakor áttekintettük a J.V. ötéves tervidőszak élteit három évének gazdasági folyamatait és a következő két év várható változásait. A közelmúltnak és a jövőnek ez az elemzése, a szocialista építés helyzetképe arról győz meg, hogy haladásunk a világos, egyértelmű társadalmi és gazdasági céloknak, a középtávú tervekben testet öltött gazdaságpolitikának és az előnyeit egyre jobban, megmutató irányítási rendszernek köszönhető. Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén vizsgálta a tavaly novemberi határozat megvalósítását, az 1974. évi népgazdasági terv és a költségvetés irányelveit Kiemelte, hogy meggyorsult és újabb lendületet kapott a X. kongresszus határozatainak végrehajtása, s — e folyamat részeként megállapította —, hogy a gazdasági építőmunkában az 1973. évi és a IV. ötéves terv eredményes végrehajtása folyik. Évente 5—6 százalékos emelkedés A IV. ötéves tervben évente átlagban 5—6 százalékos emelkedést irányoztunk elő. Ez az idén 6—7 százalékos lesz. A KGST-országok közül a Német Demokratikus Köztársaságban és Csehszlovákiában van hasonló dinamika. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának háromévi tényleges és a jövő évre tervezett 7,2 százalékos fejlődése a IV. ötéves tervben meghatározott szint 2—3 százalékos túlteljesítésre utal. A legszembetű- nőbb szerepe ebben az egyre nagyobb tért hódító vegyiparnak van. Biztonságot nyújt a villamosenergia-ipar átlagosnál erőteljesebb bővülése. A textilipar rekonstrukciós eredményeit pedig az üzletek és áruházak napról napra gazdagodó áruválasztékában tapasztalhat] uk. A mezőgazdaság nemzeti jövedelem termelésének átlagosan 6,5 százalékos növekedése az ütemet tekintve már eddig is több mint kétszeresen meghaladja a IV. ötéves tervben számítottakat, s a jövő évre tervezett 4,4 százalék újabb hozzájárulás a túlteljesítéshez. Céltudatos intézkedéseink hatására az állattenyésztés gyarapodása a növénytermesztés előtt jár, kivéve a most záródó évet. Bár. még erről szólva sincs okunk sok panaszra, hiszen jelentősebb visszaesés nélkül sikerült leküzdeni az állatjárvány következményeit, megszüntetni a húsellátás kisebb zavarait, s eközben a gabona terméseredménye is évről évre nagyobb. Négy év adataiból az körvonalazódik, hogy az ötéves tervben számítottnál nagyobb nemzeti jövedelemnövekedés ellenére a belföldi végső fel- használás bővülése a várttól elmarad. Az ország pénzügyi helyzete és egyensúlya — 1972-höz képest — jobbá vált az idén. Egész sor tényező enged erre következtetni: külkereskedelmi és fizetési mérlegünk többlete; a némileg mérséklődő költségvetési hiány; a fizetésképtelen vállalatok számának csökkenése; a lakossági jövedelmek és kiskereskedelmi készletek tartós összhangja; az immár 60 milliárd forintos lakossági betétállomány. Az 1974 es esztendő pénzügyi előirányzatait, főleg ezek változásait vizsgálva két körülményt kell nyomatékosan érzékeltetni. Az egyik az, hogy népgazdasági tervünk szerint fokozni akarjuk a felhalmozás és a fogyasztás ütemét. A másik: a rendkívüli külső tényezők, amelyek nem teszik könnyebbé helyzetünket. A világpiaci infláció fennmarad, a nyersaiiyagkárok rendkívüli módon emelkednek. Ebből következően, a költségvetésben a szokásosnál több a bizonytalanság. 1974-ben a költségvetés hiánya 2,3 milliárd forint, amit a szokásos módon, hitelforrásokból fedezünk. A törvényjavaslat szerint a bevételek 12,8 százalékkal növekednek. és 261,4 milliárd forintot érinek el. Az állami vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek 215,4 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe. Bár a vállalatok és szövetkezetek költségvetési kapcsolatainak szerkezetében lényeges váltó, zás nincs, mégis külön teszek említést három olyan területről. ahol nem jellemző a bevételek gyors emelkedései Az eszközlekötési járulék növekedése a bevételek átlagos bővülésének csak közel a fele. mert a lekötött eszközök állománya az előző évinél kisebb mértékben nő. Az eszközlekötési járulék fizetése alól az összes eszközállománv 30 százaléka mentes. A bérjárulékok is csak lassabban emelkednek, hiszen több területen továbbra is jelentős kedvezményben részesülnek a vállalatok: az emiatt elmaradó bevétel 1.6 milliárd forint. A vám- és importforgalmi adóelőirányzat összege alacsonyabb az előző évinél, mert az altalános vám- és A vaiialauacnál meglevő munkaerő- tartalék feltárásának már éiviek óta nagy lehetőségeit kínálja a munka, ás üzemszervezés. Ma már nagyon kedvező példákat is ismerünk. A Szerszámgépipari Művek ■ Soroksári úti gyáregysége például a tömeges, a korszerűbb rendszerben szervezett alkatrészgyártással a termelési költségeket 4—5 százalékkal csökkentette, a forgácsolási kapacitást 1.5- szeresére .bővítette. Az optimális kapacitáskihasználás tehát a munkaerő- gazdálkodással azonos jelentőségű. A termelés bővítésének sok esetben leggazdaságosabb módja a meglevő berendezések jobb kihasználása. Erre például a Diósgyőri Gépgyárban idejében rájöttek s intézkedéseikkel elérték, hogy a fprgácsológépek átlagos műszakszáma 1,3-ról 1,5- re emelkedett. A nálunk közismerten alacsony műszak- szám emelése révén számos vállalat tudná bőivátem termelését. Ehhez többnyire nem beruházás kell, hanem jobb munkaszervezés, és az sem megvetendő előny, hu a nagy befektetést- igénylő állóeszközök helyett a megoldáshoz kisebb összegű forgóalap-ráfordítás is elegendő. A kormány által jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek is előnyös hitellel támogatják a vállalatok ilyen irányú elképzeléseinek a megvalósítását és kedvezményes béremelési lehetőségekkel is segítjük. A gazdaságos termékszerkezet. az olcso és korszerű, beruházás az ésszerű munkaerő-gazdálkodás es kapacitás-kihasználás nemcsak az iparban követelmény. A mezőgazdasági támogatásoknak, beleértve a fejlesztéseket is, fontos szerepük van a fogyasztói és feldolgozóipari szükségletekhez igazodó mezőgazdasági termelési szerkezet kialakításában, különösen a cukorrépa-, a zöldség- és a burgonyatermelés, valamint a szarvasmarha- és sertéstenyésztés az. ahol a kormány a tárna gátasokon és hiteleken túl felvásárlási áremeléssel is fokozta a termelők érdekeltségét. Arra is gondoltunk a hí te! kedvezmények megállapításánál, hogv jövőre az oly annyira gazdaságos üzemen belüli feldolgozás is lendületesen bővüljön. A szakosított gzarvasmarha- és sertéstelepek létrehozásával egyidőben sokhelvütt nem számoltak az állatállománv- bővítés aovagi-pénzügvj szűk- . ségleteivel. Nagy megtakarítást hatékonyságnövekedést h^z majd, ha például a szarvas- marha-állománv oly mértékben szaporodik, hogy a ma még 20—25 százalékban üres férőhelyeket teljes egészében kihasználjuk, Hadd említsem meg a rakamazi Győzelem Tsz-t. amely a 600 férőhelyes szakosított tehenészeti telepét saját kivitelezésében megépítette, az állatállományról gondoskodott sőt növénytermelési szerkezetét a szakosított telep takarmánvellátása érdekében átalakította.' Sajnos- azonban nem minden szövekezeti beruházás 'ilven. A nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet néldául a szakosított sertéstenyésztő- és -ihiz- laló-teleo meg nem épített takn.rmányszárítóiára is 4,5 millió forint állami támogatást vett igénvbe. úgy hogy a pénzügyi ellenőrzésnek '-úlett fFolytatás a 2. oldalon>
