Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-19 / 296. szám
IIkm* ílííS ■;.v jrti Viszontlátásra! Szlovák öntevékeny művészeti csoportok vendégjátéka Rég emlékszem akkora sikerre, mint amilyen, szombaton este a Salgótarjáni Kohász Művelődési Központban, volt. ahol a nlasnai Tesla—Orava televíziógyér öntevékeny művészeti csoportjai mutatták be másfél órás zenés, táncos folklór műsorukat. Szép hangú énekeseket, ügyes táncosokat és kitűnő muzsikusokat Ismertünk meg a szlovák amatőr művészek személyében. Egy-egy produkció — kiváltképp tánc — után a nézőtéren hosszan zúgott a taps. — Mi az együttes célja, és kik a tagjai? — kérdeztük Ernest Jaroiimt, a csoport vezetőjét. — Együttesünknek mintegy hatvan tagja van. Többségében olyan gyári munkások és közép isitolás fiatalok, akik szeretik a népdalt és a népi táncokat. Elsődleges céljuk a szlovák népművészet és népi hagyományok gyűjtése, ápolása, ezen belül főképp az Orava vidéki népdalainak és -táncainak megismerése. Az énekeseiket, táncosokat és muzsikusokat egyesítő csoport múlt év februárjában alakult. Azóta már sok sikert mondhatnak magukénak. A szlovák televízióban két alkalommal Is szerepeltek, a női énekkarral pedig rádiófelvétel készült. — Hogyan sikerült a csoportot megszervezni? — Részben az üzemi lapon, részben falragaszokon keresztül felhívással fordultunk a gyár dolgozóihoz. Az alakuló összejövetelre mintegy kétszázötvenen jöttekel. Itt ismertet* tűk a csoport munkájáv; j kapcsolatos elképzeléseket és < követelményeket. Felírtuk, k. akar táncolni, ki akar énekelni. A meghallgatásra körülbelül kllencvenen jöttek el, a többiek úgy érezték, nem tudnak megfelelni a követelményeknek. De még ezután is estek ki néhányan. Példán' akik nem bírták az iramot Így alakult ki végül a mostani stabil gárda. A televíziógyár közel hatezer embert foglalkoztat, ötven kilométeres körzetből járnak be dolgozni. A csoport tagjai is különböző községekben élnek, s hetente Nizsnán a gyári művelődési házban próbálnak. Tizenegy klub, szakkör és öntevékeny művészeti csoport működik a házban. Közöttük ez az egyik legjelentősebb. Az együttes ruháira és a szükséges felszerelésekre eddig már közel kétszázezer koronát költöttek. Komolyan veszik az amatőr mozgalmat, áldoznak rá. — Milyen szereplési lehetősége van az együttesnek? — A helyi ünnepségeken és a környező községekben rendszeresen feLlépnek — mondja Stefan Meres művelődési ház igazgató. Általában — mint vendéglátóink esetében is — azokon a helyeken szerepelnek. ahonnan a legtöbben járnak a gyárba dolgozni. A gyár vezetősége ebben mindig segít: kedvezményes áron autóbuszt biztosít a számunkra. Az együttes fiatal — többségében húsz év körüli — tagjai ennek megfelelően szívesen vállalják a munkát, az anyagi támogatást és a legkülönbözőbb formában megmutatkozó segítséget jó szerepléssel igyekeznek meghálálni. Ezt a tevékenységet szív nélkül nem lehet csinálni. Áldozatkészei gükre csak egy példát. Gustav Sochan, az egyik legkitűnőbb táncos, aki a táncok tanításában is segédkezik, sebes sarokkal táncolta végig a szombat esti előadást. Cipője előző nap két forintnyi nagyságban törte fel a lábát. Mi nézők semmit sem vettünk észre — pedig szólótánca is volt —, olyan jól leplezte fájdalmát. Az együttes Jelenleg már a jövő év áprilisának elején megrendezésre kerülő közép- szlovákiai amatőr művészeti versenyre készül. Lakóhelyük népművészeti kincseiből pedig egy félórás műsort kívánnak összeállítani. Még egy oravai táncot tanulnak be, és kész a műsor. A nízsnaiak vendégjátéka egy barátság kezdetét jelentette. A salgótarjáni kohászok — előreláthatólag — a jövő év márciusában viszonozzák a mostani látogatást. De a két fél képviselői már most megegyeztek, hogy a jövőben kiszélesítik a kapcsolatokat, és sportolók kölcsönös vendégjátékát is lehetővé teszik. A ki. szomszéd nép barátsága tehá: jó úton halad és minden valószínűsége megvan annak hogy a két nép egymáshoz látogató tagijai minél többszőréi minél melegebben búcsúzzanak egymástól, úgy, mint az emlékezetes szombat estén szlovák barátaink: „Köszönjük a szívélyes fogadtatást! Viszontlátásra!” „Imádott drága Linám, min* lennél kedvesebb feleségem! Látom, elérkezett életem utolsó pillanata. Meg kell válnom, tehát még egyszer isién veled jó lélek, bocsáissad meg mindazt a keserűséget, amellyel esetleg akaratlanul megbántottalak. Csókollak és csókolom kedves leányunkat, Gizellát. Élj boldogul. Október 6. reggel 6 óra. Szerencsétlen Károlyod”. A harmadik levelet Nagysándor József címezte sira- omházi vendégének, Winkler Bruno minorita főtiszteiendő- aek. „Kedves Tisztelendő úr, tisztelt Barátom! Szíves ígérete szerint mél- tóztassék Pestre Schmidt János rokonomnak, Kalocsára, Nagysándor Imre érseki orvos-bátyámnak. Lúgosra Ungvári János rokonomnak írni. ezen fésűt és inggombot bizonyos pesti Irományokká! és gyűrűmmel nekik elküldeni. Erre kéri tisztelő barátja: Nagysándor József” A negyedik levél szintén s'eségnek szólt: Lovag Pöl* enberg Ernő özvegyének. „Imádott szegény feleségem! NOGRAD - 1973. decemhei 19., szerda Nem tudom, imádott Paulám, miként írjak Neked, hogy a csapás ne legyen túl erős szegény szerető szívedre. Csak azt óhajtom, hogy szerencsétlen sorsomat, még mielőtt e sorokat megkapnád, megtudjad oly ajkaktól, amelyek azt minden lehető kímélettel tudatnák. Örökre istenhozzádot kell mondanám, áldván Téged mindazon boldogságért, melyet oly bőven adtál és hálát adok lelkem mélyéből mindazon szeretőiért, melyben részesítettél. A jó isten vegyen pártfogásba Téged és szegény gyermekeinket, ne hagyja, hogy túlságosan átengedjétek magatokat a nagy fájdalomnak, nyújtsa ki mindenható védő kezét drága fejeitek felett, ez lesz utolsó kívánságom. Te is. szegény Paulám, meg fogod bocsátani a bánatot, amelyet életemben Neked okoztam. Meg fogsz bocsátani, mert mindig a jóság angyala voltál. Ó, mint vérzik a szívem, hogy nem láthatlak többé. Légy hát erős, jó Paulám. Légy erős irántam való szerelmed által. Gondold meg: gyeremekeid vannak, azokért élned kell. Isten veled imádott angyalom. Lelkemben szorosan keblemhez öle'lek benneteket. Téged és drága gyermekeinket. Édes jó Paulám, légy Megye! Wmbemu'afók Íme, muzsika, humor mm^él épMm Ken Russe1, a fiatal angol rendezi korábbi filmjeiről —1 Az ördögök. Vad Messiás — a hazai filmszakslapok hasábjairól értesültünk, most bemutatásra kerülő filmje, a Twiggy, a sztár a konkrét ismeretséget biztosítja számunkra. Az 1971-ben forgatott re- VÜfilm Sandy Wilson musicalje nyomán készült, a rendező átírásában. A mese habkönnyű: Polly, a kis színházi mindenes egy véletlen folytán főszerepet kap, s rövid időn belül a közönség kedvence lesz. A beugrás sztárrá avatja, egy híres hollywoodi filmrendező szerződést ajánl neki. s reménytelennek hitt szerelme is beteljesedik. Ez a ról. Ken Russel filmjében met lát, kitűnő zenével éa naív. romantikus történet a most a paródia paródiáját ké- tánccal, szerelmi történettel, mai néző számára szinte el- szítette el. Kerettörténetet A film szerepeiben szá* viselhetetlen lenne, ha az al- írt a musicalhez, ahol a sze- munkra többnyire ismeretlen kötők komolyan vennék mű- replők a színfalak mögött — színészekkel találkozunk. A vüket. Szerencsére erről szó az életben is eljátsszák sikeres színésznőt, Ritát ala- slnes: bőségesen élnek a té- ugyanazt a darabot. S még kító Glenda Jackson és a ma és a helyszín (a színházi ezt Is megtetőzi egy holly woo- Pollyt megszemélyesítő Twiggy adta komikus, parodisztikus di rendezővel, aki ezt a kö- — eredeti nevén Leslie lehetőséggel, Ötletekkel. zepes darabot, közepes szí- Homsby —, a híres manöken Az 1953-ban, a nagy musi- nészgárdával valódi hollywoo- azonban ismerős a magyar cal-láz idején készült alap- di szuperprodukcióvá, álom- nézők előtt is. A revüfilm a anyag is már paródia volt. a világgá álmodja, ahol a gon- balassagyarmati és a salgó- húszas évek zenés színházé- dolatot a látvány pótolja. A tarjáni premiermozi jövő he- nak kulisszák mögötti világé- néző igazi, látványos revüfil- ti műsorán szereped. Szülőknek — gyermekekről A szexuális nevelés néhány kérdése Mindnyájan tudjuk, hogy a 3sűlők, az iskola, az utca, szóval az egész őt körülvevő társadalom neveli a gyermeket. Nap mint nap érik benyomás 30k, maradnak emlékei látott, .íallott dolgokról, eseményekről — a valóságról. Hogy ezek a mély nyomot hagyó nevelési tényezők pozitív vagy negatív — jó vagy rossz — irányban hatnak a nevelés alanyára, a gyermekre, abban igen felelősek vagyunk mindnyájan. Nem akarok párhuzamot vonni a mi gyermekkorunk, neveltetésünk és a mai gyermek és mai kor nevelése között, mégis felvetnék néhány dolgot összehasonlításul, Talán torzít majd kissé a „tükör”, de hasznos lesz, ha be- .epillantunk mégis. Kicsi gyermekkorom néhány emlékképe közül felvillan előtmég boldog, mert megérdem.ed. Isten veled. Szegény Ernőd”. * Az ötödik levélben gróf Leni ningen-Westenburg Károly búcsúzik feleségétől. „Arad, 1849. október 6., éj- jeL Egyetlen, kedves, véglehelle- temig hűn szeretett Eliaeml A kocka el van vetve: csak néhány órám van még ezen a világon,, hogy a nehéz lépésire elkészüljek. A halál nem volna borzasztó, ha egymagám lennék, de szivem elszorul, drága Elizem, ha Reád és ártatlan gyermekeimre gondolok. A csapás nem jött váratlanul, hisz’ mindenre el voltam készülve, de csak akkor szorul össze görcsösen a szívem, ha arra gondolok, hogy Téged örökre el kell hagynom. Mily’ szívesen éltem volna még körödben, hisz’ mindenem megvolt és oly boldog voltam Veled amilyen boldog csak lehet halandó. Most, e komoly órában, amikor minden múlandó földi dolog csekélynek tűnik előttem, a kedves emlékek fölelevenedne!: képzeletemben. Ez teszi a válást oly nehézzé. Oly tisztán, oly magasztosan lebegsz előttem, hogy képtelen vagyok ezt szavakkal kifejezni. Engesztelőd} meg irántam drága Elizem. ha az életben valaha is fájdalmat okoztam Neked. Most már nem hallhatom szavadat, de érzem, hogv megbocsátasz. És szeretett gyermekeim! Neveld fel őket jó emberekké. Légy olyan anyjuk, aki megtanítja őket szerencsétlen, de becsületes apjuk emlékét t'sztelni. Én már nem őrködhetem felettük. ö. ha kezemet még egyszer vigyázón a fejükre tehetném! Ó, csak még egyszer érezhetném tekintetüket! IFolylatjuk) tem két plakát. Ha jól emlékszem, az egyik a „Drecher” sört reklámozta. Furcsa, kis3é torz fej emelkedett ki a sör hullámai közül. Egy másik kávét ajánlott, ábrája egy kisgyermeket mutatott, amint mohón issza a tápláló italt. Tálán nem egészen pontosan ezek a visszaemlékezéseim, csak azt akartam ezzel bemutatni, hogy mennyire mély benyomást tesz a gyermekre például az utcai hirdetőplakát. Ma is látok oda- adóan bámészkodó gyermekeket a „Fabulon” kozmetikai szert reklámozó, hátat fordító, de kissé hiányos öltözetű nő képe előtt. Vagy a tv reklámműsorát csodáló kisgyerekek egy női fehérnemű ajánl- gatása közben hasonló képben „gyönyörködhetnek”. Láthatnak még ilyet az általuk olyan 'elkesen gyűjtött naptárakon, így korhatár nélküli filmek bizarr jeleneteiben is. Hallgatnak gyakran az utcán meg- ;ondolatlan vagy indulatos felnőttek, kamaszok szájából dzony nem a „legfinomabb” clfejezéseket, drasztikus szavakat, jellemzéseket és így tovább. Kora tavasztól késő Ászig a sétány padjain magukról, környezetükről megfeledkező szerelmespárok is szemléltető képként „oktatják”, nem éppen megfelelő módon, sok mindenre gyermekeinket. Félreértés ne essék, nem vagyok korántsem híve annak, ez túlzás lenne — hogy ,.gó- 'vamesével” és „majd elmondom, ha felnőtt leszel” megjegyzésekkel oldjuk meg minden iránt érdeklődő gyermekeink nevelését. Nem tartom azonban sem esztétikusnak, sem helyes módszernek az 20.00: Szürke fénv. Magyarul beszélő dán film. Közel harminc éve. 1946-ban készült az ötvenes években hazánkban is vetített film. amelyet Biarne Henning-Jensen írt 'ilmre és rendezett. Martin Andensen-Nexő regényéből. A világhírű dán író és publicista fiatalkorában Nexőben élt. s a városka nevét vette fel saiát neve mellé. A oroletár- család’ból származó Nexő sok mindent próbált, mielőtt író lett: volt munkás, tanító, újságíró. ám e'sősorban pártmunkás és művész. A Dán Kommunista Párt alanító tagjai közé tartozott és élete végéig nem szűnt meg harcolni a haladásért. A soanvol szabadságharc egvik nemzetközi brigádig az ő nevét viselte, és a II. világháborúban részt vett az ellen ál’ási mozgalomban. 1914-ben hunvt el. 81 éves korában. Művri ebő- s„r''an főműve, a befejezetlenül maradt regénytrilögia. előbb említett, látható és hallható dolgokat sem kisgyermekek számára. Bizony igen fontos az, hogy kitől, hogyan, mikor kapja' a felvilágosítást szexuális kérdéseire a gyermek . Hogy kitől? Ezen sok-sok vita folyt már. A szülőtől, az iskolától és olyan személyektől, akihez bizalma van, aki megfelelő formában — életkorét, nemét, értelmi képességét, érzelmi világát ismerve figyelembe véve — arra alkalmas. Hogyan és mikor? Pici gyermekkortól, és olyan módon, hogy az reális is legyen, de ne iegyen mégsem visszataszító, esetleg szágyenérzést vágy undort keltő. Amikor már tud a gyermek olvasni, adhatunk a kezébe, ilyen tárgyú könyvet, megfelelőt természetesen. Beszélgessünk el vele, ha kérdez. Ne küldjük el azzal, hogy „majd”, „most nem érek rá”, vagy hasonló módon. Ügy lesz a szülő és gyermeke között baráti, bizalmas viszony, ami kihat egész életére, egyéniségére. erkölcsi világára és később párválasztására is, ha ezen a téren is „jól” neveljük. Érdemes a könyvesboltokban, könyvtárakban széjjelnéznünk. Kissé tanulni ügy is, egymástól is, nekünk szülőknek is, hogy gyermekeink nevelésének ezen a területén igyekezzünk a helyes módot megtalálni. Ne hanyagoljuk el, de ne is túlozzuk el a dolgot, mert mint a gyermeknevelés egész területén, ez is lassan, de biztosan megbosszulná magát Ha ez^sz emberré akarjuk nevelni gyermekeinket — márnedig biztosan így van—, éhezzünk felelősséget ezen a téren Is. amelynek a film alapiául szolgáló regény a középső darabja — döntően személyes életében szerzett élményeiből, formálódnak. A trilógia első darabia a Hódító Pelle 1906. és 1910. között íródott, a Ditte, az ember lónva (ez volt az Szürke fény ( eredeti elme). 1917. és 1921. között. Végül a befejezetlenül maradt Vörös Morten 1941-ben került ki az író tolla alól. A Ditte romantikus ihletésű regény, a mű erős érzelmi hatását az iró egy falusi lány szenvedéseinek reális fe1|dé- zésével érte el olvas ünál. A lány rövidke boldogságát a tragikus hrlál köv?*i. Nexő ezzel a művével vált, igazán világhírűvé. A film főszerepeit Töve Maes (Ditte. magvar hangia Kovács Nóra). Lvk- kehtts Karín (^örinne. Párav Erzsi) Edwin Tiemroti (T.ars Peter. Ats Gyula) és Ebbe Rode (Johannes. Juhász Jácint). Kocsis Jozscfne Mai tévéajánlatunk
