Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-19 / 296. szám
/ K&tei száz évve! a hátuk mögött Acélgyári rezesek Portré a tanácstagtól Körzete az egész megye... Reggeli ébresztők, térzenék, felvonulások emlékei sűrűsödnek abban, aki csütörtök esténként elmegv a kohászati üzemek salgótarjáni kultúroít- hona előtt. Próbál a fúvószenekar. A tágas terem falai visszaverik a zenét, melv az érctorkokból tör elő. s az ab. lakok néha-néha megremegnek. Végignézve a zenekaron, látszik, hogy megöregedett. Négy-öt fiatal és egy-két 30— 40 év közötti képviseli a fiatal korosztályt. A 30 zenész nagy része 50 körüli, vagy annál is idősebb. A karmester — Péczeli István — fiatal ember. 30 és 40 közötti, öt éve vezeti a zenekart. A szünetben erről beszélgetünk. — A művelődési központ nagy hagyományú munkás. együttes.fA iátszók egy része most is munkás, vagy nvug- diias. A legnagyobb gondunk. hogy nincs utánpótlás. A fiatalok nagy része futó vendég. Még ha van is kedve hozzá, alighogy tagla lesz a zenekarnak. bevonul, utána vagy visz* szajön. vagy nem. Bárkit szívesen látunk a zenekarban, még a zeneiskolai költségeket is fedezzük. Van néhánv fia. tál, egy részük gimnazista. — Hol szokott fellépni a zenekar? — Elsősorban térzenékkel muzsikálunk a város különböző pontjain. Gyakran a Zóia- ligetben. Részt veszünk állami. társadalmi ünneoeken. Bejáró dolgozóink köszöntésére a medve községeibe. Lucia!-, vára. Rlmócra. Pásztóra látogattunk és ott is adtunk térzenét. Most. külföldi fellépésre készülünk. Hamarosan ellátogat hozzánk a szlovákiai Orava város televíziógyárának kultúrcsoportja. s ezt a Ä 25 év jegyében Színvonalas ,.honvédelem—hazafiig ' megyei vetélkedő A versenyzőknek sok mindenre kellett válaszolniuk, és a gyakorlati feladatok Is érdekesek voltak. A női résztvevők például kötözést Is bemutattak Fotó: Fodor T. Az MHSZ 25 éves iubileu- mi esztendejében egész éven át tartó, gazdag programot szervezett a Magvar Honvédelmi Szövetség Nógrád megyei vezetősége. Ebben a nagyszerű sorozatban kapott helyet a honvédelem és haza- fiság vetélkedő is. Korábban a NÖGRÁD hasábjain három, hetes totónályázat zailott le. Ezt kővetően a hat 1árás. város leglobbjai 3-as csapatokkal mérték össze tudásukat. Erre az eseményre vasárnap délelőtt került sor Salgótar. jánban. a Kohászati Üzemek Művelődési Központjában. A megjelent vendégeket, csapattagokat Kádár Mihály, az MHSZ Nógrád megyei titkára köszöntötte. A bevezető után Gábor Imre alezredes, a Zrínyi Katonai Akadémia tanára, mint a vetélkedő iáték- mestere vette át a szót és elkezdődött a színvonalas vetélkedő. A sz°llem! csatározáson egv ifjúsági férfi, egv női és egy tartalékos versenvző képezte a csapatokat, ötfős zsűri bírálta el a kérdésekre adott szóbeli és írásbeli válaszokat. A végig izgalmas vetélkedőn a versenyzőknek szá. mot kellett adniuk általános hanvédelmi, katona-politikai kérdésekről. Bizonyítaniuk kellett. hogyan áll iák meg heivüket a lövészetben, hogyan alkalmazzák a táiolót és térképet, milyen mértékben tájékozottak a nani politikai eseményekről, munkásmozgalmi kérdésekről és hogvan Ismerik közvetlen környezetünket, Nógrád megyét. Nagyszerű küzdelmet vívtak az együttesek. Gábor Imre alezredes, játékmester 1ól fogta ösere a nroeramban megbatározott anyagot. A verseny színvonalára az is lellemző. hogy több számban holtverseny alakult ki. Űlabb kérdésekre adott válasszal döntőt- ték el. hogy melyik versenyző végez előbb. Színvonalas verseny égvén! végeredménye: Ifjúsági férfi: 1. Laczó József (Rétsági. Simon Zoltán (St. 1árás). Gólyán István (Salgótarián város). Nők: 1. Gaál Ildikó (Salgótarján város). 2. Kovács Melánia (Bgy. járás). 3. Kovács Ildikó (St. járás). Tartaléko. sok: 1. Egyed Béla (St. iárás). 2. Ruttkai István (Salgótarián város). 3. Szabó István (Rétsági iárás). A városi, iárási vezetőségek által beküldött. 8 szövetség munkáját reDrezen- táló tablók közül a Salgótar- ián város által készített nyerte el a zsűri tetszését. A 2. helyet a szécsénvi járás, a 3.- at a rétsági járás MHSZ-ve- zetősége kanta. Az összesítésben: 1. Salgótarián iárás. 2 Salgótarján. 3. Rétsági iárás. Értékelték azt a raizpálvá- zatot is. amelvet az általános iskolások készítettek a szövetség munkáiával kapcsolatban. A sorrend: 1. Tóth Beatrix (Salgótarján város). 2. Ü1he- lyl Eszter (Salgótarján város). A döntőn az MHSZ megvei vezetősége nevében Kádár Mihály nyúltotta át a legiob- baknak azokat a tiszteletdíia- kat. amelyeket 14 ipari üzem. Intézmény adományozott erre a célra. A NÖGRÁD hasábia- in lebonyolított háromhetes totópálvázat három legiobb versenyzőié volt: 1. dr. Tóth Mária (rétsági iárás). 2. Har- sányi Péter (St. iárás). 3. Turján Gyula (St. járás). D. L. látogatást tavasszal fogjuk viszonozni. A szünetben szinte kiürült a terem. A hangszerek a kottaállványok mellett, s a székeken pihennek. Az egyik sarokban ketten beszélgetnek, szétszedett klarinét a kezükben. Mindketten a legöregeb. bek közül valók. Heckember- ger Gvörgy klarinétos és Makkos Márton, aki 28 éve a hangszermester feladatát látja el. Most is egy „beteg” klarinétról van szó. az egvik segédbillentyűje nem műkő. úik. — Mindketten több mint 50 éve muzsikálunk a zenekarban — mondja Gyuri bácsi, aki a 66. évét tapossa. — Vagyunk talán még vagv négyen a zenekarban ebből a „garnitúrából". Nagyon szomorú látni. hogy öregszik el. hogy pusztul a zenekar. Kár érte. Talán több megbecsülésre lenne szükség. Nem is anyagi támogatásra. Inkább erkölcsi megbecsülésre. — Voltunk Ózdon — mondja a hangszermester, aki bár nem látszik rajta, a 70. évét tapossa. — Hetvenötödik évfordulóját ünnepelte az ottani fúvószenekar, még a meghalt tagok özvegyeit is összehívták. Sokan kitüntetést kaptak. Itt nehézségek vannak. Sokaknak közömbös a zenekar. Van amikor nem engedik próbára a műszakból a zenészeket A másik sarokban hárman. 17—18 év körüli fiatalok dugják össze a fejüket. Gritz Attila és Kosztelnyi Lajos gimnazisták. Fekete Lajos nedig a gyárban dolgozik, gépszerelő. Őt elengedték műszakból most is. — Mit gondoltok. miér: vagytok ilyen kevesen, fiatalok? — Nem tudom — hangzik r válasz Fekete Lajos szájából — Én szeretek zenélni, a gyárban Is dolgozom, természetes, nogy Ide járok. A munkatár saim egy része, akik szeretik a zenét, rokonszenveznek velem. Persze aztán vannak, akik egyenesen rossz szemmel nézik ...mit játszom meg magam”. — Szívesen járunk ide — mondják a gimnazisták. — A zenekar tagjai örülnek ne- künk. nem népiek ki. Az iskolában is ió pont. hogy muzsikálunk. A szünetnek vége. A zenészek elfoglalják a helyüket, felemelkedik a vezénvlőnálca. megremegnek az ablakok. A jeges, fagyos utcán még elkísér egy Gherswin-melódla néhány foszlánya. Csaknem egy évszázaddal a háta mögött. talán kicsit válságos helyzetben van a nagy múltú munkásegyüttes. Talán lehetne segíteni raita Megérdemelné. Kár lenne, ha egv ilyen szép hagyományokkal rendelkező arany lantos zenekar „vegelgyengülésben” múlna ki. DR. SZITTNER Andrást, három évvel ezelőtt választották megyei tanácstagnak. Salgótarján várost képviseli a megyei tanácsban, de tanácstagi körzete lényegében az egész megye A tervosztály vezetője. Alaposan ismeri Nógrádot, hosszú éveken keresztül járta a megye településeit, és ma is hetente legalább egyszer-kétszer vidéken van. — A munkaköre lényegében nem választható el a tanács előtt álló feladatoktól. Mit jelent egy osztályvezetőnek a tanács tagság? — Valóban nehéz kérdés. A tanácsüléseknek azelőtt is állandó résztvevője voltam hivatalból. Az, hogy tanácstag is vagyok, még nagyobb felelősséget jelent. A mi feladatunk — ezalatt a tervosztályt értem —, hogy jól előkészített alapos jelentéseket vigyünk a tanács elé. Immár nem kívülállóiként teszem ezt, mert a tanácstagok Véleményét alaposain, jól megismerem a tanácstagokkal folytatott vitákban, a beszélgetések során, a szünetekben elhangzó megjegyzésekből. Dr. Szittner András egyúttal tagja a megyei végrehajtó bizottságnak is. Havonta két alkalommal pedig mint osztály- vezető fogadónapot tart, ahol a kisebb-.nagyobb ügyekkel megkeresik az állampolgárok. — Azt hiszem,, ezeket nem is lehet egymástól elválasztani. Egy a fontos; a mi eszközeinkkel jól szolgálni a megye fejlődésiét, — ennyiben summázza a véleményét. Egyébként kilencedik éve dolgozik a megyei tanácson, a tervosztály vezetőjeként. — Jövőre jubilálok. Sajnos, elrepülnek az évek. Nemcsak a tanácson eltöltött tíz évet „ünnepelem”, hanem azt is. hogy éppen huszonöt esztendeje dolgozom. .. A VÉGZETTSÉGE tulajdonképpen jogász. Szegeden végezte az egyetemet. Onnan került Nógrád megyébe, a hőerőműhöz. Ott beruházási osztályvezető volt. — Jogász létére miképpen lett terv osztályvezető? —- Lényegében mindig a műszaki ■ és közgazdasági dolgok .érdekeltek. Persze, azért nem bántam meg a jogot. Az államigazgatási szakon végeztem, és ez a tanácsi munkában csak segít. Amit csinál, az valóban érdekes munka. A megyét érintő tervek, elképzelések, gazdasági fejlesztések a tervosztályon valamilyen formában „keresztül mennek”. Itt fogalmazódnak meg az elképzelések, a terveket kísérő elemző munka. Figyelembe véve a megye adottságait, lehetőségeit, meri csak azok a jó tervek, amiket meg is lehet valósítani. — Látja, annak mindig külön örülök, amikor a terveinkből valósiig lesz. A várbs- refco n.struk c I óban a fejlődésben, a mai Nógrádot olvannvi. ra jellemző ipartelepítésekben a mi munkánk is benne van. — Gyakran jár Budapestre is... — Majdnem ugyanannyit. mint a nógrádi községekbe, nagyközségekbe, járási székhelyekre. Gyakran hívnak tárgyalásra, az Országos Tervhivatalba. a min'sztériumokb1'.. Néha-néha a környező magyfk szakembereivel is eszmecserjt folytatunk. Ilyenkor a közös gondok, elképzelések kerülnek napirendre. — A tanácsi munka ma már egyre sokoldalúbbá válik, gyakran, emlegetik az itt dolgozók, hogy naphoz kötöttek a feladatok... — SOKOLDALÚ, szép munka ez. Nem lehet megunni, mindig újabb és újabb feladatokat ad. Szívesen csinálom, egyhangúságról a tanácson valóban szó sem lehet. Nagyon megszerettem ezt a megyét érzem a tenn takarást. Ez se1 kereti az embert, mert ené'ktr nem is lehet eredményt elérni.. SZOCIOLÓGIAI ABC Tankönyv, kézikönyv „A nemzetközi munkásmozgalom története, 1830—1945”, de ugyanakkor átfogó olvasmány is korunk legjelentősebb erejének kifejlődéséről, harcáról. A szerzői közösség, valamint a szerkesztők — dr. Csonka Rózsa és Harsányi Iván — tudományos alaposságra, tömörségre, s közérthetőségre törekedtek. E követelmény-hármas teljesítése nem volt kis feladat, hiszen a tudományos szocializmus kialakulása, az önálló munkáspártok létrejötte éppúgy nem ábrázolható leegyszerűsítve. mint az első világháborút követő forradalmi fellendülés időszaka. Aránytartó, a fő folyamatokra ügyelő mű született, amelyet jól kiegészít az időrendi áttekintés és a névmutató. Sajnos. a képanyag szegényes, kiválasztása esetlegességet mutat. \ RÉGI ADÓSSÁG Bizalmas parancsnok a hadifoglyok várható munkamegtagadásáról. levelek hadifogoly-táborokból. a budapesti „Pravda” Szerkesztőségének •oborzó felhívása... Régi adósságot törleszt, történel- .mürik fontos szakaszának eddig feltáratlan, vagy alig ismert mozzanatait segíti napvilágra az a kötet, amely az Orosz internacionalisták a Magyar Tanácsköztársaságért” címet viseli, s amelvet magyar és szovjet intézmények, kutatók összefogása hozott létre. A dokumentumgyűjtemény rendkívül széles kört ölel fel, állami levéltárak anyagából éppúgy merített, mint korabeli újságok hasábjairól, röplapok szövegéből. Dokumentumokat fog ösz- sze „A pártélet és a pártrmunka Időszerű kérdései” is, egyebek között vezető pártszervek határozatait, irányelveit. útmutatóit, illetve cikkeket, amelyek a pártmunka módszertani problémáit taglalják. A könyvet forgatva választ kaphatunk több más mellett olyan kérdésekre, mint a pártszervezetek és a gazdasági feladatok, a területi párt- bizottságok irányító munkája, a helyi tájékoztatás továbbfejlesztése, a vezetői magatartással szemben támasztott követ élmények. NÖVEKVŐ ÉRDEKLŐDÉS Közgondolkodásunk fejlődését tanúsítja, hogy mind nagyobb az igény a szociológiai művek iránt. A kiadó újdonságai között most is akad két ilyen témájú, Achim Mihu könyve. „A szociológiai kutatás AEC-je”, s Maria Ossows- ka előadásainak, cikkeinek kötetbe fűzése, az „Erkölcs- szociológia”. A román Mihu, munkája címének megfelelően módszertan? kérdésekkel foglalkozik. a társadalmi cselekvés rendszerét, szerkezetét, az emberi tényezők összetételét vizsgálva. A lengyel Ossowska szélesebb közönséghez kíván szólni, amikor az erkölcs társadalmi feltételeit, az erkölcsi értékek és követelmények érvényesülését. valamint azok társadalmi helyét elemzi. Ezeken belül például olyan rész- problémákat mérlegel, mint a politikai rendszer hatása az erkölcsre, az erkölcs és a vallás összefüggése, az erkölcs és a művészet kapcsolata. KÉTFÉLE TÜKÖR Jean-Pierre Delilez tanulmánya. „A monopóliumok” a finánctőkéről és a monopolista felhalmozásról ad éles, a legfőbb jellemzőket megmutató képet. Történeti áttekintés után tüzetesen szem- ügyre veszi a bankcsoportok és a hotel szerepet, a tőke jövedelmezőségének különböző szakaszait, az egyenlőtlen felhalmozást, s mondandóját világosan. az átlagolvasó szá- ára is közérthetően fogal- azza meg, példáját adva annak, miként kell elvi, elméleti kérdéseket népszerűén es színvonalasan tárgyalni. A monopóliumok más. de nem kevésbé rút arcát láthatjuk abban a tükörben is, amelyet visszaemlékezéseivel — „Egy kommunista Harlemből” — tárt elénk Benjamin J. Davis, az amerikai kommunista mozgalom neves, ! 964-'oen elhunyt harcosa. Élettörténete óhatatlanul kortörténet is, hiszen a monono- lista hatalom, a faji meg1! ü- lönböztetés elleni küzdelmekkel telt el. A könyvhöz Henry Winston írt előszót. N. O. SEGÉLYEK Segélykeret, évi rendszeres pénzjuttatás és rendkívüli segély. Hivatalból adakozók, ajándékozók, rászorulók, évente ezrek, és tízezer forintok. Nem véletlenszerű a felsorolás. Mint ahogy nem véletlen, hogy karácsony előtt majdnem mindenütt központi kérdés az ajándékozás, és hogy futja-e vásárlásokra. ..? Aki hivatalból foglalkozik segély- ügyekkel, igazán tudja, kinek van szüksége anyagi támogatásra, hányán vannak olyanok, akiknek az év bármely hónapjában, de különösen ilyenkor szükségük van a segítségre. Dr. Nagy Ilona, a Pásztói nagyközségi Tanács igazgatási csoportjának vezetője. Érdekes dolgokat mondott a segélyek kérelmezőiről, a kifizetendő pénzről, és arról, ami nem kötelessége egyik hasonló apparátusnak sem. Ez pedig a rendkívüli segélykeret szétosztása, hiszen ebből a pénzből kapnak olyanok is. akik nem is kértek. Az úgynevezett segélykeret 236 ezer forint évente. Rendszeresen 57 családot támogatnak ebből a pénzből. És amit év közben nem osztottak szét, az a rendkívüli segély összege. Idén például 13 ezer forint. Ebből több, mint 7 ezret 15 gyerek kap, gyámügyi segélyként. A gyermekvédelmi megbízottak rendszeresen vizsgálják az általános iskolába járók életkörülményeit. a család helyzetét, a szülők jövedelmének átlagát. E vizsgálatok alapján javaslatot tesznek, hogy kik azok, akik leginkább rászorulnak a segítségre. A kapott pénzen pedig, szülők, gyerek. és a gyermekvédői m i megbízott közösen olyasmit vásárolnak, amire leginkább szükség van, és amit a család nem tudna megvenni. Éppen azért, mert ez az év vége előtti rendkívüli segély már bevett hagyomány, érdemes-néhány szórá. Természetesen nemcsak a tanácsok adnak különféle ajándékot, néhány száz forintot a kiskeresetű, vagy sokgyermekes családoknak. Dr. Nagy Ilona elmondta, hogy többek között az öregek napközi otthonában is minidig van egv-egv kedves ünnepség, ajándékozás. Ez ösz- szegét tekintve ugyan nem jelent nagy kiadást a patrónu- sok,n,ak,.de azt pénzben nem lehet megfizetni, hogy az idős emberek érezhetik a törődést. Nem társadalmi munka, de nem is kötelezettség, ahogyan jó néhány vállalat is ad rendkívüli segélyt karácsony előtt a dolgozóinak. A pásztói Kézműipari Vállalat például minden munkását megajándékozta néhány méter jó minőségű ruhaanyaggal. Apróság, de j ól esik. Nagy vállalatok persze a munkáslétszám miatt ezt ne n tehetik meg. De általános, hogy a többgyermeket nevelők, és az egyedülálló édesanyák évről évre kapjak ré- hány száz forintot, ami megkönnyíti a karácsonyi vásárlás gondjait. Tulajdonképpen azok a segélyek, -amiket tanácsok, vagv vállalatok akár év köziben is kios.ztan.aik — a segítőkészséget bizonyítják. Azt, hogy törődünk egymással. És ilyenkor. a többnapos ünnepek előtt különösan. megnő a pénz értéke. A jó szándék teszi igazan hasznosíthat óva. — o. — NÓGRÁD — 1973. december 19., szerda 5
