Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

Szc v jel—i ssclííii Misim iif ilitikozat Üj-Delhlben pénteken .szovjet—inidiai közös nyilatkozatot adtak ki Leonyid Brezs­nyev indiai látogatásáról. „In dir a Gandhi indiai miniszterelnök és az indiai kormány meghívására Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, 1973. november 20-tól 30-ig hivata­los baráti látogatást tett Indiában. Leonyid Brezsnyevvel együtt Indiába láto­gatott Andrej Gromiko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, külügyminiszter, amelyek megfelelnek az indi- Dinmuhamcd Kunajev, az SZKP KB Politi- ai kormány arra Irányuló to­kai Bizottságának tagja, a Kazahsztáni Kom- rekvásemek, hogy erősödjék az munlsta Párt Központi Bizottságának első ország gazdasági t'üggetlense- titkára, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió ge. Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szov­jetunió Állami Tervbizottságának elnöke, Sz. A. Szkacskov, a Szovjetunió Minisztertaná­csa mellett működő külgazdasági állami bi- olajfinomító építésében, a ma- zottság elnöke és más hivatalos személyisé- landzskandi rézdúsító komp- gek. Együttműködnek az évi 6 millió tonna kőolaj feldolgo­zására alkalmas mathurai lexum, a Calcutta! metró, és más objektum ok létesítésében, Leonyid Brezsnyevet, az Leonyid Brezsnyev, az SZKP államközi kapcsolatok alapja­rwo zxinrmH Riw>t teásának KözDonti Bizottságának fótit- vá kell tenni az olvan elveket. kesaDÍ31. . auapoanatmaiK meg a felek, valamin.! a ter­melési kooperálás fejlesztésé­ben a színesfémkohászat, a könnyűipar és egyéb iparágak területén. Ezzel kapcsolatban a Szov­SZKP Központi Bizottságának Központi Bizottságának főtit- vá kell tenni az olyan elveket, főtitkárát és a kíséretében le- kára és Indira Gandhi indiai mint az államközi kapcsola- vő személyiségeket mindenütt miniszterelnök eszmecserét tokban az erőszak alkalmazá- saívélyes fogadtatásban része- folytatott az indiai szubkonti- sának elutasítása, a szuvereni- sítették, ami az indiai népnek nens helyzetéről. tásnak és a határok sérthetet­a szovjet nép valamint a Ügy véli, hogy az indiai lenségének tiszteletben tartá­ssssrss? ä sAsarSÄUre sää-s* -•—•*« u Ärsas is« asfts: «•»*» — Leonyid Brezsnyev az gfoifa * kÖiCSÖnÖS el6nyÖk XonyÄezsnyevnek, az SSkd^ÓEatóstZ<tettví^ Szimlában létrejött Sai- Ä' jelentőséget tulajd* Rözg>o^i B^otteá^ fő h Giri i.ndiai elnök- pakisztáni megállapodás alap- nítva az Egyesült Nemzetek ti tarának látogatása idején ^l&b^b^^etóst fSy- fán történő rendezése megfelel- Szervezetének és elismerve po- Indiában aláírtak az alábbi Hatott vele ne a térségben élő népek ér- zitív hozzájárulását a nemzet­Leonvid ’ Brezsnvev látoga- dekeinek. A Szovjetunió és közi feszültség enyhüléséhez, ueonvia Dreanyev. , „ fotel, icr-zi megállapodásokat: — Megállapodás a Szovjet Szocialista Köztársaságok ♦iirílíTinHinTfiandhi indiai India úgy véli, hogy India és a felek ismét kifejezték azt az pianista KoztarsasagoK w Banglades 1973. április 17-én eltökélt szándékukat, hogy az Szövetbe & az India. Koz­tókX^nd"raUGandhfrna^, kelt'közös nyilatkozata va- ENSZ megerősítésére törek- hn77-íi-ímílrfi.át a lammt az India es Pakisztán szenek. Szovjetunió és índia közötti között 1973. augusztus 28-án a két fél megerősíti, hogy baráti kapcsolatok erősítésé- al*írto érdek?U- államokkal megjelöU emegáLtapodás vég df4Sioaz.VÍlágbéke megszaar- kun helyzet teljes rendezésé- hlzzájárXi" aT InXi-óceán rluíplSÖSSZefÜ8gÖ k°nk dltásához. ,ot.,, . _ nek irányába. békeövezetté változtatása kér- r«_Iepéseket. Űj-Delhibe R Megelégedéssel üdvözlik désében a kedvező megoldás ^ SZKP Än^ azokat a sikereket, amelyeket kereséséhez. SgTnak főtitkári Indi- ^ miniszterelnöke ked­_ r-anHhí indiai miniszterei- ®rt el gazdaságának erősítésé- vezően fogadba a Szovjetunió- _ .. n ők között számos találkozóra ,és a bangladesi nép előtt nak azt az ENSZ elé terjesz- indiai kormány közötti kon- mp^v,M7pl«pkrp került sor ál*° bonyolult Probléjnák meg- tett javaslatát, hogy csökkent- zuli egyezmény ' megbeszélésekre derült sor. oldásában. A Szovjetunió és sék a Biztonsági Tanács állan- A kátééi meggyőződése A huzalom, a barátság es a India sikraszáll a, Banglades dó tagállamainak katonai hogy ezek a nSKB költségvetését és ismét kife- nagymértékben hozzájárulnak társaság közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés további fejlesztéséről, vala­mint e jegyzőkönyv, amely — A szovjet állami tervbi­zottság és az indiai tervbi­zottság közötti együttműködé­si megállapodás; — A szovjet kormány és az kölcsönös megértés légköré- Népi Köztársaság ENSZ-felvé oen tartott megbeszéléseiken- tele mellett eszmecserét folytattak a szov­jet—indiai kapcsolatok kérdé­seinek széles köréről, sokolda­A Szovjetunió és India ki­fejezték mélységes aggodal­jezite Indiának azt a meggyő­ződését hogy az így megtaka­rított összegek egy részét pót­; . . +4v1a- muka*' a Közel-Keleten kiala- lólagos segítségként a fejlődő a z egyunmusoaes ieinai kult helyzet a1»01 az országok szükségleteire kell mozott tapasztalataiból kiin­arab őrületek izraeli meg- fordítani. dúlva a felek megállapod­dekJodesre szállása következtében nem- A két ország közötti széles tak abban, hogy új intézke­rég ismét kiújultak a harci körű gazdasági együttműködés déseket tesznek, s ezzel a cselekmények. ered’'' ínyeképpen Indiában szovjet—indiai kereskedelem , . , „Q_,r„Q *. üdvözlik a Biztonsági Ta- egy sor nagyipari vállalat és volumenét 1980-ra másfél— ságanaik főtitkára nagyra e.- nács ez év október 22-i 338. objektum létesült és létesül, kétszeresére emelik. E célból lékelte Indra következetes be- számú határozatát, és megálla- olyanok, mint, a bhilai és a a felek megfelelő szervei keszerető külpolitikáját, ej pítják, hogy ez a fontos hatá- bokáról fémkohászati kombi- 1974-ben közös javaslatokat nem kötelezettsagi politikáját rozat p0nt0san megjelöli a nát, a ranchi, hardwari és dolgoznak ki a két ország és nagy hozzájárulását a De- közel-keleti konfliktus politi- durgapuri gépgyár, továbbá közötti kereskedelem további kéért, a gyarmatosítás, a neo- kai rendezésének elvi alapját: kőolajfeldolgozó üzemek, olaj- fejlesztésére hosszú lejáratú koiorualizmus es a lajuldozes a Biztonsági Tanács 1987. no- lelőhelyek, vilamos erőművek szilárd alapon és nagy ará- eUen vívott harchoz, amely Vember 22-i 242. számú hatá- és más olya« objektumok, nyakban, megérdemelt tekintélyt bizto- rozatának haladéktalan telje­sltott Indiának a nemzetközi sítését. Ebben a térségben a Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának rnrán mind tartós beKe megteremtése el- fStltkára meghívta Indira Gandhi indiai miniszterelnö­£2 képZelb?ftetlenK a* Iz"af‘ áítal köt hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. Indira két részről hangsúlyozták an- megszállt arab területek tel- Gandhi köszönettel efogadta * meghívást. Diáik a be ke-, barátsági es Jes felszabadítása es a palesz­együttműködési szerződésnek tínai arab nép törvényes jo- L. Brezsnyev, Indira Gandhi, a rendkívül nagy jelentősé- gainak biztosítása nélkül. az SZKP Központi Bizottság*“ az Indiai Köztársaság gét, amelyet 1971. augusztu- A felek úgy vélik, hogy az nak főtitkára miniszterelnöke sában, kötött a Szovjetunió es India, és amely új korszakot a szovjet—indiai barátság és sokoldalú együttműködés to­vábbi megerősödéséhez. Az együttműködés felhal­szerű nemzetközi problémák noL Az SZKP Központi Bizott­jelent a két ország hagyomá­nyos barátságának erősödésé­ben. Az időszerű nemzetközi problémákról folytatott esz­mecsere során a felek kife­jezték megelégedésüket azzal kapcsolatban, hogy a Szovjet­unió és India álláspontja a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseit illetően egybe­esik vagy közel áll egymás hoz. A felek üdvözlik az európai feszültség enyhülésének és a béke erősödésének elmélyülő folyamatát. Hangsúlyozták az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet nagy je­lentőségét. Ugyanakkor megállapították hogy a világ néhány térségé­ben még mindig vannak fe­szültséggócok, és hangsúlyoz­ták, erőfeszítéseket kell tenni a gyarmatosítás, neokolonia- lizmus, fali diszkrimináció és az apartheid -politika meglevő maradványainak felszámolá­sára. A Szovjetunió és India üd­vözli az ázsiai helyzetben ta­pasztalható kedvező változáso­kat. A Szovjetunió és India úgy véli, hogv a vietnami béke helyreállítása a vietnami há­ború befejezéséről és a béke helyreállításáról 1973. január 27-én aláírt párizsi megálla­podás alapján, valamint a la- iszi béke helyreállításáról és a nemzeti egység megteremté­séről szóló egyezmény aláírá­sa létrehozza a feltételeket Ázsia és az egész világ légkö­rének javulásához, más nem negoldott nemzetközi problé­mák rendezéséhez. Gyümölcsöző magyar—bolgár államközi kapcsolatok A Bolgár Képköztársaság bel* és kfi‘politikája Hétfőn érkezik hazankba. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke vezetésé­vel az a bolgár párt- és kormányküldöttség, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa hívott meg hivatalos baráti látogatásra. ' Magyar párt- és kormány- küldöttség járt 1963-ben Bul­gáriában, s ez alkalommal megújítottuk az országaink, közötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést. Kapcsola­tainkat tovább mélyítette 1971-ben a két kormányfő, Fock Jenő és Sztanko Todo~ rov budapesti találkozója. Sokoldalú államközi kap­csolatok jellemzik a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság együttműkö­dését, amelynek fejlesztésé­ben jelentős szerepe van a párt- és állami vezetők köl­csönös látogatásainak. Párt- és államközi kapcso­lataink elvtársiak, barátiak. Magasszintű látogatások fém­jelzik az MSZMP és a BKP együttműködését. A két test­vérpárt- közötti id-ológiai és kulturális együttműködés ki- szélesítésére vonatkozó megál- larx>dást írt alá — 1972. júni­usában — .bulgáriai látogatá­sa során Aczél György, az NÓGRÁD - 1973. december 1.. szombat MSZMP PB tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. Pártmun­kás-delegációnk több terüle­ten tanulmányozták a BKP tapasztalatait a szocialista építőmunkábam. Gazdasági egy ült m ííködés Vezető szintű konzultációi során miniszterelnök-helyet­tesek — Tímár Mátyás és Zsivko Zsivkov — megbeszé­lésein kívül az utóbbi idő­szakban folyamatosan talál­koztak egymással a tervhiva­talok elnökei és számos tár­ca vezetői, így a nehézipari, a gépipari, a belkereskedel­mi, a könnyűipari, a pénz­ügyi a külkereskedelmi és a közlekedésügyi miniszterek. E találkozókon megvitatták a KGST komolex programjából adódó kétoldalú feladatokat. Több tárca hosszú lejáratú műszaki-tudományos megál­lapodást kötött. Szakosítási szerződéseket hoztak létre különböző élelmiszeripari és mezőgazdasági gépek, továb­bá a finomvegyszerek gyár­tására. A szakosítás, a terme­lés, a műszaki-tudományos együttműködés terén azonban még nem aknáztunk ki minden lehetőséget. Gazdasági kapcso­latainkban egyébként tovább­ra is az árucsere-forgalom­nak van meghatározó szere­pe, s ez — ha nem is egyen­letesen fejlődik, de — növek­szik. Az utóbbi tíz év során — az 1970-es évek elejére — két és félszeresére növekedett, a magyar—bolgár áruforgalom terén az 1971—75-Ö& évekre szóló megállapodás 427 millió rubel forgalmat irányoz elő. Ebben már szerepet játszanak a gazdasági együttműködés magasabb rendű formái is, így mindenekelőtt a devnjai szódagyár építésében való magyar közreműködés szóda- szállítások ellenében, vala­mint — szakosított gyártásra — a vállalatok közötti keret- szerződések. Magyar részről törekszünk a behozatal növe­lésére. Kultúra, tudomány államközi kulturális munka tervek alapján ápoljuk, fej .észtjük kapcsolatainkat • művelődés a művészet terű létén. Jelentős várakozássá tekinthetünk, az idén tavasszá létrehozott magyar—bolgá Gustav Kusák zárszava a CSKP KB plénumán Flesch István, az MTI tudó- együttes gyűlésein, amelyeken sítoja jelenti: a párt a dolgozókkal ködösen A párt eredményes munka- vitatja meg a társadolmi élet ját, a népgazdaság sikereit valamennyi problémáját. Eddig méltatta Gustav Húsúk, a már több százezer oártonkívü- CSKP KB főtitkára a kétna- li szólalt fel pozitív értelem- pos pórtplénumon elhangzott ben. zárszavában, amelyet oénteken A gyűlések jól mutatják —= hoztak nyilvánosságra. Megái- hangoztatta Husák —. ho«v a lapította, hogv ebben az évben CSKP ismét nagy tekintélyt él- tovább szilárdult mind a CSKP vez a társadalomban, számít- belső egysége, mind pedig a hat a dolgozók széles réfegei- dolgozók tömegeivel való kap- nek bizalmára. A jövőben is csolata. A párt és a nép egy- arra törekszünk, hogv állandó sége — jelentette ki — egész politikai tömgemunkával fenn- munkánk politikai alapjává tartsuk kapcsolatainkat a dol~ válik. Igen jók a tapasztalatok gozókkal. meghallgassuk véle- a kommunisták és .pártonkívü- ményüket. és a türelmes meg« liek jelenleg országszerte folyó győzés eszközét alkalmazzuk. Békenagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról) tosan. Moszkvában elhangzott számolhatott be a világ békét egy javaslat — mellyel sokan akaró erőinek kongresszusáról, értettek egyet , mely szén ni’ Feltételezhető, hogy minden- a fegyvercsökkentes után fel­ki, akit valamennyire is érdé- szabaduló pénzösszegek egy re* kelnek napjaink politikai ese- a- gyarmati sorból fe'sza* menyei, tud a megváltozott badult, de elmaradott országok nemzetközi helyzetről. A Szov- támogatására kellene fordítani, jetunió és az USA kapcsolatai, Gál Gyula előadása után a a biztonsági és együttműködé- Textilipari Vállalat dolgozói el- si értekezlet, a két német ál- fogadták annak a táviratnak a lám elismerése, a vietnami há- szövegét, melyet az Országos ború befejezése — mind ennek Béketanács címére küldenek. A a folyamatnak eredményei. Ez táviratban egyetértésüket fe- azonban csak a kezdet, és még jezik ki a moszkvai világkong- mindig vannak olyan országok, resszus felhívásával, s tiltakoz- ahol a béke csak álom. és a vi- nak a chilei puccsisták mód­iág haladó erőinek követelése szerei és terrorcselekményei, ellenére sem hallgatnak a fegy- valamint a közel-keleti béke­verek. Az előadó utalt a világ- konferencia elodázása miatt, kongresszuson felszólaló Allen- ..Sajátunknak érezzük a béke de asszony beszédére, aki a megőrzésének ügyét, mert a chilei fasiszták rémtetteit tár- béke a mi legdrágább kin- ta a világ élé. esünk. Hisszük, hogv a világ A gazdasági, tudományos, népei mielőbb egyesítik erejű- kulturális együttműködés a két az igazságos és tartós bé- szocialista és kapitalista orszá- ke érdekében!” — szól a táv­gok között — nem végcél, irat szövege. Melyet a béke- Több kell; a békét csak a tel- nagygyűlés valamennyi rész- jes leszerelés biztosíthatja tar- vevője elfogadott in ■ -ni —— II.I-'I Hl -Ti Az utolsó holdak (Folytatás az 1. oldalról) Szívós ember Deák Laci is, akár & többi traktoros. Ha ne­hezen is a fáradtságtól, de helytáll. Még Szabadsizálláson tanították a járművezetésre és a helytállásra. Az ekevascsere lassítja munkáját de úgy egyezett a szerelőkkel, hogy maga elvégzi ezt a munkát Az ebből eredő időveszteséget kell pótolnia. Hajtotta is a motort, amely szinte dübör­gőit az erőkifej téstőL Deák készült estére a szere­lőműhelybe bemenni. Ígérték neki, maga a főkönyvelő is . szólt hogy beüvegezik a lánc­talpas vezetőfülke-ablakát Akkor azért már más lesz. A motor melege nem szökik el, mint most a kitörött ablakon, A felsőtoldi határban a he­gyek visszaverték Deák László traktorjának hangját Baráz­dáról barázdára fogyott a szárítatlan föld. A DT kormá­nyánál a traktoros előre fi* gyeit Alkonyodott, amikor sű­rű pelyhekben esni kezdett a hó. De a lánctalpas haladt a barázdán, hogy a fagy beállta előtt ne maradjon szárítatlan föld a határban. B. Gy. kulturális vegyes bizottság munkája elé. Az oktatásügy és a felsőoktatás terén — egy éve — minisztériumi szintű együttműködési megállapodást kötöttünk. Kiemelkedő esemény volt kultuiális cserénkben a Ma­gyar Állami Operaház balett­karának, az Állami Néni Együttesnek, valamint a Ma­gyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekarának bulgá­riai. illetve a szófiai szimfó- nikus zenekarnak a budapesti vendégszereplése. Darvas Jó­zsefnek. a Magyar Írók Szö­vetsége elnökének bulgáriai .látogatása nyomán megalakult a magyar—bolgár irodalmi vegyes bizottság. A két or­szág tudományos akadémiái között gyümölcsöző kapcsola­tok alakultak ki: jelenleg 27 közös témán dolgoznak ma­gyar és bolgár tüdősek. Kul­turális értékeink kölcsönös bemutatásában eredményes munkát végez a magyar kul­turális intézet Szófiában, Bu­dapesten meg a bolgár kultu­rális központ A bolgár belpolitika A BKP 1971-ben tartott X. kongresszusán elfogadott pártprogram szellemében és a jelenlegi VI. ötéves terv irányelvei alapján a fejlett szocialista társadalom gyorsí­tott ütemű építését tekinti a legfőbb feladatnak Előtérben áli a szocializmus anyagi-mű­szaki bázisának megteremtése. A Bolgár Népköztársaságban ■a népi hatalom szilárd, a Párt ve'ető szerepe mindé", területen érvényesül. A X. pártkongresszus serkentőleg hatott az állami életre. 1971. májusában új alkotmányt fo­gadtak el, a korábbinál na­gyobb szerepkört biztosítottak a nemzetgyűlésnek, megalakí­tották az államtanácsot. Meg­élénkült a törvényhozói mun­ka. a régebbi törvényeket fe­lülvizsgálják, hogy összhang­ba hozzák az új alkotmány- nyaL Több magasszintfi jog­szabályt készítenek elő. töb­bek között ifjúsági, munka- és tanácstörvényt. Az állami és társadalmi élet irányításá­ba mind szélesebb körben be­vonják a dolgozó tömegeket. Bulgária külpolitikája A BKP kongresszusán hatá-* rozták meg a bolgár külpoli­tika irányelveit — teljes össz­hangban a Varsói Szerződés, a KGST tagállamai, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom törekvéseivel. Nagyfokú aktivitás jellemző évek óta a bolgár külpoliti­kát. A Szovjetunióval és a testvéri szocialista országok­kal meglevő kapcsolatok fo­lyamatos és sokoldalú fejlesz­tése mellett — az enyhülő nemzetközi légkörben — a Bolgár Népköztársaság a fej­lett kapitalista országokhoz fűződő kapcsolatait is pozití­van ápolja. Napirendre került Bulgária viszonyának rende­zése az Egyesült Államokkal és az NSZK-val. Az utóbbi években a Bolgár Népköztár­saság egyre aktívabban kap­csolódik be a különböző nem­zetközi szervezetek tevékeny­ségébe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom