Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-27 / 277. szám

1 Képernyő előtt Köszönet az Oidipuszérí Az elmúlt műsorhét gerincét helység kalapácsa című ko- Nagyon őszintének, emberi közepes nyugati fűméig al- miikus eposzával. Ezúttal a hangú testinek éreztük az. öt­kották, bár kiemelkedő művé- budapesti Pinceszínház vállal- szemközt műsorban három- sál programmal és társadalmi kozásában, Keleti István ren- szoros olimpiai ökölvívóbaj- hasznosságú témákkal is ta- dezői elgondolásai alapján.-, nokunik, Papp László vallo­Tiszba, üde komédiázást kap- mását sportpályafutásáról és tunk, mely hűségesen szolgál- mai él étéről. Vitray Tamás ta és követte a költői sorait és sorozata — eddigi „tárgyvá- egész szándékát, így méltón lasatása” alapján rendkívül illeszkedett a Szóljatok szép érdekesnek^ mondható, ezúttal lálkoztunk. Kedden került képernyőre Herczenik Miklós ötletéből, Polgár András feldolgozásá­ban A fűtő című tv-groteskk. A szatirikus történet szándé­kában. és eredményében túlnő a mulattatás puszta törekvé­sén; szórakoztatva gondolkod­tat el bizonyos általánosítha­tó káros jelenségek fölött. A tv-játéíkbam kitűnő jellemal- íkatokait formált Gyenge Ár­pád, Hacser Józsa, Iraké Lász­ló, Nagy ^Attila és Némethy Ferenc. E napon láthatóik a? Iszlám című sorozat hetedik, szavaik — Petőfi Sándorról cí­mű sorozatba. Méltán tartott különleges fi­gyelemre számot csütörtökön a Jogi esetek melléklete, amely ezúttal az új családjogi törvény problematikájával foglalkozott az élet kreálta különleges esetek kapcsán. Ezen a napon pergett Az ár­nyak délben tűnnek el című szovjet tv-filmsorozat harma Békés hódítások, háborús hó- j^sze is, megállapíthatjuk, dítások című, eddig egyik leg­érdekesebb részét. A kis Bobby című angol film szerdán este nem valami nagy igényű produkció, de kel­lemesen szórakoztatott. A va­lószerűtlen alapra épülő tör­ténet azáltal' válik hitelt ^ér­demlővé, hogy Oscar Brandhy, az író, a komédia vágányaira tereli a fejleményeket, ezál­tal megkímél berniünkét at­tól, hogy komolyan vegyük, amit látunk, Tévéjáték, majd > Simon István színpadi feldol­gozása után ez évben immár harmadszor találkozhattunk ugyancsak szerdán Petőfi: A hogy Anatolij Ivanov regénye mind érdekfeszítőbben bonta­kozik ki előttünk. A műsorhét legkiemelke­dőbb eseményét pénteken este kaptuk, amikor Szophoklész: Oidipusz király című tragé­diáját láthattuk a Madách Színház előadásában. A két­ezer éves dráma nagyszerű élményt jelentett olyan nagy­erejű művésziek tolmácsolásá­ban, mint Gábor Miklós, Hor­váth Ferenc, Huszti Péter, Pé­csi Sándor, Psota Irén. Száná- si Ernő, Dégi István és Papp Jánosi. is szinte kevesellettük a mű­soridőt, amely rendelkezésére állott — szívesen hallgattuk volna diskurzusát a neves partnerrel hosszasabban is. A szombati műsornak nem volt jelentősebb eseménye. Az esti fő adásidőben A bomba című olasz kisfiún Fernandel személyével som jelentős, mint ahogy az éjszakai elő­adásban látott Mandarin cí­mű francia film sem az. Kom­mersz história mindkettő, ügyes filmiparosok szokvány- terméke. A vasárnap műsoresem é- nyeiből a Déry Tibor novellái alapján készült Alvilági játé­kok című tv-játék kíván emlí­tést, melynek szerepeiben Pár­tos Erzsi, Patkós Irma, Gobbi Hilda, Monorí Lili, Pálos Zsu­zsa, Agárdi Gábor, Csákányi, László, Inke László, Madaras József, Rajz János, Szilágyi Gábor, Tyll Attila nyújtott át­lagon felülit. (barna.) Szülők parlamentje' \ A SZOCIALIZMUS maga­sabb szinten történő építésé­nek legfontosabb kérdéseiről határozó X. kongre&zuson a Központi Bizottság beszámo­lója szerint: „Az ország előtt álló feladatok, valamint ■ a tudomány és a technika ro­hamos fejlődése az emberek képzettségének növelését, az ismeretek szüntelen bővítését igénylik társadalmi méretek­ben. Ezért a közoktatás, a Attila ban. Művelődési Közponf is összefügg, hogy a gyerme­kek mozgásigényét nem min­denütt képeseik megfelelően kielégíteni ezen intézmé­nyekben sem. Az iskoláik szintén zsúfol­tak. zömükben a bútorzat el­A művelődési központ nem csak helyet adott a rendez­vénynek, hanem a szülők par­lamentje tartalmi előkészíté­sébe is erőteljesen bekapcso­lódott. A megyei József At- avult, a berendezések egy ré­ti la Művelődési Központ mind &ze nem felei meg az egész- tudatosabb tervezésével a ségügyi követelményeknek, rendezvényközpontúság he- Szóvá tették a szülők azt is, lyett a személyiségformálásra hogy esetenként még gondot {ÍP-^ helyezi a hangsúlyt. A közmű- okoz az értékelés, osztályozás ^ 1 velődé. lehetőségein belül körüli gyakorlat is, amely a „í?,AÜazíf» rendelkezésre álló módszerei- gyermekekből konfliktust vei segíti a személyiségfor- válthat ki. málást, a nevelést. A szülők lődésünk egyik alapkérdése' Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1972-es Qktatáspoli- narlamentiének tartalmi elő­túrni ha+Ztmnoiraincftá- parlamentjének tartamú eiű készítésében e törekvés jegyé* sáliak időszakában vagyunk. Az eredményes megvalósítás előfeltételéhez továbbra is ben kapcsolódott be a műve­lődési központ, s e rendez­vényt a közoktatás és köz­A KAMASZODÓ gyerme­kekkel kapcsolatban is el­hangzott a tanulók szabad ideje egészségesebb felhasz­nálásának megszervezése, kü­‘Ät’ művelődés .'közötti folyamatos lön^ tekintettel a nyári s^n­a szülők közötti összhang is. Hiszen valamennyiünk számá­ra közös feladatról van szó: magasabb szintre kell emelni a gyermekek szocialista szel­lemű nevelését. A Hazafias Népfront Salgó­tarjáni városi elnöksége a szülői munkaközösségek sadalmi irányításában az 1973/74-es tanévben is jelen­tős szerepet tölt be. A szülői munkaközösségek irányítása kettős feladat. Az állami, ta­nácsi szervek felelősek a ne­együttműködés egyik fontos állomásának tekintette. Kívá­natos lenne, ha megyénk más művelődési központja, házai is mind nagyobb gondot for­dítanának e tevékenységre. Egyébként időre. Szükség van a család és a nevelő jobb informáltsá­gára a tanuló napi tevékeny­ségéről is. Szó esett az ifjú­ság mozgalmi tevékenységéről, arról, hogy a szülőknek ke- _ , , vés lehetőségük van tájékozó­Salgótarjánban dásra a gyermek úttörő- és tár- a múlt évi parlament tapasz- KISZ-munkájáról. A tapasz­talatai is _ ösztönöztek arra, tálatokat a népfront, a mű" hogy idén újra meg ren- velődési központ, a tanácsi dezzek a szülök parlamentjét. mozgalmi szervek felhasz- Körülbelül másfél százan vet- rúüják. A parlament megren- tek reszt a rendezvényen Az dez§se ismételten hasznosnak eloado dr. Ranschburg Jenő bizonyult T. E. velőtestületek szülők között pszichológus volt, a budapesti végzett munkájáért. A nép* Eötvös Lorand Tudomány- from- vállalta a szülői munka- egyetem pszichológiai tansze- közösségfek tisztségviselői tár- kenek adjunktusa. ^Elemezte sadalmi tévékenységének szer- a különböző nevelői (szülő, vezését, a szülők nevelési kul" pedagógus) magatartasforma- turáltságának fejlesztését. A azok hatását a felnövek- osalád és iskola kapcsolatának vo gyermekekre. A parlamen­té jlesztését, a szülői munkakö- ten reszf vevő szülök szerint zösségek közös irányítását a Hazafias Népfront ’ városi el­nöksége, a városi tanács mű­velődésügyi osztályával ködö­sen jó összhangban végzi. A módszerek évről évre fejlőd­nek. A szülői munkaközösségek társadalmi irányításának té­Szahó Magda drámájáról A debreceni Csokonai Szín* érvényesek a nemesi előjo- A drámai feszültség akkor ház a költő születésének két- századik évfordulója tisztele­tére rendhagyó drámát muta­tott be. Az íré Szabó Magda úgy tiszteleg a nagy költő szelleme előtt is, hogy szülő­városáról, Debrecenről ír1. Megmutatja a ma élőknek a város egykori arcát, szellemét. Üj életre hívja a történelem egy ismeretlen áldozatát, a debreceni Borzán Gáspárt, gok, szigorú önkormányzattal a maguk urai tudtak lenni. De a súlyos történelmi idők­ben a város labda lett, amely- lyel a hatalmastik labdáznak, s hogy letegyék a kezükből időnként az urak, fizetniök kell. Adóznak a töröknek, a német érdekeket képviselő magyar királynak, az erdélyi fejedelemnek. Ezért a város címerében levő bárány „visz­hogy sorsán érzékeltesse, „mi- szánéz és azt kérdezi a szemé­íéle erők sfcabták meg és befo­lyásolták az egyén terveit, éle­tét, halálát, s mint válik világ- és nemzeti, történelmi erők, ideológiai harcok kereszttüzé­ben városa érdekében és vé­delmében semmivé az Idők is­meretlen katonája”. A dráma előjátékkal kezdő­dik: Ahmed szultán, II. Fülöp spanyol király, Rudolf magyar király, Kálvin János, Bocskai István és Belgiojoso császári vezér megjelennek a ma szín­padán, hogy válaszoljanak: ki ölte meg közülük Borzán Gáspárt, a debreceni fiatal szenátort. Amíg egymást vé­vel, ugyan sejtitek-é, hogy már az eleven bőrét nyírják, nem is a gyapját, a húsát fejtik le róla, a zsigereit és nincs oltalom, hacsak nem azok, akik itt laknak ebben a városban, és a magiak testével formálnak körötte falat a vár­falak helyett.” Az egész dráma Borzán Gáspár sorsa körül alakul, de ő személyesen egy percre sem jelenik meg a színen. Annál inkább megnyeri a nézők rokonszenvét Eszter, a főbíró lánya, aki esztendőkön keresztül reméli, hogy végre feleségül menet Borzánhoz, de dolva a tettest keresik, kiraj- ezt az események mindig - -*-* — 1 anA megakadályozzák. Kétségbe­esetten harcol az egyén bol­zolódik a néző' előtt az 1804. évi Magyarország siralmas helyzete és amikor váratlan fordulatként’ megjelenik a szí­nen Dqbreoen főbírája és ki­jelenti/ hogy ő ölte meg Bor­bánt, azonnal tudjuk, hogy itt a város drámájának is szem­tanúi leszünk, amelynek tö­rök, német, a hajdúk sanyar­gatásai közepette is meg kel­lett állnia, a magyarság és a kálvinista vallásszabadság védelmében is. Az előjátékot követő három felvonásban azután kibonta­kozik a város és a benne élő kis emberek tragédiája. A fő­bíró, Gól Nagy István sza­vaiból megtudjuk, hogy a puszta közepén' épült várost nem védi semmi, sem termé­szetes védőifal, sem mestersé­gesen emelt, de éppen ez a természeti yédetiemsége. az ott élő emberek szüntelen iparkodósa gazdaggá tette. Polgárai egyenjogúak, nem^ dogságának jogáért: apjával, de főként nagyanyjával, aki bigott nemcsak vallásosságá­ban, hanem a város szigorú törvényeinek őrzésében is. „Csak a város a fontos” — mondja ki a mindannyiok számára kötelező törvényt. De ugyanígy őrlődik a'fő- bíró is a törvények őrzése és a történelem sanyargatásában. Külön dráma Sztavriász gö­rög kereskedő és a főbíró har­ca. A kereskedő szeretne debreceni polgár lenni, de a protestánsok üldözése miatt az a törvény Debrecenben, högy csak kálvinista embe­rek lehetnek a város polgárai. A makacs elzárkózás láttán a görög kereskedő joggal veti a főbíró szemére: „Uram, ha egyszer sok lesz az időtök, ugyan gondolkozzatok el raj-r ta, mivel vagytok ti voltakép­pen jobbak, mint a pápisták.” éri el csúcspontját, amikor Belgiojoso Bocskai elől menekü­lő hadai isméi hatalmas sar­cot vetnek ki a városra, túsz­ként pedig magukkal hurcol­ják az esküvője előtt álló B-orZón Gáspárt. A lánya boldogságát is < mérlegelő főbíró megkísérli a lehetetlen. Ismét „megsarcol­ja” ő a polgárokat, hogy a nagyobb veszedelmet elkerül­je. Főbírói hatalmával élve még a görögnek is megadja a letelepedési engedélyt, hogy a szükséges nénzt elő tudja te­remteni. Már-már úgy látszik, hogy sikerül túlélni ezt az újabb, veszedelmet is, amikor megérkezik Bocskai szigorú parancsa: nem szabad a me­nekülő ellenséget semmiféle címen támogatni. A főbíró megoldhatatlan probléma elé kerül: tizenkét­ezer ember sorsát tartsa-e szem előtt, vagy azt asz egyet mentse meg, akit lánya bol­dogsága érdekében, de saját becsülete szerint is meg kel­lene mentenie. A város érde­kében Borzán,nak vesznie kell, ezért szó szerint igaz az elő­játékban szóló beismerés, Borzánt a főbíró ölte meg, de a történelem kerekét mozgató urak nagyon is segítettek ne­ki. Szabó Magdia azzal a hittel írta meg drámáját, hogy or­szágúink létét, biztonságát, szi­lárdságát a;z a múlt hordja a hátán, melynek talaját leg­jobb fiai pora tette olyan , süllyedhetetlenül keménnyé. A dráma kimarkol ebből egy mlaréfcnyit, hogy ezzel kö­szöntse egyúttal Csokonait is, aki, bármi történt is vele szü­lővárosában, mindig együtt tudott sírni azokkal, akik Debrecen legjobbjait siratták. A Csokonai Színház nagy­szerű előadásban vitte színre Szabó Magda darabját, amc; lyet reméljük, hogy rövidesen Salgótarjánban is láthatnak a mai magvar dráma iránt ér­deklődő Nógrád megyeiek is. Csukly László Könyv Bartók svájci működéséről Bernben a Hallwag-Vertag és a svájci nemzeti UNESCO bizottság közös kiadásában dokumentumgyűjtemény je­lent meg Bartók Béla és Svájc címmel. A szerző Werner Fuchs. Az 1945-ben New Yorkban elhunyt magyar zeneszerzőt sokféle emberi, szakmai és tágabb értelemben vett hiva- tásjellegű kapcsolat fűzte Svájchoz. Az első kapcsolatok 1908-ban alakultak ki, fellépé­sei, levelezései svájci zené­szekkel és pártfogókkal, tudo­mányos vállalkozásai és főként zeneszerzői tevékenysége újra tárokat.” és újra Svájcba vonzották. Werner Fuchs, aki hajdan Svájc nagykövete volt Buda­pesten és ismeri a művész magyar gyökereit, felkutatta ezeket a vonatkozásokat és mintegy 120 oldalon olyan kö­tetet állított össze, amelyet el­sősorban kommentált doku­mentumgyűjteménynek szánt. A könyvet a sok kézirat-fak­szimile, kotta és fénykép ki­állításában is vonzóvá teszi. A kiadó bevezetőjében leszögezi: „Azoknak az eseményeknek a kimerítő tudományos elemzé­se, amelyekről a dokumentu­mok tudósítanak, nem jöhetett szóba, ez ugyanis túllépné az e könyv számára kijelölt ha­Énekiő ifjúság A Kórusok Országos Taná­csa kezdeményezése nyomán mind szélesebb körben bonta­kozik ki megyénkben is a ta­nulók érdeklődése az Éneklő ifjúság rádiófelvétele iránt. E hónap elejéig már számos is­kolai énekkar jelentkezett Nógrádból is rádiófelvételre. Többi között a pásztói iskolák egyesített úttörőkórusa. a ba­lassagyarmati Petőfi Sándor Általános Iskola kórusa, a sal­gótarjáni Gagarin iskola úttö­rőkórus,a, a romhányi II. Rá­kóczi Ferenc Általános Isko­la.- a diósjenői iskola kórusai, a salgótarjáni Bolyai Gimná­zium leánykára, a Salgótarjá­ni Mártírok úti iskola zenei tagozatos énekkara, a rétsági gimnázium leánykórusa, a tar! Ady Endre úttörőcsapat kóru­sa. is az előadás rendkívül gon­dolatébresztő volt, ösztönzött a nevelői magatartások felül- bírálatára. Ismételten' hansír lyosan megfogalmazódott a gyermek—szülő, gyermek-*­nevelő közötti személyes kap- csolart fontossága. A négy szekcióban a szü­nyét, a szülői munkaközösség lók számos alkalommal véle- és a népfront kapcsolatát az menyt nyilvánítottak. Az ösz- ídén megjelent új általános szegyult kerdeseket a. gyakor- iskolai rendtartás is „törvé* ^ pedagógus, az egészségügyi nyesítette”. A rendtartás ki- szakember, a mozgalmi, szer­mondja, hogy a szülői mun- vezetői (úttörő, KISZ), az kaközösségek helyi irányítása érintett _szervek képviselő: az illetékes népfront- és taná- (muvelodesügyi osztály, pá­csi szervek együttműködésé­vel valósuljon meg. A SZÜLÖK nevelési kultú­rájának fejlesztésében igen nagy jelentőségű Salgótarján­ban a szülők parlamentjének megrendezése. E rendezvény­re tavaly került sor először, a salgótarjáni szülők második parlamentje pedig vasárnap zajlott le a megyei József lyaválasztási tanácsadó) vála­szolták meg. Milyen kérdések merülte1 fel? Csupán ízelítőül emlí­tünk néhányat a sok közül. Példábl a szülőfenek gondo. okoz, hogy az óvodák nincse­nek úgy ellátva orvosilag mint a bölcsődék. Szóba ke­rült az óvodák túlzsúfoltság- is a városban. Részben ezze NÓGRÁD - 1973. november 27„ kedd Gerencsér Miklóst (45.) Ügy látszik, az alig fél órá­val korábban agyonlőtt négy áldozatot már el is felejtette. Csak az alakiság idegződött jelé. azt pedig gyerekjáték el- -smételni. Alaki rendünk a másik vesz­tőhely felé, igen egyszerű volt. Ezúttal déli irányba, Űj-Arad felé vezetett utunk. Sima, le­gelőszerű rét az út mindkét oldalán. Távolabb jobbról, balról a Maros. A kanyarulat medre határolta el a nagy sík­ságtól ezt a várhoz tartozó rétet. Elöl lovagolt Josef Tichy. Az előírásos térközöket szigorúan betartva követte a két első nyosan Schück hadbíró száza­dos. Néhány lépésnyire követ­te őt Lahner György és Kné­zich Károly, közötük egy mi- norista páter. Nyomukban lo­vag Pöltenberg Ernő és Aulich Lajos, ugyancsak egy minoris- ta atyával. Nagysándor József egyedül ballagott vigasztaló szerzetesével, csakúgy, mint Török Ignác. A vár tábori papja, Kari Marchot Vécsey Károlyt kísérte utolsó útjára. Gróf Leiningen-Westenburg Károly a református tisztele- tesbe karolva közeledett a vesztőhely felé. A gyalogoso­kat követte a parasztszekér, amelyen Damjanich János da­liás termete rázódott. Beteg század. Emögött lépdelt maga- bal lábát előre nyújtotta a sa­roglyára. Egykedvűen szivaro­zott a tábornok és a mögötte ülő hóhér mindezt egykedvűen nézte. f Az elítéltek vasban voltak. Láncuk szabad végét egy-egy porkoláb tartotta. Még Dam- janichét is, és a gyalogos por­kolábnak nyújtózkodnia kel­lett, mert rövid volt a lánc. A bilincsbe vertek menetét mind­két oldalon nyolc—nyolc fel­tűzött szuronyú katona kísérte. Én a szekér mögött halad­tam Wochengruber főtörzs- foglár társaságában. Végül a zászlóalj másik fele, két szá­zad masírozott a nyomunkban. Menetünkön kívül egy lélek sem látszott az egész környé­ken. őszi csend és hűvös pá­rák alatt lapult a nagy rét. Tízpercnyi gyaloglás után megláttuk a síkságból előme­redő oszlopokat. A nyers fa­ragásé fenyődúcok szabá­lyos rendben sorakoztak, távközre, magasságra egy­formán. Amikor egyvo- nalba értünk a bal' oldalt ágaskodó bírókkal, Tichy őr­nagy derékszögben változta­tott irányt. A fenyőoszlopok közelében lovagolt, szembe fordította lovát a zászlóaljjal és hangosan, jól érthetően ve­zényelt: — Menetből négyszöggé fej­lődni! Első század a bírók mö­gé öt lépésre! Második század balról, harmadik század jobb­ról merőlegesen csatlakozik az első század szárnyaihoz! Negyedik század lezárja a négyszöget! Lehetetlen volt nem észre­venni, hogy a Wocher-gyalog- ezred első zászlóalja megbíz­hatóan begyakorolta a felál­lást. Mint a díszszemlén, olyan olajozottan zárta le a négy század a ki végzési négy­szög egy-egy oldalát. Mire megálltak a mozgásban levő sorok, mi már a négyszög bel­sejében találtuk magunkat. Azt mondják, a végzet sze­szélyes. De nem az embercsi­nálta végzet. Ennek terve van, rituáléja, mint a koro­názásnak. Csak akkor impo­nál, ha tökéletes benne a pe­dantéria. Márpdeig mi osztrá­kok, szeretünk imponálni, mert azt akarjuk, hogy félje­nek tőlünk. (Folytatnak/,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom