Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-27 / 277. szám

0 Mci kommentárunk M. Mezőér A MEZŐŐR kötelessége működési területén s nisii- és erdőgazdasági termékeik, termé­nyek, felszerelések, létesítmények, az állat-, vad- és halállomány őrzése. A megyében mű­ködő, közel kétszáz fegyverrel is ellátott ha­tósági ember munkájának eredményeit le- mérhetjülr elsősorban abban, hogy a mezei kártételek ellen, a társadalmi tulajdon, ter­melőszövetkezet vagyona, a magántulajdon is biztonságban van.'Egészen minimálisra csök­kentek a mezőn okozott károkból eredő sza­bálysértések Szinte felmérhetetlen, mind­ezeknek milyen anyagi kihatása van elsősor­ban a termelőüzemekben, de a magánosok­nál is. Az erdőt, mezőt védő embereik szolgálatát tehát erősíteni kell, nem pedig — mint ta­paszba! ható némely helyen a megyében — gyengíteni. Az utóbbi két évben a szolgáját tagjainak a létszáma 8—10 százalékkal csök­kent. Mint kiderült, nem a mezőőrök hagyták el helyüket, hanem némely mezőgazdasági üzem önkényeden és jogszabály ellenesen bo­csátotta el őket, meg sem gondolva, milyen helytelen dolgot követtek el ezzel. A mezőőri szolgálatot kormányrendelet sza­bályozta, megteremtve a mezőgazdasági terü­letek szakszerű és biztonságos őrzését. A ren­delet a mezőőrök kinevezését, felügyeletét a tanácsok végrehajtó bizottságaira bízta. An­nak joga megállapítani, hogy egy-egy terüle­ten hány mezőőrt kell foglalkoztatni. A vb jogkörébe tartozik a mezőőr elbocsátása is, illetve kérésére felmentése a szolgálat alól. A rendelet arról is intézkedik, hogy a mező­őröket azoknak az üzemeknek kell fizetni, amelyeknek szolgálatában áll. A magánva­gyon védelmére beállított mezőőr fizetését adó útján kell megtet^mteni. A rendelet tehát nagyon világosan, tisztán intézkedett, és érthetetlen, hogy a néhány esztendővel ezelőtt tanácsi testületi üléseken meghatározott közel kétszáz mezőőrnek 8—10 százaléka nincs a 'helyén és nem is óhajtanak a helyére másikat kineyezni. Amellett, hogy ez, az intézkedés sérti a törvényt, káros is. Hiszen a mezei kártételek nem azért szűntek meg minden esetben, mert a dézsmál ók, a tolvajok jobb belátásra tértek és visszavonul­tak, hanem azért, mert a mezőőr minden esetben útjukat állta. Éppen a közelmúltban történt, hogy egy ilyen, a szolgálatát teljesítő mezőőrt megtámadtak. Tehát a vagyonvéde­lemre igenis még mindig nagy szükség van, és azt a falu viszonylatában az erre feleske­tett, fegyverrel, egyenruhával ellátott ható­sági ember látja el. Azokban a községekben, ahol nem becsülik meg a mezőőrt, érttaetetlen a végrehajtó bi­zottságok elnézése ebben az ügyben. Sokkal szigorúbban kellene szembenézniük azokkal, akik maguknak olyan jogot vindikálnak, hogy semmibe veszik a kormányrendeletet. Nem arról ván szó, hogy azt a mezőőrt, aki feladatát nem látja el, vagy korrumpál, nem lehet elbocsátani. Az ilyenre nincs szükség. De ha elbocsátják, akkor helyébe másikat, rá­termettebbet, megbízhatóbbat kell állítani. A MEZŐŐRI szolgálat jelentőségét, hasznát felesleges hangsúlyozni. A mezőgazdasági üzemek tudják legjobban lemérni ezt. Bánja­nak hát így ezekkel a hatásági emberekkel. A tanácsi végrehajtó bizottságok pedig érvé­nyesítsék az ezzel kapcsolatos kormányrende­letet. — B — Kedves eladók - kedves vevők Novembert írunk, de máris lássák módra ellátó boltveze- mennyiszer előfordul, hogy zsúfoltak az üzletek és az áru- tőket. Ám ez nem igazol akkor kezdünk tűnődni rajta. Iiázak. Igaz. hozzájárul ehhez semmiféle előítéletet, még ke- mit vásároljunk, amikor rövi- a rendkívüli, azaz soron ki- vésbé olyan bántó magatar- debb-hosszabb kényszerű vá- vüli ruházati- árleszállítás, tást, amely — ahelyett, hogy rakoztatás után végre felénk amely mellesleg szét is húzza megkönnyítené — megnehezí- fordul, felénk fordulhat az el- uémileg a rendszerint decem- ti az eladók munkáját, elmér- adó. És akkor kezdjük kutat- ber közepe táján tetőző bolti gesíti az amúgy sem felhőtlen ni a bankót, vagy az aprót, forgalmat. viszonyt a pultok tájékán, s amikor ránk kerül a sor a Alapjában véve kedvező je- végeredményben mindenki- pénztár előtt. És közben mé­nek árt, aki vevőként be-be- sok várakoznak, mérgelődnek, tér valamelyik üzletbe.. Csekélység, és mégsem az. _^a tárgyilagosak vagyunk, Mert az óriási forgalomban., el kell hogy ismerjük, gyak- különösen az ünnepek előtti . ... , ... , . . ran tapasztaltunk már egesz- csúcsforgalomban, minden fv,K°Í Íg tegfS »yen-amolyan csekélységnek többszörösére .ionban megtaláljak a szarni- kedvező jeleket e térén. Ne nő a súlya. És-mi i°azat s^ól- tá^at. Természetesen az hunyjuk be előttük a szeműn- va, örömet szeretnénk Jelni sem közömbös, hogy milyen két, ne tapasszuk be a fülűn- nem Vni­korüimények között, folyik a két! Akkor sem. ha ez - T vásár, közelebbről. hogyan mint ahogy valóban - t.ermé- i8. Hiszen az emberek több- zajlik vevő es.eladó nap nap szetes. Nemi megertes es ta- saop <7~rPf. vásárolni « ~ eie?e"d<5 hogy üzletekbe betérők számának azt hiszem, szorosan értelmez- belássuk - álljunk bár a pult növekedésével- mmd gvakrab- ve is, helyénvaló itt ez a kr egyik, avagy a másik oldalán ban csillan föl fejezés. —, hogy csak lassan, fokoza­Erről szólván, nem hagyhat- tosan jön létre olyan helyzet, juk figyelmem kívül a keres- amelyben kényelmesebben, kedelmi forgalom évek óta kellemesebben adjuk-vesszük tartó, szüntelen növekedését. a sok portékát. Alkalmasint Mégsem fárasztom az olvasót mindnyájan vevők vagyunk: a|, ide vágó. ám nehezen ér- legyünk őszinték tényleg két- vá^lás^özterTis “kijut“ be- z ékelhető, országos adatokkal, ton all a vásár, és az „egyik” jöje valami Többet mond alighanem, ha a kettő közül, mi vagyunk. ide jegyzem a Szombathelyen Hogy mást' ne mondjunk: Balog János hallott két számot: tíz évvel enség ez a vásárlási „hőemel­kedés”: gazdagszik az árukí­nálat, szívesen vásárolnak az emberek, és a kereskedelmi vállalatok, következésképpen ez a sajátsá­gos örömérzés. A következő hetekben a legfőbb „vásárlás! cél” amúgy is az ajándéko­zás. az örömszerzés. Ha o kedves eladók és a kedves vevők úgy akarják, már a be­Utazunk. vonaton... Gőzmozttomyok hotystt Diósatok Valamennyien utazunk. Ilyen­kor az ember gyakrabban né­zegeti az óráját, pontosan odaér-e a vonat az állomásra, késik-e, meleg van-e a fülké­ben, kényelmesen utazunk-e. Főként akkor, ha messzebbre indulunk. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk nemrégiben a me­gyei tanácson Fülöp Lajossal, a Budapesti MÁV Igazgatóság személyszállítási és menet­rendi csoportvezetőjével, és Molnár Bélával Salgótarján állomásfőnökével. — A Nógrád megyeiknek bő­ven van mit kérdezgetniük a MÁV szakembereitől. Főként azoknak, akik gyakran utaz­nak Salgótarjánból Hatvan­ba, avagy Budapestre. Kap­tunk kérdéseket olvasóinktól is, mi magunk is feltettünk néhányat. — Mi az oka annak, hógy Salgótarján külső pályaudva­ron és Zagy vápái}alván igen gyakran tíz-tizenöt percet is áll a vonat? — El kell ismernünk, hogy esetenként valóban adódnak késések. Ennek legfőbb oka, hogy sok az áruszállító tranzit­szerelvény, amelynek sürgős az útja. Ez természetesen nem mehet a személyszállítás ro­vására. Mi is ismerjük a gon­dokat, foglalkozunk vele. Fo­kozott ellenőrzést vezettünk be, az eddiginél szigorúbban felelősségre vonjuk az állo­másfőnököket. Az eredmény már mutatkozik — aki gyak­ran utazik, bizonyára észre­vette — mert csökkentek a késések. Naponta 36 személy- szállító vonat közlekedik Hat­van és Salgótarján között. Októberben volt olyan nap, amikor tíz—tizennégy vonat is később érkezett néhány perccel. Novemberben ez a szám jelentősen változott. Re­méljük, a menetrendi fegye­lemmel a továbbiakban sem lesz baj. — Mikor tűnnek el a füs­töt és kormot árasztó gőzmoz­donyok a Hatvan—Salgótar­ján vonalról? — Tudjuk, hogy a salgótar­jániakat igen érzékenyen érin­ti ez a gond. A várost lénye­gében keresztülszeli a vasút­vonal, a levegő szennyezett. A A MÁV rendszeresen foglal­kozik ezzel a kérdéssel, amely — mondjuk meg őszintén — bizony nem kevés forintot kö­vetel. Folyamatosan érkeznek erre a vonalra a Disel-mozdo- nyok. Októberben is kapott egyet Salgótarján. Jelenleg a mozdonyok ötven százaléka Diesel. Egyébként 1974-ben — pontosan Salgótarján levegőjé­nek tiáztasága érdekében — az igen sok kormot és füstöt árasztó mozdonyok helyett — a nagyállomástól egészen So­moskőújfaluig Diesel-mozdo­nyok viszik a tehervonatokat. Ez mindenesetre Rendkívül sokat jelent. De a személyszál­lító vonatoknál is folyamato­san cserélik le a gőzmozdo­nyokat. , — Sokat beszélünk a menet­rendről. Hogyan egyezteti a MÁV az üzemi és a lakossági érdekeket a menetrend ösz­szeállítása előtt? — A menetrend megalkotá­sa rendkívül felelősségteljes és nagy munka. Ez mindenki előtt nyilvánvaló, aki csak ke­zébe veszi az eléggé vaskos kötetet. Külön hangsúlyozom, hogy minden esetben megke- keresük a nagyvállalatokat, üzemeket, hogy egyeztessük el­gondolásainkat. Megkérdez­zük a munkakezdés és a be­fejezés idejét, a bejárók sza­unát. Addig soha nem szer­kesztünk menetrendet, 'amíg a megye illetékes vezetőivel nem tárgyaltunk. Miután megismertük a konkrét igé­nyeket, azonos álláspontra jutottunk, a MÁV szakembe­rei akkor ülnek le a menet­rend összeállításához. Azt hi­szem, lényegesebb kifogások nem jelentkeznek Nógrád me­gyében. — Mennyivel vált kulturál­tabbá az utazás a Nógrád me­gyei vasútvonalakon? — Sajnos, elég sok panasz hangzik el a kocsik tisztasá­gával kapcsolatosan. Az abla­kokon gyakran nem lehet ki­látni, ezt mi is tudjuk. Eddig a Hatvan és Salgótarján kö­zött közlekedő vonatokat Hat­vanban takarították, ezért olyan döntés született, hogy a salgótarjáni állomáson is vesz­nek fel kocsi-takarítónőket. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy tisztábban közlekednek a kocsik, kényelmesebben utaz­hatunk. — A fűtés? — Többször is ellenőriztük, a vonatok jól fűtöttek. Az már az utasokon múlik, hogy a külső ajtókat is becsukják. A MÁV a fűtési idényre jól felkészült, mi az időjárástól függően melegítjük a kocsi­kat. A fűtéssel probléma bi­zonyára nem lesz. Ennyit a vonatokról, utazás­ról, gőzmozdonyokról. Végeze­tül pedig mindenkinek kelle­mes utazást... » Cs. E. Hírek a Szovjetunióból A gruziai Rusztaviban, a kí ukázusontúli fémipar köz­pontjában vietnami szakembe­rek kezdték meg tanulmányai­kat. A Szovjetunióban tanuló külföldi diákok között az egyik legnépesebb csoport a vietnami diákoké. Dmitirij So&ztakovics, neves orosz zeneszerző felajánlotta a Szovjet Békealap javára a 60 ezer dán korona értékű, nem­rég neki ítélt Sonning-díjat, melyet Koppenhágában évente ítélnek oda a világ legjobb ze­nészéinek. ezelőtt, átlagosan 12191 fo­rintot vásárolt el évenként e városban egy-egy lakos, ma pedig a 20 000 forintot is meghaladja ez az összeg, ami még akkor is tetemes növe­kedés, ha tekintetbe vesszük az árak emelkedését. Arról nem is szólva, hogy időköz­ben a város lélekszáma alig 55 ezerről csaknem 70 ezer­re rúgott. Igaz, sok új, a régieknél jó­val tágasabb, s jobban is fel­szerelt bolt és áruház nyílt egy évtized alatt — főleg a legutóbbi esztendőkben — or­szágszerte: csak néhány hó­napra visszatekintve, új siófo­ki boltokra, elegáns salgótar; jáni bútoráruházra, sárospata­ki és gödöllői nagyáruházra utalhatok a szűkszavú híra­dások alapján. És mindenfelé meggyorsult többé-kevésbé a régi üzletek korszerűsítése, gépekkel, hűtőfelszereléssel va­ló ellátása, s ami különösen fontos, látni már erőfeszítést a fárasztó raktári munka és áruszállítás gépesítésére. A nagyja azonban még a fej­lesztésnek, bővítésnek hátra­van, az ötéves terv követke­ző szakaszában és az azt kö­vető időszakban kerül majd sorra. Nem fér hozzá kétség: az eladók dolga és a bolti, áru­házi vezetőké nemkülönben igen fárasztó és idegőrlő m- is, ha a vevők tekintélye része — régen idejét múlt ne zeteket. hangoztatva — nem hajlandó eZt elismerni. M kérdés, hogy manapság is te Iái ni ks-'mbös, felületes e’ adókat, feladatukat tesstk­A vágathajtások gyorsításáért A széntermelés alapkérdése az előkészítés, a feltárás, elő- vájás. Ahol erről a pillanat­nyi sikerek érdekében megfe­ledkeznek, ott előbb-utóbb baj lesz a termeléssel, a tervtel­jesítéssel. A nógrádi szénbányáknál nem szükséges a példáért szomszédba menni. Az is igaz, hogy a széntermelés az utób­bi néhány év alatt korszerű­södött. Szénmedencénkben is szénbányák lalkoztatja ma a szakembereit. Részletes időmérleget ké­szítettek a vágathajtási mun­kahelyeken és kiderült, hogy a fúrás-robbantás sok időt hogy a jelenleg alkalmazott gépek, a koncentráció a kor­szerűsítés által megnövekedett igényeknek mennyire felelnek meg? Mi az. amit Nógrádban hasznosítani lehet? Az elmúlt években a nógrá- vesz el-. Beruházás nélkül, a di szénmedencére is jellemző fogásmélység növelésévél, a a termelés koncentrációja, robbantólyukak optimális JÓI példázza ezt, hogy 1961- sűrűségének meghatározásá­ban, még ezer tonna szén, ki- val. ösetleg két fúrógép egy termeléséhez 31 méter vágat helyre való telepítésével rövi- kihajtására volt átlagosan dítani lehet ezt az időt. termelési koncentrációk jöttek szükség. Tavaly ugyanennyi A rakodás nehéz fizikai létre. A kamrafejtéseket szinte széntermeléshez alig több mint munka, amit feltétlen érdemes 11 méter vágathajtás kellett, gépesíteni^ A szűkös beruházá­Bár a vágathajtási teljesítmé- si keretből erre a célra érde­teljes egészében a nagyobb termelékenységű, korszerűbb frontfejtések váltották fel. A feltárás, előkészítés módszerei viszont alig változtak. A gyor­saságra, a hatékonyság javí­tására annak ellenére nagy szükség van, hogy viszonylag csökkent a szükséges előkészí­tési arány. Nem véletlen te­hát, hogy az utóbbi időben er­re a nógrádi szénbányáknál nagyobb gondot fordítanak. Az Országos Magyar Bányá­szati Egyesület nógrádi cso­nyek, az előrehaladási sebes­ség meghaladta az országos átlagot, megelégedésre még- sincs ok, mert ez a jövőben kevésnek bizonyul. A széntermelés hatékonysá­gának fokozása megköveteli a fejtések korszerűsítését, a gé­pesítés fokozását. Ez élő tö­rekvés , kívánatos is, hogy a technika hasznosításával nö­vekedjék a fejtésekben az elő­rehaladási sebesség. Indokolt portjának klubdélutánján is az is. hogy a fejtési vágatok egyetlen napirend szerepelt: a vágathajtás gyorsításának le­hetősége a szénmendencében. Mester György okleveles bányamérnök vitaindító elő­adásában szinte az egész világ 'zénbányászatára kiterjedően vázolta a tapasztalatokat. Ezenkívül a hazai viszonyok­hoz alkalmazkodó törekvések eredményeiről szólt. Arról, lehetőleg minél rövidebb ideig álljanak nyitva. Ha ma meg is van az összhang az előké­szítés, feltárás és a fejtések között, a jövőben ez már ke­vés lesz. Az úgynevezett tö­megtermelő munkahelyek-kor ­mes áldozni a jövőben. A ta­pasztalatcserék is ezt igazol­ják. Van mód a munkahelyek jobb,- szervezettebb anyagellá­tásával a biztosításhoz szüksé­ges idő csökkentésére is. Ez ugyancsak a munkaszervezés­től függ, tehát nem igényel kü­lönösebb beruházást. Ez egye­ben azt is jelenti, hogy már most meg lehet teremteni a vágathajtások gyorsításának jobb feltételeit. Kétségtelen, itt is a komplex gépesítés je­lenti majd a végső megoldást. Az is igaz és a szakemberek eszmecseréje is bizonyította, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel is van mód a vágathajtás műszaki színvo­nalának növelésére, az előre­szerűsítése, a vágathajtások holadás gyorsítására. A "épek gyorsítása nélkül aligha való- ezt a lehető^Aret csak fokoz s'tható meg. Müven mód van hatják a jövőben. * a gyorsításra? Ez a kérdés fog- 1 li. J. ÄMT/ÄS A szurdokpüspöki termelőszövetkezetben ezer katasztrális hold területen végzik az őszi mélyszántást. A traktorosok, köztük Madarász József jó munkájának köszönhető, hogy a héten végeznek a mélyszántással — kulcsár — NÓGRÁD - 1973. november 27., kedd £

Next

/
Oldalképek
Tartalom