Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

Negyven év az erőműben 3fun1itt’ es üzent »vertexes (ti) A szervezés a hatékonyság növelésének eszköze KEVÉS kérdés váltott ki olyan nagy érdeklődést, mint az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének kérdése. Ez érthető is, hiszen rendkívüli lehetőségek rejlenek e folya­matos tevékenységben. A szakemberek szerint 10—30 százalékot is kitesz az a tarta­lék, mely a jelenlegi technikai színvonal mellett is megtalál­ható az üzemekben. Tehát nem divatról, hanem a hatékonyság tartalékainak reális feltárásáról van szó. Eb­ből következik az is, hogy ez nem kampány, hanem hosszú­távú feladat. Azt kell elérni valamennyi területen, hogy olyan intézke­dések történjenek, melyek ha­tására állandóan növekedik a szervezettség színvonala. A vezetés mindennapi munkájá­nak szerves részévé váljék az üaem- és munkaszervezéssel való foglalkozási, hiszen a gazdaságpolitikai célok eléré­sében döntő szerepe van an­nak, hogy a vállalatok terme­lő- és szolgáltatótevékenysé­güket, hogyan szervezik meg, hogyan gazdálkodnak a mun­kaerővel, anyaggal, gépekkel. Azok az intézkedési tervek valósulnak meg ütemesen, ahol a megoldandó szervezés­fejlesztési tennivalókat rövi- debb és hosszabb távon rang­sorolták. Mindenki előtt is­mert, hogy vannak olyan kér­dések, melynek megoldása az üzemekben már régen aktuá­lis, és rövid távon, kevés rá­fordítással megoldhatók. Ilye­nek: a folyamatos munka biz­tosítása, a fegyelem javítása. Ugyanakkor hosszú időszakra kiható intézkedéseket csak az tizem helyzetének komplex tu­dományos igényű elemzésével lehet megszabni. Az elmúlt év alapvetően a tervkészítés időszaka volt, az 1973-as esztendővel pedig már a programpontok megvalósítá­sa kezdődött el. A határozat végrehajtása tehát a kezdeti szakaszában tart. A szervezés korszerűsítésében rejlő lehe­tőségeket csak kismértékben tárták fel és hasznosították. Az ELMÜLT időszakban számos olyan kezdeményezés történt az üzemekben, mely­nek nyomán javult a gazdál­kodás eredményessége. A sík­üveggyárban a gyártmányfej­lesztésben értek el jó ered­ményeket. Elkezdték a színes, zománcozott üveg gyártását Az öblösüveggyárban számos olyan terméket automata prés­géppel állítanak elő, melyet korábban kézi munkával gyár­tottak. Hasonló módon bővült az új termékek köre a ZIM- gyáregységnél és a textilipar­ban. A Salgótarján! Kohászati Üzemekben 10, a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál 20 százalékkal javítot­ták a munkaidőalap jobb ki­használásával a termelékeny­séget Az építők olyan szerve­zést hajtanak végre, melyek eredményeként egyszerre ke­vesebb munkahelyen, de ered­ményesebben dolgoznak. 1970- ben 77 helyen folyt, 1973-ban pedig 48 építkezésen folyik a munka. A gépi kapacitások jobb kihasználására is történ­tek sikeres kezdeményezések. Az öblösüveggyárban jobb ter­melésprogramozással 15 száza­lékkal növelték a termelőbe- rendezések kihasználását A bányagépgyárban egy év alatt másfél millió forinttal csök­kentették a rezsiköltségeket, a 2. számú Volán Vállalatnál mérsékelték a javításra fordí­tott költségeket, az eredmé­nyesség növelése érdekében. Az elért eredmények nem homólyosíthatják el a meglevő gondokat. A párthatározatban kitűzött célokat csak úgy le- hek maradéktalanul végrehaj­tani, ha rend és fegyelem van a gazdálkodás minden terüle­tén. A régi módon, elavult módszerekkel ma már nem le­het a kívánt ütemű fejlődést elérni. Az újítások területén évek óta bekövetkezett visszaesés, stagnálás annak is betudható, hogy a tapasztalatcseréket nem szervezik meg, a jó mun­kamódszereket, korszerű ter­melési eljárásokat nem veszik át más üziemefetöL A külföldi tanulmányutak sem segítik ezt megfelelően elő. Különböző tanácskozáso­kon gyakran hangsúlyozzák a fegyelem javításának fontos­ságát. Az intézkedések még­sem hoztak kellő eredményt. Nem alakul kedvezően a ki­eső idők aránya. Még mindig magas az igazolatlan mulasz­tások száma, magas a táppén­zes állomány. Fel kell erre figyelni azért is, mert egy év alatt 1,5 millió munkanap esett ki betegség címén. A célokat jobban segítő anyagi és erkölcsi ösztönzés formáit sem dolgozták ki min­denütt. A normák tervszerű karbantartása is hagy maga után kívánnivalót A műszaki szervezési intézkedéseket nem követi a teljesítménykövetel­mények kiigazítása. KÖVETÉSRE méltó példa is akad. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben év közben 3 alkalommal fizetnek nyere­ségelőleget. A képzett nyere­ség ilyen bontása ösztönzőleg hat a termelésre. Az anyagi elismerésnek ezt a módját ér­demes más üzemeknek is meg­vizsgálni, s ha lehet, követni. (folytatjuk) ML. S. L DURUZSOLNAK a kazánok. Teljes terheléssel adják a gőzt a városnak. Annyit, amennyit a fűtési hálózat fel tud venni. A műszerek, a diagramok az egyenletes ütemről tanúskod­nak. Olaj ég a kazánokban. A vízből gőzt termelnek. Bo­nyolult termelési rendszer, csőhálózatok, szelepek, műsze­rek. Ha valahol hiba van, jön­nek a karbantartók. Sok mú­lik rajtuk, soha nem lehetnek nyugodtak, mert a baj kiszá­míthatatlan és éppen ezért örökös készültséget kíván. Kamarás Józsefet, a TMK- sok művezetőjét keresem. A karbantartók dojenjét, akit Varsányi Sándor üzemvezető úgy jellemzett, hogy az üzem élő lelkiismerete. Ha ő a mű­szaki ügyeletes, más nyugod­tan alhat. Nem számít vasár­nap, karácsony, vagy húsvét. Rendet tart, de oktalanul soha nem ideges. Négy évtized van mögötte itt az erőműben. — Valóban, 1933. szeptem­ber 1-én léptem be segédmun­kásnak. Akkor 12 fillér óra­bért adtak, de hét végén min­dig attól féltünk: hétfőn me­hetünk-e újra? Aki a salako­sokhoz bekerült, az már nye­regben érezhette magát. HavÍT díjai kapott — mondja Kama­rás József. — Mikor a lakatosszakmát kitanultam, akkor is a fűtők­höz tettek. A fűtővizsgát is magánúton, Budapesten kel­lett letenni. A kazánoktól ke­A párttag közéleti tevé­kenysége nem érhet véget, amikor az aktív munkából nyugállományba vonul. A párttagra, akár nyugdíjas, akár nem, mindig úgy te­kintetlek az emberek, mint a pártamberre. Az is igaz­ság: a megváltozott társa­dalmi viszonyokat követő korszerű élet következmé­nye, hogy a ma nyugállo­mányba vonuló ember még a korosodás kezdetén van. Az a nyugdíjas párttag, aki nem szenved valamilyen be­tegségben, mint pártmunkás rendkívül nagy szolgálatot tehet a társadalomnak. A párttagok többségében éle­tük során a munkában, a magánéletben példamutatás­sal vonták magukra a fi­gyelmet. E^t a magatartást az emberek nem felejtik el. A nyugdíjba vonuláskor ez a magatartás nem is vál­tozik meg. Jóllehet, ha köz­vetlen a termelőmunkára vo- nakozóan nem is, de az élet­re sok-sok tanácsot: tudnak adni az embereknek. A nyugdíjasok legtöbbje, ami­kor kiválik korábbi munka­helyéről, társadalmi szinten közéleti tevékenységet vál­lal. Ott találhatók a laktóerü- területi alapszervezetben, részt kérnek és munkát kapnak az intézményekben. A szakszervezeteknek nagy értékű aktivistái. És ez így van rendjén. A nagy tapasz­talatai. szilárd helytállásé, rendíthetetlen hűségű nyug­díjas párttagok már ilyenek maradnak. Kik, ha nem ők, akik a leghitelesebben is­merik űj életünk közel há­rom évtizedes küzdelmeit?! Kik, ha nem ők tudják eze­ket a gazdag tapasztalatokat rültem a karbantartókhoz. Közben voltam sínautó-vezető. Itt laktam, az apám turbina­gépész volt itt, és így engem éjjel is könnyen elértek. — Először a karbantartók­nál lettem csoportvezető, most meg az egész TMK, 25 ember művezetője vagyok. Részt vet­tünk az olajprogramban. A szeneskazánokat megszoktuk. Ez új. Nem csak a berendezé­seket kellett átépíteni, hanem neküttk is át kellett állni. Jó iskola volt az átszerelés. Még a szerelők is másképpen, sok­kal szervezettebben készítették a harmadik jfazánt, mint az el­sőt. .. Mondom is a többiek­nek: csak az első osztályt vé­geztük el. Sokat kell még ta­nulni, tapasztalatot szerezni, mert azért új dolog ez a szá­munkra. — A neheze még hátravan, az igénybevétel nagyobb és-az üzemzavarok lehetősége is. Hogyan készültek fel? — KÉTSÉGTELEN, így igaz. Mostanában nem volt különö­sebb üzemzavar, de ne is le­gyen. Egyébként jobban ál­lunk, mint tavaly alkatrészek­kel, csapágyakkal, csövekkel. A hozzáértés is nagyobb. Tavaly csapágyakkal, csövekkel volt sok baj. Most egy csapágyhiba miatt nem kell majd kivenni a kazánt a termelésből, csök­kent terhelés mellett kijavít­juk. Egy ideiglenes pakura- lefejtőt is készítettünk, hogy az új generációval megis­mertetni. a fiatalabb nem­zedéknek éltető erőként át­adni. Ok azok, a nyugdíjas párttagok, akiknek a száma igen jelentős a megyénkben, hiszen a párttagság egyötö­dét jelentik. Természetesen elsősorban azért, mert hosszú éveket, az úgynevezett hőskorsza­kot, zokszó nélkül — még csak nem is godolva ellen­szolgáltatásra —, legtöbb­jük végigdolgozta, de azért is, mert a társadalom to­vábbra is számít rájuk, mint közéleti emberekre. Azokról szólunk, akik mindezekre érdemesek, nem pedig azon néhány emberről, akik csupán számításból lettek a párt tagjai, akik mikor munkahe­lyükről kiválnak, azonnal hátat fordítottak a pártnak. Mondjuk meg őszintén, az ilyen emberekre, amikor ak­tív dolgozók voltak, akkor sem tekitettek fel munka­társaik. A dolgozók megér­zik, kiben az őszinteség, és az ingadozók nem is okoz­nak nekik csalódást. A nyugdíjba vonuló párt­tagokkal szemben nagy fel­adata van az aktív dolgo­zóknak. A velük szembeni kötelességek elsősorban a pártalapszervezetekben. kez­dődnek. Azzal, amikor számba veszik, hogy a több­ségében koruknál, vagy be­tegségüknél fogva nyugdíja­zott párttagokat hogyan ké­szítsék fel a nyugdíjasélet­re? Ez a munka igen nagy humanitást és körültekin­tést igényel. Az emberi problémák figyelembe véte­le,- vagy megoldása mellett anyagi megbecsülésük is el­engedhetetlen követelmény. Csak elismeréssel szólhatunk legyen tartalékunk. Előre min­dent kiszámítani persze lehe­tetlen. Ha üzemzavar van, és szükséges, akkor mindenki az elhárításon dolgozik. Készen­lét is van. Ha kell, megy a kocsi, megtalálja a karbantar­tókat és jönnek — mondja. — A negyven év alatt hány­szor volt rendkívüli' eset„ ami­kor be kellett jönnie? — Ki tudná azt ma már összeszámolni. Sokszor. A mi feladatunk ilyen. Szocialista brigád a miénk. Csaknem fele arányban párttagok vagyunk. Több munkásőr, vagy más társadalmi szervezetben tölt be valamilyen tisztséget. Néha sok is az elfoglaltság, de azért megoldjuk. Hosszú volt ez az idő. Néha ideges vagyok. Ezt a többiek elnézik, mert ok nél­kül nem kapom fel a vizet. Hazulról mindig öt óra előtt indulok. Mire a többiek beér­nek, már készen állok azzal, hogy kinek mi lesz a teendő­je. SZEPTEMBERBEN kaptam meg az aranygyűrűt a válla­lat emblémája és a negyven év van rajta. Itt még csak ne­kem van. Mondtam is, marad­hatott volna ez a gyűrű, in­kább most lennék huszonöt éves. Most nem hordom, majd ha nyugdíjba megyek, akkor felhúzom. Még két év van hátra — mondja Kamarás Jó­zsef. Bodo János a salgótarjáni járás part* alapszerveiről, melyek ezt a feladatot erre a célra lét­rehozott bizottsággal végez­tetik el nagy-nagy gonddal és felőséggel. Gondoskodnak arról is, hogy a nyugdíjazta­tás előtt álló párttag bére, jutalmazása, kitüntetése ne maradjon el, ha arra mun­kájával rászolgált. Köztudott, fájó, gyógyítás­ra váró feladatok is van­nak a nyugdíjas párttagok anyagi megbecsülésénél. A korábban — 1959 előtt — nyugdíjazottak az akkori rendelkezések értelmében alacsonyabb nyugdíjat kap­nak, mint — és ez megol­dásra váró feladat — amit harcos, dolgos életük után megérdemelnének. Ennek a gondnak a rendezésétől —az ország anyagi helyzetétől függően — a legmagasabb szintű vezetők sem zárkóz­nak el. A pártalapszervezetek őr­ködjenek a nyugdíjba vonu­ló párttagokra, az üzemi alapszervezetekből hívják a lakóhelyi alapszervezetbe te­vékenykedni őket. Az az igazság, hogy a munkahelyi alapszervezetben — bár­mennyire is kedves ez szá­mukra — hozzájuk méltó pártéletet már nem tudnak élni. Ez abból adódik, hogy kiesnek az ott folyó élet­ből. De a lakóhelyükön szükség van rájuk. A párt­tag a nyugállományba vonu­lásával nem vonui vissza a közéletből. Ellenkezőleg. Az emberek várják, hogy ta­pasztalataival helytállásra, a rendszerhez való hűségre tanítsa továbbra is az őt követő nemzedéket. Bobál Gyula Főleg fiatal ók dolgoznak Balassagyarmaton, a Budapes­ti Finomkötöttáru-gyár új gyáregységiben. A KISZ- saertvezetnek így ugyancsak van érdekeltsége az üzemben, a termelési gondokon túl a politikai képzésért, tanulmá­nyi feladatokért, kulturális dolgokért is felelős a nemré­gen megválasztott vezetőség. Furák Erzsébet, az új KISZ- titkár 23 esztendős. Tele terv­vel, ambícióval. És közben ta­mil. Igaz, van már egy szak­mája, az üzemben szerezte azt is, de középiskolába iratko­zott; a ruhaipari technikum negyedéves hallgatója. S utána még a felsőfokú iskola! „Szak­mai téren soha nem lehet megállni!” — mondja, s már siet is Vaskor Edittel, az egyik alapszerv titkárával to­vább. „Társadalmi munkát szervezünk, egyeztetni kell a programokat!” — kulcsár — Szabadföldi bioszféra-kutató laboratórium Egerben Hazánkban egyedülálló kör­nyezetvédelmi komplex vizs­gálatok kezdődtek Eger hatá­rában; a síkfőkúti erdőrész­ben létrehozott szabadföldi bioszféra-kutató laboratórium­ban. A vizsgálatokba több mint húsz hazai kutatóinté­zet mintegy 60 tudósa kap­csolódik be. A munkát a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem növénytani in­tézete szervezi Jakucs Pál tanszékvezető egyetemi tanár igénybe, ahol viszonylag há- vizsgálatok céljából tízhold" nyi erdőterületet vesznek igénybe, ahol viszonylag há­borítatlan, erdészetileg hosz- szabb ideje nem kezelt, ere­deti természetes állapotban található a növényzet, olyan cseres-tölgyes állományban, amelyen valaha Magyarország dombvidékeinek nagyobb te­rületét borította. A vizsgála­tokkal tehát az ország nagy részére nyerhetnek általáno­sítható adatokat. A hosszú távra kidolgozott tudományos program célja feltárni a területileg legfon­tosabb bioszférarészek viszo­nyait, szerkezeti kapcsolatait, ásványi körforgásának tör­vényszerűségeit, energia­áramlási összefüggéseit. Egy­szerűbben szólva: meg kell ismerni, hogy mit kell védeni és mit lehet védeni a környe­zetben. Jakucs Pál egyetemi tanár, a Magyar Távirati Iroda mun­katársának adott tájékoztató­jában elmondotta, hogy a ki­jelölt erdőrészen modern mű­szerekkel vizsgálják a nö­vényzet fejlődésének ütemét, mértékét, mérik a környezet vízkörforgalmát; a lombon, törzsön lefolyó, a talajon át­szivárgó víz mennyiségét Mé­Radar a gépkocsivezető mellett Angliában most próbálják :i egy olyan radar kísérleti éldányát, amelyet gépkocsiba zerelésre szánnak. Az a ren- eltetése, hogy meghatározza z elől haladó autók távolsá- ;át és sebességét. A radart hordozható elektronikus szá­mítógéppel kapcsolják össze, s ez a benzinporlasztó és a fé­kek irányítása révén gondos­kodik arról, hogy az egyes au­tók között a biztonságos for­galomnak megfelelő térköz maradjon. rik a levegő szennyeződését, kémiai összetételét é6 a lehul­ló port, vizsgálják az erdei avar bomlásának ritmusát A vizsgálat fontos területe a le­vélbe beépülő klorofilmeny- nyiség. A sokrétű részvizsgá­lat eredményeinek összekap­csolásából kívánják végül megismerni az egyensúlyban levő bioszférarész teljes mű­ködését A program szerint hét-nyolc évig — a kutatás, első szaka­szában — érintetlenül hagy­ják az erdőt. ’ A második sza­kaszban megszüntetik az ere­deti természetes állapotokat: kivágják a fákat és az úgy kialakult helyzetet vizsgálják. Végül a bioszféra-adottságok­nak legjobban megfelelő, mes­terséges táj kialakítása követ­kezik. Azokat a legkedvezőbb mesterséges művelési módokat hozzák létre, amelyek regio­nális szinten hasonló adottsá­gú tájakra is kiterjeszthetők. A bioszféraprogram kereté­ben néhány európai országban hasonló jellegű alapkutatáso­kat folytatnak. Tölgyes erdő­ben azonban Európa-szerte ez az első vizsgálat Az eredmé­nyek tehát nemzetközi szem­pontból is értékelhetők majd. (MTI) A nyugdíjas párttag

Next

/
Oldalképek
Tartalom