Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-30 / 280. szám
ES Ö Z L W (Folytatás az t. oldalról) Az országgyűlés megalkotta a tervtörvényt. A népgazdasági tervező munka szervezeti teltételeinek fejlesztésében fontos lépés volt az Állami Tervbizottság létrehozása. A kormány döntést hozott az ország ipari termelésének jelentős részét előállító kiemelt nagyvállalatok fokozottabb bevonására a tervező munkába, elsősorban a középtávú tervek készítésébe. Az ipar szerkezeti átalakítása folytatódott. Ez alapvetően a központi fejlesztési programok javuló végrehajtásának az eredménye. A kormány kijelölte azt a hat nagyvállalatot, ahol a termelés korszerűsítését központi segítséggel és pénzügyi támogatással oldják meg. Az Állami Tervbizottság értékelte a folyamatos megfigyelésre kijelölt ötven nagy- vállalat helyzetét. E vállalatok tevékenysége egészében összhangban van gazdaságpolitikai céljainkkal, eredményesen működnek. A közgazdasági szabályozók 1975-ben esedékes módosításának előkészítése' tervszerűen halad. Az a cél, hogy a vállalatok ötödik ötéves tervüket- már a módosított népgazdasági szabályozók ismeretében dolgozhassák ki. A vállalati nyereség és a bérek alakulásának szoros kapcsolata a szénbányászatban megszűnt, a villamosenergiaiparban mérséklődött. Tizennégy ipari, építőipari vállalatnál és két ipari szövetkezetnél a bérszínvonal-szabályozás helyett kísérletképpen bértömegszabályozást vezettek be. Az árhatóságok fokozták és hatékonyabbá tették az árellenőrzést. Érvénybe léptek az árkalkulációs rendszer új jogszabályai. Az építőipari árak kalkulációját megszigorították: kötött árformába sorolták az építőipari munkák körülbelül 90 százalékát. A Központi Bizottság határozatának megfelelően emelkedett né; hány fogyasztási cikk ára. Figyelembe véve a szabadáras termékek áremelkedését, valamint az árcsökkentő intézkedéseket is, a fogyasztói ár- szint a terv szerint alakul. Az üzem- és munkaszervezésről szóló határozatok végrehajtása megkezdődött, a vállalatok egy része konkrét Intézkedéseket tett. A végrehajtás ütemének gyorsítása érdekében a vállalatok vezetőinek további erőfeszítéseket kell teriniök a munka- és üzem- szervezés, általában a szervezettség javítására. A, Az életszínvonal- és szociálpolitikai intézkedések a • novemberi határozatnak megfelelően valósulnak meg. Az állami ipar és építőipar munkásai és művezetői körében végrehajtott központi bér- politikai intézkedés következtében 1,3 miliő dolgozó keresete 9—10 százalékkal emelkedett. 1973. 'Június 1-től csökkent az államigazgatási, valamint egyes állami és társadalmi szervek dolgozóinak a munkaideje. A tanácsi dolgozók jutalomkeretét a béralap 6 százalékára emleték fel. A kormány módosította a lakásépítés pénzügyi és hitel- feltételeit. A tanácsi értéke- sítésű lakásoknál a három és ennél több gyermekről gondoskodó munkások esetében egyedi elbírálás alapján a készpénz-előtörlesztés részben vagy teljes egészében elengedhető. A munkáslakás-építési akció keretében 1750 lakás építését kezdték meg. ^ Az ideológiai helyzetre ' az jellemző, hogy tovább erősödött társadalmunk egyetértése szocialista céljainkkal. A tömegoropaganda jobban összpontosított az időszerű politikai és gazdasági feladatokra és ezáltal hatékonyabbá vált. A tudományos és kulturális területen a szocializmus melletti elkötelezettség talaján újabb értékek és eredmények születtek. Az alkotó műhelyek munkája javult, a marxista kritika pozíciói erősödtek. Tervszerűen folyik az oktatáspolitikai határozat végrehajtása. Űjabb intézkedések történtek a munkások, valamint a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulása és továbbtanulása érdekében. A sajtó, a rádió, a televízió eredményesen propagálta a novemberi határozatot, felelősen mozgósított a feladatok megoldására és ezzel hozzájárult a kedvező belpolitikai légkör kialakításához. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának végrehajtása megerősítette a párt vezető szerepét, eszmei, politikai, cselekvési egységét A párt belső helyzete kedvező, tömegkapcsolatai szilárdak. A pártmunkában előtérbe került a határozatok ellenőrzése, a végrehajtás helyszíni segítése. Az alapszervezetek többségében emelkedett a munka színvonala. A tagfelvételi munkában fokozdtt figyelmet fordítanak a felvételüket kérők eszmei, politikai és emberi tulajdonságainak alaposabb megismerésére, a párt társadalmi ösz- szetételének tudatosabb alakítására. Az újonnan felvettek 71,7 százaléka fizikai dolgozó. Javult az összes felvettek között a nők és a 30 éven aluliak aránya. Fejlődött a társadalmi és tömeg* zervezetek pártlrányf- tása és ez lehetővé tette, hogy közös cél érdekében nagyobb önállósággal lássák el sajátos feladataikat. A szak- szervezetek, a kommunista ifjúsági szervezetek, a Hazafias Népfront bizottságai, a nőmozgalom és más fontos társadalmi szervezetek jő munkájukkal hozzájárultak a novemberi határozat végrehajtásához. H A Központi Bizottság 4 • összefoglalóan megállapította: az 1972. november 14— 15-i ülés határidőhöz kötött határozatait végrehajtottuk, a hosszabb távú feladatok megoldása megfelelő ütemben folyik. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki a párt-, állami és társadalmi szervezeteknek, a párttagoknak és a párton kívüli szövetségeseinek azért az odaadó munkáéit, amit az élet minden területén végeztek 9 novemberi határozat következetes végrehajtása érdekében. Szilárdan bízik abban, hogy a párttagok és a szocializmus párton kívüli híveinek összefogásával, további áldozatos munkával elérjük a párt X. kongresszusán kitűzött célokat. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. "I A nemzeti jövedelem * 1973-ban a tervezettnél gyorsabban, ö—7 százalékkal nő. Erősödtek a kiegyensúlyozott fejlődést biztosító tendenciák: a nemzeti jövedelem termelése meghaladja a belföldi felhasználást, tovább javul az ország külkereskedelmi mérlege, és a számítottnál gyorsabban növékszik a munka termelékenysége. Az ipar termelése 6—7 százalékkal növekszik, ami túlnyomó részben a termelékenység emelkedéséből származik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar, a könnyűipar és a villamosener- gia-ipar. A népgazdasági beruházás a tavalyi szintet 2 százalékkal haladja meg, de némileg elmarad a tervezettől. A tervezettnek megfelelően alakul a termelő és a nem termelő, továbbá az állami és a vállalati beruházások aránya. Ezek közül kiemelkedik a Gagarin Hőerőmű, a Barátság II. kő- olajvezeték, a Tisza 2. vízlépcső, az Ajkai Timföldgyár, a Beremendi Cementgyár, a Magyar Viscosa Gyár új műanyagüzemének megépítése, a Magyar Vagon- és Gépgyár acélöntödéjének, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek kapacitásainak modernizálása és bővítése. A mezőgazdasági termelés mintegy 5—6 százalékkal meghaladja az elmúlt évit. Kenyér- és takarmánygabonából biztosított a belföldi igények kielégítése, búzából kivitelre is jut. A zöldség- és gyümölcstermelés — főként a rendkívüli szárazság következtében — a tervezettnél kisebb, burgonyából importra van szükség. A szarvasmarha-tenyésztés meggyorsult. A IV. negyedévtől a sertéshústermelés is jelentősen növekszik. Az építőipari tevékenység az elmúlt év második felében felélénkült, és egész évre számítva, a növekedés üteme 2,5—3 százalék lesz. A kapacitások és az igények összhangja a korábbinál jobb. Egyes munkáknál javult a koncentráció és kevesebb a minőségi kifogás. Ugyanakkor nem kielégítő a fejlődés a befejezési munkáknál. A lakásépítési tervet teljesítjük, mintegy 85 00Ó lakás épül. A közlekedés és a hírközlés a terveknek megfelelően fejlődik. A termelés szerkezete és az élénk külföldi kereslet a vállalatokat az export növelésére ösztönözte. Az export dinamikusan, az import mérsékelten növekedett. A lakosság fogyasztása 4— 5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4—4.5 százalék- kai. az egy keresőre jutó reálbér 2,3 százalékkal emelkedik. A nagyüzemi munkások reálbérének növekedése eléri a tervezett 5,8 százalékot. Az áruellátás kiegyensúlyozott, bár év közben átmeneti ellátási nehézségek voltak húskészítményekből, zöldség- és gyümölcs- félékből. 2 A Központi Bizottság el- * focadta az 1974. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait: a nemzeti jövedelem termelésének növekedése a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése az ipar bruttó termelésének növekedése az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése a mezőgazdasági termelés növekedése az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése a munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 3,7 százalék a szocialista szektor beruházása 117—118 ind Ft. a kiskereskedelmi áruforgalomnövekedése 8—9 százalék lakásépítés 85 ezer ebből: állami lakás 36 ezer. 5 százalék 5—6 százalék 3,5—6 százalék 4 százalék 2—2,5 százalék 5—5,5 százalék A beruházások között 1974- ben kezdődjék meg az adriai kőolaj,vezeték, a paksi atomerőmű I. ütemének, a Bélapátfalvi Cementgyár, a Borsodi Vegyi Kombinát új PVC-gyá- ránalk, a kiskunhalasi új kötöttárugyár, a Gyulai Húskombinát, a Magyar Viscosa Gyár új II. üzemének, az Ózdi Kohászati Üzemek acélgyártó-kapacitásának fejlesztése. Meg kell kezdeni az új nagy teljesítményű Kossuth-adó építési munkáit. A munka termelékenysége NÓGRAQ - 1973. novembei 30., péntek „_l a IV. ötéves tervben tervezettnél gyorsabban, több mint 5 százalékkal emelkedjen. Az ipari termelésen belül az átlagosnál dinamikusabban fejlődjön a villamosenergiaipar, a vegyipar és az élelmiszeripar termelése. Q A Központi Bizottság az életszínvonal növelése érdekében 1974-ben — az automatikus bérnövekedésen felül — olyan központi intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek lehetővé teszik, hogy az egy főre jutó reáljövedelem 5 százalékot - meghaladó mértékben, az egy keresőre jutó reálbér 3,7 százalékkal, a lakosság összes fogyasztása pedig közel 6 százalékkal emelkedjen. Ennek érdekében a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1974-ben 1 milliárd 200 millió forint éves kihatással központi intézkedéssel emeljék — az állami szektorban 1973- ban központi béremelésben nem részesült ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások, — az állami iparban és építőiparban a kisegítő állo- máAycsoportba tartozó dolgozók, — a tanácsok és szűkebb körben más helyi államigazgatási szervek dolgozóinak, — a gazdasági és igazgatási helyi költségvetésű szervek dolgozóinak, — a kutatóintézetek, — a színházak és színház- jel leg ű intézmények dolgozóinak bérét. A béremelés mértékét, a végrehajtás időpontját a Minisztertanács a SZOT bevonásával állapítsa meg. A népesedéspolitikai határozattal összefüggő szociálpolitikai jellegű állami juttatások (gyermekgondozási segély, egyszeri anyasági segély, babakelengye, anyák gyermekápolási táppénze, kétgyermekesek családi pótléka) 1974- től történő növelésére mintegy évi 1 milliárd 660 millió forintot kell biztosítani. A fegyveres erőik sorkatonáinak pénzbeni ellátmányát és az eltartásra szoruló hozzátartozóik családi segélyét 1974. január 1-től fel kell emelni 1974-ben a dolgozóik újabb kategóriáinál folytatjuk az áttérést a 44 órás munkahétre. A gyermekintézményi hálózat fejlesztése és ellátottságának javítása érdekében 2 400 bölcsődei és 12 000 óvodai férőhelyet kell létesíteni. Az oktatáspolitikai feladatok megoldását összesen 720 általános, közép- és szakmunkásképző iskolai osztályterem, továbbá 6000 kollégiumi férőhely megépítésével kell elősegíteni. Az egészségügyi ellátás további javítására 1600-zal kell növelni a gyógyintézeti ágyak számát, a szociális otthoni ágyak számát pedig 1000-rel. A megyei kórházak bővítésének és rekonstrukciójának folytatása mellett a járóbetegellátást 50 új orvosi körzet és napi 650 szakorvosi rende- lőóra szervezésével is javítani kell. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1974-ben nem haladhatja meg a 2 százalékot. A kiskereskedelmi áruforgalom növelése mellett a termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének fejlesztésével javítani kell az áruválasztékot és csökkentem az átmenetileg hiányzó cikkek körét A kereskedelmi vállalatok fordítsanak megkülönböztetett figyelmet arra. hogy a lakosság áruellátásában a munkaidő további csökkenése esetén se legyen zavar. A Az 1974. évi népgazdasá* * gi terv teljesítése megköveteli a gazdasági szervező, irányitó, ellenőrző munka további javítását. Ennek érdekében a pártszervezetek poli- , tikai munkájukkal támogassák a gazdasági vezetőket a gazdálkodás hatékonyságának növelésében, kapacitások ésszerű kihasználásában. a termelési struktúra korszerűsítésében, a termékek minőségének és a munka szervezettségének javításában, a munka-, technológiai, pénzügyi fegyelem további megszilárdításában, a takarékos gazdálkodásbanA politikai tömegmunká segítse elő olyan egységes szemlélet kialakítását, amely hozzájárul a rendelkezésre álló eszközök minél célszerűbb fel- használásához. A pártszervezetek nyújtsanak segítséget a KlSZ-szerve- zeteknek ahhoz, hogy a fiatalok kezdeményezően és tevékenyen vegyenek részt munkahelyük politikai, társadalmi és gazdasági életének alakításában. A szakszervezetekben és a szövetkezeti szövetségekben dolgozó kommunisták segítsék elő, hogy szervezeteik az érdekvédelmi tevékenység mellett következetesen támogassák a termelés hatékonyságának további javítását, a racionális üzem- és munka- szervezést, a teljesítményhez igazodó bérezést, a szocialista munkaverseny fellendítését. ■ A tömegtájékoztatás területén dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy a sajtóban, a rádióban és televízióban kapjon megfelelő hangsúlyt a lelkiismeretes, és színvonalas termelőmunka. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párt valamennyi tagját, hogy odaadó munkával és példamutató tettekkel vegyenek részt a párt gazdaságpolitikájának megvalósításában. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a KISZ központi bizottságát és a tömegmozgalmak vezetőit, hogy a maguk területén segítsék elő az 1974. évi gazdasági feladatok eredményes megoldását.. Á Központi Bizottság áttekintette a párt káderpolitikáját, a káder- és személyzeti munka helyzetét, főbb feladatait és az alábbiakat állapította meg: 1 A káderpolitika össz1 * hangban van a párt politikai fővonalával, célkitűzéseivel. A politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelménye alapelvként bevált, egyre következtesebben érvényesül a-vezetők kiválasztásában. A káderek a különböző területeken és beosztásokban összességükben eredményesen dolgoznak. Döntő többségük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hatalommal helyesen él. aktív a közéletben, magatartása, életmódja megfelel erkölcsi követelményeinknek. Fejlődött a káderek többségének politikai képzettsége és szakmai felkészültsége. Kisebb részük nem tudja ismereteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel, és hosszabb távon .nem tud eleget tenni a növekvő igényeknek. Egyes vezetőknél tap^ztal- ható. hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik társadalmi, politikai hatásait, nem folytatnak közéleti tevékenységet, nem fejlesztik kapcsolataikat a dolgozókkal. Helyenként előfordul vezetői gőg, a kollektíva véleményének semmibe vevése, a jogos bírálat megtorlása. Az ilyen jelenségekkel szemben a párt vezető szerveinek ismételt figyelmeztetése ellenére még mindig tapasztalható békülékenység, elvtelen engedmény, a felelősségre vonás elmulasztásai A vezetők megítélésénél továbbra is a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelményét kell alkalmazni. de ezek tartalmát illetően magasabb mércét kell állítani. 2 A szocialista építés egy- ■ re bonyolultabb, nagyobb hozzáértést, ügyszeretetét kívánó feladatai szükségessé teszik, hogy emeljük a kádermunkával szemben támasztott követelményeket. A káder- és személyzeti munkában is fontos fe’adatunk a stabilitás, biztosítása. Emellett a vezetői állomány egészséges fejlődése és összetételének kedvező irányú vál; tozása érdekében szükség van az ésszerű és folyamatos cserélődésre. Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy minden ember képességének és adottságának megfelelő helyen dolgozzék. A Központi Bizottság továbbra is helyesnek és szükségesnek tartja, hogy társa ■ dalmunkban — párttisztséget kivéve — bármely beosztást pártonkívüli is bétől th essen, aki a szocializmus építésének programját elfogadja, és annak megvalósításáért aktívan dolgozik. A kádermunkát a vesoetök túlnyomó többsége fontos feladatának. munkája szerves részének tekinti. Az állami személyzeti munkában tovább kell erősíteni az egyszemélyi felelősséget. Ugyanakkor a központi irányítás és ellenőrzés erősítésével. a párt- és társadalmi szervezetek bevonásával. a bizalom és nyíltság légkörével, elvszerű kritikával .el kell érni, hogy a szocialista demokrácia fejlődéséből következően erősödjenek a kádermunka demokratikus vonásai. Ez segíti a szubjektivizmus háttérbe szorítását és káderpolitikai elveink hatékonyabb érvényesülését. 5 A Központi Bizottság a kádermunka fejlesztésében az egyik legfontosabb feladatnak tartja a gondoskodást a tervszerű káderutánpótlásról. Fontos politikai, 1 hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hogy tehetséges munkások, termelőszövetkezeti parasztok tervszerű előkészítéssel -fokozatosan és folyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek. Az MSZMP Politikai Főiskoláján, a budapesti, megyei pártbizottságok oktatási igazgatóságain meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fizika!, dolgozók az eddiginél nagyobb számban tanuljanak; az állami felsőoktatásban is növelni kell annak lehetőségét, hogy a fizikai munkások felsőfokú tanulmányokat végezhessenek. A felsőoktatási intézményekben emelni kell az oktató- és nevelőmunka színvonalát, mert viszonyaink között a káderutánpótlás egyik legfonosabb forrása ma már az egyetemet és főiskolát végzettek köre. A vezető posztok betöltésénél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nőket. Határozottan fel kell lépni az előítéletek, a pozícióiéi- tésbői eredő hátránvos megkülönböztetések ellen, és az ajánlásoknál, kinevezéseknél azonos feltételek esetén előny* ben kell részesíteni őket. A társadalmi érdek és a vezetés folyamatossága is megkívánja a követelményeknek megfelelő fiatalok fokozottabb bevonását, a vezetés* be. A párt- és KlSZ-szerveze- tek tekintsék fontos feladatuknak, hogy adjanak lehető* séget a fiataloknak képességeik kipróbálására. A A Központi Bizottság el- fogadta és határozattá emelte a párt káderpolitikájáról. a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint főbb feladatairól beterjesztett jelentésit. A szakigazgatás, a kultúra, a tudomány és az egészségügy területén célszerű a bevált pályázati rendszer kiterjesztése. Az üzemi demokrá* eia fejlesztésével összhangban biztosítani kell, hogy az állami üzemek, intézmények dolgozói érdekképviseleti szerve*, ik útján nagyobb beleszólási lehetőséget kapjanak vezetőik kiválasztásába és megítélésébe. A Központi Bizottság javasolta a Minisztertanácsnak, hogy a határozat, valamint a tapasztalatok alapján módosítsa és egészítse ki a személyzeti munkáról szóló rendeletéit. A Központi Bizottság továbbra is meghatározónak tekinti a X. kongresszus útmutatását: „a pártmunka tovább- fejleszésének és az ország fejlődésének alapvető követelménye a kádermunka javítása". A Központi B’zdttsáe elfogadta 1974. évi mun' ;> ’rvét, (MTI)
