Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-28 / 278. szám
kólák és taneszközel!átás “““ , ' ölmművek a mozimmá \ A MAGYAR Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. évi oktatáspolitikai határozata is lényeges kérdésiként kezelte az oktatási intézményekben levő munka- körülmények korszerűsítését — többi közt a tanszer, a szemléltetőeszköz-ellátás javítását — összefüggésben a tartalmi célkitűzések megvalósításával. Az iskolák közötti eltérések megyénkben is a felszerelésben különbségekben s megmutatkoznak, esőtek en- Dáisüít, illetve megszüntetésük előttünk álló feladat továbbra is. A Pedagógusok Szakszervezete Nógrád megyei Bizottságán kapott tájékoztatás szerint. megyénk iskoláinak felszereltség!, taneszköz-ellátottsági helyzete mintegy 50—80 százalékos, egyes tantárgyaknál ennél is jobb. Országosan ez körülbelül közepes szintnek felel meg. Legutóbb alig egy éve készült reprezentatív felmérés az iskolák falszereltségi, taneszköz-ellátottsági helyzetéről, az anyagi eszközök felhasználásáról. az iskolafenntartók, a tanácsok ez irányú tevékenységéről és így tovább. Az Oktatáspolitikai határozat szellemében — amely az általános iskoláknak kiemelt szerepet biztosit — a vizsgálódás is főleg ezen iskolatípusban történt. Húsz iskolát vontak be a vizsgálatba, az eszközellátottságot szaktárgyanként nézték. A reprezentatív felmérés szempontjait figyelembe véve arra törekedtek, hogy valamennyi járásból, városból, faluból, osztott és részben osztott iskolából álljon rendelkezésre adat. A munkahelyi körülmények alakulása már csak azért sem lényegtelen, mert hiszen a megye általános iskoláiban több tízezer tanuló, s mintegy másfél ezer pedagógus és technikai dolgozó végzi rendszeresen munkáját S a munkahelyi körülmények alakulása az eszközellátottság nem választható el az iskolai oktató-nevelő munka tartalmi eredményességétől. Az általános iskolák alsó tagozataiban az általános ellátottság körülbelül 75 százalékos. A legtöbb eszköz az anyanyelvi tárgyakhoz állt rendelkezésre (betűtábla, betűsín stb.), a legtöbb iskola a vers tani tűshöz szükséges hangszalagot jelölte meg hiánynak. Néhány helyen gondot okoz a gyakorlati foglalkozás megtartása, s igen szerény az ellátottság a rajz és ének tárgyaknál. A FELSŐ tagozatban tantárgyként eltérő a kép. Például az irodalom hagyományos tanításához elegendő a kötelező és az ajánlott irodalom. Persze, a mai követelmények alapján ez nem elég. Megjelentek a tanulást segítő, a tanítási órákat színessé tevő diafilmek, diapozitívok, hanglemezek, hangszalagok. A nyelvtan tanítását programgép segíti. Így vizsgálódva az ellátottság nagyon eltérő, 18 százaléktól 80 százalékig terjed a „skála”. Az orosz nyelv oktatásánál van százszázalékosan ellátott iskola is. A biológia szintén a jól ellátott tárgyak közé tartozik. A matematika oktatásában szántén vannak százszázalékosan felszerelt iskolák. Azóta — természetesen — szintén van változás. Az országgyűlés decemberi ülésszakán elfogadott határozat, az ezt követően megjelent minisztériumi intézkedések és állásfoglalások jelentős változás kezdetét jelezték. Nem részletezzük az intézkedéseket, amelyek a «pedagógus ok körében ismertek. Csak utalásképpen említjük, hogy például megtörtént az alapvető eszközök kijelölése, a hiányok felmérése, s a hiányok felszámolása érdekében megállapították a központi hiteleket stb. Szóljunk még néhány megyei gondról, korántsem a teljesség igényével. A megye számos általános iskolájában gondot jelent, hogy helyszűke miatt a már rendelkezésre álló eszközök tárolása, még inkább használata esetenként nehézkes. Munkaigényes eszközöknél (audio-vizuális eszközök) gond az is, hogy a pedagógusok nagy része nem isM a i t 21.50: Ágyak a horizonton. Tévéjáték Vészi Endre írásából. Az író már a felszabadulás élőt* sikerre] publikálta műveit, 1937-ben egyik regéryyé- nyével Mik&záth-díjat nyert. Vészi Endrét elsősorban a munkások, kisemberek élete, gondolatai érdeklik, verseiben, szociográfiai írásaiban, évéajánl cikkeiben és elbeszéléseiben a hétköznapok drámai konfliktusai játsszák a főszerepet. Az ágyak a horizonton a ’60- as évek közepén született, s már rádiójátékként is bemutatták.' Most — komoly dramaturgiai átírás után — tévéjátékká formálta Szántó Erika dramaturg és Mihályfi Imre rendező. Ez az átalakí- tás-tévésítés persze nem válAz elítéltek tudtak erről a' mániánkról, mert nem voltak hajlandók félni. Legalább nem mutatták. Nem is vettek tudomást a körülöttünk zajló parádéról. Egymással törődtek. Damjanich szekere köré gyűltek, és gróf Leiningen-Westenburg kívánságára közösen imádkoztak. Ki-ki a maga vallása szerinti, imát mondta, papjával egyetemben. Mindannyian rájuk figyeltünk, az imájukat hallgattuk. Még a hadbíró is. még a zászlóaljparancsnok is. Ezekben a percekben csak a hóhér nem törődött a lélekkel. Amíg tartott az imádkozás. gondosan megvizsgálta a bitókat. Mindegyiknél előkészítette a zsinegeit. Tüzetesen, mozgékonyán dolgozott, mint a hosszú gyakorlattal bíró főkellékes, aki gondoskodik a zárójelenethez szükséges 4 NÓGRÁD - 1973. eszközökről. Mintha nem is igazi, hanem csak színpadi halált ígért volna a szörnyű dráma főszereplőinek itt az újaradi réten. Szinte sugallta tárgyilagos mozdulataival, könnyed lépéseivel: semmi baj. játék az egész, a lehulló függöny mögött majd föleszmélünk a dráma lidérces rettenetéből. Schüek százados, a hadbíró már úgy viselkedett, hogy igenis komoly a játék. Amikor előre lépett a négyszög közepére, háttal a kilenc bitó sorfalának, még a hóhér is feléje fordult. — Ahogy a törvény rendeli, végrehajtás előtt felolvasom az ítéleteket — mondta olyan fenyegető nyomatúkkal. mintha nem bíyjtt volna eléggé abban, hogy pz ítéletek önma-- gukért beszélnek. Megjegyezte: — A négy golyóáltali kinovember 28., szerda Isabella Btágini és Gastoae Moschin játssza az egyik gyanúba keveredett házaspár* a hosszú és furcsa című olasz bűnügyi vígjátékban / meri azok használatát. Helyenként történt kezdeményezés (Salgótarján, Bolyai Gimnázium, Salgótarján és Balassagyarmat nagyobb általános iskolái stb.) arra, hogy — rendszerint a fizika-ma tematika szakos kollégák — megismertessék kar társaikkal ezek kezelését. Azonban, úgy tűnik, átfogó megyei képzésre is szükség lenne, a továbbképzés részeként. Például az úgynevezett komplex gyakorlati szemináriumokon, részt vevők már kapnak ilyen . segítséget is. Külön gondot jelent a drága gépek karbantartása, amely ma vagy „baráti alapon”, az üzemek egy-egy szakemberé-' nek. vagy egy pedagógusnak segítségével történik. Ez azonban nem l»het megoldás, A tanácsok, amikor az iskolák költségvetését készítik, többet fordíthatnának fenntartásra. Például meglehetősen elterjedt gyakorlat, hogy a költ- < ségvetésben a televíziókészülékek havi fenntartási költségét tervezik csupán, s már a legkisebb hiba kijavítására sincs pénz. Természetesen, Jelentkezik gond a beszerzésénél la. Egyrészt. a költségvetésben tervezett program szerinti rendelések is gyakran igencsak megkésve érkeznek a TANÉRT- től. S van gond az év végi tartalékból kapott össizegek felhasználása körül is, ilyenkor nem mindig azt vásárolják az iskolák, ami kellene, inkább, gzt, amit kannak. S persze, emelkedik az eszközök ára is. s ugyanakkor a költségvetésben nem növekszik a beszerzésre fordítható összeg. Pedig az áremelkedés a TANÉRT-nél elég jelentős, 15—20 százalékos. Két új film bemutatójára kerül sor a héten. A hosszú és furcsa című En nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall című olasz bűnügyi vígjátékot a megyei mozi üzemi hálózatban tűzik műsorra, a szintén olasz nemzetiségű Te* orema című filmet viszont a salgótarjáni filmklub mutatja be. Ez utóbbi produkciót egyébként Magyarországon csak a filmbaráti körök hálózatában forgalmazzák. A bűnügyi vígjátékban három fiatal házaspár serül a véletlenek folytán gyilkosság gyanújába. Végtelennek tűnő perceket élnek át, míg sikerül bizonyítaniuk ártatlanságukat. Az idegeket és a nevetőizmokat megmozgató cselekmény pompás helyszínen, a romantikus Velencében játszódik. A kitűnő szereplőgárdában néhány régi, jó ismerőssel találkozhatnak a mer zilátogatók. Vittorio de Sicát és Gastone Moschint számos nagy 6ikerű vígjátékban meg1800 kötet AZ OKTATÁSPOLITIKAI határozat szellemében, s az intézkedések jegyében a tan- eszközellátás mindenütt fontos kérdésként szerepel, s e figyelem biztosíték arra, hogy mindinkább javuló helyzetről számolhatunk be a jövőben. Az iskolákban jelentkező tartalmi kérdések megoldása is erre ösztönöz. T. E. a tunk toztatott azon az — íróra oly jellemző — alaphangon, amely Vészi Endrének ezt az elbeszélését jellemzi: komor színekkel rajzolta fel történetét. A sötét tónusú darab három ember összezártságáról egy idős asszony és albérlői- ágyrajárói életéről szól. A fő’ szerepeket Patkós Irma. Horváth Sándor, Vallai Péter és Medgye&i Mária alakítják. végzést ma reggel hat óra és fél hét közgtt végrehajtottuk. Ezután elővette papírjait és olyképpen, ahogy a legzordo- nabb evangéliumi idézetek szoktak templomi szószékről elhangzani, felolvasta az ítéletek szövegét. Damjanich János változatlanul szivarozott. Mivel a rá vonatkozó verdikt került sorra utolsónak, a felolvasás befejeztével méltóságteljesen mor- •dult a hadbíróra: — Kár volt annyit fáradnia. Nincs az a hosszú beszéd, ami elfedné gyalázatukat. A szigorú, katonás arcvonásait változatlan önérzettel őrző Aulich Lajos pedig így szólott: — Rajtunk bosszút állhatnak, az igazságon soha. Gyilkosok ítélkeztek felettünk. Tisztjeink úgy tettek, mintha nem hallottak volna semmit. A hadbíró intett a zászlóalj parancsnoknak, az pedig a főtörzsfoglámak. Wochen- gruber forma szerint kegyelmet kért az elítélteknek. Tichy őrnagy be sem várta a mondat végét. Szinte bosszúsan sietett a felelettel: — Istennél a kegyelem. * — Lovag Pöltenberg Ernő! — kiáltotta a hadbíró, csakúgy. mint a hadseregben oly gyakori névsorolvasásban. Az első szólított sorra megölelte az összes Tábornokot. A Petőíi-emlékkönyvtár A Petőfi-centenárium alkalmával nőtt az emléktáblák száma az országban. A Művelődésügyi Minisztérium gondoskodott arról is. hogy a nagy költőnek nemcsak formájában, de tartalmában is méltó emléket állítson. Így született meg a Petőfi-emlék- könyvtárhálózat gondolata. E hálózat kiterjed azokra a könyvtárakra, ahol vándorlásai idején Petőfi megfordult. Az emlékkönyvtárak jelentős anyagi támogatást kapnak, hogy megfelelően bővíthessék állományukat, elsősorban a Petőfi-irodalom terén, de egyébként is. Megyénkben több ' község dicsekedhet azzal, hogy Petőfi Sándor útjába ejtette. Ezek közül az egyik Somoskő. Itt egy kis parasztházban fordult meg felvidéken jártában, mint arról útijegyzeteiben is említést tesz. A házat. — vagy porkolábok máris karon ragadták és a szélső bitónál várakozó hóhérhoz vezették. Mögötte a fehér karinges minorita szerzetes. Nem követte a tekintetem a bitóig. A földet néztem. Miközben viaskodtam eszméletemért, felhangzott a józan kiáltás: — Török Ignác! A karcsú, izmos termetű tábornok ünnepélyesen, szótlanul fogott kezet társaival. Ügy indplt a vesztőhelyre, ahogy mindiig is járhatott. Még arra is ügyelt, hogy ne hagyja esetlenül csüngeni megbilincselt kezét. Az ő vesztét serit volt erőm végignézni. — Lahner György! — ocsúdtam a harmadik névre. Túl volt a búcsúzkodáson, mire szólították. Keserűen, konokul, egyenes tartással ment a bit<£ {elé. így lépett ki a látószögemből. Arról, amerre távozott, titokzatos, halk neszek érkeztek hozzám, egészen tisztán, miközben belülről süketté tett az ólomnehéz kábulat. összerezzentem a hadbíró parancsoló hangjától: — Knézich Károly! Ez a fekete szakállú, merész orrú. acél homlokú férfi úgy viselkedett a tegnapi ítélet- hirdetésnél. mint akit semmilyen körülmények között sem képes megrendíteni a félelem. (Folytatjuk) inkább kunyhót — eredeti formájában helyreállítva találja az arra vetődő turista, benne Petőfi- és Balassi-„minimúze- um". Felsőbb szervek úgy döntöttek, hogy a somoskői községi könyvtárat is az emlékkönyv- tárak közé sorolják. — Körzetesítés miatt megürült a somoskői kéttanter- mes iskola — mondja Nagy András, a Somoskőújfalui közös községi Tanács vb-titkára, akit megkértem, vezessen el a könyvtár vezetőjéhez. — Az ott levő egyik helyiségbe költöztettük a könyvtárat, ami eddig egy nem megfelelő kisebb helyiségben volt elhelyezve. A másik tanteremben úttörőszobát alakítottunk ki. Az épület átalakítására körülbelül 70 ezer forintot fordítottunk. Ez így volt betervezve, függeltenül az évfordulótól. Persze, ha a könyvtár a korábbbi helyén maradt volna, nem felel meg az alapkövetelményeknek. nem lehetett volna emlékkönyvtár. Az átalakítási munkák még szeptemberben befejeződtek, azonban a berendezés még nem jött meg teljesen, így a könyvtárat, mint emlékkönyv- tárat nem nyithattuk meg. A polcok szállítását december végére igazolták vissza, de már megérkeztek, ugyancsak itt van a televízió is. Közben megérkezünk az iskolához, ahol a tiszteletdíjas könyvtáros, Prokai Gáborné tanít. A kedves, ősz hajú asz- szony szeretettel beszél a könyvtárról. — Pillanatnyilag közel 1800 kötetes az állományunk. Az olvasók száma nyolcvanhárom. -1 Fele iskolás korú, de megtalálható majd minden korosztály. Mint emlékkönyv- tár a minisztériumtól negyvenezer forintot kaptunk, elsősorban állománygyarapításra, a megyei tanács pedig húszezer forintot adott berendezésre. A könyvek, Petőfi-irodalom mellett kézikönyvek és szépirodalom. — nagy csomagban — már meg is érkeztek, de még nem jutott r4 időm, hogy kibontsam. Megjöttek a függönyök és szőnyegek, valamint a dohányzóasztalok is, még a fotelek hiányoznak. Ha minden itt lesz, az egyik falon egy kis Petőfi-emlékkiállítást helyezünk el. ennek az anyagát és elrendezését a Balassi B. Megyei Könyvtár ígérte meg. Reméljük, még az idén minden a helyére kerül. Természet** csodálhattuk már. sőt. a* ’többit kitűnő filmrendezőként, is számor) tartjuk. Az egyik női főszerepet Francesca Romana Coluzzi, alakítja, a színésznőt Alberto Lattua- da pikáns témájú, vérbő humorú filmjében, a Jöjjön el egy kávéra hozzánk címűben ismertük és kedveltük meg. Az új olasz bűnügyi vígjátékot Mario Camerini rendezte, zenéjét a színész-rendező Vittorio de Sica fia. Manuel szerezte. Patinás csengésű név a filmbarátok körében Pier Paolo Pasolinié. A képzőművészként és szépíróiként is jegyzett sokoldalú művésznek Mamma Róma című filmjét, a felejthetetlen, közelmúltban elhunyt Anna MagnanJval címszerepben, Magyarországon is bemuta*- ták. A ROGOPAG című, több világhírű filmrendező által forgatott mű egyik epizódjának alkotója. A címbeli „PA”-betűkapcsolat tulajdonképpen az ő nevét őrzi. A filmet évekkel ezelőtt a filmklubok tagjai láthatták. A Teoremát Pasolini 1983- han forgatta, Silvan;-. Manga* íróval, Massimo Girottival, Terence Stamppal és Anne Wiazemskyvei a főszerepekben. A sok vitát kiváltó művet kedvezően fogadták világszerte a kritikusok. A film kapcsán Pasolini gondolatvilágát marxítsa, freudista és erotomisztikus jelzőkkel illették. Kíváncsian várjuk hát a művel való személyes találkozást. Somoskőn sen addig is kölcsönözünk, d* az új berendézéssei a nyitvatartási idő alatt helybe» olvasásra is nyílik lehetőség, ami olvasóink régi kívánsága. Ök különben örültek annak. hogy a községben Pető- fi-könyvtár lesz, büszkék a hagyományokra. — Tervez-e a hagyományok ápolására alkalomszerei, vagy rendszeres rendezvényeket, vetélkedőket, vagy más klubszerű foglalkozást, amire feltehetően, lehetőség nyílik az újonnan berendezett könyvtárban? — Szívesen rendeznék ilyeneket, de sajnos, nem nagyon tudok. A tanítás után elég kevés idő marad. Tulajdonképpen már le is mondtam volna a könyvtárosságról, mert éreztem, hogy ez egész embert kíván, de nem volt, aki helyettem elvállalta volna. Így maradtam. Szívesen csinálom, a tanács is megad minden támogatást, de nincs időm jóformán többre, mint a kölcsönzés. Üjra a vb-titkár veszi át a szót. — Ezt a gondot ml is láb juk, és szeretnénk is megoldani. Az az elképzelésünk, hogy a két társközség. Somoskőújfalu és Somoskő könyvtárához függetlenített könyvtárost állítsunk be, aki felváltva dolgozna a két könyvtárban. így valószínűleg mozgalmasabbá válik a községek könyvtári, illetve kulturális élete. Nem kívánom vitatni, hogy egy kis lélekszámú, elöregedő községben, ahol nyolcvan- három könyvtári tag van, mennyiben érdemes befektetni hatvanezer forintot a községi könyvtárba, melynek évi költségvetése néhány ezer forint. Hogy ez a befektetés hol. és hogyan kamatozik, azt biztosan felmérték az illetékesek. Az azonban tény, hogy egy emlékkönyvtár nem azonos a „Petőfi-fal”. és bizonyos Petőfi-irodalom fogalmával. Igazán a pezsgő könyvtári élet hivatott arra, hogy a hagyományúk aktív ápolásával valóban emlék- könyvtárrá tegyen egy könyvtárat. Ebből a szempontból igen célszerű a tanácsnak az a törekvése, hogy — ha két könyvtárra is — független könyvtárost szeretne. Ez talán egy további lépés lehetne az emlékkönyvtár tényleges létrehozásához. —gáspár— I l
