Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

■ SZÍNHÁZI ESTÉK Az éjféli lovas Egy izgalmas pillanat. Bárány Frigyes, Hollási Frigyes ég Sziivássy Annamária Búcsúzik a filozopter. Bárány Frigyes ég Sziivássy Anna­mária S/.ücs János kitűnő színpad­ismeretről tanúskodó szöveg­könyvéhez Kormos István verseire Aldobolyi Nagy György írt szellemes zenei fintorokat és fülbemászó dal­ték be posztjukat. Mutatós és praktikus megoldású Szé­kely László díszletképe, tem­peramentumos Somos Zsuzsa koreográfiája. A zenekar re­mek egységben a színpaddal szintén nagy szolgálatot tett az előadás sikerének. (barna.) Együtt az olvasókkal Szerb Antal életéről és mun­kásságáról széles olvasóréte­gekben sajnálatosan keveset tudnak. A szémélyével kap­csolatos ismeretanyag nagyob- bára kimerül abban, hogy megírta a világ-és a magyar irodalom történetét. De. hogy ez a tragikus sorsú irodalom­tudós —. akivel 1945. január­jában Sopron közelében az éhség végzett — számos kitű­nő regény írója is, azt már igen kevesen tartják számon. Legsikerültebb szépirodal­mi vállalkozásainak egyike a Penöragon legenda, mely a kiábrándítóan sivár valóság­ból, a csodák és fantasztiku­mokba való menekülése az írónak. Egy hallatlanul érzé­keny entellektüel irodalmi zsonglőrmutatványa ez a mű, amelyben sajátos műfajt te­remt; a tudományos törteneí- írás, a szerelmi história és a krimi ötvözetét. Szerb Antal ezt az ötvösmunkát úgy való­sítja meg, hogy az eredmény végül is remek szatírában ösz- szegződik. A történet fordulatossága, szellemes meseszövése szinte kínálva kínálja magát a szín­padra, épp ezért nem megle­pő, hogy íme akadt jószemű színházi ember Szűcs János személyében, aki élt a kíná­lattal, s a Pendragon legen­dából Az éjféli lovas címmel háromfelvonásos zenés játé­kot készített. A zenés játék Szerb Antal regényének minden vezérszá­lát megtartotta, de természe­tesen élt az adaptációból ere­dő szükséggel: a kiegészíté­sekkel és elhagyásokkal is. így, ha bizonyos felhígulás történt is az alapmű rovásá­ra, az a zenés játék javára szolgál. Vérbő komédia, amit a színpadon látunk, amely a társadalmi szatíra csípős fű­szereitől sem tartózkodik. Ez a sava'borsa töltet adja meg Az éjféli lovas sajátos zamatát. De mit is látunk tulajdon­képpen. Egy kétes hírű londoni kocsma még ketesebb törzs­vendégei között fiatal magyar filozopter álmodozik tudomá­nyos terveiről, amíg azok a rátörő álom hatására testet öltenek, s ő belecsöppen a középkori Rózsakeresztesek vi­lágába. Az álom színhelye természetesen egy ódon kas­tély. ahol a leghajmeresztőbb meglepetések, felfedezések várják. Kísértetek, merényle­tek veszik körül, de a szere­lem is kivirágzik. Miközben a titkok nyitját keresi már-már az élete is veszélyben van. A nyomasztó álomképekből vé­gül á kocsma vendégei ébresz­tik fel, s megkön nyebbü i t*n jön rá, hogy a való világ a békésebb és nyugalmasabb az álombélinél. lamokat. A darabot a szolnoki Szig­ligeti Színház társulata mu­tatta be a József' Attila Mű­velődési Központ színpadán, igen nagy sikerrel. Az előa­dás rendezője maga az átdol­gozó, Szűcs János volt, aki egyébként a békéscsabai szín­ház vezető rendezője. Jó tem­pójú, lendületes rendezésével szintén nagyban hozzájárul; adaptációja hatás-osságához. De méltán dicsérhetjük az együttes jókedvű, fiatalos já­tékát is. Elsősorban Bárány Frigyest említeném, aki a filozopter személyében nem­csak férfias tartásé, de kitűnő humorával, karikirozó kész­ségével is magára vonta a fi­gyelmet. Jól jellemzett formá­lásokat kaptunk, tulajdonkép­pen kettős feladatokban Bán- györgyi Károlytól, Sziivássy Annamáriától, Bárdos Margit­tól. Szombathy Gyulától, Si­mon Pétertől, Hollósi Frigyes­től, Bókav Máriától, Szeli Il­dikótól, Benyovszky Bélától Halász Lászlótól és Balog1- Bodor Attilától. Valamennyi­en érezhető jókedvvel töltöt­Nyirkos hideg volt, sötétszür­ke az ég, a nehéz esőfelhők-' cőL Mindez túlságosan íliatt az alkalomhoz. Vártuk Ernst törzshadbi- rót. de helyette Schück had­bíró százados érkezett meg. Ellenben közénk lépett Howi- ser tábornok várparancsnok. Tisztelegtünk neki, mire ő tartózkodón érintette meg uj-, iával csákója szélét és nyom­ban távolabb húzódott tőlünk, jelezvén, hogy csak a passzív >/.emlélő szerepére tart igényt, Schück. hadbíró százados a A teremben ünnepélyes áhí­tat szállja meg az embert, mint mindig, amikor könyv­tárba, vagy dagadó könyves­polcokkal teli szobába lép. A könyvállványok feletti falré­szeket nagyméretű festmények díszítik stílusosan. Az egyik képen egyiptomi írnokokat és ismeretlen jelentésű hierogli­fákat látunk. Egy másikról az ügyetlen kismaci meg a ravasz róka tekint le ránk. Felnőtt és gyermekkönyvtár is egyben, sőt olvasóterem. A polcok köz­ti egyik asztalnál két tízegy­néhány éves fiatalember la­pozgatja a „Kis világatlaszt”. Állandó olvasói a könyvtár­nak, s néha elüldögélnek a könyvek között is. Magyar Dé­nes mostanában vadásztörté­neteket és útleírásokat olvas. Nyolcadikos osztálytársa, a zö- mökebb testalkatú, csillogó, érdeklődő tekintetű Köüté- nyesdi Papp János szintén a kalandos könyveket szereti. — Hetente öt alkalommal kölcsönzőnk, összesen hu­szonöt órában — tájékoztat Tóth Mária kölcsönző könyv­táros. — Sokan járnak hoz­zánk. Ma eddig, vagyis nyi­tástól számítva három óra alatt 31-en kölcsönöztek. Este­felé már kevesebben szoktak jönni? — Általában mikor jönnek? — Inkább délután, és a hét elején. Ahogy fogynak a hét napjai, úgy csökken a köl­csönzők száma, — Kísérleteztünk a szom­bati kölcsönzéssel is, de nem jöttek az emberek — veti köz­be Zachar László, a könyvtár igazgatója. — Szabad szomba­tokon víkendezni mennek, vagy otthon dolgozgatnak in­kább. A Kisterenyei nagyközségi közös Tanács november köze­pén végrehajtó bizottsági ülé­sen tárgyalta a helyi nagyköz­ségi és járási könyvtár tevé­kenységét. Az utóbbi két év munkájával elégedettek. Schmidt Andrea, a nagyközség művelődési felügyelője né­hány mondatba sűríti ezzel kapcsolatos véleményét: — A jó eredmények, a si­kerek, sok tényező együttes hatásának köszönhetők. Az el­Munká^akadémia kezdődik Taron A sisak szervezeti művelődi sí otthonok tevékenységében figyel­met érdemlő gyakorlat alakult ki a salrrőtarjdni Kohász Művelő­dési Központban. A központ vál­lalta, hogy hat előadásból álló sorozat költségeit fedezi például Tar és Hasznos községekben. Ezek­ből a falvakból a Salgótarjáni Kohászat! Üzemekbe számos dol­gozó jár be, az előadássorozatot ezért szervezik itt. Természetesen a munkásakadémiára nem csak e dolgozók, hanem az egész köz­ség lakossága járhat. Az előadó­kat a Tudományos Isme/ etterjesz- tő Társulat küldi, a közönséget a művelődési otthon szervezi. Ta­ron november 23-án délután hat órakor hangzik el az első előa­dás. csillagászati témakörből, lie hallhatnak előadást majd a továb­biakban a szakszervezett mozjia- loniról, a munkahelyi közérzetről, s egyéb kérdésekről is. Az előadá­sokra ezután minden hónap utol­só péntekjén kerül sor. tér közepére állt irataival. Utasította Wochengruber fő- törzsfoglárt, hogy vezettesse elő a golyó által kivégzendő elítélteket. Ezen kívül alig hallatszott néhány szó a komor ceremó­nia alatt. Teljes némaságban Kísérték elő a porkolábok Kiss Ernőt. Polgári ruhát viselt. Kezén, lábán megvasalva. A bilincseiről csüngő láncot egy porkoláb tartotta. Egyenesen állt, nem nézett senkire. Tel­jesen ápolt vol£. Dús haja si­mára fésülve, sápadt arca sók között említhetj ük a jő társadalmi kapcsolatokat. A könyvtár nem zárkózik be „elefántcsont-tornyába”: meg­keresi az olvasókat. A mun­katársak kimennek az iskolák­ba, elmennek a szocialista bri­gádokhoz, beszélgetnek velük és meghívják őket a könyv­tárba. Nagyon jó dolog, hogy ebben a kapcsolatteremtésben ők a kezdeményezők, s a könyvállomány gyarapításá­ban figyelembe veszik a „partnerek” óhajait — A könyvbeszerzésnél nemcsak a személyes beszél­getések és tapasztalatok ered­ményeit vesszük figyelembe,, hanem felméréseket is vég­zünk, megvizsgáljuk az olva­sók összetételét — veti közbe Kecskés Andrásné, az egyik könyvtáros. — Ezek mellett nyilvántartjuk a legkereset­tebb könyveket s igyekszünk azokat megszerezni. A könyv- beszerzésnél az írói népszerű­ség mellett számításba vesszük az évfordulókat, a tervezett író- olvasó találkozókat, A jó munka titka tehát nem „rejtett titok”. Az olvasókkal való figyelmes és emberséges bánásmód legtermészetesebb következménye. Foglalkoznak az emberekkel, érdeklődnek utánuk, ami áltál megszeret­tetik az olvasást és a könyv­tárba járást Ez a tevékenység tudatos. Zachar László, a könyvtár igazgatója, mint el­mondotta nem a csak regiszt­ráló. kartotékokat gyártő könyvtár-eszményének híve. Törekvése az olvasókkal rend­szeres és állandó összekötte­tésben levő, a velük együtt élő és lélegző, a mindennapi te­vékenységet segítő könyvtár kialakítása. A könyvtár ez idő szerint több mint 43 000 kötettel ren­— Rendkívül mozgalmas évet zár és hasonló mozgal­mas esztendőnek néz elébe a budapesti Szépművészeti Mú­zeum — nyilatkozta dr. Garas Klára, a múzeum főigazgatója, az MTT munkatársának. Az idei múzeumi évadban Buda­pesten olyan, nagy sikerű be­mutatók megrendezésére ke­rült sor, mint amelyen az orosz ikonok, az angol portrék kiállítása volt, illetve a le- ningmádi, illetve a moszkvai múzeumok anyagának fölso­rakoztatása volt. Ugyanakkor a Szépművészeti Múzeum méltóan képviseltette magát nazánk határain túl is, hiszen gyűjteményének egy részét tízezrek csodálhatták megLe- nimgrádban, Moszkvában, il­letve a közelmúltban a bol­gár fővárosban. A következő év jelentős ál­lomása lesz minden bizonnyal uz európai hírű intézmény te­vékenységének. A nemzetközi Maulbertsch évforduló kapcsán világszerte számos rendezvényre kerül sor. A nagy hírű osztrák festő megborotválva, szép bajusza szabályosra igazítva. Mögötte a pap, imába mélyedve. Másodiknak Dessewffy Arisztideszt, harmadiknak Schweidel Józsefeit majd Lá­zár Vilmost kísérték az ud­varra. Mindegyikük polgári ruhában, láncra verve. Mind­egyiküket porkoláb és pap ki; ser te. Alig néhány másod­percig álltak szemben a fel­sorakozott zászlóaljjal, amikor Tiohy őrnagy intésére gépe­zetszerű közönnyel megmoz­dult a zászlóalj. Két század balra fordult, röviden előre masírozott. Az így szabaddá tett résbe kísérték a négy el­ítéltet, akiket a porkolábokon kívül jobbról-balról szuronyos katonák rajoszlopa kísért. Nyomukban a főtörztsfoglár. Wochengruber intett, hogy mellette a helyem. Mi is az imént szabadon hagyott résbe léptümk. Ezután a másik két század jobbra átja követke­zett, s máris- készen állt a menetoszlop. Tichy őrnagy a zászlóalj élére lovagolt, még delkezik. Ennek egynegyede a nagyközségi könyvtár állo­mányába tartozik, s közvetle* nül innen kölcsönözhető. A többit könyvtárközi kölcsön­zés útján juttatják el a járás 48 könyvtárába. A feladatok jelentősek. Nincs a megyének még egy másik járása, ahol ennyi könyvtár tartozna a já­rási központhoz. Mégis talán ez a könyvtár dolgozik a leg­mostohább körülmények kö­zepette az összes közül. Szé- csényben, Balassagyarmaton, Rétságon szép. modem őrüle­tet kapott a könyvek háza, Pásztón is tágas épületben lett elhelyezve. Kisterenyén azon­ban szűkösek a terjeszkedési lehetőségek. A raktárban a polcok már a mennyezetig ér­nek. Egyszer majd roskadásig telnek ezek is. Mindenkép­pen gondolkodni kell hát egy majdani jobb megoldásról. — Bizonyos szempontból emberhiánnyal is küzdünk — mondja az igazgató. — Könyv­tárunk bővült, a velünk szem­ben támasztott igények növe­kedtek, mi mégis a tíz évvel ezelőtti létszámmal dolgozunk, —■ A legnagyobb problé­mánk azonban mégis az. ami félig kérés, félig kívánság len­ne, hogy szolgáltatásainkat, vagyis könyvkölcsönzésünket, író-olvasó találkozóinkat és egyéb rendezvényeinket a kü­lönböző vállalatok szocialista brigádjai és az iskolák tanu­lói minél nagyobb létszám­ban látogassák. Ne csak min­dig a könyvtár keresse meg az érdekelteket szükség ese­tén, hanem ők maguk is igye­kezzenek keresni az együttmű­ködést és a kapcsolatokat ve­lünk. A társadalmi kapcsolat — ami szükségszerű — így lesz kölcsönös. születésének 250. évforduló­ján Becsben tartanak meg­emlékezéseket, amelynek'kap­csán a kérdés európai szakte­kintélye, dr. Garas Klára tart előadásokat. Ehhez kapcsoló­dik majd a budapesti Szép­művészeti Múzeum egyik új kiállítása is, amelyik a XVIII. század művészetének legszebb darabjait vonultatja fel. Á tervek szerint tárlat készül a legjelentősebb ókori műtár­gyakból ★ A magyar képzőművészet egyik fellegvárát, a szentend­rei művésztelepet 44 évvel ezelőtt alapították. Számos egykori tagjának, jelenleg is őst tevékenykedő művészének alkotásait világszerte ismerik. Hazáinkban azonban nincs egyetlen olyan kiállítás, amely a jelentős értéket képviselő műveket bemutatná. Az ille­tékesek ezért elhatározták, hogy Szentendrén állandó ki­állítást létesítenek, ahol csak­nem 150 mai és valaha ott al­kotott művész művét mutat­ják be tematikus egységben. egyszer megnézite, rendben van-e minden, majd harsá­nyan engedélyt kért az indu­lásra Howiger tábornoktól. A várparancsnok nem szólt, csak unottan bólintott. — Zászlóalj, vigyázz! — ve­zényelt az őrnagy. — Irány utánam! Indulj! Elindultunk a vesztőhely felé. Howiger tábornok egye­dül maradt a főőrségi épület előtt. ★ Kívülről sáncárkok kerítik be a várfalat, amelynek alap­rajza óriási hatágú csillagot alkot. E csillagot és a köréje ásott sáncárkokat a Maros övezi háromnegyed körívével. A kanyarulattal határolt terü­let északi része a legelhagya- tottabb. Ide masíroztunk, az irdatlan téglafal és a legbe1 - sö sáncárok közé. A vesztő­hellyé kijelölt területet a zászlóalj élő sorfala határolta el. (Folytatjuk) 4 hÓCRAD — 1973. november 23., péntek Világhírű bemutatók Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom