Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-21 / 272. szám

I Négyen a „sajtóiéból” Megyei filmbemutatók &rtéke$ hét Csendesek t hajnalok — az öt katonalány közül kettő, harc­ban a németekkel A MŰVEZETŐI iroda az üzem közepén van. Emeletes kis építmény, a felső szoba csupaüveg ablakain keresztül belátható az egész műhely. „Odalent” nagy a nyüzsgés, a sajtológépek dübörgése el­nyomja az emberi hangokat. Év vége előtti hajrá. Ilyen­kor talán elsősorban a terme­lésről illenék kérdezősködni, mi mégis azért látogattunk el a szécsényi ELZETT-gyár saj­tolóműhelyébe, hogy az itt dolgozók szabad idejének el­töltéséről, a művelődési, szó­rakozási lehetőségekről beszél­gessünk. — Egész másképp vetődnek fel ezek a kérdések egy város­ban, pl. Salgótarjánban (tu­dom, hiszen dolgoztam bent), mint vidéken. Ebben az üzem­ben a kulturális megmozdulá­sokon csak a fiatalok vesz­nek részt; mozi, klubdélután, és ezzel már ki is merült a készlet. Színház, mint olyan, csak ritkán fordul elő... — ez a véleménye Lászlók András művezetőnek. A sajtolóműhelyben három szocialista brigád — ebben az évben alakultak — dolgozik. Minden műszakra jut egy. A műszakok úgy vannak beoszt­va, hogy lehetőleg az azonos falvakból bejárók dolgozza­nak együtt. Már csak a köz­lekedés miatt is. A sajtológé­pek mellett jórészt asszonyok ülnek, valamennyien betaní­tott munkások. — A sajtolást nem lehet szakmásítani, mert sablon­munka. ötven évvel ezelőtt is betanított munkások végezték ezt a műveletet, úgy, mint ma. Ám a magasabb fokú szelle­mi képzettség, az általános műveltség megszerzése, éppen úgy, mint a termelés más te­rületén, Itt is kihat a munká­ra. Ezért nem elhanyagolandó kérdés, hogy tesznek-e vala­mit ennek érdekében? — Nos, ami az általános műveltség megszerzésére vo­natkozik, ebben talán nagy szerepe van a nyolc általános elvégzésének. Üzemünkben Osomtváry Kosztka Tivadar születésének 120. évfordulója es műveinek októberben nyílt állandó pécsi kiállítása alkal­mából ünnepi összeállítást kö­zöl a folyóirat. A gazdag ösz- szeállításban tizenhat Csont- váryhoz kapcsolódó verset — köztük a Pécsett élő Arató Károly, Bárdost Németh Já­nos, Bertók László, Csorba Győző, Pákolitz István és Pál József költeményét —, emel­lett számos tanulmányt, jegy­zetet, cikket olvashatunk. Dé­vényi Iván levéldokumentu- mokat közöl, Háns Éva írása a Csontváry Múzeum létrejötté­nek körülményeit, a gyűjte­mény anyagát és a gyűjte­Februárban a felső-tiszai tar- talékhad'tesit főhadsegédjévé nevezték ki és megkapta a beosztásával járó őrnagyi rendfokozatot. Nem tudni, mi mindent cselekedett ebben a minőségében. Valószínű, hogy ráúnhatott a csendesebb szol­gálatra, mert időközben átke­rült a mozgalmas csapatélet­hez. Utászkülönítmény helyett immár harcoló különítményt vezetett. Két zászlóalj, egy lo­vas század és hat ágyúból ál­ló tüzérüteg tartozott a keze alá. Harcoló parancsnokként' ugyanazt az utat járta meg, mint Dessewffy Arisztidesz. Késleltetve a cári serég elő­nyomulásába Tisza bal partján jutott el Szeged fölé, ahol Dem­binszky fővezérségéveil megtör­tént a nagy csnportosítás a több olyan nődolgozó is van, aki már az elmúlt évben be­iratkozott a szécsényi általá­nos iskolában folyó hetedik, illetve nyolcadik osztályba. A tanuló dolgozóknak a gyár ve­zetősége jutalomszabadságot biztosított. A mi műhelyünk­ből is hárman részesültek eb­ben az előnyben. Nyilvánvaló, hogy egy szélesebb látókörű dolgozó jobb munkát tud vé­gezni. Aztán meg nálunk az önmeózási rendszer is gyakori, vagy a dolgozók maguknak ve­zetik a munkalapjaikat — ezekhez a feladatokhoz feltét­lenül szükségesek az alapis­meretek. Az egyéb művelődési formák közül talán áz Isme­retterjesztő előadásokat emlí­teném, habár itt problémát okoznak a bejárók. Mert van olyan munkás, aki egy két­órás előadásból fél órát meg­hallgat, aztán rohan, mert megy a busz. TAKÁCS LAJOS brigádve­zető: — Hogyne, vannak ne­künk kulturális vállalásaink is, csakhogy a teljesítésük sok akadályba ütközik. Az idősebb asszonyokat inkább a pénzke­resés érdekli, semmint a kul­túra. Meg nincs is rá idejük — sok a dolguk a családdal, a házimunkával. A fiatalok gyakrabban eljárnak a KISZ- esekkel kirándulni, szórakoz­ni. De olyan is volt már, hogy mentünk volna szívesen a töb­bi fiatallal, ám szombat dél­után még dolgoztunk, így le­maradtunk a közös program­ról. Dukai Margit betanított munkás; — A szerszámmű­helyből helyeztek át ide á saj- tolóba besegíteni, kb. két hó­napra. Nagylócról járok be, elég sok az elfoglaltságom, Ba­lassagyarmaton a gimnázium levelező tagozatán tanulok — első éves vagyok. — Nem aka­rok örökké ezen a munkate­rületen maradni... A közös megmozdulásokról nem sokat tudok mondani. A KISZ-ben gyűlések, vagy bulik van­nak. .szóval másról én nem nagyon tudok. Hogy ismerem­tnény bővítésének terveit is­merteti, Németh Lajoß tanul- rnányban méltatja az életmű helyét az európai képzőművé­szetben, Tüskés Tibor pedig a „Római híd Mosztárban” cí­mű képét elemzi. Érdeklődés­re tarthat számot a Csont- váryróil szóló korábbi kriti­kákból összeállított idézet- válogatás. Az összeállításhoz kapcsoló­dik a szám képanyaga, Csont­váry Pécsett kiállított művei­nek, illetve a művek részletei­nek a borítón, 12 oldal mű­mellékleten és a szöveg között elhelyezett húsz egynéhány reprodukciója. kétségbeesett támadásra. Lá­zár Vilmos hozzáértően ma­nőverezett a visszavonulás so­rán, támadta a cári sereg élét és szárnyait anélkül, hogy ma­ga veszteségeket szenvedett volna. Feltételezhető, emiatt a defenzív érzék miatt nevezték ki hadosztályparancsnokká és léptették elő alezredessé. Csakúgy, mint a Dembinsz­ky által vezérelt egész sereg, 6 is vesztesen hátrált a szege­di csatából. De a lehetőségek­hez képest vigyázott hadosztá­lya épségére. Dessewffy had­testének részeként vonult visz- sza Temesvárhoz, a magyarok végső katonai kísérletéhez. Fe­gyelmezetten követte a kapott parancsokat, küzdött lehetősé­geihez képest. Ára a hit, az elszántság gyenge tartaléknak S t e a körülöttem dolgozókat? Inkább csak a falumbélieket, a többiekkel reggeli közben szoktunk szót váltani, ha jut rá idő... Nagy figyelemmel és gyor­sasággal rakja a lakatalkatré­szeket a gépbe Bárány János- né. A gép szép lassan forog és körülvágja az alkatrésze­ket, hogy pontosan passzolja­nak egymáshoz. — Elég unalmas munka ez, jobban szeretek a saját erőm­re támaszkodni, csak tudja, oda megy az ember, ahol szük­ség van rá. Itt csak annyira lehet igyekezni, ahogy a gép diktálja... Négy éve lesz ja­nuár 12-én, hogy a gyárban dolgozom, először a szereidé­ben voltam szocialista brigád­vezető. De az asszonyok el­mentek szülni, szétment a bri­gád is. Március 26-a óta va­gyok ebben az üzemben. Két műszakra járok, van három gyermekem. — És a szabad idő? — Annyi van, amennyit az ember csinál magának. Ne­kem jut időm mindenre; tv., mozi, olvasás... Most utoljára az Egy srác fehér lovon című magyar filmet láttam, bár nem nagyon szeretem a ma­gyar filmeket, inkább a szov­jet filmek érdekelnek. Most lesz majd a Vörös tulipánok völgye című film — láttam a bemutatóját, feltétlenül meg­nézem. Könyvek? Szintén a szovjet regények, a modern írókkal nem tudok megbarát­kozni. Ilyenkor, munka köz­ben elemezgetem magamban a látott filmet^ vagy a friss ol- vasásglményt. — Miről szoktak beszélget­ni Itt az üzemben reggeliidő alatti — NEMRÉGIBEN voltam jutalomüdülésen a Szovjet­unióban. Kijev—Moszkva—Le- ningrád útvonalon. Gyönyörű volt. Életem nagy vágya telje­sült; megláthattam Lenint. Minden nagyon szép ott kint... Hát erről beszélek az asszo­nyoknak. — k. m, — Csontváry művészete mellett Babite Mihály születésének 90. évfordulóját köszönti a folyó­irat Gál István; „A Babits- haigyaték” című írásával, és nehány, a Szabó Lóri ne-ha­gyatékhan talált eddig isme­retlen Baibits-vens közlésével. Pécsett különös figyelmet ér­demel Babits 1920. körül ke­letkezett, ismeretlen önélet­rajza, amely új adatokat közöl Pécsett töltött Ifjúkoráról. Az ünnepi összeállításokon kívül több értékes tanulmányt es kritikát — köztük Béládi Miklós, Czine Mihály és Gera György írását — közli a Jelen­kor új szóma. bizonyult a mi fizikai fölé­nyünkkel szemben. S bármek­kora odaadással védekezett Lázár Vilmos a reménytelen helyzetben, be kellett látnia, a biztos mészárlásba kergetné katonáit, ha még egy csatára vállalkozna. Többé nem en­gedelmeskedett Bem József parancsainak. Pedig Lúgoson, ahová be­szorítottuk a megvert magyar alakulatok töredékeit, még drámai epizódok peregtek le a temesvári ütközet után, Lu­gos tele volt a török biroda­lom felé menekülő magyar Kormány tagjaival, tisztségvi­selőivel, s más főbenjáró lá­zadókkal. Köztük Dembinszky, aki Szegednél még vezére volt. Ezek biztatták, hogy vo­nuljon Orsovára. Nem fogad­ta meg tanácsukat. Emberei a végsőkig elcsigázottak, se eleimük, se lőszerük. S a le­rongyolódott hadosztály meg­próbáltatásairól ékesen val­lót, hogy létszáma egyharma- dára, alig kétezer főre apadt. Ez maradt belőle a Bem által vezetett temesvári ütközet után. Nem is volt az többé hadosztály, csak seregroncs. Mit kezdett volna vele Orso- vánál? Közben megtudták a hírt Görgey fegyverletételéről. Egy­úttal sürgette Bem; visszavo­nulni a Vaskapu-hágón Er­Sztanyiszlav Ro&ztockij Csendesek a hajnalok című alkotása az elmúlt év legna­gyobb hazai filmsikere volt a Szovjetunióban. A közönség jó részé — az idősebbek — haj­dani harcaira és szenvedéseire emlékezett az öt. katonalány es a rokonszenves őrmester lí­rai-drámai történetében. A film rendezője, Rosztockij, aki Borisz Vaszilj evvel közösen irta a forgatókönyvét, annak azonos című kisregényéből, maga is aktív részese volt a Nagy Honvédő Háború har­Mai tévéajánlatunk 21.30: Művésxportré Gyurkovics Máriáról. Néhány napja hallottuk a Byászhírt: Gyurkovics Mária, a kiváló koloratúriroprán énekes, nö elhunyt. A Zenművészeti Fő­iskola elvégzése után rögtön az Állami Operaház tagja lett. s 1937.töl haláláig az maradt. Az Operaház szinte valamennyi be­mutatója összefügg személyével, mindegyik koloratúrszerepben fel. lépett, összcszámolhatatlan film-, rádió- és hanglemezfelvételt készí­tettek vele ■ Így a lemezek meg­őrzik csodálatosan tiszta hangját, művészetét számunkra, amelynek egész Európa tapsolt az eltelt év. tizedek alatt. A Kossuth-dljas (1953.ban nyerte el a rangos ki­tüntetést). kiváló művész pályá­járól, szerepeiről 1967-ben muta­tott be utoljára átfogó képet a televízió, s most — emlékműsor- ként — ezt idézi fel. A képernyő megőrizte személyét számunkra, s a felhangzó áriák azt Is repre­zentálják. hogy milyen sokoldalú volt Gyurkovics Mária művésze­te. Donizetti és Verdi. Polgár és Gounod. Rossini. Innocent és Strauss műveiből hallhatunk a műsorban a művésznő előadásá­ban. Az ősszekőtőszöveget Rom- hányi József irta. (A műsort a 2. csatornán vetítik.) dély felé. Kijelentette a len­gyel forradalmárból lett ma­gyar hadvezér, hogy hatvan­ezer emberrel és 160—170 agyúval rendelkezik. Ekkora erővel képes megvedelmezni Erdélyt. Lázár Vilmos Bem­nek is azt felelje, hogy néni hajlandó tovább mészároltat- ni katonáit. Mivel pedig meg­győződött a folytatás értel­metlenségéről, az a célja, hogy a hadiállapot megszűntéig minél kevesebb okot adjon a megtorlásra. Bem mégis ki­tartott akarata mellett. A nö­vekvő zűrzavarban írásos pa­rancsot küldött: kövessék azonnal Erdélybe. Parancsá­hoz mellékelte Lázár Vilmos ezredesi kinevezését. Lúgoson is tarthatatlanná vált a helyzet, ezért Karánse- besre vezette tovább hadosz­tálya mafcadékait. Megint ki­újult a kétségbeesett dilemma, hogy mitévők legyenek. Tiszti gyűlést hívott egybe Lázár. A tisztek egy része csak a felté­tel nélküli kapitulációt látta lehetségesnek, másik része a szabad elvonulásban remény­kedett. Újabb sürgető parancs Bem Józseftől: Tovább, Er­délybe, a hátszegi gyülekező­höz! De jött herceg Lichtens­tein tábornagy írásos felszólí­tása is; Adják meg . magukat, garantálja a büntetlenséget. (Folytatjuk) cainak. Innen a film meggyő­ző drámaisága, őszinte emberi hitele, amit a magyarországi bemutató egyik kritikusa, Sas György, az alábbiak szerint fogalmazott; „Szép film a Csendesek a hajnalok, legtöbb részletében megrázó és lélek­bemarkoló filim." A kisregényből készült szín­darabot már nagy sikerrel ját­szották Magyarországon is, a budapesti Mikroszkóp Színpa­don. Most bizonyára országos sikere lesz a kétrészes film- változatnak is. A film opera­igazi premier hangulatú színházi estániek voltunk ta­núi hétfőn Szécsényben, a IL Rákóczi Ferenc Művelődési Központ színháztermében. Az Állami Déryné Színház ope­ratársulata itt tartotta Sme­tana: Eladott menyasszony című művének országos be­mutatóját A színház képvi­selőin, a megyei és helyi ál­lami és pártszervek vezetőin kívül a szomszédos Csehszlo­vákiából is érkeztek vendé­gek az ünnepi alkalomra. A bemutató így nem csupán szép színházi éleménnyel gazdagított bennünket, ha­nem hozzájárult a két szom­szédos, baráti nép kulturális kapcsolatainak erősödéséhez is, megteremtette kiszélesíté­sének lehetőségét. Smetana a múlt századi cseh operairodaiam kiemel­kedő alakja. Operái mellett (A brandenburgiak Csehor­szágban, Dalibor) világszerte ismert Hazám című szimfo­nikus költeményével és Éle­temből című vonósnégyesé­vel is. A kritika kezdetben sok más kortájnsához hason­lóan, értetlenséggel és eluta­sítóan fogadta zeneszerzői próbálkozásait, s igazán is­mertté csak halála után vált. Eladott menyasszony című vígoperáját. melyet most az Állami Déryné Színház tű­zött — szavakkal eléggé nem dicsérhető módon — példás igyekezettel és eredménnyel műsorra, 1866-ban írta. de csak tragikus halála után, 1892-ben indult el világhódí­tó útjára. Azóta az opera­színpadok egyik legbiztosabb sikerdarabja. A kellemes muzsikájű komikus helyze­tekben bővelkedő daljáték meghódította a szécsényi kö­zönséget is: ennek jeleként több ízben is felcsattant a nyíltszíni tap6. A történet leheletfinom és egyszerű: két szegény sorsú fiatal szereti egymást. A leányt-azonban egy gazdag ember jóindulatú, de bárgyú és ütődött fiához kívánják adni. Ám, ahogy az lenni szokott, a gazdagok és a nye­részkedők minden próbálko­zása kudarcot vall, s a sze­relmesek apró félreértések és bonyodalmak után egymáséi lösznek. A daljáték — ez a töri munkája (Vjacseszlav Sumszkij), a színészi játék mindvégig lebilincselő és ki­tűnő. Emlékezetes élményt nyújt valamennyi korosztály számára. Irodalmi alapanyagból ké­szült a hét másik újdonsága, az amerikai Kis Nagy Ember is. Thomas Berger regényét Calder Willingham fordította ffilmnyelvre, és a népszerű Arthur Penn rendezte. Filmje világsiker. Nemcsak a vonzó téma és a mozgalmas, látvá­nyos feldolgozásmód miatt tarthat számot érdeklődésre, hanem a benne rejlő gondola­tok aktualitása folytán is. A vadnyugatot általában miszti­fikálták, és misztifikálják so- Kan — elsősorban a nyugati társadalmakban — még ma is. Ez a film leszámol mindenfé­le illúzióval, a nagy mítoszok szertefoszlanák, s mögöttük megmutatkozik a szenvedő és reménykedő, a megalázott, de fejét mindig újra felemelő, esendő ember. Figyelemre méltó a film stílusa; külsőségeiben vadnyu­gati történet, valójában azon­ban e műfaj okos és rendkívül szellemes paródiája. Ehhez igazodik a színészi játék, élen a Diploma előtt és a John és Mary című filmekből jól is­mert, kitűnő Dustin Hof imám­nál á címszerepben. Két Ma­gyarországon is jól ismert szí­nész, Fay Dunaway és Martin Balsam kapott még jelentő­sebb . feladatot a filmben. nyúlfarknyi összefoglalóból is kitűnik —, ragyogó játék- lehetőséget biztosít az éneke­seknek, akik egytől egyik él­nek is vele, s látható jókedv­vel komédiázzák végig az előadást. Különösen áll ez a gazdag fiút Vencelkét alakí­tó Németh Józsefre és a ku­darcot vallott házasságköz- vetítő alakját megformáló Vajda Dezsőre. Színészi játé­kuk feledtetni tudja a helyen­kénti hangbeli bizonytalan­ságokat. A legfelejthetetlenebb éne­kesi teljesítményt a címsze­repet megformáló Perei Irén­nek köszönhetjük. Hajlékony, szép csengésű hangjával ked­vére bánik. A másik dicsére­tes énekesi teljesítmény part­neréé, Iván Józsefé, az elbúj- dosott fiú szerepében. Tenor­ja örömünkre szólt. A nagy munkát végző, kitűnő együt­tesből külön említjük még a több apró szerepben is jól helytálló, az egész előadást könnyedén, szinte ugrabug­rálva végigéneklő Káldi Ri­tát. A daljáték színpadra „ál- modójának” Kertész László, Jászai-díjas rendezőnek mun­kájáról a legnagyobb elisme­rés hangján szólhatunk. Ren­dezése jól alkalmazkodott a játéktér szűkre szabott lehe­tőségeihez, szereplőinek éne­kesi és színészi adottságai­hoz. Ügy érezzük, a kilenc­tagú kamarazenekar tudása maximumát nyújtotta László Endre karmester ve­zetésével. Sajnáljuk, hogy nem eléggé bíztak bennük, « az előadás elején és végén gépi zenét alkalmaztak, ami bizony zavarólag hatott. Az Állami Déryné Színház hosszabb idő óta végzi úttö­rő jellegű, hézagpótló mun­káját. a világ vígopera-iro- dalmának a vidéki kisváro­sok és falvak közönségével való megismertetését. Ez a mostani produkció ennek a nagyon nemes törekvésnek egyik jelentős láncszeme, s a Pomádé király új ruhája című Ránki-opera tavalyi si­kere után űjabb bizonyítéka a színház törekvései helyes­ségének. Kíváncsian várjuk a folytatást (S. L.) 4 NÓGRÁD — 1973. november 21*. szerda A Jelenkor novemberi száma SZÍNHÁZI ESTÉK ELADOTT MENYASSZONY Országos bemutató Szécsényben f

Next

/
Oldalképek
Tartalom