Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-21 / 272. szám
A eaúcavesetőség mesésebbre lát A gazdasági szervező munka tapasztalatairól érdeklődtünk legutóbb Balassagyarmaton a Fémipari Vállalatinál Fodor Jánostól, a párt csúcs- vezetőségi titkárától és Monostori Tibor termelési felelőstől, e a következőket tudtuk meg. Köztudott, hogy a vállalat átalakulás, jelentős fejlődés előtt áll. Az Alumíniumipari Tröszt egyik üzeme lett, ahol az utóbbi időszakban jelentős profilváltoztatás történt. A jövő is egyre több alumínium- terrnék előállítását követeli. Nemcsak technológia-változtatásról van szó, hanem végső soron annak alkalmazását a munikásoknak is el kell sajátítaniuk. Az idén már 172 millió forint értéket kell termelniük. Ezt írja elő a terv. Ugyanakkor még egy sor szervezeti, szervezési kérdést is meg kell oldaniuk. A csúcsveaetőség — amely három alapszervezet munkáját fogja össze — önmagáiban sem tégi. A munkastílus, a módszerek kialakítása is energiát követel még ma is, bár már eredményekről lehet beszélni. Tervszerűbbé vált a munka. Ma már mint múltról beszélnek a gazdasági vezetés és pártvezetés nem kielégítő kapcsolatáról. Mint tanulságot ma is emlegetik, hogy előfordult úgynevezett; direkt módszerek alkalmazása, ami csorbította az egyszemélyi felelősséget, ugyanakkor a felelősség átvállalásét is jelentette. A gazdasági vezetést, az igazgatót negyedévenként rendszeresen beszámoltatják: állásfoglalásaik elvi, politikai jellegűek, vagyis nem sértik az egyszemélyi felelősséget. Arra ügyelnek, hogy a döntésen előkészítése, meghozatala es végrehajtása az elvi, politikai állásfoglalásnak megfelelő legyen. A bírálat sem hiányzik. Az üzem- és munka- szervezés helyzetét is félévenként napirendre tűzik. — Korábban az információ hiányát többször bírálták. Elsősorban a dolgozok tájékoztatásának javítását tűzték feladatul. Információs csoportot is alakítottak. A javulással bár kézzelfogható eredményeket hozott, mégsem elégedett a csúcsvezetőség Igaz, hogy az üzemi demokrácia fórumait tervszerűbben, rendszeresebben összehívják. A munkások véleménye is nagyobb súlyt kapott, azonban középvezetőt szinten a kölcsönös információ még javításra szorul. A rendszeres tájékoztatás és tájékozódás pedig ma már a vezetés elengedhetetlen eszköze. A csúcsvezetőség jelentős segítséget adott ahhoz is, hogy a szocialista munkaverseny szervezése, értékelése javuljon. A dolgozók észrevételeinek figyelembevételével tökéletesítették a vállalati versenyszabályzatot. A végrehajtást rendszeresen ellenőrzik. A központi bizottság tavaly novemberi állásfoglalásából adódó vállalati feladatokra is nagy gondot fordítanak. Az életszínvonal politikai intézkedések a vállalat egészét tekintve kedvezőek a csúcsvezetőség megállapítása szerint, de az egyes rétegek közötti feszültségektől nem mentesek. Ahogy elmondták, egy sor gondot bizony a közeljövőben még meg kell oldaniuk. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat az elmúlt évi eredményei alaipján elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Az idén még nagyon sok a tennivaló. Az elmúlt háromnegyed évben a tavalyihoz viszonyítva 15,7 százalékkal növekedett a termelés értéke, de a tervtől elmaradt. Kooperációs gondok OKozták nagyrészt a hiányt. Van mód a pótlásra, sőt ma már úgy számolnak, hogy december 20-na teljesítik az éves tervet. A tervezettnél viszonl ötmillióval több nyereséget értek el. A szűkített önköltség csaknem tíz százalékkal csökkent. A csúcsvezetőség ezeken túliét. Korábban kialakított fel- adaftervében a jövő fejlesztési koncepciói szerepelnek; a jövedelmi feszültségek megoldása, az üzem- és munkaszervezés ütemének gyorsítása, különös tekintettel a termelés- eiőtoészítésre, az irányítás hatékonyságának javítására. Nemcsak távlati, hanem napi kérdések is ezek a vállalatnál, B. J. Erre építjük a NOVEMBER derekán a vállalatoknál többnyire megkezdődnek a leltározások a szó közvetlen és átvitt értelmében egyaránt. Bár a hátralevő másfél hónap, a finis még valamelyest korrigálhat az eredményeken, azért már napjainkban is alkalmas „leltár” készülhet a tervezéshez, a jövő évi tennivalók számbavételéhez. Még nagyobb biztonsággal készíthető el a negyedik ötéves terv eddigi megvalósításának mérlege. Csaknem három esztendő eredményeit, problémáit számba véve meghatározhatók a hátralevő két év, köztük az 1974- es feladatok úgy, hogy a negyedik ötéves terv népgazdasági és vállalati célkitűzései hiánytalanul, s a legjobb hatásfokkal teljesüljenek. Van mire építenünk a jövőt. A népgazdaság egésze, s a vállalatok túlnyomó többsége a tervnek megfelelően fejlődött az utóbbi években. A nemzeti jövedelem átlagos évi növekedési üteme 5,8 százalék volt 1971—72-ben, s minden jel szerint az idén is elérjük a negyedik ötéves tervben előirányzott 5,5—6 százalékos évi átlagos növekedési szintet. Az ipari termelés az első két esztendőben átlagosan 6 százalékkal nőtt, az idén valószínűleg eléri a 7 százalékot. Bár végleges számokat még nem ismerünk: a mezőgazdasági termelés töretlenül fejlődött tovább, s túlteljesíti az első három év előirányzatait. S e számszerű eredményeket a minőségi mutatók javulása alapozta meg. A nemzeti jövedelem növekedése például teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott az első két esztendőben. Korszerűsödött a termelés szervezete, fokozódott a hatékonyság, növekedett a termelés nemzetközi versenyképessége, javult a népgazdaság egyensúlyi helyzete. Jelentős gazdasági gondokon sikerült menetközben úrrá lennünk. A beruházási piac felfokozott feszültségeit a párt és a kormány határozott intézkedéseinek nyomán sikerült felszámolni. A gazdaság, a külkereskedelem kedvező egyensúlyi helyzete lehetővé teszi, hogy a jövőben némiképpen ismét növeljük a beruházásokat. Valamelyest gyorsuló ütemben gyarapodhatnak tovább a lakosság jövedelmei is. Amíg 1973-at a nagyüzemi munkások és művezetők béremelése fémjelezte, addig 1974 a szociálpolitikai intézkedések esztendeje lesz. (Már ismertek azok a kormányhatározatok, amelyek növelik a gyermek- neveléssel kapcsolatos kedvezményeket és állami támogatásokat.) Ezek a jövedelem- politikai intézkedések szükségesek is ahhoz, hogy az első két esztendő lemaradását pótolva a lakosság életszínvonala (reálbére, reáljövedelme) az eredeti tervnek megfelelően növekedjék. Csaknem három év ismeretében megállapíthatjuk: a gazdaságpolitika elvei kiállták a próbát. A népgazdaság negyedik ötéves tervének célkitűzései reálisak, teljesítésük jó alapot szolgáltat az 1976— 1980-as tervidőszakhoz. Az első középtávú vállalati tervek — bár teljesítésükről nincs, nemi is lehet átfogó kép — bizonyosan nagyban hozzájárultak a népgazdaság eredményeihez. Mindenekelőtt azzal, hogy növelték a tervszerűséget, az előrelátást, a távlatok szerepét a napi munkában. Az 1974. évi vállalati feladatok meghatározásánál is kiindulási alap a saját ötéves terv teljesítésének elemzése és szükség szerint az eredeti célkitűzések idösze- rűsítése. EGYRE TÖBB vállalatnál ilyenkor az esztendő végén nem egyszerűen csak a következő év feladatait határozzák meg, hanem a középtávú tervüket is felülvizsgálják, érvényességi idejét újabb esztendővel megtoldják. így mindenkor időszerűsített és öt évre szóló célokhoz igazodva szabhatják meg a növid távú éves operatív feladatokat. Ezeknél az élenjáró vállalatoknál céltudatosabb, hatékonyobb munkára nyílik lehetőség, mert nem a múlt fejlődési vonalát vetítik előre mechanikusan, hanem a távlatokhoz iga- zodva igyekeznek szükség szerint új ösvényeket vágni. A tervezés, a fejlesztés fő kérdése náluk a „hogyan másként”. Napjaink időszerű feladatai : a gyártmány összetétel korszerűsítése, a hatékonyság és versenyképesség fokozása, a munka- és üzemszervezés, az élenjáró tudományos és technikai vívmányok alkalmazása stb. nem képzelhető el rögtönzéssel, a múlt kritikus elemzése, és a távlatok alapos ismerete nélkül. A vezetés lényege: az előrelátás, különösen fontos az 1974-es feladatok számbavételénél. Jövőre ugyanis a vállalatok is elkezdik az 1980-ig szóló új ötéves tervük kidolgozását. Kapnak ehhez majd ■ ■■ rr I jovot központi információkat a minisztériumtól, az irányító hatóságoktól, de a távlati látásmódot a megbízható és célravezető tervezési módszereket helyileg keli kialakítani. így nem lesz törés a vállalatnál a két ötéves tervidőszak között, s az 1974-es feladatok végrehajtásával már az 1980-ig szóló távolabbi célokhoz is közelebb kerülnek. BÄR MUNKA van bőven, az évvégi hajrá, a túlórázás, a rohammunka azért már egyre kevésbé jellemző. Ez is az előrelátás, a tervszerűség térhódításának egyik jele. De a vállalatok nem érhetik be eny- nyivel, többre, másra van szükség. Miután a termelés napi sodrása, a rögtönzés általában már nem köti gúzsba a vállalati felső vezetést, tovább lehet és tovább szükséges lépni: az éves tervek „improvizáláséról” a távlatok, a jövő kutatására, a stratégia kialakítására, finomítására. Geometriai axiórpa: két pont között legrövidebb út az egyenes. Ha ismerik a jelent és azt a távoli pontot, amit az éves tervek sora köt össze, hosszú távon is töretlen lesz a fejlődés. Kovács József Nézsai tapasztalatok Hasznos NÖGRÄD termelőszövetkezeteinek kéthairmada kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodik. A szövetkezetek zömében már felismerték: az ésszerű földhasználat fokozza a jövedelmezőséget! örvendetes, hogy a felismerésit egyre inkább a tettek követik. Magyarán szólva: ahol nem érdemes, ott nem is szántanak és vetnek. Persze nem marad ugaron a tóid! Másként hasznosítják. Ezt jeleníti tulajdonképpen a racionális földhasználat. A közelmúltban Nézsám szereztünk tapasztalatokat: miként vonják ki szántóföldi művelés álól a nagy lejtés-szög vagy rendkívül rassz minőség miatt az egyes területeket? — Az 1919 hektár szántó zöme savanyú, barna erdei talaj — mondotta Uhliár József, a közös gazdaság főag- ronómusa. — Ennek 40 százaléka 12—17 fokos lejtésszögű. A föld minősége néhol rendkívül gyenge. A művelési ágNegyedszázad Bercelen As évfordulóhoz méltóan — A számokkal nem lehet vitatkozni — mondta. Valóban igaza van. Azok nagyon makacsul bizonyítják az igazságot. Ez pedig a főkönyvelő rendelkezésére álló adatok szerint is a következő: 1961-ben a tsz évi bevétele 3 millió 131 ezer forint volt. 1963'ban a termelési érték elérte a 7 millió 608 ezer forintot. Az elmúlt évben a zárszámadási adatok szeriint, a termelési érték meghaladta a 16 millió forintot. — Egyértelműen fejlődött a közös gazdaságunk, mert a tagság szíwel-lélekkel dolgozott — mondta a tsz elnöke. toroagárda. A dolgozók életkoréi negyven év. Kitűnő munkát végez a pártalapszervezet. Eredményeként a főkönyvelő, Gyetvai László a harmadik negyedévi mérleg után, jelentette a tsz vezetőségének, hogy a 25. évfordulót jó közérzettel ünnepelheti meg a tea- tagság. — Nekünk az az igazi ünnep, amikor biztosak vagyunk abban, hogy a nehéz esztendő ellenére a tervezett feladatok zömét már megoldottuk. Á tagság a tervtárgyaló közgyűlésen megszavazott jövedelmet megkapja. Sőt, 5—7 százalék részesedést fizetünk. Ez már biztos — jelentette ki a tsz elnöke. Viszmeg János: A feladatok zömén túl vagyunk. Az eredmény biztató Mozgalmas az élet Berce- ilen, a termelőszövetkezetben. Az irodában Viszmeg János, a tsz elnöke tárgyalást folytatott: az konzervgyár képviselőjével. Ugyanis aktív üboa- katermelök a bercelieík. A megbízott a jövő esztendőre kötötte meg a szerződést. A tsz elnöke azt mondta neki: — Sajnos, jövőre már csak húsz holdon termesztünk uborkát. Nincs munkaerő... Az elmúlt öt év alatt negyven. holdról csökkent az uborkatermő terület húsz hóidra. Nem termesztettek már nagyobb mennyiségben paradicsomot sem. Azért ennek a húsz holdnak a megművelése sem lesz kis feladat a rendelkezésre álló munkaerőveL Nem szólva arról, hogy Bercelen honos a cukorrépa is. Amikor ott jártunk, akkor fejezték be a 83 kataszteri holdról a betakarítást. Bízik János, a főagronómus jogosan, nagyon büszkén tájékoztatta a tsz elnökét hogy holdanként. 210 mázsa termést takarítottak be és már a cukorgyárba szállították. — Holnap már szántják a földet... Minden egyben van Bercelen. Nehéz volt, küzdelmes is, de az elmúlt 25 esztendő alatt bebizonyosodott: a berceli földművelő emberek is jól számítottak, amikor a közös gazdaságot megalakították és abban dolgoznak. A tsz főkönyvelője, Gyetvai László, a számadatok sokaságával rendelkezik annak bizonyítására, hogy mit jelentett itt a közös gazdiaság. Gyetvai László: A harmadik negyedévi mérleg a jó munkát igazolja Fodor Tamás felvételei Az idén 25 éves lett Bercelen a közös gazdaság. Nem nagy üzem, mert a szántóterülete 1256 hold. Ehhez még rét, legelő jön, de azok már nem jelentősek. Mégis, hogy elérték ezt az eredményt, az a megfontolt gazdasági vezetésnek, a tagok szorgalmának és fegyelmezett munkájának köszönhető. Közösen, vezetőség és tagság alakította ki a vetésszerkezetet. A tagok száma háromszáz, de ebből aki még dolgozni képes, 150 fő. Az alkalmazottakkal 270 ember dolgozik a közös gazdaságban. Igaz, a gépekre támaszkodnak. Húsz. erőgépük van. Ennek a fele egy évnél nem idősebb. Jó, megbízható a trakAhoi a jó munka következtében a tervezett 26,1 mázsa gabona helyet* 30 mázsát takarítottak be hektáronként, ott valóban méltón fordultak a 25. évbe. Jó volt az őszi" árpatermésük, a tavaszi árpával sem maradtak el, ezt is túlteljesítették a tervezettnél. Növénytermesztésből közel 8 millió forint a bevételük. Az állattenyésztők közel ötmillió forintot biztosítottak a harmadik negyedév végéig. Azonkívül természetesen más bevétel is volt, és biztosan tekintenek az év vége elé. Nincs ennél szebb ünneplés» az eltelt huszonöt esztendőnek. B. Gy földeket használnak változási nálunk lényegében tavaly kezdődött meg. A gazdaságosan nein művelhető földterület egy részén szarvaiskerepet telepítettek. Öt-hét évig nem lesz gondjuk vele. Másrészt jelentős a gyeptelepítés. A szarvasmarha- prograim helyi megvalósítása jegyében az idén mér 90 holdon (Nézsán és Legenden) telepítettek gyepet. Szeretnék elérni, hogy egy tehénre legalább egy katasztrális hold legelő jusson. A szövetkezet tervében megfogalmazták, hogy összesen 240 kaitaisiztrális holdon új gyepet telepítenek, 40 , hóidon pedig felújítást végeznek. Vízben szegény a vidék. Természetes víznyerési lehetőségük nincs, mini-víztározó létesítése kizárt. Csak csőkutas megoldásr Siail tudnának legelőt öntözni. Ez viszont rendkívül drága-. A megoldás útját keresik. A gyeptelepítés mellett a másik észerű megoldás az erdőtelepítés. A szövetkezet távlati fejlesztési tervében, az szerepel, hogy 200 hektáron fá- siíbanak az elkövetkező években. Egy év alatt 10 hektár fásítást terveznek. Az idén elindult a folyamat — mutaíó- taa. csupán egy hektáron. Fenyőt, tölgyet, cserfát és nyárfát telepítenek. A mérleg egyik serpenyőjében : szántóföldi művelés alól kivont földek, a m-ásik serpenyőben: a megmaradó területeken intenzív földművelés, — A síkvidéki területeken jelentős hozamnövekedésekkel számolunk — vélekedik Uhláii- József. — A rejtett tartalékok rendkívül nagyok. A terméshozamok megduplázhatok! Ehhez a gondos- talaj mu nka mellett nem kell sajnálni a műtrágyát. Eddig keveset használtunk fel, mert nem volt éá elegendő pénzünk. Jövőre elkészül a talaij tápainyaigtérkepe. így ismerjük a tennivalókat. Azt már eddig is meg - állapítottuk, hogy földjeink foszfor- és káliszegények. A minimumtörvóny alapjián pedig közismert, hogy ott kell közbelépnünk, ahol legjobban szorít a cipő, mert különben nincs több termés. Az idén ősszel már sikerült előbbre lépnünk. Vásároltunk egy K— 700-as szovjet traktort, és hozzá munkagépeket 1,2 millió forintért. Olyan mélyszántást végez, hogy csodájára járnak a szomszéd szövetkezetekből. Hat traktor munkáját végzi el! Másrészt több műtrágyát használtunk fel. Az előző évi 34 kilóval szemben holdanként 90 kiló nitrogén műtrágyát szórtunk ki. Már jövőre jelentős hozamnövekedést remélünk. NAPJAINKBAN 1919 hektáron. folyik szántóföldi művelés a nézsai szövetkezetben. A távlati terv szerint 1990 körül 1500 hektáron gazdálkodnak — mégis több termés kerül Né- zsáról a népgazdaság asztalára! Kozgonyi István NÓGRAD — 1973. november 21., szerda 3
