Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-21 / 272. szám

A eaúcavesetőség mesésebbre lát A gazdasági szervező mun­ka tapasztalatairól érdeklőd­tünk legutóbb Balassagyarma­ton a Fémipari Vállalatinál Fodor Jánostól, a párt csúcs- vezetőségi titkárától és Monos­tori Tibor termelési felelőstől, e a következőket tudtuk meg. Köztudott, hogy a vállalat át­alakulás, jelentős fejlődés előtt áll. Az Alumíniumipari Tröszt egyik üzeme lett, ahol az utóbbi időszakban jelentős profilváltoztatás történt. A jövő is egyre több alumínium- terrnék előállítását követeli. Nemcsak technológia-változta­tásról van szó, hanem végső soron annak alkalmazását a munikásoknak is el kell sajátí­taniuk. Az idén már 172 millió fo­rint értéket kell termelniük. Ezt írja elő a terv. Ugyanak­kor még egy sor szervezeti, szervezési kérdést is meg kell oldaniuk. A csúcsveaetőség — amely három alapszervezet munkáját fogja össze — önmagáiban sem tégi. A munkastílus, a mód­szerek kialakítása is energiát követel még ma is, bár már eredményekről lehet beszélni. Tervszerűbbé vált a munka. Ma már mint múltról beszél­nek a gazdasági vezetés és pártvezetés nem kielégítő kapcsolatáról. Mint tanulságot ma is emlegetik, hogy előfor­dult úgynevezett; direkt mód­szerek alkalmazása, ami csor­bította az egyszemélyi felelős­séget, ugyanakkor a felelősség átvállalásét is jelentette. A gazdasági vezetést, az igazgatót negyedévenként rendszeresen beszámoltatják: állásfoglalásaik elvi, politikai jellegűek, vagyis nem sértik az egyszemélyi felelősséget. Arra ügyelnek, hogy a dönté­sen előkészítése, meghozatala es végrehajtása az elvi, poli­tikai állásfoglalásnak megfele­lő legyen. A bírálat sem hi­ányzik. Az üzem- és munka- szervezés helyzetét is féléven­ként napirendre tűzik. — Korábban az információ hiányát többször bírálták. El­sősorban a dolgozok tájékoz­tatásának javítását tűzték fel­adatul. Információs csoportot is alakítottak. A javulással bár kézzelfogható eredményeket hozott, mégsem elégedett a csúcsvezetőség Igaz, hogy az üzemi demokrácia fórumait tervszerűbben, rendszereseb­ben összehívják. A munkások véleménye is nagyobb súlyt kapott, azonban középvezetőt szinten a kölcsönös informá­ció még javításra szorul. A rendszeres tájékoztatás és tá­jékozódás pedig ma már a vezetés elengedhetetlen eszkö­ze. A csúcsvezetőség jelentős se­gítséget adott ahhoz is, hogy a szocialista munkaverseny szervezése, értékelése javul­jon. A dolgozók észrevételei­nek figyelembevételével töké­letesítették a vállalati ver­senyszabályzatot. A végrehaj­tást rendszeresen ellenőrzik. A központi bizottság tavaly novemberi állásfoglalásából adódó vállalati feladatokra is nagy gondot fordítanak. Az életszínvonal politikai intéz­kedések a vállalat egészét te­kintve kedvezőek a csúcsveze­tőség megállapítása szerint, de az egyes rétegek közötti fe­szültségektől nem mentesek. Ahogy elmondták, egy sor gondot bizony a közeljövőben még meg kell oldaniuk. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat az elmúlt évi ered­ményei alaipján elnyerte a Ki­váló Vállalat címet. Az idén még nagyon sok a tennivaló. Az elmúlt háromnegyed évben a tavalyihoz viszonyítva 15,7 százalékkal növekedett a ter­melés értéke, de a tervtől el­maradt. Kooperációs gondok OKozták nagyrészt a hiányt. Van mód a pótlásra, sőt ma már úgy számolnak, hogy de­cember 20-na teljesítik az éves tervet. A tervezettnél viszonl ötmillióval több nyereséget ér­tek el. A szűkített önköltség csaknem tíz százalékkal csök­kent. A csúcsvezetőség ezeken túl­iét. Korábban kialakított fel- adaftervében a jövő fejleszté­si koncepciói szerepelnek; a jövedelmi feszültségek megol­dása, az üzem- és munkaszer­vezés ütemének gyorsítása, különös tekintettel a termelés- eiőtoészítésre, az irányítás ha­tékonyságának javítására. Nemcsak távlati, hanem napi kérdések is ezek a vállalatnál, B. J. Erre építjük a NOVEMBER derekán a vál­lalatoknál többnyire megkez­dődnek a leltározások a szó közvetlen és átvitt értelmében egyaránt. Bár a hátralevő más­fél hónap, a finis még vala­melyest korrigálhat az ered­ményeken, azért már napja­inkban is alkalmas „leltár” készülhet a tervezéshez, a jö­vő évi tennivalók számbavéte­léhez. Még nagyobb bizton­sággal készíthető el a negye­dik ötéves terv eddigi megva­lósításának mérlege. Csak­nem három esztendő ered­ményeit, problémáit számba véve meghatározhatók a hát­ralevő két év, köztük az 1974- es feladatok úgy, hogy a ne­gyedik ötéves terv népgazda­sági és vállalati célkitűzései hiánytalanul, s a legjobb ha­tásfokkal teljesüljenek. Van mire építenünk a jö­vőt. A népgazdaság egésze, s a vállalatok túlnyomó több­sége a tervnek megfelelően fejlődött az utóbbi években. A nemzeti jövedelem átlagos évi növekedési üteme 5,8 százalék volt 1971—72-ben, s minden jel szerint az idén is elérjük a negyedik ötéves tervben elő­irányzott 5,5—6 százalékos évi átlagos növekedési szintet. Az ipari termelés az első két esz­tendőben átlagosan 6 százalék­kal nőtt, az idén valószínűleg eléri a 7 százalékot. Bár vég­leges számokat még nem is­merünk: a mezőgazdasági ter­melés töretlenül fejlődött to­vább, s túlteljesíti az első há­rom év előirányzatait. S e számszerű eredménye­ket a minőségi mutatók javu­lása alapozta meg. A nemzeti jövedelem növekedése például teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből adó­dott az első két esztendőben. Korszerűsödött a termelés szervezete, fokozódott a haté­konyság, növekedett a terme­lés nemzetközi versenyképes­sége, javult a népgazdaság egyensúlyi helyzete. Jelentős gazdasági gondo­kon sikerült menetközben úr­rá lennünk. A beruházási piac felfokozott feszültségeit a párt és a kormány határozott in­tézkedéseinek nyomán sike­rült felszámolni. A gazdaság, a külkereske­delem kedvező egyensúlyi helyzete lehetővé teszi, hogy a jövőben némiképpen ismét növeljük a beruházásokat. Va­lamelyest gyorsuló ütemben gyarapodhatnak tovább a la­kosság jövedelmei is. Amíg 1973-at a nagyüzemi munká­sok és művezetők béremelése fémjelezte, addig 1974 a szo­ciálpolitikai intézkedések esz­tendeje lesz. (Már ismertek azok a kormányhatározatok, amelyek növelik a gyermek- neveléssel kapcsolatos ked­vezményeket és állami támo­gatásokat.) Ezek a jövedelem- politikai intézkedések szüksé­gesek is ahhoz, hogy az első két esztendő lemaradását pó­tolva a lakosság életszínvona­la (reálbére, reáljövedelme) az eredeti tervnek megfelelően növekedjék. Csaknem három év ismere­tében megállapíthatjuk: a gaz­daságpolitika elvei kiállták a próbát. A népgazdaság ne­gyedik ötéves tervének célki­tűzései reálisak, teljesítésük jó alapot szolgáltat az 1976— 1980-as tervidőszakhoz. Az első középtávú vállalati tervek — bár teljesítésükről nincs, nemi is lehet átfogó kép — bizonyosan nagyban hoz­zájárultak a népgazdaság eredményeihez. Mindenek­előtt azzal, hogy növelték a tervszerűséget, az előrelátást, a távlatok szerepét a napi munkában. Az 1974. évi válla­lati feladatok meghatározásá­nál is kiindulási alap a saját ötéves terv teljesítésének elemzése és szükség szerint az eredeti célkitűzések idösze- rűsítése. EGYRE TÖBB vállalatnál ilyenkor az esztendő végén nem egyszerűen csak a követ­kező év feladatait határozzák meg, hanem a középtávú ter­vüket is felülvizsgálják, érvé­nyességi idejét újabb eszten­dővel megtoldják. így minden­kor időszerűsített és öt évre szóló célokhoz igazodva szab­hatják meg a növid távú éves operatív feladatokat. Ezeknél az élenjáró vállalatoknál cél­tudatosabb, hatékonyobb mun­kára nyílik lehetőség, mert nem a múlt fejlődési vona­lát vetítik előre mechaniku­san, hanem a távlatokhoz iga- zodva igyekeznek szükség sze­rint új ösvényeket vágni. A tervezés, a fejlesztés fő kér­dése náluk a „hogyan más­ként”. Napjaink időszerű fel­adatai : a gyártmány összetétel korszerűsítése, a hatékonyság és versenyképesség fokozása, a munka- és üzemszervezés, az élenjáró tudományos és tech­nikai vívmányok alkalmazása stb. nem képzelhető el rögtön­zéssel, a múlt kritikus elemzé­se, és a távlatok alapos isme­rete nélkül. A vezetés lényege: az előre­látás, különösen fontos az 1974-es feladatok számbavé­telénél. Jövőre ugyanis a vál­lalatok is elkezdik az 1980-ig szóló új ötéves tervük kidolgo­zását. Kapnak ehhez majd ■ ■■ rr I jovot központi információkat a mi­nisztériumtól, az irányító ha­tóságoktól, de a távlati látás­módot a megbízható és célra­vezető tervezési módszereket helyileg keli kialakítani. így nem lesz törés a vállalatnál a két ötéves tervidőszak között, s az 1974-es feladatok végre­hajtásával már az 1980-ig szó­ló távolabbi célokhoz is köze­lebb kerülnek. BÄR MUNKA van bőven, az évvégi hajrá, a túlórázás, a rohammunka azért már egy­re kevésbé jellemző. Ez is az előrelátás, a tervszerűség tér­hódításának egyik jele. De a vállalatok nem érhetik be eny- nyivel, többre, másra van szükség. Miután a termelés napi sodrása, a rögtönzés ál­talában már nem köti gúzs­ba a vállalati felső vezetést, tovább lehet és tovább szük­séges lépni: az éves tervek „improvizáláséról” a távlatok, a jövő kutatására, a stratégia kialakítására, finomítására. Geometriai axiórpa: két pont között legrövidebb út az egye­nes. Ha ismerik a jelent és azt a távoli pontot, amit az éves tervek sora köt össze, hosszú távon is töretlen lesz a fejlő­dés. Kovács József Nézsai tapasztalatok Hasznos NÖGRÄD termelőszövetkeze­teinek kéthairmada kedvezőt­len természeti adottságok kö­zött gazdálkodik. A szövetke­zetek zömében már felismer­ték: az ésszerű földhasználat fokozza a jövedelmezőséget! örvendetes, hogy a felismerésit egyre inkább a tettek követik. Magyarán szólva: ahol nem érdemes, ott nem is szántanak és vetnek. Persze nem marad ugaron a tóid! Másként hasz­nosítják. Ezt jeleníti tulajdon­képpen a racionális földhaszná­lat. A közelmúltban Nézsám szereztünk tapasztalatokat: miként vonják ki szántóföldi művelés álól a nagy lejtés-szög vagy rendkívül rassz minőség miatt az egyes területeket? — Az 1919 hektár szántó zöme savanyú, barna erdei talaj — mondotta Uhliár Jó­zsef, a közös gazdaság főag- ronómusa. — Ennek 40 száza­léka 12—17 fokos lejtésszögű. A föld minősége néhol rendkí­vül gyenge. A művelési ág­Negyedszázad Bercelen As évfordulóhoz méltóan — A számokkal nem lehet vitatkozni — mondta. Valóban igaza van. Azok nagyon makacsul bizonyítják az igazságot. Ez pedig a fő­könyvelő rendelkezésére álló adatok szerint is a követke­ző: 1961-ben a tsz évi bevéte­le 3 millió 131 ezer forint volt. 1963'ban a termelési ér­ték elérte a 7 millió 608 ezer forintot. Az elmúlt évben a zárszámadási adatok szeriint, a termelési érték meghaladta a 16 millió forintot. — Egyértelműen fejlődött a közös gazdaságunk, mert a tagság szíwel-lélekkel dolgo­zott — mondta a tsz elnöke. toroagárda. A dolgozók élet­koréi negyven év. Kitűnő mun­kát végez a pártalapszervezet. Eredményeként a főkönyvelő, Gyetvai László a harmadik negyedévi mérleg után, jelen­tette a tsz vezetőségének, hogy a 25. évfordulót jó köz­érzettel ünnepelheti meg a tea- tagság. — Nekünk az az igazi ün­nep, amikor biztosak vagyunk abban, hogy a nehéz eszten­dő ellenére a tervezett fela­datok zömét már megoldottuk. Á tagság a tervtárgyaló köz­gyűlésen megszavazott jöve­delmet megkapja. Sőt, 5—7 százalék részesedést fizetünk. Ez már biztos — jelentette ki a tsz elnöke. Viszmeg János: A feladatok zömén túl vagyunk. Az ered­mény biztató Mozgalmas az élet Berce- ilen, a termelőszövetkezetben. Az irodában Viszmeg János, a tsz elnöke tárgyalást foly­tatott: az konzervgyár képvi­selőjével. Ugyanis aktív üboa- katermelök a bercelieík. A megbízott a jövő esztendőre kötötte meg a szerződést. A tsz elnöke azt mondta neki: — Sajnos, jövőre már csak húsz holdon termesztünk uborkát. Nincs munkaerő... Az elmúlt öt év alatt negy­ven. holdról csökkent az ubor­katermő terület húsz hóidra. Nem termesztettek már na­gyobb mennyiségben paradi­csomot sem. Azért ennek a húsz holdnak a megművelése sem lesz kis feladat a rendel­kezésre álló munkaerőveL Nem szólva arról, hogy Ber­celen honos a cukorrépa is. Amikor ott jártunk, akkor fe­jezték be a 83 kataszteri holdról a betakarítást. Bízik János, a főagronómus jogo­san, nagyon büszkén tájékoz­tatta a tsz elnökét hogy hol­danként. 210 mázsa termést takarítottak be és már a cu­korgyárba szállították. — Holnap már szántják a földet... Minden egyben van Berce­len. Nehéz volt, küzdelmes is, de az elmúlt 25 esztendő alatt bebizonyosodott: a berceli földművelő emberek is jól számítottak, amikor a közös gazdaságot megalakították és abban dolgoznak. A tsz fő­könyvelője, Gyetvai László, a számadatok sokaságával ren­delkezik annak bizonyítására, hogy mit jelentett itt a közös gazdiaság. Gyetvai László: A harmadik negyedévi mérleg a jó mun­kát igazolja Fodor Tamás felvételei Az idén 25 éves lett Berce­len a közös gazdaság. Nem nagy üzem, mert a szántóte­rülete 1256 hold. Ehhez még rét, legelő jön, de azok már nem jelentősek. Mégis, hogy elérték ezt az eredményt, az a megfontolt gazdasági vezetés­nek, a tagok szorgalmának és fegyelmezett munkájának kö­szönhető. Közösen, vezetőség és tagság alakította ki a ve­tésszerkezetet. A tagok száma háromszáz, de ebből aki még dolgozni képes, 150 fő. Az al­kalmazottakkal 270 ember dolgozik a közös gazdaságban. Igaz, a gépekre támaszkod­nak. Húsz. erőgépük van. En­nek a fele egy évnél nem idő­sebb. Jó, megbízható a trak­Ahoi a jó munka következ­tében a tervezett 26,1 mázsa gabona helyet* 30 mázsát ta­karítottak be hektáronként, ott valóban méltón fordultak a 25. évbe. Jó volt az őszi" árpatermésük, a tavaszi ár­pával sem maradtak el, ezt is túlteljesítették a tervezett­nél. Növénytermesztésből kö­zel 8 millió forint a bevéte­lük. Az állattenyésztők közel ötmillió forintot biztosítottak a harmadik negyedév végéig. Azonkívül természetesen más bevétel is volt, és biztosan te­kintenek az év vége elé. Nincs ennél szebb ünneplés» az eltelt huszonöt esztendő­nek. B. Gy földeket használnak változási nálunk lényegében ta­valy kezdődött meg. A gazdaságosan nein művel­hető földterület egy részén szarvaiskerepet telepítettek. Öt-hét évig nem lesz gondjuk vele. Másrészt jelentős a gyep­telepítés. A szarvasmarha- prograim helyi megvalósítása jegyében az idén mér 90 hol­don (Nézsán és Legenden) te­lepítettek gyepet. Szeretnék elérni, hogy egy tehénre leg­alább egy katasztrális hold le­gelő jusson. A szövetkezet tervében meg­fogalmazták, hogy összesen 240 kaitaisiztrális holdon új gyepet telepítenek, 40 , hóidon pedig felújítást végeznek. Vízben szegény a vidék. Természetes víznyerési lehetőségük nincs, mini-víztározó létesítése ki­zárt. Csak csőkutas megoldásr Siail tudnának legelőt öntözni. Ez viszont rendkívül drága-. A megoldás útját keresik. A gyeptelepítés mellett a másik észerű megoldás az er­dőtelepítés. A szövetkezet táv­lati fejlesztési tervében, az szerepel, hogy 200 hektáron fá- siíbanak az elkövetkező évek­ben. Egy év alatt 10 hektár fásítást terveznek. Az idén el­indult a folyamat — mutaíó- taa. csupán egy hektáron. Fe­nyőt, tölgyet, cserfát és nyár­fát telepítenek. A mérleg egyik serpenyő­jében : szántóföldi művelés alól kivont földek, a m-ásik serpenyőben: a megmaradó te­rületeken intenzív földműve­lés, — A síkvidéki területeken jelentős hozamnövekedések­kel számolunk — vélekedik Uhláii- József. — A rejtett tar­talékok rendkívül nagyok. A terméshozamok megduplázha­tok! Ehhez a gondos- talaj mu n­ka mellett nem kell sajnálni a műtrágyát. Eddig keveset használtunk fel, mert nem volt éá elegendő pénzünk. Jövőre elkészül a talaij tápainyaigtér­kepe. így ismerjük a tenniva­lókat. Azt már eddig is meg - állapítottuk, hogy földjeink foszfor- és káliszegények. A minimumtörvóny alapjián pe­dig közismert, hogy ott kell közbelépnünk, ahol legjobban szorít a cipő, mert különben nincs több termés. Az idén ősszel már sikerült előbbre lépnünk. Vásároltunk egy K— 700-as szovjet traktort, és hoz­zá munkagépeket 1,2 millió forintért. Olyan mélyszántást végez, hogy csodájára járnak a szomszéd szövetkezetekből. Hat traktor munkáját végzi el! Másrészt több műtrágyát használtunk fel. Az előző évi 34 kilóval szemben holdanként 90 kiló nitrogén műtrágyát szórtunk ki. Már jövőre jelen­tős hozamnövekedést remé­lünk. NAPJAINKBAN 1919 hek­táron. folyik szántóföldi műve­lés a nézsai szövetkezetben. A távlati terv szerint 1990 körül 1500 hektáron gazdálkodnak — mégis több termés kerül Né- zsáról a népgazdaság asztalá­ra! Kozgonyi István NÓGRAD — 1973. november 21., szerda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom