Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-20 / 271. szám
Képernyő előtt Sorozatok fölös mennyiségben A sorozatok az utóbbi időben mintha teljesen eluralnák a televízió műsorát, ami jó is meg nem is, ha úgy vesszük — műsora válogatja. Vannak például tíz-tizenkét részes vállalkozások, melyeket hétről hétre nagy izgalommal, érdeklődéssel várunk, amikre jó előre készülünk másoknál pedig már előre bosszankodunk, hogy újból és újból értékes órákat rabolnak el a drága műsoridőből, amikor üresnek, rartalmatlann-ak érezzük a képernyő előtt töltendő estünket. Lassanként meglehetősen unalmassá válik, a már indulásakor sem túlzottan lekötő, egy érzésem szerint nagyon Vékonyka közönségré tejnek szóló. Játék a betűkkel című szellemi vetélkedősorozat, mert tulajdonképpen hiányzik belőle a versenyizgalom. Aztán ilyen, vagy hasonló Kállai István műsora, a Hoogyan. képzeli 2073-ban?, amely az utópia csapongásainak nyit teret, de újra meg újra bebizonyosodik, hogy a képzeletünk két véglet között vetődik ide- oda: Vagy túlzottan mai valóságunkhoz tapadunk, vagy a legvadabb fantasztikumot keressük. De a csöndes unalom beletörődésével követjük most már az Iszlám című olasz dokumentumsorozatot is, mely a téma kuriózitásait minden vonatkozásában kimerítette, & a filmesek önismétlésre kénytelenek, hogy betöltsék a célul tűzött sorozatszámot. És bármily’ érdeklődéssel kísérte is a fiatalabb korosztály az NSZK tévéfilmsorozatát, a Salto mortalét, a primitív kis mese enyhe sziruposságával hovatovább émelyítően hatott, legfeljebb a valóban látványos artistaprodukciók nyújtottak némi kárpótlást. Csak örömmel nyugtázhatjuk, hogy a Doriák története — legalábbis számunkra — imár lezárult. Igaztalanok volnánk viszont, ha nem állapítanánk meg, hogy vannak jelenleg Is szívesen várt, valóban lekötő és tartalmasán szórakoztató sorozatai a műsorprogramnak. Ilyen a nemrég indult, valóban nagy Fejlődtek irodalmi színpadjaink Megyei verseny Szécsényben A RENDEZÉSRE igazán nem lehetett panasszal senki: a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ dicséretes feltételeket biztosított az Ipoly Bútorgyár ifjúmunkás klubjában megtartott megyei irodalmi színpadok versenyéhez. Minden a tervezett szerint zajlott; komplikációk nélkül, gördülékenyen. Az Idei erőpróba két említésre érdemes előrehaladást hozott. Az egyik: volt közönsége — ha nem nagyszámban is — a bemutatóknak. A padsorokban nemcsak a szereplők — mint az elmúlt években — foglaltak helyet, hanem néhány helybeli fiatal és egy osztályra való általános iskolás, akik a salgótarjáni Rákóczi úti Általános Iskolából, saját költségen utaztak a fesztiválra. Követendő, nemes gesztus volt részükről, ami alapján joggal hihetjük, hogy ők jelentik a fellendülő megyei irodalmi színpadi mozgalom friss szellemű és egészséges erejű utánpótlását. A verseny másik pozitív tapasztalata, amit a háromtagú szakmai zsűri — tagjai: Máthé Lajos, Éless Béla, a Népművelési Intézet munkatársai és Kiss Aurél, az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottsága munkatársa — egybehangzóan megállapított'- de amiről magunk is meggyőződhettünk: a produkcióiknak az előző éveknél magasabb színvonala, tartalomban, formában, színpadi megjelenítésben egyaránt. Ezt a magasabb színvonalat bizonyította, hogy a versenyben induló négy együttes mindegyike továbbjutott, és ott lesz a december 7—9. között Balassagyarmaton megrendezésre kerülő irodalmi színpadi napok hagyományos országos évi versenyén. A bemutatott produkciók alapvető közös vonása volt, hogy napjaink időszerű társadalmi és etikai kérdéseit tárták fel a színpad eszközeinek segítségével. A mai falu ellentmondásait, a régi erkölcsi normák és szokások továbbélésének visszásságait, a velük szemben álló, virágait most hajtogató új szokások meglevő rossz sallangjait pel- lengérezte ki a vanyarciak lelkes együttese. D. Kónya Lajos Színpadkép 3 felvonásban című csipkelődő írását láthatóan nagy örömmel játszották a fiatalok, „karmesterük” a riportert megformáló színpadvezető, Kovács Pál vezényletével. A darabban rejlő szatirikus lehetőségek jobb kiaknázásával, a játék felgyorsításával azonban sokkal nagyobb hatást érhetnének el a mostaninál. Ezt a hatást erősítené a színpadképben és — néhol — a játékban jelentkező naturális elemek elhagyása is. A balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad Szako-. nyi Károly: A két róka című novelláját mutatta be a színpad vezetője, Molnámé, Mer- czel Erzsébetnek átdolgozásában. Az ötletes rendezés hatásosan élt a színpadi stilizá- eió eszközével, s kellően tette nevetségessé az arra érdemes magatartásformát: a fennhéjázó, alaptalan nagyképűséget. A végén azonban a kettős befejezéssel, mintha túlmagyarázná mondanivalóját. De a jövőre nézve így is igen biztató a nagy múltú, az idén újjászervezett és megfiatalított együttes első komoly nyilvános bemutatkozása. A salgótarjáni Gong Irodalmi Színpad vezetője, Johann János dolgozta át irodalmi színpadra Sánta Ferenc: A Müller család halála című írását, amellyel az adaptáló az országos forgatókönyv- pályázaton második helyezést ért el. Erőt próbára tevő, nagy vállalkozás. Nem is sikerülhetett egyértelműen. A végkifejletet csak magyarázó, mint sem elősegítő és siettető jelenetek hosszadalmassága, az oratóriumszerű — statikus, kevésbé látványos — előadásmód „elaltatják” az ember figyelmét: nehezen tudja kihámozni a lényeget, megérteni és „magáévá tenni” Müller drámáját. A darab alapos meghúzásával, az oratorikus szerkezet oldásával, mozgalmasabbá tételével azonban kitűnő előadás produkálható. Az előadás erősségét — szerintünk — a kórus jelentette; mindenképpen nagyobb szerepet bíznánk rá. Izgalmas kérdést vetett fel a szécsényi művelődési központ együttese, amelynek Harm Ferenc a vezetője. Az árnyék címet viselő előadásuk a többihez hasonlóan irodalmi. alapanyagból készült, s az ember nélküli árnyék groteszk történetével azt próbálja bizonyítani, hogy a közösség az egyéneitől különbözőt kitaszítja magából és lehetetlenné teszi. Izgalmas morális filozófiai kérdés, de sajnos, az előadás túlmisztifikálja, túl- tragedizálja a történetet annak ellenére, hogy alapgondolata valóban drámai. DECEMBER 7-IG, az országos verseny kezdetéig három hét áll az együttesek rendelkezésére. Ez idő alatt még van lehetőség a szükséges korrekciók megtételére, a játék csiszolására. A további siker tehát az együttesek komolyságán. a szorgalmán múlik. — ádám — NÓGRAD — 1973. november 20., kedd érdeklődésre számot tartó Megmérettünk és nehéznek találtattunk című vállalkozás, mely amellett,, hogy jó szolgálatot tesz az egészséges táplálkozásra, életmódra neveié 'ben egyúttal szórakoztat is. Vagy a Magyarázom magunkat ci- tnű, vidám, rajzos, társadalom- tudományos igényű, de mindenki számára egyaránt érthető sorozat, továbbá a Jogi esetek fóruma, mely a társadalmi együttélés írott és íratlan törvényei, paragrafusai, logi korlátái között igyekeznek eligazítani egy-egy jellemző, vagy különleges eset Kapcsán. Méltán tart igényt általános figyelemre Az árnyak délben tűnnek el című szovjet tévéfilmsorozat is, melynek a múlt héten immár második részét láthattuk és széles társadalomképet bontakoztat előttünk a szovjet állam születésének kritikusan nehéz éveiről. Nem is a teljesség, amit az elmúlt hét alapján a különféle típusú és témájú tévésorozatokról felsoroltam, hisz’ szólni lehetne még az Ez is operett, az is operett... című Rátonyi-kreáclóról, a fiatalok Úgynevezett önismereti műsoráról és egyebekről, de így is kitűnik, hogy kevesebb több enne ebben a .műfajban”. U- tetve igényesebb válogató«-? gondosabb szelektálásra válnia szükség, hogy kevesebbet unatkozzunk, mozgalmasabbá és változatosabbá váljék a mű- sorkép egésze. (barna) BÉLYEGGYŰJTŐK FIGYELMÉBE Gyoraeaere Salgótarjánban A megye bélyeggyűjtő köreiben zajlik az élet. A közelmúltban Szécsényben, és a megyeszékhelyen, a kohászoknál rendeztek jubileumi bé- lyegkiálLítást, ahol a gyűjtők ízléses emléklapokkal, emlékbélyegzővel gazdagíthatták féltett kincseiket. A MABÉOSZ rendezésében december 2-án Salgótarjánban gyorscserére kerül majd sor. A gyorscsere színhelye a József Attila Megyei Művelődési Központ klubja. A gyorscserével lehetőség nyílik arra, hogy a vidéki bélyeggyűjtők is kiegészíthessék gyűjteményeiket néhány különlegességgel. A 48. bélyegnap alkalmából a MABÉOSZ több filatelistá- nak kitüntetést adományozott. A kitüntetettek között találjuk Dóczi Miklóst is, a kohász bélyeggyűjtő kör tagját, aki jó munkájával a MABÉOSZ bronzkoszorús jelvényét érdemelte ki. A szakmunkásképző iskolák szerepe AZ MSZMP 1972. évi oktatáspolitikai határozata a szakmunkásképzésben szükséges tennivalókról külön is részletesen szólt. Feladataink a szakmunkásképzésben az elkövetkezendő időben is ennek szellemében gyökereznek. A párt útmutatása alapján a kormány 1973. évi januári határozata szól a szakmunkás- képzés irányításának új rendjéről. Ismeretes — többi közt az is —, hogy a közvetlen irányítást és tanulmányi felügyeletet ez év szeptember 1- től a megyei tanács vb. művelődésügyi osztálya végzi az érintett szakigazgatási szervek Közreműködésével. Napjainkban a népgazdaság szakemberszükségletének mintegy kétharmadát a szakmunkások adják. Az utánpótlás bázisait a szakmunkás- képző iskolák jelentik. Indokolt, hogy az alapozó iskolai oktatás hatékonyságának növelésén túl oktatáspolitikánk másik legfontosabb területe éppen ezért a középfokú szakmai oktatás különböző formáinak korszerűsítése, összehangolva — természetesen — a népgazdasági igénye’-kel. A Nógrád megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet által a munkahelyi pályaválasztási megbízottak részére napokban szervezett konzultációs tájékoztatón szintén sok szó esett erről. Érthető, hiszen a megye gyorsan változó munkaerőigényének biztosításában a szakmunkásképző iskolák szerepe fokozódik. A szakmunkásképzés a felszabadulás óta megyénkben is hatalmas átalakuláson ment át. a tanoncképzés helyett szocialista nagyüzemi képzés alakult ki. A szakmunkásképzést felszabadulásunk után először az 1949. évi IV. törvény szabályozta. EZUTÁN — Igazodva a változó követelményekhez — az 1961. évi törvény módosításokat. kiegészítéseket hozott. A szakmunkásképzésről szóló VI. törvény, S a végrehajtását szabályozó rendelet a szakmunkásképzés célját abban jelölte meg, hogy az a kor technikai színvonalán álló. elméletileg és gyakorlatilag jól képzett, szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkásokat neveljen. Megszűnt a szakmák képzésénél a túlzott szakosítás is (285 szakma helveí.t 186). S megkezdődött az alarr szakmai képzés, amelynek lényege, hogy azonos szakma- csoporthoz tartozó tanulók képzési idejük első felében közös szakmai oktatást kapnak, a speciális szakmai ismereteket csak az oktatás második időszakában sajátítják el. A törvény rendelkezése teljes értékű, nyílt oktatási intézménnyé teszi a szakmunkásképző iskolát, amely jelenleg a szakmai képzésen túl lehetővé teszi a végzett tanulmányi idő beszámításával a középiskolai továbbtanulást, a szakmunkásképző iskolából középiskolába történő átlépést (és viszont). Jelenleg a szakmunkásképző iskolákban „A”, „B”. „C” tagozaton folyik a képzés. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány a napokban tárgyalta a szakmunkásképzés korszerűsítésének, s anyagi ellátásának kér déseit. Bejelentette, hogy összhangban az állami oktatás fejlesztésével az 1975/76-os tanévtől az általános iskolát végzett fiataléit; részére tagozat nélküli, egységes szaicmunkásképzést vezetnek be. az Ipari és mezőgazdasági szak- középiskolákban az 1974/75-ös tanévtől a szakmunkás-képesítés megszerzését adó oktatást nyújtanak. Szükségessé válik a szakmunkásképzésben a létszám tervezésére jelenleg érvemben levő utasítás helyett új jogszabály kiadása is. Az új tervezési utasítás munkálatai folvnaik. Az 1974/75. tanévi létszámtervjavaslat kidolgozását azonban még a most érvényben levő utasítás szerint kell végezni. Megyénkben évenként körülbelül 2000 fiatal munkába helyezéséről gondoskodunk. Ezeknek mintegy féle szakmunkásképző iskolában végez, szakközépiskolában és gimná- zi umban 300—300, felsőfokú oktatási intézményben 100— 150. Gond a gimnáziumot végzett lányok elhelyezkedése akik ma még szakképzést nem igénylő helyen, általános adminisztrációban szeretnének elhelyezkedni, holott számos munkahely várja őket a tér melőtevékenységben. AZ IFJÚSÁGI munkaerőgazdálkodás teendőiből is kiveszik részüket az egy éve tevékenykedő munkahelyi pályaválasztási megbízottak. Közös cél, hogy a fiatalok képzettségűiknek és képességüknek megfelelően helyezkedjenek el, s beilleszkedjenek a társadalmi munkamegosztásba. (T.) Oviban Gereneaér Miklós t áRáDI MÄFL Meglehet, Deesewffy erre is hajlandó lett volna, ha el nem vágjuk előle az összes számba vehető útirányt. Többé már a korlátozott cselekvési szabadsággal sem rendelkezett. Hírt kapott a világosi fegyver- letételről, s úgy vélte, kiszolgáltatott helyzetében Görgey példáját kell követnie, tehát az oroszoknak akarta megadni magát. Am Lúgosról nagy a távolság Világosig és egész Észak-Bánátot herceg Lichtenstein serege uralta, Aradtól lefelé a kilencedik hadtest kicsire zsugorodott és minden oldalról matthelyzetbe hozott körletéig. Két megoldás maradt, vagy az öngyilkos hősiesség, vagy a Lichtenstein előtti kapituláció. Dessewffy az utóbbit választotta. ■ár lázár Vilmos az utolsó az eátér,t^s/Vrfiban, Rá. is agyonlövetés vár. Reggel bekötjük a szemét és legyilkoljuk. Olyasmit művelünk vele, amire ő, a lázadó soha sem lett volna képes. Szelíd, jóságos ember. Inkább hivatalnok volt, mint katona. Gróf Leiiningen- We6tarbuirg Károly után ő a legifjabb a büntetés elé néző lázadó vezérek közül. S az egyetlen, aki nem jutott el a tábornoki kinevezésig, sőt ezredessé is akkor léptette elő Bem József, amikor már nem volt lehetősége más parancsnoki cselekedetre, csal? a fegyverletételre. Harmincnégy esztendős, Nagybecsikereken született, ugyanott nevelkedett. Ifjú éveit a harm mcrregyed :k gyalogezredben töltötte, ahonnan hadnagyiként szerelt le 1843- ban azzal a tudattal, hogy sóivá többé nem lesz katona. A hadseregben szerzett műszaki képzettségére szándékozott alapítani polgári jövőjét. Visz- »zatért szülőföldjére, a Bánátba, megnősült, és családjának Nagybecskereken teremtett otthont Szorgalommal dolgozott hogy három gyermeke neveléséhez biztosítsa a megélhetést. Azt hitte, végleges szerencsére lelt amikor főtisztviselői alkalmazást kapott a Központi Magyar Vas- ú [igazgatóságnál. Várakozásával ellentétben alig egy esztendő múlva megvált a vasútigazgatóságtól. Szeretett volna civil maradni, de az egyre zavarosabbá váló politikai viszonyok pangásra kárhoztatták a vasútépítést. Elbocsátással, vagy tetemes fizetéscsökkenéssel kellett számolnia Lázár Vilmosnak. Nem akarta megrendíteni családja anyagi biztonságát. Katona lett ismét. Mindjárt a jelentkezéskor egy rendfokozattal magasabb rangot kapott, tehát főhadnagyként kezdte szolgálatát a honvédseregben. Szépíteném eljárását, ha csak az anyagi meggondolásaira figyelnék. Okom van feltételezni róla, hogy a rebellisekhez húzódott, s különben is épip elég rossz hírt kapott a Bánátból, különösen a rácok által gyakran szorongatott Nagybecskerekről, ahol családja élt. Az irántunk táplált érzései sem lehettek túlzottan hfzelgőek ránik nézve. Erre lehet következtetni a tényből, hogy huszonnyolc évesen, makkegészségesen, minden komoly indok nélkül megvált a harmincnegyedik gyalogezredtől. Amikor megindult Win-' dischgraetz a törvénytelennek deklarált magyar kormány letörésére, Lázár Vilmos fegyver helyett műszaki eszközökkel állt elébe. Vért nem ontott, haláLba senkit nem küldött a nyílt osztrák—magyar katonai összecsapás kezdetén. Rá nem alkalmazhattuk a vádat, hogy fegyvert emelt Schwechátnál, uralkodónk hatalmára. Győr előtt irányította az erődítési munkálatokat végző utászcsa- patokat, messze a harcoló egységektől. Lelkiismeretes szolgálatáért rövidesen századossá léptették elő. Nem az ő fölidsánoaiin múlott, hogy végül is meg kellett hajolniuk Windischgraetz túlereje előtt. Még a tél folyamán Török- szentimiiiklósig vonták vissza utászaival. Lehet, műszaki különítményét is számításba vették a tervezett szolnoki csatában, mégsem jutott el Lázár Vilmos a közép-itiszai, majd aa azt követő győztes ütközetekhez. A siker megszerzésére eg'Hszer sem nyílott alkalma. (Folytatjuk) J
