Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-20 / 271. szám
Majdani öregek mondják Hogy mit ad az állam, a társadalom, árról sok szó esett az elmúlt napokban. Többféle pénzbeni juttatást, szociális támogatást — könnyű az immár közismert intézkedéseket ttílsoroini. Am, hogy e sok milliárdos „kézny új tásna” sor kerülhessen, ahhoz természet tesen jóval több erőfeszítés kellett. Egy egész közösség munkája, igyekezete, hozzáértők körültekintő tanácskozása, jól időzített döntése előzte meg a tömören megfogalmazott határozatot. A holnapi, holnaputáni kismamák, az ötszemélyesre tervezett családok, dísztelen, szinte kopár számokban, összegekben, rövid felsorolásokban kapták kézhez az „előleget” az ezután világra hozandó utódokhoz, s különösen a „gyermektriókhoz”. S hadd jegyezzük meg e gondolat kiegészítéséül: a háromgyermekes családeszményhez már korábban is milliárdos biztatásokat nyújtott az országos kollektíva. Elegendő csupán egyetlen példát Idézni: a lakásépítési kedvezményeket. De mindez — bármennyire Is Igénybe veszi az államkasz- szát — csupán lehetőség és keret, amihez megfelelő szemléletváltozásnak is kell még társulnia. A határozat a valódi, tehát az önmagát továbbépítő családnak csupán hivatalos presztízst adhat. Az anyaság társadalmi elismeréséhez, a tényleges gyarapodásához nem elegendő a népesedéspolitikai határozat. Ehhez nyilvánvalóan számos magánakarat is szükséges, sokféle külön áldozatvállalás. A munkahelyé például, ahol nemcsak a kötelező rendelkezések pontos betartásával lehet az ügyben cselekedni. A kedvezőbb munkabeosztás ' agy a kollégák előzékenysége, segítséget és erkölcsi rangot adhat azoknak, akik odahaza többet vállalnak. S az sem elítélendő kedvezés, ha mondjuk e két-három gyermekes szülők valamivel jobban fizető munkát kapnak. Hisz’ öt szájnak nemcsak enni adni, de a kisebb családokéhoz haséul* életszínvonalat biztosítani minden támogatás mellett sem könnyű feladat. Mert a „hagyományos”, tehát a többgyermekes családideál elfogadása természetesen elsősorban az egyes családoktól függ. Azoktól, akik tud- van-tudják. hogy mire vállalkoznak. A' magunk öröme, naszna. ha otthonunkban valóságos kis közösség növekszik, kicsi emberek, akikre áttestálhatjuk mindazt, amiért dolgozunk. élünk. Az eljövendő nemzedék érdeke viszont, nogy legyen elég munkaképes koponya és kéz, amely majd a holnapi igények kielégítéséhez szükséges javakat megtermelheti. S mindkét generáció érdeke, hogy mi. majdani öregek ne rakjunk majd fölösleges terheket az utánunk jövők vállára, életére. A népesedéspolitikai határőr zat ez utóbbi erkölcsi sugallna zására is ajánlatos tehát gondolni. A „fószekrakó” anya. a családszerető apa éno azért rokonszenves, mert nem csupán önmaga anyagi gyarapodására gondol. Az állam sok milliárdos kézmozdulata az önzés ellen is irányul, s azokat támogatja, akik egy kis közösségből is képesek messzire látni. N. T. Kazahsztáni acél Kazahsztánban befejezték az „1700” nevű hengermű építését, amelynek teljesítőképessége évente 1,3 millió tonna acéllemez lesz. A hengermű tervét Moszkva. Ukrajna és Kazahsztán tudósai készítették. Valamennyi termelési folyamat automatizált és gépesített. Nemrég kezdte meg működését egy nagy teljesítményű, 24 emeletes háznak megfelelő magasságú épületben elhelyezett áramátalakító is. Az új üzem Kazahsztán acéltermelését a legrövidebb időn belül másfélszeresére növeli. Mai kommentárunk 4 tanácstagok tájékoztatásáról NYILVÁNVALÓ, hogy a tanácstagok csak Úgy tudnak felelősségteljesen és érdemben dönteni, ha me>gfelel6en tájékozottak a község és a város dolgaiban. A tájékozatlan tanácstag bizonytalan, ha szavazásra kerül a sor. Az pedig sem neki, sem a közösségnek nem jó. Mindezek elkerülésére adták ki nemrégiben azokat az irányelveket, amelyeket a Nógrád megyei Tanács és a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága közösen fogalmazott meg és fogadott el. A tanácstörvény megnövelte a tanácsok hatáskörét és felelősségét. Ez a tanácstagokkal szemben támasztott követelményeket is megsokszorozza. Az összehangolt tájékoztatást szorgalmazza a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala. De bőven esik szó róla abban a/, együttműködési megállapodásban is, amely a megyei tanács és a Hazafias Népfront közös feladatait foglalja össze. Ezek alapján láttak napvilágot az előbb említett részletes és sokoldalú irányelvek a tájékoztatás legfontosabb módszereiről. Az okmány felhívja a figyelmet arra, hogy a tanácstagok a tanácsülésen - rendszeresen kapjanak tájékoztatást a tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról. Nyilvánvaló, minden határozat csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A tanácstagoknak pedig fontos tudniok, milyen határozatra mondtak igent, vagy nemet, és abból hogyan lett valóság. Ugyanilyen alapvető, hogy tudjanak a végrehajtó bizottság jelentős döntéseiről, amelyek két-két tanácsülés között születtek meg. Hozzátartozik a jó tájékozottsághoz, a tanácsi bizottságok javaslatainak, elképzeléseinek ismerete. A vállalatokkal, üzemekkel, termelőszövetkezetekkel, avagy egyéb Intézményekkel folytatott tárgyalásoknak, megállapodásoknak a közlése. Vannak olyan tervezett intézkedések, amelyek hely, avagy idő hiányában a tanácsülés programijában nem szerepelnek. De jó, ha a tanácstagokat a tanács vezetői erről is tájékoztatják. De a tanácstagoknak tudniok kell a fontosabb jogszabályokról, valamint az interpellációkra adott válaszokról. Csak ennek alapján tudnak választóiknak is számot adni a testületi ülésekről. A tájékoztatásnak ez csak az egyik oldala. A tanácsülésen kívül is élő és szoros kapcsolatot kell tartania minden tanácsnak tagjaival. Az intézkedési tervek, állásfoglalások, irányelvek minden esetben fontos tényeket, számokat, összefüggéseket tükröznek. A Nógrád megyei tanácstagok a megyei tanács közlönyén keresztül értesülnek ezekről, a helyi tanácstagok pedig az ott szokásos módon. A tanácsok közös feladatait segítik az együttműködési megállapodások a nem tanácsi szervekkel. Amikor ezeket az okmányokat aláírják, előfordul, hogy azokat nem testületi üléseken értékelik. De nem szabad, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok, törekvések rejtve maradjanak a tanácstagok előtt, vagy a feladatok tömegében elsikkadjanak. UGYANCSAK a tájékoztatást szolgálják azok az okmányok, kiadványok, amelyek a megyét, városokat jellemző adatokat, terveket tartalmazzák. Mindez a tanácstagi beszámolók megtartásához ad hathatós támogatást. Hasonló a helyzet a tanácsi bizottságok felkészítésével, tájékoztatásával kapcsolatosan. A népfront hasznos előadásokat szervez a tanácstagoknak, ugyanezt teszik a tanácsok is. Remélhetőleg, a most megfogalmazott Irányelvek jói szolgálják majd a tanácstagok mindennapi munkáját, tevékenységét. Elsősorban a választópolgárok érdekében. Lényegében ezért látott napvilágot Cs. E. Nem az enyviől ragadnak üt Ha a tanulóévek alatt megszerették az üzemet a fiatalok, később sincs kedvük elmenni! — vallották Pásztón, az ÜM Szerszám, és Készülék Művek gyáregységében. A korszerű, hatalmas csarnokkal bővített üzemben már az itt tanult szakmunkások között is találunk töyzsgárdatagokat. Pádár István hat évvel ezelőtt kapta meg szakmunkásbizonyítványát. Itt, a vállalatnál tanulta ki a mesterségét, s azóta is elégedetten dolgozik. Egyébként Hasznoson lakik, de megéri a mindennapos utazás, mert 2500-—3000 forintot keres, s igy 22 évesen nagyon jó pénznek számít ez. „Gyűjteni is tudok belőle, vettem olajkályhát, aztán magam ruházkodom, meg ha otthon is kell valamire, hát hozzám mindig fordulhatnak." Czudar József esztergályossal még sokáig szeretnék itt, s jól megállni helyüket Politikai tájékozottságot! A különböző KlSZ-alapszer- vezetek vezetőségválasztó taggyűlésein, a küldöttértekezletekre felkészülés időszakában felszínre került néhány olyan probléma, amivel még mindig nem foglalkoztunk eleget. Pedig az ifjúsági mozgalmon belül kell helyreigazítani ege-, két a hibái tat, mégpedig sürgősen, mert tönkretehetik az egyébként alaposan, szervezetten. végzett hasznos munkát. Az alapos politikai tájékozottság hiánya, sajnos, általános jelenség. Olyan megdöb- oentő példái is vannak, hogy városban dolgozó 16—20 év^s fiatalok nem ismerin saját lakóhelyük munkásmozgalmi történelmét, és fogalmuk sincsen a mai világpolitikai eseményekről. Számtalan példa van, hogy szocialista brigádok tagjai, akik maguk választották brigádjuk névadóját, azt sem tudják róla, hogy mikor és hol élt, milyen jellegű volt a tevékenysége. Akadnak, akik egyáltalán nem olvasnak semmiféle újságot, és olyan mindennapos. általánosan használt fogalmakkal sincsenek tisztában, amelyek kifejezetten rájuk vonatkoznak. Csakhogy nem lehet mindent az ingázók maga* számával magyarázni, es belenyugvással venni ezeknek az amúgy is kevéssé érdeklődő fiataloknak az „elvesztését”. A legnagyobb baj, hogy a politikailag tájékozatlan fiatalok nagy része az iskolai végzettséget tekintve is igen Ják a 1 statisztikák, hogy évente az általános iskolában végzők közül 10 százalék nem felezi be a nyolcadik osztályt. Például a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben több mint 300 azoknak a 30 évnél fiatalabb munkásoknak a száma, akik nem végeztek nyolc osztályt. Építőipari vállalatunknál hozzávetőleg 380* an vannak ilyenek, az öblös- üvegyárban pedig ugyancsak több mint 300-an. Ilyen statisztika mellett nem csodálható. hogy sokan az elemi tudnivalókkal sincsenek tisztában, pedig egykét évtized múlva a mai fiatalok nemzedéke kerül majd sok helyen felelős beosztásba, a KlSZ-fi- atalok közül kerülnek ki a pártalapszervezetek új tagjai, s mindez lehetetlen politikai tájékozottság nélkül. Általános tapasztalat, hogy majd mindenütt, ahol meg szervezték, ott a politikai vitakörök, rendszeresen ismétlő dő, de spontán, saját szervezésű politikai tanfolyamok osztatlan sikert arattak. A hivatalos, jelentkezéses rendszerű, ajánlásokat kivánó tanfolyamok nem ilyen népszerűek. Azt bizonyítani sem kell, hogy a szélesebb tájékoztatást nyújtó, szakszerűbb magyarázatokkal szolgáló oktatási forma a hivatalos. De azért kedvcsinálónak, az érdeklődés felébresztése érdekében inkább talán az előbbieket kellene sok helyen megszervezni, széles körben propagálni. Ha a vitaikörökön résztvevőkből kialakul egy olyan csoport, amely szükségét érzi egy komoly politikai tanfolyam elvégzésének — akkoi lehet eredményről beszélni. A politikai tájékozottság hiánya mindenfajta ismeret- terjesztő, tudományos és kulturális oktatást „megtorpedózhat”. És akkor amikor az ifjúságnak lehetősége van saját sorsát alakítani, amikor politikai és társadalmi életünkben soha nem is álmodott jelentős szerephez juthatnak — nagy könnyelműség, és káros nemtörődömség. takony színyonalop.„all.. Sajnos, még mindig megállapttEgyelőre furcsa, de mindinkább hozzá kell szokni: csinos overállban, mosolygósán, leány dolgozik a bonyolult esztergagép mellett. Bazsó Erzsébet 17 esztendős létére olyan magabiztosan kezeli a hatalmas masinát, hogy közben ráér beszélgetni is. „Tarról járok ide mindennap, de olyan szívesen jövök, hogy mit se számít az utazás. A munkatársaim nagyon rendesek, ha nehezebb darabot kell emelnem, azonnal ugranak segíteni; aztán mindent még nem tudok előszörre megcsinálni, hisz’ az idén **szabadultam« fel. A 2000 forint, amit keresek, nagyon jól jön, teszek el belőle a ».staférungra« is" — kulcsár — A tájékozatlanság viszont • nem róható fel kizárólag az érdeklődés hiányaként, hiszen ebben szerepet játszik a helyi KISZ-szervezet agitációs munkájának gyengesége is. Régóta közismert tény. hogv az ingázó falusi fiatalok közül kevesen tudnak olyan időbeosztást kialakítani, hogy abba beleférjen egy politikai tanfolyam sorozata. Elkészült a terv A szarvasmarha-tenyésztési.-fejlesztési tervet elkészítették Nézsán. A termelőszövetkezet a tehénállomány fejlesztése során a tej-hús hasznosítási irányt tűzi célul. A program szerint az Idei 717 darabos szarvasmarha-állományt az ötéves terv végére 800-ra, majd 1985-ig 1300-ra emelik. A hízómarha-értékesítésben 1975- ben már 200, tfz év múlva 890 darab állatot terveznek eladni. Távlatilag is a jelenlegi magyartarka-állományt kívánják tenyészteni. A Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében igen nagy gondot fordítanak a dolgozók szakmai felkészítésére. Legutóbb 33 dolgozónak láng- negesztő tanfolyamot szerveztek. A tanfolyam 92 elméleti és 160 gyakorlati órából áll. A gyáregység klubkönyvtárának KlSZ-helyiségében tartják az elméleti, a jól felszerelt, saját tanműhelyben pedig a gyakorlati foglalkozást. Nem az első tanfolyam ez már Mát- ranovákon. A gyáregység és a klub- könyvtár közötti úton találkoztam Máté László termelési osztályvezetővel és Bodor Zoltán normatechnológussal. Az egyik a tanfolyamra sietett, a másik onnan jött. Váltották egymást. A termelési osztály- vezetőtől kérdeztem, miben látja a tanfolyam lényegét? — Ezt a tanfolyamot a szerkezetgyártó üzem vezetői és dolgozói kérték. Jól jött mind a két fé! számára. A vezetőknek azért, mert ha szükség lesz rá, tudnak állni más munkakörbe, a dolgozóknak is Tanulnak a Ganz-MÁVAG munkásai a szakmunkásvizsgára való felkészüléshez. — Az utóbbi időtlen ugyanis megnőtt az érdeklődés a szakmaszerzés iránt. Ügy tudom, most is hatan tesznek majd hegesztő szakmunkásvizsgát. ök egyénileg készülnek a vizsgákra, de én is tartok nekik néhány órát, hogy könnyebben vehessék az akadályokat, jobban megfelelhessenek azoknak a követelményeknek, amit a szakmunkásintézet támaszt velük szemben. Nagy segítséget ad egyébként a nagybátonyi szakmunkásképző intézet igazgatósága és pedagógus kollektívája, amely jól tudja, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudunk kellő számú fiatalt beiskolázni különböző szakmákban. A felnőttoktatással segítjük szakmunkáslét- szám-arányunk javítását — mondta a termelési osztályvezető. — Véleménye szerint, menynyibe kerül ez a tanfolyam a vállalatnak? — Ezt a kérdést először talán termelési oldalról közelíteném meg. A résztvevők heti három alkalommal vannak foglalkozásokon. A kéthónapos idő elég nagy. Gyakorlatilag a tanfolyam időszakában a tanulók nem végeznek termelőmunkát. A létszám alapján tehát a kiesés számottevő. Az óradíjakról, munkadíjakról inkább szóljon Danyi István személyzeti és oktatás- vezető. — Nálunk az elméleti óradíjakért 22, a gyakorlatiakért 18 forintot fizetnek. Ezenkívül valamennyi vizsgázó után a vizsgabizottság számától függően hat-hat forintot. Ehhez még hozzájárul az a jól bevált gyakorlat, hogy a legeredményesebb vizsgázókat Jutalomban részesíti a vállalat. Igen jelentős tehát az az összeg, amit a szakoktatásra fordítunk — mondja Danyi István. A Ganz-MÁVAG mátrano- váki gyáregységében egyértelmű a vélemény, hogy a dolgozók oktatására fordított költségek később megtérülnek a termelőmunkában. Még sok jól képzett vasasra lesz szükség ebben a gyáregységben, ahol eddig a bányászhagyo- máinyok és tradíciók éltek. A gyáregység termelése is állandóan fejlődik, és ami a jövőre biztató, a tanfolyamok résztvevői fiatalok, akik nagyobb tudással még sokat tehetnek a fejlődésért. — danyi — NÓGRÁD — 1973. nevembe» 20., kedd 5
