Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

I Köm 3 s nyilatkozat Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki lauáoa elnökének ghanai látogatá.^áról Ignatius Kutu Acheampong ezredesnek, Ghana államfőjének, a Nemzeti Megújhodás Tanácsa elnökének meghívására Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke 1973. november 15-e és 19-e között hivatalos látogatást tett a Ghanai Köztársa­ságnak Losonczi Pált és kíséretét a két ország szí­vélyes kapcsolatainak megtelelően minde­nütt meleg fogadtatásban részesítették. Az Elnöki Tanács elnöke nagy elismeréssel nyi­latkozott Ghana gazdasági fejlődésének ered­ményeiről, a ghanai nép életfeltételeinek ja­vulásáról. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és a Ghanai Köztársaság elnöke a barátság és a kölcsönös megértés szellemé­ben megbeszéléseket folytattak. Véleményt cseréltek országuk politikai, gazdasági és társadalmi fejlődéséről, a Magyar Népköz- társaság és a Ghanai Köztársaság kapcsola­tairól és áttekintették a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdéseket. Megelége­déssel nyilatkoztak kapcsolataik fejlődésé­ről és megállapodtak azok további szélesíté­sét szolgáló lépésekben. Nemzetközi kérdésekről szólva a két ál­lamfő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi világ- helyzetben a tartós béke és biztonság feltéte­leinek kialakítása és megszilárdítása a leg­fontosabb feladat. Üdvözölték az államok közti békés egymás mellett élés és együttmű­ködés biztató jeleit és reményüket fejezték ki, hogy a fegyverkezés korlátozásával lehe­tővé válik a felszabaduló erőforrások konst­ruktív célokra való felhasználása, így a fej­lődő országok számára szükséges segítség fokozása is. Kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a felszabadító mozgalom erősítésével, a gyar­matosítók és a fajüldözők bojkottálásával a még gyarmati elnyomás alatt levő területek is rövidesen felszabadulnak. A két elnök megelégedéssel nyilatkozott az el nem kötelezett országok algíri értekezleté­ről, megelégedését fejezte ki, hogy a viet­nami háború befejeződött. A közel-keleti helyzetről szólva elítélték az erőszakos területrablásokat és hangsú­lyozták, hogy az igazságos és tartós békét a térségben az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1967. novemberi 212. számú határozata alapján kell biztosítani. A felek támogatásukról biztosították az Egyesült Nemzetek Szervezetét .és kifejezték meggyőződésüket, hogy a világszervezet haté­kony működésének legfőbb biztosítéka az ENSZ-alapokmány rendelkezéseinek üove!- kezetes betartása. Losonczi Pál meghívta Ignatius Kutu Ac­heampong ezredest a Magyar Népköztársa­ságba. A ghanai államfő a meghívást öröm­mel elfogadta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke megköszönte a Nemzeti Megújho­dás Tanácsa elnökének, a ghanai kormány­nak és népnek azt a meleg baráti fogadta­tást, amelyben kíséretével együtt része volt. Accra, 1973. november 19. (MTI) Hétfőn is tüntettek Görögországban Vasárnap riadókészültségbe helyezték a görög hadsereget és tengerészgyalogos egysége­ket küldtek a fővárosba, mert a hatóságok a diák- és mun­kásmegmozdulások újjáéledé­sétől tartanak. A délelőtt, rövid időre fel­oldott kijárási tilalmat több nyugati hírügynökség szerint délután ismét visszaállították, miután a műszaki egyetem környékén és a belvárosban többen megszegték a gyüleke­zési tilalmat. A rendőrségi alakulatok egész nap ide-oda cikáztak Athénben páncélo­zott járműveikkel és könnygáz­zal, valamint a levegőbe lea­dott lövésekkel oszlatták szét a kialakuló tüntető csoporto­kat. Nagyobb tömeg gyűlt ősz- sze az .athéni temető bejáratá­nál, mert itt ravatalozták fel a szombati összecsapások ha- lottait. A rendőrség szomba­ton öt halálos áldozatot is­mert be, a temetői hatóságok szerint viszont kilenc holttest­ről van szó. Az útkereszteződéseknél ál­ló és az egyetem környékét el­lenőrző tankok támogatására hadsereg újabb negyven Páncélosok őrzik a görög parlament épülőiét Athén belvá­rosában. A diák- és munkásmegmozdulásoktól megrettent kormányzat riadókészültséget rendelt cl és újabb tankokat irányított a fővárosba páncélost küldött központiába. a főváros Építőmunkások és diákok újabb tüntetését oszlatták fel hétfőn délelőtt Athén köz­pontjában, ahol harckocsik és szuronyas katonák cirkálnak. A megmozdulás számos rész­vevőjét letartóztatták, és az ideiglenes koncentrációs tá­borrá kinevezett labdarúgó­stadionba vitték. A görög rendőrség az Athén utcáin őrizetbe vett több száz diákon kívül több baloldali Gierek Brüsszelben Kis Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti: Hétfőn délelőtt hivatalos látogatásra Brüsszelbe érke­zett Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és felesége. Edward Gierek belgiumi tartózkodása során tárgyalásokat folytat a belga kormány tagjaival, min­denekelőtt Leburton minisz­terelnökkel és aláírja a két ország között megkötött és korábban Varsóban parafáit tízéves együttműködési szerző­dést. Edward Giereket és felesé­gét, valamint kíséretük tagjait Leburton miniszterelnök és más belga politikai és közéle­ti személyiségek fogadták a brüsszeli nemzetközi repülőté­ren. Délután ~áz Egmont palotá­ban megkezdődtek a lengyel— belga tárgyalások. Este a bel­ga kormány vacsorát adott a LEMP KB első titkára tiszte­letére. Edward Gierek látogatása Iránt igen nagy az érdeklődés Belgiumban. A LEMP KB el­ső titkára — mini ismeretes — a második világháború évei­ben Belgiumban élt és dolgo­zott, és részt vett a fasiszta német megszállók elleni küz­delemben. A nagyobb belga lapok, amelyek hétfőn kivé­tel nélkül köszöntik a látoga­tást kitérnek erre a szerepé­re is. NDK—francia együttműködés A Német, Demokratikus Köztársaságban nagy jelentő­séget tulajdonítanak annak a konferenciának, amelyet a hét végén a írancja közélet szá­mos vezető személyiségének részvételével a Francia—NDK Társaság kezdeményezésére tartottak Párizsban. A konfe­rencián Albert Nordennek. az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésévei hi­vatalos NDK-beli küldöttség is részt vett. Edgar Faure, a francia nem­zetgyűlés elnöke is fogadta a küldöttséget és a két állam kapcsolatainak teljes normali­zálása mellett állást foglal­va hangsúlyozta, hogy a „hi­deg együttélést” a „szimpati­záló együttélésnek” kell fel­váltania. A francia politikus különösen a gazdasági kapcso­latok további javulásának fontosságát emelte ki. „Igen nagy hatást gyakorolt rám annak a francia közélet­ben egyre erőteljesebben megnyilvánuló mozgalomnak máris tekintélyes ereje, amely a köztársaságunkkal való ba­rátság és együttműködés mel­lett száll síkra” — hangsú­lyozta a konferencia befejez­tével Albert Norden profesz- szor. (MTI) . NÖGRAD — 1973. november 20., kedd politikust is letartóztatott, köztük a betiltott Görög Egy­séges Demokratikus Baloldali Párt (EDA) több korábbi ve­zetőjét, valamint nyugalma­zott (katonatiszteket, is. A kormány szóvivője sze­rint pénteken, a tüntetések első napján 866 személyt vet­tek őrizetbe; a később letar­tóztatottak számát, nem közöl­ték. A kormányszóvivő bejelen­tette, hogy az országban ki­hirdetett ostromállapot legke­vesebb egy hónapig érvény­ben marad, és ha addig sem sikerül helyreállítani a 'en­det, újabb 60 nappal meg­hosszabbítják. (MTI) Újabb távlatok Jurij Petrov, a TASZSZ hír­ügynökség kommentátora a szovjet—jugoszláv kapcsolatok alakulásával foglalkoziva töb­bek között megállapítja; A legutóbbi szovjet—jugosz­láv csúcstalálkozót úgy érté­kelik az egész világon, mint a nemzetközi élet fontos esemé­nyét, és amely érezhetően hoz­zájárult az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti barátság és együttmű­ködés további erősítéséhez, a Szovjetunió és Jugoszlávia né­peinek érdekében, a szocializ­mus és a béke javára. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Josztp Broz Tito. a JKSZ elnöke a kijevi találkozó során meg­vonták annak a jelentős mun­kának mérlegét, amelyet a legutóbbi két esztendő alatt végeztek el a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti együttmű­ködés fejlesztésében politikai, gazdasági, tudományos és kul­turális téren, illetve kijelölték együttműködésük erősítésé­nek és bővítésének újabb táv­latait. A Szovjetunió és Jugoszlá­via kapcslatai olyan közös do­kumentumok szilárd alapjára épülnek, mint az 1955-öis bel­grádi, illetve az 1956-os moszk­vai nyilatkozat, az 1971. évi szovjet—jugoszláv közös nyi­latkozat. A Szovjetunió és Jugoszlá­via nagy jelentőséget tulajdo­nit az enyhülés megszilárdítá­sának és elmélyítéséinek, meg- fordíthatatlainíná változtatásá­nak, valamint annak, hogy aktívan útját állják a nemzet- közí politikai enyhülés' meg­akadályozására törekvő reak­ciós és agresszív erők mester­kedéseinek. Mint Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, ép­pen a szocialista orazágok egyeztetett politikája vált és marad az enyhülés fő hajtó­ereje, (MTI) Brezsnyev Indiáim látogat Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságánál!: főtitkára küszöbönálló indiai látogatása nagy érdeklődést kelt az indiai társadalomban. A látogatást' olyan esemény­ként értékelik, amelynek politikai tartalma túllépi a két or­szág kapcsolatának kereteit. India helyeselte azokat a pozitív változásokat és ered­ményeket, amelyek az utóbbi években mentek vegbe a nemzetközi életben. Mit lát India a Szovjetunió ázsiai politikájában? Azt, • hogy a szovjet állam, amelynek egyharmada ezen a konti­nensen terül el, arra törekszik, hogy az enyhülés és az or­szágok együttműködése fejlődésének folyamatát átvigye, át­ültesse erre a kontinensre is. Indiai politikai megfigyelők szerint a szovjet álláspont az. hogy e térség minden egyes- állama tevékenyen munkálkodjék az egyenjogú és kölcsö­nösen előnyös együttműködés érdekében. A békés egymás mellett élés elvei jó alapul szolgálnak az egyetemleges kol­lektív ázsiai biztonsági rendszer számára. India haladó erői a kollektív biztonsági rendszert úgy tekintik, mint biztosí­tékot az imperialista agresszió, a neokolonialista beszivár­gás ellen. Az ázsiai népek várakozásainak megfelelő célki­tűzések elérhetőségéről tanúskodnak azok a reményt keltő folyamatok, amelyek Európában kezdődtek a Szovjetunió­nak a szocialista közösség által támogatott kezdeményezése, eredményeként. Indira Gandhi indiai miniszterelnök egyik legutóbbi felszólalásakor reményét fejezte ki, hogy ezek a folyamatok átterjednek földünk más térségeire is. Az indiai—szovjet szerződés aláírása óta magas rangú szovjet vezető először látogat el az Indiai Köztársaságba. Dél-Áasáában azóta olyan fontos változások történtek, ame­lyek lényegében annak a békeszerető és szuverén külpoüti-.. kai vonalnak a javára billentették az erőegyensúlyt a világ e térségében, amelyet India függetlensége óta folytat.. A szovjet—indiai szerződés jelentékeny szerepet töltött be ab­ban, hogy India az 1971. decemberi fegyveres konfliktus­kor megindult imperialista és maóista fenyegetőzésekkel és zsa­rolásokkal szemben megerősíthette külpolitikai pozícióit. A Patriot című indiai lap moszkvai tudósítója megállapítja, hogy a Szovjetunióval való együttműködés eredményeként jelentősen megnövekedett India politikai súlya, és a látoga­tás még jobban megszilárdítja India nemzetközi pozícióit, súlyát Ázsiában. A szerződés tartós alapot képez az ilyen együttműködés sokoldalú fejlődése szempontjából. Az 1971-es szerződés aláírása óta a hagyományos indiai —szovjet baráti kapcsolatok tovább szélesedtek gazdasági, politikai, tudományos, műszaki, kereskedelmi és kulturális síkon. Indiában még jól emlékeznék Leonyid Brezsnyev ti­zenkét év előtti látogatására. Az SZKP KB főtitkára, akkor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke volt. India nagyra értékeli Leonyid Brezsnyev személyes ér­demét az indiai—szovjet kapcsolatok szilárdításában és en­nélfogva meleg fogadtatásban részesíti majd az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárát. V. Trubnyikov, az APN delhi tudósítója CDU-hongreaaxua a baloldal elleni támadás jegyében Boehkor Jenő, az MTI tudó­sítója jelenti: Csaknem hétszáz küldött részvételével megnyílt vasár­nap Hamburgban a Nyugat­német Kereszténydemokrata Unió országos kongresszusa. A háromnapos tanácskozá­son elsősorban, belpolitikai, jórészt társadalompolitikai kérdések szerepelnek a napi­renden (beleszólási jog, közr oktatás, szakmai képzés stb.), ennek megfelelően mintegy 2500 határozati javaslatot vi­tatnak meg a küldöttek. Megfigyelőik véleménye sze­rint aligha lehet arra számíta­ni. hogy a CDU világos alter­natívát fogalmazzon meg a szövetségi kormány program­jával szemben, ezért nem any- nyira a tartalmi kérdések ér­demelnek figyelmet, mint az, hogy milyen támogatást élvez a Helmut Kohl elnök vezette új vezetőség a CDU részéről, így például a foglalkoztatot­tak beleszólási jogáról két koncepció alakult ki a CDU-n belül, az egyik hívei Kohl kö­ré csoportosulnak. a másik irányzat pedig Hans Katzer szociális szakértőt támogatja. A kongresszus előestéjén is­meretessé vált. hogy a két tá­bor nagyjából azonos erejű, más szóval az új pártelnök — aki Rainer Barzel utóda lett a nyár elején — aligha számít­Turinóban százezer ember tüntetett a child katonai junta terrorja ellen. Az Európa minden részéből összesereglett tüntetők előtt Sandro Pertini, as olasz képviselőház elnöke mondott beszédet hat pólitikai elképzeléseiben pártja teljes támogatására. A külföldi sajtótudósítók nagyobb figyelmet szenteltek Carl Carstens, parlamenti frakcióelnök (CDU—CSU) sza­vainak. amelyek a kora dél­utáni órákban hangzottak el. Carstens több órás beszédé­ben világította meg a nemzet­közi és a belső helyzetet és ezzel összefüggésben élesen tá­madta a nyugatnémet kormány politikáját Az ellenzéki politi­kus azt próbálta bizonygatni, hogy a közel-keleti háború csapást mért az enyhülés po­litikájára, majd nyomban megkérdőjelezte a szövetségi Kormány keleti politikájának eredményeit. A CDU—CSU — állította Carstens — nincs ellene az enyhülésnek, de ha ismét ha­talomra kerül akkor jobb eny­hülési politikát fog követni, amely többek között nem ál­dozza fel a német egység hely­reállításának célját. A belső helyzetről szólva Carstens ismét felidézte a kommunista és újmarxista erők előretörésének veszélyét és bírálta a koalíciós párto­kat. amiért nem akadályozzák, hanem elősegítik a baloldal térhódítását. Hangot adott az ellenzék aggodalmának, hogy az SPD mindinkább magához ragadja az államgépezetet és azt párt- politikai céljainak szolgálatá­ba állítja, majd keserűen nyugtázta, hogy ii szabad de­mokrata párt kitárt a szociál­demokraták oldalán. Hosszabb beszédet tartott Helmut Kohl pártelnök is, de főként belpolitikai kérdéseket feszegetett Carstenshez hason­lóan. ő is sajnálkozott azon, hogy az FDP elutasította a CDU—CSU szövetségi ajánla­tát és ismét azt hangoztatta, hogy a szabad demokratáknak minden irányban alkalmasnak, kellene mutatkozniok a koalí­cióra. A két kulcsbeszédet követő­en a párt egyes tisztségviselői adtak számot tevékenységük­ről majd megkezdődött a ha­tározati iavaslatok megvitatá­sa. (MTI) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom