Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-27 / 277. szám
1 Képernyő előtt Köszönet az Oidipuszérí Az elmúlt műsorhét gerincét helység kalapácsa című ko- Nagyon őszintének, emberi közepes nyugati fűméig al- miikus eposzával. Ezúttal a hangú testinek éreztük az. ötkották, bár kiemelkedő művé- budapesti Pinceszínház vállal- szemközt műsorban három- sál programmal és társadalmi kozásában, Keleti István ren- szoros olimpiai ökölvívóbaj- hasznosságú témákkal is ta- dezői elgondolásai alapján.-, nokunik, Papp László valloTiszba, üde komédiázást kap- mását sportpályafutásáról és tunk, mely hűségesen szolgál- mai él étéről. Vitray Tamás ta és követte a költői sorait és sorozata — eddigi „tárgyvá- egész szándékát, így méltón lasatása” alapján rendkívül illeszkedett a Szóljatok szép érdekesnek^ mondható, ezúttal lálkoztunk. Kedden került képernyőre Herczenik Miklós ötletéből, Polgár András feldolgozásában A fűtő című tv-groteskk. A szatirikus történet szándékában. és eredményében túlnő a mulattatás puszta törekvésén; szórakoztatva gondolkodtat el bizonyos általánosítható káros jelenségek fölött. A tv-játéíkbam kitűnő jellemal- íkatokait formált Gyenge Árpád, Hacser Józsa, Iraké László, Nagy ^Attila és Némethy Ferenc. E napon láthatóik a? Iszlám című sorozat hetedik, szavaik — Petőfi Sándorról című sorozatba. Méltán tartott különleges figyelemre számot csütörtökön a Jogi esetek melléklete, amely ezúttal az új családjogi törvény problematikájával foglalkozott az élet kreálta különleges esetek kapcsán. Ezen a napon pergett Az árnyak délben tűnnek el című szovjet tv-filmsorozat harma Békés hódítások, háborús hó- j^sze is, megállapíthatjuk, dítások című, eddig egyik legérdekesebb részét. A kis Bobby című angol film szerdán este nem valami nagy igényű produkció, de kellemesen szórakoztatott. A valószerűtlen alapra épülő történet azáltal' válik hitelt ^érdemlővé, hogy Oscar Brandhy, az író, a komédia vágányaira tereli a fejleményeket, ezáltal megkímél berniünkét attól, hogy komolyan vegyük, amit látunk, Tévéjáték, majd > Simon István színpadi feldolgozása után ez évben immár harmadszor találkozhattunk ugyancsak szerdán Petőfi: A hogy Anatolij Ivanov regénye mind érdekfeszítőbben bontakozik ki előttünk. A műsorhét legkiemelkedőbb eseményét pénteken este kaptuk, amikor Szophoklész: Oidipusz király című tragédiáját láthattuk a Madách Színház előadásában. A kétezer éves dráma nagyszerű élményt jelentett olyan nagyerejű művésziek tolmácsolásában, mint Gábor Miklós, Horváth Ferenc, Huszti Péter, Pécsi Sándor, Psota Irén. Száná- si Ernő, Dégi István és Papp Jánosi. is szinte kevesellettük a műsoridőt, amely rendelkezésére állott — szívesen hallgattuk volna diskurzusát a neves partnerrel hosszasabban is. A szombati műsornak nem volt jelentősebb eseménye. Az esti fő adásidőben A bomba című olasz kisfiún Fernandel személyével som jelentős, mint ahogy az éjszakai előadásban látott Mandarin című francia film sem az. Kommersz história mindkettő, ügyes filmiparosok szokvány- terméke. A vasárnap műsoresem é- nyeiből a Déry Tibor novellái alapján készült Alvilági játékok című tv-játék kíván említést, melynek szerepeiben Pártos Erzsi, Patkós Irma, Gobbi Hilda, Monorí Lili, Pálos Zsuzsa, Agárdi Gábor, Csákányi, László, Inke László, Madaras József, Rajz János, Szilágyi Gábor, Tyll Attila nyújtott átlagon felülit. (barna.) Szülők parlamentje' \ A SZOCIALIZMUS magasabb szinten történő építésének legfontosabb kérdéseiről határozó X. kongre&zuson a Központi Bizottság beszámolója szerint: „Az ország előtt álló feladatok, valamint ■ a tudomány és a technika rohamos fejlődése az emberek képzettségének növelését, az ismeretek szüntelen bővítését igénylik társadalmi méretekben. Ezért a közoktatás, a Attila ban. Művelődési Közponf is összefügg, hogy a gyermekek mozgásigényét nem mindenütt képeseik megfelelően kielégíteni ezen intézményekben sem. Az iskoláik szintén zsúfoltak. zömükben a bútorzat elA művelődési központ nem csak helyet adott a rendezvénynek, hanem a szülők parlamentje tartalmi előkészítésébe is erőteljesen bekapcsolódott. A megyei József At- avult, a berendezések egy réti la Művelődési Központ mind &ze nem felei meg az egész- tudatosabb tervezésével a ségügyi követelményeknek, rendezvényközpontúság he- Szóvá tették a szülők azt is, lyett a személyiségformálásra hogy esetenként még gondot {ÍP-^ helyezi a hangsúlyt. A közmű- okoz az értékelés, osztályozás ^ 1 velődé. lehetőségein belül körüli gyakorlat is, amely a „í?,AÜazíf» rendelkezésre álló módszerei- gyermekekből konfliktust vei segíti a személyiségfor- válthat ki. málást, a nevelést. A szülők lődésünk egyik alapkérdése' Az MSZMP Központi Bizottságának 1972-es Qktatáspoli- narlamentiének tartalmi előtúrni ha+Ztmnoiraincftá- parlamentjének tartamú eiű készítésében e törekvés jegyé* sáliak időszakában vagyunk. Az eredményes megvalósítás előfeltételéhez továbbra is ben kapcsolódott be a művelődési központ, s e rendezvényt a közoktatás és közA KAMASZODÓ gyermekekkel kapcsolatban is elhangzott a tanulók szabad ideje egészségesebb felhasználásának megszervezése, kü‘Ät’ művelődés .'közötti folyamatos lön^ tekintettel a nyári s^na szülők közötti összhang is. Hiszen valamennyiünk számára közös feladatról van szó: magasabb szintre kell emelni a gyermekek szocialista szellemű nevelését. A Hazafias Népfront Salgótarjáni városi elnöksége a szülői munkaközösségek sadalmi irányításában az 1973/74-es tanévben is jelentős szerepet tölt be. A szülői munkaközösségek irányítása kettős feladat. Az állami, tanácsi szervek felelősek a neegyüttműködés egyik fontos állomásának tekintette. Kívánatos lenne, ha megyénk más művelődési központja, házai is mind nagyobb gondot fordítanának e tevékenységre. Egyébként időre. Szükség van a család és a nevelő jobb informáltságára a tanuló napi tevékenységéről is. Szó esett az ifjúság mozgalmi tevékenységéről, arról, hogy a szülőknek ke- _ , , vés lehetőségük van tájékozóSalgótarjánban dásra a gyermek úttörő- és tár- a múlt évi parlament tapasz- KISZ-munkájáról. A tapasztalatai is _ ösztönöztek arra, tálatokat a népfront, a mű" hogy idén újra meg ren- velődési központ, a tanácsi dezzek a szülök parlamentjét. mozgalmi szervek felhasz- Körülbelül másfél százan vet- rúüják. A parlament megren- tek reszt a rendezvényen Az dez§se ismételten hasznosnak eloado dr. Ranschburg Jenő bizonyult T. E. velőtestületek szülők között pszichológus volt, a budapesti végzett munkájáért. A nép* Eötvös Lorand Tudomány- from- vállalta a szülői munka- egyetem pszichológiai tansze- közösségfek tisztségviselői tár- kenek adjunktusa. ^Elemezte sadalmi tévékenységének szer- a különböző nevelői (szülő, vezését, a szülők nevelési kul" pedagógus) magatartasforma- turáltságának fejlesztését. A azok hatását a felnövek- osalád és iskola kapcsolatának vo gyermekekre. A parlamenté jlesztését, a szülői munkakö- ten reszf vevő szülök szerint zösségek közös irányítását a Hazafias Népfront ’ városi elnöksége, a városi tanács művelődésügyi osztályával ködösen jó összhangban végzi. A módszerek évről évre fejlődnek. A szülői munkaközösségek társadalmi irányításának téSzahó Magda drámájáról A debreceni Csokonai Szín* érvényesek a nemesi előjo- A drámai feszültség akkor ház a költő születésének két- századik évfordulója tiszteletére rendhagyó drámát mutatott be. Az íré Szabó Magda úgy tiszteleg a nagy költő szelleme előtt is, hogy szülővárosáról, Debrecenről ír1. Megmutatja a ma élőknek a város egykori arcát, szellemét. Üj életre hívja a történelem egy ismeretlen áldozatát, a debreceni Borzán Gáspárt, gok, szigorú önkormányzattal a maguk urai tudtak lenni. De a súlyos történelmi időkben a város labda lett, amely- lyel a hatalmastik labdáznak, s hogy letegyék a kezükből időnként az urak, fizetniök kell. Adóznak a töröknek, a német érdekeket képviselő magyar királynak, az erdélyi fejedelemnek. Ezért a város címerében levő bárány „viszhogy sorsán érzékeltesse, „mi- szánéz és azt kérdezi a szeméíéle erők sfcabták meg és befolyásolták az egyén terveit, életét, halálát, s mint válik világ- és nemzeti, történelmi erők, ideológiai harcok kereszttüzében városa érdekében és védelmében semmivé az Idők ismeretlen katonája”. A dráma előjátékkal kezdődik: Ahmed szultán, II. Fülöp spanyol király, Rudolf magyar király, Kálvin János, Bocskai István és Belgiojoso császári vezér megjelennek a ma színpadán, hogy válaszoljanak: ki ölte meg közülük Borzán Gáspárt, a debreceni fiatal szenátort. Amíg egymást vével, ugyan sejtitek-é, hogy már az eleven bőrét nyírják, nem is a gyapját, a húsát fejtik le róla, a zsigereit és nincs oltalom, hacsak nem azok, akik itt laknak ebben a városban, és a magiak testével formálnak körötte falat a várfalak helyett.” Az egész dráma Borzán Gáspár sorsa körül alakul, de ő személyesen egy percre sem jelenik meg a színen. Annál inkább megnyeri a nézők rokonszenvét Eszter, a főbíró lánya, aki esztendőkön keresztül reméli, hogy végre feleségül menet Borzánhoz, de dolva a tettest keresik, kiraj- ezt az események mindig - -*-* — 1 anA megakadályozzák. Kétségbeesetten harcol az egyén bolzolódik a néző' előtt az 1804. évi Magyarország siralmas helyzete és amikor váratlan fordulatként’ megjelenik a színen Dqbreoen főbírája és kijelenti/ hogy ő ölte meg Borbánt, azonnal tudjuk, hogy itt a város drámájának is szemtanúi leszünk, amelynek török, német, a hajdúk sanyargatásai közepette is meg kellett állnia, a magyarság és a kálvinista vallásszabadság védelmében is. Az előjátékot követő három felvonásban azután kibontakozik a város és a benne élő kis emberek tragédiája. A főbíró, Gól Nagy István szavaiból megtudjuk, hogy a puszta közepén' épült várost nem védi semmi, sem természetes védőifal, sem mesterségesen emelt, de éppen ez a természeti yédetiemsége. az ott élő emberek szüntelen iparkodósa gazdaggá tette. Polgárai egyenjogúak, nem^ dogságának jogáért: apjával, de főként nagyanyjával, aki bigott nemcsak vallásosságában, hanem a város szigorú törvényeinek őrzésében is. „Csak a város a fontos” — mondja ki a mindannyiok számára kötelező törvényt. De ugyanígy őrlődik a'fő- bíró is a törvények őrzése és a történelem sanyargatásában. Külön dráma Sztavriász görög kereskedő és a főbíró harca. A kereskedő szeretne debreceni polgár lenni, de a protestánsok üldözése miatt az a törvény Debrecenben, högy csak kálvinista emberek lehetnek a város polgárai. A makacs elzárkózás láttán a görög kereskedő joggal veti a főbíró szemére: „Uram, ha egyszer sok lesz az időtök, ugyan gondolkozzatok el raj-r ta, mivel vagytok ti voltaképpen jobbak, mint a pápisták.” éri el csúcspontját, amikor Belgiojoso Bocskai elől menekülő hadai isméi hatalmas sarcot vetnek ki a városra, túszként pedig magukkal hurcolják az esküvője előtt álló B-orZón Gáspárt. A lánya boldogságát is < mérlegelő főbíró megkísérli a lehetetlen. Ismét „megsarcolja” ő a polgárokat, hogy a nagyobb veszedelmet elkerülje. Főbírói hatalmával élve még a görögnek is megadja a letelepedési engedélyt, hogy a szükséges nénzt elő tudja teremteni. Már-már úgy látszik, hogy sikerül túlélni ezt az újabb, veszedelmet is, amikor megérkezik Bocskai szigorú parancsa: nem szabad a menekülő ellenséget semmiféle címen támogatni. A főbíró megoldhatatlan probléma elé kerül: tizenkétezer ember sorsát tartsa-e szem előtt, vagy azt asz egyet mentse meg, akit lánya boldogsága érdekében, de saját becsülete szerint is meg kellene mentenie. A város érdekében Borzán,nak vesznie kell, ezért szó szerint igaz az előjátékban szóló beismerés, Borzánt a főbíró ölte meg, de a történelem kerekét mozgató urak nagyon is segítettek neki. Szabó Magdia azzal a hittel írta meg drámáját, hogy országúink létét, biztonságát, szilárdságát a;z a múlt hordja a hátán, melynek talaját legjobb fiai pora tette olyan , süllyedhetetlenül keménnyé. A dráma kimarkol ebből egy mlaréfcnyit, hogy ezzel köszöntse egyúttal Csokonait is, aki, bármi történt is vele szülővárosában, mindig együtt tudott sírni azokkal, akik Debrecen legjobbjait siratták. A Csokonai Színház nagyszerű előadásban vitte színre Szabó Magda darabját, amc; lyet reméljük, hogy rövidesen Salgótarjánban is láthatnak a mai magvar dráma iránt érdeklődő Nógrád megyeiek is. Csukly László Könyv Bartók svájci működéséről Bernben a Hallwag-Vertag és a svájci nemzeti UNESCO bizottság közös kiadásában dokumentumgyűjtemény jelent meg Bartók Béla és Svájc címmel. A szerző Werner Fuchs. Az 1945-ben New Yorkban elhunyt magyar zeneszerzőt sokféle emberi, szakmai és tágabb értelemben vett hiva- tásjellegű kapcsolat fűzte Svájchoz. Az első kapcsolatok 1908-ban alakultak ki, fellépései, levelezései svájci zenészekkel és pártfogókkal, tudományos vállalkozásai és főként zeneszerzői tevékenysége újra tárokat.” és újra Svájcba vonzották. Werner Fuchs, aki hajdan Svájc nagykövete volt Budapesten és ismeri a művész magyar gyökereit, felkutatta ezeket a vonatkozásokat és mintegy 120 oldalon olyan kötetet állított össze, amelyet elsősorban kommentált dokumentumgyűjteménynek szánt. A könyvet a sok kézirat-fakszimile, kotta és fénykép kiállításában is vonzóvá teszi. A kiadó bevezetőjében leszögezi: „Azoknak az eseményeknek a kimerítő tudományos elemzése, amelyekről a dokumentumok tudósítanak, nem jöhetett szóba, ez ugyanis túllépné az e könyv számára kijelölt haÉnekiő ifjúság A Kórusok Országos Tanácsa kezdeményezése nyomán mind szélesebb körben bontakozik ki megyénkben is a tanulók érdeklődése az Éneklő ifjúság rádiófelvétele iránt. E hónap elejéig már számos iskolai énekkar jelentkezett Nógrádból is rádiófelvételre. Többi között a pásztói iskolák egyesített úttörőkórusa. a balassagyarmati Petőfi Sándor Általános Iskola kórusa, a salgótarjáni Gagarin iskola úttörőkórus,a, a romhányi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola.- a diósjenői iskola kórusai, a salgótarjáni Bolyai Gimnázium leánykára, a Salgótarjáni Mártírok úti iskola zenei tagozatos énekkara, a rétsági gimnázium leánykórusa, a tar! Ady Endre úttörőcsapat kórusa. is az előadás rendkívül gondolatébresztő volt, ösztönzött a nevelői magatartások felül- bírálatára. Ismételten' hansír lyosan megfogalmazódott a gyermek—szülő, gyermek-*nevelő közötti személyes kap- csolart fontossága. A négy szekcióban a szünyét, a szülői munkaközösség lók számos alkalommal véle- és a népfront kapcsolatát az menyt nyilvánítottak. Az ösz- ídén megjelent új általános szegyult kerdeseket a. gyakor- iskolai rendtartás is „törvé* ^ pedagógus, az egészségügyi nyesítette”. A rendtartás ki- szakember, a mozgalmi, szermondja, hogy a szülői mun- vezetői (úttörő, KISZ), az kaközösségek helyi irányítása érintett _szervek képviselő: az illetékes népfront- és taná- (muvelodesügyi osztály, pácsi szervek együttműködésével valósuljon meg. A SZÜLÖK nevelési kultúrájának fejlesztésében igen nagy jelentőségű Salgótarjánban a szülők parlamentjének megrendezése. E rendezvényre tavaly került sor először, a salgótarjáni szülők második parlamentje pedig vasárnap zajlott le a megyei József lyaválasztási tanácsadó) válaszolták meg. Milyen kérdések merülte1 fel? Csupán ízelítőül említünk néhányat a sok közül. Példábl a szülőfenek gondo. okoz, hogy az óvodák nincsenek úgy ellátva orvosilag mint a bölcsődék. Szóba került az óvodák túlzsúfoltság- is a városban. Részben ezze NÓGRÁD - 1973. november 27„ kedd Gerencsér Miklóst (45.) Ügy látszik, az alig fél órával korábban agyonlőtt négy áldozatot már el is felejtette. Csak az alakiság idegződött jelé. azt pedig gyerekjáték el- -smételni. Alaki rendünk a másik vesztőhely felé, igen egyszerű volt. Ezúttal déli irányba, Űj-Arad felé vezetett utunk. Sima, legelőszerű rét az út mindkét oldalán. Távolabb jobbról, balról a Maros. A kanyarulat medre határolta el a nagy síkságtól ezt a várhoz tartozó rétet. Elöl lovagolt Josef Tichy. Az előírásos térközöket szigorúan betartva követte a két első nyosan Schück hadbíró százados. Néhány lépésnyire követte őt Lahner György és Knézich Károly, közötük egy mi- norista páter. Nyomukban lovag Pöltenberg Ernő és Aulich Lajos, ugyancsak egy minoris- ta atyával. Nagysándor József egyedül ballagott vigasztaló szerzetesével, csakúgy, mint Török Ignác. A vár tábori papja, Kari Marchot Vécsey Károlyt kísérte utolsó útjára. Gróf Leiningen-Westenburg Károly a református tisztele- tesbe karolva közeledett a vesztőhely felé. A gyalogosokat követte a parasztszekér, amelyen Damjanich János daliás termete rázódott. Beteg század. Emögött lépdelt maga- bal lábát előre nyújtotta a saroglyára. Egykedvűen szivarozott a tábornok és a mögötte ülő hóhér mindezt egykedvűen nézte. f Az elítéltek vasban voltak. Láncuk szabad végét egy-egy porkoláb tartotta. Még Dam- janichét is, és a gyalogos porkolábnak nyújtózkodnia kellett, mert rövid volt a lánc. A bilincsbe vertek menetét mindkét oldalon nyolc—nyolc feltűzött szuronyú katona kísérte. Én a szekér mögött haladtam Wochengruber főtörzs- foglár társaságában. Végül a zászlóalj másik fele, két század masírozott a nyomunkban. Menetünkön kívül egy lélek sem látszott az egész környéken. őszi csend és hűvös párák alatt lapult a nagy rét. Tízpercnyi gyaloglás után megláttuk a síkságból előmeredő oszlopokat. A nyers faragásé fenyődúcok szabályos rendben sorakoztak, távközre, magasságra egyformán. Amikor egyvo- nalba értünk a bal' oldalt ágaskodó bírókkal, Tichy őrnagy derékszögben változtatott irányt. A fenyőoszlopok közelében lovagolt, szembe fordította lovát a zászlóaljjal és hangosan, jól érthetően vezényelt: — Menetből négyszöggé fejlődni! Első század a bírók mögé öt lépésre! Második század balról, harmadik század jobbról merőlegesen csatlakozik az első század szárnyaihoz! Negyedik század lezárja a négyszöget! Lehetetlen volt nem észrevenni, hogy a Wocher-gyalog- ezred első zászlóalja megbízhatóan begyakorolta a felállást. Mint a díszszemlén, olyan olajozottan zárta le a négy század a ki végzési négyszög egy-egy oldalát. Mire megálltak a mozgásban levő sorok, mi már a négyszög belsejében találtuk magunkat. Azt mondják, a végzet szeszélyes. De nem az embercsinálta végzet. Ennek terve van, rituáléja, mint a koronázásnak. Csak akkor imponál, ha tökéletes benne a pedantéria. Márpdeig mi osztrákok, szeretünk imponálni, mert azt akarjuk, hogy féljenek tőlünk. (Folytatnak/,