Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)
1973-10-21 / 247. szám
A könyv - falun és városon I960 óta minden évben megrendezik az őszi megyei könyvheteket. Ennek az országos akciónak fő célja, hogy a falusi lakosság, elsősorban a parasztság körében elősegítse a jó könyv terjedését, az olvasók táborának növekedését. A falvakban és a vidéki városokban a fogyasztási szövetkezeteké a könyvterjesztés feladata. Mintegy háromezer községben és városban több mint ötmillió lakos könyvellátásáról kell gondoskodniuk! A szövetkezeti szervek a folyamatos könyvkereskedelem és propaganda mellett olyan rendezvén ínyekkel is nagy szolgálatot tetttak és tesznek a könyv ügyének, mint a falusi könyvanikétok, író-olvasó találkozók, irodalmi estek, szavalóversenyek stb. A könyv terjesztés mindig elsőrendűen fontos kulturális munka volt, de a mai viszonyok közt különösen az. Akik ma ezen a munkáin fáradoznak, azok a szó igazi értelmében vett közösségi szolgálatot, missziót, teljesítenek. Kiváltképpen érvényes ez a megállapítás a f alusi könyvterjesztőkre, szövetkezeti boltosokra és bizományosokra, akik a városi viszonyokhoz képeit általában nehezebb körülmények között, kevés fizetésért vállalkoznak arra, hogy a jó könyvet eljuttassák a falusi és a tanyai lakosokhoz, újabb-újabb híveket szerezve az olvasásnak. Épp ezért kötelességünk megvizsgálni: kellőképpen gondoskodunk-e arról, hogy a jó könyvek — a legjobb könyvek! — eljussanak a falvakba és tanyákra, ha nem is elegendő, de a lehetőségekhez mérten megfelelő számban? Ügy véljük, nem ünneprontás, ha az őszi megyei könyvhetek alkalmából az ezzel kapcsolatos gondokat is szóvá tesszük. A jó és a legfontosabb könyvekből aránylag még mindig kevesebb jut a falvakba. mint a városokba. Példának elég. ha csupán Petőfi összes költeményeinek olcsó kiadására utalunk; ebből a könyvből az idén — a Petőfi-emlékév- ben — a fővárosi könyvesboltot sem tudták kielégíteni a szükségletet, nemhogy a vidékiek! Az állandóan szükséges klasszikus művekkel (köztük az iskolai kötelező olvasmányokkal) kapcsolatban egyébként fennáll az a jogos igény, hogy a boltok ezeket mindig raktáron tartsák. Falun, ahol nincs antikvárium, különösen fontos lenne ennek az v igénynek a kielégítése. Említhetnénk még azt is, hogy számos mezőgazdasági szakkönyvből éppen a falvakban nem jut elég, ahol pedig nagy az igény az ilyen munkákra. De valóban nem akarunk most felsorolni minden gondot. Csupán jelezni kívánjuk, hogy a falusi könyvterjesztésben eddig elért szép eredményeket csak úgy lehet tovább gyarapítani, ha a jelentkező problémákat is sorra megoldjuk. Itt is szükség van a falu és a város közötti különbség csökkentésére. Az öt évvel ezelőtt meghirdetett „Olvasó népért” mozgalom, szolgálata fokozott munkát, gondot, figyelmet kíván nem csak azoktól, akik a falun eladják a könyveket, hanem azoktól is, akik a kiadói és a könyvértékesítési politikát irányítják, ezáltal hatnak a falusi könyvterjesztés feltételeinek alakulására. Erdei Sándor ÉDESANYA ÁLLÍTÓLAG asszonyokkal azért nehéz együtt dolgozni, mert a férfiakat. — vezetőket, munkatársakat — készületlenül érik a nők problémái. Meg sem fordul addig a fejükben, hogy ez is, az is gondot okozhat No, és még valami, amire ugyah számítanak. mégis bonyodalmat, okóz az üzem, a brigád, a normabetartás munkaütemében: a szülési szabadság, és a gyermekgondozási segély három éve. Á rétsági Fém- és Vastömegcikik Ktsz nem nagy üzem. A dolgozók több mint fele asszony. Érvényes rá a kisüzemek sajátossága, hogy tudniillik mindenki ismeri a másikat, tudnak egymás magánügyeiről, egy- ember gondja hamarosan mindenki problémájává lesz. Szaniszló Forencné a zajos csarnokban dolgozik, ahol a székvázak fémcsövei állandóén csörömpölnek. Ügy mondják, a zajt meg lehet szokni, és ha nincs az állandó zörej, a megszokott csörgés, akkor tudni lehet, hogy áll a munka, baj van. Szaniszlónéról mindenki tudja, hogy gyereket vár. mégis ugyanott dolgozik. ahol eddig, ugyanúgy teljesíti a normát, ahogy eddig. — Hogyne hallottam volna az új rendeletről, amely szerint emelik a családi pótlékot, és a gyermekgondozási segély összegét! Már itt, az üzemben, egymás között is megbeszálgetik az emberek. El sem tudom mondani, menynyire örülök neki, hiszen ez a második gyerekem lesz, és a nagyobbikkai csak másfél évig tudtam otthon maradni. Most úgy gondolom, .kitöltőm” a három évet. Legalább a nagyobbikkai is tudok egy kicsit foglalkozni majd. ö áprilisban lesz hároméves. A kicsit március közepére várom. — AZT HISZEM, nemcsak én, ele más is megtalálja a számítását itt a, ktsz-nél. Ezért is ;Ä|to . áSfcJftgg.. amíg az 'egészségi állapotom engedi, dólgó&ftJ fogók.' Ha utánagondolunk, nem jelentéktelen, hogy a jövedelmem 1000—1200 forinttal csökken, ha az ember igénybe veszi mind a három évet. Persze, az új rendelet megváltoztatja ezt. Mi házat építünk Sződli- geten. van helye minden fillérnek. Most is vidékről járok be, ötkor kelek naponta, utazom, és délután is csak későn érek haza hiába van csak egy műszak. Otthon várnak a háziasszonyi teendők, ugyan, ki csinálná meg, ha nem én? Ha otthon leszek a gyerekekkel tálán sok mindenre futja még az időmből, amire most nem jut. Kovács Gergely, a ktsz vezetője elmondta, hogy az itt dolgozó 37 asszony közül jelenleg nyolcán vannak szülési szabadságon. Állandó a szabad szombat, pénteken már 3 órakor befejezik a munkát. Tavaszai' jelentős béremelést hajtottak végre. A nyereségrészesedés is komoly összeget fizet évente, tavaly például egy-két nap híján 2 havi bért kapott mindenki. Ezekután nem is lehet furcsa, hogy a gyereket váró asz- szonyok csak a nyolcadik hónapban imennok; szabadságra, és nem szívesen mondanak le a jó kereseti lehetőségről három évig. Veres Lajosné egy idő óta könnyebb munkát végez — ha az üzemben egyáltalán van könnyű munka — hiszen február elejére várja első gyermekét. Most nem keli állnia, és a székvázakat naponta sok százszor megemelni. Gépen — Még nem olvastam át teljesen az új rendeletet, de azt már tudom, hogy csak örülhetek neki. Én mindenképpen kénytelen leszek otthon maradni három évig, rpert a gyereket nem tudjuk majd hová elhelyezni. A só- gornőméknél lakunk, nekik is van. két kisgyerek is. Most a sógornőm - segít nekem a háztartási mánkéban, így van időm néha moziba járni, pihenni. A férjem is itt dolgozik. Azt hiszem, később majd szeretnénk még egy gyereket,. NÉPESEDÉSI politika, családvédelmi intézkedések. A leg- érdekeltebbek,1 a gyereket váró kismamák véleményét valóban. hitelesnek vehetjük, s eszerint a rendeletek, intézkedések a gyakorlatban nagyon -nagy segítséget jelentenek. A hatás már most érződik. Orosz Júlia K0sélell emberek Editke, a mintakészítő — Még mindig sokan keresnek Kovács Editként, pedig közben megváltozott a nevem. Férjhez mentem, Bakos Jó- zsefné vagyok. Lassan majd megismernek így is. Itt voltam tanuló a Textilipari Vállalatnál. Azután itt is kezdtem dolgozni. Amikor elvégeztem az általános iskolát, gondoltam, tovább tanulok a gimnáziumban. Leérettségizem. Két évet el is végeztem, aztán úgy döntöttem, mégis inkább szakmát tanulok. Azután jöttem ide a textilhez. Nem is bántam meg. Mindig szerettem öltözködni, kislány korom óta varrni. Bújtam a divatlapokat, ma is hozza a postás. Most már persze egy kicsit a szakmámhoz is tartozik. Mintakészítő Vagyok. Mit jelent ez? A mintaüzemben csináljuk azokat a ruhákat, amelyeket a tervező elképzel. Rajz után. dolgozunk. Először mindig csak egyet Ezt mutatják be a megrendelőnek. Ha elfogadják, akkor még egy darabot csinálunk. Azután már jöhet a széria. Érdekes munka, mert mindig új. Meg aztán mindig kíváncsi is az ember, hogy néz ki a valóságban egy ruha, amely a rajzon olyan jól mutat. Most pillanatnyilag az üzemben anyagnormát csinálok. A szabásminta alapján kiszámítom, mennyi anyag kell egy- egy ruhához, blúzhoz, vagy nadrághoz. Aztán pontosan feljegyzem azt is, hány gomb, mennyi cérna, vagy egyéb dolog kell majd a varrónőknek. Így most nem varrók. De így is annyira benne vagyok a munkába, mintha én magam csinálnám. Otthon viszont elég gyakran ülök varrógép mellé, saját magunknak mindent megcsinálok. Salgótarjáni vagyok, de mióta férjhez mentem. Dorog- házán lakunk. Onnan járunk be a férjemmel együtt nap mint nap. Itthon sajno^, nagyon kicsi a lakás, nem fértünk volna. Nem könnyű bejárni, az igaz, de pillanatnyilag nincs más megoldás. Már mondtam, hogy abbahagytam a gimnáziumot. De a tanulást nem. Ruhaipari technikumba járok, most végzem a második osztályt. Tavaly egy évet kihagytam, sok volt a gondom, férjez mentem. Halasztottam. De nem akartam, hogy hiába múljék az idő, addig is elvégeztem a* esti középiskolát. KISZ-tag vagyok nyolcadikos koromtól. Mégis egy kicsit meglepetésként ért, amikor a KISZ-titkárunk odajött hozzám a tavasszal és azt kérdezte, ha tanácstagnak jelölnének, elvállalnám-e? Először azt hittem, viccel. Aztán kiderült, hogy nagyon komolyan beszélt. Valóban tanácstagnak jelöltek. Abban a körzetben, a Narancs utca páros oldalán, a Fürdő utcában, a Bem és a Bartók Béla úton választottak meg. Féltem egy kicsit, hogy azt mondják majd, fiatal vagyok, tapasztalatlan. Az én kerületemben sok az Idők ember. Nagy örömömre szolgált, amikor arról esett szó. hogy bíznak bennem, számítanak rám. Még örülnek is annak, hogy fiatal tanácstagjuk lesz. Én is kértem a segítségüket, hogy közösen, mindent megbeszélve végezzük a munkát. Jó érzés tanácstagnak lenni. Megtiszteltetés. Mindig jólesik, ha az emberek megkeresnek gondjaikkal. Ha meg segíteni tudok, kétszeresen az, Szerveztük a Húszezer napot Salgótarjánért társadalmi munkát, és örültem, hogy mindenki szívügyének érezte Salgótarján szépítését. A tanácsüléseken mindig ott vagyok, ezt nem mulasztom el. Milyen terveim vannak? Mint minden fiatal házas, én is szeretnék egy saját lakást. Jó tanácstag akarok lenni, hogy a választóim elégedettek legyenek velem. Befejezni az iskolát, mert ez is nagyon szükséges. Hasznosabban telnek az évek így, ha az ember okosan tölti el azokat... Cs. E. Vándorló lengyelek Lengyelországban már véget ért a háború utáni évek nagyarányú „belső migrációs” folyamata. a népesség lakóhelyváltoztatása azonban továbbra is a legszembetűnőbb demográfiai jelenségek közé tartozik. 1966-tól 1972-ig például minden esztendőben nyolcszáz— kilencszázezer fő költözik át véglegesen más helységbe. A városok továbbra is mágnesként hatnak, mégpedig fokozódó erővel. Míg 1966-ban a falvakból valamivel több, mint 234 000 fő költözött fel a városokba, 1972-ben már 282 ezer. A városokból a falvakba költözők száma az utóbbi években átlagosan 113 000 körül állandósult. A belső migráció méreteit meghatározó másik fontos tényező a munkába állással, tanulással stb. kapcsolatos időleges helyváltoztatás. Az említett időszakban a két hónapot meghaladó ideiglenes tartózkodásra bejelentett személyek száma túllépte az 1118 000-et Ezen kívül 1972-ben körülbelül 21 000 személy telepedett le Lengyelországban, illetve utazott ki külföldre. Újra megkérdeztük Sáros az utcátok Ezzel a nóta ízű címmel 1972. március negyediki szá« műnk negyedik oldalán találkozhatott az olvasó. Az utána következő néhány Sorban arról volt szó, hogy milyen nehéz a gyalogosközlekedés olyan területeken, ahol építkezések folynak, vagy a közelmúltban fejezték be. Gyalogjárdák hiányában célszerű befektetésnek mutatkozott a Wellington- gumicsizma. Példának annak idején az Arany János és Lő- wy Sándor utca állapotára hivatkoztunk. Azóta eltelt egy száraz nyár, beköszöntött egy nedvesnek ígérkező ősz. Az Arany János utcában minden épülethez járda készült. A csillagház környékén is elkezdődött a földmunka, de itt koránt sem oldódott meg minden feladat. Hogy csak az előbb említett környéknél maradjunk, az Űttörők útja végén a garázssor utolsó épületei, illetve az ezek alapozásával kiásott föld és törmelék majdnem teljesen elborította az aluljáró felé vezető betonjárdát. Eső után az egész területet mély tócsák borítják, és az arra járó emberek, ha idejük engedi, nagy kerülőket tesznek, csakhogy elkerüljék a „vizijártas- ságot”. Aki siet, az később hosszabb ideig cipőtisztítással foglalkozik, és tüsszögve szidja a garázstulajdonosok fel- és lemenőit. Ráadásul a közvilágítás is kívánni valót hagy maga után, így, akinek nincs olyan szerencséje, hogy az erkélyekről ablakokból kiszűrődő fény a lába elé világít, az nem is láthatja, mit kellene elkerülnie. Mikor szűnnek meg ezek, és a hasonló panaszok? A kérdéssel Rabecz Józsefhez, a városi tanács műszaki osztályának megbízott vezetőjéhez fordultunk. A következő választ kaptuk: — Amíg építkezések lesznek, számolnunk kell hasonló nehézségekkel. Ezek velejárói a munkának. Természetesen, ahol módunkban áll, megpróbálunk javítani a helyzeten. Az Arany János utcában például az út fél szélességben már használható. A NÖMBER-rel, valamint a tanács mélyépítő üzemével kötött szerződés szerint ebben az utcában év végére be kell fejeződnie az útépítésnek, de úgy gondolom, a határidő az időjárás alakulásán múlik, rossz idő esetén csúszhat. A csillagház környékét — Lőwy Sándor utca és Úttörők útja végét — még az idén szeretnénk rendbe tenni. A munkálatokhoz a terület egy részén már hozzá is fogtunk, a csillagház északi oldalán járda készült, a délin pedig út kialakítása folyik. Ugyancsak az év végéig esedékes a parkosítási munkák előkészítése is ezen a területen. Az aluljáró közvetlen környékén is tereprendezést végzünk várhatóan a világítás kérdése is megoldódik. Nemrég felülvizsgáltuk az iszapfogókat, melyek a lesodródó hordalékot nyelik el, még mielőtt azok az utakra kerülnének. Sajnos, a meglevőknek mintegy felét, 21 darabot ki kell cserélni, illetve javítani. Ez a munka már megindult. A nehézségek áthidalására tett erőfeszítések nyilvánvalók, egy kissé több körültekintéssel, megelőző módszerekkel pedig még hatásosabbá lehet azokat tenni, ami nem kevés bosszúságtól szabadíthatja meg a lakosságot. — gáspár — Pályásat as Idegennyelv-ohtatáara A budapesti II. kerületi tanács vb. művelődési központja országos pályázatot hirdet a nyári idegennyelvű tábor nyelvgyakorlási módszereinek kialakítása érdekében. ,A pályázat témái az angol, német, francia és orosz nyelv gyakorlásának játékos módszerei 4— 14 éves korú gyermekek részére, továbbá a játékos tevékenységi formák lehetőségei az idegen nyelvű táborok pedagógiai munkájában, s a testi nevelés korszerű módszerei, kapcsolatban a nyelvkészség fejlesztésével, az adott nyelv gyakorlatban való alkalmazásával. Beküldési határidő január 31. Anyuval kettesben — kulcsár felig. — NÚGRAD - 1973. október 21., vasárnap 5 t I
