Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

A moszkvai békefórum előtt .VIeg a színhelyben is van valami szimbolikus: Moszkvá­' l Dől indult ki az elmúlt évtizedek sok, nagy, valóravál- toit oékekezdeményezése. Most, amikor ezeket a sorokat ír­juk, csaknem bizonyosnak látszik: a béke-világkongresszus, amely október 25-én nyílik meg a szovjet fővárosban, a bé- tcemozgalom egész eddigi történetének legnagyobb fóruma lesz. A maguk „nyelvén” a számok is erről szólnak: 130 or­szágban és 98 nemzetközi szervezetben folyt e tanácskozás előkészítése. Minden jei arra mutat azonban, hogy az eddigi tanácskozásokhoz képest nem csupán a nagyságrend válto­zott, A résztvevő szervezetelv mintegy egyharmada az elmúlt evekben kezdte meg tevékenységét, s ez is kifejezi, hogy a békemozgalom minőségileg is új szakaszba lépett. Az október 25-i világfórumon már nem lesznek ott so­kan a „nagy öregek” közül, akik a második világháború után ott voltak az „indulásnál”. 1948-ban csak viszonylag kevesen értették meg: a háború utón oly rövid idővel, mi­lyen közel jutott az emberiség a szakadék széléhez. Az ame­rikai imperializmus volt az, amely a háborúból megerősödve kikerülve, és saját megdönthetetlennek hitt atommonopóliu­mára támaszkodva, kieresztette a zsákból a hidegháború dermesztő szelét. És a világ tudósainak, művészeinek elitje, emlékezve arra, hogy mi történt a második világháború előtt, meghirdette a wroclavi „Értelmiségi kongresszust a békéért.” A résztvevők neve ott van a történelemben, s nemcsak a békemozgalom történetében. Frederick és Irene Joliot-Curie, Pablo, Picasso, Lukács György, Martin Ander­sen Nexő az emberiség eleven lelkiismeretét testesítette meg. Negyedszázad telt el, egy nemzedék nőtt fel azóta. S ha födünk ma nyugodtabb, békésebb hely, mint akkor volt, ha az atombomba gombafüstje nem vet árnyékot a bölcsők­re — mint abban az időben —, akkor ebben, a szocializmus javára megváltozott nemzetközi erőviszonyok mellett, ré­sze van a szerény indulású békemozgalomnak is. E mozga­lom azóta immár maga is részévé vált a megváltozott nem­zetközi erőegyensúlynak. Évtizedek alatt milliókat vonzott soraiba: e tömegek hangja és cselekvése a nemzetközi politi­ka küzdőterén gyakorlatilag egybecsendült a szocialista or­szágokéval, akkor is, amikor a leszerelésről, a fegyverkezési verseny megfékezéséről volt szó, s akkor is, amikor a koreai, az algériai, a vietnami imperialista intervenció, a háború el­len kellett küzdeni. Mindenki Uudja, hogyan végződött a vi­etnami háború, amely még elevenen él emlékezetünkben —, de közben máris része a sikeres szabadságharcok történel­mének. E mérhetetlen sok vérrel és könnyel terhes háború befejezése egyike korunk legfontosabb fordulatainak: a leg­drámaibb azon sikerek közül, amelyeknek eléréséhez a bé­kemozgalom hozzájárult. A legdrámaibb —, de azért nem az egyetlen. A politika barométere Európában az alkalmankénti „felhősödés” elle­nére tartósan derült időt regisztrál és új fogalmait' vonulnak be a diplomáciai szótárakba. A politikai enyhülés után itt realitássá válhat a katonai enyhülés és mind gyakrabban te­szik hozzá Európához ezt a jelzőt: békekontinens. Az NSZK, amelynek állami léte háborús csillagzat alatt kezdődött, rea­lista alapokra fektette kapcsolatait a Szovjetunióval, Lengyel- országgal, az NDK-val. Ilyen és hasonló európai fejlemé­nyek tették lehetővé, hogy nagyot léphessünk előre az eu­rópai kollektív biztonsági rendszer megteremtése felé. A nemzetközi politika alapvető változásai a béke erői­nek javára elválaszthatatlanok a szovjet—amerikai kapcso­latokban végbement változásokról. A Szovjetunió szempont­jából ezek az eredmények a XXIV. kongresszuson kidolgo­zott békeprogram realitását tükrözik, annak a programnak valóságát, amely ma már sokkal több, mint egy párt, mint egy nép programja. Az Egyesült Államok mai vezető politi­kusai pedig — tekintet nélkül arra, hogy milyen eszmék je­gyében indult politikai pályafutásuk — megértették, hogy a Szovjetunióval nem lehet az erő nyelvén beszélni. Két csúcs- találkozó után a normalizálást, s a békés egymás mellett élést ma már kiegészíti a mindkét fél számára előnyös koo­peráció is. A szovjet—amerikai megállapodás a nukleáris háború, sőt a háborúval fenyegető szituációk elkerüléséről felteszi a koronát a normalizálás eddigi művére, s jelentő­sége messze túlnő a kétoldalú viszonylatokon. Ez az okmány napjaink új realitásainak hű kifejezője, a nemzetközi stabili­tás és biztonság egyik pillére. A zok az eredmények, amelyeket az egybehangolt politi- kát folytató szocialista államok értek el a békemoz­galom támogatásával, igen nehézzé teszik azoknak dolgát, akik vosszafordítanák az óramutatókat. De nem lehet ta­gadni bizonyos analógiát: a fizikához hasonlóan a politiká­ban is érvényesülhet az „akció-reakció” elve, s a békeszerető erők sikereire a nemzetközi enyhülés ellenségei fokozott ak­tivitással reagálnak. Kádár János elvtárs nyíltan beszélt er­ről október 4-én készült tv-interjújában, hangsúlyozva, hogy a reakciós jelenségek, az „ellennyomás” rendszerébe illeszke­dik a chilei ellenforradalmi puccs is. Már azóta robbantotta ki Izrael a közel-keleti háború új szakaszát. De — mint Ká­dár elvtárs is utalt rá interjújában — az idő nem az „ellen­nyomás” javára dolgozik. „Ez a hullám — mondotta — le fog vonulni, e nehézséget a tisztességes és jóakaratú emberek és erők le fogják küzdeni!” Ezeket a tisztességes embereket és erőket, aktivitásukat, éberségüket képviselik a moszkvai békekongresszus résztvevői: munkájukhoz ezért kíván si­kert minden jó szándékú ember a földkerekségen. Világ proletárja?, egyesüljetek? AI MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI.TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVF., 250. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK Nagy aktívaülés a megyei pártbizottságon Gratulálok a szép, eredményes munkájukhoz Losonesi fáinak, as Ülnöki Tanáéh elnökének látogatása Salgótarjánban Tegnap délelőtt a megye székhelyére, Salgótarjánba ér­kezett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. A magas rangú vendéget Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei . Bi­zottságának első titkára, or­szággyűlési képviselő és Hot­ter István, a megyei tanács elnöke üdvözölte. Ezután a megyei pártbizottság székhá­zában elvtársi, baráti beszél­getésre került sor, amelyen részt vettek a pártbizottság titkárai, osztályvezetői, me­gyénk társadalmi, tömeg­szervezeti és állami ’életének vezetői. A találkozón Géczi János elvtárs, megyénk^ politi- sai. gazdasági életéről tájé­koztatta az Elnöki Tanács el­nökét. Még a délelőtti órákban gyárlátogatásra is sor került. Losonczi Pált és kíséretét a Zománcipari Művek salgótar­jáni gyára bejáratánál Diar uovszki Gyula, az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottságának tagja, a gyár igazgatója, Med­ved Károly, a salgótarjáni vá­rosi pártbizottság titkára, An­gyal Andor, a gyári pártbizott­ság titkára, a gyár társadalmi és tömegszervezeteinek veze­tői köszöntötték, Dianovszki Gyula tájékoztatója után gyár- látogatásra indultak. A ven­dég a házigazdák kíséretében az új üzemcsarnokot kereste fel, megnézte a lemezvágót, a pácolót, az alagútkemencéket, a zománckészítő malmot és végigsétált a szerelőszalagok mellett. Néhány kedves meg­lepetésre is sor került. Amel­lett, hogy Losonczi Pál rend­kívül nagy érdeklődést tanú­sított az üzem- és munka- szervezés iránt, számos kér­dést tett fel a bérszínvonal­ról. de érdeklődött a hatalmas gépek teljesítményéről is. A zománcozott lemezek között megállt Demény Andrásné ké­ziszóró zománcozóval beszél­getni. Kérdése a párt nőpoli­tikái határozatának végrehaj­tásáról szólt. — Azt mondják az elvtár­sak, hogy ön szülési szabad­ságon volt. Amikor visszake­rült, emelték-e a bérét? —kér­dezte Losonczi elvtárs. — Igen. És ez nagyon jól jött. A Zománeipari Müvek salgótarjáni gyárában tett látogatás során Losonczi elvtárs hosz- szan elbeszélgetett Kacs János kemencekezelővel. A nagyszerű műszerezettségről elismerő' en nyilatkozott az Elnöki Tanács elnöke — Szereti a szakmáját? , — Én nagyon. Fél éve szó- kihasználják-e a gyermekgon­rok. de itt nem hagynám a dozási segélyt? — kérdezte, zomancoza&t. — A mi brigádunk fiatal, — Naponta hány darabot szinte vaiameknyien 30 éven kell elvégezni? És mennyit aluliak. Akkor tessék elhin­tud keresni? — A teljesítmény a méret­től függ. Ügy 80 forint körül kijövök naponta. A havi kere­set is eléri, vagy talán meg is haladja a 2000 forintot 1 — Lejön-e a zomác a kéz­ről? — Igen, egyszerűen vízzel — válaszol a nagyon kedves, fia­tal Demény Andrásáé. Az út nem tartott sokáig. Rács János kemencekezelő már „régi bútordarab” a ZIM- ben. Meleg kézszorítás után itt is szóváltásra került sor. Rács János a műszerfalakon keresz­tül mutatta be és magyarázta összeállított kiállítást 1923-tól CJjabb lűiszttnet a Közel-Keleten A BT megerősítette korábbi határozatát Folytatódnak a harcok Szerdán reggel, közép-euró- Tanács és megerősítette ko- döntés alapja továbbra is az, pai idő szerint hat órakor a rábban hozott határozatát. A hogy — Izrael kivonja csapa- Biztonsági Tanács újabb tűz- szerdára virradó éjjel, az tait az 1967. júniusa óta meg- szüneti felhívása nyomán is- ENSZ központi apparátusának szállt arab területekről; mét elhallgattak a fegyverek a és tűzszüneti megfigyelőinek _ ENSZ-határozatok k özel-keleti háború frontjain, intenzív közreműködésével be- szellemében érvényre jutnak a Az ellenségeskedések lezá- indult a diplomácia gépezete, nalesztinai arah nén törvényes rását célzó első tűzszünet, mint s végül mindhárom hadat vi- nemzeti jögli wrvenye& emlékezetes, hétfőn este lé- selő fél: Izrael is, Egyiptom is, Izrael is'tiszteletben tart­pett életbe, de kérészéletűnek Szíria is hozzájárult ahhoz, ja a tűzszünetet, bizonyult: mint Kairóban hi- hogy szerdán reggel „tüzet e föltételekkel kapcsolatban vataLosan is közöltek, a beal— szüntess paianosot adjon ki. nem érdektelen arra emlékez— lőtt fegyvemyugvást Izrael Damaszkusz az első tűzszüneti tetni, hogy Golda Meir izraeli önnön pozícióinak megjavítá- felhívást forma szerint még miniszterelnök a jeruzsálemi sara használta fel. nem hagyta jóvá, de a máso- parlamentben elhangzott ked­Az első tűzszünet összeomlá- dikat már igen. Álláspontja tji beszédében kategórikus tor­sa nyomán kedden újult erő- szerint — mint arról Khaddam mában megtagadta a .hatna- vel lángoltak fel a harcok, külügyminiszter Waldheim pog háború” során megszállt Egyiptomi kérésre az esti ENSZ-főtitkárt tájékoztatta — órákban összeült a Biztonsági a. fegyvemyugvást elrendelő (Folytatói a 1. oldalon) el a kemence kezelését. Lo­sonczi elvtársnak, csak egyet­len megjegyzése volt: — Ez a munka tökéletes. A gázszereidében meglepe­tés érte az Elnöki Tanács el­nökét. Szabó Gyuláné, a ti­zenhat tagú szocialista brigád vezetője hirtelen toppan Lo­sonczi Pál elé. Meleg szavak­kal köszöntötte a vendéget és piros szegfűcsokrot nyújtott programjának at. S amíg Losonczi Pál be­írta nevét a brigád naplójába, kedves szóváltásra is sor ke­rült. A brigád asszonyai közül pártbizottsága titkárának kala­uzolásával Losonczi Pál meg­tekintett egy épülő lakást, amelyet a tervek szerint a vállalat november 15-én adna át, de amint Juhász János két­szeres aranykoszorús szocia­lista brigádvezető tolmácsol­ta. október 29-én átadják az épületet rendeltetésének. Lo­sonczi Pál elvtársi beszélge­tést folytatott az Építőipari Vállalat dolgozóival. Juhász János kőműves és Fodor Béla villanyszerelő Kiváló Szocia­lista brigád vezető vei. A ba­ráti megjegyzések és szóváltá­sok után elismerő szavak ke­rültek a szocialista brigádok naplóiba. „Gratulálok szép és eredményes munkájukhoz” ke­rült a Juhász János vezette brigád naplójába. „Sok sikert, jó egészséget kívánok a bri­gád minden tagjának” — írta Losonczi elvtárs Fodor Bélá­nak naplójába. A város panorámájában gyö­nyörködve Losonczi Pál kije­lentette: — A legutóbbi látogatásom óta sokat fejlődött ez a mun­kásváros. Büszkék lehetnek rá valamennyien. A városnézés után délután a megyei pártbizottság székhá­ni, hogy sokan élnek ezzel a kedvezménnyel. — Mi a véleményük a leg­utóbbi népesedési intézkedé­sekről? — Éppen itt az ideje, hogy tegyünk is valamit azért, hogy szaporodjon az ország népe. Még néhány kedves szó, és az út tovább vezet. A szege- eselőknél Szűcs Györgynével vált néhány közvetlen szót a magas rangú vendég. Az üzemcsarnok után Lo­sonczi Pál és kísérete megte­kintette a gyár termékeiből napjainkig, majd elismerően nyilatkozott a korszerű étte­remről is. Losonczi Pál és kísérete teg­nap délután az Arany János utcai építkezéseken folytatta programját. Itt Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese adott tájékoz­tatót a város átépítéséről, a negyedik ötéves terv lakás­Kispál József, az ÉVM Nóg­rád megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának és Brecho Gyulának, a vállalat helyzetéről, zában nagy aktívaülésre ke­rült sor. Géczi Jánosnak. a megyei pártbizottság első tit­kárának megnyitója után Lo­sonczi Pál mondott beszédet. Mezőgazdaságunk általános helyzetét a fejlődés jellemzi Kedves elvtársak! Ez bizonyos értelemben róví- beszélünk, mint kedvezőtlen Bár Nógrád gazdaságénak lágít gazdaság- és agrárpoliti- természeti adottságú területek, jellegét nem a mezőgazdaság kánk egyik sajátosságára, ne- ről. A kedvezőtlen természe- határozza meg, ennek követ- vezetesen arra, hogy hazánk- ti adottságok^ elleniéire, a me- keztében a mezőgazdaságról ban még azoknak a területek- zőgazdaság úgynevezett aló- kevesebbet beszélnek, mint az nek a megművelésére is szűk- rendelt helyzetének ellenére marról, mégis a lakosság ellá- ség van — és még hosszú Nógrád megyében , a szocialis- tása szempontjából nem lehet ideig szükség lesz! —, ame- ta nagyüzemek a lehetőse- közömbös számunkra Nógrád lyekről a gazdálkodást folyta- gekhez és az adottságokhoz mezőgazdaságának fejlődése, tó üzemek gyakorlatában, úgy (Folytatás a 3. oldalon^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom