Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

Az úi gyár új módszereket követei — Jó lehet itt dolgozni — hallottam a vonatban, amikor Nagybátonyba beértünk. A i ÜTÖBER új gyára, a mo­dern épületek, a parkosított tiszta gyárudvar joggal váltja ki az utasok elismerését. Két­ségtelen, megyénk egyik leg­szebb üzeme épült itt fel. Avatása óta mindössze két hó­nán telt el. Vajon sikerült-e zökkenőmentesen átszervezni a termelő munkát? Ezzel a kérdéssel kerestük fel az üze­met. A gyártócsarnokban a régi, hagyományos termékek, hő­cserélők, ventillátorok, tartá­lyok, hidroforok mellett már új termékekkel is találkozni lehet. Nagyobb méretű tartá­lyokat gyárt az egyik csoport Megkezdték a konvektorok gyártását is. _ — Ezekből az elmúlt hó­napban már ötmillió forint ér­tékűt kellett volna gyárta­nunk, de a gépeket későn kap­tuk meg Budapestről. A vál­lalat régi üzemében az utolsó pillanatig termeltünk. Az át­telepítéssel együtt kellett el­végezni a javításokat. Most is két lakatos tart állandó ügye­letét a két speciális gépnél, hogy ha valami hiba van, azonnal javíthassák. Elég sok­szor van erre szükség — mondja Szőke Hugó művezető, majd hozzáfűzi: —; Nem megy még úgy, ahogy szeretnénk, és ahogy a tervnek megfelelően kéllene, hogy haladjon a munka. — Ez a termék jól fizet a vállalatnak, és a begyakorlott­ság is megvan már — újságol­ja Oltvai Gusztáv, a KISZ- titkár a hőcserélők gyártásá­nál, majd arról panaszkodik, hogy sajnos, az év utolsó ne­gyedére kevés a rendelés. Csu­pán annyi, hogy ebben a hó­napban elkészítik. Vajon kap­nak-e újabbat, vagy átcsopor­tosítják ezt a részleget más munkára? Ez a kérdés foglal­koztatja az itt dolgozókat. Nagy Róbert főkönyvelő Is a gondokról beszél. Az elmúlt két hónap alatt nem sikerült úrrá lenni rajtuk. — A munka programozása ma még gyenge oldalunk. El­sősorban ezen kell javítanunk. Igaz, a beruházási hiányok pótlása folyamatosan törté­nik, de okozott némi zavart a termelésben. A gépek letele­pítése, javítása is időbe telt. A begyakorlottság sem megfele­lő. Néhány új terméknél ez különösen érezhető. Az igaz­sághoz tartozik, hogy 200 új dolgozó került az idén a gyár­hoz, és a betanuláshoz idő kell. A kezdeti szervezetlen­ség a munkafegyelemre is ki­hatott. Egyes területeken a műszaki középkáderek mun­káját is javítani kellene. Az is Igaz, hogy néhány helyre még megfelelő szakembert kelle­ne biztosítani — mondja. Az új gyár tehát nem min­den, nagyon sok még a ten­nivaló, és elsősorban a szer­vezés, ami megoldásra vár. Az új gyár új szervezési módsze­reket igényel. Ennek hiányát ma még mindenütt tapasztalni lehet, bárkivel beszél az em­ber. Érezni lehet egy egész­séges türelmetlenséget is, ami bizonyára gyorsítja a megol­dást. A FÜTÖBER-nél ma legfon­tosabb a nagybátonyi gyár in­dulással kapcsolatos gondjai­nak megoldása. Nem mindegy, hogy ez a négyszázmilliós be­ruházás milyen ütemben fej­lődik fel a termeléssel. Két­ségtelen, hogy a helyi vezetés­re még nagyon sok munka vár, de szükséges a vállalat központjának fokozott segítsé­ge is, legalább most, a kezdeti időszakban. Előrehaladás van, és jó elgondolások, tervek is. Elsősorban a termelés progra­mozását, előkészítését kíván­ják megjavítani, szervezetteb­bé tenni, a sorozatgyártásnál jelentkező szűk keresztmet­szeteket megszüntetni. Kap­kodással persze aligha érné­nek célhoz, de az ütemet gyor­sítaniuk kellene. Ez a feltéte­le annak, hogy most már hó­napról hónapra valóra vált­sák a tervet. Bodo János Hatékonyabban dolgoznak Munka- és üzemszervezés rr Örhalomban A SZERVEZÉSI feladatok­ról szóló párthatározat közel lilét évvel ezelőtt látott nap­világot. Ennék nyomán a gaz­dálkodás hatékonyságának ja­vítása, a lehetőségek jobb ki­használása érdekében, számos intézkedést tettek az őrhalmi Hazafias Népfront Termelő- szövetkezetben. A burgonya termesztéséről és törzstenyészetéről híres közös gazdaságban kilenc pontban foglaltaik össze a leg­fontosabb tennivalóikat. Azó­ta közel két év telt el. Hol szorított a cipő, és mit tettek azóta — enre voltunk kiván­csiak. Azzal kezdték, hogy korsze­rűsítették az irányítást. A kombinált vezetési rendszert vezették, be. Növelték a fele­lősséget, az ágazati önállósá­got. A tagság véleményét, fi­gyelmébe véve az ágazatveze­tők önállóan készítették el ter­veiket. Nagyobb hatáskört kaptak. Anyagilag is felelős­ségre vonhatják azt, aki ha­nyagul, rosszul dolgozik. Ele­inte kevésbé, mostanában már jobban éliniek a fegyelmezés ezen. eszközével. A hét ágazat közül kettőt megszüntettek. A kertészet és az építőbrigád nem jövedel­mezett kellően,, ezért számol­ták fel. Viszont továbbra is bizalmat szavaztak a betöm­és sóderüzemnek. Fontos feladatként határoz­ták meg a glépek, berendezé­sek jobb kihasználását. A traktorállományt a növényter­mesztési fö ágazat területi egységeihez sorolták. Fokoza­tosam. kicserélték az elavult gépeket. A korábbi 36 traktor helyett ma csak 23-at üzemel­tetnek. Ezzel is elvégzik kel­lő időben az időszerű tenniva­lókat! A gépműhelyben pedig 20 emberrel kevesebb dolgo­zót. foglalkoztatnak, mint ko­rábban, mégsincs fennakadás a javító tevékenységben. A bungonyatermesztésre mindig fokozott, figyelmet for­dítottak Örhalomban. Folya­matosan sikerült megoldani a gépesitést.. Burgonyatenmesz- tő gépsort, betakarító kom­bájnt vásároltak. Igv- sokkal kevesebb dolgozót foglalkoz­tatnak, javult a munka haté­konysága. A felszabadul) munkaerőt átcsoportosították és Patvarc körzetében uborkát termesztenek. Jövőre 170 va- gonos burgonyatárolót kíván­nak építem, ahol ugyancsak sok tagnak tudnak munkáit adni. A takarmán y betaka rr tás teljes gépesítése érdeké­ben is megtették a kellő lé­péseket. A NÖVÉNYTERMESZTÉS­BEN tehát hétmérföldes lép­tekkel haladnak előre. Ugyan­ez kevésbé mondható el a má­sik főágazatról, az állatte­nyésztésről. Az épületekben meglevő technológia gyorsam elavult, az állatgondozóik szá­ma nem csökkent a gépesítés­sel párhuzamosan. Agrárm,Ír­nek, főállattenyésztő és üzem­mérnök törzsállattenyésztő munkába állításával igyekez­nek a tartási technológiában előbbre lepni. Megoldották a dolgozók kü­lönböző üzemetgységekibe tör­ténő gyors átcsoportosítását, örhalmi asszonyok például a kukoricát Hugyagon kapálták. A patvarciak Örhalomban vettek részt a burgonya vá­logatásban. Autóbusszal ren­delkezik a szövetkezet, ezzel szállítják a dolgozókat. így biztosítani tudják, hogy min­den munkaműveletet az opti­mális időben és jó minőség-, ben végezzék él. A jó mun­kaszervezés szép példájával lehetett találkozni az idei ara­táskor. A tíz kombájnnal ren­delkező közös gazdaságban nyolc géppel vágták le, rend­kívül gyorsan a gabonát és így lehetőségük nyílott arra, hogy két kombájnt kölcsön adjanak. Hasonló segítség- nyújtás akadt a talajelőkészí­tés. és más nővén,yféleségek betakarítása során. Fiatal, felsőfokú végzettsé­gű szakembereik munkába ál­lítása, a vezetési rendszer át­szervezése bizonyos szemlélet­beli fejlődést is eredményezett. Az erőforrások koncentrálásá­ra gondolunk. A nagy hozamú burgonya meghonosítása sike­rült. Örhalmi javaslatra meg­alakult a zártrendszerű vető- bu rgomya"tenmesztő társulás. Lényegesen megnőtt az átlag­termés. Míg 1971-ben hektá­ronként 179, a következő év­ben már 139 mázsa burgonyát takarítottak be. Gazdaságos­sági számításokat végezlek. Két évvel ezelőtt 100 forint muníkadíjra 383 forint hal­mozott termelési élték jutott. Egy évvel később ez az ösz- szeg 396 forintra emelkedett. A közgazdasági szemlélet ér­vényesítése nem lezárt folya­mat. Az új irányítási rend­szer bevezetése óta is állan­dó finomításokat hajtanak végre. A gazdasági vezetés elhatározásai találkoznak a párttagság véleményéivel. A párttagok segítik a nvegn övé­ked ett követelmények zavar­talan. elvégzését. Pántcsoport- értetoezleteken rendszeresen foglalkoznak termeléspolitikai, üzemszervezési kérdésekkel. Az összegyűjtött véleménye­ket, javaslatokat igyekeznek a valóságba átültetni. AZ EDDIGI sikerek senkit nem tehetnek elbizakodottá. A további tennivalók egy cso­korban: a vezetési szisztéma továbbfejlesztése, az ágazatok önelszámoló rendszerének be­vezetése. a technikai színvo­nal fejlesztése, az informált­ság javítása érdekében üzemi híradó kiadása, újabb egyete­met, főiskolát végziett fiatal szakemberek munkába állítá­sa. Örhalomban. a jövedelme­ző vállalati gazdálkodás ki­bontakozásának sikere érde­kében munkálkodik a vezető­ség és a tagság. Rozgonyi István BÉKEPOLITIKA ­állami ráncon Dr. Pál Lénárd akadémikus, a Központi Fizikai Kutató In­tézet igazgatója a békeerők moszkvai világkongresszusára utazó magyar küldöttség he­lyettes vezetője. A békemozga­lom jelenlegi helyzetéről, a moszkvai kongresszusról és a magyar delegáció szeretjéről, feladatairól adott interjút a Központi Sajtószolgálatnak. — Napjainkban, elsősorban a szocialista országok követ­kezetes békepolitikája eredmé­nyeképp beszélhetünk a nem­zetközi feszültség enyhülésé­nek időszakáról. Mindinkább érvényesül a népek és kormá­nyok törekvése a kölcsönös megértésre és együttműködés­re. Mik a békeharcosok felada­tai a jelen körülmények kö­zött? Az új helyzet új, össze­tettebb feladatokat állít a Nemzetközi békemozgalom elé. A békés egymás mellett élés térhódításával előtérbe ke­rülnek a nemzetközi együtt­működést előmozdító társa­dalmi akciók; a békeharcosok­nak gazdasági, tudományos, kulturális és más kérdések egész sorával kell foglalkozni­uk a jövőben. Tovább kell erősíteni a tömegék békevá­gyát, növelni a bókéért való összefogást, a egyben — a nemzetközi antiimperialista egységfront részeként — har­colná a még meglevő válság­gócok felszámolásáért, olyan légkör kialakításáért, amely­ben lehetővé válik a nemzet­közi ellentétek tárgyalásos úton való megoldása. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország bókepoli tikája, rugal­mas kezdeményezései, az erő­viszonyok eltolódása a béke­szerető erők javára, megindí­tották az enyhülés folyamatát. Befejeződött a vietnami hábo­rú, fordulat következett be a szovjet—amerikai viszonyban, kontinensünkön létrejött egy sor — a jelenlegi európai re­alitásokat tükröző — szerző­dés. Mégsem szabad túlértékel­nünk az enyhülést, s erre nem csak a chilei véres me­mento figyelmeztet. Delkélet- Ázsia továbbra is hadszíntér, a Közel-Keleten ismét fegy­verek ropognak, s a nemzeti felszabadító mozgalmak elle­ni, modem fegyverekkel ví­vott gyarmati háborúk, az el­nyomás élesedése a Dél-afri­kai Köztársaságban, Rhodesiá­ban, Namíbiában, az írországi polgárháború, a paraguayi és guatemalai ellenforradalmi erők terrorja sem egyszerűen csak „helyi” válsággócok. A nemzetközi békemozga­lom nem lehet tétlen egyik színtér harcaival kapcsolat­ban sem, a szolidaritásnak ki kell terjednie a világ vala­mennyi olyan területére, ahol igazságos ügyért tömegek, né­pek harcolnak. Támogatni kell minden olyan, tervet, kezde­ményezést. amely arra irá­nyul, hogy mielőbb létrejöjjön valamennyi haladó, békesze­rető, demokratikus erő anti­imperialista egysége. — Miben van a békeerök küszöbönálló moszkvai világ- kongresszusának sajátossága? Milyen jelentőségű lehet a kongresszus a békemozgalom további fejlődésére és a fe­szültség enyhülésére? — A világkongresszus már nevében is tükrözi egyetemes jellegét: a békeszerető erők világkongresszusa a nemzetkö­zi biztonságért, a leszerelésért, a nemzeti függetlenségért, a békéért. Ügy véljük, az új helyzet, a békemozgalom új sikerei és feladatai nemcsak indokolté, hanem halasztha­tatlanná is teszik a világ bé­keszerető erőinek ilyen széles körű találkozóját. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy a moszkvai találkozó —. mely az előjelekből ítélve, a bóke- világmozgalom történetének eddigi legnagyobb demonstrá­ciója lesz — az enyhülés fo­lyamatát figyelembe véve, elő fogja segíteni az imperialista­ellenes erők összefogását, a nemzeti békemozgalmak meg­újulását, hozzá fog járulni a nemzetköai helyzetben elért pozitív változások megszilár­dításához, a nemzetközi élet továbbá enyhüléséhez. — Hogyan halad Magyaror­szágon a moszkvai világfórum előkészítése? — A magyar békemozgalom egyre inkább széles tömeg- mozgalommá válik; erősödik, növeli nemzetközi tekintélyét. Ennek alapja az, hogy hazánk­ban —, mint a többi szocialis­ta országban is — a békepoli­tika: állami rangra emelt po­litika. Tevékenységének egyik fő területe az aktív szolidari­tás kibontakoztatása a szabad­ságukért harcoló népekkel — belpolitikai tevékenysége pe­dig segíti az országépítő munkát, hozzájárul a lakosság jó, nyugodt munkakedvéinek kialakulásához. A moszkvai világfórumon • való tevékeny részvételt a magyar békemoz­galom — és a közvélemény — elsőrendű feladatának tekinti. Előkészítése tervszerűen és eredményesen folyik. Megala­kult a nemzeti előkészítő bi­zottság. amely közzétette fel­hívását a világkongresszus tá­mogatására. Azóta számtalan jelét tapasztaljuk, hogy or­szágszerte nagy az érdeklődés és a segítökészség a világta­lálkozó hazad előkészítésével kapcsolatban. Békemozgalimunk képviselői részt vettek azokon a BVT- rendezvényeken, ahol a világ- kongresszus előkészítése volt napirenden valamennyi re­gionális tanácskozáson, s a moszkvai előkészítő konzultá­ciókon is. Az idei, május 9- én kezdődött béke- és barátsá­gi hónap eseménysorozata je­lentősen hozzájárult a világ- kongresszus céljainak ismerte­téséhez, megértetéséhez. Euró­pa békéjéről és biztonságáról tartott tudományos konferen­ciák, a latin-amerikai szolida­ritási hét, szolidaritás az arab népekkel, demonstrációk a* Indokínára vonatkozó párizsi egyezmények betartásáért, a hónap kiemelkedő eseményei voltak. Az előkészületek leg­fontosabb állomását — a 19 megyei és fővárosi békekonfe­renciák lebonyolítása után — a VIII. magyar békekomg- resszus jelentette. Munkabi­zottságai azokról az ajánlá­sokról is tanácskoztak, ame­lyeket a magyar delegáció a világkongresszus elé terjeszt. A kongresszus bizottságainak többségében azokat a témákat vitatták meg, amelyek a moszkvai világkongresszus na­pirendjén is szerepelnek. Aktív részvételünk a kong­resszuson tehát biztosított, Meggyőződésem, hogy ennek szellemében eredményes mun­kát végezhetünk, s jelentős lé­pést teszünk a béke megszi­lárdítása érdekében» Erdélyi György Melyik gazdaságosabb ? A cukorrépa betakarítását napjainkban végzik Nógrád közös gazdaságaiban. Ennek kapcsán nem haszontalan do­log arról szólni, hogy a gépi betakarítás mely formáját leg­célszerűbb, leggazdaságosabb alkalmazni. Abból kell kiin­dulni, hogy a cukorrépa-terü­let általában nem haladja meg a 60—150 hektárt. A nyu­gatnémet egymenetes, egyso­ros (kis teljesítményű) Kleine betakarító gép alkalmazása célszerűnek látszik. A közepes nagyságú (150—400 hektár) te­rületeken viszont a vontatott, hárommenetes, hatsoros ma­gyar gyártmányú szekszárdi gépsor felhasználása a leggaz­daságosabb. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben gaz­daságossági szempontból több betakarítógépet megvizsgáltak. Az összehasonlítás során meg­állapították, hogy egy hektár­ra a Kleine-gép esetén 2116 forint, a szekszárdi gépsornál viszont csak 1661 forint költ­ség jut. A beruházás egy hek­tárra eső összege a Kleine- gépnél 4703 forint, a szekszár­di gépsornál 2998 forint. Az élőmunka-felhasználás hektá­ronként a Kleine-gépnél 19,6, a szekszárdi gépsornál 20 óra. Városiasodik Pásztó Többszintes új lakóépüle­tek, szépen rendezett parkok: jelzik Pásztón is a városias központ kialakítását. A ne­gyedik ötéves terv hátralevő időszakában további 235 la­kás építését tervezik. 145 OTP társaslakás, 60 állami lakás és 30 egyéni családi ház várható. A pásztói Nagyközségi Közös Tanács a csatornázást, a szennyvízelvezetést, valamin* az ivóvízellátás korszerűsíté­sét is sürgős gondjának te­kinti. A következő években mintegy 800—900 köbméterrel növelik a derítőkapacitást, a napi víztermelést a megfúrt kutak üzembe helyezésével 900—1000 köbméterre emelik, a meglevő 200 köbméteres víz­tároló kapacitását további 300 köbméterrel bővítik. — kulcsát —

Next

/
Oldalképek
Tartalom