Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)
1973-10-19 / 245. szám
I Magyar borok Japánban Japánban, amelynek hagyományos itala a tea és a rizsből készült bor, az utóbbi időben mind népszerűbbé válik a szőlőből készült bor. Tekintettel arra, hogy Japán szőlőbortermelése minimális, a szükségletet zömében importból fedezik. A francia és a német borok mellett gyorsan növekszik a magyar borok népszerűsége. Három évvel ezelőtt még alig ismerték Japánban a magyar borokat. 1972-ben viszont már 30 000 palack magyar bort, mindenekelőtt tokaji borokat importáltak, mintegy 70 000 dollár értékben. Az idei magyar borimport megközelíti a 90 000 palackot, azaz a 200 000 dollár értéket, s a tokaji borok mellett fokozatosan tör be a japán piacra az Egri Bikavér, a Móri Ezerjó, a Badacsonyi Szürkebarát, valamint a magyar pezsgő. Növekszik a kereslet a magyar pálinka- és Hkőrfélék iránt is. Fontos szerepet játszik a magyar borok népszerűsítésében a Tokióban megnyílt magyar csárda, amely a legfinomabb hazai borokkal ismerteti meg a japánokat. _ Gazdasági bírságok áremelés miatt A lakossági szolgáltatások te- ségi Ruházati HTSZ elhatárületén a textiltisztításban 1968 óta sem a hatósági, sem a szabadáras díjtételek nem változtak. Budapesten, a Minta Női Szabó Szövetkezet — a női ruházati cikkek árkialakításánál — megsértette az árszabályozó rendelkezéseket, az indokoltnál magasabb termelői árakat számított. A szövetkezetét elmarasztalták, éppen úgy, mint a Fővárosi Mértékutáni Cipőkészítő Vállalatot, ahol a női divatcsizmák árai miatt javasolja gazdasági bíróság kiszabását a Fővárosi Tanács ipari főosztálya. Az ellenőrzés nyomán csökkentették különböző ülőbútorok árait a Budapesti Kárpitos Szövetkezetnél. Egy elismerésre méltó példa: a Minőrozta, hogy a gyermekkonfekciónál az úgynevezett kötési árak nem haladhatják meg a számított termelői árakat. Sőt később úgy döntöttek, hogy hatféle, alapvetően fontos gyermekruházati terméknél öt százalékkal csökkentik áraikat Az ingatlankezelő vállalatok nem minden esetben tartották be a számukra kiadott árjegyzék díjtételeit. Az ellenőrök olyan esettel nem találkoztak, ahol a változatlan beszerzési ár ellenére emelték volna a fogyasztói árat, olyannal azonban igen — például az Elektroakusztikai Gyár esetében — hogy, bár a termékek önköltsége csökkent, ez nem jutott kifejezésre az árak alakulásában. Üzbegisztán! gyapotkombájnok külföldön Taskentből igen sok gyapotszedő kombájn érkezett Irakba. Az üzbég gyártmányú gépek már munkába álltak. A taskenti gyár ebben az évben több mint 200 gyapotszedő kombájnt szállított Egyiptomba, Bulgáriába, Kubába és több más országba. A gyapotkombájn-gyártás egyik fő iparága Üzbegisztánnak, hiszen ez a szovjet köztársaság a világ egyik legnagyobb gyapottermesztője. 1973-ban 5 millió tonna gyapot begyűjtését tervezik a múlt évi 4,7 millió tormával szemben. Szövetkezet Nógrádkövesden A bizakodásnak van alapja Rosszul sikerült az elmúlt gazdasági év Nógrádkövesden. Ráfizetéssel gazdálkodtak a Táncsics Termelőszövetkezetben. Ennek'nyomán 1,1 millió forintos fejlesztésialap-hiány keletkezett. Szanálták a közös gazdaságot. Azóta már eltelt háromnegyed év. Azért látogattunk Nógrádkövesdre, hogy megtudjuk: sikerül-e idén kivezetni a szövetkezet szekerét a kátyúból? Galgagután a pompás látványt nyújtó szakosított szarvasmarhatelep irodának is beillő portáján beszélgetünk. Szlovák Erzsébet portás mondja: — Közel húsz éven át a szövetkezet bedolgozója voltam. Tagként öt évvel ezelőtt laptem be. Tavaly rosszul állt a szénánk. Idén viszont kedvezően alakulnak a dolgok. Ügy hallom, hogy több a bevétel, mint a tervezett. Nyugodt vagyok, mert tudom, hogy a húsz százalékot is megkapjuk. A veszteség rendezése után intézkedési tervet kellett a szövetkezetnek készítenie, melyben meghatározták, hogy mit tesznek az eredményes gazdálkodás érdekében. A hozott intézkedésekről Nagy Mihály termelőszövetke' zeti elnökkel beszélgetünk. — A növénytermesztésben tovább egyszerűsítettük a ver tesszerkezetet. Csak gabonát, kukoricát, cukorrépát és takarmánynövényeket termesztünk. További finomításra van szükség. Ügy tervezzük, hogy a takarmánytermő területet növeljük a 308 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep állománya miatt. A Cserhát déli lejtőjén, a Galga völgyében nem lehet panasz a közgazdasági adottságokra. Jó minőségű közúttal, vasúttal rendelkeznek. Ám a természeti környezet mostoha. Ezért van szükség a nagy lejtésszögű, rossz minőségű földek művelésből való kivonására. Persze nem hagyják parlagon. Másként hasznosítják. Három év alatt ösz- szesen 400 katasztrális hold föld racionális használatát oldják meg. A szakosított telep környékén idén 200 holdon legelőt telepítettek. Jövőre és 1975-ben újabb 100—100 lóidon alakítanak ki legelőt. Minivíztározó építése is szerepel a tervekben a legelők öntözése érdekében. — A szakosított telep ügyelnek intézésére egy külön dolgozó is elkelne, annyi a gond vele — panaszkodik az elnök. — Az idén remélhetőleg már befejeződik az építés. A félbemaradt beruházás befejezésére újabb 3,3 millió forintot kellett előteremteni. A tejházon, az elletőn és az elkülöní- tőn dolgoznak. November 7- én szerettük volna átadni a telepet. A npzsai TÖVÁLL azonban a központi fűtést akkorra nem tudja beszerelni, így az átadás decemberben várható. Korszerű, nagy költséggel épült a szakosított telep. Jövedelmezővé tétele elsősorban azon múlik, hogy a „benépesítése” miként sikerül. Az év végére a tehenek száma eléri a 200-at. és a teljes fel- töltöttséget jövőre ígérik a szövetkezet vezetői. Van-e elegendő szakember a telepen? Egy felsőfokú és egy középfokú technikus irányít. Mellettük három szakmunkás és három betanított munkás gondozza az állatokat. A közeljövőben még egy takarmányost szeretnének foglalkoztatni. Az idén 18 millió termelési érték előállítása a közös gazdaság feladata. A szövetkezet vezetői szerint az egy dolgozóra jutó termelési érték növekedett, csökkent az önköltség. E kedvező tendenciát erősíteni kívánják. Különösen a gabona hozott sokat a „konyhára”, összesen kétmillió forint nyereségre számítanak. Ez esetben egymilliót szeretnének tartalékolni, a többiből az alapokat feltölteni. Az intézkedési tervben arról is szó volt, hogy növelni kell a kemizálást A korábbi 30 ezer forint helyett az idén 160 ezer forintot fordítottak növényvédelemre. Igaz, hogy a szárazság miatt nem sikerült valami fényesen, de a vegyszeres gyomirtást, növényvédelmet mindenképpen előnyben kell részesítem. A gépesítés fokozása is az idei tennivalók közé tartozott. Az idén egymillió forintért vásároltak gépeket. Köztük egy NDK gyártmányú kombájnt, három román traktort, hozzá munkagépeket. Jövőre pedig egy nyugatnémet gyártmányú cukorrépa-betakarító gépet kívánnak vásárolni. — Kilábalunk a hullámvölgyből — mondja bizakodva az elnök. — Több biztosíték van arra, hogy nem kell szanálni a szövetkezetét! A banki felmérés szerint pénzügyi helyzetünk jónak mondható. Gyakorlatilag alig van tartozásunk. Hízóbikából és cukorrépából további jelentős bevételeket várunk. És miként látja a szövetkezet idei gazdálkodásának helyzetét Bartos János, a közös gazdaság párttitkára? — Különösen a munkaszervezés terén léptünk előbbre. Kevesebb dolgozó több munkát végez! Javult a munkakedv és a munkafegyelem, mert emeltük a fizikai dolgozók bérét. Bizakodással tekintünk a zárszámadás elé. Rozgonyi István Ülést tartott az MSZMP Salgótarján városi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) gyeimet kell fordítani a művelődéspolitikai irányelvek, határozatok megvalósítására. Kimondotta a városi pártbizottság azt is, hogy az eszmei- politikai nevelés terén határozott, következetes harcot kell folytatni az antimarxista nézetekkel szemben. Vissza kell utasítani a párton belül is — minden réteg körében — jelentkező kispolgári élet- és gondolkodásmódot. A salgótarjáni városi bizottság tegnapi ülésén meghatározta a munkastílus és -szemlélet továbbfejlesztésének feladatait. És végül kimondotta, hogy a pártszervek és -szervezetek éves munkaprogramjai féléves munkaterveik összeállításakor, a pártélet egészére vonatkoztatva vegyék figyelembe az eszmei-politikai nevelő munka követelményeit. Kiemelten vizsgálják a párttagságon belül a munkásság élet- és munkakörülményeit, hangulatát, véleményét. Az előterjesztéseket széles körű informálódás előzze meg, használják fel a tömegpropaganda politikai tapasztalatait. Az előre kiküldött és a szóbeli előterjesztés feletti vitában részt vett dr. Molnár Pál, a Nógrád megyei múzeumok igazgatója, dr. Cseplák György főorvos, a kórház csúcsszervezetének titkára, Csík Pál, a városi tanács elnökhelyettese, Varga György, a KISZ városi bizottságának első titkára, Miskolczi István, a síküvegyár egyik alapszerveaetének titkára. Felszólalt a salgótarjáni városi pártbizottság ülésén Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára. Felszólalása első részében azt hangsúlyozta, hogy a marxista párt 'állandó és egyik legfontosabb feladata az eszmei-politikai nevelés. A párt vezető szerepének érvényesülésében nagy szerepe van annak, hogy a párt tagjai ismerjék a párt politikáját, aktívan tevékenykedjenek megvalósításáért, eszmei, ideológiai kérdésekben egységesek legyenek. Mint mondotta: szervezeti, cselekvési egység nélkül nem képzelhető el a párt eszmei- politikai egységének megvalósítása. Arról van szó, hogy a párt X. kongresszusának határozata alapján magasabb színvonalon építjük a szocializmust, és a megnövekedett feladatok teszik szükségessé a párttagság eszmei-politikai nevelését. A X. kongresszus irányelvei szempontjából legfontosabb, hogy tovább erősödjön a párt vezető, ellenőrző tevékenysége, javuljon tömegkapcsolata. Elengedhetetlen — mint mondotta —, hogy mindenütt erősödjék a párt vezető szerepe. A párt politikájának erősítése azt is jelenti, hogy a párttagok mennyire egységesek, hogyan ismerik a határozatokat, mit tesznek érte, hogyan agitálnak mellette —, hogy legyenek eszmeileg szilárdak, erkölcsileg feddhetetlenek, legyenek mentesek azoktól a hibáktól, amik ellen harcolni kell. Géczi elvtárs ezután arról szólt, hogy a nemzetközi osztályharc is azt követeli: fokozzuk az eszmei-politikai nevelő munkát, hogy készítsük fel párttagjainkat „az eszmék szabad áramlására”, hogy párttagjaink a bonyolult kérdésekben is eligazodjanak. Felszólalása további részében a párttagsággal járó jogokról és kötelezettségekről szólt. Hangsúlyozta, hogy a párt a dolgozók legjobbjait foglalja magába. Szólt kulturális életünkről, a közoktatásról és a közművelődésről. Hangsúlyozta, hogy ma pezsgőbb élet van a pártban, pint bármikor eddig, mind többen kérnék pártmegbízatást, erőteljesebb a párttagok hangja, kiállnak a párt politikája mellett. Az üzemi alapszervezetekben levő kommunisták bátran lépnek fel a hanyagsággal, a nemtörődömséggel szemben. Végül kijelentette: az eszmei-politikai nevelő munkát mindennap végezni kell. Azért is, hogy mindig nyílt, alkotó vita folyjék a párt politikájáról, a párttagok képviseljék pártunk politikáját mindenütt, munkahelyen, a családban, az utcán. A pártmunka stílusát változtatni kell ott, ahol szükséges, gyakran kell a végrehajtást ellenőrizni, segíteni, akkor megvalósul az eszmei-politikai nevelő munkára hozott feladatterv is. A vitában elhangzottakat Szabó Aladár, a városi pártbizottság titkára foglalta ösz- sze. Központ és gyáregység (III.) • • Önállóan, jót és gazdaságosan PÁLFALV AI László gyáregység-igazgató szerint nem lenne jó, ha most, azonnal náluk is beveztnék a teljes önelszámolási rendszert, mivel ennék nincsenek meg a feltételei. Ezzel egyetért a vezérigazgató is. Hozzáfűzi, hogy ez a helyzet csak átmeneti állapotot jelent. Ugyanis amíg nincs teljes önelszámolás, addig a gyáregységet nem nagyon érdekli, hogy az általa készített gyártmány mibe kerül, hol lehet és kell a munkafolyamatokat összevonni, hol kell jobban megszervezni a munkát. Jelen pillanatban. Salgótarjánban alapvetően csak arra kell ügyelni, hogy a termeléssel összhangban használják fel a béreket. Amikor majd egy-egy termék önköltségének részletes elemzése is a salgótarjáni gyáregységre hárul, amikor előírják számukra, hogy milyen nyereséget kell előteremteniük, akkor biztos másként intézkednék a különböző gazdasági kérdésekben, bizonyára más lesz majd a munkások felfogása, mert saját bőrükön érzik egy-egy intézkedésük helyességét, vagy helytelenségét. Ezért a központ azon fáradozik, hogy a salgótarjáni gyáregység mielőbb komplett termelő-gazdálkodó egységként, önállóan tevékenykedjék, ne legyen bedolgozója a budapesti gyáregységnek. Az önállóság azt is jelenti, hogy a jelenlegitől másként értékelik majd munkaerőrgaz- dálikodásukat. Jobban meggondolják, hogy tíz munkást, vagy két jól képzett technikust vegyenek-e fel, hogy a leggazdaságosabban gyártsák te az általuk és a központtal egyetértésben elkészített programban szereplő termékeket. A KÖZPONT továbbra is kezében tartja a műszaki fejlesztést és a beruházások eldöntését (a kivitelezés dolga továbbra is a gyáregységek feladata). A központ végzi az anyagbeszerzést, a több ezer alkatrész programozását, nyilvántartását számítógépekkel végzik. Itt azonban az ésszerűség szem előtt tartásával bizonyos önállóságot adnak a gyáregységnek. Például Kecskemétre hárul a műanyagbe' szerzés, a salgótarjániak dolga lesz a lakatos présmunkák elvégzése az égés* vállalat számára. Ezenkívül bizonyos külső kooperációkban is lesz önállóságuk. A piackutatást és az értékesítést továbbra is a központ irányítja. Változás annyiban lesz, hogy a jelentősebb üzletkötéseknél jelen lesznek majd a gyáregységek vezetői, akik nyilatkoznak a teljesítés lehetőségeiről, a határidőkről, s első kézből ismerik meg a megrendelő által előirt követelményeket. A későbbiek során például Salgótarjánból közvetlenül szállítják el az exportképes áruA szakosított szar vasmar haielep látképe Fotó: Fodor Tamás kát, amit ugyanitt számláz* naik majd le. Központban marad továbbra is a gyártástechnológiák ki- dolgozásá; Itt olyan magas képzettségű szakemberek vannak, akik rendkívül sokrétű és alapos ismerettel bírnak egy-egy területen, sok mindent figyelembe tudnak venni a technológiák kidolgozásánál. Ez nem jelenti azt, hogy a salgótarjániaknak nem lehet job b ötletük, elképzelésük a különböző megoldásokra. Abból indult ki a központi vezetés, hogy az íróasztal mellől a technológiák kialakításánál sem lehet mindept előre, kifogástalanul eldönteni. Még a legjobb, legalaposabb elképzeléseket is módosíthatja az élet, a gyakorlat. Az előbb említett segítségre a központ vezetői igényt tartamak és számítanak rá. A koordinációs főosztályra hárul majd a külső és belső kooperáció olyan megszervezése, hogy a programban szereplő alkatrészek időben, és minden gyártmánfyhoz ott le* gyeinek. Az előbbiekből egyértelműen kitűnik, hogy a vállalat központjának komoly, eltökélt szándéka a salgótarjáni gyáregység önállóságának további növelése. Ez a vállalat jól felfogott érdeke is. Bebizonyosodott, hogy Budapestről képtelenség operatíven irányíta* ni, a napi gondolt megoldását segíteni. Ezért a központ továbbra is csak a fő irányokat, a fő koncepciót adja meg a salgótarjáni gyáregységnek, ahol aztán az elképzeléseket őaját testükre szabva megvalósítják. *7 ÖNÁLLÓSÁG további növelésének alapvető kérdéseiben azonosak voltak a nézeteik, Pálfalvai László gyáregységi igazgatónak és Sten- czinger Sándor vezérigazgatónak. Nincs köztük olyan konfliktus sem, amely gátat szabna az egyésges, önállósodási törekvéseknek. Ellenkezőleg: a központ elsősorban a szakmai műveltség, a hozzáértés növelésén keresztül kívánja gyorsítani a már eddig is kedvező irányba bontakozó, és jól alakuló elképzelések megvalósítását. Hogy ez a folyamat mikor lesz teljes értékű, ez nagyban függ a salgótarjáni gyáregység dolgozóitól. Venesz Károly (Vége)
