Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-14 / 215. szám

I’orzik a föld az erdőkürti határban. A November 7. Termelőszövetkezetben 920 holdon már elvégezték a tarlóhántást, összesen 620 holdon végeztek a vetőszántással. Még 130 bold földterület felszántása van hátra, mellyel szeptember végére végeznek. A szerves trá­gyát 160 holdon szórták ki. Képünkön: őszi árpa alá tárcsázzák a földet Három tsz úi utat keres Cél: a jobb, a biztonságosabb MEGYÉNK, mezőgazdasági üzemei mindig nehéz gazda­sági helyzetben éltek. A Na­szály hegységtől keletre le­vőknek a nagyüzemi termelést megnehezítő dombok, a ter­mőföldeket szabálytalanul megbontó csenevész erdők miatt, az átlagnál is kedve­zőtlenebb a helyzetük. A gaz­dálkodás eredményei ezt bizo­nyítják. Az évekkel ezelőtt elért termelési értékük hosszú idő óta nem változik. Ha a gazdálkodás rendszerén nem változtatnak, semmi kilátásuk sincs arra, hogy előnyösen alakuljon helyzetük. Inkább romlani fog. Ez kézzel foghatóan bizo­nyítható Szendehely példájá­val. Mindössze háromszázhet­ven hektár szántóterülettel rendelkeznek. A negyven—öt­ven jószáguk ellátására kény­telenek hét—nyolc kultúrát termeszteni. Az így képzett jö­vedelem csak arra jó, hogy szűkösen fenntartsák magu­kat, mert az üzemük fejlesz­tésére ebből semmi sem jut. Jellemző, hogy a korábban állami támogatással épített istállójuk jó ha hatvan szá­zalékkal van feltöltve szarvas- marhával. Ezt ' az állapotot sokáig nem lehet tartani. Nem különb a helyzet Nő­tincsen sem, jóllehet a szán­tóföldi művelésre ennek a ter­melőszövetkezetnek kedvezőbb a helyzete. Természetesen a körülményekhez viszonyítva. Ehhez a területhez csatlako­zó harmadik mezőgazdasági üzem a felsőpetényi. Gazdasá­gi helyzete semmivel sem kü- lömb a két közvetlen szom­szédjáénál. Amin az sem vál­toztat, hogy a felsőpetényiek évi termelési értéke megha­ladja a két szomszédjáét Gondja mégis a szendehelyi­vel és a nőtincsivei azonos: elért egy bizonyos termelési színvonalat, elsősorban ipari, nem pedig alaptevékenységé­vel, amit a jelenlegi körülmé­nyek között képtelen túllépni. A három mezőgazdasági üzem tagsága arra az elhatá­rozásra jutott — mivel a gpndjaik egyezők —, hogy megvizsgálják az erők egyesí­tését, a termelési eszközök koncentrálását, a területük összevonását. ELHATÁROZÁSUK a tu­lajdonosi felelősségüket bi­zonyítja. Azt, hogy gondos gazdái a közösnek. Az évek óta végzett, néhéz munkával megtermelt érték hozzáértő hasznosítására törekszenek. Nem megrekedni, egy helyen topogni, hanem a lehetőségek felismerésével tovább fejlődni kívánnak. Ennek nagy politi­kai jelentősége van. Példamu­tatás azoknak, akik nehéz helyzetüket felismerik ugyan, hiszen saját bőrükön érzik el­sősorban — de azon túl, hogy ezt hangoztatják, nem tesz­nek semmit megújulásuk ér­dekében. Ellenkezőleg, hely­zetükre hivatkozva az állam­tól különleges elbírálást, anyagi támogatást várnak. Ez nem megy! Ha Szendehely, Nőtincs és Felsőpetény mezőgazdasági üzeme egyesíti erejét, megte­remti a területi, termelési kooperációt, a rétsági járás, de a megye egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemévé vá­lik. Az előzetes számítások szerint, a kezdő termelési értéke eléri az évi negyven- millió forintot, egy jó veze­téssel, a tagság szorgalmas munkájával, szakszerű gaz­dálkodással néhány éven be­lül elérheti az ötven—hatvan- millió forintot is. A három termelőszövetkezet tagságának legfőbb érdeke, hogy egyesítsék közös gazda­ságaikat. Ugyanis ez sok előnnyel jár, amelynek leg­főbb követelménye, hogy az üzemek kimozdulnak a jelen­leg nem sok jót ígérő, egy helyben topogó állapotból. Korszerűsödik a termelés, magasabb lesz a bevétel, biz­tonságossá válik a tagság anyagi helyzete. Egyszóval: esztendőről esztendőre meg­újulhatnak. Érdemes néhány dologban közelebbről vizsgálni a három termelőszövetkezet helyzetét. Az egymásra utaltságuk fel­ismerése nem új dolog. Közö­sen végezték a növényvédel­met. A melléküzemági tevé­kenységben Felsőpetény és Nőtincs egymást támogatja. Ezt az élet követelte, amit a tsz vezetői, tagjai megértet­tek. Azt is ismerik, mit ered­ményezhet a növényápolásban például az egyesülés. A terme­lési szerkezet legkorszerűbb kialakítását, a fejlett techno­lógia alkalmazását, amelynek magasabb, gazdaságosabb ter­melés a következménye. Nagy lehetőségek nyílnak a szarvasmarha szakosított te­nyésztésére. Nőtincsen, Szen­dehelyen viszonylag korsze­rű, de kihasználatlan férőhe­lyekkel rendelkeznek. Szű­kös anyagi helyzetük viszont nem teszi lehetővé az állatok vásárlását. Felsőpetényben viszont, ahol a tejtermelésben a megye egyik legkimagas­lóbb eredményét érték el, hely hiányában nem tudnak bőví­teni. Kérdéses, hogy saját erő­ből képesek lennének-e na­gyobb beruházásra? Ha egye­sülnek, ezek a gondok megol­dódnak. Szarvasmarha is van, férőhely is rendelkezésre áll, nem szükséges ilyen célra pénzt fordítani. A NASZÁLY alatt ma még nehéz körülmények között élő termelőszövetkezetek új uta­kat keresnek a biztonságos, jövedelmező gazdálkodás meg­teremtésére. Az egyesülés leg­főbb alapja a tagság szorgal­ma. Hogy hozzáértő gazdája legyen a termelőszövetkezet­nek. A vezetők is nagy ta­pasztalattal rendelkeznek. Ezt bizonyítják a nehéz körülmé­nyek között elért eredmények. Bobál Gyula A pártoktatási év előtt Indulásra készen A SALGÓTARJÁNI öblösüveggyár pártbi­zottságának négy évre szóló tömegpropagan- da-terve van. Ebben foglaltak állást az 1973/1974-es pártoktatási év szervezett okta­tási formáira is. Igaz, a pártoktatás megkez­déséig még több mint egy hónap van hátra, a párt-végrehajtóbizottság szerdai ülésén már úgy fogalmaztak: jó volt az előkészítés, a szervezés, indulásra készen állnak. Kiválasz­tották a propagandistákat, elfogadták a je­lentkezőket, meghatározták az oktatási for­mákat. Az öblösüveggyár pártalapszervezeteinél ebben az évadban összesen hét oktatási for­mát indítanak. A nemzetközi politikai kérdé­sek tanfolyamán egy csoportban 24-en, a szo­cializmus építése kérdései szemináriumán hat csoportban 107 hallgató vesz majd részt. A pártirányítás-pártélet tanfolyamon 92, a gaz­daságpolitikai előadásokon 89, a vállalati gaz­dálkodás szemináriumán 19, a társadalmi és állami élet kérdései tanfolyamán 19, míg a magyar forradalmi munkásmozgalom szemi­náriumon 24-en tanulnak majd. A politikai oktatás magasabb formáin — a marxista— leninista esti egyetem szakosító és speciális tanfolyamokon tizennyolcán gyarapítják tudá­sukat. És ami nagyon figyelemreméltó: a marxista esti középiskolába 23-an jelentkez­tek, valamennyien fizikai munkások. Sok jó tapasztalattal találkozhat az ember, ha az öblösüveggyár pártoktatási előkészüle­teit vizsgálja. Azzal például, hogy szinte vala­mennyi párttag részt vesz a politikai okta­tásban, továbbképzésben. A pártbizottsághoz tartozó 492 párttag közül 456 beiratkozott va­lamelyik tanfolyamra, csak azok kaptak fel­mentést, akik szülési szabadságon vannak, idős nyugdíjasok, avagy tartós betegszabadsá­gukat töltik. Viszont az is érdekes, hogy a pártoktatásba bevonták a párton kívüli szocia­lista brigádvezetőket, a nők közül azokat, akik felelős beosztásban dolgoznak. A pártok­tatás keretében fejlesztik politikai képzettsé­güket a párton kívüli tömegszervezeti és moz­galmi vezetők is. Természetesen az önkéntes­ség alapján. Évek óta jól bevált szokás, hogy a legkép­zettebbek, legrátermettebbek közül választják ki a propagandistákat is, akik valamennyi­en párttagok. A propagandisták nagyobb ré­sze esti egyetemmel, szakosító, vagy speciá­lis tanfolyammal rendelkezik, kevesebben a marxista középiskolával. Rendkívül ügyelnek a minőségi cserékre is. A jelenlegi 19 propa­gandistából csak hét az új, ezek is olyanok, akik most végezték el a magasabb politikai tanfolyamokat. Korábbi tapasztalat, hogy egy­egy propagandista betegsége idején gond volt a tanfolyam vezetése. A párt-végrehajtóbi­zottság most úgy döntött, hogy úgynevezett tartalék előadókról is gondoskodnak, öt olyan propagandista áll rendelkezésükre, akik bár­mikor „beugranak” a szemináriumok leveze­tésére, az előadások megtartására. A propa­gandisták érthetően pártmunkában látják el feladataikat. , Arról már szóltunk, hogy az öblösüveggyár­ban a pártoktatáson való részvétel az önkén­tesség alapján történik. Az alap szervezetek ajánlást adtak egy-egy oktatási formán való részvételre. Az viszont szigorú elv, hogy min­denki képzettségének megfelelően tanuljon. Az alapszervezetnek az igen mellett a nemet is ki kell mondani, hiszen akad olyan párt­tag is, aki kényelmi szempontból az alacso­nyabb fokú oktatási formára jelentkezik, de van olyan is, aki politikai alapképzettségét meghaladó tanfolyamra pályázik. Ezek az őszinte beszélgetések hasznosak, s szinte va­lamennyi párttag megértette az alapszervezet javaslatát. A pártoktatás mellett jelentős azoknak a száma, akik a KISZ és a szakszervezet által szervezett oktatási formákon vesznek részt. A KISZ például 13 csoportban 143 tagja, a szak- szervezet pedig húsz csoportban 571 dolgozó részére szervezett különböző politikai oktatási formát. Nagyon jó dolog, hogy a gyári párt- bizottság — az igényeknek megfelelően — biztosítja a szemináriumok vezetőit. Jól kép­zett kommunistákat küld akár a KISZ, akár • szakszervezeti szemináriumok élére. Október közepétől minden héten kedden tartják a politikai oktatásokat az öblösüveg­gyárban. Ügy, hogy a termelésből ne vonják ki a dolgozókat. Ezért gond is jelentkezik. A korábbi évek tapasztalata, hogy a vidékről bejáró dolgozók egyike-másika megvárja ä tanfolyam kezdetét, de utána arra hivatkozva, hogy indul az autóbusz, otthagyja az oktatást. Most azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy esetleg több üzemmel egyeztetve vidéken is rendeznének, szerveznének politikai oktatási formákat, ahová a propagandistákat, az elő­adókat a gyári pártbizottság biztosítaná. Erre a megoldásra az első hetek tapasztalatai után ismét visszatérnek. KEZDÉSRE készen állnak az öblösüveg­gyárban. Már érkeznek a tananyagok, a tan­folyam hallgatóinak névsorával átveszik azo­kat a propagandisták, hogy felkészülten lás­sanak hozzá egy eredményesnek ígérkező pártoktatási évnek. Somogyvárí László Fontos politíkoi kérdés (Folytatás az L oldalról) szakszervezetek karolják fel. E munka hatékonysága érde­kében az üzemek, vállalatok november 30-ig készítsék el konkrét intézkedési tervüket. A vitaindítót követő eszme­csere során Lombos Márton, a Balassagyarmati városi Ta­badvezeték Gyárának igazga­tója elmondta, hogy 1970-ben öt dolgozó részére 856 ezer forint kamatmentes hitelt biz­tosítottak lakásépítkezésre. Ebből az összegből az új kormányhatározat alapján 25 munkásnak tudnak kölcsönt nyújtani Azt kérte, hogy kapjanak annyi lakást, amennyihez a vállalat. anyagi* a városközpontokban, a belső nél nagyabb mértékű meg- stlgóSnf ^ár^páS^tb Szükség van arra, hogy a megyei és városi tanácsok na­gyobb figyelmet fordítsanak a lakásépítési akció megszer­vezésére és lebonyolítására. Ebben a munkában tevéke­nyen vegyenek részt a szak- szervezetek és a KISZ. A ta- aács elnöke hangsúlyozta, nácspk a munkások részére hogy kiemelkedő gondosság- ne csak a perifériákon, hanem gal és az anyagi eszközök mi­területen is építsenek laká- teremtésével kívánnak hoz- sokat. Az építőipari kivitele- zájárulni az akció sikeréhez, ző vállalatokat, szövetkezte- Eddig az OTP-társasházak tű­ket, tervező intézeteket arra lajdonosai 67 százalékban kéri a megyei pártbizottság, munkások. Az új lakáskon- hogy indítsanak munkaver- strukeióban eddig a kábel- senyt a mimkáslakás-építke- gyár jelentkezett igényével. zés meggyorsítására, kezdeményezést a Ezt megyei művek Balassagyarmati Sza­ság gazdaságpolitikai csoport- vezetője megemlítette, hogy Salgótarján városban a kiosz­tott lakások 55 százalékát: munkások kapták 1973 első felében, ez 5 százalékkal több, mint az előző esztendőben. Géczi Imre, a Magyar Kábel- n w 7ir ­r.^ov.T-Loí Sra- Dr. Hegedűs Karoly, a Salgó­Tőrténeímí borvidéknek nem nevezhető. De sokan ta­núsíthatják, hogy kitűnő a hegyek leve Bujákon. A bá­náti és olaszrizlingből, mé­zesfehérből igazi jó bort ké­szítenek. A közelmúltban Bu­jákon járva a szüretről, a borkészítés előkészületeiről érdeklődtünk. A falutól délre a Fenyvesi- dűlőben található a termelő- szövetkezet 24 holdas szőlő­táblája. Valamikor a Pappen­heim grófok birtoka volt. Ké­sőbb eladták az egyik pesti egyetemnek. A felszabadulás után néhány évvel került a közös gazdaság tulajdonába. Simogató szeptemberi nap­sütés. A magasfigyelőn ott áll Géczi István, a szőlőpásztor. Fontos megbízatást teljesít a 70 éves szövetkezeti nyugdíjas, őrzi a szőlőt! Mindennap el­kap egy-két tolvajt, aki dézs­málja a fürtöket. — Néhány perccel ezelőtt zavartam el három gyereket. Nagjy a tábla, nehéz őrizni. Augusztus 10-től vagyok kinn a hegyen, csak szüret után jár le a megbízatásom. Jókedvű ember az öreg. megtudjuk róla, hogy saját szőlője is van. — Nem csak a szőlőt szere­tem, hanem a levét is. Regge­Borszereto szőlőpásztor Szüretelnek Bujákon lenként felhörpintek egy fél­decit, esténként megiszom egy félliter bort. Az egészségre nem panaszkodhatom. Azért a szőlő csipegetését már megunta. A múltkoriban mondta is a fia: — Ejnye, apám, miért körtét visz a sző­lőbe?... A katonásan sorakozó sző­lősorok között Opolcsik Imré­vel, a közös gazdaság elnöké­vel szemlélődünk. Homokos, délies fekvésű a tábla, még a bujáki templom tornya sem látszik a távolból. Az el­nök mondja: — Gyenge az idei termé­sünk. Tavaly 12 vagon sző­lőnk termett, az idén csak 8 vagonra számítunk. A csapa­dékhiányt nagyon megérez- tük. A szüretet már megkezdték. A csemegeszőlővel. A vásár­lók elsősorban . Salgótarján­ban és környékén találkozhat­nak a bujáki szőlővel. A MÉK-nek már eladtak 260 mázsát. Á szüret folyamatos, még további 40 mázsát érté­kesítenek a közejlövőben. — Borszőlőnk is lesz vagy 6 vagonnal — fűzi tovább a szót Opolcsik Imre. — Szer­ződtünk a gyöngyösi pince- gazdasággal, nekik szállítunk. További telepítésről tárgya­lunk velük. Szeretnénk 100 holdon szőlőt termeszteni, eh­hez kérünk segítséget. Telepítési tervekkel már a ’60-as évek elején is foglal­koztak Bujákon. De nem lett belőle semmi. Vágyálpmként kergették a 150 holdas telepí­tést, miközben a meglevő 24 holdon is- nyakig érő fű nőtte be a tőkéket. Így azután el­úszott az állami támogatás, olyan szövetkezet kapta, mely­nek | vezetői élelmesebbek, talpraesettebbek voltak. Nézegetjük a fürtöket. Sűrű, de „ablakos” a bogyótermés, kevés a fürt. Látszik, hogy er­refelé az elmúlt év augusztu­sától alig volt eső. Homokos az altalaj, nagyobb a vízigé­nye, mint a kötött talajnak. A vesszők fejlettek, a tőkék megkapták a szükséges szer­ves- és műtrágyaadagot En­nek ellenére a tavalyi hektá­ronkénti 88,5 mázsás átlag­termés helyett az idén alig 60 mázsással számolhatnak. A cukor ér lelő melegben azért bizakodnak. Ha mennyiségi­leg nem. is, de minőségben szeretnének kifogástalan sző­lőt eladni. A szakértelemmel nincs különösebb gond. Ma­napság már Molnár József pincemester is serénykedik. A borászat csínját-bínját ismeri. Nagybátyja még a Pappen- heim-uradalomban vincellér volt. Tőle leste el Molnár Jó­zsef a szőlészet-borászat for­télyait. Már a kádakat ké­szíti elő a szüretre. Mert bár­milyen a termés Bujákon, azért a szüret mindig ményszámba megy. Mostoha év után remény­öt éve termelőszövetkezeti tag Gábor Mária (Fodor Tamás felvétele) kednek Bujákon,' hogy a kö­vetkező talán jobban sikerül. RozgonyJ István _ iarjáni városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának titkára arra kérte a vállalatokat, hogy igényeiket időben nyújtsák be. A felszólalásokra Devcsics Miklós válaszolt, aki a többi között hangsúlyozta: — Azért kezdeményez eb­ben a megyei pártbizottság, mert fontos politikai feladat­nak tartja, A munkásosztály olyan kívánságának teljesíté­séről van szó, amely a leg­alapvetőbb szociálpolitikai követelményét oldja meg. A végrehajtásban minden szerv­nek nagy a felelőssége, amíg ez a probléma meg nem ol­dódik. Nem segíteni kell ezt az akciót, hanem kötelező jelleggel megoldani. A vég­zett munka jelzi a munkások­hoz való viszonyulást is. Szólt a tervezési feladatok össze­hangolásáról. a tanácsok, szakszervezetek feladatairól, majd a kinek és hol adjunk lakást kérdést elemezte rész­letesen. Befejezésül az elosz­tás követelményeit említette meg. Ezután került sor a letele­pített üzemek helyzetével és tevékenységük hatékonyabbá tételével kapcsolatos felada­tok megvitatására. Ennek részletes ismertetésére lapunk későbbi számaiban visszaté­rünk. NÖGRÁD — 1973. szeptember 14„ péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom