Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

Ä demokratikusabb iskoláért A szocialista nevelés fejlesz­tése feltételezi az iskolai élet demokratikusabbá tételét. Ezért az új tanévben beveze­tendő új rendtartásban tovább növekszik a nevelőtestületek szerepe, jelentősége, nagyobb gyakorlóterepet kap az Ifjúság közéletiségre, az önállóságra, az öntevékenységre való fel­készüléshez, s jobb lehetőség lesz az iskola és a szül"i ház közti együttműködésre, hiszen bővülnek a szülői munkakö­zösségek jogai is. Pedagógus, szülő és diák egyaránt demok­ratikusabb keretek között te­vékenykedhet az új tanévtől az iskolában. A til szu'oi munkaközösségek szerepe A szülői munkaközösségek hagyományos feladata, hogy segítsék az Iskolai és a családi nevelés összehangolását, az if­júság szocialista szellemű ne­velését. Ennek érdekében szervezniük kell a szülők tá­jékoztatását az iskola előtt álló feladatokról, valamint az ifjúsági szervezet tevékenysé­géről, s közvetíteniük a szülők véleményét és javaslatait az igazgatóhoz. Teljes jogú part­nerként részt kell vállalniok, tehát a fiatalok szocialista emberré formálásában. En­nek érdekében kaptak több jogot, nagyobb beleszólást az iskola dolgaiba a szülői mun­kaközösségek. Az új rendtartás szerint je­lentősen megnövekszik pél­dául az iskolai választmányok szerepe. Eddig csupán meg- hívhatók voltak a választmány elnökei bizonyos tanácskozá­sokra, az ősztől kezdve pedig minden Iskolatípusban köte­lezően meg kell hívni őket a szülőket is érintő jelentősebb témák tárgyalására. Ezek kö­zé tartozik például az iskolai munkatervek egyeztetése, az iskolai és a családi nevelés köze« feladatainak meghatá­rozása, a szülői munkaközös­ségek tevékenységének érté­kelése, a tanulóifjúság erköl­csi, politikai, világnézeti fej­lettségének mérlegelése, a szü­lők anyagi megterhelését je­lentő intézkedések megbeszé­lése stb. Ezenkívül a választ­mány véleményét minden esetben meg kell hallgatnia az Igazgatóknak az olyan kérdé­sekben, mint az iskola házl­es napirendjének kialakítása, az iskolai hagyományok rend­szerének fejlesztése, az isko­la, az ifjúsági szervezet és a szülői munkaközösség kapcso­latának összehangolása, vala­mint akkor, ha az iskola életét jelentősen befolyásoló köz­ponti, vagy helyi intézkedé­sekről, illetve, ha a szülői közvéleményt erősen foglal­koztató kérdésekről van szó. Ezzel tulajdonképpen a szü­lők nagyobb beleszólási, vé- leménymondásl jogot kaptak az iskola nevelőimunkájába, hiszen az Iskola szülői munka- közösségének választmánya az osztály-munkaközösségek el­nökeiből áll, nekik pedig er­kölcsi kötelességük minden szülő véleményének a meg­hallgatása. Szervezetileg így biztosítva van, hogy a szülők hallassák szavukat és igazán a nevelők egyenjogú partnerei legyenek. Bővülnek a tanulók jogai A tanulók helyzete is meg­változik az iskolákban, ők is több jogot, nagyobb önállósá­got kapnak. Már az általános iskolákban döntési joga lesz az úttörőcsapatnak — termé­szetesen az igazgatóval törté­nő egyeztetés alapján — az olyan fontos kérdésekben, mint a szakkörök számának, jellegének, munkatervének meghatározása, az Iskolarádió, az Iskolaújság szerkesztési módszereinek kialakítása; vagy az úttörőotthon házi­rendjének, programjának ki­dolgozása. Azután egyetértési jogot kapnak az ifjúságpolitikai cé­lokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában, valamint a tanulók állami kitüntetésében Is. A középiskolákban pedig tovább bővülnek ezek a jogok, hiszen a KISZ joga például az iskolai diákparlament összehí­vásának kezdeményezése Is. Az új rendtartás természe­tesen csak az állami szervek által előírható jogokat és kö­telességeket tartalmazhatja, ezért a KISZ külön állásfog­lalást adott ki tagjainak és is­kolai szervezeteinek a rend­tartással kapcsolatos jogokról és kötelességekről. E két do­kumentum foglalja tehát ösz- sze az iskolai tanulók tevé­kenységének kereteit. Üjdon- ság, hogy a középiskolákban minden tanuló külön is meg­kapja a rendtartás ifjúsággal foglalkozó fejezeteinek szöve­gét, s minden KISZ-szervezet a teljes rendtartást. A csalód feladata A tanulóknak persze otthon Is, az iskolában is nem csupán Jogaik vannak, hanem köteles­ségeik Is. De ezekre csak ak­kor tudjuk őket ránevelni, ha, lehetőséget adunk számukra a felelősség fontosságának a felismeréséhez, ha növeljük önállóságukat. Ezért nem csak az a család feladata az isko­lai élet demokratikusabbá té­tele közben, hogy egyetértsen a rendtartásban biztosított Jo­gokkal és a megkövetelt, köte­lességekkel, hanem az is, hogy otthon azonos elvek alapján hasonló gyakorlatot alakítson Id, mint az iskolában a peda­gógusok. Mert Önmagában ke­veset ér az iskola erőfeszítése, ha a szülők felfogása nem változik, ha otthon nem le­hetnek Jogai a gyerekeknek, vagy éppenséggel mindent megengednek neki. Tóth László Szeptember 22-én nyílik A II. nemzetközi kisplasztika! biennále A következő hetek képző­művészeti eseményei között kiemelkedőnek ígérkezik a Műcsarnokban szeptember 22- én nyíló II. nemeztközi kis­plasztika! biennále. A mosta­ni seregszemle méreteit, a részvevők számát tekintve ala­posan felülmúlja elődjét; míg az első tárlaton 22 ország mű­vészei 116 alkotással vettek részt, a mostani, szeptemberi bemutatón már 36 ország 146 művésze jelntkezik mintegy 800 alkotással. A hazai és kül­földi szakemberekből álló zsű­ri tíz művész munkáit jutal­mazza majd. Az ünnepélyes díjkiosztóra szeptember 24- én kerül sor. A hazai képzőművészgárda számos tagja külföldi kiállító­termekben jnutatkozik be alko­tásaira. Így a finnországi Tam­perében Ardai Ildikó fiatal textiltervező iparművész ön­álló tárlattal ad ízelítőt mun­kásságából. A prágai régi vá­rosháza galériája ad otthont a „Szecesszió a magyar grafiká­ban” címmel a Magyar Nemze­ti Galéria gyűjteményéből rendezett bemutatónak. A lengyel fővárosban a na­pokban nyílik meg — október 10-ig tekinthető meg — Ko­kas Ignác festőművész kiállí­tása. „öt festő a modem magyar művészet elődei közül”, ezzel a címmel a bukaresti Athéné­ul Oeremben rendez tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria. Ezt a tárlatot októberben a Ko­lozsvári Szépművészeti Múze­um látogatói is megtekinthe­tik. Viszonzásként a Kolozsvá­ri Szépművészeti Múzeum de­cemberben Budapesten rendez bemutatót a Nemzeti Galériá­ban. V. üegorov dokumentumregénye; A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította : Havas Ervin (15.) Az őrnagy felemelte a kagy­lót tárcsázott és egy Zeich ne­vű urat kért a telefonhoz. — Hadd vizsgálja meg önt a mi kiváló belgyógyászunk, azután majd visszatérünk az ügyre — mondta Schönhau­sen. A megegyezés Nemsokára megérkezett az orvos, civilruhában, köpeny nélkül. — Zeich úr, vizsgálja meg ezt az urat alaposan — muta­tott Scönhausen Szergejevre — es dolgozza ki a hatásos gyógy­módot, hogy visszanyerje az erejét. Ha elkészült, hívjon tel, Heckert úr majd vissza­kíséri a vendéget. Az orvos és Szergejev ki­mentek a szobából. — Megbeszélt mindent a doktorral? — Igen, excellenciás uram, ha Szergejev betegsége igaz­nak bizonyul, az egy jó pont a javára. Ehhez már csak ar­ról kell meggyőződnünk, hogy valóban élnek-e rokonai Né­metországban. Ügy gondolom, hamarosan táviratozhatunk Berlinbe Szerge j beszervezésé­ről, és a vele kapcsolatos ter­veinkről. Aligha találhatnánk alkalmasabb rezidenst nála. Heckert szavai meggyőzték Schönhausent. — Valóban nincs rá bizo­nyítékunk, hogy Szergejev kettős játékot űz. Kérem, ér­tesítse Berlint, mi pedig foly­tatjuk az ellenőrzést. Most már a gyakorlati munkában Kell kipróbálnunk őt. Megcsendült a telefon. Schön­hausen vette fel a kagylót. — Az orvos megállapította, hogy Szergejev sebesülése után súlyos operáción esett át. Állapota alapján nem való­színű, hogy tagja valamilyen felderítő vagy elhárító szerve­zetnek. Schönhausen néhány pilla­natra elhallgatott, Ujjaival já­tékosan megkocogtatta az asz­talt: — Ez jó hír. Háború esetén nem hívják be a hadseregbe, ott marad nekünk kellő he­lyen. Állítsa össze a berlini jelentést, és kísérje vissza a vendégünket. Heckert távozása után Schön­hausen gondolataiba mélyedt. A probléma, amely Damok­lész kardjaként fenyegette, úgy látszik, megoldódott. Si­került végrehajtania Berlin utasítását az iráni terrorista- és diverzánscsoportok meg­szervezésére; azok már készen állnak a bevetésre. Az embe­rek kiválasztása sem okozott különösebb nehézséget. Iránban jócskán működtek különböző emigransszerveze- tek, mint például az Orosz Ál­talános Katonai Szövetség, vagy a kjsoroszok, orosz nem­zetiszocialisták, fehérgárdis­ták ilyen-olyan szövetségei. Tagjaik között mindig lehe­tett találni megfelelő sze­mélyt. De olyan szovjet em- Dert beszervezni, aki a Kau­kázuson túli területen élve elvez! a helyi szervek bizal­4 NÓGRÁD = 1973. szeptember 12., szerda MOZIÉLET ptmek a héten A hét filmműsora szolgál­tat néhány kellemes meglepe­téssel. Különösen Bob Rafel- son filmje, az öt könnyű da­rab, melyet a salgótarjáni No­vember 7. Filmszínházban játszanak elsőként Nógrád megyében. A balassagyarmati Madách Filmszínházban Henri Ver- neuil francia—olasz kopro­dukcióban forgatott, kitűnően megcsinált, bár némi eszmei tisztázatlanságot tükröző film­jét, a Betörést szeptember 13 —16-án vetítik, Jean-Paul Belmondóval és Omar Sha- riffel a főszerepben. A Zahar Berkut című középkorban ját­szódó szovjet filmet szeptem­ber 17—19-én mutatják be. A sikerfilmek sorozatban kerül vetítésre szeptember 13—16- án a fő programban is ját­szott Betörés című bűnügyi film. Szeptember 17—18-án A medve és a baba című fran­cia filmben egy „hajdani” nagy sztárt, Brigitte Bardot-t láthatják a mozlnézők. Vasár­napi matiné előadáson, szep­tember 16-án az Ecce homo. Homolka című csehszlovák szatirikus filmvígjátékot te-' kinthetik meg az érdeklődők. Zahar Berkut séggel szembeszálló szerelem- Jadk Nicholsont láthatjuk vt- ről. szont. Ebben az elgondolkod­Az.öt könnyű darab című tató, nemes szándékkal forga- amerikai filmben a 22-es tott filmben is emlékezetes csapdájának Yossarian-jét, alakítást nyújt. A salgótarjáni November 7. Filmszínház az ukrán Leo­nyid Oszika Zahar Berkut cí­mű filmjével kezdi az új mű­sorhetet, s szeptember 13—15- éin tartja azt műsoron. Szep­tember 18—19-e között a dél­utáni előadáson a Ne csalj, kedves! című NDK zenés filmvígjátékot, míg az esti két előadáson az öt könnyű da­rab című amerikai filmet mu­tatják be. Szeptember 15-én, szombat délelőtt az Utánam, gazfickók! című romantikus NDK kalandfilmet vetítik. Vasárnapi matinén a Két mamám és két papám van cí­mű jugoszláv fimvígjáték ke­rül közönség elé. A Tarján étteremben egy francia film- vígjátékot, az Egy bolond Pá- rizsban-t játsszák szeptember 18-án. Art Kino előadáson szeptember 14-én a JózsSf Attila Megyei Művelődési Központban a Vadászjelenetek A ls<V Bajorországban című NSZK filmet tekinthetik meg a művészi filmek kedvelői. Két film érdemel különösen figyelmet a hét filmműsorá­ból. Az egyik a kijevi film­stúdióban készült, ahol az utóbbi időben már több kitű­nő szovjet filmet (Elfelejtett ősök árnyai, Fekete tollú fe­hér madár) forgattak. A XII. században játszódó történet izgalmas, látványos jelene­tekben beszél hősi küzdelem­ről, emberi nagyságról és hit­ványságról, minden nehéz­mát, s képes az átdobott ké­mek és diverzánsok összefo­gására, irányítására — sokkal­ta bonyolultabb feladatot je­lentett. Pedig a berlini köz­pont minden levelében türel­metlenül követelte Schönhau- sentől a probléma elintézését. Ezért örült módfelett Schön­hausen Szergejevnek, akire rábízhatják ezt a feladatot. Amikor Szergejev ismét be­lépett, Schönhausen úgy né­zett rá, mint a megmentőjére. Szakmai bizalmatlansága a kevéssé ismert ember iránt nyomtalanul szertefoszlott. — Foglaljon helyet, Szerge­jev úr — igyekezett hangját meleggé hangolni. Szergejev szótlanul leült. Látszott rajta, hogy megvisel­te az orvossal való beszélgetés. A belépő Heckert is melléjük ült. — Szergejev úr, belgyógyá­szunk véleménye szerint né­hány hónapos kezelés után nyoma sem marad a rossz közérzetnek. Természetesen a későbbiekben is kímélni fog­juk az egészségét. — Lehetséges Schönhausen űr, hogy némi időt kapjak a javaslat megfontolására? • — Ez ki van zárva. Még ma hallanom kell a végleges vá­laszát. Szergejev megfontoltan mondta: Hivatás — szakma — A községünkben egyetlen élő népművelőt sem láttami Nagyon halvány és tág fogalmaim voltak csak erről a tevé­kenységről. Még ma sem látok elég tisztán, mert az iskolá­ban csak második és harmadik évben foglalkozunk népmű­veléssel. Hogy végül is népművelő vagy könyvtáros leszek-e, még nem tudom — majd az idő eldönti. Addig lebegek a kettő kozott. Szakma vagy hivatás? Érdemes egy kicsit elmeditálni a kérdésen, mert szokj akik választják, maguk sem tudják eldönteni, hogy minek tekintsék. Mint ahogyan a fentieket nyilatkozó Börzsönyi Erika, másodéves népművelés-könyvtár szakos hallgató — is feltette önmagának a kérdést. Aztán rövid töprengés után válaszolt is rá; — Nevezzük egyelőre szakmának. De vajon, ha Erika és társai kikerülnek az iskolából, és az ideális, a laboratóriumi környezetből belecsöppennek a valóságba, a- gyakorlati életbe, amely közel sem azonos a bent látottakkal, tanultakkal — nem riadnak-e vissza a sok ismeretlentől, nehézségtől, merik-e hivatásszerűen vállalni egy nagy közösség okítását, művelését? Mit tesz azért az is­kola, hogy nagy-nagy elhivatottsággal, önbizalommal és jó adag harci kedvvel lépjenek be egy kis falu vagy egy város művelődési intézményébe, amelynek sorsa ezentúl tőlük is függ? Az iskola adja az elméleti ismereteket, az alapot, de azt már az egyénre bízza, hogy hogyan gazdálkodik a tanultak­kal. Nem vagyok elég talpraesett..' 1 Éppen ezért nagyon fontos, hogy az egyén rendelkezzen mindazokkal a személyiségjegyekkel, amelyek a népművelő­munkához fontosak. Legyen talpraesett, agilis, legyen kitartó, ötletgazdag, szakmailag jól képzett, legyen megnyerő. Nem ismerem a népművelést okító iskolák felvételi rendszerét, így azt sem tudom, hogy a tanulók kiválasztásá­nál mennyit nyom a latban a rátermettség vizsgálata. De ar­ról már vannak tapasztalataim, hogy sok végzett népművelő — féléves munka után pesszimistán, elveszett emberként hagyja ott a pályát, vagy csinálja tovább kényszerűségből. S ennek biztos, hogy nem egyedül a gyakorlati kudarcok sora az oka, a bajok gyökereit inkább visszamenőleg kell keres­ni. Vegyük ismét Börzsönyi Erikát. Hogyan került Debrecen­be népművelés-könyvtár szakra? Azt már elmondta, hogy csak tág és homályos fogalmai voltak erről a tevékenységről/ A „Madáchba” egészségügyi szakközépiskolába járt; harmadik osztályos koráig ápolónő akart lenni. De érdekelte az irodalom, tagja volt a honisme­reti szakkörnek. A könyvtári munkát is kedvelte, vagy leg­alábbis szeretett könyvtárba járni. így került Debrecenbe népművelés-könyvtár szakra. A következőket ő maga vallja; — Ügy indultam neki, hogy tudtam, nem vagyok elég talpra­esett ahhoz, hogy népművelő legyek. Ami az iskolát illeti, ott az alapokat megkapjuk, és bíznak "abban, hogy hasznosí­tani tudjuk azokat, és magunkat is tovább műveljük. Előtanulmányok és önvizsgálat Erika, mint a megyei tanács társadalmi ösztöndíjasa, nyári gyakorlatát a pásztói művelődési központban töltötte. Amikor arról kérdezem, hogy milyen tapasztalatokat gyűj­tött a gyakorlat során, a látottak megfelelnek-e az elképze­léseinek, vonogatja a vállát. Nem sokat látott a nyári pangás miatt, adminisztratív munkát végzett, kár, hogy most kell elmennie, amikor már lesz valami a házban. Javaslom, hogy fantáziájúnk egy kicsit! Ha pL neki kéne egy falu művelődési házát irányítani, hogyan csinálná? Nehezen fogalmazódik meg a válasz, aztán kijelenti, hogy gondolkodása annyira elméleti még, hogy nem is tud a kér­désre kielégítő választ adni, majd; — Félek, hogy mégis könyvtárban kötök ki — mondja. Abban megegyezünk, hogy nem ártana, ha a leendő népművelő előtanulmányokat végezhetne, megismerkedne e foglalkozás gondjaival nehézségeivel. Megkockáztatom azt a kijelentést is, hogy még jobb lenne, ha az iskolába kerülés előtt kerülne sor ezekre az előtanulmányokra; hogy a je­lölt lássa mit vállal, önvizsgálat alá vesse magát, tudja-e ő ezt valaha csinálni? S akkor bizonyára nem találkoznánk olyan sok kedvszegett fiatal népművelővel. Vagy visszatérve a konkrét példára, Erikára; nem len­ne olyan homályos számára a jövő, talán nem akarna min­denáron a könyvtárba menekülni, talán nem lenne benne annyi félelem és fenntartás a népművelömunka iránt. Eset­leg nem is választotta volna ezt a nehéz mesterséget (Folytatjuk) vékiss — ő V / / /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom