Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

CEREDI HELYZETKÉP A tarlóhántást teljes egészében elvégezték a ceredi termelőszövetkezetben, összesen 549 hektáron — újságolta Újhelyi Ágoston főmezőgazdász. A száraz időjárást a másodvetés megsínylette. Az őszi vetés alá 100 hektáron végezték el a szántást, és 110 hektár befeje­zése a jövő feladata. Az ütemmel nem elégedettek, rendkívül száraz, kemény a termőföld. A megmunkálásra váró talajba őszi búza kerül. A vegyes műtrágyát a felszántott 100 hek­táron kiszórták. A talajerő-visszapótlás érdekében eddig 50 hektáron szerves trágyáztak. Emellett a terveknek megfelelő ütemben halad a talajjavítási munka. Az elkövetkezen­dő időszak legnagyobb feladata, 180 hektár kukorica betakarítása. Törését a napokban el­kezdték Munkáslákáfr építési akció Az OTP-öröklakások a figyelem középpontjában Ä párt»vb megtárgyalta 1 Eredményes a szocialista brigádmozgalom fi NÓGRÁDI szénbányák párt-végrehajtó bizottsága az idén már másodszor tűzte na­pirendre a szocialista munka­verseny és a szocialista bri­gádmozgalom helyzetét a párt 1971. decemberi határozata végrehajtásának tükrében. Az idén módosították a vál­lalat munka verseny-szabály­zatát. Ennek értelmében a verseny szervezése, irányítása, a jó eredményeket elérő dol­gozók erkölcsi és anyagi elis­merése és az ezzel kapcsola­tos ügyintézés a gazdasági irányító munka szerves részé­vé vált. Az utóbbi időben egyre pa- gyobb igényeket támasztanak a szocialista brigádokkal szem­ben. Ezzel a brigádvezetők nagy többsége egyet is ért. A válla­lások megfogalmazásánál pél­dául azt veszik alapul, hogy a brigádoknak a saját eredmé­nyeikhez képest kell előbbre lépni. Az idén a széntermelő brigádoktól a tervek túltelje­sítését kérték. A vállalatnál érvényesítik azt a korábban is jól bevált módszert, ha valamelyik bri­gádtag nem teljesíti a hármas jelszónak megfelelő felajánlá­sát, akkor a kitüntető címtől elesik. A legutóbbi értékelés­nél például 275 brigádtag ezért nem kapta meg a kitüntetést. A szabályzatban azt is megfo­galmazták, hogy a kitünteté­sekhez legalább 200, a brigád­ban ledolgozott műszak szük­séges. Az utóbbi időben újabb szervezés indult be az általá­nos iskola 7—8. osztályának megszerzésére, a szocialista brigádtagok körében. Szoros­patakon 30, Tiribesen 7 bri­gádtag tett sikeres vizsgát. Ma már a brigádvezetők részére szinte kötelezővé vált a 7—8. osztály elvégzése. A SZOCIALISTA munkaver­senyben igen nagy szerepe van a tudatformálásnak. A mennyiségi és minőségi tervek túlteljesítése mellett egyre in­kább tapasztalható a kezdemé­nyezőkészség, amit az üzem- és munkaszervezésben, az újí­tómozgalomban lehet mérni. A vállalatnál az újítási javas­latok mintegy 35 százaléka a szocialista és ifjúsági brigá­doktól származik. A nagybáto- nyi gépüzemnél kezdeménye­zett Dolgozz Hibátlanul moz­galom jó talajra talált az építési üzem részlegeinél is. A nógrádi szénbányáknál a munkaverseny jellemző for­mája a szocialista brigádmoz­galom. Az eredményekhez mérten biztosítják az erkölcsi és anyagi elismerést is. Ma már havonta rendszeresen ér­tékelik az üzemek vezetői az eredményeket, és gondoskod­nak a verseny nyilvánosságá­ról is. A Központi Bizottság hatá­rozata óta az üzemi demok­rácia erősítésében is nagy lé­péseket tettek előré. Az egyes üzemek gazdasági és mozgal­mi vezetői például havonta ta­nácskoznak a szocialista bri­gádvezetőkkel. A nagyobb brigádok vezetőit meghívják a műszaki tanácskozásokra is, így módot adnak számukra, hogy véleményt nyilvánítsa­nak az üzemi feladatok kiala­kításánál. A brigádvezetők hatáskörét növelték azzal is, hogy részt vesznek a brigád- címek, kiváló dolgozó címek elbírálásában. Bevonják őket a bérek kialakításába, és ese­tenként a fegyelmi ügyek in­tézésébe is. Évente általában kétszer a vállalat gazdasági és mozgalmi vezetői hívják össze a brigádvezetőket. Legutóbb jól sikerült ez a tanácskozás. Egy sor kezdeményezés tör­tént, többek között a bányász­napi munkaverseny. Számos javaslat hangzott el a teljesít­mények növelése érdekében. „Sürgették a gépesítést,-a mun­kaszervezés javítását. Tavaly a nógrádi szénme­dencében 179 brigád volt ver­senyben a kitüntető cím vala­melyik fokozatának elnyeré­séért. Ezek 3007 dolgozót tö­mörítettek soraikba. Közülük 932 a bronz-, 765 az ezüst-, 584 brigádtag már az aranyjel­vény tulajdonosa. A Vállalat Kiváló Brigádja címet eddig nyolc brigád nyerte el. Az idén újabb brigádok alakultak, szá­muk ma már 205, és a soraik­ban dolgozók száma megha­ladja a három és fél ezret. A legutóbbi értékelés szerint 185 brigád maradéktalanul eleget tett időaránypsan ígéretének, viszont van 15 olyan brigád is, melyeknek a teljesítményét az üzem eredményeivel mérik, és emiatt maradtak el. A jö­vőben foglalkozni kell azzal, hogy reálisabb értékelési fel­tételeket biztosítsanak a szál­lító- és karbantartóbrigádok számára a pártbizottság fog­lalkozott a szocialista brigá­dokat patronálok munkájával. A műszaki patronálok tevé­kenysége általában jó. Viszont a politikai patronálást erősíte­ni kellene a jövőben. Végül megállapíthatta ismételten a párt-végrehajtóbizottság, hogy a decemberi párthatározat a megvalósulás útján halad. A versenymozgalom viszont meg­kívánja, hogy ne csak eseten­ként, hanem állandóan napi­renden tartsák ezt a fontos kérdést. A jövőben még in­kább kérjék ki a szocialista brigádok véleményét egy-egy fontos vállalati feladatnál. Fontos ez azért is, hiszen ők járnak az élen a termelő mun­kában. B. J. Á Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél csakúgy, mint a többi vállalatnál legégetőbb problémák közé tartozik a lakáshelyzet javítása. A múlt rendszer egészségtelen és kor­szerűtlen lakásokat hagyott hátra, s emellett a fejlődő üze­mek új és természetes igényé­vel is szaporodtak a lakásgon­dok. A kohászati üzemek évről évre jelentős összegeket fordít a régi lakások korszerűsítésé­re. A gyári lakótelepek gázel­látására több mint 10 millió forintot biztosítottak. A régi lakások közül 47 lakást kom- fortosítottak, 145 családi ház­nál végeztek felújítást és to­vábbi 425 családnál korszerű­sítést hajtottak végre. Reálisan kell számolni azonban azzal, hogy a la­káskérdés teljes megoldá­sát csakis a népgazdaság fejlesztésével összhangban, huzamosabb idő alatt le­het megoldani. Ehhez a törekvéshez nagy se­gítséget nyújt az MSZMP Központi Bizottságának hatá­rozata, amely módosította a magánlakás-építés pénzügyi és hitelfeltételeit. A kormányzat rendelkezése a dolgozók szo­ciális helyzetének figyelembe­vételével szélesebb körben hozzáférhetőbbé és anyagilag reálisabbá tette saját otthon megteremtésének lehetőségét. A kohászati üzemeknél a határozat életbe lépése óta a dolgozók körében átrendeződ­tek az igények. Jelenleg ; 60 olyan dolgozót tartanak nyil­ván, akik állami lakásra tar­tanak igényt, 67 család pedig az OTP-lakásakció keretében szeretné megoldani lakásprob­lémáit. Ezenkívül 71-en pá­lyáznak minőségi lakáscserére. Jövedelemarányok szerint, szociálpolitikai meggondo­lások alapján rendszerezik a lakáselosztás munkáját, de úgy, hogy a lakások 60 százalékát fizikai dolgozók kapják. A lakásbizottságba az igazga­tási főosztályon és igazgatási osztályvezetőn kívül képvisel­teti magát a nagyüzemi párt­bizottság, a szakszervezeti és KISZ-bizottöág is. Állami la­kásokra csakis olyanok pá­lyázhatnak, akiknek jövedelme és szociális helyzete indokolttá teszi az állami lakással járó kedvezményeket. A kormányrendelet jelentős könnyítésre ad módot, s így különösen figyelemreméltó, hogy az utóbbi időben egyre többen fordultak az OTP-la- kásakció felé. Sokan még az állami lakásigénylők közül is átiratkoztak az OTP-öröklakás akciójához. A salgótarjáni Jó- zsef-platón a kohászati üze­mek fiataljai közül már eddig is mintegy 120 család lakik OTP-öröklakásban. Ezek kö­zül 1973-ban 29 dolgozó köl­tözhetett új OTP-öröklakásba. Az úgynevezett Mészárszék soron jelenleg 42 OTP társas­ház épül, s 1975-ig a tanács­csal történt megállapodás sze­rint még 40—50 OTP-társas- ház megvételére adnak lehető­séget a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek dolgozóinak. Az OTP-öröklakás azért vált közkedveltté, mert a kor­mány rendelkezésének megfele­lően a gyár az állami segítség mellett jelentős kamatmentes kölcsönt nyújt az arra érde­mes fizikai dolgozóinak. Tóth Zoltán villanyszerelő például, aki a József-plató E 9-es épület harmadik emeletén jutott hozzá egy 50 négyzet- méter alapterületű kétszobás lakáshoz, 12 éve dolgozik a vállalatnál. Azzal szerzett jo­got a vállalat támogatására, hogy több mint 10 éve elis­mert szorgalmas, jó munkása a vállalatnak. Emellett a fele­sége is a vállalatnál dolgozik. A rendelkezések értelmében az állam egy gyermek után 30 ezer forint engedményt ad, Tóth Zoltán pedig két gyer­mekre járó 60 ezer forintos engedményre tart jogot. Az el­ső élő gyermek mellé még egy másodikat is szeretnének, s már erre a másodikra is meg­előlegezték részére a gyerme­kenként járó 30 ezer forintos állami támogatást. A vállalat a fejlesztési alapból 26 ezer forintos tá­mogatást nyújtott, a ré­szesedési alapból pedig megelőlegezte azt a 20 ezer forintos alaptőkét is, amit a szellemi és műsza­ki dolgozóknak saját kész­pénzükből kell kifizetni. Az állam a teljes bizalom alapján további 60 ezer forin­tos térítés nélküli hozzájáru­lással toldotta meg a lakásvá­sárlás összegét. így a 248 ezer forintos teljes vételárból Tóth Zoltánnak végül is az OTP-nél 82 ezer forint állami tartozása maradt, amit egyszázalékos kamattal 35 év alatt kell visz- szafizetnie. A vállalattól ka­pott 46 ezer forintot pedig ka­matmentesen ugyancsak 35 év alatt kell letörlesztenie. A lakáshelyzet megoldására a legújabb kormányrendelet kedvező helyzetet teremtett, csak okosan kell élni vele. A vállalat szívesen támogatja kamatmentes kölcsönnel a fér lelősséggel és nagy szorgalom­mal munkálkodó dolgozóit. Olyan gazdasági és társada­lompolitikai probléma került közös nevezőre, amely kedve­zőbbé teszi a társadalmi köz­érzetet, miközben a szorgal­mas dolgozó számára alapvető emberi szükségletet elégít ki. Orosz Béla Erősödnek a magyar—finn építésügyi kapcsolatok Finnországi tárgyalásairól nyilatkozott Bondor József Helsinkiből visszatérve Bondor József építésügyi és városfejlesztési rriiniszter nyi­latkozott Heikki Tuominen finn belügyminiszter — aki­nek hatáskörébe tartoznak az építésügyi, lakásügyi, regio­nális tervezési és környezet- védelmi ügyek — meghívásá­ra Finnországban tett látoga­tásának és tárgyalásainak eredményeiről. — A magyar—finn építés­ügyi kapcsolatok — állapítot­ta meg Bondor József — az utóbbi években hasznosan fejlődtek. Eddig az együtt­működés jobbára az építés­ügyi szakszövetségek és egyes ipari vállalatok kapcsolataira szorítkozott, amelyeket az utóbbi években már a két or­szág érdekelt minisztériumai is segítettek, szorgalmaztak. A tárgyalásokon finn partne­reinkkel együtt megállapítot­tuk, hogy a kétoldalú építés­ügyi együttműködés feladatai már túlnőttek az eddigi szer­vezeti kereteken. A megbeszé­lésekről készített közös em­lékeztetőben ezért rögzítet­tük, hogy mindkét fél hasznos­nak találja: a , magyar—finn gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizott­ság kereteinek felhasználásá­val munkacsoport alakítását, amely majd koordinálja a két minisztérium közötti közvet­len együttműködést, valamint az építési tervek közötti mű­szaki együttműködés és ipari kooperáció fejlesztését. Felvonulás a Tiszánál Elkezdték a Test vér még szovjet—magyar főigázvezeték építését Felvonultak a kotrógépek a Tisza vásárosnamériyi szaka­szához, és előkészítik a med­ret a 800 milliméter átmérő­jű csövek lefektetéséhez. Ez­zel a munkával megkezdődött a Testvériség elnevezésű szov­jet—magyar földgázvezeték építése, amely az államközi megállapodás értelmében 1975-ben már egymilliárd köbméter födgázt szállít ha­zánkba. A födgázimport az első időszakban az északi iparvidék ellátását ,biztosítja. Az 1,1 milliárd forintos be­ruházási költségű vezeték ter­veit az Olaj terv készíti és a generál-kivitelező a Kőolaj- vezeték Vállalat. A beruházás előkészítéséről a siófoki vál­lalattól kért tájékoztatót az MTI munkatársa. Elmondottak, hogy a 130 ki­lométer hosszúságú vezetéket szovjet szakemberek közre­működésével építik. A Kőo­lajvezeték Vállalat kapaci­táshiányát a Szvetmetromex- port Egyesülés pótolja ki, s az összberuházásnak mintegy 40 százalékát vállalta. A szov­jet műszaki szakemberek már hazánkban tartózkodnak. Most elemzik a vezeték útjának nyomvonalát. Összesen 200 szovjet szerelőt várnak, akik részére előreláthatóan Nyír­egyházán. gondoskodnak ideig­lenes otthonról. A Testvériség vezeték Be- regdarócznál lépi át a határt és a megvalósítás első szaka­szában Leninvárosnál lesz a végállomása. A Dunaújváros­ban gyártott csövek földbehe­lyezése szovjet vállalat fela­data, a Kőolaj vezeték Válla­lat gondoskodik a hírközlés, a kiatódos korrózióvédelem és a központi vezérlés kiépí­téséről. A földgázvezeték irá­nyítási központja Miskolcon lesz, ahol a Mechanikai Mé­rőműszerek Gyárának beren­dezése állandóan figyelemmel kíséri a földgáz útját, s gomb­nyomásra nyitja, zárja a toló­zárakat. A vezetéket négy al­kalommal kell a folyóvíz alatt „átbújtatni”, a Tisza alatt másfél méterre a víztől Vásárosnaménynál és Pol­gárnál húzzák át a csövet, majd pedig a Keleti- és Nyu­gati-főcsatorna alatt is kiépí­tik a vezetéket. A most megkezdett mederkotrás en­nek a munkának első lépése. — Meghatároztuk azokat * legfontosabb témaköröket Is, amelyeket a munkacsoport fi­gyelmébe ajánlunk. Többek között fontosnak tartjuk, hogy kicseréljük az építésügyi ku­tatás eredményeit, módot nyújtsunk a különböző gazda­sági és műszaki összehasonlító vizsgálatok kölcsönös tanul­mányozására. A korábbinál hatékonyabb, tervszerűbb szakértői cseréket kívánunk létrehozni, s nagyobb lehető­séget nyújtani a fiatal szak­emberek ismereteinek bővíté­sére, kölcsönös tapasztalatcse­rékkel. A várostervezés, a re­gionális tervezés, az építés­ügyi igazgatás és a lakásfej­lesztés térén kiterjedt doku­mentációcserék szervezését tartjuk szükségesnek. — A közös munkacsoport koordinálásában kerülhetne sor építőipari technológiák, építőanyagok, szerkezetek és más termékek, továbbá az építőanyag-kereskedelem és a befejező munkák fejlesztésé­re. Nagyon fontos feladatnak Ítéltük meg a környezetvéde­lem érdekében tett különböző központi intézkedések haté­konyságának vizsgálatát is. — A magyar—finn gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működési vegyes bizottság ne­gyedik ülése előtt mindkét fél lépéseket tesz a közös munka- csoport létrehozásával kap­csolatos .legfontosabb kérdé­sek tisztázására. A javaslatok végleges egyeztetésére jövő év tavaszán kerülhet sor, amikor meghívásomat elfogadva Heikki Tuominen finn bel­ügyminiszter vezetésével Bu­dapestre érkezik a finn dele­gáció, s ténylegesen megala­kulhat az építési munkacso­port — fejezte be nyilatkoza­tát Bondor József miniszter. NÓCRÁD — 1973. szeptember 12., szerda /

Next

/
Oldalképek
Tartalom