Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
Hobby-jármű légcsavarral Különleges járművet épített Bóza József, a Repülőgépes Növényvédő Állomás repülőtechnikusa. A 160 lóerős repülőgépmotorra szerelt légcsavar mozgatja a szárazföldre, mocsaras területre, havas terepre és a vízre tervezett négyszemélyes járművet. A töhbéltű jármű szárazföldi sebessége óránként 120—130 kilométer. A képen:a különleges jármű futópróbája (MTI fotó: Bajkor József felvétele) Kevesebb lesz a kultúrnövény Az ENSZ Élelmezési és Me- dorhatná a világ gabonater- zőgazdasági Szervezete (a mését. Ezt a katasztrófát azon- FAO) nemzetközi programot ban a rokon- vagy rezisztens hirdet a primitív kultúrnövények védelmére és fenntartására. Mai haszonnövényeink rokonai, amelyek a földművelés mintegy 9000 éves korszaka alatt fejlődtek ki, ma már nem játszanak jelentős szerepet a világ népességének táplálkozásában. A folyamatosan importált fajták mind jobban kirekesztik őket és ez elsősorban sokféleségüket fenyegeti. A világ népességének alapvető tápláléka ma négy gabonaféle: a búza, a rizs, a kukorica és az elsősorban Afrikában jelentős cirok. A FAO vizsgálata kimutatta, hogy a kultúrnövények számának csökkenése a géntartalom elszegényedéséhez vezet. Negyven évvel ezelőtt például a Görögországban termelt búza 30 százaléka különféle fajtákból adódott; ma ez az arány a 10 százaléknál is kevesebb. Az Iránban régebben honos ..tön- kölybúza, amelynek azelőtt ezernyi variánsa fordult elő, ma már teljesen eltűnt. De Afganisztánban, Törökországban stb. Is tapasztalták különböző, azelőtt tucatnyi variánsban is előforduló búzafajták eltűnését. A fajok és fajták kihalásával fontos öröklődési anyag vész el, mivel az egyszerűbb kultúrnövények sokfélesége olyan géntartalékot jelent, amelyet nemcsak mai haszonnövényeink megjavítására vehetünk igénybe, hanem olyankor is, ha e növények öröklő- dési anyagát veszély fenyegeti. Egy olyan kórokozó például, amellyel szemben a fő gabonafajták nem képesek rezisztenciát kifejleszteni, veszélybe sofajok keresztezése útján el lehet hárítani. A FAO javaslatai a következők: rendszeres felmérés, a rendelkezésre álló öröklődési anyag széleskörű ismertetése, adatbankok nemzetközi rendszerének kidolgozása, valamint a növényanyag állandó figyelemmel kísérése. Különböző növényfajtáknál, mint például a gabona, a tárolt magvakat időről időre át kell rostálni, hogy állandóan megfelelő mennyiségű életképes vetőmag álljon rendelkezésre. Erre a célra különleges génbankokat kell létrehozni. Hogyan hat az aszpirin? Az aszpirin és más hasonló vegyületek a legrégebbi szintetikus láz- és fájdalomcsillapító, továbbá izületi gyulladás elleni gyógyszerek, amelyeket ma is általánosan használnak. Hatásmechanizmusuk még néhány évvel ezelőtt is tisztázatlan volt Az utolsó két évben mutatták csak ki, hogy a szalicilátok gyógyhatása a prosz- taglandinokkal áll szoros ösz- szefüggésben: 1970-ben igazolták, hogy az aszpirin és hasonló vegyületek annak az enzimnek a működését gátolják, amely az arachidonsav prosz- taglandlnná való átalakulását segíti elő, és ezzel közel kerültek ahhoz, hogy az aszpirin gyulladásgátló, láz- és fájdalomcsillapító hatását a prosztaglandin szintézis gátlásával hozzák összefüggésbe. Ez könnyen sikerült a gyulladásgátló hatás esetében, mivel a gyulladásban levő szövetek nedveiben kimutatták, hogy prosztaglandinok keletkeznek és fordítva: egészséges szövetekbe injekciózott prosztaglan- dinokkal sikerült gyulladást kiváltani. Ezek után már ösz- szefüggésbe tudták hozni a prosztaglandinok keletkezésének gátlását az aszpirin fájdalomcsillapító hatásával is. Kimutatták ugyanis, hogy a prosztaglandin, bár maga semmiféle fájdalmat nem okoz, érzékenyig a fájdalmat, érzékelő idegeket, tehát az aszpirin és társai a prosztaglandin keletkezésének megakadályozásával csökkentik a fájdalomérzést. Hasonló a lázcsillapító hatás mechanizmusa is. Földünk az emberekért Csodálatos erdők koszorúz- zák a belorussziai Losi folyó völgyét. Csatornák bontják szabályos négyzetekre, az egyiken .búza aránylik, a másikán dús zöld fű terem, szorgosan dolgoznak a völgyben a traktorok. Ilyen ma a kép, pedig nem is olyan régen még halott volt a táj, járhatatlan a vidék. A talajjavítás ma bonyolult technikával rendelkező, hatalmas iparág. Belorussziában például több mint 30 építőszerelő igazgatóság és gépesített brigád, 5 vasbetonelem és kerámia-csőgyár dolgozói foglalkoznak e feladatok megoldásával. A köztársaságban az utóbbi 4 év alatt 777 ezer hektár földet vontak művelés alá a kolhozok és szovhozok. A lecsapolt mocsarak, lápok helyén bőséges a termés. A minszki területen például minden hektár volt mocsaras vidéken 20—25 q gabonát, vagy 180—200 q burgonyát takarítanak be. A kiadások két év alatt megtérülnek. A Losi folyó körzetében, a lecsapolt lápok helyén még jobbak az eredmények, a hektáronkénti gabonatermés átlagban 30 mázsa. A talajjavító szakemberék igen sokat tesznek azért, hogy a következő években növeljék a gazdaságilag hasznosítható területeket öt év alatt 1 millió 100 ezer hektár mocsarat és tőzeglápot kell kiszárítani, közte 840 ezer hektárt zárt alagcsövezéssel. A belorussziai erdős vidéken 17 nagy viztároló létesítését tervezik, halgazdaságokkal. A Volma folyón egész víztárolórendszert létesítenek és esőz- tető öntözéssel zöldségtermesztő övezetet Minszik körül. alakítanak ki A Delta új ssámából Ü| fényben Az öregedés és a halál régi rejtélye az orvostudománynak és a biológiának. A sejtek — valamennyi élőlény alapegységei — ugyanis nem öregszenek. Állandóan megújulnak és örökké élnek — ha csak valamilyen külső hatás szét nem roncsolja őket Az egysejtű léségüket elveszítik, miután a nyirokrendszerbe kerülnek. A klinikai gyakorlat már hasznosítja ezt a felismerést Ha az emberi szervezetet nagy dózisú röntgen- vagy atom- magsugárzás éri, a vérképző csontvelő szétroncsolódik. Ilyen esetekben nagy mennyinyek osztódnak, az anyasejtből ségű törzssejtet juttatnak a bekét lánysejt lesz — ezek ugyancsak osztódnak, így örökké fiatalok maradnak. Ügy tűnik, a magasabb rendű élőlények nagyobb specializálódásukkal a halállal is eljegyezték magukat. De, hogyan lehetséges, hogy az egyes sejtek, amelyek nagyobb szövetségbe szerveződtek, egy napon elpusztulnak? Ezzel a problémával foglalkozott az NSZK-beli Wiesba- denben nemrégiben megrendezett belgyógyász kongresszus, összefoglalva az ezen a területen az utóbbi években elért legfontosabb kutatási eredményeket. Az előadások csaknem kivétel nélkül vérünknek azokkal a sejtjeivel foglalkoztak, amelyeknek a betegségek elleni harc a feladatuk, vagyis a limfocitáknak nevezett fehér vérsejtekkel, amelyek a véren kívül megtalálhatók testünk második „folyamában”, a nyirokrendszerben is. A vérsejtek a csontvelőben képződnek Hogy miként? — ezt hosszú ideig nem tudták. Csak a legutóbbi években sikerült fedderíteni, hogy a csontvelő nyilvánvalóan csak egyfajta vérsejtet állít elő — a törzssejteket. Ezek a „félgyártmányok” valahol a szervezetünkben tárolódnak, s innen hívódnak le, ha valahol szükség van rájuk. Csak ekkor „fejlődnek tovább” vörös vérsejtekké, eritrocitákká, amelyeknek az oxigénszállításban teg szervezetbe alkalmas donortól. Ezek a törzssejtek nemcsak a vérben képződnek újjá, hanem a csontokban is letelepednek, és újraképzik a sérült csontvelőt, vagyis újra működésbe helyezik a vérképző mechanizmust. Lehetséges, hogy ezt az eljárást valamikor a félelmetes betegség, a vérrák (leukémia) különböző formáinak gyógyítására is hasznosíthatják majd. Gyanítják, hogy egyes leukémiás betegek elveszítették azt a képességüket, hogy a törzssejteket normális vérsejtekké alakítsák át. A törzssejt-átül- tetés állatkísérletekben már hasznosnak bizonyult, de csak sok év múlva honosulhat meg a beteg emberek gyógyításában. Szerte a világon sok kutató megállapította már, hogy az életkor jelentős előrehaladtával az emberi szervezetnek a betegségcsírákkal szembeni elebben a limfociták a bűnösek. Míg a többi testsejt folyamatosan megújul, a „rendőr-sejtek”, a limfociták minden jel szerint elveszítik ezt a képességüket, így azután már nem győzhetik le az idegen betolakodókat. Korábban azt mondtuk — jelentette ki az amerikai kutató a kongresszuson —, hogy egy ember olyan öreg, amilyenek az erei. Lehetséges, hogy a jövőben azt mondjuk majd: olyan öreg, amilyenek a fehér vérsejtjei. Az öregedéssel szorosan ősz* szefügg a modern orvostudomány egyik legfontosabb problémája, a rák kérdése is. Nagyon valószínű, hogy a rák különböző formái az utolsó húsz évben azért váltak olyan gyakorivá, mert az emberek manapság olyan életkort élnek meg, ami 50—100 évvel ezelőtt kivételesnek számított. A rák ugyanis jellegzetes öregkori betegség. A ráksejtek elfajzott sejtek. Elveszítették azt a képességüket, hogy normális növekedésüket fékezzék, féktelenül osztódnak. Bizonyosnak látszik, hogy az egészséges szervezet idegenként felismeri a ráksejteket és harcol ellenük, amíg csak el nem pusztulnak. Amikor sok ámokfutó sejt jelenik meg, a harchoz a lenállóképessége csökken — szervezet védekező rendszere ezekről a kutatásokról számolt be a kongresszuson R. L. Wal- ford, Los Angeles-i kutató. A fiatal szervezet fáradság nélkül úrrá lesz a fertőzésen — olykor anélkül, hogy egyáltalán észrevennénk —, idős korban azonban már egy nátha is végzetes lehet, hogy ne is beszéljünk azokról a súlyosabb adja a fegyvereket. Kézenfekvő tehát a következtetés, hogy a rákbeteg szervezetében baj van a védekező rendszerrel, és egy napon talán majd sikerül orvosi beavatkozással megerősíteni ezt a védekező rendszert. A wiesbaderri kongresz- szus előadásaiból kiderült: számos kutató foglalkozik azzal a fertőzésekről, amelyeknek idős világon, hogy a szervezet imkorban csaknem védtelenül ki van szolgáltatva a szervezet. Miért és hogyan gyengül meg idős korban a szervezet van fontos szerepük és fehér védekező rendszere? A kutatávérsejtekké, a test „rendőrei vé”, amelyek képesek elfogni az ártalmas sejteket, például a baktériumokat, vírusokat, de akár az elfajzott saját sejteket Ls. Ultracentrifugával elkülönítették ezeket a törzssejteket a vér többi alakos elemétől, s így megállapították, hogy rendkívüli mértékben hasonlítanak a limfocitákra. Azzal a képességükkel különböznek tőlük, hogy átalakulhatnak más vérsejtekké —, hogy ennek mi a tudományos alapja, máig sem tudják. Csak azt tudják, hogy átalakuló képessok valószínűvé teszik, hogy munrendszerét az elfajzott sejtek eilen megerősítse. Ezen a módon talán előbb-utőbb úrrá lehetnek az orvosok korunk egyik félelmetes betegségén. Szőnyegjavítás - „pogácsaszaggatóval” ötletes kis készüléket hozott forgalomba az egyik hamburgi cég az utóbbi időben egyre elterjedtebb szőnyegpadló javítására. A faltól falig szőnyegnek ugyanis talán egyedüli hátránya az, hogy a kiégett, kiszakadt vagy foltot kapott részt eddig csak a hibás csík felfejtésével és cseréjével lehetett eltüntetni. Az új kézi „föl- , tozó készüléket” rá kell he- j lyezni a szőnyeg hibás részére, . ahol azt a hegyes belső tüskék i rögzítik. Ekkor a készülék kül- lt|j ső, vágóéllél ellátott gyűrűjét, *V| rányomva a szőnyeg felületére, < 1 jobbra-balra meg kell csavar- 4p1 ni (tehát éppúgy működik, t mintha pogácsaszaggatóval lm dolgoznánk). A körtárcsa ki- j'í; vágja a hibás szőnyegrészt, p* amelynek helyére egy másik, az anyag maradék darabjából hasonló módon kiszabott hi- bátlan folt ragasztható be, tér- |p mészetesen szálirányosan elhe- j lyezve. A folt eleinte kissé ! ' még elüt az eredeti anyagtól, de néhány napi használat után M cszre sem lehet venni a javí- ÖL1 tás helyét A szőnyegjavító |jj| „pogácsaszaggatót” többféle;!11 nagyságban lehet kapni. A tomenergia a n ö vényn eme sít és szolgálatában Kertészeti kultúránk területére is bevonult, és tért hódít az atomenergia. Békés felhasználását növénynemesítőink — a világon az elsők között —, már évekkel ezelőtt megkezdték. Újszerű kísérleteik gyümölcsei a gyakorlatban azonban még csak most érnek be. A magyar kertgazdálkodás történetében új fejezetet nyitó kísérletezéseket Tamássy István akadémikus irányítja. A kertészeti egyetem növényne- mesítési tanszékének vezető tanára elmondotta, hogy kertészeti növénytermesztésünk jövőjét alapvetően meghatározó kutatómunkáról van szó. Ennek végzése során számtalan, eddig még nem alkalmazott újítást vezettek be. Hazai viszonylatban például t mos „szerződtették” első ízben „tudományos munkatársként” az atomreaktort. Ugyancsak most állítják csatasorba a kémiai eredetű szeupermutagéneket is, amelyek a különböző magvak fejlődését segítik elő. Olyan nagyhatású vegyi anyagok felhasználását is megkezdték, amelyeknek már nagyon csekély, századszázalókos dózisokban való alkalmazása is lehetővé teszi az öröklendő tulajdonságok szabályozását. A legérdekesebb növényne- mesítői újítás azonban az, hogy megkezdték a legkülön- bözőbb, töbek közt a neutron és a kobalt 60-as izotóppal történő besugárzásokat. Mondotta Tamássy akadémikus — az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy Igénybevételükkel tevékenységünk lényegesen egyszerűbb lesz. Számokban érzékeltetve: az egyes gyümölcsfajták előállításához szükséges 12—15 év harmadára, némely esetben felére csökkenthetik. — Hogy csak néhány, valóban jelentős új eredményről adjanak számot: most sikerüli először himsteril növényeket előállítani, amelyek a vetőmag létrehozását termesztéstechni- kailag megkönnyítik és egyben olcsóbbá is teszik. A kultúr zöldségfajták területén minden eddiginél ellenállóbb a különféle gomba- és baktérium megbetegedéssel szemben job ban védekezni tudó változatokat sikerült szaporítani. Még a csemegekukoricát is megszabadítottuk rettegett gombásodás! kórokozójától. Ezenkívül — ugyancsak a besugárzás kedvező hatására — a korai érésű dinnyefélék szokványos ízetlensége is kiváló aromával cserélődött fel. Az egyes kultúrnövények érési idejét is hatékonyan serkenteni tudjuk, de a besugárzás termékeink szárazságtűrő képességét is fokozza. A kertészeti kultúra jármába fogott sugarak ömmegtermékenyítő megy- gyel is megajándékoztak bennünket. Tamássy professzor elmondotta még, hogy ezeket a hasznos kísérleteket a zöldségnövényeknél is eredménnyel próbálták ki és ezen felbuzdulva a megfigyeléseket a fás növények képviselői közül több gyümölcsfajra, így az őszibarackra, szilvára és a meggyre is kiterjesztették. A tudósi kíváncsiság azonban még ezzel sem éri be és az egynyári dísznövényeket is górcső alá veszi. Jelenleg az őszirózsa, a petunia és a verbéna van „terítéken”. NŰGRAD — 1973. szeptember 9., vasárnap 11 1
