Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

I így látja a hetet kommentátorunk, Vajda Péter Nixon amerikai elnök fogadta az Egyesült Államokban tartózkodó Gromiko szovjet külügyminisztert Sikeresen visszatért a Szojuz—12 r (Folytatás a 1. oldalról) űrhajósra háruló terhelések, technikai kérdést keltett meg­mind pedig a földi személy- oldani, s az űrközpontban gazdaságilag hasznosítható munkája szempontjából tartózkodó specialisták na­földfelszíni szmképelemzési a visszatérés művelete volt. gyón elégedettek az első ta- vizsgálatokat foglalt magá- Éppen ezért Jeliszejev külön pasztalatokkal. *5a‘n- is kiemelte, hogy a Szojuz— Lazarev és Makarov telje­Alekszej Jeliszejev űrha- 12, „pontosan a kijelölt he- sítményét Jeliszejev felső­jós pilóta, aki a Szojuz—12 lyen ért földet”. fokú jelzőkkel méltatta- „A opertív irányító csoportjának A kísérlet előzetes ered- legénység egyszerűen ragyo- vezetője volt a, földi köz- ményeiről szólva az irányító gó volt. Munkájukban a leg- pontbam, egy órával az űrha- csoport vezetője közölte, apróbb kifogásolnivalót sem jó sikeres leszállása után el- hogy a világűrből telemetri- találtunk. Rendkívül zsúfolt hangzott nyilatkozatában rá- kus úton kapott mérési ada- programot kellett lebonyolí- mutatott1 az űrkísérlet leg- tokát máris az illetékes szak- tárniuk és feladatukat rend- izgailmasabb szakasza mind a emberek rendelkezésiére bo- kívül összehangoltan, mara- Szojuz—12 berendezéseinek csátották. Ezen az úton — déktalanul elvégezték”, megbízhatósága, mint a két fűzte hozzá — számos (MTI) Véget ért az Üvegipar Ifjú Mestere címért folyó verseny Salgótarjánban! az öblös­üveggyárban tartották az Üvegipar Ifjú Mestere címért folyó háromnapos országos vetélkedőt. Szombaton dél­után már a zsűri látott mun­kához, hogy megállapítsa a sorrendet. A versenyt meglá­togatta Devcsics Miklós. a megyei pártbizottság titkára is, aki elismeréssel vélekedett a valóban mestermunkákról. Varga Gyula, az öblösüveg­gyár igazgatója, a zsűri elnö­ke az üzem KISZ-klubjában értékelte a három napi ver­seny eredményeit, összefog­lalta a tapasztalatokat, majd Szokup Lajos, az. Üvegipari Müvek vezérigazgatója kö­szöntötte a versenyző fiatalo­kat. — A tárgyak amit ké­szítettek valóban mestermun­kák. Jó ez a verseny azért is, hogy összemérjék a szakmai tudást, de a vállalat vezetői­nek számára is biztosítja a verseny a felmérés lehetősé­gét. Évről évre sokat teszünk a gyárak korszerűsítéséért, az anyagi áldozat azonban nem hozná meg a kellő eredményt, ha a dolgozók nem gyarapíta­nák állandóan szakmai tudá­sukat — mondotta többek kö­zött a vezérigazgató, majd ar­ról szólt, hogy a magyar üveg­iparnak jó hírneve van a vi­lágon. Ezt a hírnevet azonban tovább kell gyarapítani, mert ez a népgazdaság és vala­mennyi üvegipari dolgozó ér­deke is. A szakmai hírnév öregbítéséhez nagymértékben hozzájárul az Üvegipar Ifjú Mestere címért folyó verseny is, amit a jövőben még bővi­teni szeretnének. Ezután a ve­zérigazgató kiosztotta a ver­senyben elért helyezésekért járó okleveleket és a pénzju­talmakat. Az üvegfestők kö­zött sorrend a következő; 1. Angyal János, őt Cserháti Jó- zsefné követi, mind ketten pa­ródiák, 3. lett Szabó Rezső salgótarjáni üvegfestő. Az üvegcsiszolók között Hizsnyai Ferenc parádi versenyző vég­zett az első helyen. Ezután a sorrend a következő: Blazsej Gábor budapesti, Simó Alajos, Pilisi Zoltán salgótarjáni, Freund Ibolya, Cseh Lajos aj­kai versenyzők, a 7—8. helyen pedig holtversenyben Herczeg István és Bakos Tibor salgó­tarjáni üveg csiszolók végez­tek. A cselekvő hazaflság örökké élő példája (Folytatás az 1. oldalról) felkészültség tekintetében e tisztikar és minden harcos ké­pes lépést tartani a követel* ményekkeL Ezután azt hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők és tes­tületek életének ismeretében meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a párt honvédelmi poli­tikájával megjelölt feladatok megoldása társadalmunk egé­szének tudatosabb, összehan­goltabb munkáját egysége­sebb állásfoglalását, követke­zetesebb nevelő munkáját igényli. A szocialista haza vé­delme mindennél előbbrevaló. A későbbiekben kijelentette: a haza védelmére való képes­ség és készség, a szocialista hazafiság szerves része, a kettő egymástól elvál osztha­tatlan. Beszédét így folytatta: — Nevelő munkánk eddigi eredményei e törekvések tel­jesebb megvalósításához jó alapot adnak. Megyénk dol­gozóinak és ifjúságának gon­dolkodását, érzéseit, maga­tartását egyre mélyebben hat­ja át a szocialista hazafiság erkölcsi-politikai-eszmei tar­talma. A tettekben megnyil­vánuló, a társadalomépítő feladatainkkal cselekvő mó­don azonosuló hazafiságot példázzák az üzemeinkben új lendülettel fejlődő termelési mozgalmak, a közömbösséget. 2 NÚGRAD - 1973. az önzést és tehetetlenséget elítélő pozitív közvélemény növekvő ereje, a kommunista műszakok, a Salgótarján és Balassagyarmat fejlesztéséért indított munkamozgaimak, a szolidaritási és békefelhivá- sokhoz kapcsolódó felajánlá­sok, mozgalmak. — Nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy a szocialista hazafiság, a mai szocialista ember egyik legnemesebb jel­lemvonása valamennyi társa­dalmi réteg magatartását és cselekvését irányító erkölcsi­politikai alapelvvé váljon. Azt kívánjuk elérni, hogy egyre többünk számára legyen vilá­gos: a szocialista hazafiság alapja, legfőbb értelme a szűkebb és tágabb közösségért végzett mindennapos, kitartó és képességek szerinti legjobb munka. Arra törekszünk, hogy mindenki értse és vilá­gosan lássa: a szocialista ha­zafiság elválaszthatatlan a társadalmi kötelezettségek is­meretétől és teljesítésétől, a társadalomért érzett és tanú­sított felelősségérzéstől. Ezután azt hangsúlyozta dr. Boros Sándor, hogy munkánk fontos célja, hogy egyre na­gyobb körben hódítson teret a szocialista étet, nem csak az életkörülmények, az anyagi és társadalmi feltételek biztosí­tása. hanem önmagunk állan­dó fejlesztése révén is válja­nak mindennapjaink szocia­30* vasárnap ': v* /te' lista tartalmúvá. Majd kije­lentette: — Tudatos cselekvést és magatartást kívánó korunk­ban a szocialista tudat, a mar­xizmus—leninizmus eszméi­nek terjesztése, a személyiség szocialista vonásainak formá­lásában, a szocialista hazafi- ségot kifejező és megvalósító magatartás kialakításában sok feladat hárul közművelődé­sünkre. Ezután a szocialista er* köles normáinak terjesztésé­ről, a közgondolkodás fejlesz­téséről szólt, hangsúlyozva, hogy a szocialista ember ne­velésében egyik legfontosabb erkölcsi-politikai tőkénknek tekintjük a forradalmár sza­badságharcos elődök példáját. Hiszen az elmúlt korok dicső harcait, erőfeszítéseit és ta­nulságok kudarcait ^mai fel­adataink teljesebb megértése cselekvő készségünk növelése érdekében is ismernünk, érte­nünk kell. Erőt és példát ad­nak. hitet az újabb küzdel­mekhez, tanulságot, tapaszta­latot munkánkhoz. Ezért is gondolunk ma tisztelettel azokra a honvédekre, pa­rasztokra, akik százhuszonöt évvel ezelőtt Pákozdnál si­kerrel védték meg a fiatal magyar szabadságot. Történel­mi örökösei vagyunk az 1919- ben küzdő Vörös Hadsereg­nek. A forradalmi proletár hazafiság nagyszerű példájá­nak tekintjük a Nógrádi-par- túánceoportnak, a német ía­BlBcicgy jeGen3ős@ggI§ ALIG TÖBB mint negyed éve az Egyesült Államok nyu­gati partvidékén jártam a Leonyid Brezsnyevet kísérő újságírókkal együtt. Az volt Brezsnyev hivatalos látogatá­sának utolsó napja, s miután San Clemente-ben a pálma­fákkal övezett kis füves térsé­gen aláírták a közös közle­mény bőrbe kötött példányát, az SZKP főtitkára odafordult hozzánk, s ezt mondotta: „ez a béke üzenete, új fejezetet nyitottunk”. Ezen a héten is­mét egy Brezsnyev beszéd erő­sítette meg a béke üzenetét, s abban a bizonyos új fejezet­ben megint továbblapoztunk egyet., Az SZKP főtitkára ez­úttal Üzbegisztánban járt, a szeptember végén is napfé­nyes Taskentben, s minden eddiginél részletesebben fej­tette ki azt, amit a londoni BBC kommentátora a békés egymás mellett élés kiskátéjá­nak nevezett. „Amit az utób­bi időben megtettünk, máris észrevehető kedvező változá­sokat eredményezett a világ- helyzetben. A nagyszabású és hosszú távú gazdasági megál­lapodások erősítik az országok közötti békés kapcsolatokat. Ügy véljük, hogy ebben a vo­natkozásban minden lehetőség megvan a további haladásra, természetesen a kölcsönös elő­nyökből és az egyenjogú, a diszkriminációtól mentes együttműködés általánosan el­ismert normáiból kiindulva” — jelentette ki Brezsnyev. Az SZKP főtitkára megerősítette, hogy a fejlődő külkapcsolatok között a szovjet—amerikai viszonynak különleges jelen­tősége van. Nem azért, mint­ha e két nagyhatalomnak „kü­lönleges jogai” lennének — fejtette ki —, hanem egyszerű­en azért, mert egyedülállóan nagy katonai, gazdasági és tu­dományos-műszaki potenciál­juk miatt kapcsolataik állapo­ta objektív hatást gyakorol az egész nemzetközi helyzetre. Brezsnyev beszéde ebben, az ásziai köztársaságban, amely nincs olyan messze a Kínai, Népköztársaságtól, teljes nyílt­sággal szólt Peking külpoliti­kájának következményeiről is. (E sorok írója jól emlékszik, amikor sok évvel ezelőtt a távol-keleti Habarovszktól nem messze a fenségesen höm­pölygő Amur folyó partján állt, amelyet a kísérők így neveztek: a barátság folyója. Az Amuron bárkák százai ha­sizmussal szövetkező nyilas uralom elleni harcát. Ezután meleg szavakkal méltatta a partizáncsoport megalakulását, hősi helytállá­sát. Mint mondotta, különös büszkeséggel emlékezünk meg a csoport tevékenységéről, mert harcaik összeforrottak a megye, az iparmedence for­radalmi munkásmozgalmi küzdelmeivel. Nógrádi Sándor felszabadulás előtti harcai és 1945. utáni életútja számunk­ra kommunista forradalmár példája. Ez a példa pedig bennünket kötelez. Beszédét így fejezte be: \ — Büszkék vagyunk arra, hogy megyénk adott otthont, nevelte fel és segítette a Nógrádi-partizáncsoport sok harcosát. Méltón megőrizzük emléküket. Szolgáljon hősi harcuk a cselekvő hazaszere­tet örökké messzevilágító pél­dájaként fegyveres testüle- teink, ifjúságunk, egész né­pünk számára. Ezután koszérúzási ünnep­ségre került sor. A hála és a kegyelet koszorúit helyezték el az emlékmúzeum falára a megyei és a salgótarjáni já­rási pártbizottság, a KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács, a hazánkban ideigle­nesen tartózkodó egyik szov­jet katonai alakulat, a közép­szlovákiai pártbizottság, a fegyveres testületek, a Nógrá­di Sándor nevét viselő üze­mek. intézmények, szocialista brigádok, a salgótarjáni üze­mek szocialista brigádjainak és a megyei múzeumok igaz­gatóságának képviselői. A karancsberényi bensősé­ges ünnepség a KISZ haditú­rája és a mesterlövész-bajnok­ság megrendezésével ért vé­get, S. fa. jőztak szovjet és kínai zász­lók alatt békésen, egymás mel­lett: azóta a kínai vezetők a barátság folyóját a feszültség határvonalává alakították át.) Brezsnyev Taskentben beszá­molt egy rendkívül jelentős szovjet kezdeményezésről, ami e kapcsolatok normalizálásá­nak kiindulópontja lehetne. Elmondta, még júniusban hi­vatalosan javasolta a szovjet kormány a kínai vezetőknek, hogy kössenek a két ország között olyan megnemtámadási szerződést, amelyben a felek kötelezettséget vállalnak: sem­milyen fegyverfajtával nem hajtanak végre támadást egy­más ellen, s nem is fenyegetik egymást ilyen támadással. Jel­lemző módon a pekingi vezető­ség, csak válaszra sem méltat­ta ezt a javaslatot! A most befejeződött hétre egyébként is a szovjet diplo­mácia olyan aktivitása volt jellemző, amely még a XXIV. kongresszusai kezdődött „bé- keoffenziva” hónapjaiban is párját ritkítja Ugyanezekben a napokban Alekszej Koszigin a szovjet minisztertanács elnö­ke jugoszláv kollégája, Bije- dics meghívására Belgrádba látogatott, majd országjáró útja után Brioni szigetén Tito elnökkel is találkozott. A szov­jet és a jugoszláv értékelések szerint is az összhang jelle­mezte a megbeszéléseket. El­sősorban gazdasági téren vár­ható látható előrelépés, ame­lyet más környező országok, köztük hazánk is, örömmel üdvözölnek. Ugyanis ahogy Koszigin megjegyezte: „Ju­goszlávia további részvétele a KGST tevékenységében két­ségtelenül új lehetőségeket te­remt majd arra, hogy növelje kereskedelmi forgalmát más szocialista országokkal, aktí­vabban kivegye részét a nem­zetközi szocialista munkameg­osztásból, a kooperációból és a termelés szakosításából”. NEW YORKBAN, az ENSZ- közgyűlés általános vitájában Gromiko szovjet külügymi­niszter tett olyan javaslatot, amelynek hordereje első látás­ra nyilvánuló. Kormánya né­vében azt indítványozta, hogy a Biztonsági Tanács minden állandó tagja csökkentse tíz­százalékkal katonai költségve­tését. A javaslat aktualitását két adat tükrözi: az egyik sze­rint az idén a világon 216 milliárd dollárt — példátlan, hiszen hihetetlenül hangzó re­kordösszeget — fordítottak fegyverkezésre. A második adatot néhány héttel ezelőtt is­mertette velem a Magyaror­szágon járt Arbatov szovjet professzor, aki Leonyid Brezs­nyevet tanácsadóként Ameri­kába is elkísérte s részt vett az ott létrejött egyezmények kimunkálásában. Elmondta: a tudományos-technikai forra­dalom új korszakában, amely­be most beléptünk, szédítő mértékben, mértani haladvány szerint növekszenek a fegyver­kezési költségek. Például 1945- höz képest a hetvenes évek elejére egy tengeralattjáró gyártási költsége több mint negyvenszeresére, egy repülő­gép-anyahaj óé majdnem tíz­szeresére, egy stratégiai bom­bázóé harmincszorosára, egy vadászgépé pedig százhar­mincszorosára nőtt. A New Yorkban most be­terjesztett szovjet javaslat haszna hármas lenne: egy­részt csökkentené az érintett országok fegyverkezési kiadá­sait, másrészt a nemzetközi at­moszféra általános javításával más országok számára is bé­kés célú kiadásaik fokozását tennék lehetővé. S végül har­madszor —, de nem utolsó sorban — a megtakarítás te­kintélyes részét, a szovjet el­képzelés szerint, a fejlődő or­szágok megsegítésére, az éh­ség és elmaradottság elleni küzdelemre kellene fordítani. Az EíNSZ-ülésszakra is az aktivitás és realizmus volt jel­lemző. Péter János, hazánk külügyminisztere, a magyar delegáció feje több küldöttség vezetőjével — például kanadai és japán kollégájával — tár­gyalt a nemzetközi élet új je­lenségeiről, s arról, miképp le­het megerősíteni az enyhülés irányzatát. Különös figyelem fogadott két felszólalást: Kis- singerét, aki elsőízben jelent meg az ENSZ pódiumán kül­ügyminiszterként. s Brandt szövetségi kancellárét, akinek beszédére olyan időpontban került sor, amikor az NSZK- ban bizonyos körök megkísér­lik megkérdőjelezni az új ke­leti politikát. (Ide kívánkozik: Wehner szociáldemokrata frakcióelnök, a párt második embere nyíltan bírálta a fele­lőtlenség újkeletű jeleit a bon­ni politikában, s (kijelentette, az NSZK kormánya megala­pozatlan követelésekkel saját politikáját juttathatja zsákut­cába.) KISSINGER beszéde a Nixon-kormány külpolitikai céljainak változatlanságát hangsúlyozta, s igien figye­lemreméltónak tartották hogy ezzel egyidőben tartott saj tóértekezeletén figyelmez­tette az amerikai törvény­hozókat: ne húzzák-halasz ­szák a legnagyobb kedvez­mény elvének megoldásét a szocialista országok számára, Brandt azt mondotta, bízik benne, hogy a két német ál­lam „ki tudja alakítani a né­met stílusú békés egymás mel­lett élést”. Brandt egyébként meghívást kapott Nixontól, a Fehér Házba is. A jelelv arra mutatnak, hogy a terven fe­lüli német—amerikai csúcs­találkozó azokkal az újkele­tű akadályokkal függ össze, amelyek kétségessé tették az amerikai elnök tervezett nyu- giat-európai körútját. Mint is­meretes, az Atlanti chartára vonatkozó amerikai indítvá­nyokra a „kilencek” ellenja- vaslatolkkal válaszoltak és az amerikai elnök aligha engedheti meg magának, hogy’ üres kézzel térjen visísza Nyu- gat-Európából. ' ...... A z SZKP KB tiltakozása Luis Corvalan, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára, akit az ellenforradalmárok letar­tóztattak---------­A z SZKP Központi Bizott­sága nyilatkozatban tiltako­zott a Chilében elkövetett törvénytelen és önkényes cse­lekmények, a chilei hazafiak üldöztetése ellen. A nyilat­kozat felhívja a világ demok­ratikus és haladó erőit, lép­jenek fel a chilei demokraták védelmében, lépjenek fel azért, hogy ne alkalmazzanak fizikai megtorlást Luis Cor- vaiamnal a Chilei Kommu­nista Párt fogságban levő fő­titkárával szemben. A szovjet dokumentum megállapítja, hogy Luis Cor- valan a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom ki­emelkedő alakja, alti a Népi Egység kormánynak három­éves fennállása alatt követke­zetesen síknaszállt az or­szág nemzeti érdekeinek vé­delméért és a társadalmi- gazdasági átalakulásért. Cor- valan miniden erejével arra törekedett, hogy e célokat a demokratikus jogok és sza­badságjogok tiszteletben tar­tásával valósítsák meg — hangoztatja a nyilatkozat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom