Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-30 / 229. szám
Beköltöztek — Én meg kedveském, háztartásbeli vagyok, így mondják ezt. Most a hét közepén költöztünk át. Végre-valahára befejeződött a rendetlenség, jó helyen vagyunk. Sarankó néninek legjobban a fürdőszoba, meg a meleg víz tetszik. — Tudja, aranyom, még a vízért is úgy kellett kijárnunk nekünk, az utcára. Kolóniaház volt, ez hozzá képest palota. Sarankó Istvánnak ezerötszáz forint a nyugdíja. — Még az a szerencse, hogy a lakbérünk ugyanannyi marad, mint a régi lakásban. Legalábbis ezt mondták a tanácson. Mind a ketten mosolyognak azon, hogy teljesen új bútort hoztak. Akárcsak a fiatalok. — Üj házba nem illik régi bútor. Azokat eladtuk. Két heveröt. fotelt, asztalt vettünk. Nagy szekrény nem is Szegedieknél két gyerek van. A nagyobbik tizenegy, a kisebbik hatéves. Most éppen iskolában vannak. — Négy embernek nem szűk ez a lakás? — Jól elférünk. A tanács felkínált Fájlalván egy másfél szobásat, de inkább ezt választottuk. Oda sokkal több bútor, miegymás kellett volna. Így meg nincs adósságunk, a gyerekek nagyon örülnek az erkélynek. A férjem lakatos a vegyigépgyárban. Én itt a házban fogok takarítani. Nem bántuk meg, hogv ide költöztünk. — Legközelebbi tervek ? — Most. hogy megvan a lakás, és egyenesbe jutottunk, öltözködni szeretnénk, szórakozni. ★ ötven család már berendezkedett. A többiek is egymás után jönnek. Az estenként kivilágosodó ablakok azt is jelentik, hogy sok család kok, gy be tv b r Esténként messzire világít p garzonház magasba nyúló :pcsőháza Salgótarján, szívé- ,en. Megfémyesedlek az abla- egyre több lakásban d ki a villany. Sokan ztek már. Még többen ;ák ki a mostani sza- batot, vasárnapot a ire, a bútorok hor- ..yakran állnak meg zben teherautók a gar- z bejárata előtt, hozzák lakókat. ★ ifkó Rudolíné házfelügye- kalauzol bennünket. — Százhúsz lakás van ebben szárnyban, ötvenben már aknak is. Egy a szerencsénk, a liítszerelő is itt lakik a tizenötödik emeleten. Remélhetőleg, nálunk nem lesz sokáig baj a lifttel... Piíkóék voltak az első lakók. A fiatalasszony férje az Ingatlankezelő Vállalatnál gépkocsivezető, 5 a megyei tanács mögötti óvodában dolgozott Nemtiből jártak be nap mint nap, ott laktak az anyósáéknál. — Van egy négyéves kisfiam, alig láttuk a gyereket Szinte el sem akartuk hinni, hogy sikerült a lakás. Azóta már szépen berendezkedtek. Televízió, három heverő, szép szekrény. Még a virágállványnak is jutott hely. Vettek új rádiót, székeket. _ Sokáig rendezkedtünk, a ztán végül minden elfért. Már megszoktuk, megszerettük ezt a lakást, el sem mennénk. + Az ötödik - emelet 2-es számú lakásába csöngettünk be. Mosolygós, fehér hajú néni nyit ajtót. Sarankó Istvánéit, a Bartók Béla útról költöztek a garzonházba. A férje bányász volt, 4 éve nyugdíjas. kell, van itt beépített A televíziót meg a lányom adta. az se hiányozzon. Sarankó néni még hozzáteszi: — Azért egy pár szép szőnyeg nem ártana, meg egy olyán kis polcos szekrény. — Megszokták a liftet? — Meg bizony, nem boszorkányság az. — Visszaköltöznének-e a régibe? — Már nem. Ez jó is. szép is, nekünk legalábbis. — A hetedik emeleten Szegedi Sándoréknál éppen szög- beverők vannak. Szegediné magyarázza: — Ezekbe a falakba egyszerűen nem lehet egyetlen szöget se beütni. Csak szakemberek tudják „belőni”, örülök, hogy jöttek, mert addig se falvédőt, se képet nem tud-— tunk feltenni. Mindjárt barátságosabb lesz a szoba. A kis család a tűzhelygyári kolóniából költözött ide. — Tizennégy évig laktunk ott. A nap soha nem sütött be, fürdőszobára is nagyon vágyódtunk. kényelmesebben, jobb körülmények között, a régire csak emlékezve él ezután... Cs. E. íívf-,* Négyszemközt .\ósr»*í««li $án<lori*sa A K AIIA NCSBERÉNYBÖL kivezető út szélén még zöldek a fák. A tölgyekről is csak imitt-amott hullanak a levelek. A múzeum előtt a talapzaton szarvas és vaddisznó. A nemes és a gonosz. A teremben hatalmas domborzati térkép. Kis vörös lámpákkal. A Vörös Hadsereg Nógrád megyét felszabadító útját jelzik. Beljebb egy kis szoba. Nógrádi Sándornak, a dicsőséges par- tizánvezérnek .egykori parancsnoki elhelyezése. Állok a durva fából készült asztal mellett, nézem a falon elhelyezett partizánzászlót, s a vaskályha mintha most is meleget árasztana. Éppen ezért a vaságyon levő durva pokróc már nem is hiányzik. A falon fényképek, térképek és nevek, akik tagjai voltak Nógrádi Sándor partizáncsoportjának. .. Nézem a fényképet. Ügy érzem, most négyszemközt ülök Nógrádi Sándorral, a forradalmárral, a partizán- vezérrel, a kommunistával, ö meséli, vagy én idézem az emlékeket? Nem tudom. De idézzük a történelmet... 1944. október 8. Nógrádi Sándor már nem elégedett meg azzal, hogy politikai-nevelő munkát végezzen a magyar hadifoglyok között. Azt kérte: engedélyezzék, hogy személyesen is részt vehessen a fasizmus elleni harcban. S ezen a napon repülőgépbe 6zállt, s a Zólyom melletti Try Dubi katonai repülőtéren ért földet.. Hosszú volt az út amíg 1944. december 7-én a 27 főből álló csoport Lpolytamóc mellett átlépte a magyar határt, s a karanosberényi vadászházba 1944. december 14-én elfoglalta harcálláspontját.. A csoport egyre nagyobb. Mind több katona csatlakozott a csoporthoz, de jelentkeztek az erdőben levő bányászok, munkások is. Alig egy hét elteltével, december 20-án, a csoport már egységgé alakulhatott... Csak két nap telt el, s december 22- én az egység a Monosza-hegy- ség tövében fekvő Abroncsos- pusztára tette át a székhelyét.. Egyre biztatóbb hírek érkeztek a szovjet katonák harci sikereiről. Felszabadult Salgótarján is. A visszavonuló németek december 28-án Abron- csospusztára törtek. Itt került sor az utolsó ütközetre. A tanya körül lezajlott éjszakai, majd azt követően a Monosza erdőségében egész nap folyó harcokban hósi halált halt több magyar és szovjet partizán. A Nógrádi egység 1944. december 29-én egyesült a felszabadító szovjet hadsereggel. .. Ilyen egyszerű lenne minden? Nem! A Nógrádi-partizáncsoport küzdelme a legszorosabban összefüggött azzal az ellenállási mozgalommal, melyet Nógrád megye kommunistái a Horthy-rendszer egész ideje alatt folytattak és amely 1944 végén több helyütt csapott át fegyveres harcba. Nézem a szoba falát. A parancsnoki szoba bejárat melletti falán Nógrádi-emléktatoló szemlélteti a csoport Nógrád megyei útját. Az emléktabló térképén kapott helyet az ipolytamóci átkelés helyén emelt szobor, a karanesberé- nyi vadászház és az abroncsos- puszbai emlékmű fényképe. A térképet a Nógrádi-partizáncsoport esküszövege, a csoport törzsalakulatának névsora, s az abroncsospúsztál ütközetben elesett két Nógrád megyei partizánnak, Bandúr Árpádnak és Va lesek Józsefnek a fényképe keretezi... ELINDULOK EBBŐL a történelmet sugárzó szobából. Az emeleti feljárótól jobbra eső szoba dokumentumok, tárgyi emlékek segítségével azt eleveníti fel, hogy Nógrád megye munkásosztálya, dolgozó népe az 1919-es Tanácsköztársaság dicső harcainak példáját követve, bátran szembeszállt a népelnyomó ellenforradalmi rendszerrel és a népünket romlásba döntő fasiszta háborúval. A legkülönbözőbb dokumentumok mellett, a fegyveres partizánharcokat bemutató tablók között ott van a partizánbábú, melyet a Nógrádi-partizáncsoport tagjainak elmondása alapján magyar és szovjet katonai öltözékkel láttak el... Külön helyet kap a Szlovák Nemzeti Felkelés, bizonyítva, hogy ahhoz is nagy számban csatlakoztak a magyar katonák, partizánok, köztük számos Nógrád megyei is... Még ebben a teremben látható a magyar bánya-munkásság antifasiszta küzdelme is, mely közül kiemelkedik a karancslejtősi bányászok ellenállása. 1944. novemberében J ól bevált gyakorlat nálunk, hogy időszakom- Ikémt elővesszük a párthatározatot és a testület megvizsgálja a határozat végrehajtását, a célkitűzések teljesítését. Ez történt ezen a héten is. A megyei pártbizottság szerdai ülésén megvizsgálta a Központi Bizottság 1972. november 14—15—i állásfoglalása nyomán tett megyei in- tézlkedéseket és meghatározta a legfontosabb feladatokat. Az egész napos tanácskozás legfontosabb következtetéseit ügy lehetne összegezni, hogy eredményesen megvalósítjuk gazdaságpolitikai céljainkat, a szocializmus építése jó ütemben halad. Fejlődés és eredmények jellemzik munkánkat, de objektív akadályok és szubjektív hibák is gátolják előrehaladásunkat. Erőt és biztatást sugároz a közös munka eredménye, de figyelmünket inkább a hiányosságokra összpontosítsuk, mert azokból lehet a feladatokra következtetni. Tükröt tart elénk a megyei pártbizottság ülése és ezzel a tükörrel szembe kell nézni. Ez a tükör nem szépít és nem torzít, a valóságot mutatja. Történelmi hátteret ad, fényét jelenünk lényeges vonásaira irányítja és elénk vetíti jövőnket. Korszerűsödött megyénk ipara, 'javult ágazati szerkeTöretlen út, egyértelmű feladatok zete és területi elhelyezkedése, az eddigi foglalkoztatási gondokat sikerült megoldani, jelentősen javultak a munkások élet- és munkakörülményei. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalásának hatására feladataink teljesítése meggyorsult — így summáz megyénk pártbizottságának értékelése. Tényeket és érveket idézhetnénk az ipar, a mezőgazdaság és más ágazatok fejlődésének igazolására, de nem szükséges, mert a valóságról bárki saját szemével meggyőződhet- Pedig nem is olyan régen mennyi aggályoskodást hallottunk, hogy a népgazdaság szerkezeti alakítása alig egyeztethető össze a megyei érdekekkel, a szénbányák megszűnése tömeges munkanélküliséget okoz, a gazdaságirányítási reiorm és a tervgazdálkodás összeférhetetlen, egyesek R jKilitikai és a gazdasági tényezők nagy ellentmondásait tették szóvá. Ezzel szemben mi a valóság? Az, hogy megyénk új üzemeire 1,2 milliárd forintot fordítottunk, folytatódik az új üzemek telepítése, és a légiek rekonstrukciója. A szénbányászat visszafejlesztése szükségszerű népgazdasági program szerint történik, emberségesen. nyugodt politikai légkörben valósul meg. Nincs munkanélküliség, aki egészséges, és tenni akar, az dolgozhat, boldogulhat. Az új mechanizmus miatt nem hullottak sem régi, sem új fejek. Az ország és megyénk lakosságának életszínvonala az elmúlt években tovább javult. A párthatározatok nyomán tett intézkedések kedvező hatása különösen 1973 első felétől jelentkezik. Megyénkben március hónapban 30 ezer dolgozó bérét emelték. A 80 millió forintos kifizetés átlagosan 10 százalékos bérnövelést jelent. Javult a lakáshelyzet, az eddiginél több munkás költözhet új otthonába. Egészségesebbek, jobbak a munkakörülmények, a politikai és a gazdasági munka eredményeként javult a közhangulat A Központi Bizottság novemberi állásfoglalásából és a megyei pártbizottság legutóbbi üléséből egyértelmű következtetést vonhatunk le. Nincs és nem lehet külön gazdaságpolitika. A gazdaságpolitika nem választható el a párt egységes politikájáról. Az intézkedések és a tennivalók szerteágazó sorát egységes szemlélet, pártunk következetes politikája ötvözze szerves egésszé. Nincs szükség a X. kongresszuson és a megyei pártértekezleten meghatározott politika változtatására. Csak kiigazításokról lehet szó, ott ahol a helyes irányvonaltól eltértek, ahol a helyes elvet a gyakorlatban nem jól alkalmazzák. A párthatározat következetes végrehajtását kell megkövetelni és sürgetni. Az intézmények és a vállalatok intézkedési tervet készítetek a párthatározat végrehajtására. Ismét elő kell venni az intézkedési terveket, vizsgálják felül azokat, számoltassák el a felelősöket, hogy mit tettek és mit mulasztottak. A pártbizottság ösztönzi a pártszervezeteket és a gazdasági vezetőket: vizsgálják meg ismételten a hatékonyabb gazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés feltételeit és lehetőségeit és a változó körülményeket a lakosság igényeihez, a piac követelményeihez, de mindenekelőtt a párthatározatokhoz igazítsák. Kérdezzék meg és vegyék jobban figyelembe a munkások véleményét, javaslatait. Használják ki a kedvező politikai légkört, főleg a párttagok és a munkások kezdeményezéseit igényeljék. A közös feladatok megoldása érdekében a dolgozók egyre szélesebb rétegét vonják be. Szélesítsék az üzemi demokráciát, mert minden gazdasági intézkedés az emberért, az emberek javára történik. A helyes szemlélet formálásának és a hatékonyság fokozásának tartalékait és újabb lehetőségei az üzemek ben adottak. tennivalókat íelsorol- *1 ta és összefoglalta a megyei pártbizottság, azokat lapunk szeptember 27-én részletesen közölte. Hosszabb távú, kedvező folyamat kezdődött, a következő időszakban arra van szükség, hogy a feladatok idő- és fontossági sorrendjét, valamint a megvalósítás módszereit, feltételeit és a végrehajtás felelőseit meghatározzák. Ez politikai feladat, a javából. Ezért ennek szervezése, irányítása a párt- szervezetekre tartozik. A helyi feladatokat csak helyben, a vállalatnál, gz üzemben kell és csakis ott lehet elvégezni. Ezt nem szabad sem felfelé, sem lefelé áthárítani. Végezze mindenki feladatát legjobb tudása szerint, önmaga és a közösség javára. Dr. Fazekas László a karancslejtősi bányában több mint háromszáz bányásj vonult le és tagadta meg a hadimunkát. Az ellenállást a németek letörték, öt. bányászt es két katonát kivégeztek. Ismét négyszemközt találom magiam Nógrádi Sándorral. A szvjatosinói partizániskola életét bemutató képeken ott vart Nógrádi Sándor. Aztán térkép, melyen a Nógrádi-csoport magyarországi és szlovákiai tartózkodási helyeit tünteti fel 1944. október 8-tól december 28-ig... És a tablók. Fényképek, dokumentumok a megindult új életről, a Magyar Kommunista Párt szervezésének első lépéseiről. Birtoklevél. Földet többet vissza nem adunk plakát és sok-sok más dokumentum... Megilletődve lépem át art- nak a szobának a küszöbét, amelyik Nógrádi Sándor egykori dolgozószobáját eleveníti fel. Szinte újra megjelenik előttem nagyszerű alakja. Nógrádi Sándoré, aki 18941 május 14-én született Füleken, aki gyermekéveit Szécsényben töltötte. A rézesztergályos ta- nonc, a losonci gépgyár dolgozóinak főbizalmija, a dél-szlovákiai általános sztrájk főszer-: vezője, a Kommunisták Magyarországi Pártjának a tagjai a Magyar Vörös Hadsereg katonája. a bebörtönzött kommunista, később a Vorwärts és a Rudé Právo illegális szerkesztője. Szinte filmszerűen peregnek előttem az események. Párizs, Belgium, Svájc, a spanyol polgárháború, ahol három ízben is járt. Majd a Szovjetunió, s szinte ma is hallom a moszkvai Kossuth- adó adósát, ahol mint belső munkatárs dolgozott A gondolat — nem tehetek róla — ismét visszakanyarodik 1944. májusához, amikor a magyar partizánmozgalom szervezésevei bízták meg... Nézem a dokumentumokat. Egy nagyszerű ember egész életútja áll előttem, most már a felszabadult Magyarországon. Szinte hallom a hangját az ideiglenes nemzetgyűlésben, vagy mint a Magyar Kommunista Párt észak-magyarországi kerületi titkáráét. Magam előtt látom az Iparügyi Minisztériumban, ahol szervezte a széncsatát. Látom, mint a néphadsereg politikai főcsoportfőnökét, a honvédelmi miniszter első helyettesét. S mintha ma is ott lenne ■ Pe- kingben, Hanoiban, mint hazánk nagykövete. Hallom a "lángját, amint emberségesen beszél az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnökeként. És hallom 1971. január első napjaiban felcsendülő gyászzenét, ott a Munkásmozgalmi Panteonban... NÉGYSZEMKÖZT ülök Nógrádi Sándorral. Ügy érzem, hiszen előttem a fényképe. És eszembe jut Nógrádi Sándor nemcsak megyénk szülötte volt, hanem élete során jelentős tevékenység fűzi Nógrád megyéhez. Maga írja önmagáról: „..ja Tanácsköztársaság idején szerzett benyomásaim, tapasztalataim tudatosították bennem végérvényesen azt az utat, amelyen járnom kell...” Élete végéig, ha sokszor göröngyös Is volt ez az út, de azon járt. Somogyvári László NOGRAD - 1973. szeptember 30„ vasárnap 3
