Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-21 / 221. szám
xíWjfc* szóval.,. így kisközség kulturális gondjai a világot,„ Az értelmiség népnevein feladatát, s egyben felelősségét az MSZMP IX. kongresz- szusának határozata így rögzítette: „Pedagógusok és népművelők, tudósok, írók és művészek. az egész értelmiség előtt az a feladat áll. hogy szocialista szellemben neveljék népünket, erősítsék eszmei és erkölcsi egységét a marxista világnézet hatékony terjesztésével, a szocialista erkölcs normáinak népszerűsítésével, Értelmiségünk — alkotó, termelőmunkája mellett — elsősorban népnevelő feladatának teljesítésével járulhat hozzá a szocializmus teljes felépítéséihez.” E határozat szellemében tevékenykedik esztendők óta Simon Imre, akit munkássága elismeréseként alkotmányunk ünnepén Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesített a művelődésügyi miniszter. Ebből az aik alomból kerestük fel Pásztón a járási hivatal művelődésügyi osztályán, ahol tanulmányi felügyelői beosztásban dolgozik. Húsz esztendeje él és dolgozik megyénkben, tehát bátran nevezhetjük már törzslakónak. Pedig nem itt született. — Igen, tulajdonképpen bevándorló vagyok — válaszol Simon Imre. 1930. május 22- en Jánoshalmán születtem és ott szerettem meg a paraszti világot is, amely azóta is állandó témám. A pedagógiai főiskolát Szegeden végeztem 1952-ben. majd már mint Nógrád megyei Egerben rajztanári képesítést is szereztem. Hálával emlékezem vissza első tanáromra Winkler Lászlóra, de Czinke Ferencre is, akik nagy hatással voltak látáskultúrám, művészi törekvéseim kialakítására. A jó tanulmányi felügyelőnek bőséges gyakorlati tapasztalatokkal, pedagógiai ismeretekkel kell rendelkeznie. Hol szerezte meg ezt a nélkülözhetetlen gyakorlatot? — Elsősorban természetesen a mindennapi munkában. Tanítottam Héhalomban és Palotáson, Egyházasdengelegen ... p edig mint hskolaigazató működtem tíz esztendőn keresztül. Eme munka során bőségesen volt alkalmam a szakmai ismeretek mellett ember- ismeretet szereznem. Ezekben az években szerettem meg az alföldi parasztok mellett a „görbeor&zág” parasztjait, egyszerű munkásembereit, akiket azóta is szeretek és tisztelek. — Mit tart elsőrangúan fontosnak irányító munkájában? — Feladatainkat meghatározzák a különböző irányelvek. Mindannyiunknak kötelessége, hogy a ránk bízott fiatalságot szilárd világnézettel és ismeretekkel vértezzük fel. Ugyanakkor érdeklődési területem szerint nagyon fontosnak tartom a hatékony ízlés- formálást. Egy-egy iskola, intézmény környezetének esztétikuma, belső berendezésének szépsége nagy hatással van a tanulóifjúság szépérzékének kialakulására is. A lehetőségek jó kihasználásával ennek az ízléses környezetnek a kialakítására mindenütt megvannak a lehetőségek, csak =.okoe>aor és sokan nem. tart jak fontosnak. Ugyanakkor természetesen szorgalmazom, hogy a tehetséges munkásparaszt fiataloknak teremtsük meg a lehetőséget a művészi szakkörökben való többlettevékenységre is. Ezen a téren kapcsolódik munkám a tevékeny népműveléshez is. Művelődési otthonainknak véleményem. szerint sokkal többet kellene már ma is tenni- ök a művészeti nevelés terén, mint amit tesznek. Simon Imre alkotó művész is. Mit tart eddigi munkássága eredményeiről és mik a további tervei? — Munkásságom értékelése nem az én feladatom. Eddigi szereplési lehetőségeimmel elégedett vagyok. Közel tíz esztendeje rendszeresen szerepelek járási és megyei tárlatokon. Nógrádi Andor barátommal közös kiállításunk volt a múlt esztendőben a Lovász József Művelődési Központban. A látogatók bejegyzései bátorítólag hatottak. Jól érezték meg a nézők, hogy szeretem az egyszerű embereket, a természet mindi" újra felfedezhető szépségeit és azt a törekvésemet is, hogy szeretném, ha mások is olyannak látnák a világot mint én, hogy örömük teljék benne. A további terveket illetően; a közeljövőben önálló kiállításom lesz Nagykőrösön és tervbe van véve egy szekszárdi és egy bátaszéki kiállítás is. Szép tervek. Végrehajtásukhoz a mindennapi munka mellett a művész-pedagógusnak arra is szüksége van, hogy körülményei ne gátolják végrehajtásukban. Reméljük, hogy az illetékesek támogatásával hamarosan lakáskörülményei is olyanok lesznek, amelyek között nyugodtan dolgozhat. Simon Imre most van alkotó ereje teljében. Kívánjuk, hogy minden tervét, minden szép álmát valóra válthassa önmaga és az érdeklődő közönség gyönyörűségére is. Csukly László SZEOSENKE 450 lakosé kisközség a rétsági járás szélén, Romihány és Nógrádiköve sd között. Közigazgatásilag ez utóbbihoz tartozik. így kerestük fel Hajaséi Ferencet, a kö- vesdi tanácstitkárt, hogy a szécsértkei kulturális életről tájékozódjunk. — Az 1958-bari épült művelődési ház, tudjuk, nincs kellően kihasználva — kezdi Hajaséi Ferenc. — Ennek azonban bonyolult okai vannak. Mert igaz, hogy Máté József né tiszteletdíjas kultúrházigazgató csak a fiatalabb generációval, akikhez korban (közel áll, akar foglalkozni, az idősebbekkel nem. A jelenlegi helyzet szempontjából azonban az is fontos, hogy az emberek túl sok dolgot, gondot vállalnak magukra a termelőszövetkezeti, gyári, vagy hivatali munkán kívül. Estére fáradtak, nincs kedvük gyakran eljárni otthonról. — Televíziót néznék? — Igen. De ez a fiataloknál nem jelent különösebb problémát. Őket inkább azért nehéz összetartani, mert többnyire más községekbe járnak el ismerkedni, szórakozni. A jól indult ifjúsági- klub munkája most ilyen problémák folytán akadozik. Esetlegesek a foglalkozások, túlnyomórészt spontán a szórakozás. A titkár magyarázó-mentő indokait elfogadom. Egyet azonban nem hallgathatok el; nem hiszem, hogy jó dolog, ha egy művelődési ház igazgatója nem kíván az idősebbekkel foglalkozni, s ezt tudva róla, nem kényszeríti. Nem erőszakkal, szép szóval, meggyőzéssel. Erre szükség van, mert — mindenki előtt világos —, valamiféle összefüggésnek, szükségszerűen kell lenni a köz- művelődési munkához való hozzáállás és a közművelődési tevékenység színvonala között. Az ismeretterjesztő előadások az utóbbi időben megfogyatkoztak. Alábbhagyott az érdeklődés? Tenni kellene valamit. A községben nagy időközönként magyarnótaesteket szoktak rendezni az ÁFÉSZ segítségével. A termelőszövetkezet évente egyszer el szokta hívni a községbe a Népek barátsága együttest, melyet Varga András, az Állami Operaház magánénekese vezet. Alkalmanként színházi előadásokra te sor kerül. TBbtonyire ORI-engedéllyel rendelkező magánszervezésű együttesek jönnek, mert az Állami Déryné Színház ide már nem jut el. Júniusban az Anyós ellen nincs orvosság című vígjátékot Vörös Tibor társulata mutatta be. Ezeket a színielőadásokat az különbözteti meg a környékbeliektől, hogy itt telt házak előtt mennek a darabok, s nem ráfizetésesek. Ez a tény mindennél meggyőzőbben jelzi, hogy a falu lakóiban él a vágy és a kíváncsiság a szépre, a jóra, a közösségi szórakozásra. Ezt kellene jobban meglovagolni. A községi könyvtár — amelyet Nagy Sándomé vezet — mintegy ezernyolcszáz kötettel rendelkezik. Dicséretes mennyiséé ez a lakosság lélekszámúhoz viszonyítva. — A könyvtáros kitűnően látja el feladatát — mondja özvegy Szűrös Lajosné, a huszonkilenc szécsénkei kisiskolás tanító nénije. — Szívesen járnak oda a gyerekek is. Szürösné egyébként egy évvel ezelőtt jött Zalából a nógrádi kisközségbe. Jól érzi itt magát. Néhány dolgot azonban, amelynek igazságáról magam is meggyőződtem, nem hallgatott el. Egy-két hónap óta nem folyik víz az iskolai falikúiból és a pedagóguslakás udvarán levő csapból. Mert Elromlott az óvoda kútjának — ahonnan a vizet kapják —, szivattyúmotorja, s mind ez ideig nem csinálta meg senki. Pedig a gyerekeknek, higiéniai szempontból is, nagy szükségük lenne a folyóvízre. Nedves, salétrom«* a pedagóguslakás- A hát teteje hullámos. Az eresz viszont új, jó és szép is. Az udvart azonban rendezni kellene, ugyanígy az iskola előtti feljárót. Azért. hogyha Szürösné két év múlva nyugdíjba megy, szívesen jöjjön a községbe pedagógus, utána pedig ne azon spekuláljon, hogyan mehetne el minél előbb. Össze kellene fogni hát, és kijavítani a még meglevő hibákat. Bizonyára szívesen segítenének a szülők is, akik a közelmúltban társadalmi munkában festették be a tanterem padlózatát, hogy az olajos padló ne koszolja be többet gyermekeik ruházatát. Sulyok László Új bemutatók, magyar népdalhét a rádióban Muzsika vagy cigaretta? A budapesti művészeti hetek gazdag eseménysorozatában külön helyet foglalnak el a Magyar Rádió zenei főosztályának új bemutatói, stúdiókoncertjei. Mint Petur István főosztályvezető elmondotta, az .elmúlt fél év folyamán készült több tucat opera, szin- fonikus-, kamara- és kórus- zene-felvétel közül mintegy 20 darabot kiemelt műsorként az őszi művészeti seregszemle alkalmából sugároznak hetente' két alkalommal. Az évad nyilvános hangversenyein elhangzott új magyar zeneművekről úgynevezett tartósított felvételek készültek, 6 ebben a formában most hangzanak el először. A művek között találjuk Balassa Sándor: Kantáta, Op. 21. Purko Zsolt kantáta. No. 2. Petrovics Emil II. kantáta, Ott essem el én című alkotásait. A kamarazenei felvételek között találjuk Brahms: h-moll klarinétötösét, amelyet kitűnő klarinétművészünk. Kovács Béla a világhírű Tátrai vonósnégyessel közösen ad elő. Csajkovszkij B-dúr vonósnégyesét a Bartók-kvartett játsz- sza. Elhangzik a sorozatban két 18. századi versenymű is. Bach fagottversenye és Anton Wranitzky kétbráesás versenyműve. A kórusfelvételek közül az ismert észt zeneszerzőnek. Tornásznak „Észt kalendári- umi dalok” című kompozíciója az MRT énekkarának tolmácsolásában szólal meg. a karnagy Révész László. Elkészült és az ősz folyamán kerül a hallgatók elé Gluck „Ip- higénia Aulisban” című ooe- rája is. A címszerepet Sudlik Mária énekli. Október 15. és 21. között a hagyományokhoz híven ismét megrendezi a Magyar Rádió a magyar népdal hetét, amelynek során előadások idézik Bartók művészetét, népművészeink legszebb felvételeit. Négy műsor Epizódok Budapest zenei életéből címmel az elmúlt évtizedek zenei életének legizgalmasabb fejezeteit eleveníti fel. A műsorokat, (23.) — Ezért nem adhatjuk alább mi sem az ellenségnél. Mi újság Kazancevvel? Kulijev az órájára nézett. — Egy órával ezelőtt kellett találkoznia Szerebrjakov- val, hogy kapcsolatot teremtsen vele. Mindenesetre váratlan találkozás lesz. A németek az első világháború óta nem használták fel őt semmire. Csengett a telefon. Mehtyi Dzsaíarovics felemelte a kagylót, az első szavak után nyugtalan pillantást vetett Rum- jancevra. Az megértette, hogy valami kellemetlen dolog történt. — Szerebrjakov a Kazan- eewai való találkozás után agyonlőtte magát. — Nem akarta elárulni a hazáját — Rumjancev fölkelt es járkálni kezdett a szobában. — Mikor kell találkoznia Kazancewal? — Holnap, kilenc órakor. — Még rna találkozniok kell. Meg kell tudnunk, hogyan viselkedett Szerebrjakov. Kazancev pedig értesítse rá4 NOGRAD - 1973. sieptembet 21., péntek amelyekben bejárjuk a belváros, a budai hegyvidék zenei szempontból legérdekesebb helyeit, sétát teszünk a Vízivárostól a Tabánig, illetve a Sugár úttól a Városligetig, a centenárium tiszteletére mutatják be a hallgatóknak. A budapesti zenei hetek hangversenyeinek többségét a rádió egyenes adásban közvetíti. Max Reger német zeneszerzőt és zongoristát, 1915-ben felkérték, hogy az egyik hadikórházban egyórás hangversenyt adjon saját műveiből. Max Reger örömmel beleegyezett, és pontosan megjelent a kijelölt időben. A hangverseny előtt rövid beszédet tartott, amelynek keretében megkérdezte a sebesülteket: — Mit szeretnének inkább: osszak szét fejenként tíz cigarettát, vagy klimpírozzak egy órán át? Minden kétséget kizáró volt, hogy a katonák a cigarettát választják. Reger valóban szétosztotta a füstölnivalót, majd leült a zongora mellé, és egy kerek órán át játszott legszebb szerzeményeiből. A frenetikus siker nem maradt el. V. Jegorov dokumentumregénye A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította : Havas Ervin dión a történtekről von Schön- hausent. Gondoskod jét róla, hogy az újságok közöljék le a színház hivatalos értesítését Szerebrjakov haláláról. Nem szabad, hogy a németek kételkedjenek Kazancev közleményében. — Azonnal értesítem Ka- zancevet. — Helyes. Lásson munkához Mehtyi Dzsaíarovics. várni fogom a népbiztosságon. V fejííy kasszafúró útnak indái Teheránban nyáron elviselhetetlen a hőség. Nappal az utcák kihaltan ásítoznak, zárva tartanak a hivatalok és az üzletek, a lakosság a lakásnál hűvösebb pincékbe rejtőzik, a tehetősebbek pedig elutaznak a nyaralójukba. A város csak alkonyaikor élénkül meg, akkor folyik az élet a szokásos mederben. Ügy tetszett, hogy 1941 nyara sem hoz különösebb változást. ez azonban látszat volt csupán. A városban Izzásig feszült a politikai légkör. A fasiszták — akik a Szovjetunió megtámadására készültek — Irán jobboldali köreire támaszkodva, minden lehetőséget megragadtak annak kikényszerítésére, hogy a kormány katonai szövetségre lépjen a náci Németországgal. A medzslisz küldöttei, a miniszteri kabinet tagjai és a szenátorok közül azonban sokan ellenálltak a németek nyomásának. Ez ármánykodással párhuzamosan az ország belsejében lázas tevékenységet fejtettek ki, az ügynökségek szovjet területre dobása érdesében. Különösen von Schön- hausennak szaporodott meg a dolga, aki közvetlenül felelős volt e tevékenységért. Ezen a fülledt estén Schön- hausen éppen Heckeriet várta a következő diverzánssal, akinek a határt illegálisan átlépve, Bakuba kellett mennie. A tábornok alaposan megváltozott a Szergejewel történt beszélgetés óta. Lefogyott, arcbőre ráncosán csüngött, akár egy öreg buldogé. Fel-alá járkálva az irodájában, gonosz pillantást vetett a meny- nyezeten elhelyezett ventillátorra, amelynek zaja ugyancsak kikezdte az idegeit, ugyanakkor nyújtott némi enyhületet, úgy hogy nem kapcsolta ki. Amikor a ful- iasztó hőségtől gondolkodni sem tudott: a járkálásban keresett menedéket. Kopogtattak az ajtón, amely óvatosan megnyílt, a keskeny résen Heckert dugta be a fejét: — Szabad, tábornok úr? (Folytatjuk) Callas nemet mondott Maria Callas, a világhírű szopránénekesnő szerdán lemondta londoni hangversenyét, amely nyolc év után az első nyilvános fellépése lett volna. A különcségeiről ismert művésznő orvosa tanácsára állt el Albert Hall-beli fellépésétől, az orvos szembán- talmai miatt legkevesebb hat heti pihenőt javasolt az énekesnőnek. A hangverseny elmaradása bizonyára igen kellemetlenül érinti azt a háromezer boldog jegytulajdonost, akik közül többen „már” 275 dolláros feketepiaci áron hozzájuthattak a belépőhöz. Jellemző az érdeklődésre, hogy ilyen magas ár mellett is több mint 30 ezer jegyigénylő volt. A várakozást az is fokozta, hogy Callas és partnere, a világhírű tenorista, Giuseppe di Stefano nem hozta nyilvánosságra a koncert programját, amelyről még a rendezőknek sem volt tudomásuk. 700 éves pecsét Az északkelet-bulgáriai Plisz- ka és Preszlav, a két egykori főváros környéke rendkívül gazdag régészeti kincsekben. Az ásatások szünet nélkül folynak a két város környékén; a most folyó munkálatok során értékes leletre bukkantak, megtalálták Boril-cár (1207—1218) ólompecsétjét, amely egyike a II. Bolgár Birodalom idejéből származó ritkaságoknak. A pecsétet a preszlavi vár és az erődítmény déli kapuja között fekvő rétegben találták. Ez a réteg egyébként gazdag 13. századbeli kerámiakincset is rejt magában. Az ólompecsét átmérője csaknem 30 centiméter, egyik oldalán Borii cár látható teljes uralkodói díszben, a feje feletti köriraton neve és címe olvsaható. Az ólompecsét másik; oldalán hadiöltözetben áll Szaloniki Szent Demeter. Ezen a helyen találtak már egy másik, hasonló pecsétet 70 évvel ezelőtt, ennek vésete és felirata azonban teljesen elkopott. A most napfényre került tökéletes épségben meg- mardt- pecsét vésése művészi kéz munkájára vall, nagyon ritka példánya a 13. század eleji bolgár glyptikának. Az ilyen ólompecsétekkel, vagy aranypecsétekkel az uralkodó leveleit zárták le; a most megtalált pecsét valószínűleg fontos okiraton volt, ami időközben elpusztult, ilyen uralkodói okiratokat magas rangú hivatalnokoknak küldtek az udvarból. A pecsét élénk bizonyítéka annak, hogy Preszlav városa a 13. század elején még fontos katonai és közigazgatási centrum volt. Az ásatásokat tovább folytatják. A leletek feldolgozása után Borii cár pecsétjének és az egyéb leleteknek segítségével sikerül talán majd felderíteni a város 13. századi történetének eddig tisztázatlan kérdéseit és a tudósok remélik, hogy pontos kép rajzolódik majd ki a második bolgár főváros lakóinak hajdani életéről. Történelmileg rendkívül fontos a II. bolgár birodalom idejéből származó lelet vizsgálata, mert a kor Bulgária történetének egyik legizgalmasabb időszaka, és számtalan olyan esemény zajlott le a két egykori fővárosban, amely jelentékeny hatással volt nemcsak a Balkán, hanem Közép- Európa és Dél-Európa történelmének alakulására is. Az igazi ok A későbbiek során híressé vált osztrák író, Franz Grillparzer kishivatalnokként kereste még kenyerét, amikor elöljárója rámordult: — Valahányszor belépek a szobájába, maga sohasem dolgozik! Mit jelentsen ez? — Ez azt jelenti uram — vágta rá azonnal Grillparzer —, hogy mindig kopogás nélkül lép be az ajtón.
