Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

Isir a ssa«ie«kcm(i munlitisQli I Cmem­j és munkmsmervesés ...Nyugodtan dolgozhatom A budapesti Kötő ktsz sal- E tarjáni telepét indokoltan lehet az asszonyok-lányok üzemének nevezni. Férfit csak mutatóban lehet látni. Az asz- szonyok-lányokról az járja, hogy ami a szivükön, az a szá­jukon. Ebben az írásban ar­ról adunk számot, hogy mi a véleményük az üzem- és mun­kaszervezés színvonaláról? X — Csak ezen az egy gépén dolgozom. Van anyag, meg­rendelés, csak munkálkodni kell — kezdi a beszélgetést Mikus Józsefné, a szövetkezet regi dolgozója. — Kell-e valamire várni? — Nem. Kiveszek egy cso­mag fonalat, amelyben tíz konusz van. Ez elég egy mű­szakra. Sőt, néha többre is. Ha netán mégis elfogyna, akkor kérek egy másik csomagot. Pillanatok alatt megkapom. Amennyiben munkaigényes a termék, akkor a kivett anyag hosszabb ideig is elég. — S ez mitől függ? — Attól, hogy mintás, vagy •ima pulóvert készítek. — Melyiket kedveli? — A mintásat. — Miért? — Többet özet és nem fiá­radok el vele annyira. — Ha önt bíznák meg azzal, hogy még jobban szervezze meg a munkát, mit tenne? — Semmit. Én a jelenlegivel elégedett vagyok, folyamato­san tudok dolgozni. — Ez tükröződik a fizetésé­ben is? — Igen. Győri Mária 1963 óta Mát- raszőllősről jár be dolgozni. Mikor vagyok mérges? — is­métli a kérdést, majd így vá­laszol : — Ha nem jő a gép. Ilyes­mi azonban ritkán, egy hónap­ban esetleg egyszer fordul elő. — Mennyi idő alatt javítják meg? — Attól függ, hogy mi a hi­bája. Legtöbb állásidő egy óra volt, de az is nagyon régen. — Fonalhiány nem akadá­lyozta a munkáját? — Eddig még nem. Ami szükséges a napi munkához, az mindig megvan, sőt annál több is. Nyugodtan dolgozha­tom. — Akkor jól is keres? — Nem panaszkodhatom. Tegnap nyolcvan forintot ke­restem, pedig tanulókislány­nyal is foglalkozom. Ezért napi egy órának megfelelő bért kapok. Igen, hívtak máshová, közelebb a lakóhelyemhez, de nem mentem. — Én már dolgoztam egy­szer itt, aztán elmentem me­zőgazdasági szakiskolára. Ké­sőbb újra visszajöttem, mert nem tetszett az állattenyésztői szakma. Mi okoz nekem kie­sést? Az, ha vastag a feldolgo­zásra kerülő szál, s nem ve­szem észre időben. Ilyenkor a hibás részt le kell fejteni, s megkötni. Ha sima a fazon, akkor rövid idő alatt kijaví­tom, a mintás fazonnál bizony beletelik egy fél óra is. Még mindig jobb így, mert ha a mérésnél veszik észre, akkor jóval több időbe kerül a ki­javítása. — Gyakran fordul elő ilyes­mi? — Napjában kétszer-három­szor. — Szólt már a fonalvastag­ság miatt? — Még nem. Ami nem fe­lelt meg, azt visszavittem és kicseréltem. — Emiatt kevesebb lett-e a keresete? — Azzal én elégedett va­gyok. Ezernyolcszáz—ezerki­lencszáz a havi átlagom. — Nem szoktuk visszavenni azokat, akik egyszer itthagy­ják a szövetkezetét. Vele azért tettünk kivételt, mert ügyes, szorgalmas, komoly és igyekvő kislány — mondja Fischer Sándor részlegvezető. A kislány neve: Nyerges Éva, Mihálygergéről jár be. Folyamatosan ez év januárjá­tól dolgozik itt. Géczj Erzsébet Nagybár- kányból jár be. Ebből a köz­ségből négyen dolgoznak vele a délelőttös műszakban. Azért Jött ide, mert azt mondták ne­ki, hogy itt jól lehet keresni. — Igaz ez? — Igen. — Mit jelent ez a gyakorlat­ban? — Havi ezerkétszáz forintot. — Lehetne több is? — Ha jobban dolgoznék, ak­kor elérhetném az ezernégy­száz forintot. — Ezek szerint minden fel­tétel megvan a folyamatos munkához? — Igen. Jó a gépem, fonal is van. Az utóbbinál előfordul, hogy néha vastagabb, ezért figyelmesen kell feldolgozni. Ha nem így cselekszem, ak­kor magamat károsítom meg, X A részlegvezetőtől a követ­kezőket tudom meg. A kereset nagysága attól is függ, hogy kinek milyen ügyes és köny- nyű keze van. A követelményt az átlagmunkás teljesítmé­nyéhez szabják. Mivel az itt dolgozók betanított munkások, keresetük növelése érdekében a nagyszériás megrendeléseket itt gyártják le. A szövetkezet­ben jórészt régi termékek is­métlődnek, de új cikk is fel­kerül a listára. Ilyenkor, amíg meg nem ismerik a gyártás fortélyait, valamivel kevesebb a kereset. Arra ösztönzik a dolgozókat, hogy rossz géppel egy percig se dolgozzanak, mert abból csak rossz áru lesz. Aki havonta az ezer­négyszáz forint keresetet el­éri, az öt százalék, azon felül pedig tíz százalék teljesít­ményprémiumot kap. V. K, Montmarfre-í ibolya a Dérynével Kálmán Imre nagy sikerű operettjét, amely a párizsi művésznegyed nyomorgó, de tehetséges műveszjelöltjeinek bohókás életéről szól, az Ál­lami Déryné Színiház mutatja be megyénk több helységé­ben. A Montmartre-i ibolya premierjét szeptember 19-én tartják a színház budapesti. Kulich Gyula téri színpadán, A dallamos, látványos ope­rettet a színészként is or­szágszerte ismert Petrik Jó­zsef állította színpadra. Takaros ház Erdőkürt kö­zepén. Brelovszki Mihály por­tája. A közelmúltban nagy fába vágta a fejszét. Beton­alapra vaskerítést készít a ház elé. Megpihen, beszélge­tünk. — Miből telik Ilyen szép házra, Skodára, motorkerék­párra? — érdeklődünk tőle. — A termelőszövetkezet­ben dolgozom 1960 óta. Ak­kor alakultunk meg. A dolinái 100 férőhelyes tehenészeti te­lepen a fejőbrigádot irányí­tom. Én is fejek. A szabad­nap nem kell. Vasárnap is dolgozunk. Így több a fizetés! A múlt hónapban 3900-at ke­restem. A háztájiban van két anyakoca, két hízó, egy te­hén, és sok baromfi. Élelem­re nincs kiadás. — Van aki azt mondja: ma­napság túlságosan is jól megy a parasztembereknek... — vetjük közbe. Kissé indulatosan válaszol­ja: — Az jöjjön ide, és csi­nálja helyettem! Aki nem restellj megfogni a munka végét, az miért ne boldogul­jon? Közel másfél évtizede vál­tozott meg az életmódja. Ko­rábban 16 holdon gazdálko­dott. Beleszületett a földmű­vesmunkába. Édesapja nem kérdezte, hogy mi szeretne lenni. Természetesnek tartot­ta környezetében _ mindenki, hogy földművesként keresse boldogulását. — Ég és föld a régi és a mai munka. Mostanában sok­Huszonöt termelőszövetkezeti vezető tapasztalatai Hasznos és rendkívüli figyelmet érdemlő kis könyv je­lent meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ki­adásában. Huszonöt termelőszövetkezet legfontosabb vezetési, üzem- és munkaszervezési tapasztalatait tartalmazza az új könyv. Az ország különböző területén gazdálkodó és más-más adottsággal rendelkező ^szövetkezetek vezetői: elnökök, elnök- helyettesek, főmezőgazdászok, párbtitkárok, üzemgazdászok és főkönyvelők az elmúlt év végén a TOT és a Központi Saj­tószolgálat Szerkesztőségének felhívására megírták bevált ve­zetési, üzem- és munkaszervezési tapasztalataikat és a sike­res pályamunkákat most könyv formájában közreadják, hogy széles körben közkinccsé váljanak a szövetkezetek hasznos kezdeményezései és követendő módszerei. Természetesen a jó, a közepes adottságú tsz-ek és a ked­vezőtlen körülmények között gazdálkodó szövetkezetek lehe­tőségei lényegesen eltérnek és ettől függően más-más vezeté­si, üzem- és munkaszervezési módszert kell követni. Huszon­öt termelőszövetkezet gyakorlata és tapasztalata az élet gaz­dag változatosságához képest csak egy csepp a tengerben. De a hozzáértő szakember a tenger cseppjébői is biztonsággal következtethet az óceán vizének sótartalmára és legfőbb tu­lajdonságaira. A most közreadott 25 pályaműben annyi elmé­leti tudás, élettapasztalat és jól bevált gyakorlat van, hogy abból minden szakember hasznos ismereteket szerezhet Hogyan lehetne összegezni a könyvben kifejtett tapaszta­latokat? A szövetkezeti önkormányzat érvényesülése és an­nak alapján a vezetés hatékonyságának állandó növekedése a szövetkezeti mozgalom egyik kulcskérdése. A társadalom, a szövetkezet és a tagok érdekének megfelelően ott fejlődik eredményesen a közösségi élet, ott sikeres a gazdálkodás, ahol egyebek mellett a szövetkezeti demokrácia elvei és a vállalati vezetés összhangja jól kialakult, ahol ténylegesen megvalósult a tagok tevékeny részvétele a szövetkezet műkö­désében — írja a bevezetőben Szabó István, a TOT elnöke —, és több pályázat megegyező választ ad, hasznos útbaigazítást ad a fő kérdésre. Szalóki László, az adonyi tsz elnöke, Toplak Margit, a kustánszegi tsz üzemgazdásza, Szabó László, a soproni tsz főmérnöke, Losonczi Mihály, a barcsi tsz elnöke főleg az ágazati gazdálkodás kérdéseivel, az önálló ágazati elszámolás szerepével és az ezzel összefüggő ösztönzési-bérezési módsze­rekkel foglalkozik. Ezekre a tanulmányokra külön felhívjuk a figyelmet. Nem kevésbé időszerű és a gyakorlati munka során figyelembe kell venni azt a tapasztalatot, hogy a tudo­mány, a technika, a kemizálás gyorsan terjed a magyar me­zőgazdaságban, a specializálódás, az iparszerű nagyüzemi ter­melési rendszer elterjedése az egyes ágazatokban új helyze­tet teremt, új követelményeket szab a vezetés és a tagság elé. A vezetés korszerűsítése, az üzem- és munkaszervezés fejlesztése nem divat és nem kampányfeladat, hanem állan­dó és egyre fokozódó követelmény. A kis könyv házhoz viszi a hasznos tapasztalatokat. Mindenki kiválaszthatja belőle, hogy mit és hogyan lehet megvalósítani. De arra is lehetőség nyílik, hogy -bővebb tapasztalatokat a helyszínen, azoktól a szövetkezeti vezetőktől szerezzenek, akik a tanulmányt írták és a gyakorlatban haszonnal alkalmazzák. r, l. Az egységes TMK-szervezet kialakításáért A SALGÓTARJÁNI öblös­üveggyárban öttagú szervezési osztály működik. Tennivaló­juk — ahogy Kovács Béla osztályvezetőtől értesültem — bőven van. Az idei feladat­tervből egy témát választot­tunk ki- a TMK-szervezet ki­alakítását, úgy is mondhat­nánk korszerűsítését. Nem be­fejezett téma ez sem, hiszen a részletkérdések kidolgozása hátravan, de már sejti az eredményt, hogy érdemes volt napirendre tűzni. Az előzményekről talán ér­demes megemlíteni» hogy eléggé szétfolyó volt eddig a tervszerű megelőző karbantar­tás. Külön foglalkoztatott karbantartókat az energia­üzem, a gyártóeszköz-gazdál­kodás. A központi, 253 fővel dolgozó TMK-műhely is meg­van. Ide tartozik a szállító- részleg. Ugyanakkor az egyes üzemrészeknél, is van TMK- csoport és szállítótairgoncás is. Más irányítás alatt dolgo­zik a kőművescsoport. Végső soron eddig jóformán öt hely­ről irányították a karbantar- tómunkát. így az irányítás, de még az elszámolás is igen bonyolult feladatot jelent. Előfordulhat, hogy egyik he­lyen kisebb a leterheltség, ugyanakkor másutt kevés az ember, kapkodás van. Ä feladat tehát az. hogy egységesítsék a karbantartást, mint vállalatcm. belüli szolgál­tatás szervezését, irányítását és elszámolását. A lehetősé­gek határain belül kevesebb létszámmal hatékonyabbá te­gyék a munkát. — A felméréseket Sándor Miklós és Kaszás Sándor, az osztály dolgozói végezték el az érintett területek vezetői­vel közösen. Mintegy kéthóna­pos munka volt ez, amit az elemzés követett — újságolja az osztályvezető, majd így folytatja. — HÁROM alternatívát dolgoztunk ki a vezetés szá­mára, amiből a legmegfele­lőbbet választottuk ki meg­valósításra. Most már ez a változat szerepel a munkánk­ban. Ez azt jelenti, hogy a TMK-szervezet egy Irányítás alá kerül. Az energiaosztály feladata az energiaellátás biz­tosítása lesz. A gyártóeszköz­gazdálkodáshoz kerül a szer­számszerkesztés, -gyártás -el­osztás és -gazdálkodás. Ehhez központi gyártóeszköziraktárt kell kialaikítani. Számításaink szerint ez is jelentős megta­karítást eredményez majd. A szállítási üzem kialakításával a belső és külső anyagmoz­gatás is egy kézbe kerüL Az intézkedési terv kész, de még a szervezet kialakítása, a tevékenységi jegyzék, a feladatkörök személyre szóló meghatározása hátravan. Ezen dolgozunk. Ä vállalatve­zetőség úgy számol, hogy a jövő évet már ennek megfele­lően kezdjük. — Milyen megtakarítások­ra lehet számítani ebből az egyetlen, témakör megoldásá­ból? — Nem tudnék erre ma még pontos választ adni. Becslésem szerint legalább 15 ember szabadul fel más mun» kára. Jelentős tartalékunk ven abban is, hogy a karbantar­tás bizonylatolása megjavul. Még az anyagelszámolás is : pontosabbá válik, A karban­tartás költségeit jobban le­het mérni, az ellenőrzés lehe­tőségei is jobbak lesznek — mondta Kovács Béla, — Egy-egy új szervezési in­tézkedés bevezetése, megvaló­sítása általában nem megy olyan simán, mint ahogy azt a szervezők szeretnék. A vé­leménykülönbségek sem rit­kák azok körében, akiket egy-egy intézkedés érint. A siker pedig nagymértékben attól is függ, sikerül-e meg­felelő szemléletváltozást el­érni, vagyis az emberek tu­datában megfelelő helyet biz­tosítani az új, a korszerűbb számára. Régi, megszokott módszer megváltoztatásáról van szó, ami nem csak szer­vezést igényel, hanem meg­értést is az ott dolgozók ré­széről. CSAK EGYETLEN témát ragadtunk ki a salgótarjáni öblösüveggyárnál a munka- és üzemszervezési feladatok közül. Ez is bizonyíték arra, hogy bőven van tennivaló, még nagyon sok a rejtett tar­talék. amelyeknek feltárásá­val, hasznosításával fokozni lehet a hatékonyságot. A párthatározatok nem vetetle­nül jelölik meg az előrehala­dás egyik legfőbb követelmé­nyeként a munka- és üzem­szervezés állandó javítását. B, ,t Az emberiség vége 7 Az emberi lét biológiai lán­colatát máris szétszakították, és többé nem lehet helyreál­lítani. Ez a véleménye a bra­zil Augusto Ruschi profesz- szornak, a Santa Teresa-i bi­ológiai intézet igazgatójának. A brazil képviselőházban tar­tott beszédében a tudós azt a tételt bizonygatta, hogy az ember a következő 20 nemze­dék ideje alatt eltűnik a Föld­ről. önmaga elpusztítását az­által idézi elő, hogy pusztítja a természetet, amelynek ál­lat- és növényállománya mind gyorsabban pusztul, és gyor­san növekszik a sivatagi öve­zetek száma a világ minden részében, az erdők kiirtásának és az ipari és mezőgazdasági rablógazdálkodásnak a követ­kezményeképpen. Azokat a váltókat, amelye­ket még átállíthattunk volna, már magunk mögött hagytuk, jelentette ki a biológus. Mind­ez az erőfeszítés, amelyet a környezetvédelem, az erdősí­tés és hasonló intézkedések formájában teszünk, olyan or­vosok fáradozásaihoz hasonla­tos, akik egy gyógyíthatatlan beteg halálát késleltetik min­denféle műfogással. A folya­mat azonban Ruschi nézete szerint már nem visszafordít­ható és nem tartóztatható fel. Az ember kipusztul és a boly­gó lakatlanná válik. Ez már csak idő kérdése a brazil pro­fesszor szerint. Gacs Gáboi kiállítása Ä Képcsarnok rendezesd ben szeptember 20-án nyitjáid meg Gaos Gábor grafikus­művész tárlatát a fővárosi Csók István Galériában. A Pestújhelyen 1930-ban, szü­letett művész önálló kiállítás sokon mutatkozott be a hazai közönségnek. Külföldön pe­dig Bécsben, Szófiában, Bu­karestben volt önálló tárlatai 1953 óta minden jelentős ha­zai tárlaton részt vesz. 1959- ben Bécsben VIT-díjat, 1964- ben Luganóban Grafikai-dí­jat, 1966-ban Munkácsy-díjat,' valamint Tornyai-díjat kapott.' 1963 óta a képzőművészeti szakközépiskolában grafikát tanít. A kiállítás októbem 6-ig tekinthető meg. , Állattenyésztő a Dolinán imtiiHiiiininmiiiiiiiiiiuiHiiiiiiimiiiiimifMimiimiMiiiiiHiinmiimiiiiiiiimiiiitiiiiiiiiiiiiir kai könnyebb. Régen mindent nekem kellett csinálnom, ve­téstől az aratásig, az állatok gondozásáig. Mostanában már szakosodik a paraszti munka. Én például csak a tehenek fejesével foglalkozom. Mint tekintélyes, közismert gazdát már az alakuláskor beválasztották a vezetőségbe. Az üléseken nem hallgatásá­val tűnik ki. Hallatja a szar vát, ha úgy érzi, hogy valami nem tetszik neki. — Nem mondhatnám, hogy letorkolnak. Ha valamilyen dolpg sántít, akkor persze, hogy szóvá teszem. Néhány esetben az én javaslatomat fogadta el a vezetőség. Egy­szer a lucerna kaszálását túl korán akarták elkezdeni. Til­takoztam ellene. Nekem lett igazam. A földművelés életeleme. Ért hozzá, hiszen mindig eb­ből élt. Az önköltség mégis távol áll tőle, nem tartja ma­gát mindentudónak. Az is­meretek jelentőségét elismeri. Ezért is iratkozott be 40 éves fejjel az állattenyésztő szak­munkásiskolába. Sikeresen elvégezte 1964-ben. Rájött, hogy lépést kell tártani a fej­lődéssel. — A fejészeti brigádban jól megértjük egymást. Hatan vagyunk. Csak egy évvel ez­előtt vezettük be a gépi fe­jést. Egy tehénre csupán hét­nyolc perc kell. A hozamok nem rosszak. Éves átlagban 3500 liter körül van az egy tehénre jutó átlag. A háztáji tehén tartást szin­tén támogatja a szövetkezet. Részes takarmány gyűjtésére nyújt lehetőséget Brelovszki Mihály nem kis büszkeséggel említi, hogy két évre váló lu­cernatartalékkal rendelkezik. Foglalkozásának persze, megvannak a maga nehézsé­gei. Nem mindenki vállalná, hogy reggel 3-kor keljen. Kö­zel másfél évtizede csinálja, mégis az ébresztőóra költi. — Naponta hat órát alszom. Ennyi idő alatt még álmodás- ra sincs idő. A szövetkezet irányítói lel- tiszteltetés érte Brelovszki Mi- kájára felfigyeltek. Dudok János szövetkezeti elnök talp­raesett, szókimondó, határo­zott emberként jellemezte, aki szükség esetén még felcseri feladatokat is ellát. A közelmúltban nagy meg­tiszteltetés érte Brelovszki Mi­hályt. Kitüntették. A Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója lett. Miként fogadta az elis­merést? — kérdeztük. — Gratulált sógor. koma. Szlovákiából is voltak itt a testvérszövetkezettől. Együtt ünnepeltük meg a kitüntetést. Kaptam tőlük egy nagyot) szép teáskészletet is. Munkájában örömét leli. A ház körül is mindig tesz, vesz. Jó kezekbe került a kitünte­tés, mert Brelovszki Mihály közmegelégedésre látja él munkáját. Rozgonyi István NÓGRÁD — 1973. szeptember 19., szerda 3 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom