Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

Színházi estél£ évadnyitó előadásban A színházi évadnyitás min­dig ünnepélyes aktus egy vá ­ros életében. Ennek a szép és örömteli eseménynek részese immár jó néhány esztendeje’ Salgótarján is. Ünnepváró közönség töltőt’ te mag hétfőn este a József Attila Művelődési Központ nézőterét, hogy élménybefo­gadója legyen az évente egy­szer történő alkalomnak: az évadnyitásnak. Ezúttal a deb­receni Csokonai Színházé volt az alkalom vendégegyüttese­ink közül, hogy betöltse at ünnepi várakozást, s Verdi: A trubadúr című operájával en­nék hiánytalanul eleget is tett. Verdi e műve méltán be­csült remeke a zeneirodalom­nak; a világ legrangosabb dalszínházai tartják műsoru­kon, s a nagy olasz kompo­nista gazdag hagyatékában, olyan remeklések mellett is, mint a Traviata, a Rigoletto, Aida, .1 Falstaff, előkelő Hlip helyet foglal el. A trubadúr- Tibay Kriszta es Pallos bah teljes pompájában, szín- Gyöngyi az opera egyik je- .’azdagságában érvényesül ieneteben. Verdi utolérhetetlenül kifeje- (Fodor T. felvétele.) zesteljes melodikussága, lírai érzelemisége, drámai hevessé­ge, szenvedélyessége, melynek a muzsika, ha a librettóban sodrásából egyetlen pillanatra dramaturgiai fogyatékosságo- sem szabadulhat a hallgató, kát, a romantikus história mé- Ez a lenyűgöző zenei szug- lyén valószerűtlenségeket sej- gesztivitás és igényes dalia- tünk meg. A szövegkönyv se-- mosság biztosítja mindenkor matikus alakjait Verdi mu- A trubadúr közönségsikerét, s zsikája hús-vér emberekké a színpadi történést még ak- formálja, kiknek sorsa nem kor is reálisnak fogadtatja el lehet közömbös számunkra. A HARMADIK ÓRA EDDIG IS sok sző esett már róla: a tanulók túlterhelé­sének csökkentése érdekében az új -tanév elejétől az eddigi kettő helyett háromra emelkedett az általános és a középis­kolákban az iskolai testnevelés heti óraszáma. Ezeket össze­vontan, sportversenyekre, kirándulásokra stb, is fel lehet használni. A tanév kezdete őta alig néhány hét telt el, tapasztala­tokról tehát még korai lenne szólni. A Nógrád megyei Ta­nács művelődésügyi osztályán arról érdeklődtünk: milyen eredménnyel zárult az indítás, hogyan fogadta megyénk pe­dagógustársadalma, s a tanulóifjúság ezt az intézkedést? Az intézkedés időszerűsége kedvező visszhangot váltott ki már a korábbiakban is. A lehetőség adott (rendeletileg sza­bályozott) a heti három testnevelési órára. Ezeket az órákat ártalommal kell megtölteni, eredménye, haszna a jövőben csak így realizálódhat. Mit kellett mindenekelőtt figyelem­be vennie az iskolavezetésnek? Elsősorban azt, hogy a har­madik testnevelési óra ne jelentsen újabb megterhelést a ta­nulóknak, haném természetes mozgásigényük, játékos kedvük jobb kielégítésének lehetőségét. S nem utolsósorban jelentse azt, hogy intellektuális megterhelésük ezáltal is enyhüljön. S ez — természetesen — nem lehet puszta függvénye például csupán a tornatermi ellátottságnak. A harmadik testnevelési óra bevezetését megyénkben is alapos előkészítő munka előzte meg. Részletesein szó volt róla az igazgatói továbbképzéseken. A tanév eleji szakmai tanácskozásokon a szakfelügyelők vezetésével megbeszélték a tennivalókat, utasítás született: hogyan használják ki a lehe­tőségeket figyelembe véve ezen órák adta lehetőségeket, és így tovább. Tapasztalat szerint, az általános és középiskolák igazga­tóinak nagy többségé a rendelkezéseket jól értelmezte, s en­nek megfelelően tervezték a tanévet. Több jó megoldást is említhetnénk. Salgótarjánban például a Gagarin, a Csizma­dia úti, a Bartók Béla úti, a Zagyvapálfalrvi Általános Isko­lákban, vagy a testnevelés tagozatos Malinovszkij úti iskolá- oan. Viszonylag kevés általános iskolában sikerült a hét há­rom különböző napján tervezni a testnevelési órákat. Ahol nem sikerült az órarendben így beállítani az órát, ott általá­ban két-hérom heti tömböeítést alkalmaznak. Ügy tűnik, me­gyénk általános iskoláiban jelenleg ez a forma s legelterjed­tebb. A középiskolákban, többségükben megoldották a harma­daik óra órarendbe iktatását. Van arra is példa, hogy a heti két órát egymás után, a harmadikat pedig külön tartják. Jó példaként említendő a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium es Szakközépiskola kezdeményezése, hogy amíg az időjárás engedi, a strandra is kijárnak a tanulókkal, úszni tanítják ókét. S igénybe veszik a város egyesületi sportpályáit is. A TELJESSÉGRE való törekvés nélkül csupán néhány példát említettünk. Már eddig is látszik továbbá az, hogy kü­lönösen a nagyobb Iskoláknál a későbbiek során szükséges­be válhat új testnevelő tanárok munkába állítása. Ezen tűi, figyelembe véve a jelenlegi tárgyi ellátottságot, s az ebből fakadó esetleges nehézségeket, feltétlenül szükségesnek lát-., szik, hogy az iskolák az adott helységekben az eddiginél job­bam hasznosítsák a sportpályákat, sportlétesítményeket, s azokat a területeket:, ahol sportversenyeiket, játékos vetélke­dőiket stb. lebonyolíthatják, Ebben bizonyára a sportegyesü­letek, az MHSZ, s az egyéb szervek támogatását is megkap­ják. Ilyen szempontból említjük például, hogy Balassagyar­maton a 217, számú Ipari Szakmunkásképző Intézet a váro­si sportcsarnokot veszi Igénybe. A salgótarjáni sportcsarnok megépülésével ésszerű Időbeosztással a • vártig iskolái is szá­míthatnak ezen lehetőségre is, S a város környékének ked­vező természeti adottságait is a jelenleginél jobbam ki lehet­ne használni T. E. 4 NOORAD — 1973. sieptémbsf 19« szerda Verdit hosszú élete, rmgy- ívű pályája során sokan ócsá­rolták muzsikájának könnyed ritmikueságáért, fülbemászó dallamosságáért, az idő azon­ban mellette bizonyított; ne­vezetesen azt, hogy az említett zenei tényezők és az igényes­ség megférnek egymással, öt­vözetük pedig tökéletesen ele­gendő, hogy Verdi nevét az operairodalom halhatalanjai közé emelje. Bár a debéreceni opensták néhány éve már játszottak Salgótarjánban A trubadúrt, a mostani meleg fogadtatás azt igazolta, hogy nálunk is van még közönség e műre és igazában semmi kockázatot nem jelentett, hogy az évad felújítással kezdődött. Ebben persze érdemi rész jut Ker­tész Gyula Erkel-díj as rende­zői munkájának is, s az együttes azon tagjainak, akik a két év előtti tarjám bemu­tatón emlékezetes sikert arat­tak. Így Leonóra alakjában Czakó Máriának, Azucenát, a cigányasszonyt mintázó Tibay Krisztának, Ferrando szerepé­ben a Liszt-díjas Tréfás Györgynek. Előnyösen mutat­kozott be Luna grófként ezút­tal Littai Gyula, a szegedi operatársulat kiválósága, mint vendég. Ezúttal is kitűnő Inezt láthattunk, hallhattunk Pallos Gyöngyitől, remek Ruizt for­mált Vasvári Géza és nagyon tetszett Horváth Bálint Man- ricója. Kedden este Tibay Kriszta .helyén Varga Magda reme­kelt, Czakó Mária szerepében Szabadit« Juditot, a pécsi szinház rokonszenves tehetsé­gű énekesnőjét ismerhettük meg, b a mai, szerda délutáni előadáson pedig Manricóként Csongor József lép színpadra. A zenekar élén Tarnay György karnagy kifogástalan kapcsolatot tartott a színpad­dal, s méltán részese a kö­zönségsikernek. Az évadnyitó előadás meleg fogadtatását jelzi, hogy a függöny elé so­rakozó művészeket gyögyörű virágkosárral köszöntötte a közönség. barna (21.) Számítása szerint az első diverzánsnak ma kell megér­keznie. Déli tizenkettőkor valóban kopogtattak. Ajtót nyitott a vendégnek. Külsőre megfelelt annak a leírásnak, amit Schönhausen küldött Tehe­ránból. Szergejev azonnal fel­fedezte az ismertető jelet; az égetett lyukat a köpenyen, — Jakov Vasziljevics Szer- gejevet keresem —■ mondta a férfi. — Tekintete nyugtalanul futkosott a szobában. — Én vagyok az. — A főnök mondta, hogy segíthet nekem menedéket találni. — Kire gondol ? — A tábornokra. A nevem; Szemjon Nyikolájevjcs Bezru­kov, mm Nem húzta ki a kezét a zsebéből, ahol láthatóan egy revolvert markolászott. A jelszó pontos volt. Schön- hausen azt Is közölte, hogy Bezrukov fedőneve Ivadék. A valóságban Montasevmek hív­ják, a hasonló nevű, egykori, bakui olajmágnás rokona. — Vetkőzzön le, foglaljon helyet. Ma este itt marad ná­lam. A jövevény óvatosan a szo­ba sarkába helyezte a hurd- zsint, kiment az előszobába, levetette a köpenyei. Vissza­térve egy csomagot húzott elő a hurdzsiniból és átnyúj­totta Jakovnak. — Itt vannak az aknák. A főnök kéri, hogy egyelőre rejt­se el őket. Szergejev az asztalhoz invi­tálta vendégét: — Bekapunk valami enni­valót. Hogyan kelt át a hatá­ron? , — Az az ember, aki átveze­tett, nagyszerűen ismeri a ha­tár mindkét oldalát. Útmuta­tása alapján én is úgy kozie­MOZIELIT Felújított magyar filmek műsoron Jelenet Bán Frigyes Szegény gazdagok című filmjéből Az űj íilmműsor Balassa­gyarmaton és Salgótarjánban is egy-egy kellemes régi magyar filmelménnyel szolgál. A Ba­karuhában című filmet Balas­sagyarmaton, a Szegény gaz­dagokat Salgótarjánban mu­tatják be, A balassagyarmati Madách Filmszínházban Lázadás a buszon címmel, egy kacagtató angol filmvígjátékot vetítenek, sok csinos női szereplővel, szeptember 20—22-én. A Ba­karuhában című magyar film — Darvas Ivánnal, Bara Mar­gittal, Márkus Lászlóval és Pécsi Sándorral a főszerep­ben — szeptember 23—25-én kerül közönség elé. Aki még nem látta Franco Zeffirelli olasz—angol—amerikai kop­rodukcióban forgatott filmjét, A makrancos hölgyet, az utol­jára még megnézheti szeptem­ber 26-án este hat órától. Ugyanezen a napon a nyolc órakor kezdődő előadáson La- risza Sepityko fiatal szovjet filmrendezőnő Te és én című, nagy vitákat kiváltott film­jét vetítik. A Lázadás a bu­szon című angol filmet a si­kerfilmek sorozatban is bemu­tatják, szeptember 21—22-én. A Hé, barátom, Itt van Saba- ta! olasz westernt, szeptem­ber 24—25-én tekinthetik meg az érdeklődők. Vasárnapi ma­tinéelőadáson, szeptember 23- án a Kölyök című magyar filmet játsszák, a kitűnő Törö- csik Marival a főszerepben. A salgótarjáni November 7. Filmszínház Bán Frigyes filmjével, a Szegény gazda­gokkal kezdi a műsorhetet. Szeptember 23—26-án pedig már a Lázadás a buszon című angol filmvígjátékot nézhetik meg a mulatságos filmek kedvelői. Szeptember 22-én felemelt helyárak mel­lett délelőtti előadáson mutat­ják be a Hé, barátom, itt van Sabata! című olasz western- filmet. A Tarján étteremben szeptember 25-én olasz film­vígjátékot vetítenek, Csak rá kell nézni címmel. A József Attila Megyei Művelődési Központ filmklubja Franco Zeffirelli Rómeó ég Júlia cí­mű filmjét játssza. A két felújításra kerülő ma­gyar film nem szorul különö­sebb bemutatásra. Készítésük idején, az ötvenes évek máso­dik felében mindkettő a leg­nagyobb sikerű magyar fil­mek listáján szerepelt. A Sze­gény gazdagokat Jókai Mór azonos című regényéből Bán Frigyes forgatta, a regény cse­lekményéhez és stílusához hű­ségesen ragaszkodva. Á Baka­ruhában is irodalmi adaptáció: Hunyadi Sándor novellájából az akkor még elsőfilmes Fe­hér Imre rendezte, akinek idá­ig még nem sikerült túlszár­nyalnia ezt a munkáját. A Lázadás a buszon című angol filmvígjáték sokszor robbant patronokkal dolgozik, ami azonban nem különöseb­ben akadálya annak, hogy ez­úttal is jól szórakozzunk. A burleszkszerű íeldolgozásmód nagyszerű játéklehetőséget te­remt a szemmel láthatóan ön­feledten és lelkesen komédia- zó színészek számára. Beethoven süketsége Beethovennél (1770—1627) harmincadik életéve körül jelentkeztek a süketség első jelei; nagyothallása 1822-ig egyre rosszabbodott, s attól — 52 éves korától — fogva teljes csejid vette körül. A Francia Rádióban „A zene nagy misz­tériumai" című sorozatban két jó nevű zeneszerző, André Joli vet és Tonny Aubin a kö­vetkező kérdésekre keresett választ: — Mi volt Beethoven süket­ségének tényleges oka? ö ma­ga olyan okokra hivatkozott — apjának öröklött alkoholiz­musa, krónikus vérhas stb. — amelyeket ma valószínűtle­neknek tartunk. A boncolási jegyzőkönyv igen csökevényes tájékoztatást ad. Dr. Klein párizsi orvos szerint Beethoven süketségét meggyógyíthatták volna úgy, hogy „kengyel"” nevű fülcsontocskája helyébe műanyagutánzatot illesztettek volna. — Hogyan tud komponálni a süket zeneszerző? Kevesen lát­ják be, hogy a komponálás lé­nyegileg az agyban végzett művelet, amelynél a fül kizá­rólag az ellenőrzés szerepét játssza. Minthogy Beethoven harmincéves koráig tökélete­sen hallott, az összes hangzás- kombinációk kialakultak agyá­ban. Süketsége tehát nem aká- dályozta a zeneszerzésben. De nagy csalódást jelentett szá­mára, hogy fülével nem hall­hatta munkájának termékét. Lehet viszont, hogy az utolsó vonósnégyesek merész hang­kombinációi nem jutottak vol­na eszébe, ha süketsége nem zárja el a világtól. Y. Jegorov dokumentumregénye; A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította : Havas Ervin kedtem, mint egy ismerős he­lyen. — Jól van, Szemjon, Ugye megengedi, hogy így nevez­zem? — Természetesen, Jakov Va­sziljevics, — Milyen Iratai vannak? A másik elővett egy Szem­jon Nylkolajevics Bezrukov névre kiállított szovjet útleve­let. A láttam ozás Tbilisziből származott. — Járt Tbilisziben.? Igen. — Sokáig élt Bakuban. Van­nak Itt ismerősei? Tizenöt esztendős korom­ban távoztam el innen, a vá­rost jól ismerem, de aligha akad valaki, aki emlékezne rám. — Megérti, hegy miért tág­gá tózom? — Természetesen, Teherán­ban a telkemre kötötték, hogy semmit se titkolja el ön előtt: igy könnyebben kigondolha­tunk valamit a számomra. — Éppen erről van saó. Egy óra múlva Bezrukov el­ment, hogy „felelevenítse a várost". Késő este tért vissza, azonnal lefeküdt. Eléggé elfá­radt, s biztonságban érezve magát, egy szempillantás alatt mély álomba merült. Másnap reggel Szemjon már talpon volt, amikor a házi­gazda fölébredt, s felajánlotta, hogy elkészíti a reggelit, Ja­kov megmutatta ltot, hol talál meg, s néhány perc múlva Bezrukov egy igazi pincér gyakorlatával megterítette az asztalt. Éppen reggeliztek, amikor megszólalt a csengő. A vendég felugrott, az agyához szaladt, a párna alól előkapta a pisz­tolyát. — Nyugalom, csak a tejet hozzák — mondta Jakov és kiment ajtót nyitni. Valóban úgy történt. Jakov a konyhába vitte a tejet és visszatért a szobába. Bezrukov egész idő alatt az ágy mellett állt. VUn- szaülve az asztalhoz, zavartan mondta; — A hazámban vágyóit, de valójában ellenségek között.. — Ne hagyja el magát, Szemjon. Én sem vagyok jobb helyzetben, mégsem kapkodok a pisztolyom után. Hogyan vi­selkedik majd nehezebb körül­mények között?! Szergejev megjegyzése, amelyből lehetetlen, volt ki nem hallani a gyávasága Irán­ti szemrehányást, kellemetlen benyomást tett rá, de nem akart összeveszni a házigazdá­val. — Ez bt. első ilyen utam —• mentegetőzött az orra alatt, — Holnap megnézzük a la­kást, amit kiszemeltem magá­nak, azután bevezetem a mun­kába — mondta Szergejev nyugtatóan, Váratlan hír Kumjamcev végre talált egy kis időt rá, hogy elmen jep Kuljjevhez, megtekintse a mi­niatűröket. Aligha gondolta volna valaki is, hogy ez a ma­gas, szürke szemű, gesztenye- barna férfi már ötveneszten- dős. Hajában még egyetlen ősz hajszál se vegyült, arcának üde pirossága pedig különösen megfiatalította.' Érdekes e?, mert Rumjancev szinte so sem alhatta ki magát, ma is tíz órán át megszakítás nélkül dolgozott a fljépbiztaseagon. . Egy órája írta alá javasla­tát Kulijev előléptetésére a következő katonai rendfoko­zatba, s még mindig az átol­vasott személyi jellemzés ha­tása alatt állt. A személyi do­kumentumokból kibontakozóit Kulijev apjának nagyszerű alakja, Dzsaíar Kulijev segédmun­kásként dolgozott a bakul olajiparban. 1902-ben csatla­kozott a munkásmozgalomhoz, s rövid idő alatt, hallatlarí szorgalmával az írástudatlan munkásból Marxot, Lenint ol­vasó, aktív küzdőtárs vált, akit energiájáért, elvhűségéért nagy tisztelettel illettek a ba­kui munkások. Nem érhette meg a győzelmet: a rendőrség bérgyilkosai orvul megölték. A három kiskorú gyermeket Mehtyi anyjának kellett fel­nevelnie, de elvtársai nem fe­ledkeztek el a családról, rend­szeresen támogatták anyagi­lag. Nemsokára Bakuban is megalakult a szovjet hatalom, Mehtyi elvegezte a középisko­lát, majd az egyetemet. Né­hány esztendeig mérnökként dolgozott, azután az ifjúsági szervezet mozgósítására as QGPU szervezetébe került. (Fólytatjuk) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom