Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-19 / 219. szám
Színházi estél£ évadnyitó előadásban A színházi évadnyitás mindig ünnepélyes aktus egy vá ros életében. Ennek a szép és örömteli eseménynek részese immár jó néhány esztendeje’ Salgótarján is. Ünnepváró közönség töltőt’ te mag hétfőn este a József Attila Művelődési Központ nézőterét, hogy élménybefogadója legyen az évente egyszer történő alkalomnak: az évadnyitásnak. Ezúttal a debreceni Csokonai Színházé volt az alkalom vendégegyütteseink közül, hogy betöltse at ünnepi várakozást, s Verdi: A trubadúr című operájával ennék hiánytalanul eleget is tett. Verdi e műve méltán becsült remeke a zeneirodalomnak; a világ legrangosabb dalszínházai tartják műsorukon, s a nagy olasz komponista gazdag hagyatékában, olyan remeklések mellett is, mint a Traviata, a Rigoletto, Aida, .1 Falstaff, előkelő Hlip helyet foglal el. A trubadúr- Tibay Kriszta es Pallos bah teljes pompájában, szín- Gyöngyi az opera egyik je- .’azdagságában érvényesül ieneteben. Verdi utolérhetetlenül kifeje- (Fodor T. felvétele.) zesteljes melodikussága, lírai érzelemisége, drámai hevessége, szenvedélyessége, melynek a muzsika, ha a librettóban sodrásából egyetlen pillanatra dramaturgiai fogyatékosságo- sem szabadulhat a hallgató, kát, a romantikus história mé- Ez a lenyűgöző zenei szug- lyén valószerűtlenségeket sej- gesztivitás és igényes dalia- tünk meg. A szövegkönyv se-- mosság biztosítja mindenkor matikus alakjait Verdi mu- A trubadúr közönségsikerét, s zsikája hús-vér emberekké a színpadi történést még ak- formálja, kiknek sorsa nem kor is reálisnak fogadtatja el lehet közömbös számunkra. A HARMADIK ÓRA EDDIG IS sok sző esett már róla: a tanulók túlterhelésének csökkentése érdekében az új -tanév elejétől az eddigi kettő helyett háromra emelkedett az általános és a középiskolákban az iskolai testnevelés heti óraszáma. Ezeket összevontan, sportversenyekre, kirándulásokra stb, is fel lehet használni. A tanév kezdete őta alig néhány hét telt el, tapasztalatokról tehát még korai lenne szólni. A Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztályán arról érdeklődtünk: milyen eredménnyel zárult az indítás, hogyan fogadta megyénk pedagógustársadalma, s a tanulóifjúság ezt az intézkedést? Az intézkedés időszerűsége kedvező visszhangot váltott ki már a korábbiakban is. A lehetőség adott (rendeletileg szabályozott) a heti három testnevelési órára. Ezeket az órákat ártalommal kell megtölteni, eredménye, haszna a jövőben csak így realizálódhat. Mit kellett mindenekelőtt figyelembe vennie az iskolavezetésnek? Elsősorban azt, hogy a harmadik testnevelési óra ne jelentsen újabb megterhelést a tanulóknak, haném természetes mozgásigényük, játékos kedvük jobb kielégítésének lehetőségét. S nem utolsósorban jelentse azt, hogy intellektuális megterhelésük ezáltal is enyhüljön. S ez — természetesen — nem lehet puszta függvénye például csupán a tornatermi ellátottságnak. A harmadik testnevelési óra bevezetését megyénkben is alapos előkészítő munka előzte meg. Részletesein szó volt róla az igazgatói továbbképzéseken. A tanév eleji szakmai tanácskozásokon a szakfelügyelők vezetésével megbeszélték a tennivalókat, utasítás született: hogyan használják ki a lehetőségeket figyelembe véve ezen órák adta lehetőségeket, és így tovább. Tapasztalat szerint, az általános és középiskolák igazgatóinak nagy többségé a rendelkezéseket jól értelmezte, s ennek megfelelően tervezték a tanévet. Több jó megoldást is említhetnénk. Salgótarjánban például a Gagarin, a Csizmadia úti, a Bartók Béla úti, a Zagyvapálfalrvi Általános Iskolákban, vagy a testnevelés tagozatos Malinovszkij úti iskolá- oan. Viszonylag kevés általános iskolában sikerült a hét három különböző napján tervezni a testnevelési órákat. Ahol nem sikerült az órarendben így beállítani az órát, ott általában két-hérom heti tömböeítést alkalmaznak. Ügy tűnik, megyénk általános iskoláiban jelenleg ez a forma s legelterjedtebb. A középiskolákban, többségükben megoldották a harmadaik óra órarendbe iktatását. Van arra is példa, hogy a heti két órát egymás után, a harmadikat pedig külön tartják. Jó példaként említendő a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium es Szakközépiskola kezdeményezése, hogy amíg az időjárás engedi, a strandra is kijárnak a tanulókkal, úszni tanítják ókét. S igénybe veszik a város egyesületi sportpályáit is. A TELJESSÉGRE való törekvés nélkül csupán néhány példát említettünk. Már eddig is látszik továbbá az, hogy különösen a nagyobb Iskoláknál a későbbiek során szükségesbe válhat új testnevelő tanárok munkába állítása. Ezen tűi, figyelembe véve a jelenlegi tárgyi ellátottságot, s az ebből fakadó esetleges nehézségeket, feltétlenül szükségesnek lát-., szik, hogy az iskolák az adott helységekben az eddiginél jobbam hasznosítsák a sportpályákat, sportlétesítményeket, s azokat a területeket:, ahol sportversenyeiket, játékos vetélkedőiket stb. lebonyolíthatják, Ebben bizonyára a sportegyesületek, az MHSZ, s az egyéb szervek támogatását is megkapják. Ilyen szempontból említjük például, hogy Balassagyarmaton a 217, számú Ipari Szakmunkásképző Intézet a városi sportcsarnokot veszi Igénybe. A salgótarjáni sportcsarnok megépülésével ésszerű Időbeosztással a • vártig iskolái is számíthatnak ezen lehetőségre is, S a város környékének kedvező természeti adottságait is a jelenleginél jobbam ki lehetne használni T. E. 4 NOORAD — 1973. sieptémbsf 19« szerda Verdit hosszú élete, rmgy- ívű pályája során sokan ócsárolták muzsikájának könnyed ritmikueságáért, fülbemászó dallamosságáért, az idő azonban mellette bizonyított; nevezetesen azt, hogy az említett zenei tényezők és az igényesség megférnek egymással, ötvözetük pedig tökéletesen elegendő, hogy Verdi nevét az operairodalom halhatalanjai közé emelje. Bár a debéreceni opensták néhány éve már játszottak Salgótarjánban A trubadúrt, a mostani meleg fogadtatás azt igazolta, hogy nálunk is van még közönség e műre és igazában semmi kockázatot nem jelentett, hogy az évad felújítással kezdődött. Ebben persze érdemi rész jut Kertész Gyula Erkel-díj as rendezői munkájának is, s az együttes azon tagjainak, akik a két év előtti tarjám bemutatón emlékezetes sikert arattak. Így Leonóra alakjában Czakó Máriának, Azucenát, a cigányasszonyt mintázó Tibay Krisztának, Ferrando szerepében a Liszt-díjas Tréfás Györgynek. Előnyösen mutatkozott be Luna grófként ezúttal Littai Gyula, a szegedi operatársulat kiválósága, mint vendég. Ezúttal is kitűnő Inezt láthattunk, hallhattunk Pallos Gyöngyitől, remek Ruizt formált Vasvári Géza és nagyon tetszett Horváth Bálint Man- ricója. Kedden este Tibay Kriszta .helyén Varga Magda remekelt, Czakó Mária szerepében Szabadit« Juditot, a pécsi szinház rokonszenves tehetségű énekesnőjét ismerhettük meg, b a mai, szerda délutáni előadáson pedig Manricóként Csongor József lép színpadra. A zenekar élén Tarnay György karnagy kifogástalan kapcsolatot tartott a színpaddal, s méltán részese a közönségsikernek. Az évadnyitó előadás meleg fogadtatását jelzi, hogy a függöny elé sorakozó művészeket gyögyörű virágkosárral köszöntötte a közönség. barna (21.) Számítása szerint az első diverzánsnak ma kell megérkeznie. Déli tizenkettőkor valóban kopogtattak. Ajtót nyitott a vendégnek. Külsőre megfelelt annak a leírásnak, amit Schönhausen küldött Teheránból. Szergejev azonnal felfedezte az ismertető jelet; az égetett lyukat a köpenyen, — Jakov Vasziljevics Szer- gejevet keresem —■ mondta a férfi. — Tekintete nyugtalanul futkosott a szobában. — Én vagyok az. — A főnök mondta, hogy segíthet nekem menedéket találni. — Kire gondol ? — A tábornokra. A nevem; Szemjon Nyikolájevjcs Bezrukov, mm Nem húzta ki a kezét a zsebéből, ahol láthatóan egy revolvert markolászott. A jelszó pontos volt. Schön- hausen azt Is közölte, hogy Bezrukov fedőneve Ivadék. A valóságban Montasevmek hívják, a hasonló nevű, egykori, bakui olajmágnás rokona. — Vetkőzzön le, foglaljon helyet. Ma este itt marad nálam. A jövevény óvatosan a szoba sarkába helyezte a hurd- zsint, kiment az előszobába, levetette a köpenyei. Visszatérve egy csomagot húzott elő a hurdzsiniból és átnyújtotta Jakovnak. — Itt vannak az aknák. A főnök kéri, hogy egyelőre rejtse el őket. Szergejev az asztalhoz invitálta vendégét: — Bekapunk valami ennivalót. Hogyan kelt át a határon? , — Az az ember, aki átvezetett, nagyszerűen ismeri a határ mindkét oldalát. Útmutatása alapján én is úgy kozieMOZIELIT Felújított magyar filmek műsoron Jelenet Bán Frigyes Szegény gazdagok című filmjéből Az űj íilmműsor Balassagyarmaton és Salgótarjánban is egy-egy kellemes régi magyar filmelménnyel szolgál. A Bakaruhában című filmet Balassagyarmaton, a Szegény gazdagokat Salgótarjánban mutatják be, A balassagyarmati Madách Filmszínházban Lázadás a buszon címmel, egy kacagtató angol filmvígjátékot vetítenek, sok csinos női szereplővel, szeptember 20—22-én. A Bakaruhában című magyar film — Darvas Ivánnal, Bara Margittal, Márkus Lászlóval és Pécsi Sándorral a főszerepben — szeptember 23—25-én kerül közönség elé. Aki még nem látta Franco Zeffirelli olasz—angol—amerikai koprodukcióban forgatott filmjét, A makrancos hölgyet, az utoljára még megnézheti szeptember 26-án este hat órától. Ugyanezen a napon a nyolc órakor kezdődő előadáson La- risza Sepityko fiatal szovjet filmrendezőnő Te és én című, nagy vitákat kiváltott filmjét vetítik. A Lázadás a buszon című angol filmet a sikerfilmek sorozatban is bemutatják, szeptember 21—22-én. A Hé, barátom, Itt van Saba- ta! olasz westernt, szeptember 24—25-én tekinthetik meg az érdeklődők. Vasárnapi matinéelőadáson, szeptember 23- án a Kölyök című magyar filmet játsszák, a kitűnő Törö- csik Marival a főszerepben. A salgótarjáni November 7. Filmszínház Bán Frigyes filmjével, a Szegény gazdagokkal kezdi a műsorhetet. Szeptember 23—26-án pedig már a Lázadás a buszon című angol filmvígjátékot nézhetik meg a mulatságos filmek kedvelői. Szeptember 22-én felemelt helyárak mellett délelőtti előadáson mutatják be a Hé, barátom, itt van Sabata! című olasz western- filmet. A Tarján étteremben szeptember 25-én olasz filmvígjátékot vetítenek, Csak rá kell nézni címmel. A József Attila Megyei Művelődési Központ filmklubja Franco Zeffirelli Rómeó ég Júlia című filmjét játssza. A két felújításra kerülő magyar film nem szorul különösebb bemutatásra. Készítésük idején, az ötvenes évek második felében mindkettő a legnagyobb sikerű magyar filmek listáján szerepelt. A Szegény gazdagokat Jókai Mór azonos című regényéből Bán Frigyes forgatta, a regény cselekményéhez és stílusához hűségesen ragaszkodva. Á Bakaruhában is irodalmi adaptáció: Hunyadi Sándor novellájából az akkor még elsőfilmes Fehér Imre rendezte, akinek idáig még nem sikerült túlszárnyalnia ezt a munkáját. A Lázadás a buszon című angol filmvígjáték sokszor robbant patronokkal dolgozik, ami azonban nem különösebben akadálya annak, hogy ezúttal is jól szórakozzunk. A burleszkszerű íeldolgozásmód nagyszerű játéklehetőséget teremt a szemmel láthatóan önfeledten és lelkesen komédia- zó színészek számára. Beethoven süketsége Beethovennél (1770—1627) harmincadik életéve körül jelentkeztek a süketség első jelei; nagyothallása 1822-ig egyre rosszabbodott, s attól — 52 éves korától — fogva teljes csejid vette körül. A Francia Rádióban „A zene nagy misztériumai" című sorozatban két jó nevű zeneszerző, André Joli vet és Tonny Aubin a következő kérdésekre keresett választ: — Mi volt Beethoven süketségének tényleges oka? ö maga olyan okokra hivatkozott — apjának öröklött alkoholizmusa, krónikus vérhas stb. — amelyeket ma valószínűtleneknek tartunk. A boncolási jegyzőkönyv igen csökevényes tájékoztatást ad. Dr. Klein párizsi orvos szerint Beethoven süketségét meggyógyíthatták volna úgy, hogy „kengyel"” nevű fülcsontocskája helyébe műanyagutánzatot illesztettek volna. — Hogyan tud komponálni a süket zeneszerző? Kevesen látják be, hogy a komponálás lényegileg az agyban végzett művelet, amelynél a fül kizárólag az ellenőrzés szerepét játssza. Minthogy Beethoven harmincéves koráig tökéletesen hallott, az összes hangzás- kombinációk kialakultak agyában. Süketsége tehát nem aká- dályozta a zeneszerzésben. De nagy csalódást jelentett számára, hogy fülével nem hallhatta munkájának termékét. Lehet viszont, hogy az utolsó vonósnégyesek merész hangkombinációi nem jutottak volna eszébe, ha süketsége nem zárja el a világtól. Y. Jegorov dokumentumregénye; A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította : Havas Ervin kedtem, mint egy ismerős helyen. — Jól van, Szemjon, Ugye megengedi, hogy így nevezzem? — Természetesen, Jakov Vasziljevics, — Milyen Iratai vannak? A másik elővett egy Szemjon Nylkolajevics Bezrukov névre kiállított szovjet útlevelet. A láttam ozás Tbilisziből származott. — Járt Tbilisziben.? Igen. — Sokáig élt Bakuban. Vannak Itt ismerősei? Tizenöt esztendős koromban távoztam el innen, a várost jól ismerem, de aligha akad valaki, aki emlékezne rám. — Megérti, hegy miért tággá tózom? — Természetesen, Teheránban a telkemre kötötték, hogy semmit se titkolja el ön előtt: igy könnyebben kigondolhatunk valamit a számomra. — Éppen erről van saó. Egy óra múlva Bezrukov elment, hogy „felelevenítse a várost". Késő este tért vissza, azonnal lefeküdt. Eléggé elfáradt, s biztonságban érezve magát, egy szempillantás alatt mély álomba merült. Másnap reggel Szemjon már talpon volt, amikor a házigazda fölébredt, s felajánlotta, hogy elkészíti a reggelit, Jakov megmutatta ltot, hol talál meg, s néhány perc múlva Bezrukov egy igazi pincér gyakorlatával megterítette az asztalt. Éppen reggeliztek, amikor megszólalt a csengő. A vendég felugrott, az agyához szaladt, a párna alól előkapta a pisztolyát. — Nyugalom, csak a tejet hozzák — mondta Jakov és kiment ajtót nyitni. Valóban úgy történt. Jakov a konyhába vitte a tejet és visszatért a szobába. Bezrukov egész idő alatt az ágy mellett állt. VUn- szaülve az asztalhoz, zavartan mondta; — A hazámban vágyóit, de valójában ellenségek között.. — Ne hagyja el magát, Szemjon. Én sem vagyok jobb helyzetben, mégsem kapkodok a pisztolyom után. Hogyan viselkedik majd nehezebb körülmények között?! Szergejev megjegyzése, amelyből lehetetlen, volt ki nem hallani a gyávasága Iránti szemrehányást, kellemetlen benyomást tett rá, de nem akart összeveszni a házigazdával. — Ez bt. első ilyen utam —• mentegetőzött az orra alatt, — Holnap megnézzük a lakást, amit kiszemeltem magának, azután bevezetem a munkába — mondta Szergejev nyugtatóan, Váratlan hír Kumjamcev végre talált egy kis időt rá, hogy elmen jep Kuljjevhez, megtekintse a miniatűröket. Aligha gondolta volna valaki is, hogy ez a magas, szürke szemű, gesztenye- barna férfi már ötveneszten- dős. Hajában még egyetlen ősz hajszál se vegyült, arcának üde pirossága pedig különösen megfiatalította.' Érdekes e?, mert Rumjancev szinte so sem alhatta ki magát, ma is tíz órán át megszakítás nélkül dolgozott a fljépbiztaseagon. . Egy órája írta alá javaslatát Kulijev előléptetésére a következő katonai rendfokozatba, s még mindig az átolvasott személyi jellemzés hatása alatt állt. A személyi dokumentumokból kibontakozóit Kulijev apjának nagyszerű alakja, Dzsaíar Kulijev segédmunkásként dolgozott a bakul olajiparban. 1902-ben csatlakozott a munkásmozgalomhoz, s rövid idő alatt, hallatlarí szorgalmával az írástudatlan munkásból Marxot, Lenint olvasó, aktív küzdőtárs vált, akit energiájáért, elvhűségéért nagy tisztelettel illettek a bakui munkások. Nem érhette meg a győzelmet: a rendőrség bérgyilkosai orvul megölték. A három kiskorú gyermeket Mehtyi anyjának kellett felnevelnie, de elvtársai nem feledkeztek el a családról, rendszeresen támogatták anyagilag. Nemsokára Bakuban is megalakult a szovjet hatalom, Mehtyi elvegezte a középiskolát, majd az egyetemet. Néhány esztendeig mérnökként dolgozott, azután az ifjúsági szervezet mozgósítására as QGPU szervezetébe került. (Fólytatjuk) J
