Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

Tovább fejlődik az oktatási eemiszei* f (Folytatás az 1. oldalról) például kirhondja, hogy a diá­koknak a Vili. osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb azon­ban annak a tanévnek a végé­ig kell jámiok iskolába, amely­ben 16. életévüket betöltik. Mostantól kezdve viszont arra Is lehetőség nyílik, hogy a 14. életévét betöltött gyermek — a változatlanul 16. életévig ter­jedő tankötelezettségnek — a dolgozók általános iskolájában tegyenek eleget. Ez lényegében feloldja azt a megkötöttséget, hogy a gyermeket 16. életévé­nek betöltéséig mindennapi is­kolalátogatásra kötelezte. Az alsófokú oktatási intéz­mények közül a törvényerejű rendelet külön foglalkozik a gyógypedagógiai intézmények­kel, ezek képzési céljaival. Ügy rendelkezik, hogy ezek­ben az intézetekben a képzés Időtartama a fogyatékosság jellegéhez igazodik. A rendel­kezést az indokolja, hogy emelkedik a gyógypedagógiai intézmények száma, növekedik jelentőségük, s jellegük eltér az általános iskolától. A tanácstörvénnyel össz­hangban a törvényerejű ren­delet a gimnáziumok és a szakközépiskolák, valamint a középiskolai kollégiumok és diákotthonok létesítése, vala­mint mindezek fenntartását a tanácsok kizárólagos hatáskö­rébe utalja. Kivételt csupán a felsőoktatási intézmények gya­korló iskolái és az egyházi gimnáziumok jelentenek. A rendelkezés tehát azt jeieéti, hogy jövőben a minisztériu­mok, az országos hatáskörű szervek nem tartanak fenn szakközépiskolát. A középfokú oktatásügy tanácsi szintű, egy­séges irányítása ugyanis csak ilyen módon biztosítható ered­ményesen. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete a gimnáziumok képzési céljainak megjelölésé­ben figyelembe veszi a kettős feladatot: a felsőfokú tanul­mányokra, illetve közvetlenül a gyakorlati életre való felké­szítést. A gimnazisták a négy év sikeres elvégzése után érettségi vizsgát tehetnek, s ez jogosítja őket a jelentkezésre felsőoktatási intézményekbe, ugyanakkor a gimnáziumok 4 évfolyamának sikeres elvégzése — az érettségi vizsga letétele nélkül is — képesít általános irányú középfokú iskolai vég­zettséghez kötött munkakörök betöltésére. Eddig a gimnáziu­mi végzettséget egységesen az érettségi vizsga nyújtotta. En­nek a merev szabályozásnak a feloldását az tette szükséges­sé, hogy a gimnázium után az elhelyezkedni kívánó fiatalo­kat, továbbá azokat, akik a rö- videbb idejű szakmunkáskép­zés felé orientálódtak, felesle­gesen terhelték az érettségi vizsgával. Az érettségi tehát mindinkább a felsőfokú tanul­mányok folytatásának — a kü­lön felvételi vizsgát kiszorító — előfeltétele lesz. i A szakközépiskolák elvégzé­se után is lehetőségük nyílik a Nixon fellebbez Nixon elnök vezető jogtaná­csosaival folytatott beható ta­nácskozásán, csütörtökön este úgy döntött, hogy a washing­toni szövetségi fellebbviteli bírósághoz fordul fellebbezés­sel Sirica főbíró szerdán köz­zétett végzésével szemben, amely elrendelte a Watergate- ügyfe Vonatkozó titkos fehér- hástí magnetofonszalagok át­adását „zárt ajtók mögötti törvényszéki megvizsgálásra”. Jól tájékozott források sze­rint Nixon elnök 24 órai gon­dolkodás után elvetette egyik tanácsadójának azt a javasla­tát, hogy fellebbezés helyett egyszerűen ne vegyen tudo­mást a washingtoni törvény­szék főbírójának végzéseiről, amelynek a bíróság fizikailag amúgy is képtelen érvényt szerezni az USA elnökével szemben. Más tanácsadók azonban hírek szerint úgy vél­ték, hogy az elnök, úgyis mint az alkotmányosság és törvé­nyesség legfőbb őre nem ál­líthatja az ország elé a bírói rendelkezés nyílt semmibe • vételének példáját. Ugyanak­kor Nixon elnök elhárította azt a tanácsot is, hogy vigye az . alkotmányjogi vitát köz­vetlenül a legfelsőbb bíróság elé a végső döntés meggyor­sítása céljából. Ily módon előreláthatólag csak októberben kerülhet az ügy a legfelsőbb bíróság elé, amely fórum „határozottá" döntésének Nixon elnök ígé­rete szerint engedelmeskedni fog. Miközben a titkos magnó­szalagok kiadatásának ügye elindul tekervényes útjára a Fehér Ház félreérthetetlenül jelt adott az ellentámadásra a szenátusi vizsgálóbizottság el­len. A Fehér Ház jogtanácso­sai Sirica bírónak átadott be­adványukban ezúttal első íz­ben azzal vádolták a szenátu­si bizottságot, hogy túllépte alkotmányos jogkörét, amikor „bűnügyi vizsgálatot és bűn­pert” folytat a Watergate- ügyben. A kétpárti vegyes bizottságot létrehozó szenátu­si határozat ugyanis felhatal­mazta a bizottságot az 1972-es elnökválasztási kampány során elkövetett „állítólagos bűnös tevékenységek” kivizsgálásá­ra. A Fehér Ház jogtanácso­sai szerint azonban a kong­resszusnak nincs alkotmányos hatalma arra, hogy bármely bizottságát bírói jellegű jog­körrel ruházza feL tanulóknak az érettségi vizsga letételére, ha felsőfokú intéz­ményekbe kívánnak jelentkez­ni. A szakközépiskolának fel­sőfokú tanulmányokra felké­szítő szerepe annyiban módosul, hogy nagyobb súlyt kap a szakirányú felsőfokú tanulásra való előkészítés. Érettségi vizs­ga nélkül — a gimnáziumok­hoz hasonlóan — a négy év­folyam elvégzése képesítést nyújt a középfokú iskolai végzettséghez kötött állások betöltésere. A szakemberek véleménye szerint az ilyen diákok részére azt is biztosíta­ni kell, hogy a szakmunkás- tanulók célját szolgáló szak­középiskolában a szakmunkás- vizsgát érettségi vizsga nélkül is letehessék. Az 1961. évi III. törvénynek az a rendelkezése, hogy felső­fokú intézetet a Miniszterta­nács, egyetemet, és főiskolát pedig az Elnöki Tanács létesít­het, illetve szűntethet meg, nem változik. A most elfoga­dott törvényerejű rendelet azonban rámutat, hogy a fel­sőoktatási intézmények fontos feladata a szakemberek to­vábbképzése, valamint a felső- oktatás és a gyakorlati terme­lőmunka szorosabb kapcsolatá­nak biztosítása is. Kimondja, hogy a hallgatók a tanulmányi Idő alatt — a képzés jellegétől függő — szakmai gyakorlatot folytatnak. Lehetőséget bizto­sít arra, hogy a szamunkás- képesítéssel rendelkezők kö­zépiskolai végzettség nélkül is felvehetők felsőoktatási intéz­ményekbe, ha a később, külön meghatározott feltételeknek megfelelnek. Rendelkezik ar­ról is, hogy az egyetemek és a főiskolákon az egyetemi, il­letve a főiskolai végzettségnél alacsonyabb szintű szakképesí­tés is szerezhető. A törvényerejű rendelet pon­tosabban megfogalmazza a felnőtt oktatás kereteit. Lé­nyeges, új rendelkezés, hogy — külön jogszabályokban meghatározandó keretek kö­zött — az általános iskolák és a gimnáziumok mellett a jövő­ben egyes szakközépiskolák­ban és a felsőoktatás területén Is lehetőség nyílik a tananyag egyéni tanulással történő elsa­játítására. A felnőttoktatás to­vábbfejlesztése érdekében te­hát lehetőséget nyújt arra, hogy a tanköteles koron túl levők tanulása igazodjék a felnőttek oktatásának sajátos követelményeihez, módot ad így arra is, hogy egyes iskola­típusokban, illetve szakokon egyéni tanulással, az előírt vizsgák eredményes letételével Is megszerezhető legyen a vég­zettség. (MTI) Chilei jelentés A chilei kereskedők es kis­iparosok szövetsége befejezte szabotőr teherautó-tulajdo­nosokat támogató sztrájkját és pénteken Chilében ismét fel­húzta a redőnyt a 140 ezer kis­kereskedő. Az UPI — egyelőre meg nem erősített értesülések­ből — tudni véli, hogy a csü­törtökön megszakadt tárgyalá­sok ismét folytatódnak a kor­mány és a teherautó-tulajdo­nosok között. Chilében rövid időn belül tu­catnyi merényletre és pokol­gépes akcióra került sor. A hi­vatalos jelentések szerint a terrorcseleményeket a Patriay Libertato nevű fasiszta szerve­zet követi el, amely „általános offenzívát;” hirdetett „a kom­munizmus ellen”. Santiago külvárosában egy száguldó gépkocsiból lövéseket adtak le a nemzeti megbékélést hir­dető, haladó érzelmű Raul Sil­va chilei bíboros háza előtt posztoló őrszemre. (MTI) ! Leszerelési megállapodás A leszerelési bizottság nyári ülésszakának csütörtöki záró­ülésén — amelyről már hírt adtunk — felszólalt Aleksztj Roscsin, a Szovjetunió képvi­selője. A szovjet nagykövet a többi között hangoztatta: ko­runk egyik legfontosabb fel­adata, hogy mindenáron meg­erősítsük a fegyverzet korláto­zása és a leszerelés területén elért megállapodásokat, arra törekedjünk, hogy ezekben mi­nél több állam (elsősorban nukleáris hatalom) vegyen részt. Roscsin megjegyezte, hogy a vegyi fegyverek eltiltása kér­désében — az aktív vita elle­nére — egyes nyugati hatal­mak vonakodása miatt nem sikerült előbbre jutni. A másik fő problémával, a nukleáris robbantások letiltásával kap­csolatban a szovjet nagykövet aláhúzta: a bizottságban foly­tatott vita ismét bebizonyítot­ta annak a szovjet delegáció és több más delegáció által védelmezett tételnek a helyes­ségét, hogy a földalatti nuk­leáris robbantások eltiltása ügyében történő előrehaiadásá- nak mindenekelőtt az államok politikai döntése szükséges. I. Martin, az Egyesült Álla­mok képviselője említést tett arról, hogy a két hatalom fon­tos lépéseket tett és jelentős eredményeket ért el a nukleá ris fegyverek korlátozásával kapcsolatos megállapodásban, s rámutatott, hogy az ebben a kérdésben 1972. májusában kötött szovjet—amerikai meg­állapodások nemzetközileg igen jelentősek. Kiemelte a nukleá­ris háború megakadályozásá­val kapcsolatos amerikai— sz-ovjet megállapodás fontossá­gát. A leszerelési bizottság a zá­róülésen elfogadta az 1973. évi munkabeszámolót, amelyet az ENSZ közgyűlés 28. ülésszaka elé terjesztenek. NOGRAD - 1973, szeptember 1., szombat 1 Pozsonyban megkezdődött baráti hadseregek nyári spartakiádja. Képünkön: tisz­telgés a hősök emlékműve előtt Az emlékezés napja Szeptember 1-én emlékezik a világ. Harmincnégy évvel ezelőtt, 1939. szeptember 1-én indította be a német fasizmus azt a gépezetet, amely azután több mint öt éven át ölt, pusz­tított, felégetett, megsemmisített, kiirtott. Ezen a napon rob­bantotta ki Hitler a második világháborút A Lengyelország elleni támadás napját jelölte ki a világ közvéleménye nemcsak az emlékezés, hanem a fasizmus elle­ni harc és összefogás nemzetközi napjának. Több mint huszonnyolc éve, hogy a szovjet hadsereg csa­patai az egykori német birodalom fővárosában kitűzték a győzelem vörös zászlaját. Az öreg kontinens, Európa viharos története nem igen ismer olyan korszakot, amelyben huszon­nyolc évig hallgattak a fegyverek! Az első világháborúnak utolsó puskalövése után alig több mint két évtizeddel dördül­tek el Lengyelország határán a német ágyúk. S bár nem mondhatjuk, hogy a világon teljes volt a béke 1945 óta, hiszen alig volt pillanat, amikor valahol helyi háború, fegyveres ösz- szeütközés ne rombolta volna az emberi otthonokat, de az egész glóbusra kiterjedő konfliktust sikerült megakadályozni. Sikerült megakadályozni, mert abból a nemzetközi anti­fasiszta összefogásból, amelyet szeptember 1-én tisztelünk meg az emlékezéssel, végül is olyan világ született, amelyben merőben mások az erőviszonyok, mint bármikor ezelőtt vol­tak, A Szovjetunió és a szocialista közösség a világ és az em­beriség sorsát, ha nem is egyedül eldöntő, de alapvetően be­folyásoló tényezővé, erővé vált. Ezért aztán nem kevés harc és bizony olykor éles küzdelem határát súroló összetűzések árán végül is sikerült a másik táborral elfogadtatni a békés egymás mellett élés politikáját — lényegében azt az irányvo­nalat, amelyben a fasizmus elleni közös harc idején meg­egyeztek, de amelyről a hidegháború korszakában eltávolod­Ma Európában, de nagyrészt az egész világon is olyan viszonylag enyhült nemzetközi légkör uralkodik, amelyre csak közvetlenül 1945, a győzelem után és akkor is csak rö­vid időre volt példa. De nagy könnyelműség volna — különö­sen a fasizmus elleni nemzetközi harc napján — nem emlé­kezni arra, hogy a múlt maradványai és erői még léteznek és működnek. A világ sok táján megtalálhatók a fajüldözés, az elnyomás, az embertelenség, vérgőzös gyilkosság — vagyis a fasizmus — követői, hívei. S még inkább akadnak olyanok, akik talán nem kívánnak a fasizmus végletes módszeréig el­menni,csak (!) éppen a békés egymás mellett élés politikáját váltanák fel a hidegháborús kaíandok régebbi módszereivel. A fasizmus elleni nemzetközi harc napja ezért nemcsak az antifsiszta harcosokra — élőkre és hősi halált haltakra — emlékezés ideje. Az erők összefogásának napja is, hogy soha többé ne virradjon ránk olyan nap, mint 1939. szeptember 1.! N. J. Különös kongresszus A hírügynökségek jelentései szerint Pekingben megtartót- . ta első ülését a Kínai Kom­munista Párt X. kongresszusa során megválasztott új köz­ponti bizottság. A világsajtó hasábjain egyébként mind több szó esik erről a kong­resszusról, amely még kínai viszonylatban is több szem­pontból különösnek, rendha­gyónak nevezhető. Mind az előzményekre, mind a lebonyolításra a legtalálóbb kifejezés alighanem a titok­zatosság. Hosszú időn keresz­tül szállingóztak a legkülön­bözőbb híresztelések arról, mikor és milyen körülmények között ül össze a KKP kong. resszusa. Néhány nappal ez­előtt külföldi megfigyelők je­lentették, hogy szokatlanul nagy gépkocsikaravánok ér­keznek a tanácskozás feltéte­lezett színhelye felé, ahová viszont ezeken a konvojokon kívül mást nem engedtek be. Így. és kizárólag igy vált először valószínűvé, majd A Nápolyban észlelt kolera megbetegedések miatt naponta több százan keresik fel védőoltásért ai erre kijelölt rendelőintézeteket. Képünk: Olaszországba utazók a Ma­dách téri rendelőintézetben oltásra várnak biztossá, hogy a kongresszus megtartására végülis sor ke­rült. A világsajtó kommentá­torát nem csak a titokzatos­ságban értenek egyet, hanem abban Is, hogy Pekingben is, másutt is az a megfigyelők benyomása: a kínai vezetők szerették volna ezt a kong­resszust mielőbb lebonyolíta­ni. A párt legmagasabb fóru­ma csaknem negyedszázada, 1949. óta nem tanácskozott Ilyen rövid ideig. Ml az, amit mégis meg le­het, sőt, meg kell állapítani- a rejtélyeskedés és a sietség kulisszái mögött? Az általá. nos érdeklődésre számot tar­tó személyi kérdéseken túl (a kongresszus jóváhagyta LIn Piao „klátkozását” Csou- En-laj pedig most már min­den szempontból az ország második emberének tekinthe­tő) például azt, amit az Oszt­rák KP lapja, a Volkstimmc fgy fogalmaz meg: minden „a kínai vezetés mélységes elszi­geteltségéről tanúskodik.” A japán Jomlurl szerint „külö­nös kongresszus volt és jel­lege arra vall, hogy a nyolc éve tartó megrázkódtatások hullámai nem ültek el Kíná­ban.” Tegyük hozzá: a szovjet- «-.ileneecég hullámai sem. A adott közlemény gyakorlatilag a Szovjetuniót minősíti „fő­ellenségnek”. (K8) Közel-Keletről röviden A helsinki közelében fekvő Otaniemiben csütörtökön nem­zetközi konferencia kezdődött a Közel-Keletről. A békeerők moszkvai világkongresszusá­nak előkészületei jegyében fo­lyó tanácskozáson több ország, közöttük a Szovjetunió, számos arab ország és haladó izraeli szervezetek mintegy száz kép­viselője vesz részt. A szudánl kormány csütör­tökön meghatározatlan időre bezárta a khartoumi egyete­met, miután a diákok két na­pon át tüntettek a kormány politikája ellen. A kormány közleménye a Muzulmán Test­vériség nevű szervezetet, a kommunistákat és a feloszla­tott politikai pártok híveit te­szi felelőssé az eseményekért. Több diákvezetőt letartóztat­tak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom