Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-14 / 189. szám
Szoborkiállítás 73 Képernyő előtt Irodalmi szórakozások Az év legjobb magyar szobrai Az a nyilvánvaló törekvés, mely az évad jegyében a köny- nyed szórakozást kívánja szolgálni, az elmúlt héten is mindvégig határozottan érvényesült a televízió műsorában. Csak hálásak lehetünk ezért, mert a kánikulai hőség egyébként alighanem elviselhetetlenné tenné azokat az órákat, melyeket a képernyő előtt töltünk. Azt is okvetlen meg kell említenünk, hogy mindemellett az igényességről sem mondott le a műsorszerkesztés, mert a program könnyed ugyan, de nem „könnyű” — ami a válogatás igényességét illeti. így könyvelhetjük el például Gyurkovics Tibor: Nagyvizit című tragikomédiáját, amit kedden teste a Pesti Színház előadásában láthattunk. A darab egy kórház mindennapos életét tárja elénk, sajátosan egyénített betegeivel, orvosaival, személyzetével, kissé kesernyés humort hordozó szituációkban. A történésben Bi- licsi Tivadar, Somogyvári Rudolf, Koncz Gábor, Oszter Sándor, Venczel Vera, Deák Sándor, Tábori Nóra, Benkő Gyula, Kozák László remek alakítását élvezhettük. A Papa, mama, ő, meg én című produkció után szerdán a Papa, mama, a feleségem, meg én című francia filmvígjátékon szórakozhattunk. Az önfeledt időtöltés egy párizsi család örömeibe és gondjaiba avatott be bennünket; a szereplők már meghitt ismerőseinknek tűntek. A hét rangosabb • eseményei között tarthatjuk számon Galambos Lajos: Orosz asszony című tévéfilmjét. Az író életízű — bár nem mindennapos — történetét, sajnos, néhány lélektanilag indokolatlan szituáció terheli, melyeket nehéz elfogadnunk, ennek ellenére a dráma egészében megkapó, sok lírai és indulati motívumot hordozó, emberi közelségű, Hogy így érezzük, abban jelentős érdeme van a két főszereplőnek, Sztankay Istvánnak, és Esztergályos Cecíliának, valamint Meszléry Juditnak, Mensáros Lászlónak, Solti Bertalannak is. Ugyancsak szómon tartandó eseménye volt a műsorhétnek Grigorij Kozincev művészi rangú filmje, a Lear király. Shakespeare drámájának filmre való átköltésével sokan „Elvetélt” egy tanyasi kollégium A Bércé 11 Általános Iskola és a községi tanács vezetőinek fejében megfogant egy nagyon hasznos és okos terv, de — továbbra is élve e hasonlattal — a gyermek, az ordaspusztai iskolások berceli kollégiuma, „igen előrehaladott állapotban elvetélt”. Miért nem sikerült ennek a jó el* képzelésnek a megvalósítása? Mi lesz a megoldás a 24—25 tanyasi gyerek számára? „Nyomozásunk” során ezekre « kérdésekre próbáltunk választ kapni. Á balassagyarmati járási művelődésügyi osztályon a következőket tudtuk meg: Az ordaspusztai iskolában jelenleg két nevelő dolgozik. A gyerekek létszáma egyre csökken, csak összevonással tudják nemsokára biztosítani az oktatást. A Bércéi felé vezető út olyan állapotban van, hogy a gyerekek naponkénti be- és kiszállítása nem oldható meg. Ezért vetődött fel a hétközi kollégium ötlete. Ügy tudjuk, hogy a tárgyi feltételeket biztosítani tudták volna az intézmény létrehozására, csak a szülők ellenállásán múlott, hogy mégsem sikerült. A breceli iskola a járás egyik legjobb szintű iskolája, a felszereltségében, a tanári állományában egyaránt. Jó lett volija, ha a tanyasi gyerekek ide bekerülhettek volna. ★ * Bercelen Horváth Imrét, az iskola igazgatóját, és feleségét, az alsósok' egyik tanítónőjét kerestük fel. — Tulajdonképpen nem én vagyok az illetékes ebben az ügyben, hiszen Mravik József tanácselnök és Danielisz István igazgatóhelyettes jártak kint Ordaspusztán, ők beszéltek a szülőkkel. Az igazgató- helyettes jelenleg a Balatonon van, de az elnököt fel tudják keresni. Annyit mondhatok el. hogy véleményem szerint a kijelölt épület, a volt állatorvosi szolgálati lakás megfelelő erre a célra; hideg-meleg víz a napköziből napi ötszöri étkezés, tehát jó ellátást nyújthattak volna. 24—25 gyerek van kint, két pedagógussal. Eddig is már beköltözött néhány család, mostanában is érdeklődnek telek iránt — így ez a szám csak csökkenni fog, luxus két nevelővel, szolgálati lakással fenntartani egy ilyen kis létszámú iskolát. Az is súlyosbítja a helyzetünket, hogy az egyik pedagógus szívbeteg — helyettest oda ki, pedig nem tudunk biztosítani. A gyerekek nagyobbik fele oda is bejár Cservölgyből, Jákó- pusztáróL — Talán jövőre sikerül a kollégium?... — Nem tudom. Valami megoldást kell találni. Mindenesetre bogarat tettünk a szülők fülébe. ★ — Jövőre sem valószínű — feleli Mravik József. Néhány ellenvetésükben a szülőknek is igazuk van. Hiszen az az út annyira rossz, hogy a hetenkénti haza szállítás igáskocsi- val, szintén nem túl jó megoldás, sok az apró gyerek köztük. Az én véleményemre kíváncsi? Az ordasi út elkészülte lenne az igazi megoldás, így a gyerekeket naponta haza lehetne vinni. Persze anyagilag ez nem megy, nincs tanácsi keret, Sokan beköltöznek a jövőben is. — Senki nem volt a szülők között, aki támogatta a kollégium ügyét? — Azon a bizonyos szülői értekezleten minden családból mindkét szülő ott volt. Köztük néhányan tanácstagok. Akadt olyan, aki hajlana a kollégiumi elhelyezésre. De a közhangulat, a közvélemény ellene volt Ebben az ottani pedagógusoknak is szerepük van. Felajánlották nekik, hogy itt Bercelen taníthatnának, de ezt nem vállalták. A férj az esedékes 1—8-as összevonástól is húzódozik. Talán, ha sikerül Pest megyében állást találniuk, akkor a szülőknek kényszerűségből is vállalniuk kell az általunk javasolt kollégiumot. Nagyon nehéz, dolog ez, hiszen oda még a sofőrök, a szerelők se szivesen mennek ki. A kollégiumban 50 forinttól 200 forintig terjedő hozzájárulást kellene csak fizetni^ A megyei tanács fedezte volna a személyi kiadásokat, az ágyak, asztalok beszerzését is. Lehetett volna, fedezte volna ... Jó lenne, ha volna nélkül írhatnánk le mindezt, ha megoldódna minél hamarabb az ordaspusztai iskolások ügye. És ha lehet, a leginkább pozitív módon; a berceliekkel azonos szintű oktatással, a kollégium létrejötte útján! G. Kiss Magdolna 4 NOGRAD — 1973. augusztus 14., kedd próbálkoztak már; Kozincev vállalkozása a legjobbak közül való. S méltón illeszkedik a nagy szovjet rendezőtől az utóbbi hetekben látott sorozatába is. A könnyed szórakoztatás és az elgondolkodtató meditálás ötvözete volt vasárnap Goda Gábor: Egy nyugalmas vasárnap címmel bemutatott három kis története. Az író fanyar humora érvényesült ezekben a történetkékben, a múlt és félmúlt világáról, embereiről. A jószemű látó mindent lereagáló összegezései ezek az írások, akár a Műremekre, akár a Nem történt semmire vagy a címadó Egy nyugalmas vasárnapra gondolunk. Értékes nézőpontot adott a történetekhez Goda írói önvallomása, s kitűnő hozzájárulást a mondandók plasztikus hangsúlyozásához Kálmán György, Kállai Ilona, Feleki Kamill, SzendrŐ József, Tyll Attila, Temessy j Hédi, Major Tamás, Kállai *Ferenc, Szemes Mari játéka. Maigret felügyelő ‘legújabb bűnügyi kalandja érdekfeszítő történettel zárta a műsorhetet. (barna) Szerelmem, Élektra Csomós Mari (Élektra) és Szombathy Gyula (Oresztész). Gyurkó László: Szerelmem, Élektra című drámájában, melyet a szolnoki Szigligeti Színház az elmúlt évadban Salgótarjánban is nagy sikerrel mutatott be. — fodor — Salgótarján főterén, a Tanácsköztársaság téren, az idén már negyedik alkalommal rendezték meg a szabadtéri szoborkiállítást, amely ezúttal is az előző évek gyakorlatához hasonlóan a magyar szobrászművészet Idei legjobb alkotásaiból ad jellemző válogatást. A József Attila Megyei Művelődési Központ munkatársairól — akik ennek a nagyszabású művészi és művelődéspolitikai szempontból jelentős kiállításnak a létrehozásában szorgoskodtak — csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. Hiszen elsősorban az ő áldozatos, és körültekintő munkájuknak köszönhető, hogy évről évre sikerül megrendezni ezt a szabadtéri tárlatot, amely tudomásunk szerint egyedülálló hazánkban. A salgótarjániak, illetve a megyeszékhelyen megfordulók 31 országos hírű, élvonalbeli fiatal és idősebb művész 36 kis- és nagyplasztikáját láthatják. A bemutatott művekre a sokszínűség jellemző. Első pillanatra az alkotások különbözősége tűnik fel a szemlélőknek. S ez a különbözőség — tartalomban, formában, művészi látásmódban — még azokon a kisplasztikákon is érződik, amelyek .témában azonos problematikát ábrázolnak. Erre Rácz Erika és Seredi József a Villon-balla- dákból ismert Kövér Margót figurája a legjobb példa. Rácz Erika egyszerűen megmintázott nőfigurája éppen egyszerűsége által válik — érzésünk szerint — kifejezőbbé és él- ményszerűbbé a másiknál. A kiállító művészek mindegyike nagy szakmai hozzáértéssel és biztonsággal rendelkezik. Urai választott anyaguknak: elképzeléseiknek megfelelően, tetszés szerint formálják, teremtik élővé a holt anyagot, a fát, a bronzot és a követ. Az idősebb képzőművészgeneráció (Kisfaludy Stróbl Zsigmond, idős Szabó István stb.) mellett a legifjabb korosztály is (Kő Pál, Janzer Frigyes stb.) műveivel meggyőzően vall arról, hogy a művészetben nem a kor számít, hanem a tehetség és az alkotó fantázia. Kisfaludy ÍStróbl Zsigmond Bandázskötők szobra a klasz- szikus görög szobrok hangulatát idézi. A harmonikus, arányos férfitest, az izmok kidolgozottsága láttán az ókor egészséges testkultuszát érezzük újjáéledni az idős mester munkájában. A Benczúrfalván élő idős Szabó István személyes ismerőse sok Nógrádban élő embernek. A hetvenedik életévébe lépett művész munkáiból ez év áprilisában rendeztek gyűjteményes kiállítást a Műcsarnokban. Salgótarján az ősszel kíván ehhez hasonló reprezentatív kiállítással tisztelegni a megye híres szülötte előtt. A mostani szabadtéri tárlaton három, témájában, tartalmában teljesen különböző munkája (Dózsa, Kenyér, Vágtató kozák) szerepel. A Dózsát és a Kenyeret azonban a kompozíció, a megformálás azonossága összeköti. Somogyi József a közép- nemzedék képviselője. Felszabadulás című szobra néhány méterrel távolabb kapott állandó helyet a mostani kiállításon bemutatott emlékműtervtől. A Kubikus című szobor talicskán álló, energikus parasztmunkást ábrázol, s a művész a viharsarki agrár- és földmunkásmozgalmak mártírhalált halt vezetőjének, Szántó Kovács Jánosnak emlékére készítette a hódmezővásárhelyiek megbízásából. A tárlaton jelentkezett fiatalok meglepő művészi érettségről tesznek tanúbizonyságot. Kő Pál forrasztott bronzszobra, a Boronás, talán- az egész kiállítás legsikerültebb darabja. A megszokottól eltérően, mégis a realizmus talaján megmaradva, formálta meg ngyon érzékletes, egyszerű és tiszta eszközökkel a földművest, a dolgozó embert. Chagall és én című munkája — amely fából készült, s az idei salgótarjáni tavaszi tárlaton már szerepelt, az anyagnak megfelelően, lá- gyabb megformáltságú, komplexebb gondolati tartalmú az előzőnél. A kitűnő műalkotás a két művész szellemi és érzelmi találkozásáról vall a képzőművészet sajátos eszkö- eeivel, líraian. Az, említetteken kívül felhívjuk a figyelmet még Janzer Frigyes rendkívül markáns férfiportréjára, Samu Katalin kedves kis állatszobraira (Kisborjú, Csikó, Mackó), Lesenyei Márta modem vonalvezetésű, szép formájú Egri nőjére és Kalló Viktor (a rétsági felszabadulási emlékmű az ő alkotása) Páva című kubista ihletésű munkáPÓKHÁLÓ j (25.) I írta: Galgóczi Erzsébet ^.vvv^a^\Axvvvwv/v-vvn/wv\^\/vn/\^vvn/vn/v'uvn/vn/wvv^/«^vnA —'Mi újság, Gyuri? — kérdezi Géza, valami reménységgel a hangjában. A közvetlen, nagyszájú, könnyen mosolygó paraszt arca most mozdulatlan. Közönyösen mondja: — Semmi —, s elnéz Géza mellett, s gyorsan odalép az egyik tehénhez. — Bimbó! Helyedre! Alkonyodik. A szőlődomb tele van szüretelőkkel. Fenn. a domb legtetején egy öreg csősz, meg három fiatal legényke rakétapuskákat töltöget. Az egyik suhanc akadékoskodik. — Csak a szüret végén szók lenni durrogtatás! — Az agronómus úr — mondja az öreg — azt akarja, hogy jókedvűen dolgozzanak az emberek. Halászlét is főznek. nem láttátok?... Vendégeket is várnak, külföldi I vendégeket... Szóval, gyere- 1 keki Ti itt maradtok készenlétben, én lemegyek a pincéhez, s a kellő pillanatban megadom a jelet. — Egy puskalövés! — ismétlik katonásan. — Ügy van. El ne tévesszétek! — s az öreg az egyik puskát a vállára akasztva elindult lefelé a hosszú domboldalon. A modern borkombinát teljes üzemben működik. A szekereken levő puttonyokból, fülesekből férfiak öntik a szállítószalagra a szőlőt, s az viszi az épület belsejében levő darálóba. A borkombinát elé most kivételesen egy üres teherautó kanyarodik, ugyanazzal a sofőrrel. Zsiga lép ki az épületből, intézkedik, utasításokat ad, s a soron következő szekerekről nem a szállítószalagra, hanem a teherautóra kezdik hordani a szőlőt. Vékástól. Zsúppán, aki a szüretelek között dolgozik, felfigyel, abbahagyja a munkát, céltudatos arccal elindul, s olyan helyen cövekel le, az autó és a pince közé, hogy mindent pontosan lásson. Az egyik zsebe tele van kukoricával, 5 valahányszor egy füles szőlőt tesznek a teherautóra, ő áttesz egy szán kukoricát a másik zsebébe. A falu felől Géza közeledik gyalog. Először Zsuppánt veszi észre, amint szemezget valamit a zsebében, aztán a rakodó teherautót, s a sürgőforgó Zsigát Megért mindent. Zsuppán közelében megáll, nem szól, várja, hogy a volt helyettese észrevegye. S amikor Zsuppán ránéz, megszólal:. — Tudod, hogy ártatlan vagyok. — Ebben igen — mondja Zsuppán, s visszanéz a teherautóra, nehogy elszalasszon egyetlen kosarat is. Géza vár még egy ideig, aztán elindul, de nem a borkombinátba, hanem a saját présháza felé. Alakját lassan elnyeli a horgas. Nemsokára dörrenés hallatszik abból az irányból. A dombtetőn őrködő suhan- cok azt hiszik, hogy a csősz megadta a jelt a lövöldözéshez — elsütik a puskákat, s színes rakéták százai lobbannak fel a szüretelők fölött. (VÉGE) jára. Az emlékezetesnek ígérkező nagy művészi élményt jelentő szabadtéri szoborkiállítás augusztus 31-ig lesz látható. (ok) 400 bemutató A kritikusok egyöntetű vé-' leménye szerint az idei lengyel színházi évad legsikere- sebb előadása Gogol Revizora volt, amelyet A. Hanuskevic rendezésében a varsói laro- dovi” színházban játszottak. Lengyelországban jelenleg 50 drámai színház működik; egy év aldtt mintegy 400 bemutatót tartanak 8 millió néző előtt. A külföldön is ismert lengyel sziniegyüttesek sorában előkelő helyet foglal el a már 24 országban szerepelt wroclawi Pantomim Színház. A legutóbbi három év alatt a lengyel társulatok 20 alkalommal bizonyították magas művészi színvonalukat nemzetközi fesztiválokon. /
