Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-08 / 184. szám

Isß? CjSAISÓTASiíli') ___. A megye északibb és kedvezőtlenebb adottságú termelőszövetkezeteiben — értehetően — még gondot okoz a gabona betakarítása. A Kis-Zagyvavölgye közös gazdaságban már le­arattak ugyan, de a kalászok eddig keresztekbe rakva várták a cséplés idejét. Most, hogy javult az idő, csépelni viszik a gabonát A 21-esael párhuzamos Út nyolcvanmillióért Régi „fájdalma" Salgótar­jánnak, hogy .egyetlen főútvo­nala van. Aki jön, vagy megy a megyeszékhelyen, az kizá­rólag csak egy útvonalon ha­ladhat. Itt „futnak” keresztül azok a turisták is, akik So­moskőújfalunál lépik át a határt. Hogy ez mennyi gonddal­bajjal jár, azt nap mint nap gyakorlatban tapasztaljuk. A Rákóczi úton hatalmas a forgalom. Személygépkocsik, teherautók, autóbuszok érik egymást. Közöttük gyalogosok kelnek át... Hol lesz az út ? Jó tíz éve merült fel elő­ször, hogy a mostani 21-es út­tal párhuzamosan egy másik utat kell építeni, amely meg­osztja a forgalmat és teher­mentesíti a Rákóczi utat. Az­óta rengeteg megbeszélés, terv, javaslat, tanácskozás hangzott el útügyben. Aztán megszüle­tett a végleges beruházási program. A napokban har­minckét vállalat, a városi ta­nács és a KPM képviselői jöt­tek össze, hogy véglegesen el­döntsék az útépítés megkez­désének időpontját. Jelen voltak az UVATERV mérnö­kei is, akik a tervet készítet­ték. Nagy munka indul meg ez­zel Salgótarjánban, az egyik legkomolyabb beruházás a városban. Az előkészítés sok gondot okoz a tanácsnak is. Fekete Nándor elnökhelyettes úgy fogalmazott, majdnem akkora szervezés, összehango­lás és tervezés előzte meg az építést, mint maga az út. Bizonyára sokakat érdekel, merre is vezet az „új 21-es”, ahogyan a tanácson emlege­tik. Az új út a litkei elágazás­ból indul, a kollégium udva­rán keresztül halad a bánya­mentő állomásig. Ezután a áajcsy-Zsilinszky úton vezet végig a vasútvonal nyugati oldalán. Érinti a baglyasi Pe­tőfi utcát, majd a zagyvapál- falvi felüljárónál kapcsolódik a budapesti útba. Bontani kell Az engedélyt a KPM köz­úti főosztálya, megadta. Mivel az út részben beépített, rész­ben szabad, avagy közművek­kel tarkított területen halad, bőven kell bontani. A nyom­vonal érint olyan közműve­ket, amelyek útban vannak. Illetőleg nem egyet be kell építeni majd. Maga az útépítés jövő év elején kezdődik. Addig sza­baddá kell tenni a területet. Ez pedig a városi tanács dol­ga. A legtöbb körültekintést igénylő munka talán az út­ban levő lakások bontása. Csaknem nyolcvan lakást kell eltüntetni. Ezek nagy része elavult kolónialakás, nem nagy kár értük. Viszont az innen kiköltöző családoknak otthont kell adni. A tanács szakemberei ■ már alaposan felmérték az ott la­kók igényeit, ismerik ki, mi­lyen és mekkora lakásba sze­retne költözni. A bontás ab­ban a pillanatban megindul, amint átadták a városköz­pontban levő garzonházat, és oda költözni lehet. Ugyanis a családok egy része abban kap új otthont. Az útépítés érinti a zagy- vapálfalvi temető keleti ré­szét is, amely külön sajá­tos gondot jelent. Mintegy kétszáz sírt szükséges áthe­lyezni. Az elnökhelyettes ez­zel kapcsolatban azt mondot­ta, hogy a tanács kiemelt fel­adatként tekinti a temető ügyét. Annál is inkább, mert különleges eljárásokra lesz ■szükség. Mindenesetre arra törekednek, hogy figyelembe vegyék a hozzátartozók kí­vánságait, megértéssel, türe­lemmel fogadják az ügyfele­ket. Egyébként nem árt megje­gyezni, hogy h sírok áthelye­zését komoly felmérő munka előzi meg, amely ez év végén kezdődik. Segítségül hívják a helyi tanácstagokat is, hogy semmi fennakadás ne legyen. Négy kilométer A nyolcvanmillió forintba kerülő út négy kilométer, pontosabban 3,9 kilométer hosszú lesz. Baglyasig két nyomvonalú, azon túl három nyomvonal szélességben. Már az építésnél figyelembe ve­szik a helyi közlekedés gond­jait, leállósávokat, megálló­helyeket alakítanak ki. Asz­falt-beton burkolatot kap, amely a város igényeit kielé­gíti, annak megfelel. A munkálatokat az Egri Közúti Építő Vállalat szakem­berei végzik, és előrelátható­an 1975. végére adják át. A város vezetői végezetül még azt is elmondták, türelmet és megértést kérnek a salgótar­jáni polgároktól az építkezés idejére. Mert nem kellemes a bontás, költözködés és az építkezéssel járó sok gond. De mindenképpen szükséges. A korszerűbb közlekedés, a nagyszabású városépítéshez méltó út megéri az átmeneti kényelmetlenséget. Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD A1 MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTS AGA ES A ~WTi XXIX. ÉVF., 184. SZÁM. ARA: 80 FILLÉR 1973 AUGUSZTUS 8.. SZERDA Hazaérkezett a magyar V IT-«le!egácio Ünnepélyes köszöntésük a Sportcsarnokban Kedden hazaérkezett az a 700 tagú küldöttség, amely ha­zánkat képviselte a berlini X. világifjúsági és diáktalálko­zón. A VIT-küldötteket több ezer fiatal várta a Sportcsar­nokban, ahol ünnepi külsőségek között fogadták őket. A gyűlés elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályve­zetője, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Szurdi Ist­ván belkereskedelmi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke, Bencsik István a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, dr. Maróthy László, a KISZ központi bizottságának első titkára, valamint a párt-, álla­mi, társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. Ugyancsak az elnökség tagja volt Günter Kohrt, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Felhívó jel harsmt, majd az egyenruhás fiatalok a KISZ központi bizottságának zászlajával a gyűlés elnöksége előtt sorakoztak fel. A Himnusz hangjai után a gyűlést Főcze La­jos, a KISZ központi bizottságának titkára nyitotta meg, majd dr. Maróthy László, a KISZ központi bizottságának első titkára, a magyar küldöttség vezetője tett jelentést a VIT-delegáció tevékenységéről. Dr. Marótfhy László jelenté- Ezután Biszku Béla kö­szöntötte a Központi Bizott­ság nevében a Berlinben járt magyar VIT-küldött,eket. sét a gyűlés részvevői nagy tapssal fogadták. :ku Béla Fogadat mnkat teljesítették — Pártunk, és kormányunk, egész népünk nevében szere­tettel köszöntőm önöket is­mét hazánk földjén, Buda­pesten — kezdte beszédét Biszku Béla. — Két héttel ezelőtt azzal búcsúztunk el önöktől, hogy felelősségteljes, megtisztelő küldetésükben egész népünk bizalmát élve­zik, s azt kértük, hogy ehhez a bizalomhoz méltóan képvi­seljék a VIT-en hazánk ifjú­ságát, egész társadalmunk békeakaratát, hazafias és in­ternacionalista eszméinket. — A rádió, a televízió, az újságok híradásának segít­ségével szinte részesei le­hettünk a VIT-nek, annak .a harcos politikai demonstráci­ónak, amely Berlinben, az első német munkás-paraszt állam fővárosában kifejezés­re jutott. A parlament előtt tett fo­gadalmukat teljesítették. Pártunk Köziponti Bizottsága nevében köszönetét mondok a magyar VIT-küldöttség min­den tagjának, vezetőjének, hogy legjobb meggyőződésük szerint dolgoztak, becsülettel helytálltak, tisztességgel vé­gezték feladataikat. — Munkájukat ismerjük. A X. jubileumi világifjúsági és diáktalálkozó véleményünk szerint is sikeres volt. Tar­talommal töltötte meg jel­szavát, jó fóruma volt a né­pek közötti megértés és ba­rátság elmélyítésépek, jól szolgálta a haladás, közös an- tiimperialista küzdelmünk ügyét. A világ ifjúságának demokratikus erői jól felké­szültek arra, hogy a VIT-en — ezen a széles körű, sokféle meggyőződésű, sokféle párt­hoz, politikai irányzathoz és áramlathoz tartozó fiatalt vendégül, látó nagy találko­zón — érvényre juttassák a fesztivál alapvető gondola­tát: az amtiimperialista szoli­daritás, a béke és barátság ügyét. Jóleső érzéssel nyugtáz­zuk, hogy a fesztivál si­kerében benne van a ma­gyar küldöttség munká­ja is, s önökön keresztül részes a sikerben az ország, az a nép, s az az ifjúság, amely küld­te önöket. — A széles atiimperialista egység, amely a fesztivál minden eseményét jellemez­te, számottevő abban a folya­matban, amely napjainkban Hogyan lehetne hetekonya blmn, gazdaságosabban Országos bányászati konferencia Salgótarjánban Tegnap a Bányászati Kutató Intézet és a nógrádi szénbá­nyák közös szervezésében két­napos konferencia kezdődött Salgótarjánban. Sorrendben ez a 18. olyan rendezvény, amely egyrészt a bányászati munka- és üzemszervezési szakembe­rek továbbképzését, másrészt egy-egy igen fontos témakör megvitatását szolgálja. Erről szólt Bese József, a BKI bá­nyagazdasági és -szervezési osztályvezetője, és Zsuffa Mik­lós, a vállalat igazgatója, aki kösznötötte a megjelenteket, köztük Devcsics Miklóst, a megyei pártbizottság titkárát, ás az ország bányavállalatai­nak, valamint a felügyeleti szervek képviselőit. A konferenciára Sült Tibor, a nógrádi szénbányák igazga­tóhelyettese készített igen részletes tanulmányt „A nóg­rádi szénbányák eredményei a megyei és vállalati ipari tevé­kenység fejlesztésében” cím­mel. A tanulmány, amelyet szóbeli vitaindító egészített ki, felölelte a szénmedence, vala­mint a szénre épült nógrádi ipar egész történetét, napja­inkig, különös tekintettel a közelmúltban történt nagy fo­kú átalakulás hatására és a je­lenlegi gondokra. — A bányák államosítása után gyors fejlődés követke­zett Nógrádban és a termelés 1964-ben érte el a csúcsot, amikor 3,8 millió tonna szenet termeltek. A III. ötéves terv során az energiastruktúra változása eredményezte a széntermelés visszafejlesztését, ami végső soron még ma is napi kérdés. A bányászat visszafejlesztésével párhuza­mosan változott a megye ipari struktúrája. Üj üzemek, válla­latok telepedtek le a megyé­ben, amelyekhez a bánya is segítséget adott feleslegessé vált termelő és nem termelő állóeszközök átadásával, üze­mek tervezésével és kivitelezé­sével. Segített még a szakmun­kásképzésben is. A foglalkoztatási gondok megoldása érdekében kifej­lesztette a vállalat úgynevezett kiegészítő tevékenységét is. Végső soron kettős célt szol­gált ez; a foglalkoztatottság biztosítását és a széntermelés veszteségének csökkentését. A távlati elképzelésekről is szólt Sült Tibor és megemlí­tette, hogy az erőművekben továbbra is lehetőség van a nógrádi szenek értékesítésére. A meglevő bányász szakmun­kások biztosítják a termelés folytatását. A jelenlegi lehe­tőségek a szociálpolitikai igé­nyek kielégítését is biztosítják a széntermelő tevékenység szinten tartásával. A vállalat értékesítési prognózisa a szén- termelésben és a kiegészítő te­vékenységben a következő években túlteljesítési lehetősé­get ígér. Az előadó részletesen fog­lalkozott azokkal a munka- és üzemszervezési intézkedések­kel, amelyek a gazdálkodás színvonalának növelését ered­ményezték. Beszélt a gondok­ról is, amelyek többé-kevésbé a többi szénbánya vállalatok­nál is megtalálhatók, s amit egyébként a vita is tükrözött. Erre azonban még visszaté­rünk, a Szovjetunió, a szocialista or­szágok és a világ haladó erő­inek harca, következetes bé­kepolitikája folytán egyre kedvezőbb irányba tereli a nemzetközi fejlődést. A vi­etnami békeszerződés, az eu­rópai biztonsági és együtt­működési konferencia első szakasza mind több embert győz meg arról, hogy csak az imperializmus ellen vívott közös harc, csak a haladó erők győzelme számolhatja fel a még mindig fenyegető háborús válsággócokat, te­remthet igazságos, tartós bé­két Indokínában és a Közel- Keleten, adhat nemzeti füg­getlenséget és önrendelkezési jogot a még mindig gyarma­ti sorban élő népeknek. Önö­kön keresztül az egész ma­gyar fiatalságnak, népünk­nek mondom: érdemes küz­deni, a harc, a kitartó mun­ka megteremti gyümölcsét Mindnyájunkat meghatott, szinte jelképe volt a sikeres küzdelemnek, hogy a világ ifjúságához szóló felhívást An­gela Davis ismertette, akinek életéért, szabadságáért szinte az egész világ megmozdult, akit a tömegek kiállása sza­badított ki a népelnyomök karmaiból. — Jóleső érzéssel láttuk és hallottuk, hogy a magyar VIT- küldöttség — híven a Magyar Népköztársasághoz, pártunk politikájához — méltó szere­pet játszott a fesztiválon. Önök a VIT-en végzett munkájukkal is tanúsí­tották, hogy a magyar ifjúság, a magyar nép cselekvő részvevője a nemzetközi helyzetet pozití­van alakító politikának, hogy bátran lehet építeni ifjúsá­gunkra, valamennyi ország haladó, demokratikus ifjfúsá- gára. Ez a nemzedék a béke, a szocializmus, az emberiség új holnapjáért küzdők nemze­déke, amelynek szava van ko­runk kérdéseinek megválaszo­lásában, a világ fejlődésének meghatározásában. — önök azzal búcsúztak elutazásukkor, hogy hűek lesz­nek a néphez, hazájukhoz. Fogadalmukat teljesítették. Élményekkel, benyomások­kal, gondolatokkal, a fris­sen szerzett ismeretek min­dig nagyszerű érzésével telve tértek haza. Ne fe­lejtsék, tapasztalataikat meg kell osztaniuk társaikkal, azok­kal, akik Berlinbe küldték önöket, akiket képviseltek. — Mondják el, mit láttak, mit hallottak, számoljanak be az öt földrész ifjúságának szé­les antiimperialista egység­frontjáról, a fesztiválról. Bi­zonyos vagyok benne, hogy mint minden eddigi VIT, a mostani is újabb fellendülést hoz a magyar ifjúsági mozga­lomban. — A hétköznapokon is lel­kesítsen mindenkit az a tu­dat — folytatta Biszku Béla —, amit Berlinben mélyen át- éreztek, hogy harcunk a nemzetközi haladásért vívott küzde­lem része, hogy eredmé­nyeinket megsokszoroz­za az összefogás, hogy hazánk szocialista fej­lődése a legnagyobb hozzájá­rulás közös ügyünkhöz. Bisz­ku Béla jó pihenést, jó mun­kát és tanulást kívánt a VIT- küldötteknek. Biszku Béla elismerését fe­jezte ki a házigazdáknak, az NDK népének, ifjúságának, a Német Szocialista Egységpárt­nak a VIT megrendezéséért, majd jó pihenést, jó munkát és tanulást kívánt a magyar VIT-küldötteknek. A forró hangulatú gyűlés a DlVSZ-induló hangjaival ért véget. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom