Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-07 / 183. szám

Eíiy „szigorú" néző a sok közül Egy csinos táncps a nógrád megyeriek közül Nemzetiségi találkozó Nógrádon A népművészet összetartó ere/e A VÁR ALATT KANYA­ROG az út a labdarúgópályá- lyára, ahol most több ezer főnyi embertömeg sürög-fo- rog a bazárok és pecsenyesü­tők sátrai előtt. A labdarúgó- és kézilabdapályán sportverse­nyek folynak. A környék nem­zetiségi községeinek fiataljai mérik össze erejüket, tudásu­kat. Az idén hetedik alkalom­mal rendezték meg a megyé­ben élő nemzetiségiek találko­zóját a nógrádi vár tövében. Az első találkozót 1967-ben még Bánkon tartották, a kör­nyéken egyre népszerűbbé váló tó partján, a vízen felál­lított színpadon. A rendezvény iránt azonban már az első al­kalommal olyan érdeklődés .nyilvánult meg, hogy a Bánki • tó környéke szűknek bizo­nyult,- s a következő évben a találkozót már Nógrádon, eb­ben a nagyon hangulatos szlo­vák nemzetiségű kisközségben tartották meg. A nemzetiségi találkozók azóta is mindig különleges eseményt, jelentenek: a me­gyében élő nemzetiségiek — németek, szlovákok — népi hagyományaiból, kultúrájá­ból adnak ízelítőt, színes cso­korra valót. De a nemzetisé­giek népművészeti kincseinek megismertetésén túl elősegí­tik a népek közötti barátság elmélyülését, egymás kulturá­lis értékeinek megbecsülését is. Ünnepi beszédében ezeket a gondolatokat hangsúlyozta a nemzetiségi nap (Tar der Na­tionalitäten, Národnostny den) szónoka, Gresina István, a Rétsági járási Hivatal elnöke is. Meleg szavakkal szólt a ta­lálkozó jelentőségéről, a ha­zánkban élő, ' nemzetiségiek teljes egyenjogúságáról, alko­tó, dolgos mindennapjairól. A nemzetiségiek Jogait alkotmá­nyunk biztosítja. E jogok gya­korlati megvalósulásainak nap mint nap szemtanúi és tevé­keny résztvevői is vagyunk. A nemzetiségiek ma már jelen vannak — egyenrangú alakí­tó és formáló erőként — a szocialista építőmunka min­den területén, a gazdasági, társadalmi, kulturális életben egyaránt. Anyanyelvükön ta­nulhatnak a közoktatási in­tézményekben, óvodákban, ál­talános- és középiskolákban, egyetemeken; itt ismerkedhet­nek meg nemzeti múltjuk tör­ténetével és irodalmával, a népi hagyományokkal. Az ünnepségen rövid beszé­det mondtak a hazánkban élő nemzetiségiek szövetségének képviselői is. Such János, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége főtit­kára -u szlovák nemzetiségiek nevében, Kerner Ferenc, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége fő­munkatársa a német nemzeti­ségi lakosság képviseletében a nemzetiségi találkozó szelle­mének megfelelően, a népek közötti béke és barátság, a nemzetközi szolidaritás gon­dolatait fogalmazta meg. E ne­mes eszmék jegyében szólt Josef Vrana, a lévai járási pártbizottság munkatársa is, aki a baráti szlovák nép üd­vözletét is tolmácsolta. A FUTÓPÁLYÁN felsora­kozott nemzetiségi csoportok szín pompás felvonulása — a közbejött eső miatt —, ne­gyedórás késéssel kezdődött. Tizenhat helység népviseletbe öltözött fiai és lányai, asszo­nyai és férfiai vonultak fel ze­neszóval, táncolva és énekel­ve. A sort a vendéglátó köz­ség, Nógrád általános iskolá­jának úttörői kezdték, majd jöttek a többiek, a Szécsény- böl, Bánkról, Nógrádmegyér- ből, Nézsáról, Berkenyéről, Rútságról, Erdőkürtről; I.e- géndről, Diósjenőről és Nő­tincsről érkezett csoportok. Köztük voltak a tatabányai és budapesti nemzetiségi együtte­sek tagjai, sőt a szomszédos Csehszlovákiából a sahy-i szlovák gimnázium és a tlma- cei SES-gyár táncosai és- szólistái is. Mindenki együtt, egy célért, három — magyar, német, szlovák — nyelven ejtve a szót, énekelve. A találkozó nézői szebbnél szebb népi ruhákban gyönyör­ködhettek. Néhányat kiemel­ten is érdemes megemlíte­nünk. Így például a bánkiak színes népviseletét, s az ezzel szinte teljesen ellentétes szín- világú tatabányai szlovák asszonyok ruházatát. A sahy-i gimnazisták ruházata szintén figyelemre méltó. A lányok a jellegzetes színű, virágos min­tás lisovi népviseletben, a fiúk i gyetvai pásztorok cifra díszí­tésű, a derekat — számunkra szokatlan módon — csupaszon hagyó ruházatában szerepel­tek. A műsorban fellépő együt­tesek minden egyes tagja nagy szorgalomról, dicséretes aka • rásról és tehetségről tett ta­núbizonyságot, s afról, hogy érti és szereti népének kultú­ráját, hagyományait. Ez a ta­lálkozó és az amatőr művésze­ti bemutató is — a Röpülj pá­va körök mozgalmához ha­sonlóan — nagy tömegeket mozgat, s nyer meg a művé­szeteknek. A szereplők között éppúgy voltak tízegynéhány éves gyerekek — például a nógrádmegyeri cigányegyüt­tesben —, mint hetven év kö­rüli nénikék és bácsikák. S valamennyit egy cél vezette: az ének és a tánc vágya, a népi művészet szeretete. Ez tartja együtt hosszú éveken keresztül ezeket az embereket. Beszéltünk több olyan táncos­sal — a tlmacei Vatra együt­tes és a budapesti Nemzetiségi Szövetségek Központi Népi Együttesének tagjai közül —, akik már egy évtizede tán­colnak, s tánc nélkül el sem tudnák képzelni az életüket. Amatőrök, de teljesítményük a hivatásosokéval vetekszik. Óriási közönségsikere volt n kulturális bemutatónak. Az előadást még az időközben többször eleredő eső sem tud­ta megzavarni. A nézők ki­nyitották ernyőiket, és úgy gyönyörködtek a táncos lábak ügyességében, a több nyelven előadott dalok szépségében. Bőven jutott taps minden együttesnek, a legtöbbet még­is — mint már annyiszor — a nógrádmegyeriek kapták lendületesen előadott, tüzes táncaikért. A kulturális bemutatót haj­nalig tartó tánc követte a lab­darúgópálya zöld fűszőnyegén. Fiatalok százai — magyarok, németek, szlovákok — ropták együtt a táncot a borsosberé- nyi Alfa -zenekar játékára. A NEMZETISÉGI TALÁL­KOZÓ az idén is bizonyította jogosságát és sikeresnek bizo­nyult: hozzájárult a' Magyar- országon élő nemzetiségek kultúrájának ápolásához és jobb megértéséhez, tovább mélyítette a népek barátságát. (ok) Ez az ötéves, göndör fürtű, szöszke kislány Hollandiából érkezett az eseményre, s szemmel láthatóan jól érzi magát az egyik szlovák táncos karjaiban Nagymama és unoka — együtt a nézőtéren Az eső sem zavarhatta meg az előadást "A

Next

/
Oldalképek
Tartalom