Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-07 / 183. szám
Aratás után Epre inkább megismerik a megrendelők Beszélgetés a VLGYÉPSZLR gyáregységének igazgatójával Aki Hatvanból jövet érkezik Salgótarjánba, a zagyva- pálfalvi országúti felüljárótól balra találhatja a Vegyipari Építő és Szerelő Vállalat Gépgyártási Igazgatóságának salgótarjáni gyáregységét. A megye legújabb és legkorszerűbb --ipari létesítményei közé tartozik, Tulajdonképpen 1970- ben kezdődött a termelés, de a műszaki létesítmények átadása és a teljes üzembe helyezés csak ez év derekán történt meg, ezzel a beruházás első szakasza lezárult. A második szakaszban főleg gépi beruházások várnak megvalósításra. A gyáregység jelenleg már mintegy félezer dolgozót foglalkoztat. Milyen termelési feladatai vannak erre az évre a gyáregységnek? Hogyan sikerült az első fél év? Mik a hátralevő feladatok ? — Az eredeti termelési tervünk 110 millió forint volt — válaszolt Trizna János igazgató. — A rendelésállományban mutatkozó változások azonban szükségessé tették a módosítást. A hat hónapra előírt 24' millió forinttal szemben végül 29 millió forintot teljesítettünk. Köz- bevetően hadd mondjam el, hogy termelésünk évről évre eddig is jelentősen emelkedett, az indulás évében — milliókban beszélve — 6, 1971- ben 12—13, 1972-ben 28 millió forint árbevételünk volt. Az egész előző évi termelést idén fél év alatt túlszárnyaltuk. Az év hátralevő részében az igazgatóság még ennél is többet vár tőlünk. — Milyen termékeik, nagyobb megrendeléseik voltak az első fél évben? Változik-e a gyártmány összetétel ? Jelenleg milyen megrendeléseik vannak? Szállítanak-e külföldre? — Árbevételünk eddig főleg acélszerkezetek gyártásából és szereléséből tevődött össze. A Tiszamenti Vegyi Művek rekonstrukciójához készítettünk körülbelül 9 millió forint értékben acélszerkezeteket, szállítóberendezéseket az első fél évben. A másik nagyobb megrendelésünk a Péti Nitrogén Műveknek gyártott 3,5 millió forint értékű acélszerkezet volt. Az év hátralevő időszakában szintén dolgozunk a Péti Nitrogén Műveknek. Fokozatosan bekapcsolódunk a vállalat exportmunkájába is. Csehszlovákiába vegyipari tartályokat, silókat, a Szovjetunióba műszerautomatikai berendezéseket szállítunk. Az a tapasztalat, hogy a megrendelők egyre inkább megismerik gyárunkat. A más;k figyelemre méltó változás, hogy az acélszerkezetek gyártása mellett egyre nagyobb mértékben foglalkozunk a lényegileg elsőszámú „profilunk” a vegyipari gépek és berendezések előállításával. — Vannak-e megyei megrendelőik? — Hogyne. Fontos feladatnak is tartjuk a jelentkező igények kielégítését. Csak kettőt említenék. Besegítünk a Salgótarjáni Kohászati Üzemek pácolóműi rekonstrukciójába. A vízműveknek erőművi vízelőkészítő berendezéseket készítünk. — Mely területeken vannak a legégetőbb gondjaik és a legsürgetőbb tennivalóik az üzem- és munkaszervezés fejlesztésében? — A legnagyobb figyelmet a jó anyagbeszerzésre és a munka zökkenőmentes megszervezésére fordítjuk. Az egyik intézkedés, hogy az anyagraktárban kötelező a nyilvántartásokat naprakész állapotban tartani. Szeretnénk elérni, hogy az anyaggazdálkodóink mindig időben beszerezzék, illetve pótolják a szükséges anyagokat. Ahol főleg egyedi gyártmányok készülnek, ott különösen nagyon fontos a megfelelő raktárkészlet. A gyártás előkészítése nagy gondosságot kíván. Természetesen, a munkaszervezésben is vannak tennivalóink. Fel akarjuk számolni a veszteségidőket, részben azzal is, hogy munkanap-fényképezéseket végzünk. A kereseteket a teljesítményhez kötjük. A szereidében csoportos bérrendszer. a forgácsolóban egyéni bérutalványozási rendszer van. A megfelelő anyagi ösztönzéstől sokat várok. — A hatékony gazdálkodás személyi feltétéleiről eddig nem beszéltünk. Mondana néhány szót a kollektíváról? — Dolgozóink- többsége fiatal, az átlagéletkor alacsony, mindössze 28—30 év. Nagyobb hányadukban saját nevelésű emberek, akik megszerették a gyárat, nagy szorgalommal és hozzáértéssel végzik munkájukat. A legnagyobb feladatunk, hogy kialakuljon egy jól képzett, igyekvő törzsgárda-kollektíva, amellyel ez előttünk álló feladatok megoldhatók. Ez a folyamat már elkezdődött. Továbbra is arra törekszünk, hogy a dolgozók különböző tanfolyamokon elmélyíthessék szakmai tudásukat, s jó munkakörülményekkel, szociális ellátással, anyagi és erkölcsi megbecsüléssel a gyárhoz kössük őket. Fellendülőben van a szocialista brigádmozgalom és munkaverseny is. Ebben az évben már tizenhárom munkabrigád versenyez a Szocialista cím elnyeréséért — mondta befejezésül Trizna János igazgató. K. S. Helyünk a világban A mezőgazdaság felzárkózik az élvonalba Az ENSZ élelmzésügyi és mezőgazdasági szervezetének a FAO-nak az évkönyvében megtaláljuk a világ élelmiszer-termelésének 1971-es adatait Ezekből ugyancsak a magyar gazdaság közepes fejlett- 19Í1. évi termésátlagok q-ban búza 1 Bulgária , 29,5 Csehszlot-ákh 31,7 NDK 36,7 Magyarország 30,7 Lengyelország 24,4 Románia 20 Szovjetunió 14,1 Ausztria 35,6 Belgium 45,2 NSZK 46,2 Görögország 18.2 Portugália 13,1 Spanyolország 14,9 USA 22,8 E termésátlagok sem teljesen egyértelműén jelzik a mezőgazdaság fejlettségét, teljesítőképességét. A természeti viszonyok (mindenekelőtt az időjárás), az egyes növények vetésterületének nagysága — például a Szovjetunióban közel 70 millió hektáron, az Egyesült Államokban 22 millió hektáron, Magyarországon 1,3 millió hektáron termesztenek búzát — erősen befolyásolják a terméseredmények alakulását. Mégis, az 1971. évi magyar termésátlagokat vizsgálva megállapíthatjuk: búzából és kukoricából meghaladtuk az európai átlagot (a 28,5, illetve a 35 mázsát hektáronként), míg burgonyából, illetve cukorrépából jelentősen elmaradtunk a 190, illetve 354 mázsás európai átlagtól. Különösen burgonyatermelésünk fejletlen. Cukorrépából a szokásosnál rosszabb volt a termés 1971-ben.* A magyar búza és kukorica termésátlagai mintegy háromszorosan haladják meg az ázsiai és az afrikai átlagszintet, a burgonya termésátlagai pedig csupán 20,^ illetve 50 százalékkal magasabbak, mint e gazdaságilag elmaradott földrészeken. A növénytermelésnél kedvezőbbek az állattenyésztés fajlagos mutatószámúi. A maségére következtethetünk. íme, hogyan alakultak a legfontosabb szántóföldi növények hektáronkénti termésátlagai hazánkban, illetve gokban. más orszáukorica burgonya cukorrépa 41,7 123 302 40,1 169 370 28,0 189 307 35,4 115,7 277,7 26 184 312 24 103 187 28,8 116 233 57,7 258 444 57,7 300 431 51,1 274 444 33,3 125 505 13 122 400 37,2 131 263 54,5 257 416 gyár hústermelés például, akár a mezőgazdasági területhez, akár a lakosság számához viszonyítjuk, a nemzetközi élmezőnyben helyezkedik el. (Mint ismeretes, a húsexport a tőkés világpiacon a legjelentősebb magyar devizaszerző eszköz.) Az egy lakosra jutó tejtermelést tekintve viszont Ma- gyorország a KGST partnerei közül is a legutolsó. A fejési átlagokban pedig közepes helyet foglalunk el: egy tehén évente és átlagosan 60—80 százalékkal kevesebb tejet ad Magyorországon, mint a világ élenjáró országaiban. A teljes képhez tartozik, hogy a magyar mezőgazdaság termelésének évi növekedési üteme igen alacsony, 0,7—ö,!l százalék volt 1935. és 1965. között. Ugyanezen 30 esztendő alatt valamennyi földrészen, Kelet-Európábán és a Szovjetunióban is évente átlagosan valamivel több mint két, a mezőgazdaságilag fejlettebb Nyugat-Európában 1,6 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés. A mezőgazdaság a termelés növekedési ütemét tekintve 1957-től zárkózott fel a világátlaghoz. A magyar agrárpolitika jelentős eredménye, hogy a mezőgazdaság a szocialista átszervezés időszakában is töretlenül, évi 2 százalékkal növelte termelését, s a legutóbbi öt évben valamelyest még fokozta is azt (átlagosan évi 2,8 százalékra). Így évről évre valamelyest javul a magyar mezőgazdaság pozíciója a világranglistán. És csökken hazánkat a világszínvonaltól elválasztó'távolság. Ez a távolság egyébként nem olyan nagy, mint az iparban, vagy az infrastrukturális ágakban (pl. a közlekedésben). A viszonylag gyors felzárkózáshoz a feltételek is kedvezőbbek. Alig egy évtized alatt egységes osztállyá szerveződött a termelőszövetkezeti parasztság, megváltozott a termelő- eszközök, s a munkához való viszonya, bővült látóköre, termelési tapasztalata. Az alsó-, közép- és felsőfokon szakképzett dolgozók tízezrei munkálkodnak a termelés korszerű nagyüzemi módszereinek meghonosításán és továbbfejlesztésén, a munkafolyamatok magas fokú gépesítésén és kemi- záiásán. A gyorsuló fejlődésnek kedveznek az üzemméretekben, a szervezeti lehetőségeken és -a személyi feltételeken túl az utóbbi évek nagy mezőgazda- sági beruházásai is. A szocialista nagyüzemek mind hozzáértőbben hasznosítják épületeiket, gépeiket, termelőberendezéseiket. Végezetül pedig a magyar mezőgazdaság természeti adottságait sem mondhatjuk kedvezőtlennek. Különösen magas a megművelhető földterület aránya: Magyarország összterületének több mint a fele szántóföld. Európában csak Dániában és Lengyelországban találkozunk hasonló aránnyal. (Bulgária, Francia- ország, Spanyolország területének alig több mint egyhar- mada, Ausztriának pedig csak egyötöde szántóföld.) Érdemes tehát becsülni, védeni és jól hasznosítani legfőbb természeti kincsünket, a mezőgazdasági termelés alapját, a termőföldet. Kovács József Soha ilyen termés Magya rn ándorban ! Utolsó aratási nap Magyarnándorban. A közös gazdaság legjobb kombájnosa, Pong- rácz Ferenc az utolsó táblá- ban vágja a gabonát. — Ilyen termésünk még soha nem volt — mondja a gabonaföldön Koreny József, termelőszövekezeti párttitkár. — A korábbi években mindig jeget kapott a gabona. Szerencsére az idén elmaradt. A szövetkezet központjában Papp László elnök ugyancsak elégedett. Az 500 hektár ga- honából 386 hektáron búzát, termesztettek. ' Rekordtermést takarítottak be. Hektáronként 42 mázsa termett: legtöbb a megyében! — Egy 80 hektáros táblán még nagyobb termés sikerült elérnünk — vélekedett az elpök. — A Kákán-dűlőben 52,3 mázsát adott hektáronként a Miranovszkaja szovjet búza. A Bezosztaja hozama viszont elmaradt a várakozástól. — Ha a lisztharmat elleni védekezés módját megtalálnánk, vemé az összes búzafajtát — bizonykodik Papp László. Az eredmény így is mindennél ékesebben, beszél. Még értékesebbé válik, ha tudjuk, hogy Magyarnándorban a termőföld aranykorona-értéke nem éri el a 8-at. — Csupán a véletlen, műve, hogy Magyarnándorban érték el a legnagyobb átlagtermést? — érdeklődtünk. — Szó sincs erről! Kitűnő szakemberekkel rendelkezünk akik tudásukat a gyakorlatban hasznosítani képesek. A legújabb gabonatermesztési információk birtokában vagyunk, és ezeket maradéktalanul megvalósítjuk. Debrecen és Gödöllő felsőfokú intézetével rendszeres szakmai kapcsolatban állunk. A gödöllőiek vizsgálják talajadott- ságainkat, és optimális műtrágyázás! arányt alakítunk ki. A vetőmag mennyiségét sem bízzuk a véletlenre. Ezer mag súlyát lemérjük, és egyenletesen vetjük el, A talaj munkálását 6gy igyekeznek elvégezni, hogy abban a legkritikusabb szakember se találjon kivetnivalót. Tamási János főagronó- mus és Rados Mihály növényvédő szakember érti a dolgát — erről tanúbizonyság a kitűnő termés. A hozamok mellett a minőségi mutatók szintén elismerésre méltók. A gabona víztartalma nem haladta meg a 14— 15 százalékot, hektolitersúlya pedig elérte a 82 kilót. Két tisztítóval rendelkeznek, de kevés szükség volt rá, mert csak itt-ott nőtt tarack vagy talpasmuhar. A bőséges termés érdekes módon bizonyos göndokat is felszínre hozott. Magyarnándorban az idén termesztettek először vetőgabonát, mely természetesen értékben többszöröse az étkezési vagy takarmánygabonának. A vetőbúzát 115 hektáron már learatták. összesen húsz vagon mennyiségre kötöttek szerződést. Viszont 45 vagon termett, melyből 41 vagon vetésre alkalmas ! Mi lesz a sorsa ennek a sok értékes vetőbúzának? — A félvásárlóktól, ígéretet kaptunk, hogy a szerződésen felüli vetőbúzát is átveszik — reménykedik Papp László. Kétségtelen, hogy a vetőbúzát étkezési búzaként felhasználni vétek lenne. Ennek levét elsősorban a szövetkezet inná meg. Ha viszont kiválóra minősítik a 41 vagon vetőbúzát, akkor kétmillió forintot kap a közös gazdaság. Ha a felét étkezési búzaként kénytelenek eladni, akkor közel félmillió forint vesztért g- gel kell számolniok. Lám, a bőséges termés is micsoda gondokat okoz? De Magyarnándorban a szövetkezet irányítói bizakodnak hogy belföldön, és külföldön is szükség van a kitűnő minőségű vetőbúzára mert felhasználása esetén nemcsak a szövetkezet, de a népgazdaság is jól jár.. Azóta Magyarnándorban is befejeződött az aratás. Rozgonyi István Nyári gyakorlaton Diákok Javában tart a nyári szünet, a gyermekek élvezik a vakációt. Vannak, akik rövi- debb, vagy hosszabb időre fizikai munkát vállalnak. A szécsényi TÖVÁLL-nál is több diák dolgozik. Az óvoda kerítésének festését bízták rájuk. — Értitek a mesterséget? — Nem nehéz munka ez — magyarázta Ispán László — megmutatták, hogyan kell csinálni és mi csináljuk. Laci rangidős. Hiszen már gimnazista, a kis csoport vezetője. Számára nem új a munka, a nyár elején építőtáborban volt. — Négy hétre még ide is leszerződtem, naponta hat órát dolgozunk. Még bőven jut idő másra is. Jól jön az a kis pénz, amit a vállalattól kapok majd. Bagó István, most maradt ki az általános iskolából. — Gépipari szakközépiskolába megyek, kell majd az induláshoz pénz. Cencz László csak most megy 8. osztályba. — Én kerékpárt szeretnék venni a pénzemen. Társa, Oláh Miklós szintén kerékpárra gyűjt. - Józsa Barnabás hat hétre szerződött. Ő még nem tudja, hogy hová is teszi a forintjait. között — Majd a szüleimmel megbeszéljük. — Csak ti vagytok a vállalatnál? — érdeklődtem a gyerekektől. — Vagyunk többen is — felelik kórusban. — De volt, akit elküldték. — Miért? összenéznek, majd elkezdik. — Mert nem akartak dolgozni, meg aztán azt hitték, hogy itt mindent lehet... — Csak festésből áll a munkátok? — Dehogy, segítünk az asztalosműhelyben, a vízvezeték- szerelőknek, a motorszerelők nek. A gyermekek .a nyár egy részét arra fordítják, hogy dolgozzanak, pénzt keressenek. A pénzkeresés mellett többet kapnak: megismerkednek a fizikai munkával, megtanulják a pénz értékét, megtanulnak , takarékoskodni, céltudatosan valamire gyűjteni. Volt, aki nem viselkedett helyesen. A gyermek megtanulja azt, hogy az üzemben éppen úgy kötelező a megfelelő viselkedés, mint az iskolában ... Politikai oktatás a bányászoknál Az .ősszel induló szakszervezeti politikai oktatásban az előzetes információk szerint valamivel többen vesznek részt mint a múlt oktatási évben. Az oktatásban résztvevők aránya szakmánként igen eltérő képet mutat. , Az elmúlt évhez képest a bányászoknál nő legjobban az oktatásba bekapcsolódók száma. Jelentős előrelépés történt a MEDOSZ-nál. Jó a részvétel a vasasoknál és a megyebizottság nélküli alapszervezetekben- Azonos szintű lesz az oktatásban résztvevők száma a HVDSZ és a postás megyebizottsághoz tartozó alapszervezetekben, többen vesznek részt az oktatásban a KPVDSZ dolgozói közül. A résztvevők számában visszaesés tapasz talható az építőknél, valamint az orvosegészségüsy szakszervezethez tartozó alapszervezetekben. Sz. F. NŐGRÁD — 1973. augusztus 7., kedd 3
